Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-27 / 174. szám, péntek

Napjainkban egész Csehszlo­vákiában a békeakarás sikeres lefolyása melleit a legtöbb szó a normaszilárdításról esik. Ez természetes is, hiszen a norma­szilárdítás minden munkásnak magánérdeke is. A normaszilár­dítás szorosan összefügg a mun­kás bérének magasságával. Mivel még sokan nem egé­szen értették meg a normaszi­lárdítás fontosságát, megpróbál­juk röviden megmagyarázni. Az egész normaszilárdításí akció sikerének alapja nem más, mint hogy a munkásság megértse an­nak értelmét és politikai jelen­tőségét. A CsISz agitátorai e téren ott végeznek sikeres mun­kát, ahol meg tudják magya­rázni, hogy a normaszilárdítás nem a bérek elleni támadás, ha­nem hogy a normaszilárdítás­sal emeljük a termelést és ezzel természetesen realizáljuk a munkabéreket is. A normaszilár­dítás, illetve a teremlési idők megrövidítése semmiképpen sem jelenti a bérek rosszabbodását. Ez bebizonyult már a tavalyi normaszilárdításnál is, amikor a gazdag termelési Iniciatíva tekintélyesen emelte a normák magasságát és így természete­sen a munkabéreket is. A CsISz funkcionáriusainak és agitáto­rainak feladata rámutatni arra, hogv az idén milyen módon akarjuk felülvizsgálni és meg­szilárdítani a normákat. A nor­Biaszilárdítást különféle terme­lési és technikai módosítások­kal, jobb munka megszervezésé­sével, a munkaidő jobb kihasz­nálásával, a termeléshez szük­A normaszilárdífás sikerének titka séges jobb anyagellátással, jobb gépberendezésekkel és új mun­kamódszerekkel akarjuk megva­lósítani. Mindezek a módszerek I lehetővé teszik munkásainknak a normaszilárdítást, lehetővé te­szik megkönnyített munkával többet termelni és így természe­tesen aránylag többet is keresni. Emellett olcsóbb lesz a terme­lés, a piacra olcsóbb áru kerül és előáll a munkásság reális bérének előfeltétele. Nem az a lényeg, hogy mennyi a pén­zünk, hanem hogy a megkere­sett pénzünkön mennyit vásá­rolhatunk. Mennyivel reálisabb volna a bérünk, mennyivel gaz­dagabb volna piacunk, ha az üzemi dolgozók megértenék, hogv csak egyetlen feleslegesen elvesztett munkaóra is Csehszlo­vákia üzemeiben 20,000.000 ko­rona veszteséget jelent orszá­gunk népének. Funkcionáriusainknak és agi­tátorainknak főleg azokat a munkásokat kell meggyőzniök helytelen és a közösségre káros álláspontjukról, akik munkás­társaikat azzal károsítják meg, hogy álcázzák puha normáikat, hogy élősködnek a tőbbin, mert olyan béreket vesznek fel, me­lyek tulajdonképpen az általuk termelt mennyiségért nem jár­nak, azaz kevés munkáért ma­gas fizetést szeretnének. Ezeket a munkásokat kell meggyőzni helytelen viselkedésükről, mun­kástársaik iránti helytelen ál­láspontjukról. Rá kell mutatni azokra a munkástársaikra, akik más üzemben ugyanolyan mun­káért keményebb norma mellett, tehát megérdemelten ugyanany­nyit keresnek, mint ők. Á nor­mafelülvizsgálás a termelés mennyisége és minősége szerinti helyes díjazáshoz vezet. Azt akarjuk, hogy a szorgalmas, jó munkások jól legyenek díjazva És ha azok, akik eddig meg nem érdemelt puha normáikért ma­gas fizetéseket kaptak, tulaj­donképpen