Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-26 / 173. szám, csütörtök

— ———ÜJ SI® A Jévai járásban a gényei állami birtok leit az első az aratásban 1951 július 26 Gömörpanyit az aratás győztese a tornaijai járásban A gényei birtok dolgozói Dobrovolný eivtárs vezetésévei é-ieőnek jelentették be a lévai járásban, hogy befejezték nagy feladatukat, az aratást. A birtok dolgozói e hó 3-án kezdték me£ az aratást és 14-én befejezték. 11 napjn keresztül zúgtak az aratógépek a birtok földjein. 10 aratógépet a kálnai traktorállomásról kaptak, kettő pedig a birtoknak van, így 12 aratógép vágta a búzatáblákat. A birtok dolgozói pedig kézikaszákkal vágták a bútát azon a részeken, ahol a búza le volt dűlve'. Az aratógépek reggel 7 órakor vonultak ki a földekre. Természetes dolog, hogy az aratás ideje alatt a birtok dolgozói nem hanyagolták e! a birtokon előforduló más munkákat sem. A traktorok 7 óra előtt, mikor még a harmatos búzát nem tudták aratni, segítettek a takarmányt behordani a kocsisoknak. Éppen az aratás alatt érkezett 18 vagon szén a birtok részére és ezt Is be kellett hordani az állomásról a birtokra. Amikor aztán eljött a 7 óra, a traktorok hozzáfogtak az aratáshoz, a kocsisok is kifogták lovaikat, kaszát ragadtak és mentek aratni, vagy pedig a kévéket összerakni. Este 5 óráig arattak, akkor hazamentek a lovakat megetetni, megitatni é» azután újból visszatértek aratni. A birtok asszonyai is teljes mértékben kivették a részüket az aratásból. A kaszások után szedték a markot és a kévéket hordták össze. A benti munkások is, akik az állatok gondozásával voltak megbízva, Iparkodtak munkájukat elvégezni minél gyorsabban, aztán siettek ki a földekre, hogy a békearatáshoz ők is hozzájáruljanak. A birtok fiataljai, akik nem a birtokon vannak alkalmazásban, valamelyik vállalatnál dolgoznak, hazatérésük után azonnal mentek a földekre és késő estig fáradságot nem ismerve dolgoztak. A régi, volt kapitalista Intéző, Cserhelyi Kamill, a tavaszi munkálatok ellen elkövetett szabotálásából azzal akart kimosakodni, hogy nem állt rendelkezésére megfelelő menynyiségü munkaerő. Amióta pedig munkásintéző, Dobrovolný József vaň a birtokon, bebizonyult, hogy a gényei birtok dolgozói a legsürgősebb és legnehezebb munkát Is saját erejükkel, minden idegen brigád segítsége nélkül elsőnek fejezték be a lévai járásban. Ez úgy sikerült Dobrovolný elvtársnak, hogy ő nem húzódik el a munkásoktól. Nem fél a kaszanyelét sem megfogni. Jó példával és jó felvilágosító munkával meggyőzte a birtok munkásait az aratás gyors elvégzésének fontosságáról. A felvilágosító munkában nagy segítségére volt a helyi pártszervezet elnöke, Simoni elvtárs és Paprac József, a helyi szakszervezet elnöke is. A jó meggyőző munkának az lett az eredménye, hogy a birtoknak azok a dolgozói is, akik nem az aratási munkákhoz voltak beosztva, iparkodtak munkájukat elwgezni, hogyha többet nem is, legalább egy órát segíthessenek az aratásban. Az aratás befejezéséig a tarlók nagyrészét is felszántották és 22 hektárt már be is vetettek borsóval és kukoricával. Az aratógépeket kölcsönadták a közelben lévő Szentgyörgy majornak, ahol még nem fejezték be az aratást. A csépléssel egy kicsit késtek az esőzés miatt. Ez bossz.mtja most a gényei dolgozókat. A cséplést csak pénteken délután tudták megkezdeni és akkor is csak 75 mázsát tudtak elcsépelni. A birtok dolgozói pedig már azt szeretnék, ha termésük a magtárban volna már és a keresztek helyét is a legrövidebb időn belül fel tudnák szánté nL A gútai szövetkezetben a termés rovására takarékoskodnak a munkaegységekkel A gűtaf EFSx, 6gy létezik «zfvesebben termel a földjén gyomot, mint kukoricát, vagy valamilyen mát hasznos növényt. Ha ez nem fgy volna, akkor iparkodna a kukoricaföldeket gyomtól a legrövidebb időn belül megszabadítani Az ember a környéken bármerre jár, mindenütt ccak Ofltát hallja emlegetni, hogy mi van a 13 ezer lakosú községgel, hogy nincs ott annyi munkaerő, hogy meg tudnák kapálrd azokat a földeket, amelyeket a szövetkezet szégyentáblijának is lehetne nevezni. A szövetkezet vezetőség® örül annak, hogy a növényápolásra tervezett munkaegységeknek nagyrésze nem lett kifizetve, hogy ezzel sokat megspóroltak. De azt nem akarják észrevenni, hogy amit a munkaegységeken megspórolnak, innak a sokszorosát elveszítik, mivel a rosszul müveit föld nem hoz megfelelő termést sem. A szövetkezet vezetősége azzal védekezik, nincs munkaerő. Hogy ez miként lehetséges^ csak akkor tudtam megérteni, amikor a helyi Nemzeti Bizottság elnöke beszámolt arról, hogy nagyon sok esetben megtörtént az, hogy a tagoknak 5—6 ledolgozott munkaegysége te hiányzott egy hónapban, ami nem lett nekik befrve. Ezeknek a hiányoknak a legfőbb oka a*, hogy a csoportvezetők nem törődnek kötelességükkel. Nem elégszenek meg azzal a munkaegységgel, ami nekik meg van szabva, hanem még többet akarnak. Csoportvezetői kötelességüknek nem tesznek eleget, hanem reggeltől estig úgy dolgoznak, mint mások. Csak a munkaegység beírásánál már a csoportvezetőségért járó munkaegységeiket is hozzáadják az elvégzett munkáért járó munkaegységekhez. Ezért van az, hogy a csoportvezetőknek egy hónapban 60 munkaegység is be van frva, míg a dolgozó tagoknak 25—30. Tehát ezért nlnci munkaerű a gútai EFSz-nek. A

x EFSz, ha gyűlést tart, — mondja Zuba elvtárs, — a szövetkezet elnöke, Brezovszký eJvtárs, nem a legsürgősebb és a legidőszerűbb kérdésekkel foglalkozik, hanem mindig a tárgytól eltérő problémákkal üti agyon az időt. Megtörtént az is sok esetben, hogy az elnök gyűlést hívott Ö6sze 8 órára. A tagok összegyűltek, ő pedig hozzáfogott az utcán valakivel beszélgetni és eszébe sem jutott, hogy gyűlésre is kellene menni. Ha pedig valaki szólt neki, hogy mineik hívta őket össze, ha az utcán tárgyal, akkor durván válaszolt, „hogy neki nem parancsolnak, ha valaki tudja jobban, mint 5, akkor csinálja." Az ilyen elnök aztán nem !o képes t szövetkezetet megfelelően vezetni. A gútai szövetkezet nemcsak a növényápolással, de az aratással is lemaradt. Ezt a lemaradást ugyan nem lehet teljesen a szövetkezet rovására írni. Ebben • gútai traktoros-brigád is hibás Nem adott a szövetkezetnek százszázalékos gépeket. Ennek aztán az lett a eredménye, hogy az első négy nap alatt a traktorok jó, ha 3 vagy 4 hektárt letudtak aratni. A cséplőgépeknél ez 4 dolog újból megismétlődött, csak most már a szövetkezett tagok tanulva az aratógépeken, mlelöt elfogadták volna a cséplőgépeket, egy szakértőt hívtak és megvizsgáltatták azokat. Akkor derült aztán ki, hogy . a szépen kikent-kifent cséplőgépek közül 8 darab nem üzemképes, annak ellenére, hogy a gútai traktorosbrigád bejelentette, hogy az aratáshoz és csépléshez szükséges gépek Javítását 270 százalékban teljesítette. A szövetkezet a 8 darab cséplőgépet nem fogadta el, hanem visszaküldte a traktor állomásnak, hogy még a cséplés megkezdéséig, a hátralévő idö alatt, gyorsan javítsák kl. A kírálynéréti dolgozók még a napot ís szeretnék meghosszabítaní, hogy