Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-09 / 134. szám, szombat

6 UJSZÖ A bratislavai kerület járási pártbizottságai biztosítják a sertésfelvásárlás folyamatosságát 1951 június 9 Meddig lesz még Szentkirályon parlagon heverő föld? A bratislavai kerületi konferencia a. Párt szerveinek figyelmét a húsfel­vásárlás javítására irányította. Široký elvtárs, aki megemlítette azt, hogy itt zz idő arra, hogy megköveteljük a terv feladataihoz való kommunista állás­foglalást, és radikálisan kell végezni az eddigi könnyelműséggel ebben a ke­rületben, a kerület kommunistáit mun kára buzdította, harcba szólította a hiá­nyok kiküszöböléséért. Ez a fokozott tevékenység már e hét első napjaiban megnyilvánult. A bratislavai kerület járási pártbizottságainak elnökségei szer­dán, június 8-án tartott ülésükön a felvásárlás javítása kérdésének elsőrangú figyelmet szentelnek. Megvitattak minden ezzel összefüggő kérdést és kon­krét intézkedéseket fogadtak el, amelyek a húsbeszolgáltatás feltétlen javítá­sára irányulnak­Mint más járásokban is történt, a dunaszerdah'elyi járási pártbizottság el­nöksége is tárgyalt a felvásárlás kérdé­seiről. Az elvtársak részletesen elemez­ték a beszolgáltatások nem teljesítésé­nek okait és elhatároztak, hogy olyan intézkedéseket tesznek, amelyekkel biz­tosítják a tervezett húsmennyiség 100 százalékos teljesítését. Megállapították azt, hogy a Föld­műves Raktárszövetkezet dolgozói el­hitték a kulákok híresztelését, hogy le­hetetlen felvásárolni a tervezett meny­nyiséget. E téves nézeteknek helyet ad­tak a járási pártbizottság elnökségé­ben is. Ennek következtében a disznó­felvásárlás májusban 12-5 százalékra csökkent. A járási pártbizottság további hibá­ja az volt, — hangsúlyozta Novotný elnök, hogy nem ellenőrizte a helyzetet, hanem megelégedett a Földműves Rak­társzövetkezet dolgozóinak jelentésé­vel, akik azt mondták, hogy nem lehet többet felvásárolni. A legutolsó megállapítások azt bizo­nyítják, hogy a dunaszerdatielyi járás­ban nemcsak, hogy meg van a serté­sek tervezett száma, d» járási mére­tekben kb. 2000 darab van a terv fe­lett. Meg vannak az anyadisznók is. Az egyénileg gazdálkodó parasztoknál megállapították azt, hogy 665 anya­disznóval van több, annak ellenére, hogy a járás 9 községében a vizsgálat még nem fejeződött be. A járásban te­hát az anyadisznók száma magasabb a tervnél. ' A járási pártbizottság elnöksége nem ellenőrizte következetesen a határoza­tokat. Az elvtársak gyakran beszéllek arról, hogy a felvásárlók nem teljesí­tik rendszeresen a kötelességüket, nem jártak rendszeresen a községekbe és nem győzték meg a kis- és közép­parasztokat. Gyakran arra számítottak, hogy a sertésfelvásárlás magától fog menni, s a párt szervei fogják ezt csi­nálni, mint a gabona felvásárlásnál történt. A helyi nemzeti bizottságok fűnek-fának adtak vágási engedélyeket, sokszor tekintet nélkül arra, vájjon tel­jesítették-e beszolgáltatási kötelessé­güket. A legnagyobb hiba azonban az, hogy nem törődtek a termelés biztosításával, a kulákok sertésállományának és terv­teljesítésének ellenőrzésével, akik sza­botálták a beszolgáltatást, feketén vág­tak, pincében nevelték a disznókat és állandóan az bizonyították, hogy nincs meg a kellő mennyiség. így a beszol­gáltatás súlya a kis- és középparaszt­ságra hárult át. A Földműves Raktár­szövetkezet dolgozói nem törődtek a beszolgáltatás fő feltételének biztosítá­sával, nem törődtek a termelés előse­gítésével. A rossz politikát munka a felvásár­láson is megmutatkozik. A járási párt­bizottság elnöksége a vizsgálat alapján úgy döntött, hogy megtesz mindent, hogy már a legközelebbi napokban for­dulat álljon be és biztosítsa közellátási kötelezettségeinek teljesítését. Ezért határozatokat fogadtak el. 1. A júniusi taggyűléseken részt­vesznek a járási pártbizottság elnök­ségének tagjai, és mindenütt a hely­színen tárgyalják le a termelés bizto­tosításának és a beszolgáltatásnak kérdéseit. Az elvtársak segítséget nyújtanak a helyi pártszervezet bi­zottságának, hogy az kidolgozza az agitációs tervet és munkájába bekap­csolja a népi igazgatást és a tömeg­szervezeteket. 2. A Földműves Raktárszövetkezet kommunistái szombaton összehívják az összes alkalmazottak gyűlését, amelyen résztvesz a járási pártbizott­ság elnökségének három tagja, a já­rási Nemzeti Bizottság előadója^ a termelést és a meggyorsított hizlalást, tagjai. Ezen a gyűlésen megtárgyal­ják a felvásárlás kérdéseit. 3. A népi igazgatás a Raktár Szö­vetkezeteken keresztül biztosítja a termelést és meggyorsított hizlalást, úgy, hogy a vágósertések a megfe­lelő időre mindig készen legyenek. 4. A járási Nemzeti Bizottság va­sárnap plenáris ülést hív" össze, amelyre meghívja a helyi Nemzeti Bizottságok elnökeit és a szövetke­zetek elnökeit Is. Megtárgyalják a néppel való beszélgetéseket a sertés­beszolgáltatás biztosításáról, vala­mint az aratásra való előkészületek­ről. 5. A termelési és felvásárlási bi­zottság tagjai a legrövidebb időn be­lül összehívják a harmadik és ne­gyedik típusú EFSz-ek gyűlését, amelyen megtárgyalják az állatte­nyésztés legfontosabb kérdéseit és az aratás biztosítását. Ha valaki elmegy Szentkirályon a volt urasági parkban lévő sporttelepre és egy kicsit széjjelnéz, akaratlanul is szemébe tűnik a sporttelep mellett fek­vő közel 1000 négyszögöl megmunká­latian terület. . Ez a föld elsőrendű, olyan, amelyből a régi kapitalista rend­szerben Szilágyi nagyságos úr nehéz ezreket tett zsebre. Zöldséget termelt itt. Ma pedig, amikor mindenkinek ér­deke, hogy egy talpalatnyi föld se ma­radjon megműveletlenül, ezen a kifo­gástalan minőségű földön már pár éve csak gyom terem. Hogy kinek a tulaj­donát képezi, azt sehogy sem sikerült megállapítanom, de azt hiszem, hogy valamelyik egyesületnek, vagy szövet­kezetnek « tulajdona. De mindegy báikié is ez parlagon heverő föld, bi­zonyos, hogy az ezer négyszögölön való „gyomtermelés" ma igen nagy pazarlás. Kérdezlek benneteket szentkirályi elvtársak: nem veszitek ti észre, hogy annak a darab földnek az elhanyagolá­sával is megkárosítjátok a mi népi de­mokratikus hazánkat? Nem tudjátok, hogy annak a darab földnek a megmű­velésével is előbbrevisszük dolgozó né­pünk élelmiszerellátását? És még ha csak erről az egy darab földről lenne szó! Szentkirályon sajnos még több megműveletlen terülei Is akad. Előfordult például az, hogy az EFSz a földek tagosításakor valame­lyik gazdának olyan földet adott cse­rébe, amelyet ô nem fogadott el. fey tehát sem a szövetkezet, sem a gazda nem gondoskodik az illető földtag megműveléséről. A dolog fnAcďc olda­la pedig az, hogy as ilyea esétefc félre­értésekre adnak okot az EFSz-ek, v» la mint et egyénileg gazdálkodó kié- és középparasztok között. • Elvtársak! Nem gondoljátok, hogy ötéves tervünk sikeres teljesítésének érdekében éppac ellenkezőleg kelten* eljárnotok? Ha ötéves tervünket sikeresen akal» juk teljesíteni, akkor oem szabad meg­engednünk, hogy a szövetkezet éa az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasz­tok között ellentétek legyenek. Éppen ellenkezőleg. Arra kell törekednünlí, hogy a még egyénileg gazdálkodó !cia» és középföldművesek is karöltve se EFSz-ekkel bátran haladjanak előre a szocializmus felé vezető úton. Nálatok úgy látszik «z az elv még nagyon gyenge lábon áll. Nézzetek körül tehát elvtársaki Ve­gyétek kezetekbe a megműveletlen földek ügyét! A szocializmus építésé­ben alkossatok szilárd porokat, mert csakis így tudunk megfelelni a nyugati imperialista háborús uszítóknak, BENYICZKÝ JÓZSEF, a CsISz járási bizottságának instruktora, Fülek. A varbói szövetkezeti tagok a békenépszavazás tiszteletére áttérnek a IV. típusra Az 1952. évi normákat a kormány biztosítja 11 szakszervezetek, az üzemvezetőség és a műhelytanácsok feladatai a normák felülvizsgálásával kapcsolatban A kormány 1951 június 5-i ülésén határozatot hozott, a választervezés kampányának sikeres végrehajtásiról, amelynek kapcsán az üzemekben meg­valósítják a teljesítményi normák fel ülvizsgálását és a felülvizsgált nor­mákat a vizsgálat eredményeinek alap jáa újból megállapítják és garantálják az 1952-es év végéig. E határozat végrehajtására a nehézipari, könnyűipari, építg- és élelmezési ipari, valamint azon minisztériumok, amelyeknek hatáskörébe az üzemek tartoznak, az állami tervhivatallal és a forradalmi szakszervezettel együtt a következő irányvonahkat adják ki: t. A normák felülvizsgálásának megkezdése előtt az üzem vezető­sége kidolgozza a műszak! szerve­zési intézkedések tervét, amelyben részletesen felsorolja, milyen mun­kahelyen, termelési szakaszon és műhelyben rendezkednek be a tech­nika tökéletesítésére, a munka át­szervezésére, a termelékenység nö­velésére és a termelési berendezések termelési képességének jobb kihasz­nálására. A műszaki szervezési intézkedések tervében az üzem vezetősége felsorol­ja, hogy az egyes intézkedéseket med­dig hajtja végre és érvényesíti. A műszaki szervezési intézkedések ter­vét az üzemvezetőség, a mesterek, műszakiak, élmunkások, újítók és a legjobb munkások segítségével dol­gozza ki. 2. Az üzemvezetőség o műszaki szervezési intézkedések kidolgozott tervének alapján, valamint a minő­ség részletes elemzésével javaslatot tesz az eddig érvényes normák szá­zalékarányának emelésére, amivel a felülvizsgált normák szilárdabbak lesznek. Az üzem vezetősége a ROH-szer­veinek közvetítésével a műszaki szer­vezési intézkedések tervét jóváhagyás végett előterjeszti az üzemek munkás­ságának és kiegészíti ezt azzal a ja­vaslattal, hogy a felülvizsgált normá­kat egyenként miiyen százalékszám­mal szilárdítják. 3. Azokat a normákat vizsgálják felül, amelyek a termelésben a leg­gyakrabban ismétlődnek és amelyek az üzem termelési programmjának, munkájának túlnyomó részét alkot­ják; ezenkívül azokat a normákat Is, amelyek elavultak és a íeilődés fo­lyamán túlhaladottakká váltak. 4. A felülvizsgálást az üzemvezető­sége az egyes mesterek munkaszaka­szán a ROH-szerveivel együttműköd­ve, a munkások, élmunkások, újítók és a legjobb munkások részvételével hajtja végre. 5. A" teljesítményi normák felül­vizsgálásának célja az eddigi nor­máknál mutatkozó egyenlőtlenségek kiküszöbölése, főleg ott, ahol a nor­mák nem felelnek meg a megválto­zott műszaki, szervezési és munka­feltételeknek. 6. A felülvizsgált és újonnan meg­állapított normákat az üzem igazga­tója az üzemtanáccsal együtt 1952. év végéig itaemi szerződésben biz­tosítja. Biztosítják azokat a normákat is, amelyek mefelelnek az adott műszaki termelési feltételeknek, anélkül, hogy azokat megszilárdítanák. Azonban eze­ket a normákat is felül kell vizsgálni. Az üzemi szerződésben az üzem igaz­gatója írásban kötelezi magát arra, hogy meghatározott időben végrehajt és megvalósít minden olyan műszaki szervozési intézkedést, amelyet a nor­mák felülvizsgálásáaak terve megkí­ván. Ugyanígy a dolgozók kötelezett­ségvállalásai is helyet kapnak az üze­mi szerződésbea Az üzemvezetés a dolgozókkal együtt negyedévenként legalább egy­szer ellenőrzi, vájjon teljesítik-e a kétoldalú kötelezett s-égeket. A szerző­dési kötelezettségek be nem tartá­sáért az igazgató és az üzemtanács felelős. 7. Az üzemi szerződést az aláírás előtt jóváhagyják a munkások, akik ezzel részletesen és alaposan meg­ismerkednek. 8. Az üzemi szerződéseket az tizem és a vezérigazgatóságok regisztrálják a ROH központi szövetségeivel együtt. 9. A biztosított teljesítménynor­mákat a biztosított idő alatt egyet­len egy munkásnál sem szabad megváltoztatni. A normán csak ab­ban az esetben változtathat az üzem­vezetőség, ha a munkás hozzájáru­lása nélkül maga az üzemvezetőség eszközöl műszaki, szervezési, vagy technológiai javítást . a munkafolya­matban. A normák megváltoztatását az üzem vezetősége az üzemi tanács­csal együtt tárgyalj;, le ilyen eset­ben. AmeBett kell, hogy a munkás egy bizonyos átmeneti időt kapjon az új normák és az új munkafolya­mat szerinti munka elsajátítására. Az olyan szervezési és műszaki ja­vítások, amelyeket a dolgozók maguk létesítenek a munkahelyén saját kez­deményezésükből. nem képezhetik a normák felülvizsgálásának és meg­változtathatja meg a normát, ha az egy részlegben dolgozó munkások számát maga a részleg saját kezdemé­nyezéséből csökkenti. 10. A normák felülvizsgálását úgy kell végrehajtani, hogy a felülvizsgált normákat az üzem termelési felada­tainak teljesítésében használják fe! túlnyomó részben. Nem engedhető meg, hogv néhány dolgozó felül nem vizsgált normák szerint dolgozzék akkor, ha az a munkafolyamat a terme­lési terv teljesítésében gyakran ismét­lődik. 11. Az üzem vezetősége, főleg a mesterek, normaellenőrzők, tervezők, az összes műszaki mérnöki káderek a ROH-szervezeteivel együttműköd­ve megteremtik az újjonan megálla­pított és biztosított normák teljesí­tésének é« túllépésének minden fel­tételét. Arról van szó, hogy rend­szeresen terjesszék és érvényesítsék a munka új módszereit és azt a technológiai eljárást, amelyet ar él­munkások, újítók és a legjobb mun­kások alkalmaznak. A műszaki szervezési újítások kell, hogy a felelős tényezők állandó fel­adatát képezzék Főleg az üzem igaz­gatójának legyen erre állandóan gond­ja. 12. Ennek az akciónak végrehajtá­sáért az üzemben az igazgató felelős, akinek törődnie kell azzal, hogy mind­ezek az intézkedések a munka terme­lékenységének rendszeres emelkedését idézzék elő és fejlesszék a termelő­erőket. A központi igazgatóságok feladata az, hogy a működési körükbe tartozó minden üzemben biztosítsák ezen irányvonalak betartását a munkások között folytatandó erős és komoly agi­tációs és meggyőző politikai munka segítségével. A rimaszombati járás dolgozói felké­szültek az öt nagvliatalom közötti bé­keegyezmény megkötése melletti és Nyugat-Németország újrafelfegyverke­zése elleni, valamint az áruló reakció elítélésére vonatkozó népszavazásra. A rimaszombati járás községeiben ezen a héten van folyamatban a nép­szavazás. A szavazásról szóló eddigi jelentések világosan tanúskodnak ar­ról, hogy a dolgozók teljes mértékben megértetlék a népszavazás jelentősé­gét. Erről a békefelajánlások is tanú­ságot tesznek, amelyekkel a szövetke­zeti tagok és a többi becsületes dolgo­zók alátámasztják békét követelő hangjukat. így például a varbói III. tí­pusú EFSz tagjai, a békéire való nép­szavazás tiszteleiére kötelezettséget vállaltak, hogy szeptember 1-én áttér­nek a IV. típusú munkamódszerre. Ez­zel egyidejűleg elvállalták, hogy a kon­tingensen felül beszolgáltatnak 500 ki­logramm marhahúst. A helyi népi köz­igazgatás szervei pedig arra kötelezték magukat, hogy az EFSz-nek sokoldalú segítséget nyújtanak. Az év végéig gondoskodnak a vízvezeték bevezeté­séről, hogy a közös szövetkezeti istál­lóban ne legyen hiány friss vízben. A békefelajánlásokban a varbói asszonyok sem akarnak lemaradni. Kötelezték ma­gukat, hogy a vízvezeték kiépítésénél brigádok keretében 300 órát ledolgoz­nak díjtalanul. A CsISz helyi csoport­ja pedig elvállalta, hogy 100 órát dol­goz le • vízvezeték kiépítése körül. Ezzd egyidejűleg- a CslSz-tagok fej­ajánlották, hogy az aratási munkála­tokra is brigádot szerveznek soraikból, hogy így segítséget nyújthassanak a szövetkezeti tagoknak. A nagylégi szövetkezeti tagok tuda­tában vannak annak, hogy az idei bé­kearatás alkalmat nyújt nekik arra, hogy bebizonyítsák az egyénileg gaz­dálkodó földműveseknek a szövetke­zeti gazdálkodás előnyeit, és hogy is­mételten csattanós választ adjanak a nyugati imperialisták háborús uszítá­saira. Enyhén büntetik a szabotáló kulákokat a rimaszombati járásban Široký elvtárs az SzKP bratislavai konferenciáján foglalkozott a beszolgál­tatások kérdésével. A Pártnak egyik fő feladata az, hogy javítson a helyze­ten és tökéletesen biztosítsa a dolgozó nép élelmezését. Le kell lepleznünk- a falusi kulákokat, kik szabotálják a be­szolgáltatást. A járási Nemzeti Bizott­ságok büntető tanácsának az a felada­ta, hogy azokat a kulákokat, akik a beszolgáltatás terén kihágásokat követ­nek el, szigorúan megbüntesse. A rimaszombati járási Nemzeti Bi­zottság büntető tanácsa május 31-én folytatta le tárgyalását Csank István 33 hektáros hosticei kulák ellen. Csank István 1951 első negyedévében nem teljesítette a beszolgáltást, nem adott be 311 liter tejet és 106 kg. ser­téshúst. Továbbá nem tartotta be az állattenyésztési tervet és egy tehénnel kevesebbet nevelt, mint tervezve volt. A nevezett ezáltal akadályozta a lakos­ság élelmezését és az állattenyészté­si terv teljesítését. A kihágás a hivata­los kivizsgálás folyamán és a. vádlott beismerése alapján bebizonyosodott. A járási Nemzeti Bizottság büntető tanácsa a szabotáló kulákot 15.000 ko­rona-pénzbüntetésre ítélte. Amennyiben 15 napon belül nem fizeti ki, a büntetés 60 napi szabadságvesztésre változtat­ják át. A büntetés szerintünk nagyon is enyhe és így nem is érhet el kellő ha­tást a járás többi szabotáló kulák ja-és spekulánsa között. Osztályellenséggel ne bánjunk kesztyűs kézžeí. A jól kidolgozott aratási terv alapja a sikeres aratásnak A nagylégi EFSz azok közé a szö­vetkezetek közé tartozik, amelyek lel­kiismeretesen felkészülnek az aratási és cséplési munkálatokra. A nagylégi szövetkezeti tagok tag­gyűléseken megtárgyalták az aratási munkálatok tervét. Pontosan feltüntet­A beszolgáltatási kötelezettségek túlteljesítésével a békéért Szövetkezeti tagjaink, valamint a még egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépföldművesek a békére való népsza­vazás tiszteletére magasabb beszolgál­tatásokra kötelezik magukat. így a nádszegi IV. típusú EFSz tag­jai kötelezték magukat, hogy a kontin­gensen felül beszolgáltatnak félvagon ,,, .... , ... .. I GTUSEII LEIUI UESAOIG IUIDUIAH ICIVUĽLMI változtatásának okat az üzemvezető- .g^ f­lvagon ár pf t és három v a| o n ség részéről. A normát az üzemvezetőség még akkor sem változtathatja meg, ha a munkás saját kezdeményezéséből na­gyobb számú gép, vagy termelési be­rendezés kiszolgálására tér át. Emel­lett a-gépeket és a termelési beren­dezéseket gazdaságosan kel! felhasz­nálni, Az üzemvezetőség akkor sem burgonyát. A sisovi III. típusú EFSz tagjai pedig 300 mázsa kenyérgabona, az ocsováji III. típusú EFSz tagjai pe­dig 350 mázsa kenyérgabona beadására kötelezték magukat. A szövetkezeti tagokhoz hasonlóan a még egyénileg gazdálkodó kis- és kö­zépföklmíívesek is a beadási kötelezett­ségek túlteljesítésével támasztják alá békét követelő hangjukat. így például a bártfai járásban lévő Hrabovec köz­ség dolgozó földművesei elvállalták, hogy a kontingesen felül beszolgátat­nak 100 mázsa búzát és 15 mázsa ro­zsot. A füleki járásban lévő nagydaró­ci földművesek pedig 65 mázsa ke­nyérgabona beszolgáltatására kötelez­ték magukat a kontingensen felül. És az ilyen községeknek egész sorát em­líthetnök fel. Az egyénileg gazdálkodó kis-és középföldműveseknek is békére van szükségük. Ezért írják alá a bé­keszavazási íveket, és ezért erősítik meg szavazatukat a beszolgáltatások túlteljesítésével. » ték, hogy melyik földbe mi van vetve és hogy — természetesen figyelembe­véve a gabona érését — melyik földön mikor kezdik meg az aratást. Pontosan kiszámították továbbá azt, hogy hány munkaerőre, hány traktorra és önkötö­zőre lesz szükségük az aratási munká­latokban. Jelénlég már csak az állandó munkacsoportok, illetve osztagok ösz­szeállítása van hátra. A nagylégi szövetkezeti tagok az aratás időtartalmát 7—-10 napra terve­zik. A három állandó munkacsoport megkapja a szükséges önkötözőket. Ósz­szesen 10 önkötözőgépet osztanak szét a munkacsoportok között. A nagylégi EFSz már elküldte szakiskölázásra azo­kat a tagokat, akik az önkötözőkkel és a cséplőgéppel fognak dolgozni. A növénytermelési munkacsoportok már a tavaszi munkákban is versenyez­tek egymás között. E versenyt az ara­tási munkálatokban még jobban kiszé­lesítik, felhasználva a tavaszi munkák­ban szerzett tapasztalatokat. Az aratási munkálatokban az egyes munkacsopor­tok a reájuk bízott munkálatok leg­gyorsabb és legjobb megvalósításában és a tarlóhántás azonnali elvégzésében versenyeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents