Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-26 / 173. szám, csütörtök

— ———ÜJ SI® A Jévai járásban a gényei állami birtok leit az első az aratásban 1951 július 26 Gömörpanyit az aratás győztese a tornaijai járásban A gényei birtok dolgozói Dobro­volný eivtárs vezetésévei é-ieőnek je­lentették be a lévai járásban, hogy befejezték nagy feladatukat, az ara­tást. A birtok dolgozói e hó 3-án kezdték me£ az aratást és 14-én be­fejezték. 11 napjn keresztül zúgtak az aratógépek a birtok földjein. 10 aratógépet a kálnai traktorállomásról kaptak, kettő pedig a birtoknak van, így 12 aratógép vágta a búzatáblákat. A birtok dolgozói pedig kézikaszák­kal vágták a bútát azon a részeken, ahol a búza le volt dűlve'. Az arató­gépek reggel 7 órakor vonultak ki a földekre. Természetes dolog, hogy az aratás ideje alatt a birtok dolgozói nem hanyagolták e! a birtokon elő­forduló más munkákat sem. A trak­torok 7 óra előtt, mikor még a harmatos búzát nem tudták aratni, segítettek a takarmányt behordani a kocsisoknak. Éppen az aratás alatt érkezett 18 vagon szén a bir­tok részére és ezt Is be kellett hor­dani az állomásról a birtokra. Amikor aztán eljött a 7 óra, a trak­torok hozzáfogtak az aratáshoz, a kocsisok is kifogták lovaikat, kaszát ragadtak és mentek aratni, vagy pe­dig a kévéket összerakni. Este 5 óráig arattak, akkor hazamentek a lovakat megetetni, megitatni é» azután újból visszatértek aratni. A birtok asszonyai is teljes mér­tékben kivették a részüket az aratás­ból. A kaszások után szedték a mar­kot és a kévéket hordták össze. A benti munkások is, akik az állatok gondozásával voltak megbízva, Iparkodtak munkájukat elvégezni minél gyorsabban, aztán siettek ki a földekre, hogy a békearatáshoz ők is hozzájá­ruljanak. A birtok fiataljai, akik nem a birtokon vannak alkalmazásban, va­lamelyik vállalatnál dolgoznak, haza­térésük után azonnal mentek a föl­dekre és késő estig fáradságot nem ismerve dolgoztak. A régi, volt kapitalista Intéző, Cserhelyi Kamill, a tavaszi munkála­tok ellen elkövetett szabotálásából azzal akart kimosakodni, hogy nem állt rendelkezésére megfelelő meny­nyiségü munkaerő. Amióta pedig munkásintéző, Dobrovolný József vaň a birtokon, bebizonyult, hogy a gényei birtok dolgozói a legsürgősebb és legnehezebb mun­kát Is saját erejükkel, minden idegen brigád segítsége nélkül elsőnek fe­jezték be a lévai járásban. Ez úgy sikerült Dobrovolný elvtárs­nak, hogy ő nem húzódik el a mun­kásoktól. Nem fél a kaszanyelét sem megfogni. Jó példával és jó felvilá­gosító munkával meggyőzte a birtok munkásait az aratás gyors elvégzésé­nek fontosságáról. A felvilágosító munkában nagy segítségére volt a helyi pártszervezet elnöke, Simoni elvtárs és Paprac József, a helyi szak­szervezet elnöke is. A jó meggyőző munkának az lett az eredménye, hogy a birtoknak azok a dolgozói is, akik nem az aratási munkákhoz voltak be­osztva, iparkodtak munkájukat elw­gezni, hogyha többet nem is, legalább egy órát segíthessenek az aratásban. Az aratás befejezéséig a tarlók nagyrészét is felszántották és 22 hek­tárt már be is vetettek borsóval és kukoricával. Az aratógépeket kölcsönadták a közelben lévő Szentgyörgy major­nak, ahol még nem fejezték be az aratást. A csépléssel egy kicsit késtek az esőzés miatt. Ez bossz.mtja most a gényei dolgozókat. A cséplést csak pénteken délután tudták megkezdeni és akkor is csak 75 mázsát tudtak el­csépelni. A birtok dolgozói pedig már azt szeretnék, ha termésük a magtár­ban volna már és a keresztek helyét is a legrövidebb időn belül