Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-22 / 170. szám, vasárnap

4 1951 július 22 Az iráni véres események visszham Irán lakossága tüntet a brit kltonaság jelenléte ellen Az „Ates" és a „Keihahn halk" folvőirat szerint a teheráni rendőr­ségre a július 15-iki véres események után olyan hír érkezett be, mely sze­rint 20 ember, köztük II nő, nyom nélkül eltűnt. Az eltűnteket hozzátarto­zóik sehol sem találják. Sem a halottak között, sem pedig a sebesültek között. A „Tulu" folyóirat megjegyzi, hogy a sebesültekkel megtelt kórházakat erőszakos rendőralakulatok és a titkosrendőrség ügynökei megszállták. A sebesülteket a kórházból való elbocsátás után azonnal lezárják, és átadják a rendőri fogdának, ahol a titkos rendőrség ügynökei és a katonai bíróságok vallató bírói vizsgálják ki őket. Azad iráni képviselő a július 15-iki véres összeütközésekről szóló beszé­dében hangsúlyozta, hogy a tüntető­ket megtámadták az „Irán párt" és a „Nemzeti arcvonal" egyik vezére, Ba­gaj, által vezetett „Iráni dolgozók pártjának" tagjai-" A támadásban részt­vett a rendőrség is felszerelve tank­alakulatokkal. ,,E pártok akciója, — mondotta Azad — arról tanúskodik, hogy elrendelték nekik ennek az incidensnek megren­dezését és hogv feladatukat jól teljesí­tették." Az események fellődése arról tanúskodik, — mint azt Azad jelentet­te, — hogy a kormány tagjai arra töre­kedtek, hogy a tüntetést előidézzék, és hogy szét lehessen verni fegyveres erők segítségével. Azad rámutatott arra, hogy ezekért az eseményekért a felelősséget Irán kormány viseli és hangsúlyozottan követelte, hogy a bűnösöket megbüntessék. AZ ABANDI TÜNTETÉS . BRUTÁLIS MEGTORLASA. A „Kajhan" folyóirat értesítése sze­rint az abadani katonai hivatalok le­csuktak 12 embert azért, mert július 15-én összejövetelt akartak rendezni azon munkások sírjánál, akiket öt év­vel ezelőtt, 1946-ban az abandani sztrájk során megöltek. A „Tulu" július 18-ikai vezércikkében pedig ar­ról ír, hogv „Isfahani és a resti hírek 6zerint július 15-én ott ugyanaz tör­tént, ami Teheránban. A vezércikk azortban részleteket nem közöl erről az összeütközésről. A „Kejhan" folyó­irat szerint az iráni nemzeti nafta-tár­saság 'ideiglenes kormánytanácsa szét­engedte a chuzisztani angol-irán naf­tatársaság közbiztonsági szervezetét. A szervezet hazai tagjainak javasolta, hogy lépjenek az iráni nemzeti naíta­társaság szolgálatába, míg a szerve­zet brit parancsnokai számára elrendel­ték, hogy azonnal hagyják el Iránt. BASREBAN 15 EMBERT GYILKOLTAK MEG­Az „Ates" folyóirat értesítése sze­rint a brit katonák Basreba érkezése következtében nagy élelmiszerhiány állott be. A lakosság tüntetéseket ren­dezett, amelyeket katonai erők segít­ségével kegyetlenül szétvertek. 15 tün­tetőt megöltek és többet mesebesí­tettek. A RENDŐRSÉG ELFOGLALTA A BÉKE HAZAT. A „Kejhan" folyóirat jelenti, hogy a július 15-én a teheráni bacharistani téren megrendezett tömegtüntetés résztvevői ellen való véres támadás után a rendőrség elfoglalta a Béke Házát Teheránban, a Béke Hívei iráni bizottsága titkárságának és klubjának székhelyét, és lecsukatta a jelenlevő személyeket. A Béke Hívei iráni vezetősége jú­lius 16-án levelet küldött Mossadek miniszterelnöknek, amelyben tiltakozik a Béke Házának rendőrség által való megszállása, a bizottság titkárságának kirablása, birtokának elkonfiskálása és a jelenlevő személyek lezáratása el­len. A levélben a Béke Hívei iráni vezetősége kifejezésre juttatja mélv felháborodását a rendőrségnek ezen törvénvkívüli beavatkozása miatt és követeli, hogv a rendőrség azonnal hagyja el a Béke Házát és bocsássa szabadon a lecsukottakat. TOVÁBBI HAT SFBFSOLT ESETT ÁLDOZATUL. A „Tulu" és az „Ates" folvó'ratok szerint iúlius 16-án a teheráni kórhá­zak egyikében 6 személv meghalt. Ezek a személvek a iúlius 15-iki tün­tetés alkalmával a rendőrség lövöldö­zésétől megsebesültek- Amikor a hoz­zátartozók ki akarták kérni a kórház­ból a halottak földi maradványait, a hatóságok ezt megtagadták. Az utcán az asszonyok tüntetni kezdtek és azt kiabálták: „Adjátok ki fiaink holt-. testét!" Több nő éleshangú tiltakozó beszédet mondott a rendőrterror ellen. A rendőrség erre hét teherautót és katonaságot vonultatott fel, . akik a tüntetőket szétzavarták, körülzárták a kórházat és lezárták a környező utcá­kat. AZ AMERIKAI TANKOK NEM KÉNYSZERÍTIK TÉRDRE 1RAN NÉPÉT. A ,,Tulu" folyóirat két levelet kö­zölt az iráni nemzeti nafta-bizottság­tól. Az első levél, amelvet Mossadek miniszterelnöknek címzett a bizottság, hangsúlyozza, hogv a július 15-iki tün­tetés véres elnyomása abban a perc­ében történt, amikor Harriman megér­kezett Iránba. Fz az embertelen tett — mondja továbbá a levél — azt a célt követi, hop v biztosítsa a talajt a véres amerikai imperializmus szá­mára. A levél írói hangsúlyozzák, hogy az amerikai tankok sohasem fogják tudni térdre kényszeríteni Irán népét a há­bárus uszítók érdekei előtt, és kö­veteli, hogv az ilven véres befolyá­soknak egyszersmindenkorra vesse­nek véget. Azokat, akik ezt a véres tettet elkövették, de főleg a rendőri hivatalokat, amelvek kiadták a paran­csot a lövöldözésre, szigorúan meg kell büntetni. A második levél, amelyet a tehe­rán ; • ügyésznek címeztek, követeli a bírósági eljárást Zchedin generális bel­ügyminiszter, . valamint Bagadi gene­rális, a rendőrigázgatóság • vezérigaz­gatója ellen. A levél továbbá követe­li, hogv a halottakat és a sebesülteket vizsgálják felül a bírósági orvosok és állapítsák meg. hogv ezeket lövedék­kel vagv pedig tankokkal ölték-e, il­letve sebesítették' meg­Az aasz'rŕľai kikőtőraunkások sztrájkkal tiltakoznak James Healy fogvatartása e^en Július 19-'én, pénteken 6000 sydney-i kikötőmunkás abbahagyta a munkát James Healynek, az ausztráliai kikö­tőmunkésok szakszervezete vezérül­kárának, elítélése elleni tiltakozás je­léül. James Healvt ugyanis elítélték 6 heti börtönre és 100 ausztráliai font pénzbüntetésre. A törvényellenes el­fogatás ellen tiltakozó sztrájkot ren­deztek a townsvillei kikötőmunkások is. Az indiai választások előtti kampány keretében az „India* Nemzeti Kon­gresszus" párt harcol a demokratikus módszerek, az' ellenzék ellen. Korlá­tozták a sajtó- és a szólásszabadságot, betiltották a sztrájkokat. A rendör­ségnek joga van az úgynevezett ,,a preventív "fogságról szóló törvény" alapján bármelyik embert lezárni, aki az indiai nemzeti kongresszus ellen­zékét képviseli. Az „India gazdasági fejlődésnek ötéves terve" — válasz­tások előtti kiáltvány, amelyet az indiai nerrlzeti kongresszus párt dol­gozott ki, nagy megdöbbenést idézett elő. „Svadhináta" folyóirat arról ír, hogy az indiai nemzeti kongresszus választások előtti programmját meg­kritizálta Miradzskár, az indiai _ szak­szervezeti egyesület alelnöke és rá­mutatott arra, hogy az „öféves terv" India korlátlan kizsákmányolására irányul, a külföldi tőke segítségével. A hivatalos adatok szerint India nafta iparának 97 százaléka, a gumiiparnak 90 százaléka, a gyufagyártási iparnak szintén 90 százaléka, a