Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-25 / 172. szám, szerda

152 július 21 ——— UJ §10 között fennálltak, a régi cári földesúri Oroszország és a régi nemesi 'Len­gyelország kapcsolatainak történetébe hullanak vissza. Legjobb embereink azonban a múltban is meg tudták ta­lálni • közös nyelvet és kölcsönösen segítették egymást avégből, hogy megteremtsék a jó szomszédi viszony előfeltételeit s népeink közötti baráti kapcsolatok épüljenek ki. Am hosszú év­századokon át ezek a kapcsolatok nem hoztak együttműködést, sőt gyakorta következtek be katonai összecsapások, amelyek népeinknek csak nvomort okoztak. Mint ismeretes, nyomorgat­ták Lengyelországot és a lengyel né­pet, mind pedig Ukrajnát és a fehér­orosz népet. A szovjet-lengyel szer­ződés aláírásával kapcsolatosan Sztálin elvtárs a továbbiakban ezeket állapí­totta meg: „Az utóbbi 25—30 évben, azaz a két világháború közti időben, a németeknek sikerült Lengyelország területét korridorként kihasználni egv keleti támadás esetére, mint a szovjet­unió elleni támadás előterét. Ez csak azért vált lehetségessé, mert akkoriban országaink között nem voltak baráti szövetségi kapcsolatok. Lengyelország régi urai nem akartak szövetségi kap­csolatokat a Szovjetunióval. Inkább előnyt adtak annak, hogy Németország és a Szovjetunió között politikai játé­kot űzzenek. Játszmáinkat e Ivesztet­ték, igaz . •. Lengyelországot meg­szállták, függetlenségét megsemmisí­tették, és ezen aljas politika következ­tében a német hadsereg számára lehe­tővé vált, hogv Moszkva kapui előtt megjelenjen.­A mostani szerződés jelentősége abban rejlik, hogv felszámolja a Né­metország és a Szovjetunió között folytatott régi káros hintapolitikát és ennek helyébe azt a politikát helyezi, amely szövetséget, baráti viszonyt te­remt Lengyelország és keleti szom­szédja között.* Sztálin élvtársnak ezekben a nagy­jelentőségű szavaiban bennfoglaltatik az a történelmi időszak, amely a két világháború idejére esik. Ugy, ahogy az első világháborúban, a második világháborúban is Lengyelország kor­ridorul szolgált a német imperialis­ták támadásának Kelet felé, a Szov­jetunió tlleni támadás céljaira. Ami­kor Oroszországban győzedelmeske­dett az Októberi Szocialista Forrada­lom, mikor a szovjetkormány kifeje­zésre juttatta, hogy Lengyelország függetlenségét minden feltétel nélkül elismerte és készségét fejezte ki arra, hogy jó szomszédi kapcsolatokat lé­tesítsen, a lengyel állam akkori urai mégsem akartak baráti szövetségi kapcsolatokat teremteni a Szovjet­unióval. Németország és a Szovjet­unió között hintapolitikát folytattak, ám nagyon elszámították magukat. Az elszámítás első áldozata maga Lengyelország lett, a lengyel nép, amelyet akkor megfosztottak annak le­hetőségétől, hogy az államügyekbe befolyást gyakoroljon, Sztálin elvtárs ugyancsak rámutatott a lengyel szov­jet szerződés jelentőségére, amelyet 1945 április 21-én írtak alá. Sztálin elvtárs akkor ezeket mondotta: »Míg országaink között szövetség nem állt fenn, addig Németországnak lehető­sége nyílt arra, hogy kihasználja azt a tényt, hogy közöttünk nincsen egy­séges front és így Lengyelországot szembeállíthatta a Szovjetunióval és viszont, és így ütést mérhetett egyi­kükre és másikára, sorjában. A dolog alapjaiban megváltozott akkor, ami­kor országaink között létrejött a szö­vetség. Mostantól kezdve országain­kat egymással szembeállítani nem lehet." Ettől a perctől kezdve orszá­gaink között egységfront létezik, a Baltikumtól a