Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-29 / 151. szám, péntek

11 j SZ0 3951 június 29 A szovjetnép nagy érdeme Tíz esztendeje, hogy az amerikai és angol militaristák dollárjaiból és font­jaiból felhizlalt hatalmas fasiszta ha­digépezet egész erejével a Szovjet­unióra támadt. A fasiszta Németor­szág Európában aratott könnyű győ­zelmétől megrészegedve arra számí­tott, hogy villám-háborúban megsem­misíti a Szovjetuniót. Az imperialisták leplezetlen öröm­mel fogadták Hitler kannibáli célkitű­zését. Elsősorban az USA és Anglia úgy vélték, hogy így mások kezével sikerül meggyengíteniök a Szovjet­uniót és közben veszedelmes verseny­társukat, Németországot is lesodor­hatják a világ színpadáról. Azonban, mint a szovjetállammat kapcsolatos egyéb számítások, ez is megbukott. Sztálin, a szovjetnép nagy vezére és tanítója, a lángeszű hadvezér, vette kezébe az ország politikai, gazdasági, katonai vezetését és élé­re állt annak a harcnak, amely a fasisztákon aratott világtörténelmi Jelentőségű győzelemhez vezetett. Sztálin 1941 július 3-án elhangzott rádióbeszédében feltárta a háború okait, fasiszta rablóháborúnak nevezte a hit­leri Németország agresszióját és hon­védő háborúnak a szovjethadsereg hősies küzdelmét. Sztálin a szocialista haza megvédéséért harcoló Szovjet Hadsereget a győzelem kivívását szolgáló harci programmal fegyverez­te fel. „A fasiszta elnyomók ellen vívott és az egész népet felölelő Honvédő Háborúnak — mondotta Sztálin elv­társ — nemcsak az a célja, hogy az országunk felett tornyosuló veszélyt megszüntesse, hanem az is, hogy se­gítsük Európa minden népét, mely a német fasizmus igája alatt nyög." A szovjetnép hadereje megsemmisí­tette a fasiszta rendszert és megmen­tette az európai civilizációt a barna pestistől. Ha a háború első éveiben, mikor a Szovjetunió egyedül vívta elkeseredett harcát a fasiszta rablók ellen, Anglia és Kanada 4 milliós, s Amerikai 2 mil­liós hadseregét átdobták volna Euró­pába a második front megteremtése érdekében, egész Európa sokkal gyor­sabban felszabadult volna a fasizmus igája alól. Az Egyesült Államok, Anglia ural­küodó körei azonban „A Szovjetunió meggyengülésére, súlyos vérveszte­ségére és arra számítottak, hogy a kimerítő háború következtében a Szovjetunió hosszú időre elveszti je­lentőségét, mint nagy és erős hata­lom, ha a háború után függővé válik az Északamenkai Egyesült Államoktól és Nagy-Britanniától." A szovjethadsereg, Sztálin vezeté­sével, Moszkva alatt mérte első meg­semmisítő csapását a németekre, s ezzel pozdorjává zúzt a a Németor­szág legyőzhetetlenségéről költött le­gendát. A második, 1942-ben Sztálin­grádnál elszenvedett vereséget a né­met fasiszta rablók már soha többé nem tudták kiheverni. Ettől kezdve szüntelenül a szovjethadsereg tartotta kezében a hadműveletek kezdeménye­zését. A sztálingrádi győzelem az em­berekben megerősítette a felszabadu­lásban vetett hitet. Amerikának és Angliának ekkor már 12 milliós jól felszerelt hadsereg, tankok és repülők tízezrei állottak rendelkezésére. Kedvezően alakult a helyzet az ellenség, vég'eges leverésé­re, de az imperialisták még csak nem is gondoltak a második arcvonal meg­nyitására. A szovjethadsereg szétverte a németeket Kurszknál, csatát nyert a Dnyepernél, Szmolenszknél és to­vább folytatta győzelmes előnyomu­lását. 