Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-03 / 129. szám, vasárnap

4 ujszö 1951 június 9 A füleki dolgozók megismerték a béke útját Gyönyörű, napfényes reggel volt, mikor beléptünk a gyár kapuján. Az udvarban vagonok, kiskocsik állnak. Néha egy-két ember jön ki a műhely bői, egyenesen a csevicés hordónak tartva, hogy a jó reggeli után szom­jukat enyhítsék. Az óra mutatója 10 órát jelez és a nap mindig erősebbe/i szórja sugarait. Mikor a zománcozó műhely ajtaját becsuktuk magunk mögött, azt remél tük, hogy majd csak megszűnik egy kissé a hőség. De tévedtünk, mert be­léptünkkor már az arcunkba csapott a kemencéből felénk áradó meleg és perceken belül úgy éreztük, mintha gőzfürdőben volnánk. A műhelyben félmeztelenre vetkőzött égetők mo­zogtak a kemence szájánál és percnyi pontossággal húzogattak ki a kiégetett vérvörös edényeket. Ezek az edények futószalag rendszerrel kerülnek kézről­kézre, míg eljutnak a raktárig, hogy onnan becsomagolva kerülhessenek dolgozóink konyháiba. A zománcozó műhelyben nincs em­ber, aki ne írta volna alá a békeívet. Mind megértette, hogy miről is van szó. Amikor a füleki munkások aláír­ják a békeívet, átérzik, hogy nem­csak egyszerű aláírásról van szó, ha­nem arról, hogy azt a szenvedést, nélkülözést nem akarják újból átélni, amit a mult világháborúban elszenved­tek. Megállunk az egyik munkás előtt és. látjuk, hogy mélyen belemerült munkájába. Megkérdezzük a munka­vezető mestert, mennyire végzi mun­katervét ez a szorgalmas munkás. Megtudjuk, hogy 160 százalékra tel­jesíti normáját. Egy percre megáll, hogy új munkadarabot vegyen a ke­zébe és ezt a szünetet kihasználva, szóba elegyedünk vele. Adamec Já­nosnak hívják, 1921 óta dolgozik az üzemben. Ügyességével és a munka­Idő jó kihasználásával tudja elérni ezt az eredményt. — Mikor a békeívet aláirtam, — mondja Adamec János, — a múltra kellett gondolnom, arra a múltra, mi­kor még sztrájkolni kellett a nagyobb darab kenyérért. Én nem kívánom Vissza azt az időt. Megtörli izzadt homlokát és Így folytatja: — Hulitáról nagyon sokat lehetne beszélni. Sok embert tett tönkre. 1936-ban funkcionárius voltim, a sztrájkot én szerveztem és amiatt üldözésben volt részem. Zupka elvtárv nak köszönhetem, hogy felmentettek a bíróságon, mert 5 volt a védőm. Hat hétig voltam munka nélkül. Ha valaki nagyobb bért kért, akkor elbocsátot­ták. A zománcozóban volt a legala­csonyabb munkabér az egész otszág­ban. Most már megértem, hogy miért írta alá a békeívet, az én apám s>. Ott dolgozott a füleki gyárban. Együtt harcolt velük, résztvett a nagyot £ da­rab kenyérért folyó sztrájkban. A füleki munkások mind aláírták a bókejvet és megértették azt is, hogy miért írták alá. Mert nem akarnak munkanélküliséget, békét akarnak, ha­ladni a nagy cél, a szocializmus felé. Ahogy végigmegyünk a műhelyen, láthatjuk mindenhol, hogy a munkás­kezek alkotnak, 6zebbé tesznek min­dent. Azok a munkások, akik meg­mutatták erejüket Hulitának, a ki­zsáitmányolónuk, ma a békeívet írják alá, hogy megmutassák erejüket a kapitalistáknak, akik ellen ma sok­millió dolgozó harcol. — Kötelet érdemel az, aki nem Írja alá a békeívei, — mondja Horváth Matild, — aki normáját 145 százalékra teljesíti. — A békeívet aláírtam, de ha kell tízszer is aláírom. Utolsó em­ber az, aki nem írja alá. Én tudom, hogy mi a háború. Bratislavában lak­tam