Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-22 / 170. szám, vasárnap

é 1951 július 21 ——— UJ §10 Lengyelország népe a munkások, a parasztok, a dolgozó értelmiségiek, a fiatalok és öregek egyként követelik a békét. Képünk egy varsói békema­nifesztációt mutat, amelynek első sorában fiatal élmunkásnők haladnak. 1IJSI® Lengyelország újjászületésének ünnepe i A béke mégsgfárdításáért folyta­tott harchoz további hatalmms hozzá­járulást jelentett a varsói II. Béke Világkongresszus, amelyet a népi Lengyelország rendezett. Dt'rnohri'ikus Köztársasággal a b ó h ť hí.' áiin M ndenki. aki a világon, a 5.5­kéérl harcol, ezt jól tudja. A júliusi kiáltvány megvalósításá­nak , hét éve alatt Lengyelországban hatalmas szociális, politikai, gazda­sági és kulturális változás ment vég­be. Ily nagyarányú változásokat csak­is a munkás és földműves tömegek kormányrendszere tudott megvalósí­tani. A lengyel népkormány megszilár­dult, újjáépítették az ország nyugati részeit, a háborús károkat helyrehoz­ták, a lakosság életfeltételeit jelentő­sen megjavították és az azelőtt súlyo­san kizsákmányolt munkás- és föld­művescsaládok fiai és leánya előtt szé­lesre tárultak az iskolák és egyetemek kapui. A Szovjetunió mérhetet'en, önzetlen segítsége nélkül elképzelhetetlen lett vlna az oly súlyos károkat szenvedett ország újjáépítését végrehajtani. A Szovjetunió a válságos időkben ke­nyeret, gépeket, szállítási és más esz­közöket nyújtott Lengyelországnak. Biztosította a termelés megkezdésé­hez szükséges nyersanyagokat, Len­gyelország rendelkezésére bocsátotta legkiválóbb technikusait és mérnökeit, ez utóbbiaknak óriási érdemiik van az ország újjáépítésében, a közlekedés megindításában, a villanyművek, rá­dióállomások, gyárak, bányák és más ipart üzemek újjáépítésében. A Szovjetunió tervgazdálkodásának elméleti és gyakorlati alapjaira tá­maszkodva Lengyelországban is hoz­záláttak a tervgazdálkodás megvaló­sításához és megteremtették az első lengyel gazdasági terv előfeltételeit. A hároméves terv sikeres. teljesíté­sét a Szovjetunióval való politikai és gazdasági szövetség tette lehetővé. A Szovjetunió segítségével Lengyelor­uig a nyugati kapitalista országok­Július 22-én ünnepli Lengyelország újjászületésének ünnepét. Á szovjet hadsereg is az újjászületett lengyel katonaság által felszabadított lengyel területen (Cheirn városkában) 1944 jú­lius 22-én m Nemzeti Tanács megala­kította a Nemzeti Felszabadulás len­gyel bizottságát és történelmi kiált­ványt adott ki. ameluben leiektette az újjászületett ország szociális, politi­kai és gazdasági alapjait. Ettől a* időtől fogva július 22-ét Lengyelország újjászületésének ünne­peként ünnepli a lengyel nép. Ez nemcsak a politikai, hanem a szociá­lis újjászületés ünnepe is, mart ezen a történelmi napon alakult meg a dol­gozó nép, a népi Lengyelország első kormánya. A júliusi kiáltvány Lengyelország történelmében az első olyan kiált­vány, amely teljesedésbe ment. A len­gyiil nemzet történelmében találha­tu(k ugyan több hasonló kiáltványt, amelyek a memes lelkesedés lángját keltették a lengyel népben, azonban szerzőjüknek és megvalósítóiknak kö­vetkezetlensége, határozatlansága, vagy m kedvezőtlen helyzet következ­tében ez a láng hamar kihányt. Ezeknek a régebbi kiáltványoknak sikertelenségét főleg a hazai reakció okozta, amely még elkeseredettebben helyezkedett szembe a kiáltványok­ban kifejezett politikai és szociális javításokkal, mint a külső ellenség. A Nemzeti Tanács által felállított Lengyel Nemzeti Felszabadítást Bi­zottság szilárd és határozott politi­kai programmal lépett fel. E program­mot nemcsak törhetetlen és megalku­vás nélküli eréllyel szövegezte meg, hanem mindjárt annak megvalósítá­sához fogott a radikális reformok keresztülviteléért vívott harcba bekap­csolta a lengyel nép legszélesebb tö­megeit. Ezért tudták megvalósítani a júliu­st kiáltvány irányvonalát. A Lengyel Nemzeti Felszabadítás Bizottságának kiáltványában foglalt eszmék és irány­vonalak a mindennapi élet valóságá­vá váltak. Hét év múlott el csupán a júliusi kiáltvány