Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-28 / 175. szám, szombat

1951 július 21 Olyan brígádmimkát kell végezni, mint amilyet a bratislavai postások végeztek Alsószelin Az alsőszeli EFSz-nek több olyan földje van, amely laposfekvésű. Ezeken a földeken még csak a na­pokban lehetett megkezdeni az aratást, de máris a befejezés felé közeledik. Hiszen a gépek olyan jól dolgoznak, hogy bámulatos gyorsasággal tűnik el az álló ga­bona a földekről. Másrészt pedig a szövetkezeti tagoltnak köszönhető az, hogy az aratás ilyen jól folyik. Férfiak, asszonyok, fiatalok, öre­gek egyaránt szorgoskodnak azon, hogy mennél előbb magtárakba ke­rüljön a gabona. A szövetkezeti tagok közül kü­lön ki kell emelni Varga Antalt, aki már 76 éves és ennek ellenére Is mindennap kint van az aratók között *és bi­zony nem marad hátra a mun­kában. Ahol dült a gabona, azt kézzel aratják a szövetkezeti tagok. Var­ga Antal kézi kasza után beköti a kévét. Hasonlóképpen van ez Vi­rág Ferenccel és Patócs Kálmánnal is, akik már szintén megették a kenyerük javát és akik már ugyan­csak megpróbálták 50 éven ke­resztül a kapitalista rendszer ki­zsákmányolását. Sajátmaguk is mondogatják, hogy régente is arat­tak ök, csakhogy akkor az ilyen idősebb emberek nem kaptak olyan bért, mint a fiatalabbak. Hát hogy­ne K dolgoznának ma odaadással, amikor mindenki megkapja azt, amit munkája után megérdemel. Népi demokratikus országunkban jól gondoskodnak az öregekről. Helye­sen mérlegelik ezt az alsószeli EFSz idősebb tagjai is, és ezért kapcsolódnak be olyan lelkesedés­sel a termés betakarításába. A másik dolog, amire ki szeret­nék térni, a bratislavai posta védnökséget vállalt üzemi brigádjainak a munkája. A brtislavai póstások már több íz­ben segítségére siettek az alsószeli szövetkezetnek. Jelenleg is kint van egy aratóbrigád, amely úgy dolgozik, hogy igazán nem lehet észrevenni, hogy ezek nem földművesek, hanem városi hivatalnokok. Hasolóképpen a bratislavai Vörös­keresztből ideküldött brigádosok is kiváló munkát végeznek. A Vöröskereszt brigádja kizáró­lag nőkből áll, akik még soha­sem arattak. A szövetkezeti tagok megmutat­ták nekik, hogyan kell a kévéket összehordani és a leányok olyan szorgalmasan hordták össze a ké­véket, mintha örökké ezt csinálták volna. Különösen ügyes volt Valo­vá Olga, a brigád legfiatalabb tag­ja. Meg kell állapítani, hogy az Al­sószelin dolgozó brigádok eleget tettek hivatásuknak, úgy a mun­ka terén, mint a falu és a város szövetségének kimélyítésében. A szövetkezeti tagok nagyon meg­szerették a brigádosokat. Figye­lemreméltó körülmény az, hogy a szövetkezeti tagok csaknem, kizá­rólag magyarajkúak, a brigádosok túlnyomó része pedig szlovák, mé­gis nagyszerűen megértették egy­mást. Sőt mi több, munka után még szórakozni is tudtak közösen. Hát igen! így van ez, ha egy célért tarolnak az embe­rek. Akkor nem számit, hogy vaJaki városi-e, vagy falusi, hogy valaki szloviák-e, vagy magyar. CSANDAL ISTVÁN Alsószeli. ——— UJ §10 A nádszegí EFSz a beszolgáltatást kötelezettségek túlteljesítésével harcol a békéért A nádszegi EFSz egyik nagy árpa­tarlóján három cséplőgépet állítottak fel- Megkezdődött az idei békecséplés. A nádsz'egi EFSz elsőnek fejezte be a galántai járás­ban az aratást és elsőnek kezdte meg a cséplést és a gabona beszol­gáltatását. A szövetkezeti tagok komolyan ve­szik a ,,Az első gabonát a cséplőgép alól, egyenesen a földművesraktárszö­velkezetbe" — jelszót. Addig egy szem gabonát sem hordanak be saját raktárakba, amig beszolgáltatási kö­telezettségüknek