Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-26 / 173. szám, csütörtök

159 július 21 ——— UJ §1

0 Hazafias kötelesség a beszolgáltatás példás teljesítése (b. I.) Az aratás Szlovákia déli járásaiban a befejezéshez közeledik. Azokon a helyeken, ahol jól felkészültek a munkákra és különben U aa aratás alatt megfogták a munka komolyabbik végét, már el ls felejtették, hogy arattak és hozzáfogtak a termés betakarításának további munkáihoz, a hordáshoz, csépléshez és a beszolgáltatás teljesítéséhez. A termés betakarításának második időszakában ezek a munkák épp olyan fontos és sürgős feladatok, mint amilyen az aratás volt. Hiába volt rendkívüli jó gabonatermésünk és hiába végeztük «I az aratást a lehető legrövidebb Időn belül és a legkisebb szemveszteség nélkül, ha a további munkákat, a hordást, a cséplést és a beszolgáltatást elhanyagoljuk. Csak akkor mondhatjuk el, hogy termésbetakarításunkat sikeresen elvégeztük, ha majd a gabona a rendeltetési helyére, a magtárba kerül, A bő termés akkor lesz dolgozó népünké, ha a gabona mielőbb a raktárakba, majd pedig onnan, mint kenyér dolgozóink asztalára kerül. Az idei M termés után a beszolgáltatást kötelezettségek teljesítése sehol sem okozhat gondot. A termésből bőven telik arra, hogy dolgozó parasztságnak beszolgáltat tásl kötelezettségét ne csak teljesítse, hanem azt tűi ls teljesítse. A gabonabeszolgáltatás hiánytalan teljesítésével dolgozó parasztságunk viszonozza azt a nagy segítséget, melyet a bő termés elérésébe* Pártunktól, kormányunktól és m munkásosztálytól kapott. Minden dolgozó paraszt tudja már, hogy nemcsak a kedvezd időjárás tette lehetővé a 40 mázsás hektáronkénti ősziárpa, vagy pedig a 80—36 mázsás búzatermés elérését, hanem ezt csalds úgy tehettük el, hogy parasztságul* megfogadta a Párt és a kormány segítő útmutatásait, a gépek segítségével szakszerű talajművelést folytatott, a vetést Idejében és jól elvégezte, nemesített vetőmagot használt s a műtrágya használatával megadhattuk a földnek mindazt a tápanyagot, amire á bő termés elérésére szüksége volt. Pártunk és a munkásosztály segítsége megmutatkozott az aratás munkáiban ii. Soha armvi aratógép és kombájn nem dolgozott földjeinken mint az idén és az egyes falukban soha olyan rövid Idő alatt nem végeztek az aratással, mint az Idén. Ez a nagyméretű gépi segítség nemcsak a parasztság legnehezebb munkáját könnyítette meg nagymértékben, hanem éppen azáltal, hogy a gépi munkával az aratás Idejét rendkívül rövid Időre lecsökkentettük, elejét vehettük a súlyos szemveszteséget okozó tülérésének ls. Ez pedig ugyancsak Magymértékben növelte a terméshozamot és a parasztság részére még könnyebbé tette a beszolgáltatás! kötelezettség teljesítését. Az aratási munkák biztosításáról szóló kormányhatározat azt mondja: „A beszolgáltatási kötelezettség teljesítése minden paraszt, minden EFSz és község becsületbeli és hazafias kötelessége és a legjobb hozzájárulása a béke megszilárdításához." Dolgozó parasztságunk ennek az egész népünk számára nagyon fontos feladatnak akkor tesz a legjobban eleget, ha valóra váltjuk a jelszót: „A gabonát egyenesen a cséplőgép alól a földműves raktárszövetkezetbe." A gabona beszolgáltatását egy percig sem szabad halogatni. Minden EFSz és minden egyénileg gazdálkodó dolgozó paraszt legfontosabb hazafias kötelességének tartsa, hogy a beszolgáltatásra előírt gabonamennyiséget a cséplőgép alól azonnal a földműves raktárszövetkezetbe szállítsa. Martinkovics Dezső egyénileg gazdálkodó w>rnóci paraszt július lP-én elsőnek teljesítette beszolgáltatási kötelezettségét a vágsellyel járásban. A beszolgáltatásra előírt 10 mázsa búzát és 14 mázsa árpát egyenesein a cséplőgép alól beszáUította a földműves raktárszövetkezetbe és kijelentette, hogyha a cséplést befejezik, akkor a még mutatkozó gabonafeleslegét szintén beszállítja. A kőhídgyarmati Dancsa Imrének csak 95 kg búza volt beszolgáltatásra előírva, de 200 kg-ot szolgáltatott be. Verbók 31áriának és Vérbők Irénnek, akiknek nem is volt beszolgáltatási kötelezettségük, az előbbi 173 kg, az utóbbi pedig 150 kg búzát száUított be a földműves raktárszövetkezetbe. Trnavszky János zselízi kisföldműves a 2 mázsa búzabeszolgáitatási kötelezettségét magasan túlteljesítve 620 kg búzát szolgáltatott be. Már a cséplés első napjaiban szép példáját adják a beszolgáltatási kötelezettség teljesítésének az EFSz-ek, amelyek, ahogy a cséplés folyik, úgy szállítják be a gabonát a raktárakba. A nagyabonyi szövetkezetnek 16 vagon árpát kell beszolgáltatnia. A midt hét végéig a szövetkezet 9.5 vagon árpát adott már be. Az előirt árpamennyiséget a szövetkezeti tagok nemcsak beadják, hanem azt magasan túl is teljesítik. A kenyérgabonát pedig egyenesen a kombájntól a földműves raktárszövetkezetbe szállítják. A balázsfal EFSz, amely a búza nagy részét kombájnnal aratta, már több mint 270 mázsa búzát és 600 mázsa árpát adott be. A Jászéi szövetkezeti tagok már a cséplés első napján 50 mázsa őszi árpát adtait be. Amilyen mértékben fontos feladata parasztságunknak a beszolgáltatás példás teljesítése, éppolyan fontos feladata a földműves raktárszövetkezeteknek, hogy a felvásárlás teljesítésére Jól felkészüljenek és hogy azt példásan végre is hajtsák. Alapjában véve a földműves raktárszövetkezetek jó munkájától függ, hogy a beszolgáltatás!, illetve felvásárlási tervet milyen mértékben és mennyi idő alatt teljesítsük. Nemcsak a falusi pártszervezetek és a Nemzeti Bizottságok, hanem a földműves raktárszövetkezet jól végzett felvilágosító és meggyőző munkáján Is múlik, hogy parasztságunk beszolgáltatási kötelezettségét hogyan teljesíti. A földműves raktárszövetkezetek dolgozóinak ezekben a hetekben a legjobb agitátorokká kell válniok és széleskörű meggyőző tevékenységet kell folytatniok a földművesek között a beszolgáltatás teljesítésének gazdasági és politikai fontosságáról. Az ő feladatuk, hogy felvilágosítsák a földműveseket arról, hogy a beszolgáltatás teljesítése nem szükségintézkedés, a gabona eladása és az állam által történő felvásárlás ma nem azt a célt szolgálja, mint azelőtt a kapitalista rendszerben, hogy a gabona felvásárlásával a kupecek és a spekulánsok siserahada súlyos milliókat vágott zsebre, nem is azt a célt szolgálja, mint ma is a kapitalista államokban, mint pl. Ti tó Jugoszláviájában, ahol szintén van „beszolgáltatás", hogy a gabona felvásárlásával a háborús kard csörtetők háborús készleteket teremtsenek, — hanem a gabonabeszolgáltatás teljesítése nálunk tervgazdálkodásunk egyik legfontosabb része, dolgozó népünk élelmiszerszükségletének a biztosítása, az ipari munkásságnak és a falu dolgozóinak kölcsönös gazdasági kapcsolatait teremti meg olyképpen, hogy a falu bőséges élelmiszerrel látja el az ipar dolgozóit, ezek viszont a technika legújabb vívmányait, a mezőgazdaság gépesítéséhez, a mezőgazdaság termelékenységét fokozó eszközöket bocsátják a falu dolgozóinak a rendelkezésére. Ebből a szempontból nézve a gabonabeszolgáltatások teljesítése nemcsak gazdasági, hanem igen nagy íontosságú politikai feladat is. A mezőgazdasági termények beszolgáltatásának teljesítése, az ipari munkásság részéről pedig a mezőgazdaság termelés fokozását elősegítő eszközöknek a falu dolgozói számára való rendelkezésre bocsátása, a kölcsönös gazdasági kapcsolatok megteremtése, — szilárd összefogása a munkásosztálynak és a dolgoz4 parasztságnak és egész dolgozó népünk útja a szocializmus megteremtése felé. Ezért hazafias kötelessége minden dolgozó parasztnak a beszolgáltatási kötelezettség minél nagyobb mértékben való teljesítése. Az idei bő termés nemcsak a tervezett mennyiség beszolgáltatását teszi lehetővé, hanem azok túlteljesítését ls. A kormány mult heti határozata, hogy a terven felül beszolgáltatott gabonát magasabb áron vásárolják fel, nagymértékben elősegíti a beszolgáltatást terv minél nagyobb mértékben való túlteljesítését. A gabona minél nagyobb mértékben való terven felüli felvásárlásával szUárd alapját teremthetjük meg a mindjobban kibővülő szabadpiacnak, amelynek szükségességét egyre emelkedő életszínvonalunk mindnagyobb mértékben megköveteli. Azzal, hogy a terven felül felvásárolt búzáért mázsánként 200 korona felárat fizetünk, ezenkívül minden mázsa terven fe lül beszolgáltatott búza után í földműves hivatalos áron 50 kg korpát kap, dolgozó parasztságunk nemcsak, hogy lényegesen nagyobb jövedelemre tesz szert, hanem éppen a korpa juttatásával az állattenyésztés fellendítését ls nagymértékben elősegíti s ezzel a parasztságot újabb, fokozottabb jövedelemhez juttatjuk. Igen nagy figyelmet kell fordítani a kulákok és a falu többi reakciós és spekuláns elemei beszolgáltatásának teljesítésére. Éppen az elmúlt időkben beállott élelmiszernehézségekben tapasetaJhaijtuk, hogy az egyre élesedő osztályharc sehol sem folyik olyan élesen, mint az élelmezés terén. EUenségeink erre a pontra irányítják minden erejüket, mert tudják, hogy népi demokráciánkat akkor támadják a legérzékenyebben, ha az élelmezés terén minél nagyobb nehézségeket tudnak előidézni. Az elmúlt hetekben mind a Párt Központi Bizottsága, mind pedig a kormány erélyes intézkedésekkel gátat vetett az ellenség szabotálása'nak. nzonban korántsem kell azt hinni, hogy ezekkel az intézkedésekkel a reakciót végkép letörtük. Tapasztalhattuk az aratás idején is, hogy a kulákok minden lehetőséget felkutatnak és felhasználnak, megpróbálkoznak az aratás elszabotálásával, ugyanezt igyekeznek tenni majd a beszolgáltatás teljesítésével is. Ennek megakadályozására pedig mindent el keli követnünk és a kulAkolskal szembeni éberség nemcsak a falusi pártszervezetek és a Nemzeti Bizottságok, hanem minden dolgozó paraszt kötelessége és érdeke is. Ha a kulák elszabotálja beszolgáltatási kötelezettségét, ennek következményeit nem az ellátatlan ipari dolgozók sínylik meg, mivel egy község beszolgáltatási tervének teljesítéséről nemcsak az egyének, hanem az egész község is felel, tehát minden egyes földműves is. Ha a kulák nem teljesíti beszolgáltatási kötelezettségét, azért a községnek a tervet teljesíteni kell. Ez pedig már a kis- és középföldművesek rovására történik. Ezért fontos és ezért egyéni érdeke minden dolgozó parasztnak, hogy éberen őrködjék afölött, hogy a kulák minden szem gabonája a raktárakba kerüljön. Az elmúlt hónapokban élelmiszerellátásunk terén több nehézség adódott elő. Ezek a nehézségek átmeneti jellegűek, n fejlődés nehézségei. Nehézségeink onnan eredtek, hogy rohamosan fejlődő Iparunk egyre több nyersanyagot Igényel, valamint abból, hogy Szlovákia óriási méretű iparosításával nap mint nap az új ipari munkások ezreit kapcsoljuk be az ipari termelésbe, akiknek túlnyomó többsége a faluról került be az iparba, tehát azelőtt önellátó volt, most pedig az állami készletekből ellátásra szorulnak. Ez a rohamos ipari fejlődés egyre több élelmiszert követel és ezt a szükségletet az alacsony termelékenységű kisüzemi egyéni gazdálkodás kielégíteni nem tudja. Ezek a nehézségeink úgy fognak csökkeni, amilyen mértéhben térünk át a magas termelékenységű nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodásra. Mivel pedig a szövetkezeti gazdálkodásra való áttérés egyre nagyobb mérető, éppen ezért az élelmezés terén fennálló nehézaégek ls egyre Inkább eloszlanak, tehát azok most valóban csak átmeneti jellegűek. Ezen átmeneti nehézségeket áthidalhatjuk, ha az idei bő termést veszteség nélkül gyűjtjük be és ha a beszolgáltatási terv teljesítésével és annak túlteljesítésével mind azt a gabonamennyiséget, amely a termelők szükségletén felül van, dolgozó parasztságunk egyik legfontosabb hazafias kötelességének tudatában a nép államának raktáraiba szállítja. Az apácaszakálasi EFSz, ahogy befejezte az aratást, rögtön megkezdte a cséplést, hogy a gabonát mielőbb a rendeltetési helyére, a raktárakba szállíisák. A nagymlhályl állami birtokon a poprádi CsISz-brigád segít a cséplésbea Az elcsépelt gabonát egyenesen a cséplőgéptől a földműves raktárszövetkezetbe szállítják. A szövetkezet tagjai a termésbetakarjtás nagy munkájában sem feledkeznek meg a kommunista sajtó olvasásáról. Most, a cséplés alatt ls, a déli ebédszünetben olvassák az Uj Szót