mielőbb végezzenek a termés betakarításával A királynéréti állami birtokon a jól megszervezett aratásnak mindenütt jelét látjuk. A birtoknak 564 hektár aratni valója volt. A mult héten, amikor ott jártam, a birtok intézője örömmel számolt be arról, hogy a búzából már csak annyi van aratni, amit egy nap alatt nyugodtan le tudnak vágni. Akkor aztán már csak a 40 hektárnyi zab marad aratni való. A birtokon az aratás négy csoportra van felosztva. A csoportok úgy vannak összeállítva, hogy minden csoportban annyi ember van, amennyi egy cséplőgép mellé Is megfelel. Az aratás alatt nagy gondot fordítottak arra, hogy a gépek minél jobban ki legyenek használva. Előre gondoskodtak megfelelő szakemberekről, akik állandóan az aratók között voltak és ha valamelyik gép elromlott, azonnal a javításához fogtak. Nem kellett a gépet hurcolni sehová sem a javítás rjiiatt, hanem nyomban kint a tarlón megjavították, Az egész aratás ideje alatt nem fordult elö, hogy valamelyik gép egy éránál tovább állott volna. A traktorosok is jobban vigyáztak a traktoraikra, mint a legjobb gazda a lovára. Ez a nagy elővigyázatosság okozta azt a hátrányos eljárást is, hogy a traktorokat nem használták éjjeli munkára a tarlószántás elvégzésére. Például Benkel Imre traktoros, - aki 1937 óta dolgozik egy traktorral, úgy megszerette és félti az ő masináját, mint a szép fiatal feleségét. Ez a 14 éves traktor még ma is sokkal különb, mint azok a traktorok, amik most kerültek ki a gyárból és egy gondatlan traktoros kezébe kerültek. Ezért a tarlószántást azon a pár napon végezték, amikor aratni nem lehetett az eső miatt. A birtok vezetősége az aratás idejére gondoskodott az arató munkásoknak üzemi konyháról is. Ezzel az asszonyokat is bevonhatták az aratási munkába. Nem kell gondoskodni az asszonyoknak az ebéd főzéséről sem az ebéd vivéséről. Arról is gondoskodtak, hogy a birtok dolgozóinak ne kelljen sehova menni, ha kenyeret vagy cukrot akarnak vásárolni Minden reggel egy kocsi elmegy Gútára és elhozza mindenkinek a szükséges cikkeket. A birtok dolgozói nem tudják, mi a szárazkenyér, mert mindennap friss, ropogós kenyeret hoznak a gútai p-.ct<31 erre a célra kirendelt kocsin. A birtok földjein nemcsak a gépek végzik az aratást, hanem ahol a termés meg van dőlve, azt kézierővel vágják le. A kézikaszával végzett aiatás nagyban hozzájárul az aratás idejének a megrövidítéséhez^ A gépek hamarabb felszabadulnak és mehetnek azoknak segftenl, akik le vannak az aratással maradva. A kézzel arató csoportban ott van Jancsó Gyula is, aki öthónapos katonai szolgálat után most jött haza és Iparkodik az aratásból jól kivenni a részét. A munkában elmerült emberek észre sem veszik a távoli templom harangjának szavát, amely az ebéd idejét hirdeti, sem a közben megérkező ebédhordó kocsit. Ugy kell őket figyelmeztetni, hogy itt az ebéd Ideje és az ebéd is megérkezett. Szénási Piroska, fiatal kékinges CsISz-tag csodálkozva néz körül. — Hát már dél lenne? Nekem olyan, mintha még csak most kezdtük volna meg a munkát. Pedig már régen volt reggel 5 óra, ezek a jókedvű emberek már 5 órakor kint vannak a mezőn, de még mindig szeretnék a napot jobuan meghoszszabbitani, hogy a termést minél hamarabb a magtárba vihessék. Az ebédidő sem tart sokáig. Jó étvággyal elfogyasztják a finom gulyáslevest és finom babfőzeléket, amit ebédre hoztak. Utána a férfiak elszívnak egy cigarettát, közben röviden megtárgyalják a további teendőket és indulnak újból a munkába. Tudják jól, hogy már csak napok kérdése, hogy I -jelenthessék büszkén, hogy kötelessegüknek eleget tettek, befejezték az aratást. 