Uj Szó, 1951. július (4. évfolyam, 153-177.szám)

1951-07-18 / 166. szám, szerda

1951 július 18 A szovjet-csehszlovák szerződés tízéves évfordulójára A Szovjetunió soha sem ismerte el az úgynevezett müncheni egyezményt, amellyel a világtőke áruló politikusai nak klikkje Csehszlovákiát a hitleri fasizmus jármába hajtotta. A Szovjet­unió volt a világ egyetlen hatalma, amely hajlandó volt segítséget nyújtani Csehszlovákiának a fasiszta agresszió ellen, az egyetlen hatalom, amely a müncheni összeesküvés ellen tiltako­zott. Ettől a vonalától, a leigázott nemzetek iránti viszonyától a szovjet­hatalom egy pillanatra sem tért el. A Szovjetunió volt az első, amely Cseh­szlovákia leigázott nemzeteinek segí­tőkezet nyújtott. Ma a szovjet és csehszlovák kormány között kötött szerződés tizedik évfordulóját ünne­peljük, amelyben a Szovjetunió a csehszlovák kormánynak segítőkezet nyújtott. Ez az egyezmény elsősorban az első hivatalos elismerése volt az új Csehszlovákiának és a Szovjetunió nemzeteinek baráti érzelmeit fejezte ki Csehszlovákia nemztei iránt. A szerződés harmadik pontjában a Szov­jetunió Csehszlovákiát, mint harci szövetségesét ismeri el és a Szovjet­unióban lévő csehszlovák emigránsok­nak lehetőséget nyújt, hogy saját ka­tonai erejükkel résztvegyenek a szov­jethadsereg oldalán hazájuk felszaba­dításában. A két állam közti kölcsönös segély­nyújtási és szövetségi egyezmény, amely a Szovjetunió kormányának kezdeményezéséből és közvetlen javas­latára jött létre, a világreakció ter­veinek csődjét jelentette. Az amerikai, angol és francia tőke urai már régen München rlőtt terveket szőttek Cseh­szlovákiával kapcsolatban. Csehszlo­vákiának a középeurópai államok szov­jetellenes blokkjának részévé kellett volna-válnia. A müncheni eseményeket a világtőke politikusai még hatható­sabb, még jobb megoldásnak látták. Csehszlovákia egész gazdasági alapja a legnagyobb agresszor, a német fa­siszta háborús gépezet kezébe került. Csehszlovákia dolgozói a fasiszta Németország rabszolgaságába kerül­tek és így minden munkaerőt, minden műszaki szakembert, Hitler erőszakkal bekapcsolhatta a háborús termelésbe és igy még nagyobb erővel folytathat­ta új támadó hadjáratát. A Lengyel­ország, Jugoszlávia, Franciaország és Európa más államai ellen intézett tá­madás során Hitler az angol-amerikai imperializmus leplezetlen egyetértésé­vel találkozott. Erős fasiszta Német­országra volt szükségük, mert le akar­ták törni, meg akarták semmisíteni a világ egytelen szocialista államát, — a Szovjetuniót. Igy tehát a Szovjetunió és Cseh­szlovákia közti szerződés az egész világ minden reakciós, kapitalista politikusa számára kellemetlen és nem várt meglepetés volt. De még fájóbb szívvel és nagyobb gyűlölet­tel fogadta ezt a szerződést a cseh­szlovák burzsoázia. Benesék, Ingrék és Fejerabendék Londonban már akkor új áruló terveket szőttek Csehszlovákia népei ellen. Már ak­kor készültek arra, hogy Csehszlo­vákiában bevezetik a még vadabb kizsákmányolást, a még leplezetle­nebb és támadóbb burzsoá diktatú­rát. Ez a szerződés eszükbe juttatta Csehszlovákia és a Szovjetunió né­pei közti régi barátságot. Eszükbe juttatta azt a nagy felszabadító mozgalmat, amelyet Csehszlovákia egész területén szülőpártunk foly­tatott. És tudták azt, hogy Cseh­szlovákia népei ebben a kemény, kö­nyörtelen harcban nemcsak nemzeti felszabadításukért, hanem szociá­lis szabadságukért, a tőkések ellen harcolnak, akik valamennyien, kivé­tel nélkül segítségére voltak Hitler­nek Csehszlovákia leigázásánál, akik egyetlen reményünk és t ám aszú.