százszázalékban ele­get nem tesznek. Amikor meglátogattuk a nádszegi EFSz-t, éppen árpát csépeltek. A ta­gok már messziről nevetve mondták: ,,Az idén nem kell sokáig utánunk járni a gabonabeszolgáltatás miatt." Kérdésünkre, hogyan fizet az ár­pa, megszólalt az egyik elvtárs, aki a így nem lehet péMát mntafni A Csehszlovákiai Nőszövetség szenei helyi csoportja kötelezettséget vállalt, hogy 24 tagból álló brigádot kiild a helyi EFSz-be az aratási mun­kálatok elősegítésére- A határozat szerint a brigádmunkát július 22-én kellett volna megkezdeni. Sajnos, a 24 jelentkezőből csak négyen jelentek meg a munkahelyen. Ogylátszik a szenei csoport tagjai csak szájukkal tudnak dolgozni, de mikor tettekre kerül a sor, akkor mindenki kibúvik a vállalt kötelezettség alól. Reméljük, hogy ezentúl a csoport tagjai, ha valamit elvál­lalnak, akkor azt teljesíteni is fogják. A másik dolog, ami minden becsüle­tes dolgozónak a szemébe ötlött, az voltf hogy Rohoska Márton szövetkezeti elnök, annak ellenére, hogv különböző bri­gádok siettek az EFSz segítségére, hogy július 22-én, vasárnap be lehes- _ sen fejezni az aratási munkálatokat, f ünneplőruhába öltözve sétálgatott a városban. Neki, mint a szövetkezet elnökének jó példával kellene előljárni. De ilyen vi­selkedési mód aligha szolgálhat példa­ként. A szenei földműves raktárszövetke­zet alkalmazottai július 21-én, szomba­ton délután aratási brigádmunkán vettek részt a szenei EFSz földjein, A 30-tagú brigád szép munkát végzett. Csakhogy munka után hazafelé menet találkoztak a helyi Nemzeti Bizottság elnökévé!, aki kerékpárján az egyik útszéléró'I a másik felé kanyargott. Köszöntötték őt a dolgozók köszönté­sével „Práci česť", de az elnök elvtárs rriégcsak nem is válaszolt- Ügylátszik egy kissé felöntött a garatra, vagyis már előre megitta az áldomást az ara­tásra, amely ezidőben még be sem volt feiezve. A helyi Nemzeti Bizottság el­nökének, Bojka elvtársnak is máskép kellene eljárnia. Inkább azzal törődhetett volna, hogy a szenei EFSz-t, amelv az aratási munkálatokban járási viszonylatban az utolsó helyen áll, munkára buz­dítsa. Természetes, ha ő borral hűsít! szom­ját, amikor mások kint a földeken dol­goznak, akkor nemhogy példát nem mutat, hanem még ront is a munkafe­gyelmen. Igaz ugyan, hogv amikor a brigádosok hazaértek, odajött Rohocs­ka elvtárs, a szövetkezet számve­vője és anélkül, hogv látta volna a brigádok munkáit, kijelentette, hogy a brigádosokka! meg vannak elégedve. KOSKA JÁNOS, Szene. zsákokat kötözi be: ,,Az árpa bizony jó 1 fizet. Alig győzőm a zsákokat kötözni és félrerakni. Dehát hisz éppen ezt akartuk mi, hogy jó árpatermés le­gyen, hogy mennél több sertést tud­junk kihizlalni a dolgozók élelmiszer­ellátására". — És átlag hogy vagytok megelé­gedve a terméssel? — Nagyon is meg vagyunk eléged­ve, hiszen ilyen árpa még határunkban soha­sem termett, — mondja az EFSz elnöke. Ezekután a szövetkezet .elnöke meg­magyarázta, hogyan sikerült elérniök ilyen szép termést: — Azelőtt nálunk a műtrágya is­meretlen volt s ha ismerték is, csak nagyon kevesen vették igénybe. Ami­kor tavasszal megmagyarázták nekünk a műtrágya jelentőségét, elhatároztuk, hogy ezentúl mi is többet fogunk törődni a műtrágyázással Az eredmények nem maradtak el­A műtrágya hatására a gabona fej­lődése meggyorsult, beért még a nagy hőségek beállta előtt. Szerintünk még az is jelentős mérték­ben hozzájárult sikereink eléréséhez, hogy az idén már nagy táblákon gazdál­kodunk, úgyhogy jobban ki lehet használni a földeket." Majd azután érdeklődtem, hogv mi­lyen