kiadása óta és ez a rövid hét év elegendő volt, hogy beteljesed­jenek a kiáltvány elvei, elegendő volt, hogy győzzön ideológiája és vezető politikai gondolata. A júliusi kiáltvány kijelentette, hogy a dolgozó nép vette kezébe a kormányt az országban. Lengyelor­szág történelmében először adtak ki olyan nyilatkozatot, amely az egész nemzet egységes akaratát fejezte ki és amelyet a lengyel nép magáénak fogadott el. A júliusi kiáltvány lénye­ge a következő: A lengyel hadsereg a szovjet csa­patok oldalán fogja bevenni Berlint. Az államosított ipar felszabadítja ,ű munkásosztályt a kapitalista kizsák­mányolók járma alól, megteremti a gazdasági fejlődés szilárd alapjait és felszabadítja Lengyelországot a nem­zetközi tőke befolyása alól. A földreform a dolgozó parasztság élet- és kultúrszinvonalát felemeli. Biztosítja a súlyos közellátási bajok­kal küzdő városok élelmiszerrel való ellátását. Lengyelország határait a luzr.icai N is se, az Odera és a Balti-tenger partiában állapítják meg és így Len­tyeloiszág parti áltamirá válik. A Lengyel Nemzeti Felszabadítás Phot'sága kiáltványának ez az utolsó porttja nemzetköz! ,elentf\Sgü l.eri­gyelo \zág nyugati határai a Német Az egész világ tartós békéjének megteremtéséért folytatott harcban nagy sikert jelent a népi Lengyelor­szág és a Német Demokratikus Köz­társaság között 1950 július 6-án lét­rejött szerződés. Mint közismert, ez a történelmi jelentőségű megnyilatko­zás a népi Lengyelország és a Német Demokratikus Köztársaság közötti ha­tárokat biztosítja. Nem kétséges, hop:/ ennek a szerződésnek Lengyelország történelmében, amely ezeréves fenn­állása alatt állandóan a nyugatról jö­vő támadások veszélyének volt kité­ve, forradalmi jelentősége van. A szabad lengyel nép hazája fontos helyet foglal el a nagy Szvojetunió vezette imperialistaellenes béketábor­ban. A békéért és a nemzetek bizton­ságáért folytatott harcban a, háborús uszítók ellen és a Béke Világtanács Ma már nem fér kétség ahhoz, .hogy Lengyelország első szocialista városa, Nowa Huta, felépítése után a népi demokratikus Lengyelország legnagyobb ipari központja lesz. Legmodernebb gépi berendezéseivel ennek a városnak ipari üzeme; a hazai piacra es kivitelre iš az ipari termékek legnagyobb mennyiségét fogja szolgáltatni és vetélkedni fog a legnagyobb európai központokkal. A Nowa Huta jelkép, az új szocia­lista építkezés jelképe. Ennek az építkezésnek hatalmas fejlődése és erőteljes irama egyenesen szem­betűnő, és korszakunk dokumentu­mává válik. Sokat írtak már Nowa Hutáról. Részletesén beszámoltak az építke­zésben résztvevő egyének és cso­portok munkájáról. És valóban ez a város megérdemli a figyelmet s az érdeklődést, amellyel az írók, művészek, újságírók foglalkoznak vele. Ha Nowa Hutáról beszélnek, el­sősorban a munkák első fázisában kiépített lakóház-komplexumokról van szó. A százezer lakosú Nowa Huta befogadja mindazokat, akik életüket összekötötték a legnagyobb lengyel ipari központ életével, akik elsőnek jelentkeztek az új élet épí­tésére az országnak ebben a részé­ben. Ebben az új városban elsősor­ban azok a munkások laknak és fognak lakni, akik már most jelen vannak az új falak százainak épí­tésénél, valamint a hivatalnokok, műszaki dolgozók, stb. És itt nyelvünkre tódul a kérdés: Hogyan fognak lakni ebben a szu­permodern ipari városban. Ha az ember a fehér házak hosszú sorait nézi, önkénytelenül felötlik benne a kérdés, vájjon sikerül-e az építé­szeknek kiküszöbölniök a nyomasz­tó egyhangúság hatását? Látogatá­sunk során sokakkal beszéltünk er­ről a témáról. Beszéltünk az építé­szekkel, az építés dolgozóival, mun­kahelyükön, beszéltünk az építkezés igazgatóival. Felvilágosításaik tel­jesen meggyőztek bennünket arról, hogy félelmünk hiábavaló. Hogy megakadályozzák a város képének egyhangúságát, számos kertet és parkot létesítenek. Len­gyelország első szocialista városa egész területének hatvan százalé­kát kertek és parkok foglalják el. A város a szó szoros értelmében úszni fog kertekben és parkokban. Tájékoztatásul közlünk néhány számadatot, hogy