Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-24 / 171. szám, kedd

149 július 21 ——— UJ §10 A rudnai vasércbányában teljesítik a tervet, de gyengén működnek az üzemi tömegszervezetek Nem foglalkoznak a pártsajtó terjesztésével sem A rudnai vasérbányát koszorúként övezik a zöldbe borult gömöri hegyek. Az üzemet a faluból alig lehet látni Csak mikor a közelébe érünk, bontakozik ki előttünk teljes egészében. Itt már halljuk a munka ritmikus zaját és látjuk, hogy lüktető erővel folyik a munka — az élet. A telep udvarán a bányamester jön felénk. Kezében kalapács és fényesre tisztított karbidlámpa A bányába igyekszik. Alegállítjuk ... Megkérjük, hogy beszéljen valamit a munkájukról és az üzem életével összefüggő dolgokról. — A rudnai "vasércbánya — kezdi szavait Krbavec János bányamester — ebben az évben az előirányzott terveknek még mindig száz százalékon felül eleget tett. A tervek sikeres teljesítését elősegítette a mindjobban elmélyülő és kibontakozóban lévő szocialista munkaverseny, a dolgozóink részéről tett szocialista kötelezettségvállalások és nem utolsósorban: a munkahelyeken bevezetett új munkamódszereknek az alkalmazása. Üzemünkben — folytatta — a szocialista munkaversenvbe a dolgozók 90 százaléka kapcsolódott be. Ezek között mindnagyobb méreteket ölt a versenymozgalom. Eddig három munkahelyen dolgozunk a ciklusos fejtési módszerrel. Ebben a hónapban ezt a számot néggyel növelni akarjuk. Sajnos azonban nálunk az új munkamódszereknek a tömeges alkalmazását megnehezítik rossz munkakörülményeink. Ez már öieg bánya, régiek a szedések, úgy, hogv a munkaheivek már nagyon ki vannak rabolva. Ezek szerint az új munkamódszerek bevezetésére nem nyílik mindenütt lehetőség. Mindenesetre, ahol lehet, ott mindent megteszünk, hogy ezeket minél sikeresebben alkalmazn itudjuk. Ahol új munkamódszereket akarunk bevezetni, ott ezt előzetesen megbeszéljük a dolgozókkal. Megmagyarázzuk ezek jelentőségét és konkrét példákat hozunk fel arra vonatkozólag, hogv az új munkamódszerek alkalmazásával egyes helreken milyen nagymértékben tudfák növelni a termelést. — Van itt rögtön egy konkrét példa, amelv említésre méltó. Az eset a szomszéd üzemnél, a sajóházi István-telepen történt. Itt is több munkahelyen bevezették az új fejtési módszereket és emellett még nagyarányú gépesítést hajtottak végre. Rakodógépeket állítottak munkába, amivel megkímélték az emberi erőt (nem kellett kézzel rakodni) és meggyorsították a munkát. A termelés lénvegesen gyorsult. Az első rakodógépek iránt azonban a dolgozók nem tanúsítottak különös érdeklődést. Nem akartak velük dolgozni. Különféle kifogásaik voltak a gépek ellen. Miután azonban saját tapasztalataikból rájöttek a gépek használatának az előnveire, látták ezek óriási segítségét, amit munkájuk gyorsabbá és könnyebbé tételénél nyújtanak — az lett a véleménvük a gépekről: hogv ma már nem tudnak nélkülük dolgozni. — Az iiyen esetekre mindig felhívjuk dolgozóink figyelmét. Megmagyarázzuk a dolgozóknak, hogy régi módon nem lehet élni és régi módon nem iehet dolgozni sem. Igaz, nálunk a három helyen bevezetett új munkamódszeren kívül, gépesítések még nem történtek. Szeretnénk azonban, ha a ciklusos fejtés minél több helyen való bevezetése mellett több rakodógépet is tudnánk