tea-termelés, 86 százaléka, a bányaipar 73 százaléka, a szénipar 73 százaléka, a gumifa­ültetvények 54 százaléka, a bankok 46 százaléka és a textiliparnak 26 szá­zaléka van az angol tőke fennhatósá­ga alatt. „Az a kormány, amely elhatározta, hogy megvédi a brit kapitalisták ér­dekeit és a földbirtok feudális rend­szerét — mondotta befejezésül Mi­radzskar — az a kormány, amely az országot a brit rabiga alatt és az amerikai töke fennhatósága alatt hagyja és amely megtagadja a Kí­nával és a Szovjetunióval való ke­reskedelmet, nem képes arra, hogy demokratikus alapon tervet készít­sen az ország gazdaságának." A kolhozisták biztosítják a takarmányt a közös állattenyésztés számára A „siló takarmány-alap létesítése" mondja P. J. Tulencov, az odesz­szai kerület „Kirov"-kolhozának el­nöke — lehetővé teszi nekünk, hogy másfélszeresére emeljük ebben az évben a tejtermelést, a gyapjúterme­lést, kétszeresére, sőt háromszorosá­ra emeljük a sertéshústermelést, é3 jelentős mértékben emeljük a kol­hoz bevételét. Az elmúlt években a takarmány előkészítése a „Ki rov"-kolhozban rendszerint egész őszig húzódott. Ez­zel a takarmány minősége romlott, és jelentős veszteségek is voltak. Most azonban a munka másképp van megszervezve. Az aratás előtt a szé­nát mind lekaszáljuk, elszállítjuk, és elegendő mennyiségű silózott takar­mányt készítünk elő. A kolhozban a takarmány előkészítése gyors tem­póban valósul meg, és azokat a fel­adatokat, amelyeket a munka szét­írásánál kitüzünk, jelentősen túllép­jük. Abban a munkacsoportban, amely a szénabetakarításnál dolgozik, nincs egyetlen kolhozista sem, aki ne tel­jesítené túl normáját. A magas tel­jesítményt nagyban elősegíti a mun­kamódszerek kölcsönös átadása és a munka pontos széttervezése. * A kolhozisták ligy igyekeznek, hogy a száraz és szemes takarmá­nyok előkészítésének tervét ne csak teljesítsék, hanem jelentős mérték­ben túl is lépjék. A kolhoz mái be­fejezi a silózási munkálatok terveit, ennek ellenére azonban még 40 hek­táron áll a nagyon jó kukorica, I amelyből hektáronként legkevesebb 350 métermázsa silóanyagot termel­nek ki. A munkában nagyban segítik a kolhoztagokat a traktoristák. Cse­benjuknak, a balti gépállomás trak­torosának a neve ismert az egész járásban. Csebenjuk traktora utáni agregá.tjával naponta 27 hektár jó­minőségű takarmányt vág le, 17 hek­táros norma mellett. Az odesszai kerületben a szénaka­szálással egyidejűleg hozzáfogtak a silózáshoz is. A kolhoz ifjúsága a legjobb tapasztalattal rendelkező kolhozisták vezetésével előre meg­tisztította és rendbehozta a régi siló­gödröket és felépített néhány újat. Nagyon jól bevált a silózó-agregát is, melyet a kolhoznak az állami traktorállomás kölcsönzött. Először úgy látszott, hogy a Szállítóberende­zések a siló szállítására nem elegen­dők. Ezt a problémát A. Szlododen­juk komszomolista szállító oldotta meg azzal a kötelezettségvállalásá­val, hogy a norma szerint 6 tonna helyett, naponta 10 tonna silótakar­mányt szállít. A valóságban Szlodo­denjuk az első nap nemcsak hogy teljesítette, de túl is haladta köte­lezettségvállalását: 12 tonna siló­takarmányt szállított. A komszomolista sikeréről tudo­mást szerzett hamarosan az egész kolhoz. Az ő munkájának módját megvitatták és megismertették más szállítókkal is. Most egynéhányan közülök naponta két munkanormát is teljesítenek. • / Londoni kép úlius eleién a londoni Szent Pál templom előtt az angol főváros békére és szabadságra vágyó né­pe hatalmas tiltakozást rendezett, amikor Eisen­hower tábornok amerikai katonáival istentisztelet­re vonult be a katedrális­ba. Eisenhower, Európa elsőszámú közellensége, akinek küldetése és meg­bízatása, hogy vérfürdőt provokáljon ki Eur.