Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-09 / 134. szám, szombat

490 ujszÖ 1951 június 9 A kassai kerületi pfirtfconferencia a felszólalások tükrében Csak a pártmunka színvonalának döntö megjavításával biztosíthatja a kassai kerület óriási leiadatainak teljesítését Mi lehet az oka ann ak — kérdezi a kassai kerületi konferencia messziről jött szemlélője, — hogv három nap alatt, három napi komolv tárgyalás után, 102 vitafelszólaló után sem tudtuk meg, mik voltak a kassai kerületi pártbizottság munká jának legnagyo bb hiányai és a 102 vitafelszólaló miért nem segítette a kerületi pártbizottságot önkritikájának elmélyítésére, ami alapfeltétele volt a pártm unka meg javításának a kassai kerületben. Hiszen Prieszol elvtársnak, a kerület vezető titkárának beszámolója jó alapot nyújtott a további vitához. Bátran élt a kritika és önkritika fegyverével is. Beismerte, hogy a kerületi pártbizottság segítség nélkül hagyta a Párt kerületi szervezeteit, és ezért fordulhattak elő a rozsnyói, a szentesi és más sajnálatos esetek. Prieszol elvtárs beszámolója a kerület feladatait összefoglalta. Minden ki, a konferencia minden résztvevője azt várta, hogy ezután olyan bolsev ik kritika és önkritika fog kife jlődni, amely emelni és javítani fogja a pártmunka színvonalát az óriást nehézséfekkel küzdő kassai kerületben. Mégsem ez történt. Mi ennek az oka? Az, hogy a kassai kerületben egyelőre még nagyon alacsonyan áll a pártmunka színvonala. Az oka az, hegy az elvtársak még nem tanultak meg bánni a kritika és önkritika bolsevik fegyverévei és amennyiben mégts fölhangzott a kritika, néhány esetben az önkritika is, ez «ohasem irányult konkíéten a kerületi pártbizottság vagy a járá-', illetőleg helyi bizottságok munkájára. Ennek következtében nem kristályosodott ki a konferencia egyetlen szemlélője előtt sem, mik azok a közvetlen szervezési és politikai intézkedések, amelyekkel a jócskán előforduló hiányokat meg lehetne szüntetni. Ondrus elvtárs, a kerületi pártbizottság. elnöke, vitafelszólalásában megjegyezte, hogv a kassai kerületre, egész Kelet-Szlovákiára óriási feladatok várnak. Szlovákia társadalmi szervezete forradalmi változásban van A keleten a földből nő ki a csehszlovákiai munkásosztály és a bék» új, nagy erődítménye, a kohászati kombinát... A kelet kommunistáira, a kassai kerület munkásaira irányul hazánk munkásosztályának tekintete, hogyan oldják meg azt a nagy feladatot, amely a kohászati kombinát felépítésével függ össze. Ezekhez a komoly szavakhoz hozzá kell fűznünk azt, hogy a pártmunka lényeges javftása nélkül a kassai kerületben ezt a feladatot nehezen fogják tudni megoldani a kassai kerület kommunistái. Prieszol elvtárs beszámolójának zárószavaiban ezeket mondotta: — Miért követtük el ezeket a hibákat? Azért, mert nem tanultunk elégségesen és nem sajátítottuk el dicsősége* tanítómesterünk és vezetőnk, a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának tapasztalatait. Nem merítettünk elér mély tanulságot dicsőséges Csehszlovákiai Kommunista Pártunk történelméből. Lebecsültük a marxi-lenini tanok tanulmányozásának jelentőségét, a marxilenini pártnevelés fontosságát és ha a pártiskolázás évének lefolyását figyeljük, ha megnézzük járást és kerületi politikai iskolánk színvonalát, látjuk, hogy tényleg ez volt az oka a pártmunka alacsony színvonalának. Ezek után pedig igen könnyű a felelet az előbb feltett kérdésekre, Igen könnyen válaszolhatunk Ondrus elvtárs szavaira is és bátran állíthatjuk, hogy a kassai kerület kommunistái feladataikat sikeresen oldják meg, ha teljesítik Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülésén hozott határozatait, ha lényegesen megjavítják a pártiskolázás évét, a pártiskolázás színvonalát, ha élni fognak a bolsevik kritika és önkritika fegyvereivel, ha az egész pártmunkába beviszik a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának becsületes és önfeláldozó munkamódszereit. Az olvasó joggal kérdezheti tőlünk, hogy ha 102 felszólalás hangzott el ezen a konferencián, vájjon miről beszéltek a felszólalók és ha felszólalásaik nem is irányultak konkréten a kerületi pártbizottság munkájának megjavítására, mégis milyen eredményeket hoztak az általános pártmunka néhány kérdésének tisztázásában. Erre a kérdésre viszont kell, hogy pozitíven feleljünk. Mert a 102 felszólalás között jónéhány volt olyan, amely feltárta a helyi hibákat és hiányokat, amely képet adott a kassai kerület egyes helyi szervezeteinek működéséről, a szövetkezeti mozgalom fejlődéséről, az üzemek munkájáról, az osztályharc kiéleződéséről. Csak néhányat ragadunk ki, hogy ezek példája alapján képet alkothassunk magunknak a kassai kerület kommunistáinak munkájáról. Itt van pl. Smotszer elvtárs felszólalása, aki javarészben a királyhelmecl járás mezőgazdasági problémáival kapcsolatban mondott érdekes szavakat. Smotzer elvtárs önkritikailag beismerte, hogy hibát követtek el, amikor Szentesen vagy Zemplénben nem törekedtek arra, hogy megnyerjék a szövetkezeti mozgalomnak a kis- és középparasztság többségét. Megállapította, hogy a szentesi eset nyomán kell, hogv a nembolseviki és pártidegen módszerekkel szemben a meggyőzés és az alaoos tömegpolitíkai munka módszereit állítsák. Egy kitételében azonban úgy hiszszük, Smotzer elvtárs helytelenül reagált a dolgokra. Azt mondotta, hogy a pártsajtó, — ezt főleg a Východoslovenská Pravdára és az Üj Szóra értette, — a valóságnak meg nem telelő állításokat közöl a királyhelmeci járás egyes községeiről. Igy megemlítette pl., hogy az O j Szó cikket közölt a nagygéresi helyzetről, amelyben a cikkíró azt állította, hogy ott lámpással kel keresni a kis- és középparasztokat, hoott az O j Szó kifejezezettena kis parasztságról irt és megjegyezte azt is, hogy ebben az idSben kérvénnyel kellett fordulni a szövetkezet vezetőségéhez, hogy felvegyenek valakit eda. A királyhelmeci járás jónéhány küldötte erősítette meg azt, hogy ebben az időben a nagygéresi szövetkezel vezetőségében négy kulákfiú volt. Jó lett volna, ha Smotzer elvtárs önkritikát gyakorol ebben a kérdésben és jobban néz a dolgok mélyére, mert akkor a nagygéresi szövetkezet földjeinek, gazdasági egységeinek kimutatásából is megtudhatta volna, vájjon benne van-e a kisparasztság a nagygéresi szövetkezetben, igen, vagv nem? Igen érdekesen világította meg a rozsnyói események egy részletét Róják Dezső, a nagybani elosztás üzemi szervezetének egyik képviselője. Megállapította, hogy fon* tos ipari központokban nem terveznek kellős zámú helyiséget a kereskedelem szükségleteire, amit mindig félvállról kezelnek, pedig Rozsnyó

n is megmutatkozott az, milyen fontos a dolgozók tökéletes ellátása. Van itt egy másik kérdés is. Rozsnyón egy ellenőrzés alkalmával megállapították azt, hogy a rozsnyói Jednota egyik üzletében a bányászolt 170 deka zsíradagja helyett egy lelkiismeretlen kereskedő, Horváth nevezetű, 160 dekát mért ki rendszeresen mindenkinek. Képzeljük csak el, mondotta Róják elvtárs, milyen értékeket vont el a bányászoktól hosszabb időn keresztül az elosztásba befurakodott osztélyidegen elem. A

z elosztás kérdését nem szabad félváUról kezelni. A lakosság ellátása fontos kérdése a szocializmus építésének és kell, hogy az ipari építkezéseknél mindig jóelőre tervezzünk megfelelő számú üzlethelyiséget is. Derencsényi elvtárs, a kerületi Nemzeti Bizottság munkaügyi előadója, a munkaerők néhány fontos kérdéséről beszél. Ö a vasbányák rossz és egyenetlen tervteljesitésének egyik fő okát a munkaerők megoldatlan kérdéseiben, látja. Kutatni kell az okokat, vájjon január 1-töl május 15-ig a vasbányákba szervezett 1560 munkaerőnek milyen körülményeket biztosítanak. Ebben az időben t. i. a bányákból 1450 munkaerő távozott más munkahelyekre. A mi segítségünk ezzel az óriási arányú hullámzással szemben tehetetlen. Munkaerők vannak a kassai kerületben, de ezek megszervezése kezdetleges állapotban van. Kassa maga 200-at ígért, de eddig még egyet se adott a vasbányák munkaerőszükségletének ellátására. Sirák elvtárs szepsi földművestitkár beszámolójából kiderül az, hogy a járási pártbizottságok nem végezték munkájukat úgy, mint ahogy kellett volna- A járási pártbizottság oktatói csak a vezetőségeket látogatták, megkérdezték, teljesítették-e a tervet vagy nem, azután elrobogtak. Egyik sem fordult a dolgozókhoz, hogy megkérdezte volna, mi az oka a munka sikertelenségének. Roszszul válogatták ki az oktatói testületet és rosszul folyt a pártiskolázás, úgyhogy a tagság és a vezetők munkájában súlyos hiányok keletkeztek, A pártiskolázás évének hiányosságait állapította meg Kunco János elvtárs is Csernöröl. Megállapította azt, hogy rövid néhány hét múlva befejezést nyer a pártiskolázás második esztendeje, de sajnálattal kell megállapítanunk, hogy néhány tízescsoportban az iskolázást csak papíron hajtották végre. „Ez az igazi oka a pártmunkában előforduló sok hibának". Igen sok kötelezettségvállalás hangzott el a kerületi pártkonferencián. Ezek azt bizonyítják, hogy a szocialista iparosítás fejlődésével együtt növekszik a dolgozók öntudata, érettsége is, egyre mélyebbre ereszti gyökereit a szocialista hazafiasság. Megszilárdul a munkásosztály szövetsége a kis- és középparasztsággal, ami a szocializmus felé vezető úton az előrehaladás legbiztosabb záloga. Vaskó elvtárs, az abaújszennai szövetkezet elnöke a szövetkezeti parasztság nevében kötelezettséget vállalt, hogy idejében teljesítik beszolgáltatási kötelezettségeiket és 500 métermázsa gabonával adnák be többet a terv fölött. Ezt az 500 mázsa gabonát a kohászati kombinát építkezésén dolgozó munkásoknak adják. Ragyogó példája ez a munkásosztály és a kis- és középparusztság erős és megbonthatatlan szövetségéneik. Kell, hogy ez a példa lelkesítse a kassai kerület többi szövetkezeteit is, hogy így segítsék a szocializmus nagy művének építésén dolgozó munkásságot. Lapunk hasábjain már beszámoltunk a királyhelmeci járás kis- és középparasztságának a kerületi pártkonferencia alkalmából (elajánlott ajándékairól. 250 egyénileg gazdálkodó kisember, 2—3 holdas, 10 mázsa gabonafélét, 2364 tojást, 526 liter tejet, 1252 munkaórát ajánlott fel a terv fölött. E fölajánlások megszervezői között volt Capkó Rozália bodrogszerdahelyi asszony is, aki Ferencz Jánosnéval és Mátyás Istvánná szentesi lakossal együtt végezte áldozatos munkáját a kerületi pártkonferenciára történő felajánlások érdekében. Látjuk, hogy Capkó Rozália elvtársnőt a kerületi pártkonferencia joggal választotta meg a kerületi pártbizottság tagjai közé. A királyhelmeci járás összesen 29 vagon gabonával ad többet, mint amennyit a terv a járásban előirt. Alt Viktor oktató felhozta azt, hogy a taggyűlések megszervezésének nem szentelnek kellő figyelmet. Példaképpen hozta fel a kassai Vörös Hadsereg-üzem taggyűlési tervezetét, amely pontosan megszabja a taggyűlések tárgysorozatát hoszszább időtartamra és ezzel lehetővé teszi a párttagság pontos tájékozódását. Sok üzemben azt állítják, hogy nem lehet a taggyűléseket tervezni. Ezt sokan állították a gazdasági életről is és ma már látjuk, hogy ellenkezőleg, tervezés nélkül nem lehet élni és dolgozni. Alt elvtárs megemlítette azt is, hogy a kassai fűtőházban elnyomták a pártanbelüli demokráciát. Kosek elvtárs kerületi pártbizottsági tag arról beszélt, hogy a magyar dolgozók között is sokkal erőteljesebben kell fokomi a nevelési munkát. Igen helyes felszólalás volt ez. mert a kassal kerület egyes járásaiban a magyar dolgozók valósággal bűnösen el vannak hanyagolva. A rozsnyói események hátterében is a A hnustyai üzemben a Párt mutatja az utat és segíti a dolgozókat sikereik elérésében zött. Pénzjutalmat, kerékpárt, rádiót, értékes könyveket adnak. Ezenkívül az egész üzem versenyben áll Szlovákia többi vegyészeti üzemével. Az üzem legjobb élmunkásai Holdberger Imre 320%-kai és Belica Mária 250%-kal. Holdberger Imre a festékfinomító gépnél dolgozik. Ebben az évben három ember volt a gép munkájára tervezve, de ő egyedül vállalta mind a háromnak munkáját és így háromszázhúsz százalékra tudta teljesíteni a normát. Ezt az eredményét azután békefelajánlásával 5%-kal szilárdította. Belica Mária 250%-ra teljesíti a tervet. Megkérdezzük tőle, hogyan tud ilyen szép eredményt elérni. — Nagyon szeretem a munkám. — feleli Mária. — Gottwald elvtárs felhívására én is többet és jobbat akarok termelni. Az egyik műhelyben, ahol ezelőtt dolgoztam, sok volt a imtrnkaVonatunk Rimaszombatból lassú döcögéssel kiindult és minden két-három kilométer után megáíllt, hogy a kis falucskákból iskolásokat, meg munkásokat vigyen iskoláikba, illetve munkahelyükre. Sok megáLás és pihenés után vonatunk megérkezik Hriustyára. A gyár felé irányítjuk lépteinket. Az állomástól a gyárhoz egy keskeny út vezet, a patak mentén. Végtelen csend fogad, az üzemből nem hallani a gépek zúgását, pedig olyan eredményt émek el itt, az üzem munkásai, hogy arról mindenkinek tudni kell. A hnustyai üzembeft a pártszervezet mutatja az utat és irányítja a munkásokat a siker elérésében. A műszakiak a munkásokkal egyetértve valósítják meg a jobbnál jobb újítójavaslatokat. Ez év elejétől 17 újítójavaslatot alkalmaztak, amelyekkel 1,021.470.— koronát takarítottak meg. Az újítóknak kifizettek 16.236,— koronát. A legjobb újító javaslatot Migolya Jenő nyújtotta be. Az újítása abból állt, hogy a katlanban lévő hűtő és melegítő kigyók, sarkos vas konstrukcióra voltak felszerelve és ezt átszerelték sima konstrukcióra. Igy lehetővé vált az anyag jobb keverése és ma már nincsenek oylan nagy veszteségek. Nagyobb az eredmeny. Ugyanolyan töltésből nagyobb »eredményt tudnak elémi. Az újítójavaslat értéke 109.600— korona. Az újítók klubja szépen működik az üzemben. A klubnak 15 tagja van. Hármas csoportokban megbeszélik a felvetődő kérdéseket és megvitatják őket. Korabelnyikova an; módszerét februárban kzedték el és az eddigi megtakarítás 93.416 korona. A fahulladék jobb kihasználásával 33.462 koronát takarítottak meg és kevesebb faanyagot használnak fel. A májusi terv teljesítése 108 százalék. A termelés 1950-el szemben 36 százalékkal emelkedett. Ugyanakkor a fizetések 5 százalékkal nőttek. A munkások iskoláztatásáról az üzemvezetőség a legmesszebbmenően gondoskodik. Minden két hónapban tanfolyamokat rendeznek, ahol a munkások matematikában, fatechnológiában, gyorsírásban képezik magukat és tudásukat felhasználják a termelés növelésében. Ezeken a kéthavi tanfolyamokon harmincötén vesznek részt. Az üzemben a mímka versen y legmagasabb fokát vezették be. Verseny folyik a legjobb möheiyért, a legjobb mester, s a legjobb munkás címéért. A verseny állását minden hónapban kihirdetik és minden évben értékes jutalmat osztanak ki a legjobbak kőerő. Egy nőnek át kellett mennie más műhelybe dolgozni. Én ezt az áthelyezést elvállaltam. Először nehéz vol^ a munkám, mert az egész műhelyben az egyedüli nő voltam a férifak között. Eleinte gúnyoltak, de mikor látták, hogy megállom a helyem a munkában, más szemmel néztek rám. Mikor aztán látták, hogy a férfiak munkáját is el tudom végezni, sőt még jobban, mint ök, akkor már segítséget is kaptam tőlük. Két gépet kezelek az újítójavaslat bevezetése után. Munkaidőmet jól kihasználom. Az anyag közelebbhozásával nem kell annyit járkálnom és ki tudom minden percemet használni. A Békeív aláírásakor 5%-kal szilárdítottam a normámat, mert tudom, hogy C6ak a munkámmal járulhatok hozzá a béke megvédéséhez. Mint nő, örömmel írtam alá a békeívet, mert tudom, hogy ar Szovjetunió oldalán, a világ minden dolgozójával együtt kiharcoljuk a békét. Ujítójavaslatok születnek és élmunkások nőnek a hnustyai üzemben. A CslSz üzemi szervezete nagyon szép munkát végez. Az üzem vezetősége mindenben segíti a CslSz üzemi szervezetét. A pártszervezet a fiatalság erős támasza. Vezeti a fiatalságot a munkaversenyben és a verseny kiszélesítésében. Az ifjúság békekötelezettséget vállalt, brigádrmwkában dolgozik és igy vesd ki részét a békeharchan. Az üzemi pártszervezet a sajtó terjesztését is szorgalmazza. Agitációs kettősök a falvakbar minden egyes, családot meglátogatnak, hogy felvilágosítsanak mindenkit a béke fontosságáról, mert a békés munkánkkal elérjük nagy célunkat, a szocializmust. Kelemen Béta. politikát munka teljes hiánya áll. Mindezekből láthatjuk azt, hogy a kassai kerület rendelkezik káderekkel, a párttagság öntudatos és áldozatkész. A kerületi pártbizottság feladata az, hogy az elvtársakat nevelje, összefogja, helyes káderpolitikájával segítse és igy döntő módon megjavítsa a kerület pártmunkáját. A kerületi pártkonferenciákon, de általában Pártunk minden konferenciáján kell, hogy jobban takarékoskodjunk a idővel. Igy például a kassai kerületi konferencián az első és második napon túlsók időt bocsátottunk rendelkezésére olyan elvtársaknak, akiknek felszólalása általános volt vagy éppen statisztikai kimutatásokat tartalmazott. Viszont a második nap délutánján és a harmadik napon nem jutott idő olyan felszólalások bővebb tekintetbevételére, amelyek jól indultak és komoly hangúak és tartalmúak voltak. Csaknem egyáltalán nem történt említés ezen a kerületi konferencián a Központi Bizottságnak a pártsajtó terjesztéséről hozott határozatáról. Ezt a hibát a konferencia határozata küszöbölte ki, amely irányt adott a kassai kommunisták ezirányú munkájának. Harmincötezer előfizetőt szereznek a kassai kerületben a Pravdára és az Uj Szóra, hogy Igy a pártsajtó jobban segíthesse a párt. politikai munka színvonalának eme. lését. Nagy feladatok várnak a kassal kerületre. 1,250.000 tonna izzó acél ömlik majd formákba -a kohászati kombinát magaskemencéiben és a szocialista iparosítás győzelmi himnusza Kassa felől árasztja majd egész országunkat. Kassa kerületi kommunisták, van-e szebb, emberibb, dicsőségesebb fel< adat, mint biztosítani a kohászati kombinát, a szövetségi vasútvonal és más hatalmas építkezések előföl tételeit? Fogjatok munkába minden erőtökkel, magyarázzátok meg a kassai kerület és egész Szlovákia dolgozó népének, hogy e dicsőséges feladatok teljesítése mindannyiunk szabad és boldog jövőjét biztosítja. Horváth László. Az államvédelmi szervek az elmúľ napokban Prágában Václav Klus, volt nagykereskedő brevnovi villájában házkutatást tartottak. Ennek során 50 millió korona értékű be nem jelentett és az államosítás előtt eldugott arany, ezüst és éksTer nagy tömegét találták, 14 kg tört aranyat, nagyszámú aranyórát, ládaszámra ezüst evőeszközt. — Két képünk a Václav Klus nagykereskedő által eldugott ékszereknek egy részét mutatja.