fel tudnák szánté nL A gútai szövetkezetben a termés rovására takarékoskodnak a munkaegységekkel A gűtaf EFSx, 6gy létezik «zfve­sebben termel a földjén gyomot, mint kukoricát, vagy valamilyen mát hasz­nos növényt. Ha ez nem fgy volna, akkor iparkodna a kukoricaföldeket gyomtól a legrövidebb időn belül megszabadítani Az ember a környé­ken bármerre jár, mindenütt ccak Ofltát hallja emle­getni, hogy mi van a 13 ezer lako­sú községgel, hogy nincs ott annyi munkaerő, hogy meg tudnák kapálrd azokat a földeket, amelyeket a szö­vetkezet szégyentáblijának is le­hetne nevezni. A szövetkezet vezetőség® örül an­nak, hogy a növényápolásra tervezett munkaegységeknek nagy­része nem lett kifizetve, hogy ezzel sokat megspóroltak. De azt nem akarják észrevenni, hogy amit a munkaegységeken megspórolnak, innak a sokszorosát elveszítik, mi­vel a rosszul müveit föld nem hoz megfelelő termést sem. A szövetkezet vezetősége azzal véde­kezik, nincs munkaerő. Hogy ez mi­ként lehetséges^ csak akkor tudtam megérteni, amikor a helyi Nemzeti Bizottság elnöke beszámolt arról, hogy nagyon sok esetben megtörtént az, hogy a tagoknak 5—6 ledolgozott munkaegysége te hiányzott egy hó­napban, ami nem lett nekik befrve. Ezeknek a hiányoknak a legfőbb oka a*, hogy a csoportvezetők nem törődnek kötelességükkel. Nem elégszenek meg azzal a munkaegységgel, ami nekik meg van szabva, hanem még többet akarnak. Csoportvezetői köte­lességüknek nem tesznek eleget, ha­nem reggeltől estig úgy dolgoznak, mint mások. Csak a munkaegység be­írásánál már a csoportvezetőségért járó munkaegységeiket is hozzáadják az elvégzett munkáért járó munka­egységekhez. Ezért van az, hogy a csoportvezetőknek egy hónapban 60 munkaegység is be van frva, míg a dolgozó tagoknak 25—30. Tehát ezért nlnci munkaerű a gútai EFSz-nek. A x EFSz, ha gyűlést tart, — mond­ja Zuba elvtárs, — a szövetkezet el­nöke, Brezovszký eJvtárs, nem a leg­sürgősebb és a legidőszerűbb kérdé­sekkel foglalkozik, hanem mindig a tárgytól eltérő problémákkal üti agyon az időt. Megtörtént az is sok esetben, hogy az elnök gyűlést hívott Ö6sze 8 órára. A tagok összegyűltek, ő pedig hozzáfogott az utcán valaki­vel beszélgetni és eszébe sem jutott, hogy gyűlésre is kellene menni. Ha pedig valaki szólt neki, hogy mineik hívta őket össze, ha az utcán tárgyal, akkor durván válaszolt, „hogy neki nem parancsolnak, ha valaki tudja job­ban, mint 5, akkor csinálja." Az ilyen elnök aztán nem !o képes t szövetkezetet megfelelően vezetni. A gútai szövetkezet nemcsak a nö­vényápolással, de az aratással is le­maradt. Ezt a lemaradást ugyan nem lehet teljesen a szövetkezet rovására írni. Ebben • gútai traktoros-brigád is hibás Nem adott a szövetkezetnek száz­százalékos gépeket. Ennek aztán az lett a eredménye, hogy az első négy nap alatt a traktorok jó, ha 3 vagy 4 hektárt letudtak aratni. A cséplőgépeknél ez 4 dolog új­ból megismétlődött, csak most már a szövetkezett tagok tanulva az aratógépeken, mlelöt el­fogadták volna a cséplőgépeket, egy szakértőt hívtak és megvizsgáltatták azokat. Akkor derült aztán ki, hogy . a szépen kikent-kifent cséplőgépek közül 8 darab nem üzemképes, an­nak ellenére, hogy a gútai trakto­rosbrigád bejelentette, hogy az ara­táshoz és csépléshez szükséges gé­pek Javítását 270 százalékban telje­sítette. A szövetkezet a 8 darab cséplőgépet nem fogadta el, hanem visszaküldte a traktor állomásnak, hogy még a cséplés megkezdéséig, a hátralévő idö alatt, gyorsan javítsák kl. A kírálynéréti dolgozók még a napot ís szeretnék meghosszabítaní, hogy mielőbb végezzenek a termés betakarításával A királynéréti állami birtokon a jól megszervezett aratásnak mindenütt jelét látjuk. A birtoknak 564 hektár aratni valója volt. A mult héten, ami­kor ott jártam, a birtok intézője örömmel számolt be arról, hogy a bú­zából már csak annyi van aratni, amit egy nap alatt nyugodtan le tudnak vágni. Akkor aztán már csak a 40 hektárnyi zab marad aratni való. A birtokon az aratás négy csoportra van felosztva. A csoportok úgy vannak összeállítva, hogy minden csoportban annyi ember van, amennyi egy cséplőgép mellé Is megfelel. Az aratás alatt nagy gondot fordí­tottak arra, hogy a gépek minél job­ban ki legyenek használva. Előre gon­doskodtak megfelelő szakemberekről, akik állandóan az aratók között vol­tak és ha valamelyik gép elromlott, azonnal a javításához fogtak. Nem kellett a gépet hurcolni sehová sem a javítás rjiiatt, hanem nyomban kint a tarlón megjavították, Az egész aratás ideje alatt nem for­dult elö, hogy valamelyik gép egy éránál tovább állott volna. A trakto­rosok is jobban vigyáztak a trakto­raikra, mint a legjobb gazda a lovára. Ez a nagy elővigyázatosság okozta azt a hátrányos eljárást is, hogy a traktorokat nem használták éjjeli munkára a tarlószántás elvégzésé­re. Például Benkel Imre traktoros, - aki 1937 óta dolgozik egy traktorral, úgy megszerette és félti az ő masináját, mint a szép fiatal feleségét. Ez a 14 éves traktor még ma is sokkal kü­lönb, mint azok a traktorok, amik most kerültek ki a gyárból és egy gondatlan traktoros kezébe kerültek. Ezért a tarlószántást azon a pár na­pon végezték, amikor aratni nem le­hetett az eső miatt. A birtok vezetősége az aratás idejé­re gondoskodott az arató munkások­nak üzemi konyháról is. Ezzel az asszonyokat is bevonhatták az aratási munkába. Nem kell gondoskodni az asszonyok­nak az ebéd főzéséről sem az ebéd vivéséről. Arról is gondoskodtak, hogy a birtok dolgozóinak ne kelljen seho­va menni, ha kenyeret vagy cukrot akarnak vásárolni Minden reggel egy kocsi elmegy Gútára és elhozza mindenkinek a szükséges cikkeket. A birtok dolgozói nem tud­ják, mi a szárazkenyér, mert minden­nap friss, ropogós kenyeret hoznak a gútai p-.ct<31 erre a célra kirendelt ko­csin. A birtok földjein nemcsak a gépek végzik az aratást, hanem ahol a ter­més meg van dőlve, azt kézierővel vágják le. A kézikaszával végzett aiatás nagyban hozzájárul az aratás idejének a megrövidítéséhez^ A gé­pek hamarabb felszabadulnak és me­hetnek azoknak segftenl, akik le van­nak az aratással maradva. A kézzel arató csoportban ott van Jancsó Gyula is, aki öthónapos kato­nai szolgálat után most jött haza és Iparkodik az aratásból jól kivenni a részét. A munkában elmerült embe­rek észre sem veszik a távoli templom harangjának szavát, amely az ebéd idejét hirdeti, sem a közben megérke­ző ebédhordó kocsit. Ugy kell őket figyelmeztetni, hogy itt az ebéd Ideje és az ebéd is megérkezett. Szénási Piroska, fiatal kékinges CsISz-tag csodálkozva néz körül. — Hát már dél lenne? Nekem olyan, mintha még csak most kezdtük volna meg a munkát. Pedig már régen volt reggel 5 óra, ezek a jókedvű emberek már 5 órakor kint vannak a mezőn, de még mindig szeretnék a napot jobuan meghosz­szabbitani, hogy a termést minél hamarabb a magtárba vihessék. Az ebédidő sem tart sokáig. Jó ét­vággyal elfogyasztják a finom gu­lyáslevest és finom babfőzeléket, amit ebédre hoztak. Utána a férfiak elszív­nak egy cigarettát, közben röviden megtárgyalják a további teendőket és indulnak újból a munkába. Tudják jól, hogy már csak napok kérdése, hogy I -jelenthessék büszkén, hogy kötelessegüknek eleget tettek, befejez­ték az aratást. 'SZARKA ISTVÁN A kedvezőtlen időjárás Gömörpa­nyiton háromszor szakította félbe az aratást. Természetesen ez nagy idő­veszteséget jelentett Azért mégsem keseredtünk el. Különönsen akkor nyugodtunk meg az idei termés beta­karítása felől, amikor megérkeztek hozzánk a radványi CsISz-tag trakto­rosok. A brigád 7 fiúból és 3 leány­ból állott. Rögtön meggyőződtünk ar­ról, hogy ezek a fiatalok képesek, ha kell, éjjel is aratni. , A radványi fiatalok megismerked­tek a gömörpanyiti CsISz-tagokkal. Alig telt el két nap és már annyira megszerették egymást, mint a test­vérek. Az aratógépek után a mi fia­taljaink 6zinte versenyezve a gépek­kel hordták ös6ze a kévéket. Estén­kint örömmel beszélgettek el a napi munkáról és eredményekről. 'Az egyik legjobb traktoros három és félnap alatt 20 hektárt learatott. Ennek a munkalendületnek köszönhető, hogy nálunk az aratást július 9-től, július 17-ig befejeztük. Nem mulaszthatom d, hop a külö­nösen jó munkát végző brigádosokat ki ne emeljem. Közibük tartozik Szabó Imre brigádvezető. Szőke Gábor, Csík László, Randliszek Jó­zsef, Heves István, Gáspár István, Szőke Sándor és Fenyvesi István. Ez a CsISz-csoport a járásban meg­nyerte a legmagasabb elismerést. A fiatalok azonban ezzel az eredmény­nyel nem elégszenek meg. Még job­ban munkához láttak, hogy az első helyet továbbra is megtartsák. Végül pedig külön ki kell emelnem a gömörpanyiti asszonyok példáját, akik szintén derekasan kivették a részüket a békearatásból. Ezek az asszonyok megértették azt, hogy a közös gazdálkodás az ő javu­kat és gyermekeik javát szolgálja. Szombathelyiné 45 éves parasztasz­szony például így nyilatkozik: „Nekem azóta van nyugodt életem,' amióta a szövetkezetben dolgozom. Élveztem én már a mult rendszert is és mondhatom torkig jóllaktam vele. Ezért akarok minden erőmmel bekap­csolódni országunk építésébe." Hasonlóan beszél Krokovai Imréné, Téglás Pálné, Igaz Lász'.óné és még sok más haladószellemfí édesanya, akik gyermekeik boldogságáért úgy harcolnak, hogy fáradságot nem is­merve bekapcsolódnak a szövetkezeti munkába. Az idei termés Igazán meglepő. A legtöbb esetben két mázsával magasabb, minit ahogy eredetileg terveztük. Ez a körülmény is még jobban lelke­síti a szövetkezeti tagokat és az Ifjú­ságot. PROKSZA ETELKA, Gömörpanyit. Az ekeli EFSz a vándorzászlő tulajdonosa A hét folyamán kint jártam Ekei községben. Elsőnek a Párt helyi szer­vezetének elnökével találkoztam, aki nagy örömmel újságolta, hogy sikerült legyőzniök Aranyost, úgy­hogy most Ekei a birtokosa a ván­dorziszlónak. Megkérdeztem az eívtárstól, hogyan sikerült ezt elérniök. — Hát ugy vdlt — mondja —, hogy elhatároztuk, hogy az idén tlsők leszünk a járásban. Reggel 4 órától kezdve este 10-ig dolgoztunk. Minden egyes szövetke­zeti tag előtt tisztán állt a cél, hogy az idén elsőknek kell lennünk. Ez olyan munkalendületre buzdította őket, hogy öröm volt nézni, amint a földeken a kövér búzakévék keresz­tekbe kerültek. így történt, hogy ml 14-én már befejeztük az aratást, Aranyoson pedig csak egy nappal ké­sőbb. Nem volt mit tenni az aranyo­siaknak, át kellett adniok a zászlót Az egyik idősebb szövetkezeti tag­hoz fordultam és megkérdeztem tőle, hogy örül-e a vándorzászlónak? Erre aztán az elvtárs elmondotta, hogy mennyire örül ő is, hogy az kién ilyen gyorsan elvégezték az aratást. El­mondotta azt is, hogy még fiatalabb korában Is aratott ő, csakhogy akkor fárasztó munkájáért alig kapott annyi pénzt, hogy gyerekelve! együtt éppen éhen ne haljon. MOLNÁR GÉZA, G út a. A lakszakállasi EFSz második az aratásban a nagymegyeri járásban Ä lakszakállasi harmadik típusú EFSz tagjai nagy munkalendülettel dolgoznak. Megmutatkozott ez már a tavaszi munkálatokban is, amikor az állandó esős időjárás ellenére 1» az összes kapások megművelését sikere­sen befejeztük. Most az aratási mun­kálatokhoz is olyan lelkesedéssel kezd­tünk, hogy már előre biztosak lehetünk a sikerben. 120 hektárt kellett learatnunk- Ei a munka 8t napig tartott. Két húsz tagból és egy tíz tagból álló munkacsoport dolgozott. A mun­kába nagyon szépen bekapcsolódott a CsISz és a CSEMADOK helyi csoport­ja ls. Fáradságot nem Ismerő mun­kánknak köszönhető, hogv a nagymegyer! Járásban másodiknak feieztük be az aratást. De bizonyára elsők lettünk volna, hogy ha több aratógépet kapunk. A elmúlt napokban megkezdtük a cséplést is. Csakhogy itt megint bajok vannak. A nemesócsal traktorállomás három cséplőgépet küldött, de ezekből csak egv üzemképet. Ml szövetkezeti ta­gok elsősorban a traktorállomást hi­báztatjuk, mert hit volt m gépek megjavítására elég IdS. Végül pedig tzeretnék beszámolni községünk szociális összetételéről. Van a falunkban néhány 16—18 hek­táros kulák- Ezek minden erejükkel arra törekszenek, hogy befolyásolják Molnár Lajos szövetkezeti elnököt. Csakhogy Molnár elvtárs sokkal öntu-s datosabb annál, mintsem, hogy hall­gatna az ©koskodókra. Szerintem a párt helyi szervezetének is jobban kellene működnie. A párt helyi szer­vezete hiányos munkájának az ered­ménye az is, hogy a lakosság nagy része még nincs bent a szövetkezet­ben. BAJCSI FERENC. Lakszakállas. A magyarbéli szövetkezeti fa^ok a munka jó megszervezésének köszönik síkereiket Magyarbélen az esőzés nagyon hátráltatta az aratást. Ennek ellenére is iúlius 19-én sikerült az utolsó lábon lévő gabonát is learatniok. Az aratási munkálatok elvégzésére két önkötözőgépet kaptunk. Ezek kora reggeltől késő estig aratták a gabo­nát. A munkaerőket pedig a követke­zőkép osztottuk be a munkába. Egy csoport kézi kaszával k75röl­kaszálta a gépek előtt a gobona­táblákat és learatta a dűlt gabonát­Továbbá két munkacsoport pedig a kévéket hordta keresztekbe és a bekőtetlen kévék bekötésével fog­lalkozott. Ezenkívül megalakítottunk három osztagot, amelyek a gabonát rakták keresztekbe. Ügy ment amunka, hogy örötn volt nézni. Ml szövetkezeti tagok jól tud­juk, hogy sikereinket a munka jó meg­szervezésének köszönhetjük, de hálá­val tartozunk azoknak az ipari dolgo­zóknak is, akik szabad idejűket fel­áldozva segítségünkre jöttek az aratás sikeres elvégzésére. Most pedig megkezdtük a cséplést. A csépldsnél is szervezetten és nagy lelkesedéssel dolgozunk, hogy a gabona minél előbb a raktárakba, onnét pedig a dolgozók asztalára ke­rüljön fehér kenyér formájában. SZIGETI JÓZSEF Magyarbél. Szépe János traktoros elnyerte a vándorzászlót Az aratási tervek kidolgozása titán a tornóci állami birtok alkalmazottai között megindult a szocialista munka­verseny is. Különösen a traktorosok kapcsolódtak be szép számmal a ver­senybe. Elég csak megemlíteni Szépe János traktorost, aki hatnyo­mós önkötözővel naponta 11 hek­tárt learat. Szépe János ezért a szép teljesítményért megnyerte a leg­jobb dolgozó vándcrzászlaját A vándorzászlót ünnepélyesen adta át neki a birtok igazgatója, az összes al­kalmazottak jelenlétében. Szépe János példája bizonyára az állami birtok töb­bi dolgozóit is fokozott munkára buz­dítja- (martinec)

Next

/
Thumbnails
Contents