1944 úgy került be a történelembe, mint a szovjethadsereg döntő győzel­meinek éve. Az USA és Anglia ural­kodó körei attól való félelmükben, hogy a Szovjetunió a német fasiszta hadsereg leverése után megszállja egész Németországot s Franciaország felszabadításával nagyon megerősíti külpolitikai tekintélyét és súlyát, a háború negyedik évében végre meg­nyitották Nyugaton a második arc­vonalat. Céljuk most sem az volt, hogy a hitleri zsarnokságot teljesen szétzúzzák, hanem az, hogy a szétvert fasisztamaradványt megmentsék, a népellenes reakció rendszerét Európá­ban fenntartsák. A hitlerista rablók blokkjába tartozó fasizált Finnország, a román király­ság, a cári Bulgária ás Horthy-Ma­gyarország, azonban a szovjethadse­reg győztes előretörése következté­ben kiesett a háborúból. Európa népei örömmel fogadták a felszabadító szov­letkatonákat. A 6zovjethadsereg 1945­ben megindult hatalmas támadása végleg szétzúzta az ellenséget. 1945 május 2-án Berlin elesett és május 9­én véget ért a hitlerizmus uralma Európában. Alikor a Szovjetunió szétzúzta a fasiszta Németország katonai ha­talmát, nemcsak a fasiszta járom alól szabadította fel Közép- és Dél­kelet-Európa népeit, de egyben meg­írta: V. VOROBJEV, altábornagy. nyitotta a demokratikus és szocia­lista fejlődés útját is. A szovjet­államtól, annak ellenére, hogy a hit­leri Németország a Szovjetunió megsemmisítésére tört, távol állt a bosszú gondolata. .,... nevetséges volna, — mondotta Sztálin elvtárs még a háború folyamán, — Hitler klikkjét a német néppel, a német állammal azonosítani. A történelem tanúlsága az, hogy a hitlerek jön­nek és mennek, de a német nép, a német állam — marad." A fasiszta Németország leverése után a Szovjetunió, vállalt kötelezett­ségéhez híven, hadat üzent Németor­szág legerősebb szövetségesének, az imperialista Japánnak — és ebből * háborúból is győztesként került ki. Japán leverése lehetővé tette a Ko­reai Demokratikus Köztársaság meg­alapítását és előkészítette a nagy kí­nai nép győzelmét Csang Kai-sek, az USA ügynöke felett, aminek eredmé­nyeképpen megalakult a Kínai Nép­köztársaság. Ezek a győzelmek India, Burma, a Fülöp-szigetek, Malaja, Viet­nam elnyomott népét is a függetlensé­gükért és szabadságukért vívott harc­ra lelkesítették az idegen rablók ellen. Mig az imeprialisták által kirob­bantott első világháború a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméhez vezetett, a második vi­lágháború a népi demokratikus or­szágok kialakulását eredményezte Közép- és Délkelet-Európában, és a kínai nép történelmi jelentőségű nagy diadalához vezetett. „Ha az imperialisták kirobbantják a harma­dik világháborút, — mondotta Ma­lenkov elvtárs az Októberi Forrada­lom 32. évfordulóján, — akkor ez a háború már nem egyes kapitalista hatalmak, hanem az egész világka­pitalizmus sírja lesz," • A szovjetnép és a szovj'ethaderS önfeláldozó harcával a második világ­háborúban megmentette az európai civilizációt a fasiszta pogrom-lovagok­tól. „Ebben van a szovjetnép nagy érdeme az emberiség történetében", — mondotta Sztálin elvtára. Az, hogy a szocializmus erői kerül- [ tek ki győztesként a reakció erőivel 1 vívott gigászi küzdelemből, eleven bizonyítéka a szovjet társadalmi rend­szer fölényének minden más társadal­mi rendszer felett. A szovjetnépet Lenin-Sztálin pártja mozgósította a fasiszta rablók elleni győztes harcra. A Párt szervező mun­kája fogta össze a szovjetnép minden erőfeszítését és minden erőt, minden eszközt a közös cél, az ellenség leve­rése ügyének szolgálatába állított. A világ minden népe Sztálin elvtársat tekinti a fasizmus sötét erői feletti győzelem megszervezőjének, az ő drága neve áll legközelebb a népek szívéhez. A háborúban Sztálin mutatta meg a fasizmus leveréséhez vezető útat és a háború után, mikor az imperialisták tábora az USA vezetésével most nyíl­tan a harmadik világháborúra készülő­dik, Sztálin mutatja a békeharc útját is az egész világon Sztálin, a béke nagy zászlóvivője mondotta a közelmúltban, hogy a béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik 2 béke megőrzésének ügyét és végig kitartanak mellette. A népek szeretett vezérének és tanítójá­nak szavai mélyen belevésődtek a leg­szélesebb