ít, a Szovjetunió ellen folytatták csel­szövéseiket. A csehszlovákiai nagy felszabadító mozgalom nyomása és az a hatalmas szeretet és remény, amellyel Csehszlovákia leigázott né. pel a Szovjetunió felé tekintettek voltak okai annak, hogy a londoni csehszlovák emigráns kormány bur 7-soa képviselő"! nem utasíthatták vissza a Szovjetunióval kötött szer­ződést. De már akkor tikos elhatá­rozásuk volt, hogy lehetetlenné te szik megvalósítását. Árulásra ké szültek. Ennek a szerződésnek alapján ala­kult meg a Szovjetunióban az első csehszlovák katonaai egység — az első önálló csehszlovák harci zászlóalj. A Szovjetunió a lelkes csehszlovák har­cosoknak megadott minden támoga­tást. Az egységet felszerelte és fel­fegyverezte, a szovjet oktatótisztek pedig a csehszlovák zászlóalj katonáit a szovjet hadsereg modern kiképzésé­Den részesítették, átadták nekik gaz dag tapasztalataikat, az egységbe át­vitték harci lelkesedésüket. A szovjet­nép felbecsülhetetlen értékű barátsága és a szovjetkormány támogatása se gítségével a csehszlovák egység első harci bemutatkozása Szokolovónál tör­ténelmünkbe úgy került be, mint a csehszlovák nép szabadságharcának egyik leghősiesebb, legnagyszerűbb győzelmi harca. A londoni kormány árulóinak legsötétebb cselvetései sem él'íthatták meg a lelkesedésnek hullá­mát, amellyel a Szovjetunióbeli cseh­szlovák polgárok jelentkeztek, egysé gükbe, amelyből már brigád fejlődött ki és később a dicső duklai harcok során hadseregcsoport. Benes és az áruló Ingr, áruló segítőtársával, Pika tábornokkal minden erejükkel arra tö­rekedtek , hogy a Szovjetunióbeli had­seregünk egységét megbontsák, fej­lődését lefékezzék. Tisztjeit visszave­zényelték Angl'ába. Helyükre kémeket vagy nem megfelelő embereket küld­tek. Arra törekedtek, hogy a Szov jet­unióbeli csehszlovák egységek szün­tessék be harci tevékenységüket, sőt az egységeket vissza akarták hívni Angliába és amikor ez nem sikerült, elszigetelni akarták őket a szovjet­néptől és a dicső Vörös Hadseregtől. De hasztalanok voltak áruló kísérleteik, a Szovjetunióbeli katonai egységek káderét népi elemek képezték. Munkás és parasztfiatalok voltak ezek, akiket a fasiszták iránti gyűlölet vezetett és akik mély meggyőződéssel és elszánt­sággal harcoltak hazájuk szabadsá­gáért. Ezeket sem Benes, sem ingr nem szigetelhette et a szovjetnéptől. Katonáink forró szeretettel ragaszkod­tak a szovjet kolhoz-dolgozókhoz, a munkásokhoz és a dicső Vörös Had­sereghez. A Vörös Hadsereg oldalán vjvott közös*harcokban akaratuk meg­acélozódott. Elszántan küzdöttek azért, hogy Csehszlovákiában ne ke­rüljön újra uralomra a tőke. A Szov­jetunióban látták és megtanulták, ho­gyan lehet szabadon élni. Látták, mi­lyen hatalmas és legyőzhetetlen az olyan hadsereg, ameiv mögött ott áll az egységes dolgozó nép, amely saját érdekeiért, boldog élete és gyerekei élete védelméért harcol, s amelynek nem kell félnie a burzsoázia árulásá­tól és spekulációjától. A Szovjetunió hatalmas segítségével a szovjetek or­szágában nagy éš erős katonai egység — az első csehszlovák hadseregcso­port alakult ki. A szovjet dolgozó nép élelmezte, fegyverzetét a legmoder­nebb és legjobb szovjet fegyverek ké­pezték és így hadsergesoportunk a sztálini katonai tudománnyal felvér­tezve a Vörös Hadsereg oldalán sok dicső győzelmet aratott. A Szovjet­unió lehetővé tette számára az új tiszti káderek kinevelését. A szovjet katonai oktatóhelyeken kiképzett tisz­tek az egységekbe átvitték a dicső Szovjet Hadsereg, a világ legjobb hadseregének értékes tulajdonságait és tapasztalatait. Csehszlovákia népének gazdag harci történelme van. A népi háborúk dicső Zsizska hagvománvai, amelveknek ha­gyományai után méltó csúcshelyet fog­lalnak el a Szovjetunióbeli egységeink harci sikerei, — amelyeket a Vörös Hadsereg oldalán vívott ki — és Csehszlovákia népének lelkes harca a hitleri fasizmus ellen. Ezeken a dicső hagyományokon építjük ma népi de­mokratikus hadseregünket. A nép iránti hűség, a haza iránti korlátlan szeretet alapján, a hadsereg és a dol­gozó nép szilárd szövetségében, a Szovjetunió iránti hűség és a tanító, a szovjet hadsereg iránti odaadás szel­lemében építjük hadseregünket. Nap­nap után tanuljuk a szovjet hadsereg­től a mély hazafiasságot, amelyben a szovjet hadsereg nagv példaképünk, tőle tanuljuk a legyőzhetetlen sztál'ni katonai tudományt, tőle sajátítjuk el a harci technikát és a hadseregbeli poli­tikai munkát, hogv minél előbb elér­hessük hatalmas példaképünk, a szov­iet hadsereg színvonalát és hogv ol­dalán szilárd támaszai legvünk a bé­kének, a nemzetek szabadságának. Halas R. G. I —UJSZ 0 Korea népe az idegen csapatoknak azonnali visszahívását követeli A koreai sajtó a keszoní fegyverszüneti tárgyalásokról A Sinhua kínai hírügynökség koreai fronttudósítójának jelentése sze­rint a fegyverszüneti tárgyalások negyedik ülése július 16-án, koreai idő­számítás szerint 900 órakor kezdődött és 12.50 perckor ért véget. Az ülésen folytatták a tárgyalások proprammjának megbeszélését. Az ötödik ülést július 17-re 10 órai kezdettel tűzték ki. A koreai sajtó behatóan foglalkozik a Keszonban megkezdődött fegyverszü neti béketárgyalásokkal, amelyek a ko­reai néphadsereg és a kínai önkéntesek főparancsnokságának képviselni és Rid­gway tábornok képviselői között foly nak. A koreai központi sajtóügynökség tu­dósítója jelenti, hogy az amerikaiak a keszoní tárgyalásokra konkrét javasla­tok nélkül érkeztek. Az amerikai képvi­selő beszédében szokásos kijelentésekre szorítkozott. A koreai központi sajtóiro­da július 10-i jelentésében rámutat ar­ra. hogy az amerikai megbízottak nyil­vánvalóan nem készültek fel eléggé a tárgyalásokra, mert a keszoni körzet­be 15 perccel a tárgyalások megkezdé­se előtt Ridgway tábornok személyesen megérkezett, hogy gyorsan kioktassa képviselőit. A tárgyalások lefolyása a koreai saj­tóügynökség kijelentését igazolja. Az amerikai tárgyalóféllel ellentélben a koreai néphadsereg főparancsnoksága küldöttségének vezetője, Mam Ir hadse­regtábornok a konferencia propramrijá­nak világos javaslatát nyújtotta be és azt ajánlotta, hogy a tárgyalási pro­grammba olyan pontokat tűzzenek, me­lyeknek megoldása biztosítja a koreai kérdés békés megoldását. Amint a koreai lapok hangsúlyozzák, a tárgyalások folyamán bebizonyult, hogy az amerikiai oldal igyekszik meg­akadályozni, hogy a katonaságnak a 38-ik szélességi körről való visszavoná­sáról és az idegen csapatoknak Koreá­ból való visszahívásáról tárgyaljanak. Valamennyi koreai lap közli a köz­ponti sajtóügynökség jelentését, amely szerint az amerikai parancsnokság az idegen csapatoknak Korcából való visz­szavonását célzó tárgyalásokat félbe akarja szakítani. Ezzel azt a célt követi, hogy folytassa Dél-Korea megszállását és katonai támaszponttá való átalakí­tását. A koreai sajtó rámutat Ridgway azon kijelentésére, hogy tekintet nélkül a tár­gyalásokra, az amerikai csapatok to­vábbra is hadmüveleteket fejtenek ki. A megfélemlítésnek ez a politikája — jegyzik meg az újságok — az ameri­kaiak kétszínűséget bizonyítja a keszo­ni béketárgyalásokon. A Nodon Szinmun című lap ezeket írja: »A koreai nép a koreai kérdés békés megoldását követelte mindig és követeli Az iráni sajtó Harriman teheráni látogatásáról Truman elnök külön tanácsadójá­nak Teheránban való tartózkodásá­val kapcsolatban a Journal de Te­herán megjegyzi, hogy Harriman felhatalmazása teheráni küldetésére nincs korlátozva és iráni tartózko­dása alatt Harriman az iráni kor­mánnyal valamennyi gazdasági kér­dési-fii tárgyalhat. A Sodea Mardo n című lap a kö­vetkezőket írja: „Harriman útjának eredményével kapcsolatiban nem nyilvánul meg túlságos derűlátás. Ezekben a körökben kijelentik, hogy Moszadek n«*m szegheti meg az iráni kőolajipar államosításáról szóló torvény 9-ik cikkelyét. Ezérf lehetséges, hogy Harriman útja nem jár sikerrel és nem talál olyan meg­oldást, amelybe mindkét fél bele­egyezne. A nemzeti köröket nyug­talanítja az a lehetőség, hogy Mo­szadek elutasítja vagy elfogadja Harriman javaslatait a medzslisszel és a szenátussal való tanácskozás nélkül és így Iránt kész tények elé állítja. A Sodea Mardon rámutat arra, hogy a kormánynak „nincs joga ál­cázó politikát folytatnia, az életfon­tosságú kérdést meg kell tárgyalnia a medzslisszel, a szenátussal és az iráni néppel. most is. Ezért elengedhetetlen feltétel az idegen csapatok kivonása. Az idegen csapatokat ki kell vonni Koreából... A tárgyalások folyamata azt mutatja, hogy az amerikai imperialisták Korea rabszolgaságba hajtására kovácsoltak terveket. Miért követeti népünk az ide­gen csapatoknak a lehető legrövidebb időn belül való kivonását Koreából? Azért, mert csak ez teremtheti meg a katonai akciók befejezésének alapvető feltételeit és csak ez biztosíthatja a koreai kérdés békés megoldását. Mindenki előtt világos, hogy idegen katonaság jelenléte egy idegen országban nem biztosítja az or­szág függetlenségét, önállóságát és békés létezését. Ez az oka annak, hogy népünk és az egész világ békeszerető népe az idegen csapatoknak Koreából való kivonását követeli, mint a koreai kérdés békés megoldásának egyik alap­vető feltételét.« A koreai sajtó hasábjain napról nap­ra megjelennek a közszervezeteknek, tudósoknak, íróknak, munkásoknak, földműveseknek és a lakosság minden rétegeinek nyilatkozatai. Mindnyájan melegen támogatják a katonai akciók megszüntetéséről szóló tárgyalásokat és a koreai nép szilárd akaratáról tesz­nek tanúságot, hogy saját sorsáról ma-. ga akar dönteni. A koreai partizánok sikeres harci akciói A Nodon Szinmun jelenti, hogy az amerikai intervenciós és a li-szin-ma­nista csapatok hátában állandóan ter­jed a partizán háború. A partizánok megszakítják az ellenség utánpótlási vonalait és váratlan támadásokat in­téznek a katonai parancsnokságok és élelmiszerraktárak, valamint hadi­anvagraktárak ellen. Nem múlik el nap, hogy a bátor hazafiak ne támadnák meg az ellenséges katonai egységeket. A beavatkozók és a li-szin-manisták a megszállt területeken a partizánoktól valói állandó félelemben élnek. A felszabadított területeken a par­tizánok felújítják a népi bizottságokat, amelyeket e felszabadított területek egész lakosága támogat. A partizánmozgaiom elnyomására a li-szin-manisták moat kegyetlen bosszú­hadjáratot indítottak a koreai polgári lakosság ellen. A li-szin-manista bün­tetőcsapatok tömeggyiikosságokat kö­vetnek el, a hegyvidékeken egész fal­vakat gyújtanak fel és a földművesek­től elrabolják minden élelmiszerüket. A partizánmozgalom ennelc ellenére Dél-Koreában feltartózhatatlanul nap­ról napra növek&zik. A koreai néphadsereg főparancsnokságának jelentése A koreai néphadsereg főparancsnok­sága július 16-án jelenti, hogy a koreai néphadsereg egységei a kínai önkén­tesekkel együtt az arcvonal minden szakaszán folytatták hadműveleteiket. A néphadsereg egységei a front egyes szakaszain sikerrel visszaverték az amerikai-brit intervenciós csapatok és a li-szin-mani hadsereg egységeinek támadásait és súlyos veszteségeket okoztak nekik. A Távolkelelen nem lehet tartós megoldást elérni a kínai népi kormány részvétele nélkül A moszkvai Pravda Marínin hírmagyarázatát közölte az USA­nak Japánnal szemben folytatott politikájáról. Marínin rámutat arra, hogy az USA-nak egy új támadás megindítására irányuló törekvése háborús politikájának közös alapját képezi mind Európában mind pedig a Távol-keleten. Emellett Európában Nyugat-Németországra, Ázsiá­ban Japánra osztják ki az amerikai imperializmus fő bástyájának sze­repét. --—^ A Japánnal kötendő úgynevezett békeszerződési javaslat, amelyet az USA kormánya dolgozott ki, azt a célt szolgálja, hogy Japánt gyorsí­tott ütemben a Wall Street távoH keleti gyarmatává alakítsa át. A ja­pán militarizmus megszüntetésének politikája helyett a békeszerződés javaslata a japán militarizmus min­den téren való támogatásának poli tikáját helyezi előtérbe. A Japánnal kötendő békeszerződés ahelyett, hogy a béke és a biztonság biztosi téka lenne, az amerikai agresszió eszköiévé válik a Távol-keleten Japánnak amerikai csatlóssá való lealacsonyítása, területeinek meg­nyirbálása, a néptömegek rabszolga munkára való hajtása, a demokrata közvélemény növekvő mozgalmának elfojtása. Japánnak ismét Ázsia csendőri államává, a harmadik vi­lágháború . távolkeleti tűzfészkévé való átalakítása — ezek azok a ter­vek, amelyek szerint a Wall Street ,,totális stratégiája" igazodik. Az USA imperializmusának ,,új" part­nerével — a japán militarizmussal való messzemenő paktálása — ez a szépítetlen lényege a Japánnal kö­tendő külön békeszerződés javasla­tának. Lehet e véletlennek tekinteni azt, hogy a Japánnal kötendő amerikai békeszerződés-javaslatot éppen ab­ban a pillanatban tették közzé, ami­kor a koreai konfliktus békés meg­oldásának lehetőségéről kezdtek tár­gyalni? — kérdezi Marínin. Semmi esetre sem lehet ez véletlen. Ez a javaslat a nemzetközi helyzet hosz­szantartó feszültségének fokozására irányul. Természetes, hogy ez az amerikai javaslat mindenütt éles tiltakozást vált kí. A Reuter ügy­nökség jelentése szerint „a londoni megfigyelők" nem zárják ki annak lehetőségét, hogy India elutasítja az angol-amerikai békeszerződési ja­vaslatot. „India abból a meggyőző­désből indul ki — folytatja az ügy­nökség jelentése, — hogy „a Távof­keleten nem lehet tartós igazi meg. oldást elérni a kínai népi kormány részvétele nélkül." És hogy a bé­keszerződési javaslat a Szovjetunió és a nyugati nagyhatalmak közötti szakadék további kimélyitésére szol­gál." A Béke Hívei hatalmas erői ál. landóan növekednek és erősödnek, — hangsúlyozza befejezésül a moszkvai Pravda hírmagyarázója. A Szovjetunió, a Kinai Népköztár­saság, a népi demokratikus orszá­gok és az összes békeszerető nemze­tek kitartóan harcolnak a háború utáni problémák békés megoldásá­ért és meghiúsítják a háborúra ké­szülök terveit. A Béke Hívei moz. galma napról-napra növekedik. A békeharcosok mozgalma minden ere­jével azért harcol, hogy megakadá. lvozza a háborút, biztosítsa és meg­szilárdítsa a világbékét és hatal­mas, nemes müvét győzelmesen be. fejezze. Óvadék ellenében szabadlábra helyezték az USA Kommunista Pártjának funkcionáriusait Amikor Hand, a fellebbezési tőr­vényszék bírója megsemmisített® Ryan bírónak az alacsonyabbfokú bí­róság tagjának döntését, aki a „Pol­gári jogok védelmére alakult kon­gresszus" által letétbe helyezett óva­dékot érvénytelennek nyilvánította, Ryan bíró július I3-án elrendelte, hogy az USA Kommunista Pártjának 15 funkcionáriusát biztosíték ellené­ben szabadlábra helyezzék. Július 13­án az USA Kommunista Pártiának 15 funkcionáriusát bilincsre verva Ryan bíró elé vezették, aki óvadék ellenében elrendelte szabadlábrahelye­zésüket.

Next

/
Thumbnails
Contents