és kétszer kibombáztak, úgy ma­radtam hajléktalanul. A mult kapita­lista rendszerben nem volt munka és húszkoronás segélyből kellett meg­élnünk négyünknek. A múltban sok­szor korán reggel ott álltam a gyár kapuja előtt munkára várva, de nem kaptam munkát. Ha mindenki átérzi a béke fontosságát és kitart mellette, nem lesz újabb háború és gyilkolás. így beszélnek sokan a füleki gyár­ban. A díszftő osztályon Katona Irén, aki 157 százalékra teljesíti a normá­ját, ugyanúgy Trenka János is, akinek felesége az apátfalvi textilüzem legjobb j élmunkása. Ketten, férj és feleség | együtt, munkával harcolnak a béké­ért. De kiveszi részét a CsISz üzemi szervezete is a békéért folyó küzde. lemből. Az üzem veztősége segít min­den munkában. A CsISz üzemi szerve­zete brigádmunkáva 1 igyekszik meg' mutatni békeakaratát. A Szövetségi Vasútvonal részére csináltak edénye ket brigádmunkával. Megértették a napokban lezajlott kongresszus jelen­tőségét és munkatervet dolgoztak ki. De politikailag még nagyobb munkát fejthetnének ki, ha a politikai vezető jobban törődne a csoportokkal. A CsISz-szervezet propaganda és felvi­lágosító munkát vegez. A falvakon meglátogatják az Egységes Földmű­ves Szövekezeteket és megvilágítják előttük a jövő feladatait. A íüleki mun­kások, akik megismerték a mult szen­vedéseit, ma egységesen haladnak azon az úton, amely a szebb életet mutatja és amelyet a béke útjának nevezünk. K. B. A királyhelmeci, tőketerebesi és szecsői járások szövetkezeti tagjai túlhaladják beszolgáltatási kötelezettségeiket A királyhelmeci, tőketerebesi és szecsői járások szövetkezeti tagjai, va­lamint kis- és középföldműveseink i beszolgáltatási feladatok aláírásánál kö telezettséget vállalnak, hogy túlhalad ják a reájuk rótt beszolgáltatási felada tokát. Ezeket a kötelezettségválialáso' kat az SzKP június 1—3-i kerületi kon> ierenciájának a tiszteletére teszik. A királyhelmeci járás 35 községé­ben május 31-én 28 községben 80 szá zalékra és 3 községben — névszervnt Čierna, Viniíký és Veľké Trakaný-ban 100 százalékra aláírták a beszolgál­tatási szerződéseket. A királyhelmeci járásban az előírt feladatok túlhaladá sara szóló kötelezettségvállalások több száz mázsa gabonát, burgonyát, zöld­séget, kukoricát és húst tesznek ki. Eddig a szövetkezeti tagok 1.068 má­rica, 650 mázsa burgonya, 627 mázsa árpa, 91 mázsa zab, 134 mázsa kuko­iha, 650 mázsa burgonya, 627 mazsa zöldség, 1220 darab tojás, 1390 liter tej, 143 mázsa marha- és 4 mázsa (sertéshús, Valamint 20 mázsa hüvelyes és 50 mázsa szalma beadására kötelez ték magukat a kontingensen felül. A királyhelmeci járás szövetkezeti tagjai még egyéni békefelajánlásokat is fit­tek, mint például brigádosokat tobo­roznak a szövetségi vasútvonal épít­kezésére, nyersanyagot gyűjtenek és új szövetkezeti tagokat szereznek a kis- és középföldművesek soraiból. Két EFSz kötelezte magát, hogy ma­gasabb típusú munkamódszerre tér át: a leleszi EFSz a IV., a Malý Horeš-i EFSz pedig a III. típusra tér át. A le­leszi szövetkezeti tagok elvállalták, hogy a kontingensen felül beadnak a dolgozók élelmiszerellátására 150 mázsa búzát, 40 mázsa rozsot, 50 mázsa ár­pát és 20 mázsa marhahúst. A zempléni EFSz 200 mázsa gabonával, 20 mázsa kukoricával és 100 mázsa burgonyával emelte beszolgáltatási feladatait. A szö­vetkezeti tagok, karöltve a malýhore­Megkezdődött a