Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-15 / 139. szám, péntek

UJSZO 1951 június 15 Javítsuk a járási bizottságok és alapszervezetek munkáját Frank elvtárs a O KP Központi Bizottságának ülésén részletesen beszélt a Párt járási bizottságainak és alapszervezeteinek munkájáról. Az SzKP járási bizottságainak meg kell javttaniok kapcsolataikat az alapszervezetekkel, menteseknek kell lenniők a bürokratikus módsze­rektől, biztosítani ok kell a kollektív döntést és határoza/thozatalt, rend­szeresen és operatíve kell iránylta­niok az alapszervezetek munkáját, Javítaniok az oktatók testületének Összeállítását és tevékenységét és valóban a járás vezető, irányító szer­vévé kell válniok. A járási bizottsá­gok jó munkájától éa segítségétől nagymértékben függ az alapszerve­zetek helyes bolsevik tevékenysége. A járási bizottságoknak meg kell javítaniok együttműködésüket a pártaktívával a a kommunista ak­tivistákat munkaértekezletekre és tanácskozásokra kell összehivniok. A Pártunk alapját képező üzemi és helyi szervezetek aktivizálása, — mert e szervezetek kötik össze a Pártot a dolgozók széles tömegeivel, — feltételezi mindenekelőtt minden egyes tag tevékenységét, a párton­belüli demokrácia következetes ér­vényesítését, minden párttag rész­vételét a szervezet döntésében és feladataiban, valamint a határoza­tok következetes, bolsevik ellenőr­zését A Párt alapszervezeteinek a leg­szorosabb kapcsolatban kell lenniök a dolgozó tömegekkel és rendszere­sen kell megvalósítaniok a minden­napi politikai tömegmunkát. Az alapszervezetek munkájában Jelentős helyet kap a taggyűlés, amelynek döntö szerepe van a Párt nevelésében. A pártbizottságnak a legnagyobb figyelmet kell szentelnie a taggyűlés előkészületeinek, pro­gramm j ának és lefolyásának. Bizto­sítania kell azt, hogy a szervezet feladatainak teljesítésére helyesen kapcsolják össze a politikai és gaz­dasági munkát. Minden pártszerv és szervezet ré­szére érvényes az a kategórikus uta­sítás, hogy fokozni kell a forradalmi éberséget, bátrabban kell kifejlesz­teni a bírálatot és önbírálatot, kö­vetkezetesen kell érvényesíteni a pártonbelüli demokráciát. Távolítsuk el erélyesen munkánkból a bürokra­tizmus veszedelmes jelenségét és lép­jünk az operatív bolsevik vezetés út­jára. Mindenáron el kell érnünk azt, hogy vezető funkcionáriusaink sa­ját tapasztalatukból ismerjék az üzemek és a falvak igazi életét, hogy minél gyakrabban járjanak a dolgozók között, hogy élénk, minden­napi kapcsolattal igazolják a Párt politikájának helyességét s elfogad­tassák a Párt szerveinek határoza­talt és döntéseit. A békeegyezményért — Nyugat-Németország felfegyverzése ellen Az összes világrészek nagyon sok országában rendeztek aláírási ak­ciót a Béke Világtanácsának törté­nelmi felhívására, amely a nagyha­talmak közötti békepaktum megkö­tését követeli és elítéli Nyugat-Né­metországnak az amerikai imperia­listák által való újrafelfegyverzését Ez az akció minden idők leghatal­masabb népszavazásának kezdete. Nem wupán aláírásokról van szó, Az aláírási akció összekapcsolódik egy azéíeskörü tudatosító és felvilá­gosíts kampánnyal aA. talmakipkat gosítd kampánnyal. A kapitalista országokban a Béke Védők házról házra, lakásról lakásra járnak, a rendőri üldöztetés ellenére és min­denkit meggyőznek arról, hogy min­den egyes aláírás a berlini felhívás­ra a béketábor jelentős sikere és a háborús uszítók maroknyi csapatá­nak érzékeny vesztesége lesz. Magában az Egyesült Alamokban, az agresszorok barlangjában isnőt­tön-nö a békemozgalom. Ma az ame­rikai újságok tele vannak fiatal amerikaiak leveleivel, ámelyekben tiltakoznak Truman háborús politi­kája ellen, továbbá amerikai anyák leveleivel, amelyekben az ellen til­takoznak, hogy fiaik hiába vérez­nek Koreában, az amerikai mono­polisták érdekében. Az amerikai békemozgalom növe­kedését bizonyltja az „Amerika Bé­kefelvonulása" nevű befolyásos szer­vezet delegációja is, amelyet e na­pókban fogadott az ENSz szovjet képviselője, J. Malik és amely de­legáció kijelentette, hogy minden erejével azon dolgozik, hogy kibö­vítse és megerősítse az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti barátságot. A békepaktum gondolata a győze­lem útjára lépett máa országokban ls, olyan országokban, aemlyeket az imperialista háborús bujtogatók „biztos" szövetségesüknek tekintet­tek. Ausztriában például a berlini fel­hívásra egyetlen hónap alatt több mint 500 ezer aláírás gyűlt össze, ami kétszerese a stockholmi atom­fegyverek használata elleni felhívás eredményeinek. Franciaországban is folyik a Nyugat-Németország fel­fegyverzése elleni aláírási akció és eddig már többmillió ember írta alá a tiltakozást. Miben áll ezen akció jelentősége? Sztálin elvtárs a moszkvai Pravda levelezőjével folytatott beszélgetése folyamán ezeket mondotta: „Meg­védjük a békét és megerősítjük, ha a béke védelmének ügyét a nép ve­szi kezébe és mindvégig kitart mel­lette. A háború elkerülhetetlenné vá. lik, ha a háborús bűnösöknek siker rül hazugságaik hálójával befonni, félrevezetni és új világháborúba so­dorni a népek tömegeit". Mi is aláírási akciót indítunk a békepaktumért és Nyugat-Németor­szág felfegyverzése ellen. Ez a tuda­tosító és meggyőző aláírási akció gigantikus, az egész világot érdeklő harc minden egyes ember lelkéért. A legfontosabb lépés az, hogy meg­hiúsítsuk a háborús bujtogatóknak azt a tervét, hogy a népek tömegeit hazugságaikkal behálózzák, továbbá, hogy a népe kmilliós tömegei alá­írásaikkal bizonyítva tudatosan ke­zükbe vegyék a béke ügyét. Ez azt Jelenti, hogy a béke ügyé­nek intézését kiszakítják a háborús bűnösök kezéből, akik milliárdos nyereségeik érdekében háborút kí­vánnak és hogy a béke Ugye tartó­san a nép kezében marad, amely kívánja a békét. JUCL o AÍ&iÁg., tapuLfL exak úiont Alkonyba fúl a zöldelS. üdén libegő mező. Távoli hegyek árnya int, könnvű szél szalad meginti mint meztelen, táncos leányka örömre gyújtó könnyű táncba. A furcsa rajzú fák nevetnek* bütykös águkkal integetnek, az ég pereme lánggal ég és benne fürdik a vidék. A földekről már készülődik baza a bronzarcú paraszt Forró, ujjongó szívében áradni érzi a tavaszt Kicsordul kedve édes méze, ízlelgeti a dal borát és feléint a falu tornya a boglyasfejű fákon át Űj parasztarc ez, nagyszerű. Bronzbavésett antik szobor. Szemében játszik a derű, mint illatozó virágcsokor. Izmában forró lázadások, feszül a tettrekész erő, prométheuszi óriások utódja: izom és velő. Ezerötszáztlzennéiryben kopjával verte az eget A kerékbetört igazságot hordta a keresztes sereg bensejében, hol lelket téptek véres császárok, rút papok s karóbahúzták emberségét a földesúri birtokok. Vaskoronával tüzes trónon, ígv fizettek a gazdagok s azóta korbács, bakó, fegyver árnyában éltek a vakok várva a hajnal virradását kiaszott mellel, hallgatag. Ha elmélázva visszanézel, meglátod ősi arcodat. Nem, nem. Arcod a fény felé nevet mint bűvösálmú napraforgó, hősi dal ritmusa kezed, ha pattog, zeng az ú| toborzó. Tiaktor hasít a bús ugarba, a renyhe földet eke marja, s meg nem állítja semmi gát az aratógép rohamát Te vagv a fövő óriása, k' evőz a természet felett Sorsod hatalmas kovácsa: kalapálod az éveket formálod földed ősi arcát elfeledve a mult kudarcát bár elbukott egv ezredév, ma arcot cserél a vidék. Ahol a földet szik verte fel, vagv szaladt rajta bolygó homok kövér fűben csorda legel, búza veri homlokod. Csatornákban az élet vize az asszú halált ígv győzi le. A fukar földet, ha legyűrted, emberi munka, a te műved! Rizs virágzik a rónaságon, vett selymét a gyapotcserje, ma valóság, tegnap csak álom, gondolt-e emberi elme a fejlődésnek ily fokára, ennyi ragyogó új csodára? És mi jöhet még? Kávé, tea. kakaócser je, narancsliget A déli fűszer illata lebeg majd a kertek felett. Delet plántálunk északi főidbe délre hordjuk észak kincsét éa kltörlünk mindörökre jövőnk szótárából: Ínség. Erőd: egység, szövetkezet a lomha múltból kivezet napos tájra, hol életed gvőz majd a balgaság felett. Példád, a Szovjetunió megtanít élni, élni |ó. És új parasztarc köszönti rád a szocializmus hajnalát. DÉNES OYÖROY Eredményesen folyik az előiizetotoborzás a „Tartós békéért, népi demokráciáért" c. hetilapra Mai közlésünkig több mint két és fél­ezerre emelkedett a magyar előfizetők száma a „Tartós bé­kéért, népi demokrá­ciáért" c. hetilapra. E -fellendülésnek az a magyarázata, hogy a Köztársaságunk területén folyó beke­védelmi népszavazások alkalmával az agitációs kettősök meggyőzik a polgá­rokat a béke sajtójának nagy jelentősé­géről. A sajtóterjesztés e sikerében ré­szük van a CSEMADOK járási oktatói­nak is, akik — mint már közöltük — fokozzák tevékenységüket e hetilap si­keres terjesztésére. Oktatóink közül eddig a somorjai járásban működő Far­kas Kálmán terjeszti a lapot a legered­ményesebben. Eddig több mint százöt­ven előfizetőt szerzett. Érsekújvári oktatónk, Csandal István pedig köte­lezettségként vállalta, hogy az érsekúj­vári járásban 48, a vágsellyeiben pedig 56 előfizetőt szerez a közel jövőben. Az akció XIX. kimutatása. Az előző kimutatáa összege: 2.331 Olgya 26 Gúta 22 Felsőpatony 19 Balogújfalu 12 Somorja 11 Pelsőcardó 10 Wdszeg 9 Martos 8 Fél 8 Perbete 7 Nagylég 7 Miksi 7 Gomba 5 Felsőjányok 5 Csenke 5 Kisgyarmat 5 Nagymagyar 4 Bratislava 4 Dlóspatony 4 Ujbars 4 Zalaba 3 Madar 3 Csákány 3 Galánta 3 A. KONONOV: Nyárasd Párkány Nagypaka Pódafa Dunaszerdahely 3 2 2 2 2 június 12-ig összesen 2536 XVIII. járási versenytáblázat: Komárom Párkány Zselíz Soffiorja Losonc Kassa Fülek Ogyalla Tornaija Galánta Érsekújvár Dunaszerdahely Bratislava Nagymegyer Vágsellye Királyhelmec Rozsnyó Léva Rimaszombat Nyitra Eperjes Ipolyság Nagykapos Szene Surány Homonna Verebély Szepsi Aranyosmarót Kékkő Összesen: 405 376 236 177 164 152 107 96 90 79 n 75 65 63 50 47 43 39 36 32 26 23 20 17 12 10 7 5 4 3 2536 A CSEMADOK rudnal helyicsoport­jának tagjai elhatározták, hogy roham­munkával 40.000 drb. téglát termelnek kl a kultúrház felépftéséhez, őszre pe­dig sportpályát építenek, hogy a fahi ifjúsága kellőképpen kivehesse részét az egészséges sportolásból. Mind a két kötelezettséget örömmel vállalta a helyi csoport, hogy ezzel is hozzájárul­jon a béke, a szocializmus fölépítésé­hez. Somodl István, Rozsnyó. c/í kUnc&nai gyepeitek Elbeszélés Csapájev harcaiból. Felhívás! Csapájev vidékre indult. Magához vette a csapat legjobb emberét. Egy pár lépéssel utána vágtatott Peter Isza jev katona és Csapájev 8 éves fia, Ar­kadij. Arkadij egy golyószórót is vitt magával. Közelgett az este. Csapájevék lassan vágtattak az erdőcske irányába. Az er dő körül egy patakocska folydogált. A patakon túl, messze, lehetett látni Klin­cová falvát. Az erdő mellett vagy harminc lovat legeltettek a klincovai gyerekek. Csa­pájev nagyon szerette a gyerekeket, ezért most sem akarta megijeszteni őket; előre küldte fiát, Arkadijt, gon­dolva, hogy így nem fognak annyira meglepődni. — Ki vagy? — kérdezték Arkádijt. — Én Csapájev vagyok. — Ne hazudjl — lázongtak a gyere­kek. — Hisz Csapájev nagy lovon és ezüst karddal szokott járni. Ekkor az erdőből kibukkant az öreg Csapájev. — Gyerekek, Klincovából vagytok? — Eltaláltad, — mondták a gyerekek, — Klincovából vagyunk — majd lassan odasompolyogtak Csapájevhez. — És mit csináltok itt? — A lovakat őrizzük, hogy el ne ra­bolják őket. — No és mi, — fehérek vannak a fa­luban? — Igen. — És sokan vannak legalább? — Sokan — felelték a gyerekek. A komáromi földműves iskola Igaz­gatósága felhívja az érdeklődők fi­gyelmét arra, hogy az eddigi kétéves földműves iskola mellett a jövő tan­évben 1951/52-ben megnyílik a négy­éves felsőbbfokú magyar tanítási nyelvű földműves iskola I. és II. év­folyama is. A felsőbbfokú földműves iskola növendékei a négy évfolyam sikeres elvégzése után érettségi vizs­gálatot tesznek. Jelentkezhetnek az I. évfolyamra: Bármely középiskola negyedik év­folyamát vágzelt növendékek (fiúk és leányok). A II. évfolyamra küiönbözeti vizs­gával: 1. Az alapfokú földműves Iskola ÍZORŠ) végzett növendékei, I 2. Az I. és 2. éves földműves iskola végzett növendékei, 3. Bármely középfokú iskola felsőbb tagozatának I. évfolyamát végzett nö­vendékek, 4. Mindazok a 18-30 életévüket betöltött egyének, akik már többéves gazdasági gyakorlatot szereztek (EFSz-ek aktív tagjai, élmunkások, stb.). Az Iskola mellett Internátus van. A kerületi Nemzeti Bizottság a jó elő­menetelő tanulóknak internátusi ked­vezményt, illetve ösz'öndijat biztosít. Mindennemű érdeklődésre a komá­romi állami földműves iskola Igazga­tósága készséggel nyújt felvilágosí­tást. A volga-doni csatorna berendezésének szerelése A volga-donl csatorna teljes 100 km-es hosszában és a clmljanszki vízi csomóponton egy összetett hydro­technikai berendezés szerelését kezd­ték meg. A csatorna épftésén már néhány száz szerelő dolgozik. Ez csak egy része azoknak a szakembereknek, akiknek a volga-donl szabad víziút gigantikus építési munkálatalt be kell fejezni. A volga-donl csatorna szere­lőmunkálatain tőbb mint másfélezer szerelő fog dolgozni. A volga-donl csatorna építéséhez állandóan új gépi berendezéseket szál­lítanak. Most mát hozzáfogtak a gá­tak építéséhez. A cimljanszki vízicsomóponton a villanyerőmŰ épületének hatalmas hordozható szerkezetét szerelik. E szerkezet olyan magas, mint egy öt­emeletes ház és hatalmas darukkal vannak ellátva. A csatorna gátjaira több tonnás acélajtókat éa más többféle berende­zést szerelnek és a cimíjanszki villany­erőmű gépházaiban és gátjain hatal­mas turbinákat és védőberendezése­ket, valamint egyéb gépeket fognak építeni. A szerelési munkálatokhoz sok daru kell. Az uráli üzemek szakmunkásai a szerelőkkel együtt egy új darusoro­zatot javasoltak, amely gyorsan mo­zoghat egyik helyről a másikra és 40 tonna tértet is felem''j Csapájevék leszáltak a lovakról és elkezdtek tanácskozni. A fák árnyékai nyúltak, hosszabbodtak, a nap lenyu­godni készült az erdő mögé. A gyerekek fát készítettek az esti tábortűzre, de mikor meglátták a golyószórót, azonnal elfelejtkeztek a fagyűjtésröl. Körüláll­ták a fegyvert és gyerekesen bámul­ták. — Nem féltek? — kérdezősködött Csapájev. — Nem, ml sohasem félünk, — felelt az egész nevében a legöregebbik, alig tizennégyéves fiú. —- És a fehéreket nem volna kedve­tek kizavarni a faluból? — Hogyne volnál — Hát akkor figyeljetek rám, — monda Csapájev. Tördeljetek füzfa­galyakat és hámozzátok le, — paran­csolta Csapájev. Aztán mondta tovább: — Ha besötétedik, üljetek fel a lovai­tokra és alkossatok sorokat. Mihelyt elhangzik az első lövés, fussatok egye­sen haza, ne törődjetek semmivel. Ér­titek? — Igen — ígérték a klincoví gyere­kek. A gyerekek azonnal hozzáfogtak a fűzfaágak tördeléséhez, méregették, hasonlők-e a kardhoz? majd felültek a lovakra és felsorakoztak, mint a kato­nák. Besötétedett. A gyerekek elindul­tak vágtatva a falu irányába, haza. Addig Csapájev négy harcosával éa fiával megkerülte a falut és megálltak annak az ellenkező oldalán. A sötétben elsütötte revolverét és kilőtt egy rakétát. A rakéta szált a magasba és megvilágította az egész környéket. A már alvó fehérek kifutottak az ut­cákra és a rakéta fényénél látják, hogy vonulnak a vörösök, lovakon, jól fel­szerelve. A rakéta elaludt és minden el­tűnt. Még vakabb sötétség állt be. Átellenben, a másik oldalon megszó­lalt a golyószóró, majd puskalövések is hallatszottak. A fehéreknek még fegyvert fogni sem volt idejük, mikor már berohantak Csapájevék. A fehérek elvesztették a fejüket, gondolták, hogy a vörösök minden oldalról megtámad­ták őket, tehát hogy be vannak kerítve. Eldobálták a fegyvereket és nagy ré­mülve futottak a faluból. Csapájev fgy fogalalta el a fehérektől Klincová falut négy harcosával. Fordította: Kardos István,

Next

/
Thumbnails
Contents