fékezték a magasabb teremlőmunkáért való harcun­kat (és a többit is elkedvetlení­tették), nem fogják normáikat szilárdítani, maguk lesznek okai, ha ezután kevesebb fizetést fognak kapni. Meggyőző és példaadó mun­kával, a munkásokkal való ér­telmes beszélgetéssel és jó agi­tációval el fogjuk érni, hogy a normák felülvizsgálása és meg­szilárdítása megértésre talál minden becsületes munkásnál Ha minden munkás megérti a normaszilárdítás szükségessé­gét, ettől az akciótól sokat vár­hatunk. Nagyban elő fogja segí­teni békés gazdálkodásunk fej­lődését. Vesi/ünk példát a szov'jet sztahanovistáktól. Miként érték el a Szovjet­unió sztahanovistái a . nemrég még szinte hihetetlen, de ma már világszerte ismert magas munkateljesítményeiket? A fan­tasztikusan magasnak látszó munkateljesítmény titka a gyor­saság, pontosság és a gépek tö­kéletesebb kihasználása. Bikov Pavol elvtárs négy év alatt négy ötéves terv munkáját végezte el. Ma már előre az 1972-es évi munkáján dolgozik. Panamarev elvtárs, a kiváló véső, aki egy­idejűleg több gépen dolgozik, kötelezte magát, hogy harminc évi munkáját öt év alatt fogja elvégezni. Jelagin elvtárí a vo­ronyeszi Komintern-gyár maró­sa, a marógép gyorsaságát per­cenkénti 1605 fordulatra emel­te. Goncsarov, a Sztálinról el­nevezett autógyár mintázója egy munkanap alatt több mint nyolcszáz modellt formál. Ro­szikíj mint a tömeg sztahanov­mozgalom szervezője ismeretes, A. Csutkich pedig, mint az első minőségi brigád megszervezője. Korabelník elvtársnő és Kuzne­cov elvtárs havonta egy, esetleg több napig az egész hónap alatt megtakarított anyagból dolgoz­nak. Az ilyen kitűnő munkások a Szovjetunióban nagvon sokan vannak. A munka jobb megszer­vezésével, a nyers- és fél nyers­anyagok megtakarításával, no meg a munkaidő teljes kihasz­nálásával, a szovjet munkások állandóan csökkentik a terme­lési költségeket. TAGTÁRSAINK AZ ÚJ KENYÉRÉRT Forró napsütötte délelőtt el­indultunk a somorjai járás CsISz-titkárával, hogy megte­kintsük helyi csoportjaink rész­vételét az aratásban. Első állo­másunk Bácsfa volt, ahol Litra­sics elvtársat, a CsISz helyi szervezetének elnökét kerestük fel. De sajnos, nem találtuk őt odahaza s így esak édesanyjá­val tudtunk elbeszélgetni. Szó került az EFSz-ekről is és így tudtuk meg, hogv Bacsfán ez­ídeig még az EFSz nincs meg­alakítva. De a falu kis- és kö­zépgazdái már előre tervezik, hogv az ősz folyamán megala­kítják. Már csak azért is, hogv le ne maradjanak a szomszéd falvaktól, mint pl. a tárnoki EFSz-től, mert a tárnokiak az aratási munkálatokban a máso­dik helyen állnak a járásban. Majd Litrasics néni megmutat­ta a helvi CsISz termét, melyet a helyi Nemzeti Bizottság utalt ki az ifjúság számára. Nemrég készült csak el, azelőtt nagyon elhanyagolt állapotban volt. Az ifjúság brigádmunkával ki­javította, kifestette s most már készen áll és várja a bacsfai if­júságot, hogv életunt öreg fa­lait ifjúi lelkesedés töltse be. Reméljük, hogy a bacsfai helyi szervezet munkájában ezáltal javulás fog beállani. Majd elbúcsúzva Litrasics né­nitől, tovább folytattuk utunkat Kecőszés felé, hogy megtekint­sük az ott dolgozó 16 CsISz­tagból