'SZARKA ISTVÁN A kedvezőtlen időjárás Gömörpanyiton háromszor szakította félbe az aratást. Természetesen ez nagy időveszteséget jelentett Azért mégsem keseredtünk el. Különönsen akkor nyugodtunk meg az idei termés betakarítása felől, amikor megérkeztek hozzánk a radványi CsISz-tag traktorosok. A brigád 7 fiúból és 3 leányból állott. Rögtön meggyőződtünk arról, hogy ezek a fiatalok képesek, ha kell, éjjel is aratni. , A radványi fiatalok megismerkedtek a gömörpanyiti CsISz-tagokkal. Alig telt el két nap és már annyira megszerették egymást, mint a testvérek. Az aratógépek után a mi fiataljaink 6zinte versenyezve a gépekkel hordták ös6ze a kévéket. Esténkint örömmel beszélgettek el a napi munkáról és eredményekről. 'Az egyik legjobb traktoros három és félnap alatt 20 hektárt learatott. Ennek a munkalendületnek köszönhető, hogy nálunk az aratást július 9-től, július 17-ig befejeztük. Nem mulaszthatom d, hop a különösen jó munkát végző brigádosokat ki ne emeljem. Közibük tartozik Szabó Imre brigádvezető. Szőke Gábor, Csík László, Randliszek József, Heves István, Gáspár István, Szőke Sándor és Fenyvesi István. Ez a CsISz-csoport a járásban megnyerte a legmagasabb elismerést. A fiatalok azonban ezzel az eredménynyel nem elégszenek meg. Még jobban munkához láttak, hogy az első helyet továbbra is megtartsák. Végül pedig külön ki kell emelnem a gömörpanyiti asszonyok példáját, akik szintén derekasan kivették a részüket a békearatásból. Ezek az asszonyok megértették azt, hogy a közös gazdálkodás az ő javukat és gyermekeik javát szolgálja. Szombathelyiné 45 éves parasztaszszony például így nyilatkozik: „Nekem azóta van nyugodt életem,' amióta a szövetkezetben dolgozom. Élveztem én már a mult rendszert is és mondhatom torkig jóllaktam vele. Ezért akarok minden erőmmel bekapcsolódni országunk építésébe." Hasonlóan beszél Krokovai Imréné, Téglás Pálné, Igaz Lász'.óné és még sok más haladószellemfí édesanya, akik gyermekeik boldogságáért úgy harcolnak, hogy fáradságot nem ismerve bekapcsolódnak a szövetkezeti munkába. Az idei termés Igazán meglepő. A legtöbb esetben két mázsával magasabb, minit ahogy eredetileg terveztük. Ez a körülmény is még jobban lelkesíti a szövetkezeti tagokat és az Ifjúságot. PROKSZA ETELKA, Gömörpanyit. Az ekeli EFSz a vándorzászlő tulajdonosa A hét folyamán kint jártam Ekei községben. Elsőnek a Párt helyi szervezetének elnökével találkoztam, aki nagy örömmel újságolta, hogy sikerült legyőzniök Aranyost, úgyhogy most Ekei a birtokosa a vándorziszlónak. Megkérdeztem az eívtárstól, hogyan sikerült ezt elérniök. — Hát ugy vdlt — mondja —, hogy elhatároztuk, hogy az idén tlsők leszünk a járásban. Reggel 4 órától kezdve este 10-ig dolgoztunk. Minden egyes szövetkezeti tag előtt tisztán állt a cél, hogy az idén elsőknek kell lennünk. Ez olyan munkalendületre buzdította őket, hogy öröm volt nézni, amint a földeken a kövér búzakévék keresztekbe kerültek. így történt, hogy ml 14-én már befejeztük az aratást, Aranyoson pedig csak egy nappal később. Nem volt mit tenni az aranyosiaknak, át kellett adniok a zászlót Az egyik idősebb szövetkezeti taghoz fordultam és megkérdeztem tőle, hogy örül-e a vándorzászlónak? Erre aztán az elvtárs elmondotta, hogy mennyire örül ő is, hogy az kién ilyen gyorsan elvégezték az aratást. Elmondotta azt is, hogy még fiatalabb korában Is aratott ő, csakhogy akkor fárasztó munkájáért alig kapott annyi pénzt, hogy gyerekelve! együtt éppen éhen ne haljon. MOLNÁR GÉZA, G út a. A lakszakállasi EFSz második az aratásban a nagymegyeri járásban Ä lakszakállasi harmadik típusú EFSz tagjai nagy munkalendülettel dolgoznak. Megmutatkozott ez már a tavaszi munkálatokban is, amikor az állandó esős időjárás ellenére 1» az összes kapások megművelését sikeresen befejeztük. Most az aratási munkálatokhoz is olyan lelkesedéssel kezdtünk, hogy már előre biztosak lehetünk a sikerben. 