tömegek tudatába és hatal­mas mozgató erővé váltak a háborús gyújtogatok elleni világot átfogó bé­keharcban. Egy üzem, ahol a kommunizmus építkezései számára turbinákat készítenek A leningrádi J. V. Sztálin-üzem munkaterme, ahol a kommunizmus épít­kezései számára a víziturbinákat készítik, olyan hatalmas, hogy egy nagy­város egész utcája többemeletes házaival együtt eltérne benne. Ebben a műhelyben a gépek olyan hatalmasak, mintha csak házak lennének. A gépek fölött hatalmas daruk dolgoznak, amelyek a néhány tonnás öntvényeket, gépalkatrészeket emelgetik,' amelyek a folyók erejét villanyerőre változtat ják át. Az öntvényeken piros krétával ez van ráírva: „Volga—Don", ezek a Cimlianszký víziturbina első alkatré­szei, amely július első felében lesz be­fejezve. Az üzem műhelye felett vö­rös vándorzászló leng. Ezt a vándor­zászlót az üzem víziturbina előkészítő műhelye ha-colta ki magának a mun­kaversenyben A 225 méter hosszúságú előkészítő terület tele van kü'önféle alkatré­szekkel. Ezek mind a turbina alkatré­szeinek nehéz öntvényei, hatalmas csapágyházak, vasúti vagón nagyságú olajtartályok és hasonlók. A műhelybe olyan hatalmas alkatrészeket dolgoz­nak ki, mint például a Cimlianszký vil­lanyerőmű hajtókereke, melynek át­mérője néhány métei és több tíztonna súlya van. A kerék külső felülete dur­va, hogy a betonozásnál maximális stabilitása legyer,. A belső felületek gondosan ki vannak dolgozva, eszter­gályozva és kicsiszolva. Ez a nehéz fémkerék, amelyet csak több ló tudna helyéből megmozdítani, könnyen forog a karusszelesztergakés alatt. A szomszédos gépeken, még na­gyobb alkatrészeket dolgoznak ki. A legnagyobb felelősséggel járó műsza­ki munkákat Kuzma Makarov fém­olvasztár végzi ö dolgozza ki a tur­bina hengerét, amely hatalmas alkot­mány. A tízezei tonna súlyú hatalmas prés hengeralakúra nyomta a fémet. A J. V. Sztálin-üzemben ezeket a ha­talmas nagy teljesítőképességgel dol­gai készítik. A turbina alkatrészeinek kidolgozása komplikált, de ezek a ha­talmas nagy teljeitőképességgel dol­gozó gépek az alkatrészeket ezred­milliméter pontossággal dolgozzák ki. V. A. Zubastyenko olvasztár a szo­cialista versenyben kiváló eredményt ért el és a hajtókerék kamráját 240 tervezett óra helyett 120 óra alatt dolgozta ki. A kidolgozott alkatrésze­ket szigorú technikai ellenőrzésnek vetik alá. A leningrádi J. V. Sztálin-üzemben az eszterga- és fúrógépeknél, a fér­fiakkal együtt nők is dolgoznak, mint mérnökök és ellenőröké /Qsszoptyok — kCazahszlán ludós osat A kazahsztáni régi időkben így be­szélték; „Ha fiad születik, az Jó jel, ha elő­dei nyomdokain halad és tudja azt, amit ök tudtak, — többre nincs szüksége. Ha pedig lányod születik, — és ismeri kunyhóját — többre semmire szüksége ninos". Igy volt ez a valóságban is. A ka­zahsztáni asszony évszázadokon ke­resztül analfabéta maradt, elmaradt, nem ismert semmit kunyhóján kívül. Csak a szovjethatalom éveiben ismer­te meg a szerencsét, az élet új örö­meit. A Kommunista Párt és a szov­jethatalom megnyitotta a kazahsztá. ni asszonyok előtt, mint a szovjet ha. za sok más, nemzetiségű asszonyai előtt az alkotómunka felé vezető utat, és egyidejűleg lehetővé tette számuk­ra a tudomány, kultúra és művészet minden ágának elsajátítását. És az asszonyok a kazahsztáni nők, a szov­jet hatalom első éveitől kezdve ha­tározottan ráléptek erre az új útra. Sokan közülük ma a gazdasági és kulturális építés legfontosabb szaka­szainak élén vannak. Kazahsztánban és messze határain túl is ismeretes a kazahsztáni nem_ zet tehetséges lányának, a biológiai tudományok doktorának a nevezetes tudósnak, Najla Bazanovának a ne. ve, aki minden figyelmét és erejét az állattenyésztésre, a fiatal mezei álla­tok fiziológiájára, ezek fejlődésére ANAID