Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-12 / 136. szám, kedd

UJSZ0 1951 júnhis 12 A versenyben tegfontcsaäls a tömegek kezdeményezése A szocializmus egyik legnevezetesebb vívmánya, a dolgozók millióinak versenye, a szovjet élet mindennapi gyakorlatába ment át. A szovjetemberek önfeláldozó munkájukkal napról napra előbbre viszik a népgazdaság fejlődését, meggyorsítják a kommunista építőmunka ütemét. A békés alkotó munkával elfoglalt szovjet nép óriási lelkesedéssel dolgozik a kommunizmus óriási építkezésein, amelyek a Szovjetunió hatalmának élő megtestesülései és rendíthetetlen béketorckvésének kifejezői. A kommunista építés grandiózus müvei a szovjetnépet a munka hőstetteire lelkesítik. Az iparban napról napra szélesedik a részlegek, műhelyek, vállalatok magastermelékenységü sztahanovista munkáért indított mozgalma. A szovjetemberek milliói versenyeznek a nyers- és segédanyagok megtakarításában. a kitűnő minőségű termékek előállításában és az önköltség csökkentésében. A szocialista versenyben aktívan vesznek részt a szovjetfalu dolgozóinak milliói. A kolhozparasztság, a gép- és traktorállomások, a szovhozok dolgozói nagy lendülettel harcolnak a nagy terméshozamért, az állattenyésztés fellendítéséért és a természetátalakítás nagy sztálini tervének teljesítéséért. A dolgozók nagy vezérei, Lenin és Sztálin azt tanítják, hogy a verseny az emberek millióinak életérdeke, alkotó ügye. A verseny sikere a tömegek kezdeményezőkészségétől és aktivitásától, a Pártnak, a gazdasági és szakszervezeteknek attól a képességétől függ, hogy mennyire tudják vezetni a dolgozó tömegeket, mennyire tudják buzdítani és irányítani termelő tevékenységüket. A pártszervezetek, Moszkva, Leningrád, az Ural, a Donyec-medence és más ipari központok pártszervezetei a termelés hírneves élenjáróinak, a versenyző tömegek vezetőinek, az új munkamódszerek kezdeményezőinek ezreit nevelték fel. Melléjük zárkóznak fel az ipar és a mezőgazdaság dolgozóinak milliói. A szocialista verseny sikerének legfontosabb feltétele a széles nyilvánosság, az eredmények nyilvántartása és összehasonlításának lehetősége, az élenjáró új tapasztalatok általánosítása a termelésben. A Szovjetunióban már megszokott jelenség, hogy sztahanovisták előadásokat, beszámolókat tartanak, sőt a kiadóvállalatok könyveket, brosúrákat bocsátanak ki, melyek az élenjáró tapasztalatok propagálásának szolgálatában állanak. A kiváló sztahanovisták kezdeményezéseit a minisztériumok vitatják meg és rendszabályokat dolgoznak ki ezeknek propagálására és a termelésbe való bevezetésére. így a könnyűipari minisztérium megtárgyalta Alexandr Csutkih, Lidia Korabelnyikova, Pjodor Kovaljov és más újítók javaslatait, a géjkocsiés traktoripari minisztériumok Nina Nazarova javaslatát és rendeletet adtak ki az előterjesztett újítások és kezdeményezések támogatására. A szocialista verseny, mely a dolgozó milliók teremtő tevékenységének kifejezője, nem tűr semmiféle bürokratikus korlátot, elsöpör minden akadályt útjából, mely a versenyt mesterkélt keretek közé akarja szorítani és megfosztja a legfontosabbtól, a tömegek kezdeményezésétől. Az egész népet átfogó versenyben sikert a tömegek kiapadhatatlan alkotó kezdeményezése hoz. Ezért a Párt, a szovjet gazdasági és szakszervezetek, valamint a Komszomolszervezetek kötelessége minden lehető módon fejleszteni és támogatni a tömegek kezdeményezését, napról napra konkréten irányítani a versenyt. Milliók szocialista versenye a fejlődés hatalmas mozgatóereje. A verseny támogatása, propagandája és az újítók kezdeményezésének bevezetése az eredményeket az összes dolgozók közkincsévé teszi. A szocialista verseny további lendülete, a tömegek alkotó tevékenységének fejlődése elősegítik a munkatermelékenység szüntelen emelkedését a kommunista építőmunka ütemének meggyorsítását. CT

Ž (iataL&k (f úíílúi elha

táľúzáSitk elélt Pártsz segítségére Változtatások és pótlások az úi párttagsági és jelöiti igazolványokban Az új tagsági igazolványok 15. oldalán uía itások vannak ,,Az adatok változásának bejegyzése a második oldalon" címmel, mely szerint: „Bármilyen kiegészítést vagy változásokat az igazolványban csakis a pártszervezet es;közölhet okmányok alapján; minden javUást meg kell jelelni és ezen az oldalon kelettel, pecséttel és aláírással ellátni". Név- és foglalkozás változásokat az alapszervezet jegyez be, az összes többi változást a Központi Bizottság titkársága. Ugyanígy leli eljárni a jelöiti igazolványok esetében is. A Központi Bizottság titkársága végzi a születési adatok és hely, eredeti foglalkozás és a „CsKP tagja .. -tói" vagy a „CsKP tagjelöltje..-tói" rovatokra vonatkozó bejegyzéseket. Ezeket a változtatásokat okmányok alapján írják be. A születési adatok és hely, vagy az eredeti foglalkozás megváltoztatási iránti kérvényhez, hivatalos okmányt kel! csatolni (polgári igazolványt, tanonclevelet stb.). A jelöltség megváltoztatása iránti kérvénvekhez mellékelni kel! azon alapszervezet nyilatkozatát, amely az illetőt a Pártba jelöltként felvette — annak megjelölésével, hogy a kérvényben kért változtatásokra az illető jogosult. Az alapszervezet nyilatkozatát a kerületi bizottság erősíti meg. A Pártba való belépés idejének megváltoztatása iránti kérvényhez a következő okmányokat kell csatolni: nyilatkozatot amely igazolja, hogv miért nem volt a belépés kérvényezett időpontja bevezetve az igazolványba; az aiapszervezetnek a kérvényezőre vonatkozó bírálatát és ajánlását; a Pártba való belépés okmányát és az illetőnek a kérvényzett időponttól való megszakítás nélküli pártmunkáját igazoló okmányt. A Pártba való belépés idejének megváltoztatása iránti kérvényhez a^ fentieken kívül mellékelni kell legalább két tag írásbeli nyilatkozatát — ha az első Köztársaság idejében való tagság elismeréséről van szó — arról, hogy a kérvényező a megielölt időpont óta, megszakítás nélkül tagja volt a Pártnak, és a megszállás idején résztvett a Párt illegális tevékenységében, esetleg, hogy politikai fogoly stb. volt. Ha a kérvényező azt állítja, hogy nem vehetet részt a megszállás alatti illegális tevékenységben, akkor szükséges azon járási bizottság vizsgálata, nyilatkozata és véleményezése, amely járásban az illető a megszállás ideje alatt élt. Abban az esetben, ha az illetőnek a megszállás it'eje alatt Pártba való belépésének elismeréséről van szó, mellékelni kell egalább 2 tag írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a kérvényező mint párttag résztvett a Párt illegális tevékenységében. A Pártba való belépés idejének megváltoztatása iránti kérvényeket a keiflletJ pártbizottság javasolja, hitelesíti és kiegészíti. Az új igazolványokban és jelöiti igazolványokban eszközlendő összes változtatások iránti kérvényeket a tagok, vagy jelöltek az alapszervezetekhez nyújtják be, amely azokat az összes okmánvokkal egyetemben a járási blbizottsághoz terjeszti fel. A kerületi bizottságok a kérvényeket elintézés végett a Központi Bizottsághoz továbbítják. Az évek tutnak, a gyermekek felnőnek, az ember nem is veszi észre és már is tizenötéves fia van. Minthogy Molnárné gondos anya, az utóbbi Időben álmatlanul tölti az éjszakákat. Azon töpreng, mi lesz tizenötéves Feri fiával, ki ez évben végzi el a II. fokú középiskolát. Ez nem hagyja nyugodni, feje olyan mint egy méhkas, amelyben a gondolatok egymást űzik — hajtják. Gondolatban visszatekint fiatalságágára, azokra az időkre, amikor ő is 15 éves volt. O maga csak a népiskola öt osztályát végezte el. Az utolsó padban ült. Senki sem törődött iskolai előmenetelével, senki sem látta el tanáccsal, de segítségére sem jöttek. S így eleget tett az iskolai kötelezettségének na, amikor kezében az utolsó bizonyítna,amikor kezében az utolsó bizonyítvánnyal elhagyta az iskolát, vájjon volna-e kedve a továbbtanuláshoz, avagy hogy mit szándékozik most tenni. A szülők nem igen törődhettek vele; hiszen alig tudták megszerezni mindendennapi kenyerüket. Az volt a nézetük: hogy.akad részére otthon elég munka, hiszen egészséges. Ha pedig pénz dolgában a család megszorulna, menjen szolgálni! Nem fog otthon henyélni. Nem született úri gyereknek, tehát nincs joga válogatni. így fejezte be iskoláit Mornárné, így ért véget nagy álma, hogy a szomszéd szabónénál tanonc lehessen és aztán kitanulva, mint jó szabónő önállósíthatja magát. — Feri, Feri! mi volna számodra a legjobb — sóhajt fel Molnárné és mindjárt arra gondol, hogyan <s lehetne fiának segítségére. Meg kell ezt beszélnie férjével és a fiával, a tanító elvtárs is ad tanácsot, hiszen a múltkor megállította az utcán és kérdezősködött Feriről, hogyan viselkedik odahaza, segítségére van-e? Lehetséges — gondolta magában Molnárné —, hogy Feri is gondolkodott már afelől, milyen pályára szeretne menni. A következő napon délben összejöttek mindhárman az ebédnél. Feri igen víg volt, az egész idő alatt testvérkéjét térdein ringatta. Végül, amikor megebédeltek, Feri tétovázva emelte fel fejét a tányér mellől és így szólt: — Msma, ma Handlováról bányásztanulók jöttek iskolánkba. A tanító elvtárs az igazgató elvtárssal együtt bevezették őket osztályunkba. Elbeszélték nekünk, milyen az élet náluk. Jó soruk van! Az anya meglepődve felállt és hamarjában nem tudta, mit is válaszoljon. Feri még sohasem beszéit így vele. Éppen olyan, mint édesapja, szűkszavú. — Megbeszéltük Szendével és Lassú Jánossal, hogy mi is beálinánk bányásznak. Az iskolát úgy is hamarosan elvégezzük. Az apa, aki ritkán zavartatta magát nyugalmában, erre mégis csak megmozdult. Kényelmesen ellielyezkedett a széken, meglepődve nézett a fiára és így szólt: — Es mikor határoztad el magad erre? Lesz-e elég erőd hozzá? Az a munka nehéz ám, odalent a föld alatt, te pedig gyenge legényke vagy. — Es vájjon Szende Józsival, avagy Lassú Janival másként áll a dolog? — szólalt meg a mama. — ök erősebbek talán? Hiszen egy 15 éves fiú nem lehet olyan erős mint te. Majd a munkában ő is megerősödik. Nem állhatta meg, hogy ezt meg ne mondja; megnyilatkozott benne a sértett anyai önérzet. Kis idő múlva Molnárné ajtaján bekopogtattak a bányásztanulók: ugyanazok akik délelőtt az iskolában is voltak. Molnárék szívélyesen fogadták őket. A handlovaíak észrevették azonnal, hogy Feri már bejelentette otthon szándékát, hogy az iskolaév befejeztével a záróvizsga után Handlovára megy a bányába. Apja most kivételesen megszólalt és beszélgetni kezdett velük. Észre sem vették, hogy elmúlt a délután. — Azután, Feri, azt s záróvizsgát júniusban sikeresen tedd le, jól láss neki a tanulásnak, nehogy szégyent hozzál a fejünkre, — szólt a búcsúzásnál a bányászok egyike. — Megmondjuk majd társainknak, hogy heten jöttök közénk Somorjáról. — A viszontlátásra! — kiáltották a többiek. — Üdvözöld nevünkben társaidat, iskolátok kis bányászcsoportját. Az éjjeli csendes eső után verőfényes reggelre ébredtek. A somorjai gyerekek ölömmel mentek az iskolába. Ott, éppen olyan zaj volt, akár egy gyárban. Az osztályajtók nyitva voltak és a tanulók a széles fehér folyosókon ide-oda özönlöttek. A tanítás még nem kezdődött meg. Molnár Feri és a többi negyedosztályos a leendő bányászpajtások, hirtelen összefutottak a folyosón. Sehogy sem lehetett őket szétkergetni. Se vége, se hossza nem volt a titkos tárgyalásuknak. Csöngettek I — A zaj elcsendesedett. A folyosók egyszerre megüresedtek, az osztályajtók bezárultak, megkezdődött a tanítás. A lányok IV. osztályában a tanítónő elvtárs már megkezdte a földrajzórát, amikor az igazgató elvtárs, aki egyúttal a záróvizsgák vizsgáztató bizottságának elnöke voit, váratlanul belépett az osztályba. A leányok nem lepődtek meg. A tanítók, az igazgató, az orvos és a szülők most a záróvizsgák előtt fokozott figyelemben részesítik őket Valamennyien igyekeznek a vizsgákra a lehető legjobban előkészíteni őket, hogy a szülők és s nyilvánosság előtt bebizonyíthassák, mit tanultak az Iskolában és elhatározhassák, hogy milyen pályára alkalmasak. Éppen Kerekes Mária tanuló felelt. Mária büszke arra, hogy ilyen tisztelt és kedves vendég előtt megmutathatj munikásnő akai lenni a bratislavai cérnagyárban. Budai Jolán gyári munkára jelentkezik Partizánskéba, meg ! akarja tanulni a cipőgyártáshoz szük' séges felsőbőr-készítést. Milyen terve van a többi leánynak? Egyesek az élelmezési, mások a felsőbb gazdasági iskolákat, néhányan a pedagógiai gimnáziumot, a III. fokú középiskolákat akarják látogatni. Szekeres Ibolyka, a tanulók CsISzszervezetének elnöknője félénken fel; állt és megkérdezte, vajion eljönnek-e az iskolába munkájukról beszélgetni a textilgyárak munkásnői is? Ibolyka ugyanis textilgyárba szeretne dolgozni. Afelől még nem határozott, vájjon a takácsságban, a szövetjavításban, vagy pedig a íésülőgép meMett fog-e dolgozni. A textilmunkások életéről még keveset tud. Az igazgató elvtárs megígérte, hogy az intézet nevében majd ír, Trencsénbe, vagy Rybárpolera a V. I. Leninről nevezett Tavaszi üzenet LADANYJ LASZLO VERSE Áttörve felhőt, zord eget, a tavasz bátran lépeget, s derül, amerre jár. Fejük kidugják boldogan a kis rügyecskék s megfogan jövőjük már: a nyár. Virágszedő gyermekcsapat a megújuló rétre tart s az ég virít szemén, az ifjú lányok is lesik szerelmesük, ha érkezik s hajukra tűz a fény. A gyárak tágas udvarán, az épülő házak falán vidáman gyál a nap t a forró vasra ráverik kibontakozó terveink az Izmos férfiak. Az esőverte földeken kihajt az érő győzelem, traktor szántotta fel. álmodva már a dús vetési szélesen, mint a nevetés pacsirta énekel. Te lombos erdő, ősi fák, tavaszba forduló világ, morajló tengerek, hirdessétek a felnövő ezer résből előtörő hatalmas életet. Csak szálljatok, daloljatok, serény munkába fogjatok alant és odafent! Duzzadó, hízó, nagy vizek vidáman hömpölyögjetek! Sztálin elvtárs üzent:. A béke műve fennmarad, termést a gazda learat, kémények füstje száll, ha minden ember összefog közös erővel győzni fog a gyilkosok hadán. Készüljetek, vigyázzatok, jól őrizzétek házatok! % Fölötte ölyv kereng. A háború nem sorscsapás, az építőnek terve más. Sztálin elvtárs üzent

t Napként ragyog ránk bölcs szava, induljunk békeharcra ma, liogy pusztuljon a gaz, t röpítse e vén földön át az emberiség úi dalát a győzelmes tavasz! ja, mit tanult a modelláló körükben a repülőgép szerkezetéről. Ez szintén a földrajz keretébe tartozik. Barátnője, Horváth Irén a magyal ázatnál segedkezett neki. Szép és értelmes magyarázatot adtak; látszott, hogy értik dolgukat és hogy a tervező segítségével fel tudnák szerelni a repülőgép kis modelljét. Az osztály figyelmesen*', hallgatta őket. Máriát a leányok a CsehszlovákSzovjetbarátok "Szövetsége iskolai csoportjának elnöknőjévé választották. Ezt a kitüntetést meg Is érdemelte, mert napról napi a arra törekedett, hogy mindinkább hasonlóvá váljék a szovjet leányokhoz, a komszomolkákhoz. A záróvizsgákra való előkészület idejét alaposan kihasználta. Szorgalmas tanulása mellett azonban nem feledkezett meg á gyengébb előmenetelfl tanulókról, kiknek délutánonként készségesen segített. Eletének legkomolyabb szakát éli most, pályaválasztásról van szó. Hogyan határozzon? Mire alkalmas? — De ő már döntött. A mult héten meglátogatták iskolájukat a bratislavai postás műszaki tanintézet elvtársnői és elvtársai. Beszéltek a IV osztályosoknak munkájukról és arról, miként töltik szabadidejüket. A vita folyamán Mária elsőnek jelentkezett technikusnőnek. Példáját több társnője követte. Fellelkesíilek, mikor hallották, hogy milyen internátusban fognak lakni és milyen esti iskolákat és kuizusokat látogatnak majd a munka után; mennyit fognak olvasni és mi mindent látni a színházban és a moziban. Mindjárt az első napon határozott. Ma, egy héttel ai említettek után, már azt hangoztatja, hogy az alapszakiskoiákban elvégzett három évi gyakorlat után beiratkozik majd az Isparisko'ába és azután esetleg a technikára. És amint ismerjük, elhiszszük Máriának, hogy amit fejébe vesz, azt meg is valósítja. — Leányok. — így szólította meg az osztályt. Táncos igazgató, — kik választottak már pályát közületek? — A leányok felemelték kezüket. Kiss Mariska szabónő, egy másik leány pamutszövő műveknek, hogy a munkáselvtársak látogassák meg iskolájukat. — Segíteni kell a leánykának, — mondta Bárdos osztálytanító a tantestületi gyűlésen. — Nagy Mária esztergályosnak jelentkezett, de otthon erről hallani sem akarnak. Nem rég azt mondta nekem a leányka: „A mama még hagyján, ő elengedne engem a gyárba, de az apám hallani sem akar róla. Azt mondta, ha dolgozni akarok, otthon is dolgozhatom, nem kell idegenbe mennem. Bizony úgy van, Nagy nem Molnár. Molnárék nem akadályozták meg Ferit, hogy bányász legyen, hanem örültek elhatározásának. Nehéz dolgunk van az olyan szülőkkel, akik azt hiszik, hogy legjobb lesz, ha gyerekeik otthon maiadnak. A tantestület úgy határozott, hogy meglátogatják Mária szüleit, ahogy meglátogattak más szülőket is már azelőtt. Meg akarják győzni őket. Elbeszélgetnek velük Máriáról és felhívják figyelműket az ügyességére és tehetségére. Kár volna otthon hagyni. Mária édesanyja engedékenyebb. Talán rá lehelne beszélni, lehet, hogy csak azért akadékoskodik, mert félti leányát, nem éri-e egy idegen internátusban. valami baj. Fel kell tehát hívni figyelmét az internátusok gyönyörű modern épületeire, melyekben munkásnőink és tanulóifjúságunk lakik. Legjobb lenne, ha ő maga győződne meg erről Bizonyos, hogy azután belegyezését adná és nyert ügyünk Iwine. A keményfejű apát'azután a két nő könnyen megpuhítaná. A szülők meggyőzésének feladatát Mária osztálytanítója vállalta. Máriát azonban még ezek a nehézségek sem zavarták meg a tami'ási ban. Becsületesen készülődött életének fontos pillanatára, amikor majd bebizonyíthatja, hogy belőle jó esztergályos lehet és lesz is. ö már ezt eleve elhatározta. M. L