világos képet al­kothassunk a városról. A város területén 75.000 fát ül­tetnek ki, közöttük tölgyfákat, je­genyefákat,, fenyőket, bükkfát, szo­morúfüzet, stb. A város körül mint­egy 240.000 dísznövényt, bokrot ül­tetnek ki, főleg japánrózsát, külön­féle nemesrózsa fajtákat, stb. Ez azonban még nem minden. A város képét több százezer virág teszi szí­nessé, amelyeket speciálisan rende­zett körágyakba ültetnek ki az ut­cák mentén és a házak között. Ezen­kívül minden lakosnak rendelkezés­re fog állani egy kis kert, amely­ben munkája után maga ültethet virágokat és termeszthet zöldséget. Mindenütt fák, bokrok, illatozó vi­rágok. Képzeljük el e várost ta­vasszal! ... És most nézzünk a házakba, la­kásokba. A lakások berendezését is a leg­kisebb részletekig kidolgozták. A napi élet szükségleteit a legmoder­nebb és leggakorlatiasabb módon oldották meg. A szobák tágasak, vi­lágosak és tisztá-k. Mindenütt be van vezetve a villanyvilágítás. Min­denütt lesz gáz és központi fűtés. A falba épített szekrények tágasab­bá teszik a szobákat. Az építkezések színhelyén va­gyunk. Most léptünk ki az autó­buszból, amely a Krakkó—Mogila vonalom közlekedik. Mogila falucs­kában kezdődik Nowa Huta város. Innen terjed a város messze ki a mezőkre, egész a láthatárig ... — Ha hónapról-hónapra összeha­sonlítjuk a munkák képét, óriási haladást láthatunk — mondja az építkezés egyik dolgozója. — Ezt a gépesített eszközöknek köszönhetjük és főleg az új emberek, az új Len. gyelország emberei hatalmas len­dületének. Növekszik az új város, napról nap­ra több és több területet hódít meg. Kakkóból, amelynek öreg falai, mintegy csodálkozva néznek maguk mögé új társukra, rövid időközök­ben az állami közlekedési hivatal autóbuszai indulnak ide. A kocsik mindig zsúfolva vannak. Mind több ember érkezik egyre több szál köti össze a lengyel embert első szocia. lista városával. šz. A lengyel üdülőhelyek, a világhírt! lefigyel fürdők ma már nem a hazai és külföldi kapitalisták kényelmét szolgálják, hanem arra hivatottak, hogy a lengyel dolgozók nuink»u*áni találkoióhelyéül, gyógyhelyéül szolgáljanak. Nowá Huta a szocializmus modern városa tói és a Marshall-tervtől függetlenít­hette rhagát és így újjászülető gazda­ságát a boldog jövőt biztosító szocia­lista építés útjára vezethette. A hároméves, tervben elért politikai és gazdasági sikerek alapján az or­szág szocialista átépítése érdekében további fontos feladatok kitűzéséhez látott. A hatéves terv és e tervről szóló törvény is biztosítja a termelés 158.3 százalékos emelkedését még az 1955. évben az 1949. évi termeléssel szem­ben. A mezőgazdaságban a hatéves terv a termelés 65 százalékos emelke­dését irányozza elő az 1949-es évi ter­méssel szemben. A gazdaságban elért sikerek követ­keztében Lengyelország helyzete je­lentősen megszilárdult. A barbár fasiszták a lengyel nép fővárosát a földdel egyenlővé tették. Az öntudatos építőmunkások a felszabadulás után azonnal hozzáláttak az újjá­építéshez, hogy a romokból újjáépítsék Varsót és szebbé tegyék, mint va­laha volt. felhívása mellett több mint 18 millió lengyel polgár szavazott. A lengyel munkásosztály és a len­gyel aolgozók széles tömegei nemcsak a békeszavazásban, hanem áldozat­kész munkájukkal is megmutatták, hogy megértették a Béke Világtanács felhívásának jelentőségét. A népsza­' vazás tiszteletére vállalt szocialista munkaversenyekkel és kötelezettség­vállalásokkal a lengyel nép megmu­tatta szilárd akaratát, amellyel a bé­kéért és a hatéves terv megvalósítá­sáért harcol. A lengyel nép szocializmust építő fiai és lányai ma hazájuk újjászületé­se évfordulójának napján a népi de­mokratikus országok baráti népeivel együtt hálásan fordulnak a szabadság, az emberi haladás fáklyahordozója és biztosítéka a nagy Szovjetunió fe­lé s forró, szeretetteljes üdvözlettel a hála szavával köszöntik az emberiség nagy és vezérlő békeharcosát, a bölcs Sztálint. 1951 márciusában Virsó utcáin a romok helyén új, modern, csodás épüle­tek törnek ég felé, hogy lakást adjalak a munkások családjainak.

Next

/
Thumbnails
Contents