Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-24 / 171. szám, kedd

I m szo 1951 július 24 f; keszoni tárgyalások a koreai sajtó tükrében Az Üj Kínai sajtóügynökség tudósítója jelenti a koreai front főhadiszál­lásáról: A fegyverszüneti tárgyalások nyolcadik ülése július 21-én 9 óra­kor kezdődött és 10 óra 35 perckor feleződött be­A koreai néphadsereg és a kínai ön­kéntesek küldöttsége kezdettől fogva azt javasolta, hogy a tárgyaló felek a következő fö kérdéseket vitassák meg: 1. A 38-ik szélességi kör kijelölése mint katonai demarkációs vonal az északi és a déli rész között. 2. Az idegen csapatok visszavonása Koreából. 3. A tűzszünetre és fegyverszünet­re vonatkozó gyakorlati megálla­podás létrehozása. Az ENSz-haderó'k küldöttsége azon­ban következetesen visszautasította az idegen erőknek Koreából való visz­szavonására vonatkozó pont napi­rendre tűzését, amiből logikusan következik, hogv az amerikaiak be­folyása alatt álló Egvesült Nemze­tek Szervezetének hadereje vissza­utasítja ennek a kérdésnek a tár­gyalásokon való megvitatását is, már pedig az idegen csapatok visz­vonása Koreából az egyetlen bizto­síték arra, hogv a koreai háború ne törhessen ki ú jra. A keszoni fegyverszüneti tárgyalások 8-ik ülésén a koreai néphadsereg és akína népi önkéntesek küldöttsége, amikor az ENSz-haderő küldöttsége ismételten visszautasította e kérdés­nek napirendre tűzését, azt a javasla­tot terjesztette elő, hogy az ülést há­ram napra napolják el. hogy így mind­két fél számára elegendő idő álljon rendelkezésre a kérdés gondos átta­nulmányozására. A tárr* aló felek kölcsönös megálla­podása alapján a keszoni tárgyalások következő ülésnapjául július 25-ét, szerdát, jelölték ki. A koreai lapok a fegyverszüneti tárgyalásokról A koreai lapok főképpen azzal a kérdéssel foglalkoznak, hogy az ame­rikai tárgyaló felek lépten-nyomon ar­ra törekszenek, hogv megakadályoz­zák azon koreai javaslatnak napi­rendre tűzését, amelv az idegen csa­patok kivonását eredményezné. A Mincsu Csoszon ezzel kapcsolatosan megállapít ja, az amerikaiak magatartása arra mutat, hogv az imperialisták még mindig Korea meghódításáról ál­modnak, bár már mindenki előtt szemmel látható már országunk el­leni beavatkozásuk csődje. Az ame­rikai uralkodó körök szavakban a békéért hadakozva, állandóan az agresszió kiterjesztésére készülnek. A keszoni tárgyalások próbakövét jelentik annak, vagy nem akar iák az amerikai uralkodó körök a békét. A keszoni fegyverszüneti tárgyalá­sokról írva, a Nodon Szinmun 'meg­állapítja, hogy a keszoni fegyverszüneti tárgyalá­sok sikere teljesen attól függ, mennyire őszinte az USA-kormány n ilatkozata, illetőleg attól függ, hogy az USA kormánya valóban hajlandó-e a koreai kérdés békés megoldására. Ha az amerikai kormánynak őszinte érdeke, hogv béke legyen Koreában, úgy el kell fogadnia a koreai nép követelését és hozzá kell járulnia, a külföldi csapatoknak Koreából való visszavonásához. Nolotov elvtárs és Zsukov marsall képviselték a nagy Szovjetuniót Lengyelország felszabadulásának hetedik évfordulóján rendezett ünnepségeken A varsói állami színházban szombaton este kezdődtek meg Len­gyelország; felszabadulásának hetedik évfordulójának ünnepségei. A varsói állami színházban megrendezett ülésen megjelent Bierut elvtárs, Cyrankiewicz, valamint Rokossowski és Hilary Minc elvtársak; a Szovjetunió képviseletében Molotov elvtárs és Zsukov marsall. Jelen voltak a népi demokratikus országok kormányküldöttségei, közöttük a Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége Walter Albricht minisz­terelnökhelyettessel az élén. Az ünnepi ülést Bierut, a Lengyel Népköztársaság elnöke nyitotta meg, ismertette a népi Lengyelor­szág hétéves fejlődését és a hatéves terv által megszabott feladatokat. A lengyel köztársasági elnök fel­szólalása után a Szovjetunió de­legációjának vezetője, Molotov elvtárs szólalt fel, aki a Szovjet­unió minisztertanácsa, a Szovjet­unió Kommunista (bolsevik) Párt­ja és az egész szovjet nép üdvöz­letét tolmácsolta a gyűlés részt­vevőinek, valamint az egész len­gyel népnek. Molotov elvtárs be­szédében, amelyet az egybegyűl­tek lelkes tapsvihara minduntalan megszakított, a szovjet és a len­gyel nép eltéphetetlen szövetsé­gét és barátságát méltatta, Molotov elvtárs felszólalása után Zsukov marsall, majd utána Wal­ter Ulbricht köszöntötte a gyűlés résztvevőit és egyben az ünneplő lengyel népet. A varsói állami szín­ház hatalmas termét a Sztálin— Bierut—Pieck jelsző ütemes kiáltá­sa töltötte be. A német delegáció vezetőjének felszólalása után sorra tolmácsolták népeik szeretetteljes üdvözletét a népi demokratikus or­szágok küldötteinek vezetői, akik­kel együtt az ünnepségen megjelent lengyel dolgozók kitörő lelkesedéssel ünnepelték a béketábor nagy vezé­rét, Sztálin elvtársat, valamint a testvéri népi demokráciák vezetőit. Frederíc Joliot-Curie beszámolója Helsinkiben a nemzetközi békemozgalom feladatairól R békés tárgyalások szelleme győzedelmeskedni fog az erőszakos megoldásokra irányuló pusztító törekvések fölött A Béke Világtanács nyilatkozata a koreai fegyverszüneti tárgyalásoktól A Bére Világtanács irodájának ülé­sen Frederíc Joliot-Curie, a Béke Vi­lágtanács elnöke tartott beszámolót. Beszámolt arról a mozgalomról, amely az egész világon folyik az öt nagyhata­lom közötti békeegyezmény megkötésé­ért. — A béke hívei csak abban az eset­ben érhetnek el sikereket — mondotta —, ha helyes és alapos bizonyítékok segítségével a békéhez vezető útra irá­nyítják azokat, akik eddig távolmarad­tak a békemozgalomtól, ha a békéhez vezető útra tudják irányítani azokat, akiknek soraiban az ellenségnek sike­rült zavart keltenie. Arra a többmillió emberre gondolok, akik eddig még tá­vol állanak tőlünk és akik nélkül nem tudjuk a békét végérvényesen és fel­tétlenül megerősíteni. A mi feladatunk, hogy segítsünk ezeknek az emberek­nek és megvilágítsuk előttük: a felhí­vás megfelel annak a törekvésnek, hogv a békés rendezés szelleme felülkereked­jék a háború, az erőszak útján történő megoldások felett. Joliot-Curie hangsúlyozta, mennyire fontos az, hogy a jelenlegi békeharcot szorosan egybekössék a fegyverkezési verseny megszüntetésére vonatkozó konkrét követelésekkel, majd így foly­tatta: — A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a fegyveres erőkön alapuló politika, amely fegyverkezési versenyt von maga után, még mindig meghiúsította a bé­ke\megörzésére irányuló tárgvalásokat. Ez a politika mindig háborúra veze­tett. Ezért óriási jelentőséget tulajdo­nítunk azoknak a kérdéseknek, amelyek a fegyverkezési verseny beszüntetésére vonatkoznak, a fegyverzet csökkentése,, a csökkentés fölötti ellenőrzés létesíté­se és a tömegpusztító fegyverek hasz­nálatának betiltása révén. — A béke híveinek varsói világkon­gresszusán hozott, határozat, amely a fegyverzet csökkentésére és a tömeg­pusztító fegyverek betiltására, vala­mint ez intézkedések fölötti megfelelő ellenőrzés létesítésére vonatkozóit, nagyszerűen kifejezi a mi eszméinket és úgy vélem, itt az ideje, hogy eze­ket az eszméket a felhívásunk érdeké­ben folytatott kampánnyal kapcsolat­ban hangsúlyozzuk. Ez a kérdés na­gyon közel áll a széles néptömegekhez. Joliot-Curie rámutatott, hogy a Ja­pán és Nyugat-Németország újrafel­fe^yverzésével kapcsolatos kérdések ko­moly nyugtalanságot keltettek az egész világon és hogy ezeknek a kérdések­nek helyes megoldását a nemzetközi helyzet általános rendezésének keretein belül el lehetne érni. Az öt nagyhata­lom közötti tárgyalások ezt a célt szol­gálnák. Joliot-Curie foglalkozott a Koreában most folyó tárgyalásokkal és ezzel kap­csolatban kijelentette: — Megelégedéssel látjuk, hogy a bé­kés tárgyalások szelleme máris konkré­ten megnyilvánul és van remény fegy­verszünet elérésére a koreai konfliktus­ban. Ez kétségtelenül annak eredménye, hogy a népek — és köztük az amerikai nép nagy része — nyomást gyakorol­tak, a népek szembehelyezkednek ezzel a véres háborúval. — Nagyon fontos, hogy tárgyaláso­kat indítsanak a vietnami háború meg­szüntetéséről. Minden eddiginél jobban kell fokoznunk harcunkat felhívásunk megvalósítása érdekében. A harc foko­zása azt eredményezi majd, hogy a bé­kés -tárgyalások szelleme győzedelmes­kedni fog az erőszakos megoldásokra irányuló pusztító törekvések fölött. Joliot-Curie esután rámutatott, mi lyen nehézségekbe ütközött a Béke Vi­lágtanács küldöttsége az ENSz szákhe­lyére való jutással kapcsolatban. — Azt hiszem — mondotta —, az a tény, hogy annak az országnak kormá­nya, amelynek területén az ENSz szék­helye van, megtagadja a beutazási en­gedélyeket, a Biztnosági Tanács elnö­kének .és az ENSz főtitkárának jogait durván megsérti. Ez a magatartás azt mutatja, hogy az USA kormánya az ENSz-t a kormány alárendelt szervé­nek tekinti. — Minden erővel '— folytatta — hangsúlyozni kell a fegyverkezési ver­seny beszüntetésének szükségességét, követeleni kell mindazoknak a fegyver­kezés érdekében történő eddig vég­rehajtott vagy a későbbiekben végre­hajtandó intézkedéseknek a beszünteté­sét, mint pl. az Atlanti Egyezmény, vagy Japán és Németország újrafel­fegyverzése, Minden lehetőt el kell kö­vetnünk befolyásunk hatékony kiszéle­sítése érdekében — mondta befejezésül Joliot-Curie. Joliot-Curia beszéde után megkezdő­dött a vita. Álhatatos harcra és éberségre van szükség A Béke Világtanács irodája, amely, jelenleg Helsinkiben ülésezik, a követ­kező nyilatkozatot adta ki: »A Béke Világtanács irodája meg­nyitva rendes ülését, üdvözli a tárgya­iásók elvének első győzelmét az erő el­ve felett a koreai kérdés megoldásában. A népek békeakarata vezetett ennek az érintkezésnek a felvételéhez; állha­tatos harc és éberség szükséges ahhoz, hogy kivívjuk a tárgyalások sikeres be­fejezését és a kérdés békés megoldását. így lehet végetvetni a koreai nép szenvedésének, amely annyira drága áron szerezte' meg jogát az életre és a többi, aggodalommal eltelt népek meg­látják. hogy meg lehet találni a világot renge,tő konfliktusok békés megoldá­sát^ A Béke Világtanács küldöttsége tagjainak Um Yorkba mié utazásának megakadályozása az öSá és az EiSz közötti egyezmény durva megsértését jelenti Carapkin elvtárs erélyeshangú levele Austinhoz A Szovjetunió Egyesült Nemzetek Szervezetbeli képviselője levelet intézett Austinhoz, a z Északamerikai Egyesült Államok ENSz-beli kép­viselőjéhez, amelyben foglalkozott a Béke Világtanács küldöttei ameri­kai beutazásának megtagadásával. Carapkin elvtárs Austinhoz intézett híveiében megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya egyoldalúlag igyekszik magának kisajátítani a jogot annak megállapí­tására, hogy azok közül a személyek közül, akik az Egyesült Nemzetek Szervezetének működésével kapcsolatos ügyekben utaznak NeW Yorkba, kinek adja meg a vízumot és kit-öl tagadja meg. Az USA kormánya az Egyesült Nemzetek Szervezetének működését az USA hatóságainak egyoldalú döntésétől teszi függővé, holott az ilyenfajta kérdések feletti döntésre az Egyesült Nemzetek Szervezete illetékes és semmiesetre sem az Északamerikai Egyesült Államok kormánya. Ellenkezőleg, az USA kormányának kötelessé­ge akadálytalanul és haladéktala­nul kiadatni az USA-ba való ví­zumot oly személyeknek, akik olyan ügyekkel kapcsolatban utaznak New Yorkba, amelyek összefüggnek az ENSz szerveinek működésével. Carapkin elvtárs ezután hangsú­lyozza, hogy Austinnak, az az állí­tása, hogy az ENSz és az USA kormánya között az Egyesült Nem­zetek központi szerveinek székhe­lyére vonatkozó egyezmény állító­lag nem tartalmaz olyan cikkelye­ket, amelyeket úgy lehetne értel­mezni, hogy alapot nyújtanak ví­zum kiadására a Béke Világtanács küldöttsége tagjainak — az • ilyen állítás nem helytálló és nem bírja el a kritikát. A Szovjetunió ENSz-beli képvi­selője Austinhoz intézett erélyes­hangú levelében ezután bebizonyí­totta, hogy az érvényben lévő egyezmény ér­telmében az USA kormánya kö­teles az ENSz küldötteknek a ví­zumot megadni. Az egyezmény idézett szakaszaiból világosan kö­vetkezik, hogy a Béke Világta­nács küldöttsége tagjai >iew Yorkba való utazásának megaka­dályozása azt jelenti, hogy az Egyesült Államok kormánya, az Egyesült Nemzetek Szervezetével szemben vállalt kötelezettségeit durván megsértette. Hew&tt lahnson caiüertay-i érsakf heímk ellen Hewlett Johnsont, a Sztálin-díjas nököt az angol reakció szolgálatában fokozottan támadták. A konzervatív olyan értelmű követelést támasztottak, azonnal a canterbury-i érseki helynöki megokolásául azt hozzák fel, hogy a eszméket hirdet. Mint ismeretes Hew a népek közötti barátság. Ezeket az eszméknek minősítik. békeharcos canterbury-i érseki hely­álló képviselők az utóbbi hetekben párt egyes tagjai iiz angol alsóházban hogy Hewlett Johnsont távolítsák el tisztéből. A képviselők e javaslat Sztálin-díjas békeharcos felforgató lett Johnson felforgató eszméi: a béke. eszmékét ma Angliában felforgató Hiábavaló volt a de gaulleisiák Tfiorez-eiienes akciója Az UJ Szó hasábjain már jelentet­tük, hogy a francit fasiszták>javasla­tot terjesztettek elő a francia nem­zetgyűléshez. Egy bizottság vizsgálja felül, vájjon Thore/ elvtárs, a francia Kommunista Párt főtitkára, a törvé­nyes követelményeknek megfelelően jelöltette-e magát a francia választá­sokon. A de gaulleisták a francia nép legkiválóbb fiának a francia nemzet­gyűlésből való kizárását akarták el­érni, hogy így megkönnyítsék harcu­kat, könnyebbé tegyék az imperialis­ták franciaországi aknamunkáját. A francia nemzetgyűlés a mult hét végén foglalkozott Legendre, de gaulleista képviselő javaslatával és szótöbbséggel érvényesnek mondotta ki Thorez elvtárs mandátumát, akinek listája Párizs IV. kerületében vala­mennyi képviselőlista közt a legna­gyobbszámú szavazatot, több mint 140.000 érvényes szavazatot kapott. Az ülésen egyébként Joinville tábor­nok rámutatott arra. hogy ilyen aljas mesterkedésre a francia politikai élet­ben nincsen példa. Görög tengerészek tiltakozó sztrájkja A szabad görög rádió jelentette, hogy a görög kereskedelmi hajók matrózai, tengerészei, minden rendőr­ségi terror ellenére, mind nagyobb számban írják alá az öthatalmi béke­egyezményt követelő felhívást. Az Elena és Olympia hajók legénysége megtagadta a hajók kirakását, ame­lyek Koreába hadianyagot szállítottak az amerikai csapatok számára. tijalib dollármilliókkal támogatja Truman Francét Az amerikai kormány a spanyol hó­hérnak megingott szekere rhegtá­masztására újabb milliós kölcsönö­ket nyújt. Washingtonból érkezett jelentés szerint Franco az Északamerikai Egyesült Államoktól újabb hét^és félmilliós kölcsönt kap, •y amennyiben az Bszakamerikai Egye­sült Államok export-import bankja 7 és félmillió dollár újabb kölcsönt engedélyezett Spanyolországnak. A Spanyolországnak nyújtott amerikai kölcsön 1951-ben túlhaladta a 30 és félmillió dollárt. „Maüetted állunk HOT Martin és nm fogunk megnyugodni, míg vissza nem nyered szabadságodat" Tiltakozások Franciaország szerte az Ítélet miatt Henry Martin elítélése hatalmas tiltakozó mozgalmat idézett elő Fran­ciaországban. A hős francia tengerész, aki nyíltan odavágta a francia nép ki­zsákmányolóinak, hogy Franciaország és a francia nép érdeke nem azonosít­ható a vietnami nép ellen viselt gya­lázatos háborúval, súlyos börtönbün­tetést kapott, mivel a béke ügye mel­lett síkra szállt. A francia dolgózó nép, amint Henry Martín elítéléséről értesült, egyöntetűen síkra szállt Henry Martin mellett. Franciaország­ban egyre nagyobb arányokat ölt a Henry Martin elítélése elleni tiltako­zó mozgalom. Bullier abbé, .Cotton asszony és a francia békemozgalom több vezető személyisége az elítélt francia békeharcoshoz levelet inté­zett, mtlyböl többek között ezeket ír­ják: „Megdöbbenéssel értesültünk az ítéletről. Veled együtt mind több francia követeli, hogy vessenek vé­get a gyűlöletes vietnami háborúnak. Ezt kívánja Franciaország becsülete és érdeke egyaránt." „Melletted ál­lunk, Henry Martín, és nem fogunk nyugodni addig, amíg vissza nem nye­red szabadságodat." Pénteken, a St. denisi Hotchkiss-f Citroen-gyár és a gennervilliersi vil­lanytelep dolgozói tiltakozó sztrájkba kezdtek, hogy kifejezésre juttassák szolidaritásukat, Henry Martinnal

Next

/
Thumbnails
Contents