SZEKOJAN: KITT I ¥11 Mary kicsit meglepődött, mikor ne- i vét hallotta. Az ajtóban magas, hü­vöstekintetű, őszhajú. nevelőnő állt, ki bevezette az osztályba a zavaro®­tekintetű lányt. A leánykollégium utolsőéve* tanu­lói az érettségi vizsgára vártak­Csaknem minden pad foglalt volt. A lányok előtt a padon tiszta ívpapírok feküdtek. Megkapták az írásbeli té­telt. A világirodalomból szabadon vá­laszthatták akármelyik írót. Märynek eszébejutott, hogv mikor a nap első sugarai belopakodtak szo­bájába, apja bement hozzá, kedvesen megcsókolta és ezt mondta: — No, kislányom, :na van utolsó vizsgád... Már érett ember vagy, nem akarlak olyasmire figyelmeztet­ni, amit te úgyis tudsz. Csak egyet akarok mondani, légy önálló •.. Ne másolj senkiéről, dolgozz úgy, ahogy lelkiismereted diktálja, ahogy az eszed bírja. Erted ugy-e? Megkezdődtek a vizsgák. — No? — szólt hűvös hangon az igazgatónő és a faliórára mutatott. — A tétel kidolgozására három órát kapnak. Märy a tollszár végét rágta és gon­dolkozott. — Miről írjon. Értelmes, nagv szemeit még jobban kimeresz­tette. Meg kellene valakit kérdezni osztálytársai közül. •. ,,Légy önálló" — ismételte apja szavait. Mindent el­felejtve olt volt apja dolgozószobájá­ban. Gondolatban végignézte az írók falrafüggesztett képeit. Azután arra a kékkötésű könyvre gondolt, mely apja íróasztalán feküdt állandóan, melybe apró betűkkel volt írva: 1950. május 9-i elbai találkozásunk emléké­re. A könyv címlapjára pedig nagy­betűvel az volt írva: Puskin. Hocv örültek otthon valamennyien, mikor apja hazajött a háborúból. — Végre van már egy igaz bará­tunk, — monia az apja — Vasil La­rovnak hívják- Ezt a könyvet adta emlékül, mikor találkoztunk... Ha csak egyszer elmehetnék a Szovjet­unióba. Kis Märy el sem tudod kép­zelni, milyen becsületes, igaz embe­rek élnek ott. Olvass és tanulj Pus­kintól, — mondta apja gyakran. Ha gondja volt, ha ideges lett, Puskint olvasta és ez megnyugtatta. — Minek annyit gondolkozni rajta, • gondolta Märy és mosolyogva, ha­tározott betűkkel felírta az előtte fekvő fehér papírlapra: — Alexander Puskin. Az örek nevelőnő, mikor látta ä határozott mozdulatot, hogy írni ké­szül, megnyugodva továbblépett a kö­vetkező padhoz­Märy szünet nélkül Irt. Legjobb ba­rátnőjére sem figyelt, aki idegeseH tördelte kezeit, de még azokra 6em, akik befejezték és csöndben kimen­nek az osztályból. Még az igazgatónő fanyar mosolyára sem gondolt, ame­lyik talán örökre a szikár nő arcán feledkezett. Boldogan nagyot lélekzett mikor befejezte az utolsó sorokat. — Kész? — kérdezte a nevelőnő mikor átvette a dolgozatot. A lány igent intett fejével és kiment az osz­tályból. —• Apám, nagyon fól sikerült min­den! — jelentette örömmel Märy ott­hon, megcsókolva apját. — Kiről írtál? — Puskinról. — Kiről? — kérdezte megdöbben­ve az apja és arcáról elfutott a mo­soly­— Nem hiszed el talán? Vagy nem örülsz neki? — Dehogy nem, fői választtál..: végeredményben egész jóll — szólt csöndesen az apa. Az apa arcán idegenszerű, erőlte­tett mosoly futott át és hogy elosz­lassa leánya kételyeit, még hozzátette: — Tehát meg vagy elégedve ma­gaddal? — Teljesen! Azt hiszem, amit vá­lasztottam nagvos érdekes — vála­szólt a leány. — Gondolod, hogy tetszeni fog tanáraimnak? De hiszen nem is figyelsz ide. — Mit mondasz? Märy megismételte a Kérdést. — Lehet... és mikor kapjátok meg a bizonyítványt? — Egv hét múlva — válaszolt Märy és vidáman dalolva bement szobá­jába. Ugyan mit szólnak hozzá mafd a tanárok — tette fel a kérdést magá­ban az apja- Nemrégen egy szovjet kultúrküldött érkezett Amerikába, a tudománv és a művészet legjobbjai, Puskin utódai... Es hogyan fogadta az amerikai kormánv őket? — 24 órán belül hagyják el Amerikát! Ha a kor­mány így viselkedett a küldöttséggel