Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-09 / 134. szám, szombat

1951 június 9 5— ujszo ­A köztársaságunkat meglátogató szovjet mezőgazdasági küldöttség e indult Moszkvából Moszkvából június 6-án egy 43 tagú szovjet földműves delegáció in­dult el, hogy látogatást tegye n Csehszlovákiában. A szovjet delegáció­ban a Szovjetunió legjobb földművesei vesznek részt s a küldöttség ve­zetője Ivan Ivanovics Chorosilov, a Szovjetunió földművelésügyi mi­niszterhelyettese. A delegáció tagjai között van a Szovjetunió Legfelső Tanácsának nyolo képviselője. T.zennyolc kül­dött a Szovjetunió szocialista munka hőse, többek között hazánkba érke­zik e delegációval Szergej Koroty­kov. a J. V. Sztálin-kolhoz elnöke, továbbá Galina Burkackája, a kijevi I körzet hrustyevl kolhoz elnöknője, Nikolaj Djemi, a Novij Puty-kolhoz vezetője és Manya Gusesinyová elv­társnő, a Kommunar-kolhoz legjobb fejó'nője. A delegációval hazánkba jön Ivan Alexandrovics Hrenov, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának kép­viseletében, aki mint a delegáció kí­sérője érkezik hazánkba.' A szovjet mezőgazdasági delegá­ció búcsúztatására Moszkvában meg­jelent Sztrelcov elvtárs miniszterhe­lyettes, továbbá Akszojolov és No­vozsilov elvtársak, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztériumának helyettes miniszterei, továbbá Karol Kreibich, Csehszlovákia moszkvai nagykövete felesége társaságában, valamint a moszkvai csehszlovák nagykövetség tagjainak kíséretében. Nyokvanezerfőnyf tömeg előtt beszélt Tioliatti az o a z választások fontosságáról Június 7-én La Specia olaszországi kikötővárosban nagy ünnep volt. Pai­miro Togliatti elvtárs látogatta meg a várost, hogy a kommunista párt nagy­gyűlésén szóljon az egybegyűltekhez, akiknek száma meghaladta a nyolcvan­ezret. Az olasz kommunista párt főtit­kára nyilatkozatában részletesen bon­colta mind a nemzetközi, mind a bel­politikai helyzet kérdését, hangsúlyoz­va, hogy az olasz népben mind na­gyobb erőre kap a béke vágya és mind erőteljesebben juttatja kifejezés­re a béke, az alkotómunka és a nem­zetközi egység szükségességét. E há­rom követelmény egyikét sem tudja azonban a de Gasperi kormánya bizto­sítani. A békét nem tudja biztosítani, mert az imperializmushoz láncolta ma­ist, a munkát nem tudja biztosítani. mert fegyverkezési és népellenes po­litikát folytat, a milliárdosokat és a milliomosokat, a monopoltőkéseket tá­mogatva, de nem tudja a nemzeti egy­séget sem megvalósítani, mert kétség­beesett dühödt harcot vív az olasz nép legaktívabb része ellen. Ezért van fel­tétlen szükség arra, hogy megtörjük a keresztény demokrácia politikai mono­póliumát. Ennek érdekében szüksé­ges, hogy a most következő választá­sok igazolják ugyanúgy, mint ahogyan az északolaszországi választások, va­lamint a szicíliai választások bizonyí­tották, hogy az olasz nép igen is kö­veleli a nemzet politikájában a fordulat bekövetkezését. Togliatti beszédének befejező ré­szében felszólította az egybegyűlteket, hogy bizonyítsák be tettekel, hogy a A szovjet vasutasok ötszázas mozgalma A Szovjetunióban eddig majdnem 7000 szovjet mozdonyvezető nyerte el az ötszázas mozdonyvezető büszke címét. Az ötszázas mozgalomba a szovjet mozdonyvezetők túlnyomó többsége már bekapcsolódott. A mozgalom je­lentős eredményeket mutatott fel. A személy- és áruforgalom az utóbbi iőd­ben nagy mértékben megnövekedett. „Az elmúlt esztendőben 24 óra leforgá­sa alatt átlag ötmillió személyt szállí­tottak. 1950. évben az utazók száma több mint egymilliárd személy volt. A személyszállítás ebben az esztendőben 10—11 százalékkal emelkedett. Uj vas­úti megállókat rendszeresítettek és szebbnél szebb állomásépületeket épí­tettek. Uj állomásépületeket majd min­den vasúti kereszteződésnél lehet látni. A legutóbbi hónapokban új állo­mások létesültek Csernyigovban, Vinyi­cában, Armavirban, továbbá a Mosz­j kva—Szinferopol, Szocsi, Kijev, Odessza, Riga, Breszt és Leningrád közötti vasúti csomópontoknál. Uj vas­útállomások épülnek Odeszában, Dnye­propetrovszkban, Kurszkban és Char­kovban. Az új állomások építkezéseit a legkiválóbb szovjet építészek végzik, akik még szebb és kényelmesebb állo­másokat akarnak a szovjetnép rendel­kezésére bocsátani. Miről tárgyalt Bradley Franciaországban Nocti miniszter áruló politikáját a francia nép mrnd erőteljesebben utasítja vissza Az Amerikai Egyesült Aliamok az utóbbi napokban fokozott nyomást gya­korolnak Franciaországra, hogy az to­vább erősítse és gyorsítsa az Atlanti Paktum keretén belül "fegyverkezését Bradley tábornok, az amerikai hadse­reg vezérkari főnöke, aki mint már je­lentettük Párizsban tartózkodik, az amerikai hadsereg franciaországi ma­gasrangú tisztjeinek bevonásával Pá­rizsban több napon át tárgyalásokat folytatott a francia hadügyminiszter­rel Franciaország gyorsított ütemű fel­fegyverkezésének kérdéséről és a fran­cia kormánynak elrendelte, hogy to­vább fokozza a fegyverkezést, azon utasítások alapján, amelyet Franciaor­szág már előzőleg kapott. Bradley uta­sításai alapján Franciaországnak 1951. év végéig öt azonnal bevethető diví­zió felállítását kell megoldania és to­vábbi öt hadosztályt úgy előkészítenie, hogy azok három napon belül teljes hadfelszereléssel harcképes állapotba helyezhetők legyenek. Az amerikai im­perialisták tervei szerint Franciaország­nak 1952. év végéig 15, 1953. év befe­jeztéig 20 hadosztállyal kell rendelkez­nie. Természetesen Bradley nemcsak a további fegyverkezést követelte a fran­cia kormánytól, hanem egyben a had­hadsereg további fasizálását is, Moch jobboldali szocialista talpnyaló politiká­jában odáig ment, hogy elfogadta Brad­ley azon utasítását is, hogy köteles a francia hadseregbe ismét visszavenni azokat a tiszteket, akiket a második világháború befejezte után a francia hadseregből kizártak, mert a német fa­sisztákkal kollaboráltak. Franciaország reakciós kormánya egészen átadta magát az amerikai im­perialistáknak, kiszolgáltatta az orszá­got és Júdás-pénzért eladta a nép ér­dekeit. Bradley azt kívánta a francia kormánytól, biztosítsa, hogy a francia népet ágyútöltelékül lehessen felhasz­nálni egy elkövetkezendő háború során az amerikaiak oldalán és az áruló fran­cia kormány ebbe beleegyezett. A nép, a francia dolgozók, a francia haladó polgárok milliói és milliói azonban ellen­kező véleményen vannak, kettőzött erővel szállnak síkra jogaikért, a fran­cia nép és Franciaország szabadságá­ért és függetlenségéért. Iréné Joliot Curie asszonnyal együtt hirdetik, hogy a francia kormány áruló politikájának szemben az országot a szerencsétlen­ségtől és a szétziiiléstől egyedül csak a kommunista párt politikája tudja megmenteni. Gaulleisfa provokátorok támadást kíséreltek meg a CGT párízskornyékí székháza ellen Negyven fasiszta provokátor kedd­ről szerdára virradó éjjel megkísérelt betörni a CGT párizskörnyéki szerveze­tének székházába. A szakszervezeti őrség visszaverte a támadást és meg­futamodásra kényszerítette a merény­lőket. A provokátorok két őrtálló dol­gozót megsebesítettek. A székház dolgozói óriási transzppa­renst helyeztek az épületre a követke­ző szöveggel: „Az éjszaka gaulleista nácik támadása következtében két munkást kórházba kellett szállítani. Oszlassák fel a felfegyverzett gaulleis­ta rohamcsapatokat! A fasizmus nem fog felülkerekedni!" A tömeg megaka­dályozta, hogy a rendőrség eltávolítsa a transzparenst. A rendőrök „fel a kezekkel" kiáltá­sokkal betörtek az épületbe és több mint 20 szakszervezeti harcost letar­tóztattak. A székházat a rendőrség megszállva tartja. A párizskörnyéki gyárak dolgozói az összetűzések hírére azonnal tiltakozó küldöttségeket menesztettek a rendőr­főnökségre, a székházhoz pedig a dol­gozók hatalmas tömege érkezett. A tömeg tüntetett a letartóztatások el­len és követelte a szakszervezeti veze­tők szabadonbocsátását. A rendőrség és a tüntetők között heves incidensre került sor. Sok párizsi gyárban a dol­gozók tiltakozó munkabeszüntetéseket tartottaki népi pártok ereje még hatalmasabb lett és hogy nincs az a mód, amely lehető­séget adna arra, hogy oly pártok köz­reműködése nélkül vezessék az ország politikáját, amelyek a nép akaratát tükrözik vissza. A béke, a munka és a szociális igazság érdekében e pár­toknak az oiszág politikai életében döntő szerephez kell jutniuk. Lej Pao-sen szaftasiparancsnok és térssinsk hőstettei a koreai frontén A kínai önkéntesek Koreában újabb nagy hőstetteket vittek véghez._ A kínai önkéntesek egyik csoportja az elmúlt napok soiár, 15 p^rc leforgása alatt, 11 ellenséges tankot semmisített meg a nélkül, hogy csoportjából egy is megsérült volna. A csoport tagjai feladatul azt kap­ták, hogy állítsák meg az előretörő ellenséges tankcsapatot. Icsunbu tér­ségében. Amidőn az ellenséges osztag megközelítette őket, a kínai önkénte­sek visszavonultak és a járőr parancs­noka Lej Pao-sen a szembejövő két tankra gránátot dobott. Mind a két tankot elérte a sorsa és így eltorla­szolták az országutat. Az önkéntesek most összpontosított támadást indí­tottak a többi tank ellen, valamint a tankcsoportot kísérő jeep ellen is. 15 perc leforgása alatt az ellenséges csapategység megsemmisült. M dőn a tankegység veszélyeztetett helyzetbe került, az ellenség egy gya­logszakászt küldött felmentésére. A kínai önkéntes csoport a gyalogsággal is felvette a harcot és a támadó gya­logságot visszavetette, miközben a ! támadók harminc halottat hagytak maguk után. A napiparancs hangsú­lyozza, hogy a harci akció során a kínai önkéntesek ezen csoportjából A béke aláírási akció Iránban Az iráni Maslahat jelentése sze­rint június 5-ig Iránban 893.909 sze­mély írta alá a Béke Hívei világta­nácsának felhívását. Az öthatalmi békeegyezményt követelő békefelhí­vás aláírási akciója nagy visszhang­ra talált SLZ országban és az iráni nép lelkesedéssel csatlakozik azok­hoz, akik az öt nagyhatalom között békeegyezményt követelnek. Iszfa­hanban 124.000 polgár írta alá a bé­kefelhívást, Tebriszben 42.000 és Si­razban 16.000. Tito katonai attaséját kiutasították Bulgáriából A Bolgár Népköztársaság külügy­minisztériuma június 6-án a szófiai jugosz' nagykövetséget jegyzék­ben ér'.i .itette arról, hogy a szófiai jugoszláv katonai attasét, Koszta Ugric őrnagyot persona non grata­nak minőáiti (nemkívánatos sze­mélynek). A jegyzék egyben tudo­mására hozza a jugoszláv nagykö­vetségnek, hogy Ugricnak 48 órán belül el kell hagynia Bulgária terü­letét, mert bebizonyult, hogy a ju­goszláv katonai attasé Szófiában kém- és kártevő tevékenységet fej­tett ki. egyetlenegy kínai sem sérült meg. Karisza hegységben, Mancson tói északkeletre, a kínai önkéntesek egy éjszaka leforgása alatt három zászló­aljat felmorzsoltak és a második ame­rikai hadosztály 38-as ezredének pa­rancsnokságát is. E harcokban ezer amerikai vesztette életét és 258 tiszt, valamint amerikai katona esett fog­ságba, közöttük a II. zászlóalj pa­rancsnoka is. Holland zsoldosok súlyos veszteségei Koreában. A holland sajtó nem tudja eltitkolni azokat a súlyos veszteségeket, ame­lyet Koreában a legutóbbi harcok so­rán a Holandiából kiküldött zsoldos zászlóalj szenvedett. A lapok jelenté­seket közölnek, amelyek azt igazolják, hogy az amerikaiak a holland zsoldo­sokat mindig a legveszélyesebb front­szakaszon vetették be és így veszte­ségeik igen nagyok voltak. Nyugat-Németországban és Nyugat-Berlin övezetében sikeresen folyik a népszavazás Nyugat-Németország dolgozó népe és a nyugatberlini lakosság minden ter­ror ellenére folytatja tiltakozását a nyu­gatnémetországi felfegyverzés ellen. A népszavazásban nagy támogatást jelen­tett a nyugatnémetországi dolgozók számára a Német Demokratikus Köz­társaságban végrehajtott népszavazás kimagasló sikere. Nyugat-Németországban június 5-én kedden 21.000 polgár szavazott, akiknek 92 százaléka elutasította az amerikaiak és az Adenauer-kormány felfegyverzési politikáját. A nyugatberlini szektorban 6577 megkérdezett közül 86 százalék utasította el az amerikaiak háborús po­litikáját és követelte a békeszerződés megkötését még 1951-ben. A Béke Hí­vei népszavazást rendeztek a berlin­tempelhofi áfrierikai katonai igazgatás dolgozói között is, ahol a 166 megkér­dezett közül 147-en követelték az újra­felfegyverzés megakadályozását. Nyugat-Németország több városában a dolgozók sztrájkba léptek. Stuttgartban június 6-án a városi villamosvasút és autóbusz társaság több mint háromezer alkalmazottja sztrájkba lépett. A stuttgarti közleke­dési üzem alkalmazottai alapfizetésük 25—30 százalékos emelését követelik és órabérük növelését 20 pfenninggel. A sztrájk annak ellenére kitört, hogy a jobboldali szakszervezeti szövetség vezetői minden lehetőt elkövettek, hogy megakadályozzák a sztrájk kirob­banását. A dolgozók azonban felhábo­rodottan utasították vissza az erre irá­nyuló kísérleteket és az árulókat nem engedték szóhoz jutni. A félmilliós vá­ros közlekedésében beállott sztrájk a város egész forgalmát megbénította. A stuttgarti közlekedési alkalmazottak sztrájkhoz csatlakoztak az esslingeni közlekedési alkalmazaottak, akik ugyan­csak elutasították a jöbboldli szkszer­vezeti vezetők és a városi tanács kö­zött felajánlott egyezséget. A stuttgar­ti villany- és gázművek dolgozói szo­lidaritást vállaltak a sztrájkban álló munkássággal és kijelentették, hogy ugyancsak megkezdik a sztrájkot, ha bérkövetelményeiknek nem tesznek ele­get. A lengyel békebizottság jelentése a lengyelországi népszavazás végleges eredményéről A Béke Hívei lengyelországi bizott­sága legutóbbi teljes ülésén a béke népszavazás befejezte után értékelte a népszavazás eredményeit. A békefelhívás mellett leadott sza­vazatok száma 18,053.315. A szavazó­lapokat 93.572 személy nem írta alá. A lengyel népi demokratikus köztár­saság népeinek túlnyomó többsége a béke és az örömteli élet mellett szállt síkra, munkások, iparosok, földműve­sek, tudósok, művészek, papok és ifjú­A francia katolikusok visszautasítják a Vatikán és az egyházi hierarchia beavatkozását a június 17-iki választásokba Nincs az az ország, a világ nyugati féltekéjén, amelyben a Vatikán bele ne szólna a politikába a háborús uszítók, a monopoltőkések olda­lán. Nyugat-Németországban a pápai nuncius és a kölni hercegérsek se­gítségével hirdeti Tramanék „igazságát", az olasz választásokban csalá­sokkal és a keresztény erkölccsel nehezen összeegyeztethető módszerek­kel sietett támogatni az áruló de Gasperi választási machinációit s most arról érkeznek hirek, hogy ugyanilyen szégyenletes szerepre vál­lalkozott. a Vatikán Franciaországban is. A Vatikán a franciaországi fő­papság segítségével bűnös módon azon mesterkedik, hogy a francia hívők seregeit úgy befolyásolja, hogy Franciaország Hitlert után­zó tábornokának, de Gaullenak tá­borába álljanak. Ezt igazolja Ger­lier kardinálisnak, a lyoni herceg­érseknek pásztorlevele, amelyben szemtelen nyíltsággal uszít a há­borúra és felszólítja a francia ka­tolikus választó polgárokat, sza­vazzanak arra a blokkra, amely­nek élén Franciaország és Euró­pa egyik legveszedelmesebb hábo­rús uszítója, de Gaulle tábornok szerepel. Gerlier kardinális, aki a Vatikán ügynöke, pásztorlevele címével is féreérthetetien bizonyítékát adja an­nak, hogy a Vatikán Franciaország belügyeibe akar beavatkozni. A „hí­vők választási kötelessége" ez a pásztorlevél címe, amelynek felolva­sását Franciaország minden templo­mában elrendelte. Terrorisztikus nyo­mást akar gyakorolni Gerlier a hí­vökre, hivatkozva „a, keresztényi kötelességre", kényszeríti a választó polgárokat, hogy a francia reakciós pártokra adják le szavazataikat. A francia nép azonban átlát ezen a ha­mis játékon, átlát az egyházi kön­tösbe öltözött egyházi dúvadak ter­vein s tisztában van azzal, hogy Ger­lier és a Vatikán Truman háborús elképzelésének megvalósításán fára­dozik s e cél érdekében akarja kény­szeríteni és befolyásolni Franciaor­szág hívő tömegeit, a reakciós pár­tok mellett való síkraszállásra. Pá­rizsban a hívők nevében felszólaló Jean Guitton, a katolikus hívők és választópolgárok százezreinek nevé­ben kijelentette, hogy a katolikus választó polgárok elutasítják a Va­tikán által támogatott amerikai im­perialista tervek mellett való kiál­lást. Mi katolikusok, hangsúlyozta Guitton, a békére akarunk szavazni, mert a béke ügyét akarjuk szolgálni és ez arra késztet bennünket, hogy a kommunista pártra adjuk le sza­vazatunkat, amely a nemzeti füg­getlenségért, a békéért és a szabad- I ságért harcol. ság egyformán. A szavazásra jogo­sultak nem egész félszázaléka szava­zott a békeügye ellen. A béke ellen a rosszakaratú emberek, az elmaradtak szavaztak, akik a nemzet árulóinak áldozatául estek, akik Lengyelország ellenségeinek befolyása alatt állnak. „A lengyelországi békemozgalom nagy győzelme minden lengyel dolgo­zó számára újabb buzdítást jelent, hogy további szorgalmas munkával segítse a nemzeti front megerősödé­sét, a békéért vívott harcában, hogy elősegítse a hatéves terv teljesítését, az ország ipari és mezőgazdasági fej­lődését, amely egyben a tudomány, a nemzeti kultúra további fejlődését biztosítja. A békemozgalom hatalmas győzelme újabb buzdítást ad arra, hogy a lengyel nép a hatalmas Szov­jetunióval, a népi demokráciákkal, és minden jóakaratú emberrel kötött ba­ráti szövetséget még inkább megszi­lárdítsa és elmélyítse, s hogy egy tömbbe kovácsolódva a Béke Világta­nácsa mellett eltorlaszolják az impe­rialista őrültek útját, hogy így meg­akadályozzák az új világháborút és az új barbarizmust. A Német Demokratikus Köztársaságban befejeződött a békenépszavazás A Német Demokratikus Köztársa­ság egész területén és Berlin keleti demokratikus övezetében, befejező­dött a népszavazás. A Német Demokratikus Köztár­saságban a szavazásra jogosultak túlnyomó többsége már a népszava­zás első napján, söt annak első órái­ban élt szavazati jogával. Az első napon a szavazásra jogosultak 91 százaléka jelent meg az urnák előtt. Ugyancsak hétfő estig a Német De­mokratikus Köztársaság 3624 hely­ségéből jelentették, hogy valameny­nyi jogosult leszavazott.

Next

/
Thumbnails
Contents