mértékben fogják túlhaladni a kontingenst. Két szövetkezeti tag le­ült a zsákokra, papírt és ceruzát vet­tek kezükbe és kiszámították, hogy hánv mázsa ár­pát csépeltek ki, mennyire lesz szük­ség a sertések és szarvasmarhák számára, mennyit kell meghagyni vetőmagra. Ezután büszkén kijelen­tették, hogv 25 százalékkal túltelje­sítik beszolgáltatási kötelezettségű­ket. De egyidejűleg azt is megmondották, hogy ez csak az árpára vonatkozik, mert rozsban és búzában még jóval többet fognak tudni beszolgáltatni a kontingensen felül, mert a búza- és a rozstermés még jobb volt. Beszélgetésünk végén az EFSz el­nöke arra kért meg bennünket, vi­gyük el a többi EFSz-ekbe az üzene­tét. hogy a lehetőség szerint mennél jebban járuljanak hozzá dolgozó né­pünk élelmiszerellátásának biztosításá­hoz a kontingensen felüli gabona­felesleg beadásával. VADOVICS JÓZSEF Galánta. Észrevételek a cséplés megkezdésénél Az idei cséplési munkálatoknál a következő hiányosságokat állapítot­tuk meg: A sárfai EFSz-ben két cséplőgéppel csépelik az árpát, amely nagyon nedves és ezért a cséplés nehezen megy. Az állami traktorállomás nem törődött az­zal, hogy a cséplés megkezdése előtt valaki felülvizsgálta volna a cséplőgépeket. Körülbelül 11 óra lehetett, amikor az egyik cséplőgéphez érkeztünk, amelyik reggeltől kezdve 16 mázsa árpát csépelt ki. A gép állandóan elromlik és a szö­vetkezeli tagok nem tudnak mif kezdeni. Ezt az egész ügyet meg­tárgyaltuk a traktorállomás igaz­gatójával és jelentettük az aratási bizottságnak is. A rétéi EFSz-ben két cséplőgép dolgozik. Az árpánál sok a hulla­dék, mert senki sem figyel fel ar­ra, milyen minőségű az árpa, amit éppen csépelnek. Vagyis nem tet­ték meg a szükséges intézkedése­ket arra, hogy a gép a kicsépelt árpát rög­tön osztályozza is és hogy így a sörárpából egy szem se kerüljön a takarmányárpa közé. Ebben az ügyben szintén megtettük a szükséges közbelé­pést, úgyhogy most már a cséplőgép nagyszerűen osztályozza az árpát. JEDINÁK MIHÁLY Szene Beszámoló Csehországból Így emelkedik a falu u oátošL S&hiomiiílávcL Szép, nyári reggelen indultunk út­nak a velenyi EFSz felé, hogy meg­ismerkedjünk tagjainak munkamád­szerveivel. Útközben a földeken minde­nütt lázas munka folyik. Prágán ha­ladunk keresztül. Hatalmas gyártele­pek mellett elhaladva hallottuk a gé­pek gyors zakatolását. Majd autóbu­szunk sík mezőre ért. A végeláthatat­lan cukorrépa, búza és zöldségtáblák gyorsan tűnnek el szemünk elől. Vég­re megérkeztünk a velenyi IV. típusú EFSz-be. A tagokkal való beszélge­tés folyamán megismertük a velenyi szövetkezet fejlődését, eddig megtett útját. Az előkészítő bizottságtól a IV, típusig Három évvel ezelőtt 22 földműves adta össze földjét, hogy közös mun­kával többet termeljenek. Kezdetben igen nagy akadályokat kellett leküz­deniök. Először gépszövetkezetet ala­kítottak. A tagok létszáma rövidesen 88-ra emelkedett. Ősszel elhatározták, hogy felszántják a mezsgyéket. így alakult meg a II. típus. Az eredmé­nyek egyre javultak A szövetkezeti tagok gyakran vitáztak azon, hogyan lehetne még többet termelni. Elhatá­rozták, hogy bebizonyítják az egyé­nileg gazdálkodóknak, hogy igenis, a szövetkezet előnyős a földművesek számára. így 1950 tavaszán a tavaszi munkákat már a Hl. típusban szer­vezetten végez'ék. Csakhogy vala­hogy most még több nehézséget kel­lett leküzdeniük. Amilyen lelkesedés­sel tértek át a III. típusra, olyan ne­hezen akart a munka megindulni. Lépten-nyomon keresték ennek az okát. Rövidesen sikerült is rábukkanni az igazi okra. A községben volt 16 kis­pnzda. 