Kárpátokig, a közös el­lenség, a német imperializmus ellen (Tpas.) A szovjet-lengyel szerződés aláírása óta hat év telt el. Ez évek során a Szovjetunió és Lengyelország közötti szövetség és barátság meg­szilárdult. Megszilárdultak a kapcso­latok országaink között, sőt még szo­rosabbá váltak. De más komoly vál­tozások is történtek Ebben az idő­szakban jött létre a Német Demokra­tikus Köztársaság, amely baráti kap­csolatot létesített a Szovjetunióval és Lengyelországgal is. (Taps.) Nap­jainkban Lengyelország a Szovjet­unióval, a népi demokratikus Cseh­szlovákiával és a Német Demokrati­kus Köztársasággal határos. Száraz­földi határai mentén tehát Lengyelor­szág baráti országokkal van körülvé­ve, ilyesmit a lengyel történelem ed­dig sohasem ismert és ez a tény a lengvel állam számára kedvező per­spektívákat nyit meg. A szovjet-len­gyel kapcsolatok fejlődése az utolsó esztendőkben teljes mértékben igazol­ta azt a nagy alapvető jelentőségű fordulatot, amelv a Szovjetunió és Lengyelország közötti kapcsolatokban beállott és ez a változás éppen a ba­rátsági és szövetségi szerződés létre­jöttének következménye. Amint Len­gyelország népi demokratikus or­szággá vált és megszabadította ön­magát a földbirtokosok és kapitalisták uralmától, a Szovjetunió és Lengyel­ország között szilárd és baráti kap­csolatok alakultak ki, a . gazdasági, kulturális és politikai élet minden ágában baráti együttmunkálkodás kapcsolatai jöttek létre és ez vonat­kozik a külpolitika területére is. Ezen egvüttmunkálkodásnak eredményei e rövid idő ellenére is világosan azt iga­zolják, hogy ezek a kapcsolatok mind­két ország népeinek kölcsönös jólétét és boldogságát biztosítják. A mulban a burzsoá földbirtokos­rendszer feltételei között a lengyel gazdaság lehanyatlóban volt, az ipar gyakorta megsemmisítő válságokon ment keresztül, a munkanélküliségnek a munkásosztályt és a dolgozó értel­miséget sújtó minden következményé­vel­A parasztság egy nyomorúságos élet igáját húzta és jövője reményte­len volt. Külkereskedelmi vonatkozás­ban burzsoá földbirtokosok Lengyel­országa a nagy kapitalista országok­tól függött, a bizonytalan kapitalista piactól, és mivel szovjetellenes célokat követett, semmi közösséget'nem akart vállalni a Szovjetunióval- E tekintetben annyira mentek, hogy az árucsere Lengyelország és a Szovjetunió között 1938-ban minimálisra csökkent, ami természetesen főleg a lengyel állam hátrányára szolgált. Most, a népi demokratikus rendszer feltételei mellett, Lengyelország a gazdasági fejlődés útjára lépett. Meg­növekedett nehéz- és könnyűipara. Si­keresen törnek előre az ország szo­cialista iparosítása felé. A munkás­osztály életszínvonala állandóan növek­vőben van, a mezőgazdaság is nagy­fokú fejlődést mutat, a termelőszö­vetkezetek kiszélesedése megindult, ezek az államtól állandó hathatós tá­mogatást nyernek traktorok, gazdasá­gi gépek és olv berendezések tekinte­tében, amelyek feltétlenül szükségesek a nagyüzemi gazdálkodás bevezetésé­re. A háborúelőtti életszjnvonalat te­kintve, a földművesség életszínvonala állandóan emelkedik. Ugyanakkor mindinkább bővül a városi lakos­sásnak élelmiszerekkel aló ellátása és egyben az iparban is biztosítva van a mezőgazdasági nyersanyagellátás. Lengyelország gazdasági fejlődése szempontjából nagv jelentőséggel bír az a ténv, hogy Lengyelország, a Szovjetunió és a népi demokratikus köztársaságok között megvalósultak a szoros gazdasági kapcsolatok. Ezek a kapcsolatok lehetőséget annak és bi/tonságot nyújtanak, hogy Lengyel­ország nemzetgazdaságának fejlesz­tését tervszerűen- lehessen . folytatni, mindemellett Lengyelország a Szov­jetunió és a népi demokratikus orszá­gok állandóan növekvő és szilárd tá­mogatására támaszkodhatok- Elégs^­itt megemlíteni, hogy Lengelország és a Szovjetunió közötti árucsereforga­Iom a háború befejezése óta ötszörösé­re emelkedett, és ma olyan arányokat ölt, mint amilyenek gazdaságilag fej­lett, nagv államokra jellemzőek. Lengyelország és a Szovjetunió kö­zötti együttmunkálkodás ma széles alapokon nyugszik- Nemcsak kereske­delmi kapcsolatok tekintetében van együttmunkálkodás, hanem technikai és termelési tapasztalatcserében is, a két ország között a kulturális kap­csolatok megnövekedtek, mint a tudo­mány és a művészet területén, mind ifjúsági és női szervezeteink között. Mivel a Szovjetunióban már kialakí­tották a szocialista társadalmat és mert a Szovjetunió gazdag tapaszta­latokkal rendelkezik a szocialista építés terén, a két ország között növekvő barátságnak Lengyelországban a szo­cializmus építése szempontjából döntő jelentősége van. (Taps.) Mindezek a lehetőségek úgv valósulhattak meg, hogy országaink között a proletárin­ternacionalizmus szellemében. Lenin és Sztálin tanításai • alap ián építjük a munkát, ez az együttmunkálkodáj a nagv és kis népek egyenjogúságának elismerésére van építve, a közöttük való kölcsönös testvéri segítségre, és arra van alapítva, hogv Lenin és Sztá­lin zászlaja alatt közös harcot folyta­tunk a szocializmus győzelméért. (Vi­haros, hosszantartó taps.) Mindannyiunk szeme előtt van Ju­goszlávia sorsa, amelv a csalás útjára lépve, a kémek és a provokátorok kar­jaiba hullott, akik elárulták népüket és eladták az országot az angol-ame­rikai imperialistáknak. Ma mindenki látja, hogv Tito, Kardélj, Rankovics bandája Jugoszláviában felújította a kapitalista rendszert, megfosztotta a népet forradalmi vívmányaitól és Ju­goszláviát az imperialista hatalmak támadó eszközévé tette. Tudatosítva azt, ht5gv a jugoszláv nép mélv gyű­lölettel tekint a gonosztevők e bandá­jára, akik a hatalmat magukhoz ragad­ták, e banda kormányát véres terror útján és a kormányzás fasiszta mód­szereivel tartja fenn. Ezt hosszasan fenntartani nem le­het. Jugoszlávia népei megtalálják az utat a szabadsághoz, a titoista fasiszta rendszer likvidálásához. (Taps.) Ebből az következik, hogy ügyelnünk kell a proletár interna­cionalizmus álcázott ellenségeire, hogy a békeszerető népeknek az in­ternacionalizmus lenini-sztálini alap­elveihez mindvégig hűeknek kell maradniok és erre úgy kell ügyel­niük, mint a népek közötti testvéri együttmunkálkodás alapjára. (Hosz­szantartó taps.) A mostani időkben, amikor is az angol-amerikai imperialista hatal­mak blokkja az új világháborút elő készítő nyílt politikához fogott, sőt egyenesen a közvetlen agresszióhoz, a Szovjetunió és a Lengyelország közötti barátságnak és szövetség­nek még különlegesebb jelentősége van a béke ügye védelmének szem­pontjából is. Mi nem hunyhatjuk be szemünket afelett, hogy az észak atlanti blokk agresszív államai az örületekig fokozott fegyverkezési verseny útjára léptek és Európában, valamint a Közelkeleten létesített újabb és újabb amerikai hadibázi­sok "fokozzák a háború veszélyét. Az angol-amerikai imperialisták fran­cia és egyéb lakájaikkal egyetemben már hozzáláttak Nyugat-Németor­szág felfegyverkezéséhez és a ja­pán militarizmus újjáélesztéséhez. Ezek, a reménytelen kalandor ter­veik megvalósítását siettetve, nem állnak meg a nemzetközi egyezmé­nyek durva megsértésénél sem. Ez­zel azonban nem tudják álcázni azt a tényt, hogy az imperialisták tábo­rában nemcsak, hogy belső ellenté­tek keletkeznek az egyes országok­ban, de hogy az egyes országok uralkodó klikkjei között is élesedik a harc. Ilyen feltételek mellett el­kerülhetetlenül szükséges, hogy a hábrrú kivédése és a béke megőrzé­se érdekében a népek éberségét nemcsak hogy fenn kell tartani, de azt minden eszközzel erősíteni kell. A béke megerősítésének biztosítékát kizárólag ebben láthatjuk. A békeszerető hatalmak tábora az utóbbi esztendők során jelentős mértékben megerősödött. A Szov­jetunióval karöltve a népi demokra­tikus országok a béke megőrzéséért folytatnak harcot, ezekhez csatla­kozott új, hatalmas szövetségesünk, a Kínai Népi Köztársaság is. (Hosz­szantartó taps.) A Békevédök moz­galma a kapitalisták országaiban is erösödik, mind keleten, mind nyu­gaton. Éppen ezért hangzott el oly erőteljesen a Szovjetunió megbí­zottjának hangja a koreai háborús akció és a fegyverszünetre vonatko­A Béke GesE@?alíS5ziKSEáS3afc szobra A3b£n!ában Az Albán Népi Demokratikus Köz­társaság Sztálin városában július 22-én nagy ünnepségek keretében leleplezték Joszef Visszarionovics Sztálin szobrát. A szobor leleplezési ünnepségén megjelent Enver Hodzsa, az Albán Népköztársaság miniszter­tanácsának elnöke, a kormány tagjai-> val, a Szovjetunió és a népi demokra­tikus köztársaságok diplomáciai kara, valamint az albán közélet és szerve­zetek kiküldöttei. A város lakossága már napokkal hamarább készült erre a napra, hogy minél ünnepibb köntös­ben ülje meg ezt a napot. A leleple­zési ünnepségen a város apraja-nagy­ja részt vett. A manifesztációi Aki Taszkacs, a városi pártbizottság tit­kára nyitotta meg. Utána Szpiro Kolek, az Albán Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnökhelyettese, va­lamint D. S. Csuhahin, a Szovjetunió követe, méltatták a nap jelentőségét. Csuhahin követ beszédét, amelyet e, szavakkal fejezeti be; ,,Éljen a nem­zetközi proletariátus nagy vezére, az albán nép őszinte és legjobb barátja, szeretett Sztálin elvtársunk", az ün­neplő közönség lelkes tapssal és üte­mes Sztálin, Sztálin, Sztálin kiáltá­sokkal kísérte. N. G, Kuznyecov vceadüiirá'is a Szovjetunió m Siadüesgsrésze&gyi minisztere A Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége, M. G. Kuznyecov, vicead­mirálist, a Szovjetunió haditengeré­szetének miniszterévé nevezte ki. Ez­zel egyidejűleg a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának elnöksége, I. S. Ju­masev admirálist, saját kérelmére fel­mentette eddigi haditengerészeti mi­niszteri tisztsége alóL r Az amerikaa Imperialisták új háborús bázisokit építenek Olaszországban Az amerikai fegyveres erők foko­zott tevékenységet fejtenek ki arra, hogy az olaszországi parti vizeket inváziós gyalogságuk gyakorlataira kisajátítsák, továbbá, hogy tartós ka­tonai bázisokat, katonai központokat szervezzenek az olasz partvidéken. Hivatalosan bejelentették, hogy az amerikai tengerészeti gyalogság csa­patai az olasz gyalogsági csapatok­ka! közös partraszállási gyakorlatokat fognak végezni. Most érkező olasz-, országi jelentések szerint ezeket a gyakorlatokat pár nappal előbb meg­kezdték Sardinia partvidéke mentén, Hírek érkeztek arról, hogy az ameri­kai imperialisták tengeri csapataik számára Livorno kikötőjét akarják le­foglalni. MmMl Franciaország áruló tábornoka Ha a mult háború szörnyű pusztí­tásaira visszaemlékezünk, kétségtele­nül találkoznunk kel! Hitler elsőszá­mú franciaországi lakájával, Petain marsaüal, aki Franciaországot és a francia népet oly alávalóan elárulta és kiszolgáltatta, hogy saját életét szebbé és kellemesebbé tegye. A hit­leri uralom bukása után a fölszaba­dult francia nép, a francia nép első­számú árulóját perbe fogta és élet­fogytiglani fegyházra ítélte. Az ame­rikai imperializmus segítségével a francia reakció, főleg de Gaulle, az utóbbi időben hatványozott erőkifej­tést tett, hogy Petaint rehabilitálják. Ehhez első lépés az volt, hogy Fran­ciaország árulóját a börtönből ki­hozták és egy, magánvillában helyez­ték el őrizet alatt A francia dolgo­zók százezres tömegei nem egyszer tiltakoztak Petain rehabilitálásának gondolata ellen és De Gaulleék to­vábbi lépéseket éppen a dolgozó nép tiltakozása miatt nem mertek fogana­tosítani. Párizsból érkező hírek sze­rint Petain hétfőn 95 éves korában elhalt. A varsói gettó ltokéra! bíróság előtt A varsói katonai bíróság az elmúlt héten kezdte meg a tárgyalást Jürgen Slroop és Franz Konrád bűnvádi pe­rében, akik a varsói gettó véreskezű hóhérai voltak. A bírósági tárgyalás során felvonult tanúk azokról az álla­ti kegyetlenkedésekről beszéltek, amelyeket Stroop utasítására a fasisz­ta hadsereg katoná' követtek el, aki­ket a varsói gettó likvidálásával bíz­tak meg. A bíróság mindkét vádlot­tat halálra ítélte. Ufabh haláfis ítéletek Görögországban A görög monarchofasiszta katonai bíróság, Larisban tartott legutóbbi tárgyalásán további görög hazafiakat ítélt el. Halálbüntetéssel sújtotta A. Muskinenoss békeharcost, és 20 évi börtönbüntetéssel sújtotta Karkiotisz és Melonosz hazafiakat. I i Az amerikai haditengerészei vezérkari főnökét szívszélhűdés érte Sherman, amerikai haditengerészet­ügyi vezérkari főnököt, Nápolyban, vasárnap szívszélhűdés érte. Az ad­mirális rövid pár nappal ezelőtt Tru­maa megbízásából Madridban Francó­val tárgyalt katonai és politikai szer­bízatása az volt, hogy hasonló tár­gyalásokat folytasson Görögország­ban, Olaszországban és Törökország­ban. Truman háborús provokátoré azonban útját befejezni nem tudta, mert röviddel Nápolyba érkezte útin ződés megkötéséről. Sherman meg- I meghalt. zó felhívásában. A Szovjetunió és a népi demokratikus Lengyelország között az utóbbi években a barátság szövetsége "megszilárdult. A szov­jet-lengyel barátság alapjai, ame­lyeket a nagy Sztálin fektetett le, a Szovjetunió és Lengyelország népei közötti baráti kapcsolattá változ­tak. (Kitörö taps.) Népeink közös zászló alatt, egy közös cél felé ha­ladnak. A szocializmus harcának történetében a munkásosztály di­csőséges harcosainak vágyai betel­jesedtek, beteljesedett Félix Dzer­dzsinszkij vágya, akit Sztálin elv­társ joggal nevezett el Október Hő­sének és aki egyidejűleg nagy len­gyel hazafi is volt. A lengyel nép új története nyolcadik évének kü­szöbén a szovjet delegáció azon for­ró kívánságát tolmácsolom, hogy a népi demokratikus Lengyelország további sikereket érjen a szocialista társadalma kiépítésében és a béke védelmében. Éljen a Szovjetunió és a népi de­mokratikus Lengyelország közötti törhetetlen szövetség és baráti kap­csolat! (Hosszantartó viharos ová­ció. Mindannyian felállnak, az egész teremben Sztálin és Bierut elvtár­sak ütemes éltetése hallatszik.) Éljen a lengyel nép és elnöke Bo­leszlav Bierut! (Viharos hosszan, tartó taps. Az ünnepség résztvevői mindannyian felállnak.)

Next

/
Thumbnails
Contents