Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-22 / 170. szám, vasárnap

1951 július 21 ——— UJ §10 BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG Fori^sisiÉ még Wbb gondot az agitátorok lüüitSiílára! A nyári kiképzési időszak a katonai kiképzés egyik legnehezebb időszaka. A katonai kiképzőtáborokban az egy­ségek élete nagy feladatokai ró a le­génységre és a parancsnokokra is, sokkai nagyobbakat, mint a laktanya­élet során. Ezeknek a feladatoknak sikeres megoldása nagymértékben at­tól függ. milyen magasszínvonalú a legénység és altisztek eszmei színvo­nala, milyen konkrét és hatékony po­litikai nevelésük A parancsnokok, a század politikai munkásai, a pártszer­vezetek és az ifjúság- csoportok nagy segítségét jelentik a szakaszagitáto­rok a napi harci és politikai felada­tok tedjesítésében. Az ő politikai agi­tációs ténykedésüktől függ nagymér­tékben a század pártpolitikai munká­jának eszmeisége, amelynek arra kell vezetnie a század minden tagját, hogy hiánytalanul teljesítsék a parancsno­kok által kitűzött feladatokat az egy­ség mindennapi gyakorlatai közben. A katonai kiképzőtáborokban eddig végrehajtott éleslövészeti gyakorlatok során szerzett tapasztalatok bizonyít­ják az agitációs munka nagy jelentő­ségét. Ott, ahol az agitátorok a kato­náknak megmagyarázták Kommunista Pártunk és kormányunk politikáját, ahol egységük tagjait állandóan tájé­koztatták a dolgozók sikereiről, ame­lyeket az ötéves terv teljesítésében elértek és ahol minden politikai kérdést sikeresen egybekapcsoltak az egység feladataival, ott az egységek újabb és újabb sikereket értek el a harci s po­litikai felkészültség fokozásában, a ka­tonai kötelességek és feladatok példás teljesítésében. Alsóbbrangú parancsnokaink több­sége egységeinkben ma már nagyra­becsüli az agitációs munkát. Az egy­ségekben az agitátorok hálózatát egy­re szélesítik. Maguk a parancsnokok azzal a kérdéssel fordulnak a párt­politikai szervekhez, hogy alakítsák ki ott is az agitátorok hálózatát, ahol eddig még nem működött. Mindjob­ban megmutatkozik a katonák sorai­ban is a politikai agitáció jó hatása, különösen a kiképzés és a feladatok teljssítese t^rén. Ma arról van szó, hogy agitátorokul a legjobb katoná­kat válasszák és hogy a politikai mun­kások, a pártszervezetek és az ifjúsági csoportok a parancsnokokkal együtt ne féljenek kicserélni azokat az agitá­torokat, akik nem tudják megfelelően ellátni feladataikat. Az egységek többségében törvény­szerű az, hogy agitátorokul a legjobb katonákat, a példás katona jelvényét viselőket választják ki. Az agitáto­roknak ilyen kiválasztása helyes, mi­vel az agitáció ereje éppen az agitá­tor személyes példaadásában rejlik. Az agitátorok feladata tehát tanítani az elvtársakat és személves példa­adással bátorságra, öntudatra, haza­fiasságra, fegvelemre a katonai köte­lességek példás, pontos és követke­zetes teljesítésére nevelni őket. . Az agitációs munka tapasztalatai mutat­ják, hogy a személyes példaadás az agitátor legfontosabb fegyvere. Ezt bizonyítja Hollv példás tüzér agitátori munkája is, akinek szakasza az éles­lövészet során a legi'bbak egyikének bizonyult. Holly agitátor, nagymér­tékben hozzájárult ágyúja személy­zetének sikeréhez és agitációs mun­kája az egész egységben visszatükrö­ződik. A személyes példaadás jelentő­ségét az agitációs munkában bizonyít­ja Pour elvtárs politikai munkája is. Pour elvtárs, aki a példás aknavető