álló munkacsoportot. Utunk gabonakeresztekkel telt földek mellett vezetett el, ahol a tarlóhántás nagy része már be van fejezve. Beérkezve Kecőszésre, ahol a falu minden becsületes dolgozó­ja bekapcsolódott a IV. típusú Földműves Szövetkezet munká­lataiba, megkerestük Bors e v­társat, aki a helyi CsiSz-cso port elnöke ér egvben a/ EFSz példás tagja. Édesapja igazít útnak bennünket, hogv közel Doborgazhoz egy búzatarlót >hárítanakc fel. — Es egybe mondjátok meg neki — kiált utánunk Bors bá­cs —, hegy deibtn jő)j~nrk ha­za, mert délután már lehet zabot aratni. TudnüIHk a kecVszési Cs'Sr­csoport magára vállalta a zab aratását. Nem is sokat kellett keresni a víg aratódat, mert a szél. énekfosziányokat hozott fe­lénk s ez után igazodva meg­győződhettünk arról, hogy mily vígan végzi a »búzaháritást« az ifjú munkacsoport. Már mesz­síiről megismertük Bors elvtár­sat, aki integetésünkre megindul felénk és odaérve hozzánk, be­csületes ifjúmunkás kézszorítás­sal üdvözöljük egymást. Nem is várja meg kérdésünket, dicse­kedve elmondja, hogy már csak a zab aratása van hátra és egy- I btn meghív bennünket hétfőre, araz július 23-ra, amikor a CsISz tagjai, számszerint 32-en, az utolsó nagy tábla zabot fog­ják aratni, amelvnek a munka­díját a Szolidaritás-alapra ajánlják fel. Kérdésünkre, hogy hogyan folyt le az aratás, azt feleli, hogy nagyon is jól és ami a legfontosabb, gyorsan. Mert bi­zony szükséges, hogy minél gyorsabban biztosítsuk hazánk dolgozói számára az életadó ke­nyeret. Ahol szép volt a gabo­na, folytatja Bors elvtárs, ott a gépek segítségével arattunk, ahol pedig nagvon le volt dől­ve, ott meg kénytelenek vol­tunk kézzel aratni. De a kézi­aratás sem hosszabbította meg tervünket, mert tagtársaink es­te hazaérve munkájukból, kijöt­tek és segítettek az aratásnál A kecőszési CsISz-töl példát vehetnének a nagyszarvai CsISz-tagok is, ahol az ifjúság nagyon sok esetben pontosan betartja a napi nyolc órai mun­kaidőt és nem érti meg, hogy az aratás idején, ha szükséges, túlórázással, megfeszített mun­kával is biztosítanunk kell a bé­kearatás sikerét, mely egyúttal népünk bőséges kenyérellátását is biztosítja. Ugy látszik a tagoknak beszélni, nem érti meg nem értik meg azt, hogy bár idáig sokat termeltünk, dolgozó népünk életszínvonalának állan­dó emeléséhez az aratás idején még többet kell dolgozni. Ez nem a/.t jelenti, hogv talán Lel­kes "elvtársnak és a többi nagy­szarvai CsISz-tagnak le kellene mondani a futballról és a szóra­kozásról. Hisz hazánk történel­mében még soha sem volt olyan idő, mint most, amikor annyi sportpályát, kultúrotthont, mo­zit építettünk volna, mint az utolsó három év alatt. De meg kell értenie minden öntudatos CsISz-tagnak, hogy a kenyér­biztosítás mindennél előbbre va­ló. S ezt különösen a nagy­szarvai ifjúságnak kell megér­tenie, mert munkaerő hiányá­ban a határban nem egy helyen vannak széjjel a kévék, ame­lyek egy bekövetkezhető esős idő esetén könnyen tönkreme­hetnek. Nem is szólva még a kapásnövények gyomosodásá­ról. Amikor megkérdeztük Lelkes elvtársat, aki a CsISz vezető (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents