Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-08 / 133. szám, péntek

Tömeggyilkosok Tizenegy hónapja, hogy az amerikai imperialisták orvul megtá nadták a koreai népet. A betolakodók válogatott hadosztályaikat vetették harcba, nagy erőket vontak össze. Mégis az amerikai tervek sorra kudarcot vallottak. A hős koreai katonák és a bátor kínai önkéntesek egyik csapást a másik után mérik ráiuk. Az imperialisták veszett diihüket.'a sorozatos vereségek felét í. védtelen asszonyok és gyermekek tömeges íelkoncolásán töltik ki. Ezek a rablólovagok, amint azt még a reakciós lo idoní Timesnek is el kellett ismernie — „angol, belga, görög segédcsapalaikat küldték tüneményesen gyors visszavonulásuk fedezésére"... de jóval a front mögött — amit szintén a Times vallott be: ,,az amerikaiak ... a liszinmanistákat is felülmúlták abban, hogyan kell a hüvelykujjuknál fogva felakasztani lányokat és hogyan kell néhány perc alatt petróleummal leönteni és felperzselni egy falut". A koreai néphadsereg és a kínai önkéntesek áprilisi támadása után a felszabadított területek lakossága az amerikai hóhérok borzalmas tetteiről számolt be. Pak Jun Szik, indzsei parasztfiatal elmondotta, hogv két nappal a város kiürítése előtt, a beavatkozók felperzselték a lakóházakat, a betegekkel együtt levegőbe röpítették a kórházakat. Az utóbbi hetekben az amerikai gyilkosok újablj szörnyű bűntettei kerültek napvilágra. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya az ENSz közgyűlése elnökéhez intézett levelében feltárta, hogy az amerikai háborús bűnösök bevetették a baktériumfegyvert. Az amerikaiak a bafctérMimfegyvert a békés polgár lakosság ellen használtak A visszavonuló bitangok több városban az élelmiszerkészletét himlőbaktériumokkal, a kutakat pedig tifuszbacillusokkal fertőzték meg. Áprilisig háiomezerötszáz himlőmegbetegedés fordult elő, ezek közül minden tizedik halálos kimenetelű volt. Ugyanakkor pestisbacillusokkal oltották be a fogságbaesett kínai önkénteseket. Trumen vitézei a „közönséges" tömegmészárlásokról áttértek a „tudományos" kivégzésekre. A mult háború fasiszta bűnöseit igyekeznek felülmúlni. Az amerikai imperialisták a német és japán fasiszták gyalázatos útját járják, amikor ,,tudoDiányos" tömegmészárlással akarnak sikert elérni, tízéves gyermekek, asszonyok megmérgezésével próbálják elkerülni a vereséget. Amilyen az útjuk, olyat, lesz végük. A had viselésnek e gyalázatos mód szerei nem törik meg a koreai nép erejét és az amerikai beavatkozókat sem mentik meg elkerülhetetlen vereségüktől. Feladataink a Kongresszus után Hejzlár elvtárs, a CsISz elnöke igazán nagyra becsülte dicsőséges első Szlovákiai Kongresszusunkat. örömteljes esemény volt ez minden szlovákiai fiatalnak, hiszen ifjúságunknak legjobb képviselői számoltak ilt be csoportjaink és ezzel Szövetségünk munkájáról, új feladatokat tűztek ki hazánk örömteljes építésében és a világ békéjéért való harcban A Kongresssus teljes egészében igazolta azt, hogy ifjú nemzedékünk a legnagyobb szeretettel és örömmel zárkózik fel szülőpártunk, a Csehszlovák Kommunista Párl mellé, amely rendíthetetlenül és győzelmesen harcol ifjúságunk boldogságáért. A Kongresszus éljenezte Široký, Gottwald és Sztálin elvtársakat és az elképzelhető legnagyobb szeretetét fejezte ki a Szovjetunió iránt. Leírhatatlan lelkesedéssel fejezte ki, hogy a CsISz minden akadály ellenére is hűségesen megfogja valósítani reá jutó részét a Párt által irányított nagyméretű, szocializmust építS tervünkből. Leszögezte a Kongresszus, hogy ragyogó példaképünk, a hősi szovjet Komszomol útján akar haladni, hogy el akarja sajátítani gazdag tapasztalatait, tanulni akar a Nagy Honvédő Háború if-jú hőseitől, Zójától, Maresjevtol és Oleg Koselejlól. Meg akarja tanulni tőlük a haza. a dolgozó nép és a Párt iránti határalalan szeretetét. A Kongresszus delegátusai világosan kifejezték, hogy minden ifjú legszentebb feladata minden erejét latba vetni a viágbéke megvédésére. Szlovákia egész ifjú nemzedéke nevében szilárd elhatározásunkat fejeztük ki, hogy a Demokratikus Világifjúsági Szövetségben megbonthatatlan egységben fogunk haladni az egész világ haladószellemö ifjúságával, a világbéke megerősítése érdekében. Mindezt kemény, odaadó munkával, új munkasikerekkel és rendszeres tanulással fogjuk bebizonyítani. Kongresszusunk olyan örömteljes feladatokat tíizöit ki, amelyeket csak igazán szabad ifjúság tud vállalni. Nem lehet nagyobb szerencse ifjú embernek, mint ebben a gyönyörű korszakban élni és aktivan résztvenni a szocializmus építésében, Szlovákul szocialista iparosításában. Minden szövetségi tag feladata elsajátítani azokat a tennivalókat, amelyeket a Kongresszus kitűzött, tanulmányozni a kongresszusi beszámolókat, (melyeket megtalálunk az Uj Szó május 2ö. és 27-i számaiban, valamint a CsISz járási titkárságain külön füzetekben) és átvinni az életbe, megvalósítani őket. Nagy felelősség hárul ebben minden szervünkre és funkcionáriusunkra felülről lefelé egészen helyi szervezeteink vezetőségéig, akiknek feladata a taggyűléseken megtárgyalni a kongresszusi határozatokat. A Kongresszus sikere tulajdonképpen attól függ. hogyan visszük át jelentős határozatát ŕgész mozgalmunkba, hogyan tudjuk biztositaiü mindennapi életünkben e határozatok bátor és lelkes megvalósítását, hogyan tudjuk megvalósításukra mozgósítani a még szervezetlen ifjúságot. Az üzemekben ki kell terjeszteni a norn-ySk felülvizsgálását. Bátrabban kell vezetni ifjúságunkat az új munkamódszerekhez, legjobb éknunkásaink és a szovjet sztahanovisták különleges tapasztalatai és módszerei elsajátításához. Fel kell lelkesíteni ifjúságunkat arra, hogy az élmunkás, az újító, a sztahanovista és a munka hőse legyen ideáljuk. Tovább és szélesebb alapokra kell kiterjesztenünk az élmuokásniozgálmat és a szocialista munkaversenyt, amely nagyon fontos módszer a termelőmunka emeléséhez, amely lehetővé leszi gyorsabb haladásunkat a boldog szocializmus felé. Szövetségünknek a falvakban aktívabban, harciasabban kell terjeszteni a falu szocializálásának gondolatát. Nagy lehetőség lesz erre néhány nap múlva az aratásnál. Nagyobb kezdeményező erővel, több aktivitással meg kell győzni a kis- és köz č p parasztok a t a szocialista falu előnyeiről. Több kulturális, propaganda és agitációs tevékenységet kell kifejteni a magasabbtípusú EFSz-ek érdekében Bátrabban kell megvalósítani a mezőgazdasági termelés új, haladó szocialista formáit. Traktorosainknak a falu szocializálása apostolaivá kell váiniok. Legyen példaképűk a Köztársaságirenddel kitűntetett Loksa László elvtárs, Az ifjúsági építkezések pedig a legme'gtiszteiőbb feladataink. Ezekért az új öntudatos ifjú, szocialista ember, ha kell, áldozatokat is fog tudni hozni. Békeszerető és hazafias feladatunk a „Szocializmus ifjú építői'' építkezését, a Szovjetunióval való Szövetségi Vasútat és az Ifjúsági Gátat a tervezett idő előtt befejezni. Iskolai csoportjaink nagy feladatok előtt állnak előkészülni i a záróvizsgákra, amelyek egybe vannak kötve a helyes pályaválasztás megvilágításának kampányával. A kongresszus határozatainak megtárgyalása, nagyban elősegíti a diákok döntését a pályválasztásnál Nagy figyelmet ke l szentelni a pionír-mozgalom felépítésének és megszilárdításának. A gyermekek riagy többségét be kell szervezni a pionírok közé. Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk a marx-leninizmus tanulmányozásáról és különösen nagy súlyt kell rája fektetnünk. Minden nappal bebizonyosodik, hogy a marxleninizmus elsajátítása, a szocializmus tanulmányozása és a szovjetirodalom tanulmányozása nélkül nem tudnánk építeni a szocializmust. Kongresszusunk után minden mozgalmi kampányunkat a közelgő Világifjúsági és Diákfesztivalra állítsuk be. Sz. J Bányász vagyok — ki több nálam? Ifjúságunk hazaszeretetét azzal bizonyítja, hogy ismerve ötéves tervünk feladatait, minden erejével azon dolgozik, hogv a terv teljesítésével napról-napra szebbé és gazdagabbá tegye hazánkat. Nehéziparunk és általában gazdasági életünk alapja a bányaipar. Érthető tehát, hogy legöntudatosabb, legodaadóbb fiataljaink indullak le a bányákba, hogy a föld „gyémántját", a szenet felszínre hozzák és iparunk éltető elemét gyárainkba, üzemeinkbe küldjék Páll László elvtárs Rimaszom* balba való. Az ifjúsági munkából jól kivette a iészét mindenkor. Az ifjúsági színjátszó együttesben pedig kiváló játékával szórakoztatta, nevelte Rimaszombat lakosságát hosszú ideig. Egyébként szabósegéd. Jobban mondva csak volt, mert néhány héttel ezelőtt elhatározta, hogy álad ja helyét — munkámat elvégezhetik a lányok is, — mondta és jelentkezett központunknál az Ifjúsági Bányá1 ba. Még aznap elutazott Mlinkybe, Néluiny nap múlva rövidke levelet írt, mely így hangzik: — Este félkilencre érkeztem meg. így csak másnap szálltunk le munkahelyeinkre. Egy reg bányász, mint újonctól huncut mosollyal ajkán megkérdezte tőlem: Nem félsz? — Mitől félnék? — feleltem és fütyürészve indultam le a bányába. Az első napon a „kacsákat" raktuk.' így kezdődött bányászmunkám. Egyébként mindennel elégedett vagyok. A koszt jó. Szobatársaim szeretik a rendet és nagyon szép a szobánk mindég. Csak éppen az furcsa, hogy nagyon kevés magyar fiú van közöttünk. A mi barakkunkban egyedül csak én vagyok magyar. Szeretném, ha megüzenhetném minden magyar ifjúnak, hogv várjuk őket. Ifjúsági Mi a válaszotok?