alkalmazni. Ezekkel sokat segítenénk bányászainkon és helyzetüket gyökeresen megváltoztatnánk, mert könnyebbé tennénk munkájukat. — A munka jobb megszervezésével kapcsolatos tennivalókat — folytatja beszédét Krbavec elvtárs — és a politikai felvilágosító munkát legtöbször a munkahelyeken szoktuk végezni. Dolgozóink nagv részének odahaza még földje van, ami szintén megmunkálásra vár s így a munka utáni politikai tömegmunkára nem nyílik nagyobb lehetőség, mert mindenki siet haza. Azért a nevelőmunkát — mint már mondottam — a műszak előtt és a munkaszünetekben a munkahelyen szoktuk végezni. A norma felülvizsgálás szükségességét épp úgy, mint Pártunk Központi Bizottságának a határozatait, szintén ismertetjük a dolgozók előtt A normaszilárdítással kapcsolatban eddig kétszer tartottunk gyűlést. A gvűléseken kidolgoztuk a normaszilárdítás sikeres megvalósítására a terveket, a dolgozókkal való részletes, közös megbeszélés alapján. Pártunk Közpnoti Bizottságának határozataival kapcsolatban rámutattunk a nehézségek okaira, amik szükségessé tették az új intézkedéseket annak érdekében, hogv a közellátás terén továbbra is biztosítva legven a dolgozók számára az élelmiszerekkel való zavartalan ellátás. Az új munkamódszereknek a népszerűsítését tehát éppúgy, mint a felvilágosító poli tikai munkát — fejezte be szavait Krba vec elvtárs — az üzemi tömegszervezetek a műszakiakkal együtt karöltve végzik. Az anvagtakarékossági, akciót is be akarják vezetni. Különösen a lőszerrel való takarékosságra híviák fel a bányászok figyelmét, de emellett a többi dolgozókat is mozgósítják az anvaggal való legmesszebbmenő takarékosságra. Krbavec elvtárs részletesen beszélt mindenről, ami az üzemben folyik. Beszédével tisztán megvilágította a bánya helyzetét és igv tiszta képet kaptunk az egész üzem életéről. A ténvekből megállapíthattuk, hogy a Rudnai-bánva nem alszik. A rudnai dolgozók átérzik azt a nagv kötelességet, ami a szocializmus gyorsított iramú építésében reájuk hárul. Tudatában vannak munkájuk fontosságának. Tudják azt is, hogy csak a kollektív munkai, a közös erőfeszítés hozhat szép eredményt. Megvan náluk a munkások és a műszakiak közt az a szoros kapcsolat, ami a tervek sikeres teljesítéséhez egy üzemben elkerülhetetlenül szükséges. Nincsenek tehát olvan nagv akadályok, hibák, amik a munkájukat hátráltatnák a termelésben. De van valami. amit mégis hibának, illetve hiányosságnak könvvelhetiink el. Ugy érezzük, hogv a rudnai bányában — annak ellenére, hogy Krbavec elvtárs beszélt róla — gvenge az üzemi tömegszervezetünknek a munkája. A ROH üzemi szervezete jobban Is dolgozhatna. Igaz, Krbavec elvtárs beszédében megemlítette, a politikai tömegmunka nagyobbarányú kibontakozásának akadályozóját. Rámutatott arra, hogy erre azért nincs lehetőség, mert a dolgozók többsége odahaza még földműveléssel foglalkozik, s így munka után mindenki siet haza. Ez azonban nem érv. Ez nem lehet kifogás. Az üzemi tömegszervezeteknek meg kell találni a módot arra, hogy a dolgozók minél nagyobb számban és minél gyakrabban vegyenek részt az összejöveteleken, melyek keretében egymással eszmecserét folytathatnak és megvitathatják az üzem életével kapcsolatos dolgok mellett a fontosa bb napi problémákat, a kül- és belpolitikai helyzetet. Ha azonban az üzemi tömegszervezetek kezdeményezésére nem hívnak össze gyűléseket, akkor természetes, a dolgozók még ha akarnak, sem lehetnek ott. Ezen tehát javítani kell. Hívjanak össze gyakrabban össziizemi gyűléseket, melyeken jussanak kifejezésre a legjobb munkásoknak javaslatai és ezeken a gyűléseken foglalkozzanak többet a politikai felvilágosító munkával.Egy másik fontos dolog, amivel szintén többet kellene foglalkozni: — a pártsajtó terjesztése Sajnos, Kúrián Imrével, az üzemi ROH-csoport elnökével, nem tudtunk beszélni. így ezzel kapcsolatban konkrétebb adataink nincsenek, de a dolgozók szájából hallottuk, hogy a pártsa'tó terjesztésére itt eddig még semmi komolyabb intézkedést nem tettek. Hogy lehetséges ez? Ml ennek az oka? Az elvtársak talán nem tudják a Központi Bizottságnak a pártsajtó terjesztéséről szóló határozatát? Nem tudják, hogy milyen szükség van arra, hogy a Párt lapját ne csak egyebek, hanem mindenki, és ne csak néha, hanem állandóan olvassák! Nem állítom, de úgy érzem, hogy a rudnai bányában a tömegszervezetek vezetői, akik hivatva vannak felelősségteljes munkát végezni, azzal vigasztalódnak, „hogy majd csak lesz valahogy". Maj csak lesz valahogy a pártsajtó terjesztésével is. — így gondolják — és ezzel minden el van intézve. Ezért nem történt még a pártsajtó terjesztésével kapcsolatban semmi komolyabb intézkedés. De ez így nem mehet Ezen haladéktalanul változtatni kell. Enrek a hiányosságnak mielőbbi kiküszöbölésére meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Meg kell változtatni az üzemi tömegezervezetek vezetőinek eddigi merev magatartásukat. Jobb, főképp felelősségteljesebb munkát kell végezni. At kell, hogy érezzék azokat a nagy feladatokat, amelyek a szocialista építőmunkában mindenkire, — a rudnai vasércbánva üzem' tömegszervezeteinek a vezetőire is, — hárulnak. Ennek tudatában aktívabb politikai felvilágosító munkát kell végezni. A felvilágosító munka keretében fog'alkozzanak az új bányászati munkamódszerek széleskörű ismertetésével, hogy mind a ciklusos, mind a többi új munkamódszer. — melyek könnyebbé teszik bányászaink munkája i — minél több munkahelyen meghonosodjanak. Küzdjenek továbbá a míísz; kl vezetés megjavításáért, hogy a terveket továbbra is sikeresen teljesíteni tudják. Emellett ne feledkezzenek meg arról, — amivel -UJSZÖcc hiba,? A bratislavai taxisok a múltban közismertek voltak arról, hogy igen válogatósak voltak. Ha az utazó nem tetszett nekik, nem néztek ki belőle elég baksist, egyszerűen vállat vontak, s vagy azt mondták, nem érnek rá, vagy ha a sor elején is álltak, hogy nem ők a sorosak. Azt hittük, hogy a komunálni üzemek e tekintetben alapos rendet fognak teremteni s hogy ez a „kuncsaftválogatás" meg fog szűnni. Sajnos, ebben mélyreható változás nem történt. Már több felöl hallottam panaszokat, hogy a bratislavai taxisofförök még ma is így válogatják az utasaikat. Ma velem történt ez meg. Sürgősen kellett kocsival egy utat megtennem és a Manderla előtti taxiállomásnál az első taxi előtt megálltam, hogy beszálljak. Persze a gépkocsivezető nem volt ott, odébb egy csoportban ötenhatan is álltak. Először figyelmen kívül hagytak, majd egymás között elkezdtek vitatkozni, hogy melyik is induljon el. Azt hiszem, helyes volna, ha a kommunális-üzem megmagyarázná taxisoffőrjeinek, hogy munkaidejük alatt arra kell törekedniök, hogy elsősorban munkahelyükön ott legyenek, másodsorban pedig hogy ne válogassanak az utosakban. E. N. Egy a jelszónk: A BÉKE Súlyos büntetéssel sújtották a nemzeti vagyon kártevőit Napokban a partizánskej Augusztus 29-e üzem tornatermében nyilvános bírósági tárgyalást folytattak az üzem három lelkiismeretlen alkalmazottéval és Topolčany egyik kereskedője ellen. Unger Béla, Meílus Emil és Hatala József a partizánskej Augusztus 29-e üzem volt alkalmazottait volt munkástársaik előtt felelősségre vonták a partizánskej járásbíróság tanácsa előtt a gyalázatos tettükért, amellyei az üzem tulajdonából több mint 700 kruponv bőrt sajátítottak el és József Capav tapolcsánvi cipésznek eladták Ezenkívül néhánv liter tiszta szeszt és talpalásra való bőrt is loptak- Ezeket a tárgyakat azután feketepiacon árusították és ezáltal károsították meg közélelmezésünket. A nemzeti vagyon meglopásával az üzemben több mint 315.000 korona kárt okoztak. Valamennyi vádlott a bizonyítékok terhe alatt beismerte bűnösségét és megkapta kiérdemelt büntetését. Unger Bélát 3 év,-3 hónapi szabadságvesztésre és 20.000 korona pénzbüntetésre ítélték. Capav Józsefet 2 év! szabadságvesztésre és 10.000 korona pénzbüntetésre. Melus Emilt 3 évi szabadságvesztéssel büntették. A partizánszkéi Augusztus 29-e üzem dolgozói figyelemmel kísérték a tárgvalást és az ítéletet megelégedéssel fogadták. Szombat este. Fél hét körűi jár az idő. A bratislavai vár amfiteátruma megtelik közönséggel. A szél hűvösen fáj, de ez nem tartja vissza a közönséget attól, hogy résztvegyen a fesztiválon, hiszen itt 30 nemzet ifjúsága lép fel. Már 7 óra. A nézőtér zsúfolásig megtelt. Sokan állnak. A színpadra felvonultak a »békevonat tagjak. A nézőtér egy emberként feláll és lelkes tapssal/ fogadja őket. Sztálin, Gottwald, Siroky nevét kiáltják ütemesen. A színpadon az ifjúság mellett ott áll Bacitek elvtárs is, (iz ifúság nagy barátja. Az üdvözlő beszédet Zatlkai elvtárs, a ligetfalusi Kovosmalt üzem munkásigazgatója, a Nemzetközi Békebizottság tagja tartja. —) Köszöntöm a világ ifjúságát, az emberiség jövőjét — így mondja. A fiatalok lelkes mosollyal viszonozzák az üdvözletét, ott állnak a színpadon a vietnami ifjú a skót leány mellett, az olasz ifjú átölelve tartja a kínait, a néger az albánnal, a délamerikai a némettel összeölelkezve. Itt vannak a bolgárok, görögök, perzsák, indonézek, oroszok és csehek. Mindegyik színes népviseletben. A műsor a csehszlovák és szovjet himnuszok eléneklésével kezdődik. Utána Alexandrov Sztálin-dalát énekli a kórus. A délamerikai, a német, a néger, az albán fiatalok egyforma szeretettel éneklik ezt a dalt arról az emberről, aki mindegyikükhöz oly közel áll s akikhezminde "ni kük a legnagyobb bizalom fűzi. Most egu skóciai leány népdalokat énekel. Mielőtt azonban énekéhez fogna, szlovák nyelven szól a közönséghez, elmondja, hogy hazájáról fog énekelni és hogy odahaza szörnyű dolgokat beszéltek neki Csehszlovákiáról .és ö most boldogan látja az itteni dolgozók nugy építőmunkáját és mindazt a sok szépet, amit csak a szocializmust építő ország mutathat. Beszédét mindenki érti és lelkes tapssal jogudják. Két délamerikai fiatal díszes délamerikai ruhában hazájuk elnyomott munkásainak dalát énekli. Az olasz csoport népszerű dalával kigúnyolja De Gasperi és Scelba fasiszta uralmát. A görög fiatalság műsorán egy szellemes jelenet van. amely a Balkán mai helyzetéről ad képet. A színpadra berohan egy kutyafogat, amelyen egy amerikai ül és a fogatot Titó, De Gasperi és Scelba húzzák. Ezek a díszpéldányok egyenként hasoncsúszva az amerikaiakhoz másznak és cipőit tisztítják. Ez pedig dollárokat dob nekik és a népi demokráciák ellen uszítja őket. A népi demokráciákat egy fal ábrázolja, amely mögött nyugodtan építenek a dolgozók. A sok szép szám között a legértékesebbek voltak még a négerek, a vietnamiak, az indonézek és kínaiak műsorszámai. A bolgár ifjak temperamentumoson táncoltak. Az albán ifjúság partizándalokat énekelt. A csehszlovákiai szovjet állampolgárok kultúregyesülete népi táncokat mutatott be. A gyönyörű est, amelyet a fbéke barátságai fesztiváljának nevezünk. a világifiúság himnuszával fejeződött be. A vár amfit^atruma a béke, Gottwald, Sztálin es Široký elvtársak éltetésétől még sokáig hangos volt. L. T. Földműveseink felülíízetést kapnak a szerződésen felül beszolgáltatott gabonáért A jó gabonatermés lehetővé teszi Egységes Földműves Szövetkezeteink számára, hogv a szerződésben kötelezett gabonabeszolgáltatást időben teljesítsék. A belkereskedelmi minisztérium felülfizetéseket hirdetett ki, mel Iveket a gazdasági raktárszövetkezetek adnak a szerződésen felül beszolgáltatott gabonáért. A szerződésen felüli beszolgáltatásért fžldmú'veseink a gazdasági raktárszövetkezetektől a következő., felülfizetéseket kapják: V Egv métern.ázsa búzáért 200 korona felülfizetést, I métermázsa rozsért 175 kefrona felülfizetést; továbbá a szerződésen felül beszolgáltatott minden métermázsa gabonáért 50 kg korpát kaphatnak folyó áron. Egv métermázsa sörárpánál a felülfizetés 200 koronát tesz ki, esetleg 90 kg kukurociát felülfizetéssel, vogy 100 kg takarmányárpát ugyancsak felülfizetéssel. Felülfizetés és természetbeni takarmány juttatás nem jár ki a visszaszolgáltatott vetőmagért, a kölcsönvett vetőmag részleges visszatérítéséért vagy pedig a hibás gabonáért. Harriman mesterkedései Iránban Harrimannak, Truman kétes hírű futárjának, ügyködése Iránban kétségtelenül azt Igazolja, hogy ez a háborús úszító azt akarja elérni, hogy az irániakat megfélemlítse. Harriman a legdurvább módon beavatkozik Irán ügyeibe. Az iráni dolgozók mind erőteljesebben tiltakoznak Harriman és az amerikai kormány mesterkedése ellen. Nevelem a feleségem Kovalszki ül és hallgatja az aszszonyok aktivizálásáról szóló előadást. „Ugy, úgy bizony, igaz, — helyesel magában. — Az -én lelkiismeretem sem tiszta. A feleségem neveléséről teljesen megfeledkeztem, pedig kötelességem lenne foglalkozni vele." — Rendszerint úgy áll a dolog, — folytatja az előadó, — hogy a férfi tanul, előrehalad, de a feleségéről megfeledkezik. Itt, a jelenlevők között is bizonyára akadnak elvtársak, akik... Kovalszki behúzza a nyakát. De az előadó nem említ neveket és Kovalszki visszatérhet gondolataihoz: „Valóban, micsoda egy férj vagyok én?!" Előléptem, egy hivatal vezetője vagyok és a feleségem számára nincs időm. Nem, ez már több a soknál. Még ma, mit ma. most nyomban megyek és elbeszélgetek a dolgokról Masával. Hogy minél előbb törlesszen feleségének nevelésében előállott adósságából, nem is várja meg az előadás végét, siet haza. Feje tele van jobbnál jobb ötletekkel. Mindenekelőtt fontos, hogy az ember megnézze mit csinál az asszony munka után? Késő estig dolgozik az ember a hivatalban, mégcsak nem is beszél a feleségével. Másodszor fel kell hívni az üzemét és megérdeklődni, hogy jól müködik-e ott? Esetleg meg kell kérni őket, kapcsolják az asszonyt valami társadalmi munkába. Kezdetnek adjanak valami kisebb beosztást neki, pénztárosságot mondjuk, vagy valami hasonlót. Elhatározásától elragadtatott hangulatban, orra alatt vidám kis nótát dudorászva, lépi át Kovalszki lakása küszöbét. — Mi történt? Ilyen korán? — csodálkozik az asszony. — És milyen vidám vagy! Mitnha spicces lennél. Gyere lehelj rám ... — Drágám, nem ittam! — védekezik a férj. —- Ez csak a jókedély! Mert tudod Mása, elgondoltam valamit, nem, nem elgondoltam, hanem szilárdan elratároztam . .. node előbb megvacsorázunk. Vacsora közben nem szól semmit, magában fogalmazhatja a beszélgetést a nevelés kérdéséről. Azonban eddig a legkevesebbet foglalkoztak — a pártsajtónak a terjesztéséről. Tartsák szem előtt, hogy erre fejlődésünk szempontjából óriási szükség van és fontos, hogy mindenki olvassa, mert a pártsajtó nagy fegyver kezünkben a reakció, az imperialisták, a háborús uszítók ellen. Hassa át továbbá az elvtársakat az a tudat, hogy a munkájukkal olyan iparág termelését segítik e!ő, melytői leginkább függ az egész nehézipar, s így a szocializmus építése is. A jövőben tehát ennek tudatában aktívabban és több felelősségérzettel — nem az irodában ülve, hanem szoros kapcsolatban a dolgozókkal, — álljanak a vezetés élére és végezzék, felelősségteljes munknjukat. Balázs A. Béla. alighogy feláll az asztaltól, átül a heverőre és az asszony nevelésére vonatkozó gondolatok valahogy elpárolognak. Elmerül a töprengesbe. Észre sem veszi, hogy egyik lába már fönt van a heverőn. Hamarosan melléje tolakszik a másik is. — Végérvényesen lefekszel, vagy csak egy órácskára? — kérdezi az asszony. — Akkor már az ágyba feküdj, mit kínzód magad? Kovalszki bizonytalanul int a kezével és morog: — Csak egy pillanatra. — Ismerem a pillanataidat...! Hanem idefigyelj most, kedvesem, már úgyis régen készülök beszélni veled erről... várj, ne aludj el, hallod?... Figyelj, Miso ... te egy hivatal vezetője vagy, emberek vannak beosztva hozzád, de nem tudom, törődsz-e velük ? Mit akarsz tulajdonképpen? —• És Kovalszki lerúgja magáról a cipőjét. — Meg akarom mondani, hogy az életed teljesen üres, — folytatja az asszony. — Könyveket nem olvasol, moziban nem voltál egy örökkévalóság óta, színházról nem is beszélve. Hogy őszinte legyek, szégyellem magam miattad. Érted — szégyellem. Engem a gyárban az egyik legjobb munkaerőnek tartanak, tegnapelőtt beválasztottak az üzemi bizottságba és addig te ... Szedd össze magad, öregem, tevékenykedj egy kicsit, végezz társadalmi munkát! Ha szükséged lesz az én segítségemre, szívesen segítek majd. Kovalszki feláll a heverőről, kinyitja a száját, makog, képtelen megszólalni. Nahát... hát így neveli ő az asszonyt... ? Illetve ... mi tagadás ... így tanulhat ö az aszszony tói! ... J. Kusztinkov.