jelvényének jelöltje, az aknavetők éleslövészeténél személyes példaadá­sával nagyon szép eredményeket ért el. Az aknavető személyzete magvar nemzetiségű katonákból áll. Pour elv­társ, agitációs munkája során fontos eredményt ért el, mert bebizonyította, hogy a magyar nemzetiségű elvtár­saknak a harci s politikai felkészültség során nagyon szép eredményeket le­het elérniük, akkor, ha a parancsnok megfelelő igyekezetet fejt ki és ha az agitációs munkának jó eszmei irány­vonala van. De az agitátornak nemcsak sze­mélyes példaadást kell felmutatnia, hanem sikeresen egybe kell kapcsol­nia a politikai kérdéseket az egység feladataival. Helyesen járnak el azok az agitátorok, akik belpolitikai hely­zetünket, reakció elleni harcunkat, munkásaink, élmimkásaink, újítóink munkáját és a külpolitikai helyzetet egybekapcsolják hadseregünk építésé­nek kérdéseivel a fegyelem, a paran­csok teljesítése, a harci s politikai ki­képzés feladatainak kérdéseivel. Klempa agitátor az amerikaiak gy !",os koreai eliárását felhasználta arra, hogy az éleslövészet megkezdése előtt röplapot adjon ki a következő jelszóval; „Minden Koreában ledo­bott bombára fegyelmünk tokozásával, pontos céltalálatokkal felelünk." És az elvtársak kedvezőtlen időjárás mellett is szabad idejiikoen, szombaton és va­sárnap is állandóan gyakorlatoztak, lövészeti feladataikat ismételgették. Az eredmény abban mutatkozott meg, hogy az egység lövészeti feladatai 1 igen jó eredménnyel teljesítette. Egy másik egységben Adámek sza­kaszagitátor a példás katonákat is be­vonta az agitációs munkába éspedig úgy, hogy ezek megérdemelt szabad­ságukról visszatérve elbeszélték szü­leik, testvéreik és hozzátartozóik si­kereit, amelyeket az üzemekben és a szövetkezetekben az aratási munkála­tok során elértek. Ez alkalomból az agitátor rámutatott a magyar nemze­tiségű kis- és középparasztok, EFSz­tagok munkaigyekezetére. Rámuta­tott arra, hogy népi demokratikus Köztársaságunk magyar nemzetiségű polgárainkra is ugyanolyan kötelessé­geket ró és ugyanolyan jogokat ad nekik, mint a cseh és szlovák nemze­tiségű elvtársaknak, mivel egy a cé­lunk — kiéoíteni közös hazánkban a szocializmust. Bizonyos, hogy a politikai agitáció­nak ilyen formája is nagy hatással lesz az egység harci kiképzése átlagá­nak további javulására és a politikai színvonal fokozására. A sikeres agitá­ciós munka azonban nem függ csak az agitátoroktól. Szükséges az is. hogv nagy gondot fordítsanak rá a politikai munkások és maguk a pa­rancsnokok is. Arrél van szó, hogy a politikai munkások a nevelő, a vezető funkciójában az agitátorokat állan­dóan irányítsák a politikai agitáció so­rán. Szükséges, hogy a századparancs­nokok politikai segítői a könyvtáro­sokkal együtt az agitátorokat rend­szeressen ellássák újságokkal és iro­dalommal. A parancsnokoknak gon­doskodniok kell arról, hogy az agitá­torokat idejében tájékoztassák az egység előtt álló feladatokról, hogy idejében kijelöljék a vita-témákat, hogy így az agitátorok minden poli­tikai akcióra becsületesen felkészül­hessenek, kikeressék a szükéges iro­dalmat és más segédeszközöket. A fontos azonban — és ez egyike a si­keres agitációs tevékenység alapfel­tételeinek, — hogy a nevelő vezetők állandóan gondoskodjanak az agitáto­rok eszmei, politikai színvonalának fokozásáról, hogy gyakran rendezze­nek számukra előadásokat megfigyel­jék politikai fejlődésüket és cseréljék ki az agitációs munka során szerzett tapasztalatokat. Az agitátorok állandó oktatása, hathatós támogatásuk a po­litikai munkások részéről különösen szükséges a nyári tábori kiképzés so­rán. Ez az időszak fokozott követel­ményeket ró az agitátorokra is. Meg­követeli tőlük, hogy fokozzák kezde­ményezésüket és így a politikai mun­kás segítsége nélkiil is sikeresen lép­jenek közbe ott, ahcl ezt a helyzet mgköveteli. |tt különösen a menet- és a harci gyakorlatokról van szó, ahol nincs sem brosúra, sem újság, esetleg nincs a közelben politikai munkás sem. Ilyen esetben az agitátornak kell kezdeményezőn felhasználnia az agitá­ciós munka minder formáját. Milyen mértékig látják el feladatukat az agi­tátorok hasonló helyzetekben, ez at­tól függ, hogy milyen gondot fordítot­tak azelőtt a politikai munkások az oktatásra. A bolsevik agitátorok nagy példa­képei a szovjethaasereg agitátorai. Tőlük kell agitátorainknak is tanul­niok agitációs munkájuk sikere érde­kében. Munkatapasztplataik nagyon tüzetes tanulmányt képeznek agitáto­raink számára. Ez alkalomból fel kell említenünk a „szakasz-agitátor" tar­talmát. A „szakasz-agitátornak" töb­bet kellene foglalkoznia a szovjet­hadsereg agitátorainak munkájával, anyagot kellene hoznia a szovjet agi- i tátorokról, elénk tárni munkájuk ta­pasztalatait. Ez irányban a „szakasz­agitátor" nem teljesítette eddig meg­felelően feladatát és ebben az esetben is tudatosítani kell, hogy hadseregün­ket a szovjethadsereg példája szerint építjük. A politikai munkások feladata, hogy állandóan és tervszerűen fokozzák az agitátorok politikai és kultúrális szín­vonalát. Szükséges, hogy megismer­tessék velük az agitáció minden for­máját, kifejlesszék bennük a szemé­lyes felelősségérzetet, meg kell őket tanítani a türelmes agitációs munkára, a bolsevik agitációra egységeink tag­jai között. PLINTOVICS DUSÁN. A nyári katonai kiképző táboro kban fokozzuk harckésszségiinket, bővít j ül politikai ismereteinket Szép napokat töltünk a nyári ka­tonai kiképzőtáborban. Ezért köszö­netet mondunk Kommunista Pártunk­nak, amely megadta a lehetőséget nekünk ahhoz, hogv emberhez mél­tóan fejlődhessünk szabad országunk­ban. Itt is látjuk, hogy milyen nagy a különbség a mult és a jelen között. A múltban a katonákat hajszolták a kapitalista érdekekért. Nem törődtek azzal, hogv a katona növelje ismere­teit, fejlődjék, sőt ellenkezőleg az volt a céljuk, hogy minél kevésbbé gondolkodjon és ígv felhasználhassák céljaik érdekében Tudták, ha a ka­tonák politikailag nem lesznek fej­lettek, könnyen kihasználhatják őket. Igv aztán a burzsoá hadsereg katonái gýakran a munkások közé lőttek, akik munkájukért becsületes bért mertek követelni. A népi demokratikus hadseregben egész más a helyzet. Például, amikor megérkeztünk a nyári kiképzőtáborba, elkészítve várt ránk a futballpálya és más soprtterek, uszoda, tornaterem. A harci gyakorlatok között folyik a politikai munka is, tanulunk, ismere­teinket bővítjük. A kultúrmunkát sem hanyagoljuk el. Ez meglátszik este a tábortűznél. Rövid Bzinielőadásokat tartunk, éneklünk és a katonazenekar koncertezik. Meglátogatott minket a szovjet hadsereg világhírű Alexan­drov Vörös Zászló tánc- és ének­együttese is és fellépésük nagyon tet­szett nekünk. Igy telnek kiképzőtá­borunkban a napok, amelyek során fo­kozzuk harckészségiinket, fegyelmün­ket, katonai tudásunkat és politikai ismereteinket. > KOSZTANKO A., közkatona. A munka arcvonalán is megálljuk helyünket Katonai kiképzésünket befejezve, in­dulunk a civil életbe. Rövid kiképzési időnk alatt alkalmunk volt elsajátíta­ni a katonai tudomány alapjait- A szovjet hadsereg tapasztalatai alapján tanultunk. Annaj^ a hadseregnek ta­pasztalatai alapjan, amely országunk dolgozóit is felszabadította a kapita­listák járma alól. A Szovjetunió ma élén áll a világ béketáborának. A kommunizmus építésével új utat mu­tat a dolgozóknak az egész földkerek­ségen. Vezetésével mi sem riadunk meg az imperialisták fenyegetéseitől és készek vagyunk hazánkat megvé­deni, ahogy a szovjet katonák meg­védték a nácik ellen. Tanultunk, ké­peztük magunkat, mert előttünk áll a sztálingrádi hősök példája, akik ml ériünk is áldozták vérüket, életüket. Mi katonák most, hogv elhagyjuk kaszárnyáinkat és egyenruháinkat polgári öltönnyel váltjuk fel, úgy fogjuk folytatni munkánkat a gyá­rakban, az EFSz-ekben, munkahe­lyünkön, mint a laktanyákban. Hoz­zájárulunk ahhoz, hogv minél ha­marabb elérjük kitűzött célunkat, ötéves tervünk időelőtti teljesítését, örömmel fogjuk építeni országunkat. Tetszett nekünk a katonaélet. Ezt bizonyítja az is, hogy egyik katonatár­sam arra a kérdésemre, hogy milyen éizéssel megy haza, ezt felelte: Ha nem lenne négytagú családom és nem vonzana vissza az állásom, itt marad­nék katonának- Jelentkeznék a katonai akadémiára, hogy aztán mint tiszt a szovjet hadsereg tapasztalatai szerint A mi célunk is ez... Laktanyánk és Egységünk egyik katonáját akarom ismerteifii példa­kép. Herda elvtárs az. Itt ismer­kedtem meg vele a laktanyában és jó bajtársnak bizonyult. Arcán mindig mosoly ül, szeméből jókedv sugárzik. Politikai tudásával mind­annyiunk fölött áll. A kiképzési f kötelességeket eddig mindig száz­| százalékosan teljesítette és ezért nem egyszer parancsnoki dicséret­ben részesült. Most kötelezettséget vállalt arra, hogy október l-ig megnyeri a példás katona jelvé­nyét. Herda elvtárs egy kiskeszi egy­házi birtokon nőtt fel. Már 12 éves korában keményen kellett megdol­goznia a mindennapi kenyérért. Kegyetlenül bántak vele és ezért tudta és tudja értékelni ma a sza­badságot, ezért olyan értékes szá­mára a béke ügye. Kötelességei tel­jesítésével bizonyítja, hogy kéšz hazánk védelmére, abban a tudat­ban, hogy a dolgozó nép jogáig, családjának boldogságát védi. Ilyenekké kell válnunk mindan­nyiunknak. V/1 S/l5 E. közkatona. képezzem a katonákat. De így is meg­fogadom, hogy munkahelyemen, Sel­mecbányán, lelkesen fogok dolgozni, kifejlesztem munkatársaim között a szocialista munkaversenyt. Jól tudom, hogy mindannyiunk érdeke, hogy or­szágunk fejlődését minden erőnkből támogassuk. Beszélgettem Farkas Ferenc köz­katonával. ö is azt mondta, hogy min­den igyekezetével résztvesz orszá­gunk felépítésében, mert tudja, hogy becsületes munkájával magának és többi dolgozó 'ársának építi az orszá­got, hogv ma már nem a kapitalis­tákért dolgozik. Szabadságunkat, fejlődési lehetősé­geinket, mondotta, a szovjet hadse­regnek köszönhetjük. Ha hazame­gyek, beállok az F.FSz-be és ott fo­gok dolgozni, Méhi községben a tornaijai iárásban. Bozó elvtárs a velem lefolytatott beszélgetés során így nyilatkozott: Most a leszerelés pillanatában azon gondolkodom, hogyan veszek részt, mint pártfunkcionárius Kommunista Pártunk munkájában. Először is érté­kelem azt az időt, amit itt töltöttem. Iparkodtunk mi magyar katonák is el­sajátítani minden katonai ismereteket, teljesíteni feladatainkat, és mondha­tom, hogy egységünkben munkánkat jói végeztük! Kinek' köszönhetjük az itt tapasztalt bánásmódot és. gondos­kodást? Ezt Pártunknak és élén Qotlwa'd elvtársnak köszönhetjük- Es ezért örömmel üzenjük Gottwald elv­társnak: „Drága Elnök Elvtárs! Most, amikor mi magyar dolgozók elindu­lunk munkahelyünkre, örömmel, a Te neveddel ajkunkon, veszünk részt majd munkánkban. Lelkesedéssel tölt el minket az a tudat, hogv jö­vőnk felett öntudatos, bátor hadsere­günk őrködik, amelv megakadályoz­za a reakció minden cselszövénv'ét." ZELINA SÁNDOR közkatona. Készek vagyunk a békét megvédeni Köztársaságunk dolgozó népe nem kívánja vissza a mult kapita­lista rendszert. Ma nyugodtan, béké­ben és lelkesedéssel építjük a dol­gozók országát. Falvainkon a kis­és középparasztok mindjobban rá­jönnek a szövetkezeti gazdálkodás előnyeire, amely életszínvonalunk emelkedését jelenti, a városok dol­gozói, a munkások pedig mindjob­ban tudatosítják, hogy a termelés fokozásával csapást mérnek a nyu­gati háborús uszítókra. Egyik dol­gozó sem akar végigélni még egy háborút. És ezért kell leszámolnunk a reakcióval, ezért kell ébereknek lennünk. A múltban a dolgozó ne­hezen jutott munkához, kijutott a része az éhezésből, gumibotot és fegyházat kapott fizetségül, ha mun­kát és kenyeret követelt. Ezt a vi­lágot szeretnék visszaállítani a re­akciósok, a kulákok. De a dolgozó emberek szeme jól kinyílt és lesújt rájuk a munkásököl. Mi, a hadsereg tagjai, mint a dol­gozó nép fiai, katonaéletünk min­den percében tudatosítjuk, hagy mit köszönhetünk Köztársaságunk nak, mltköszönhetünk rendszerünk­nek. ígérjük Köztársaságunk töb­bi dolgozójának, hogy jő! és ébe­ren őrködünk munkájuk fölött és ha az ellenség megpróbálni za­varni országépítő munkájukat, készek vagyunk a békét megvéde­ni. Skolnyik József közkatona . A póttartalékosok kiképzéséről Mi, póttartalékos magyar fiúk, akik a csehszlovák hadseregbe bevonul­tunk, hogy új kiképzésben részesül­jünk, meggyőződtünk arról, hogy menyivel más a mai rendszerben a katonaélet, mint a mult rendszerben volt. Sokan vannak közöttünk, akik már megkóstolták a katonaéletei a magyar Horthy hadseregben és mesélik, hogy milyen bánásmódban volt részük ak­kor. Ma a katonának nemcsak gya­korlatilag, hanem szellemileg és po­litikailag is fejlettnek kell lennie. Minden katonának tudnia kell, hogy ma már a munkások jogát és vagyo­nát védi, nem úgy, mint a mult rend­szerben, ahol az urak és a tőkések vagyonáért kellett meghalnlok. A ka­tonának meg van adva a lehetőség, hogy tanuljon, sportoljon, moziba járhat, könyveket olvashat, politikai­lag fejlődhet és ami a legfontosabb, mi magyar fiúk, akik nem tudtunk szlovákul, magyar oktatókat kpptunk, akik nekünk megmagyaráztak mindent anyanyelvünkön. A városban bátran énekelünk magyarul. Mindezt kö­szönhetjük a helybeli pártszervezet­nek, amely foglalkozik velünk és min­den legkisebb hibát orvosol. Azt hi­szik, hogy a mostani hadseregben nincs fegyelem. Éppen ellenkezőleg, nagy a fegyelem, de a tiszteknek som szabad a szigorúságban átlépniük a határt. Most, amikor rnár csak napok. kér­dése, hogy leszerelünk, minden katona azzal az elhatározással megy vissza a civil életbe, hogy otthon még na­gyobb lendülettel fogunk munkába, hogy minél előbb felépítsük hazánk­ban a szocializmust és erősítsük a békét. Bene József közkatona.

Next

/
Thumbnails
Contents