25 középföldműves és 12 ku­lák. Az egyik tavaszi napon az egész község lakossága összegyűlt a be­szolgáltatás i és a termelési terv alá­írására. A kulákokon kívül mindenki megelégedetten irta alá a reá kiveteti beszolgáltatási és termelési kötelezett­ségeket. csak a 12 kulák nem aknrtn elfogadni a reáíuk eső részt Azt mondták, hogy ők nem tPr"dne h serv miféle kontingenssel meri r- r- "V dolga. Ez az eset nyitotta ki a sző ' vetkezeti tagok szemét. Egyre jobban I látták, hogy a falu kuláksága minden módot felhasznál, hogy szabotáljon és hof/y akadályozza a szövetkezet fejlődését. Kiverték a kulákokat a köz­ségházáról és követelték azonnali lik­vidálásukat. Az orvoslás rövidesen meg is történt. A kulákokat beosztot­ták az ipari termelésbe, a földjeiket pedig átvette az EFSz. Az osztályellenség felszámolása után rohamos fejlődésnek indult a szövetkezet. A szövetkezeti tagok pe­dig rövidesen rájöttek arra, hogy az órabér szerinti jutalom a III. típus­ban nem a legmegfelelőbb. Egyik többet kap, mint a másik, félreértések, zúgolódások támadtak. Mindez azt eredményezte, hogy a tagok elhatároz­ták, hogy áttérnek a IV. típusra, ahol a normarendszer alapján mindenki olyan jutalomban részesül, amilyent munkája után megérdemel. így tehát ez év január elsején Velenyen áttér­tek a IV. típusra és azóta a velenyi EFSz az ország legjobb szövetkeze­tei közé tartozik. A szövetkezetnek a legmagasabb jö­vedelmét — mondja a zootechnikus — a marhaállomány hozza. A régi istál­ló mellett építettek már egy újat is, amelyben 95 fejőstehenet helyeztek el. Az istálló előtt van a trágyatelep. Az istálló egyik végén takarmánypajta, a másik végén pedig hűtőkkel felsze­relt tejcsarnok. A trágyát és az álla­tok számára szükséges takarmányt kisvasúton hordják. Öröm volt körül­nézni az istállóban. Csupa fajállatot láttunk. A borjúkat két-három cso­portra osztották. Az első csoportban 2—6 hónapos, a másodikban 6—12 hó­napos, a harmadikban pedig 1—2 éves borjúk vannak. Mind a három csoport számára elkerítettek egy bi­zonyos területet, ahol a fiatal álla­tok egész nap tartózkodnak. Hason­lóképpen a sertéseket is szétosztot­ták. Külön vannak elhelyezve az anyadisznók, a növendékek és a hízók. Miért nincsenek traktorai a velenyei EFSz-nek Amíg a szövetkezeti tagok csak a II. típus szerint dolgoztak, volt 6 traktoruk, 4 cséplőgépük, 6 kaszáló­gépük, stb. Amint fokozatosan maga­sabb típusra tértek át, a traktorokkal csak a gond és a baj szaporodott. Csak a javítások nehéz ezrekbe kerül­tek. Átadták tehát a gépeket a trak­torállomásnak. azóta megszűntek a nondnk. A traktorállomással szerző­''"•t. kötöttek. A szövetkezeti tagok "7 m c g gondoltán, mit tesznek és rá­<tľk, hogy ennek az eljárásnak két "lönye van: 1. Amíg saját traktoraikkal dolgoz­tak, az egész évi munka 1 millió ko­ronába került, beleszámítva az olajat, a javítást és a traktorosok bérét. Most pedig a gépállomás háromnegyedmil­plió koronáért elvégzi mindezt. 2. Mivel a traktorállomás szerződés alapján dolgozik, a traktorosok nagy gondot fordítanak a munka minőségé­re. Ennek következtében a termés Is jobb. Egy hektár megműveléséért a szövetkezeti tagok 400 koronát fizet­nek a traktorállomásnak, de csak ak­kor, ha a termés a tervnek legalább a 85 százalékát eléri. Ha a termés en­nél is jobb, akkor a traktorosok pré­miumban részesülnek. Jelenleg az aratás van folyamat­ban. 10 nap alatt az összes gabonái betakarítják. Az összes munkálatokat három csoport végzi. Egy csoport az állattenyésztéssel foglalkozik, kettő pedig a mezei munkákat látja el. Az aratást négy aratógép segítségé­vel két munkacsoport végzi. A csopor­tok tagjai pontosan tudják feladatai­kat. Minden héten egyszer gyűlést tartanak, amelyen megbeszélik a terv egyes pontjait. Ennek me az eredmé­nye, hogy az egyes csoportok már egy héttel előbb tudják, hogy a normák szerint mennyi munkát kell elvégez­niök és ezért a munkáért milyen ju­talmat kapnak. A tagok jövedelme és élete A munkacsoportok tagjai a normák szerint részesülnek jutalmazásban. Egy norma után 80 korona előleget kapnak, de ha a termés jobb lesz a tervezettnél, akkor természetesen a tagok jövedelme is fokozódik. A vem­hes teheneket egy nő gondozza. Ti­zennégy tehén és 12 borjú napi ellá­tása után ľ/ t normát számítanak, így az állattenyésztő havi keresete 4—6000 korona. A növénytermelési csoportok tagjainak a keresete is ha­vonta 3500—4500 korona körül forog 8 órai munkaidő mellett. Ezenkívül minden tagnak van fél hektár földje, amibe azt vethet, amit akar. Egy-két darab állatot is tarthatnak a tagok. Az estéket többnyire együtt töltik a szövetkezeti tagok a korszereűn beren­dezett kultúrteremben. Van könyvtá­ruk, rádiójuk, többféle újságjuk, stb. Nem kell félniök attól sem, hogy egy­szer megöregszenek és hogy talán koldusbotra jutnak, mint ahogy a ka­pitalista társadalom idejében volt. A tagok elhatározták, hogy példásan fognak gondoskodni az öregekről. Minden szövetkezeti tag, aki beöltöt­te 65-ik évét, havi 3000 koronát kap. Ha azonban az illető munkaképes és van kedve dolgozni, akkor biztosíta­nak számára valamilyen könnyebb munkát. Hasonlóképpen a gyermekek­ről sem feledkeztek meg. Hogy až anyáknak ne kelljen a gyerekeket ma­gukkal hordani a határba, tavasszal új óvodát építenek. 0 Amint a faluban járkálunk, szemem­be tűnlek a régimódi házak. Megkér­deztem az elnököt, hogy miért laknak a szövetkezeti tagok még ma is ilyen házakban? Az elnök így felelt: »Ha mi kezdetben mindjárt palotákat épí­tettünk volna, akkor ma nem lenne IV. típusú szövetkezetünk és a tagok szép házakban ugyan, de üres gyo­morral "nézhetnének a semmiségbe. Mi először meg dkartuk teremteni az alapot, a jól felszerelt gazdaságot, ami már magában is mindannyiunk számára biztosítja a jobb életet. Ez nem azt jelenti, hogy mi megfeledke­zünk az új házak építéséről. A tavasz­szal minden tag számára új, korsze­rűen berendezett lakást építünk, úgy hogy olyan lesz az életszínvonalunk, mint a városiaknak « A továbbiakban elbeszélgettünk a tagokkal. Mindenki megelégedetten és lelkesedéssel beszél. Búcsúzáskor is­mét a szövetkezet elnöke veszi át a szót: »Mi mindezt, amit sikerült elér­nünk, a Kommunista Párt helyi szer­vezetének köszönhetjük, amely a helyi Nemzeti Bizottsággal együtt állan­dóan támogatott bennünket. Kezdet­ben a kulákok s rendszerünk más ellen­ségei kigúnyoltak bennünket. Mit is tudnának az ilyen tudatlanok. Es ma sikerült betömni a szájukat. En azt mondom, hogy a munkásember, ha akar, mindent el tud érni. Mi dolgo­zók képesek vagyunk csodákat terem­teni. A mi szövetkeztünkben van elnök, számadó zootechnikus és három cso­portvezető. Ezek a felelősek a mun­ka jó elvégzéséért. Nálunk fizetett gazdasági vezető nincsen. Mi va­gyunk az egyedüli EFSz az ország­ban, akik nem tartunk fizetett gazda­sági vezetőt. Nálunk nincs is rá szük­ség, mert minden egyes szövetkezeti tag gazdasági vezetőnek érzi magát és eszerint is dolgozik. A munka ily­módon való megszervezésével sike­rült több munkást adnunk ipari ter­melésünknek. MAJOR ÁGOSTON, Horni Cernošice

Next

/
Thumbnails
Contents