békeszavazás városon és falun Eddig már másfélmilliónál t5bb dolgozónk adta szavazatát a békeegyezményre A Nemzeti Arcvonal Akcióbizott­ságának központi tanácsa és a Cseh­szlovákiai Békevédők tanácsa pénte­ken, június 1-én • jelentést bocsátott ki a népszavazás eddigi eredményéről, melyben többek között ez állt: Május 26-tól üzemeinkben, hivata­lainkban és iskoláinkban népszavazás folyik az öthatalmil egyezményért, mely egyben tiltakozás Nyugat-Né­metország felfegyveizése ellen, továb­bá elítéli az áruló emigrációt, amely az SS-bünözőkkel szét akarja tépni, tönkre akarják tenni Köztársaságunkat. Az eddig bejelentett eredmények alapján Köztársaságunk összes kerü­leteiben május 31-ig üzemeink 1,548.166 dolgozója szavazott, a békére. Ez az eredmény bizonyítja azt, hogy dolgozóink milyen nagyon értik e tör­ténelmi népszavazás jelentőségét és kifejezi határozott akaratukat, hogy a Világ Béketanács felhívása alapján a béke megvédésére új, építő kötelezett­dik és kifejezik gyűlöletüket az ame­rikai imperialisták háborús tervei ellen. Az üzemekben kötelezettségeket vál­lalnak az egyes dolgozók és csopor­tok, hogy fokozni fogják teljesítmé­nyüket és hegy még gyorsabban fog­ják teljesíteni és túlteljesíteni ötéves tervünk feladatait. Ifjúságunk Is több mint 100.000 órai önkéntes brigád­munka ledolgozását vállalta és ezzel bizonyítja azt, hogy milyen megértően és öntudatosan fogja fel a világ' békéért folytatott harc jelentőségét. Az üzemek és iskolák nagy részé­ben a népszavazást ezen a héten befe­jezik. Es egyben megkezdődik a nép­szavazás varosainkban és falvainkban. I A Nemzeti Arcvonal Akcióbizott ;á­közpon tokát létesítenek, melyekben minden polgárt tájékoztatnak minden világbékéért folytatott harcra vonat­kozó kérdésről. Ezek a központok kül­dik ki a Nemzeti Arcvonal agitációs kettőseit, akik népezavazó cédulákkal meglátogatnak minden polgárt. Ez alkalomból legfőképpen a falu dolgozói juttatják kifejezésre készségüket a béke megvédéseie új építő kötelezett­ségek vállalásával, melyek arra irá­nyulnak, hogy nagyobb terméshozamot és lehető leggazdagabb aratást érjenek el. A Nemzeti Arcvonal akció bizottsá­gának központi tanácéa és a Cseh­szlovákiai Békevédők tanácsa bízik ab­ban, hogy a Nemzeti Arcvonal összes szervei, funkcionáriusai és tagjai min­dent megtesznek, hogy minden polgá­runkat megnyerjék a béke ügyének. Segíteni fognak agitációs kettősöket alakítani, anrelyek meglátogatnak minden családot és mindenhol gondo­san öíitudatositó munkát fognak vé­gezni. Ilyen módon biztosítják a nép­szavazás sikeres lefolyását, amellyel népünk határozott választ ad a nyugati imperialisták, a háborús uszítók sötét terveire. Sí kis- és középföldművesekkel 50 má­zsa búza, 200 mázsa burgonya, 500 má­zsa zöldség és gyümölcs és 50 mázsa marhahús beszolgáltatására kötelez­ték magukat. Hasonló békefelajanlá­sokat tettek a pribeniki, a nižnávieskai, a radi, svätušei és a vel'kétarkányi-i szövetkezeti tagok és kis- és közép­földművesek is. A tőketerebesi járás szövetkezeti tag­jai is azon vannak, hogy az előírt be­szolgáltatási feladatokon kívül mennél több gabonát tudjanak bocsátani dol­gozó népünk élelmiszerellátására. Az a körülmény, hogy a földeket jól meg­művelték és hogy megadták a földek­nek a szükséges műtrágyát, valamint az, hogy kizárólag csak nemesített ve tőmagot használtak, megteremtette a jó termés előfeltételeit. Ennek köszön­hető, bogy e járás szövetkezeti tagjai nagyon értékes beszolgáltatási kötele­zettségeket vállalhatnak a kontingen­sen felül. Elég megemlítenünk a Slo­tesszük — mondják a szövetkezeti ta­gokat, akik 900 mázsa gabona beszol­gáltatására kötelezték magukat a kon­tingensen felül. „Ezt annak tudatában tesszük — mondják a szövtekezeti ta­gok —, hogy így mi is hozzájárul­hatunk dolgozó népünk élelmiszerellá­tásához és a szocializmus gyors kiépí­téséhez hazánkban." Én ís jól gazdálkodom, 3 mázsa műtrágyát szórtam el hektáronként a földjeimre, de mégse terem az én földem olyan gabonát, mint a szövetkezeté — mondja Csaplár Ferenc 4 hektáros egyénileg gazdálkodó A nagykeszi EFSz a legpéidásabb rendben működik. A szövetkezet be­fejezte a 30 hektáros cukorrépa egye­lését és most kerül sor a 9 hektár marharépa egyelésére. A dohánypa­lánták is ki vannak ültetve és már kapálni lehet őket. De nemcsak lehet, hanem muszáj is. A kukorica kiülteté­se is megtörtént rendes időben. Erre a bizonyíték az, hogy a kukoricát már lehet kapálni. A kul<oricának az első kapálását lovas kapálógéppel végzik. A krumpli is elérte növésben azt a fokot, hogy már kapálni lehet. A szövetkezet területein gyönyörű vetések vannak. A rozs már eléri az embermagasságot. A búza is szépen hányja mái a kalászáV Meg van a műtrágyának és a jó gazdálkodásnak az eredménye. Nem hiába mondja Csaplár Ferenc egyénileg gazdálkodó 4 hektáros gazda: — Én is jól gazdálkodom és elve­tettem 3 mázsa műtrágyát hektáron­ként a földemre, még se terem az én földem olyan gabonát, mint a szövet­kezet földje. Csaplár Ferenc ezért el­határozta, hogy a jövő évben ő is be fog lépni az EFSz-be. Nem azért, mintha a beszolgáltatást nem tudná beadni. A beszolgáltatást ma könnyen be lehet adni, mert akkor vetették ki, mikor már lehetett látni, hogy milyen termés várható. Nagyon helyes ren­delet volt, hogy a beszolgáltatást ak­kor kell szétírni, mikor már láthatjuk, hogy milyen termés mutatkozik. Nagykeszin a beszolgáltatás szét­írásával mindenki meg van elégedve, egynéhány zsírosparaszt kivételével. De meg vannak ám elégedve az EFSz­tagok is, mert a terv a földjeiken hek­táronként 20 mázsa búza termésével számít és ahogyan a termés mutatko­zik búzából elérik a 26-27 mázsát hektáronként Kulcsár Vince szövetkezeti tag a kö­vetkezőket mondja: — Mielőtt a szövetkezetbe léptem, 2.5 hektár földön gazdálkodtam. Se éjjelem, se nappalom nem volt ettől a kis földtől és mégis alig tudtam belőle megélni. Ha most valaki azt mondaná, hogy lépjek ki a szövetkezetből, in­kább valasztanám a halált, mint azt, hogy mégegyszer 2.5 hektáron gaz­dálkodjam. A nagykeszi EFSz vezetői a legna­gyobb súlyt az aratási előkészületekre fektetik. Elhatározták, hogy a község egyénileg gazdálkodóival együttesen közös aratást fognak végrehajtani. Ezt a határozatot a község 99 száza­lékban elfogadta. Az EFSz-tagok ar­ról is gondoskodtak, hogy a tojásbe­szolgáltatáiStól is megszabaduljanak. Baromfifarmot létesítettek a szövetke­zeten belül. Minden szövetkezeti tag bead most egy tyúkalja csirkét és ez­zel a jövő év elejétől megszabadulnak a tojásbeadástól. A kis csirkéket és libákat Parázseji Julianna gondozza* Ugy vigyáz rájuk, mint a szeme fé­nyére, állandóan közöttük van. Szarka István. Meggyorsítva fejezzük be a len és a kender vetését Az idén több 'pari növény, több lenn­és kender termelését terveztük, mint a mult évben. Az egyes termelők idejé­ben megkapták a reájuk eső vetési terü­let mennyiségének előírását. Hasonló­képpen a népi közigazgatás szervei is idejében gondoskodtak vetőmagról. Az idén az időjárá. is nagyon megfelel a len- és kender termelésének. Ennek el­lenére mind az egyes kerületekben, mind a járásokban még mindig hátra­maradás mutatkozik a fentemlített Ipari növények vetésében. A május 26-ig befutott jelentések szerint a bratisiavai kerületben a nagy­megyeri és a dunaszerdahelyi járásban mutatkozik hátramaradás. A nyitrai ke­rületben a galgóczi, az ógyallai és a privlgyei járásban kell nagyobb gondot fordítani a len- és a kender vetésének befejezésére. A besztercebányai kerü­letben általában elég gyenge a helyzet. Különösen a rimaszombati, az ipolysá­gi, a poltári és a zólyomi járásokra gondolunk. A zsolnai kerületben is elég nagy a hátramaradás. Nem beszélve a kassai kerületről, ahol a lennek még csak 73 százalékát, a kendernek pedig 93 százalékát vetették el. Az eperjesi kerületben főleg a nagymihályí, szob­ranci, az iglói, a humennei és az eper­jesi járásokban kell törekedni a késés behozására. A lenvetési tervet feltétlenül teljesí­teni kelí. Az időjárás kedvező, úgy­hogy be lehet még hozni az eddigi ké­séseket. A járás és a helyi Nemzeti Bizottságok segítsenek a mezőgazda­sági vállalatoknak a hátramaradást be­li ?.ni, ügyeljenek a terv teljesítésére minden egyes járásban, minden egyes községben. Csakis így tudjuk dolgozó­inkat ellátni ejegendő mennyiségű tex­tillel. _ A nagykeszi III. típusú EFSz-ben példásan kidolgozták az aratási munkálatok tervét A nagykeszi EFSz azok közé a sző' vetkezetek közé tartozik, amelyek ide­jében ós példásan kidolgozták az ara tási munkálatok tervét. Ez az aratási terv tényleg követendő példaként áll­hat a többi magasabb típusú EFSz-ek előtt is. Hogyan jártak el a nagykeszi szövetkezeti tagok a terv kidolgozásában. A szövetkezeti tagok először közös értekezleteken megtárgyalták az aratási munkacsoport számára, mégpedig Amikor pontosan megállapították az egyes vetésnemekről szóló adatokat, valamint a munkaerő- és a gépkészle­tet, a kijelölt szövetkezeti tagok ja­vaslatot adtak be az aratási tervre két munkacsoport számára, még pedig olyan módon, hogy a két csoport mun­kája egymást kiegészítse és hogy minden munkalehetőséget kihasznál­hassanak. Ezt a tervjavaslatot azután a szövetkezeti tagok a taggyűlésen részletesen megtárgyalták és további intézkedéseket tettek az aratási mun­káltok sikeres megvalósítására. Meg­beszélték a munkacsoportok és oszta­gok összeállítását, a traktorállomással való szerződés megkötését, megtár­gyalták a normákat és a versenyzést, stb. A szövetkezeti tagok a saját ara­tási tervük kidolgozásán kívül segí­tették megszervezni az egyénileg gaz­dálkodó kis- és középföldművesek kö­zös aratási munkáját is. Ezáltal meg­teremtették annak az előfeltételeit, hogy az egész községben az aratási munkák szervezetten fognak megva­lósulni. Mit tartalmaz a nagykeszi EFSz aratási terve? A nagykeszi EFSz aratási terve szerint összesen 193 hektár gabonát kell learatni a szövetkezeti földeken. Az első munkacsoport 114 hektáron, a második j-^dier 97 hektáron fogja el­végezni az aratást. Az egyénileg gaz­dálkodók a közös terv szerint 153 hek­tár gabonát fognak learatni. A szövetkezetben két állandó mun­kacsoport Lgja végezni az aratási munkálatokat. Négy önkötözőt és a szükséges r ennyiségű traktort idejé­ben a munkacsoportok rendelkezésére bocsátanak. A szövetkezeti tagok a tervben az egyes gabonafélék beérése szerint az aratás megkezdésének ide­ié 1 is meghatározták. így például az első munkacsoport az őszi árpát június 25-ig körülkaszálja, június 25-én és 26-án learatja, összekötözi és keresz­tekbe rakja, június 27-én pedig elvég­zi a tarlóhántást. A beszolgáltatandó gabonát mindjárt a cséplőgéptől el­szállítják. A szövetkezeti tagok úgy dolgozták ki a tervet, hogy a gépek­nek egyik helyről a másik helyre való átvonása a gabona beérése szerint mind a szövetkezeti földeken, mind az egyénileg gazdálkodó kis- és közép­parasztok földjein simán folyjon. A nagykeszi EFSz-ben elég aratási gép van, úgyhogy meg vannak az előfelté­telei annak, hogv az aratást idejében és jól el lehet végezni. Mindkét mjnkacsoport keretében osztagokat alakítottak, amelyek egy­részt az önkötözőkkel fognak dolgoz­ni, másrészt pedig a tarlóhántást vagy a cséplést stb., fogják végezni. Néhány szövetkezeti tag az egyénileg gazdál­kodók közös munkájában fog segéd­kezni. A kis- és középföldművesek, va­lamint a szövetkezeti tagok ilyen szo­ros együttműködése bizonyára azt fog­ja eredményezni, hogy további dolgo­zóparasztok belépnek az EFSz-be. A szövetkezeti tagok a szövetkezeti földeken való munkákra több esetben magasabb normákat állapítottak meg, mint az egyénileg gazdálkodók föld­jeire. Ezt az tette lehetővé, hogy az egyesített nagy szövetkezeti táblákon jobban ki lehet használni a gépeket, mint a szétparcellázott egyéni földe­ken. így például a marokszedő géppel való kaszálás normája a szövetkezet­ben 2.5 hektár, a szövetkezeten kívül pedig 2 hektár. A tarlóhántás normája az EFSz-ben 0.9 hektár, az egyénileg gazdálkodóknál pedig 0.7 hektár. A normákkal egyidejűleg az EFSz meg­állapította a tagok számára a munka jutalmazását a ledolgozott munkaegy­ségek szerint. Az aratási munkálatokat nagyobbrészt a III. és IV. nehézségi osztályba osztották be. Az egyénileg gazdálkodók számára pénzben állapí­tották meg a jutalmat. Az EFSz az egyénileg gazdálkodó földműveseknek a közös aratási munkálatok elszámo­lásában is fog segíteni Hogyan fogja a nagykeszi EFSz biztosítani az aratási munkálatok tervének teljesítését. A szövetkezeti tagok tudatában van­nak annak, hogy az aratási munkála­tok tervét pontosan be kell tartaniok, ha azt akarják, hogy minden szem ga­bona idejében kerüljön be a földekről. Az EFSz mindenekelőtt a szocialista munkaverseny bevezetésével akarja biztosítani a terv teljesítését. A csopor­tok közötti versenyt rendszeresen kiér­tékelik. A terv teljesítésének érdekében az EFSz igen nagy súlyt fektet a mun­kacsoport heti értekezletéire, amelye­ken rendszeresen kiértékelik az aratási munká'atok folyamatát. Ezeken az ér­tekezleteken, továbbá az egyes dolgo­zók, munkacsoportok és osztagok ki­cserélik tapasztalataikat és megbeszélik az esetleges hiányosságok kiküszöbölé­sét. És végül a szövetkezet vezetősége a munkacsoport vezető jelenlétében mindennap rendszeresen felülvizsgál­ja az aiatási terv teljesítését és szük­ség esetén a következő napi tervet a • körülményekhez képest módosítja.

Next

/
Thumbnails
Contents