ópá­ban. Londonban az elesett katonák lelkiüdvéért ment imádkozni a Szent Pál katedrálisba. A gyilkolás mestere, a háború szervezője tem­plomba megy imádkozni, az elesett katonák lelki­üdvéért. Az angol nép felismerte Eisenhowerék sötét gangszteri ciniz­musát és dühödt szava­kat kiáltottak feléje és az őt körülvevő katonák felé: »Jenkik, takarodjatok vissza Ame­rikába, menjetek, pusztuljatok ebből az országból, Anglia az angoloké, nem tűrjük a betolakodottakat.« A templom előtti teret betöltötte a felháborodott tiltakozás hangja, London né­pe kritikát mondott kormányának politikájáról, kifejezésre juttatta, hogy mennyire örvend az amerikai betolakodóknak. A »munkáskormány« elnöke, Attlee úr természetesen nem tűr­hette, hogy legjobb szövetségesének embereit ily sérelem érje s azonnal intézkedett is. A teret ellepték az állig felfegyver­kezett hírhedt londoni rendőrök, akik durva támadásukkal széjjelverték a londoniak béketüntetését. Képünk azt a jele­netet ábrázolja, amikor az amerikaiak szolgálatában álló an­gol rendőrök egyszerre ketten is kicsavarják karjait az egyik béketüntetőnek, aki azonban minden durva terror ellenére is a béke jelszavát kiáltja. Londonban, Anglia fővárosában az angol nép, ha ma arról beszél, hogy szeretne szabadon élni, dolgozni, jövőjét építem, azért gumibot, börtön és sanyarga­tás iár neki. íme, ez az amerikai Marshall-politika hozama Angliában. Ünnepség Bratislavában a Lengyel Népköztársaság kikiáltásának hetedik évfordulóján Pénteken, július 20-án este a bra­tislavai dolgozok megünnepelték a történelmi jelentőségű júliusi kiált­vány hetedik évfordulóját, mellyel a lengyel nemzeti felszabadítás bizott­sága lefektette az alapokat a mai népi demokratikus Lengyelország felépí­téséhez. Ma a Lengyel Népköztársa­ság dolgozói lelkesen építik örömteli jövőjüket. A Lengyel Köztársaság állami ün­nepének tiszteletére Bratislavában ün­nepséget rendeztek, melyen megjelent Koloman Mošk'o, az SzKP főtitkárá­nak helyettese, Jozef A'ljartan, a meg­bízottak testületének alelnöke, Jozef Hojč pénzügyi megbízott, Ondrej Klokoč tájékoztatásügyi és népmüve­lésügyi megbízott, Ladislav Kurták, a bratislavai Központi Nemzeti Bizott­ság elnöke, továbbá a bratislavai konzulátusok képviselői, élükön P. P. Razigrajevval, a Szovjetunió főkon­zulával. A csehszlovák, lengyel és szovjet himnuszok eljátszása ulán dr. Jozef Šoltéš, kereskedelemügyi megbízott, a bratislavai csehszlovák iéngyel Baráti Szövetség elnöke beszélt. Beszéde után Jozef Baszynski a lengyel köz­társaság bratislavai főkpnzula beszélt. A beszédek után kultúrműsor kö­vetkezett, amely Sztálinról 6zólp kantátával és az ' internacionálé el­éneklésével végződött. Spanyol demokraták Mmy^mimm A spanyol demokraták egy csoport­ja, akiket a francia kormány kiutasí­tott Franciaország területéről. Ma­gyarországra érkezett. A Magyar Népköztársaság e spanyol " demokrata menekülteknek menedékjogot adett. A július 18-án tartott emlékünnepségen a spanyol demokraták megemlékeztek a spanyol nép fasizmus elleni hősi harcának 15-:'k évfordulójáról. A gyű­lésről üdvözlő táviratot küldtek Rákosi Mátyásnak és Dolores Ibarrurinak. A volt amerikai brigádosok szolidaritást vállalnak a spanyol nép Franco é\m harcával Július 18-án, a spanyol felkelés 15. évfordulója alkalmával Newyorkban értekezletet rendeztek a spanyol nép harcaval való. szolidaritás jeléül. Az értekezletet az Abrahám Lincoln bri­gád volt tagjai rendezték, akik a köz­társasági párt oldalán harcoltak, vala­mint a spanyolországi emigránsok szervezete. Az értekezlet résztvevői ha­tározatot fogadtak el, amelvben szoli­daritást vállalnak a zsarnok Franco el­len harcoló néppel és tiltakoznak az USA-val való bármilyen szövetség el­len. A gyűlésen Howard Fast író mon­dott beszédet, aki rámutatott arra, hogy az amerikai háborús uszítók azért tá­maszkodnak a fasiszta Francora, hogy ágyútölteléket szerezzenek a fasiszta népből. Spanyolország azonban felso­rakozik a fasiszta zsarnok ellen. Howard Fast megemlítette azokat a harcokat, amelyeket nemrég vívott a spanyol nép és rámutatott arra, hogy Amerikában meg lehet akadályozni a fasizmus terjedését, ha az amerikaiak olyan elszánt harcot fognak folytatni a fasizmus ellen, mint amilyent a spa­nyol nép folytat. Kiért imádkozik XII. Pius? A Vatikánt és- fejét még nálunk is sokan úgy igyekeznek beállítani, mint a jóság, az angyali ár-, tatlanság, a becsület szimbólumát és az igazság harcosát. Mi már számtalanszor rámutattunk arra, hogy Őszentsége és vatikáni udvaroncai ettől az angyali ártatlanságtól és minden egyél) jótól oly messze vannak, mint népi kifejezéssel élve: Makó Jeruzsálemtől. Ám ha még mindig volnának két­kedők, azoknak csak egy rövid hírt akarunk itt közreadni. Nekünk a hajunkszála égnek állt, a há­tunk borsódzott, megdöbbenés fogott el, amikor a gyalázatosságnak e/.t a megnyilvánulását, a vati­káni rádióból hallottuk. Hazánk minden polgára előtt emlékezetes az a kegyetlen és cinikus gyilkos támadás, amelyet az angol imperialisták szolgálatában álló kémek és provokátorok az egyik morvaországi iskolában vég­rehajtottak. Megtámadták és legyilkolták a falu három vezetőjét, a tanítót, s két munkásembert. A bandát leleplezték, a leleplezés után kisült, mind­den kétséget kizáróan beigazolódott, hogy a bűnös, a gyilkosságot előkészítő, a rablókat, gyilkosokat bujtogató, a gyilkosságokra uszító és pontos terve­ket kidolgozó banda vezetője pap volt. Maguk beis­merték mindezeket a bűneiket. Tanuk igazolták és tények igazolták ezt. Népi bíróságunk halállal bün­tette ezeket a minden emberi érzésből kivetkőzött fenevakat. Nem a pap állt bíróság előtt, nem a lelkeket, hívő embereket jóságra, szeretetre és be­csületességre tanító lelkipásztor, hanem közönséges gyilkos, akinek felelnie kellett a katolikus egyház tízparancsolatának ötödik parancsa, értelmében: ne ölj. És a vatikáni rádió ma nem a meggyilkolt, az aljasul lemészárolt békés polgárok "lelkiüdvéért mond imádságot, hanem azon sopánkodik, hogy Csehszlovákiában megint két lelkipásztort állítot­tak a bíróság elé és horribile dictu halálra ítélték őket. Igen, a Vatikánnak és szövetségesének, kenyér­adó gazdájának, Trumanéknak az ilyen gyilkosok kellenek lelkipásztorokul és .felháborodottan eme­lik fel szavukat a gyilkosok érdekében. Mily fertő, mily mély mocsár az, amelyben ma a katolikus egyház feje él. Mennyire nyíltan mesr­nmtatkozik, hogy a Vatikán és a vatikáni körök ma nem a krisztusi gondolatokért száll síkra, ha­nem új Krisztusuknak, kz imperialista, fasiszta tá­bor vezérének kegyéért vetélkedik. A Szentatya a . rablógyilkosok, a csalók, a sikkasztok, a háborúr. uszítók táborát dicséri s papjait, akik a békéért, az emberiség szebb jövőjéért, az elnyomottak szabad­ságáért harcolnak, egyházi átokkal sújtja. v

Next

/
Thumbnails
Contents