120 hektárt kellett learatnunk- Ei a munka 8t napig tartott. Két húsz tagból és egy tíz tagból álló munkacsoport dolgozott. A munkába nagyon szépen bekapcsolódott a CsISz és a CSEMADOK helyi csoportja ls. Fáradságot nem Ismerő munkánknak köszönhető, hogv a nagymegyer! Járásban másodiknak feieztük be az aratást. De bizonyára elsők lettünk volna, hogy ha több aratógépet kapunk. A elmúlt napokban megkezdtük a cséplést is. Csakhogy itt megint bajok vannak. A nemesócsal traktorállomás három cséplőgépet küldött, de ezekből csak egv üzemképet. Ml szövetkezeti tagok elsősorban a traktorállomást hibáztatjuk, mert hit volt m gépek megjavítására elég IdS. Végül pedig tzeretnék beszámolni községünk szociális összetételéről. Van a falunkban néhány 16—18 hektáros kulák- Ezek minden erejükkel arra törekszenek, hogy befolyásolják Molnár Lajos szövetkezeti elnököt. Csakhogy Molnár elvtárs sokkal öntu-s datosabb annál, mintsem, hogy hallgatna az ©koskodókra. Szerintem a párt helyi szervezetének is jobban kellene működnie. A párt helyi szervezete hiányos munkájának az eredménye az is, hogy a lakosság nagy része még nincs bent a szövetkezetben. BAJCSI FERENC. Lakszakállas. A magyarbéli szövetkezeti fa^ok a munka jó megszervezésének köszönik síkereiket Magyarbélen az esőzés nagyon hátráltatta az aratást. Ennek ellenére is iúlius 19-én sikerült az utolsó lábon lévő gabonát is learatniok. Az aratási munkálatok elvégzésére két önkötözőgépet kaptunk. Ezek kora reggeltől késő estig aratták a gabonát. A munkaerőket pedig a következőkép osztottuk be a munkába. Egy csoport kézi kaszával k75rölkaszálta a gépek előtt a gobonatáblákat és learatta a dűlt gabonátTovábbá két munkacsoport pedig a kévéket hordta keresztekbe és a bekőtetlen kévék bekötésével foglalkozott. Ezenkívül megalakítottunk három osztagot, amelyek a gabonát rakták keresztekbe. Ügy ment amunka, hogy örötn volt nézni. Ml szövetkezeti tagok jól tudjuk, hogy sikereinket a munka jó megszervezésének köszönhetjük, de hálával tartozunk azoknak az ipari dolgozóknak is, akik szabad idejűket feláldozva segítségünkre jöttek az aratás sikeres elvégzésére. Most pedig megkezdtük a cséplést. A csépldsnél is szervezetten és nagy lelkesedéssel dolgozunk, hogy a gabona minél előbb a raktárakba, onnét pedig a dolgozók asztalára kerüljön fehér kenyér formájában. SZIGETI JÓZSEF Magyarbél. Szépe János traktoros elnyerte a vándorzászlót Az aratási tervek kidolgozása titán a tornóci állami birtok alkalmazottai között megindult a szocialista munkaverseny is. Különösen a traktorosok kapcsolódtak be szép számmal a versenybe. Elég csak megemlíteni Szépe János traktorost, aki hatnyomós önkötözővel naponta 11 hektárt learat. Szépe János ezért a szép teljesítményért megnyerte a legjobb dolgozó vándcrzászlaját A vándorzászlót ünnepélyesen adta át neki a birtok igazgatója, az összes alkalmazottak jelenlétében. Szépe János példája bizonyára az állami birtok többi dolgozóit is fokozott munkára buzdítja- (martinec)