szemben, az iskola igazgatója hogyan fogja megítélni lánya dolgozatát? Mikor a tanárok az igazgató veze­tésével a zöld posztóval letakart asz­talhoz léptek, csönd lett a teremben. Az utolsóévea lánvok mind ott voltak szüleikkel és várták az eredmény ki­hirdetését. Märynek nagyon jó kedve volt. Észre sem vette, hogy apja idegesen mozgolódik és türelmetlenül törölgeti izzadó homlokát, valahányszor az igaz­gatónő hideg arcára tekint A lányok többsége már megtudta az eredményt­Máry apja szomorú szemekkel nézte a síró lányokat, akik megbuk­tak. Märy megbukott barátnőjét vi­gasztalta. Az apa felfigyelt. Szíve a torkában dobogott. —• Jackson Märy! Sajnos, az érett­ségi vizsgálatokon iradolmból elégtelent kapott. Nagyon kár, mert a többi tafi­tárgyból nagyon jó jegyei vannak, — szólt hűvösen az igazgatónő. Märy hátrafordult és apját kereste. De nem láthatott oda, ahol az várako­zott- Néhány pillanatig még ott állt dermedtem a zöld asztal előtt és ő is sírni kezdett. Mikor odament apjához, nem néztek egymásra. Mindketten hallgattak. — Mistress Langhton, — állította meg a leány apja a kifelé siető igaz­gatónőt. — Kérem magyarázza meg, hogy történhetett ez Märyvel? Hiszen egyike volt a legjobb tanulóknak? — i Igazán nagy fájdalom nekem is — kezdte az igazgatónő erőltetett mosollyal. — Mondhatom, hogy ara­nyat ér a kislánya nyelve és stílusa is .. • de ... A leány türelmetlenül várta apját a folyosó végén. Együtt léptek kl az Intézet kapu­ján. Az apának még mindig fülében csengett az Igazgatónő szava: — Ez a családi nevelés eredménye. Aztán nyiltan elmondta leányának, hogy miért bukott meg- Märy először nem igen értette, de az apa lázasan magyarázott: — Tudod kislányom, ma Ameriká­ban nem tűrik az igazságot... És gyűlölik azokat, akik az elnyomás el­len harcoltak ... Gyűlölik Puskint is.-. Ne búsulj Märy... Te azért iól vizsgáztál. Kitűnően vizsgáztál... És ember vagy! P. Szűcs Béla fordítása­és gyógykezelésükre áldozta. Ezeken a kérdéseken dolgozik Bazanova már 15 éve. 1936-ban mint első kazah, sztán asszony elnyerte Moszkvában a biológiai tudományok jelöltje cí. met, majd végül a doktori címet, éa felvették őt tagul a Szovjetúniő Tu­dományos Akadémiájába is. Bazano. va kezdeményezésére a kazahsztáni köztársasági Tudományos Akadémia biológiai osztályán egy speciális la. boratóriumot létesítettek a fiatal áL. latok fiziológiájának tanulmányozás sára. Bazanova vezetése alatt az ál­latok nevelésében nagy csoport fia­tal speciálistát képeztek ki. Az ó munkájának első eredményeit a kol­hozok és szovhozok praktikusan la használják már a Republikában. Najla Bazanova fiziológiát munkád ián kívül sokoladlú munkát végez a biológiai kérdések legkülönfélébb sza. kaszain. Az ő tevékenysége kapcso­latban van a köztársaság közös állat, tenyésztése fejlődésének legfontosabb problémáival. Bazanova tudományos tevékenysé­gét nemcsak Kazahsztánban értékel­ték. Az ö munkásságának eredmé­nyei, melyek a mezőgazdasági álla. tok korának fiziológiájára vonatkoz. nak, helyet nyertek a mezőgazdasá­gi főiskolák tankönyveiben. Kazahsztán népe nagyrabecsüli di­cső lányának érdemeit és már két­szer megválasztotta őt a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttének. Az 1948 év végén Najla Bazanova tag­ja volt a második nemzetközi nökon. gresszuson, Budapesten a szovjet de. legáciőnak. Részt vett a konferencia munkájában Keleten. Pekingben ls. Najla Bazanova csupán egy képvi. selöje azon számos női-tudóscsoport­nak, amelyekre ma büszke az egész Köztársaság. A legnagyobb balchaki kombinátban a réztermelésnél dol­gozik most Zuriha Szabitova mérnök mint a vezető szakemberek egyike. A köztársaság fővárosában Alma­Atában végezte a középiskolát, majd a Szovjetunió fővárosában Moszk­vában megismerkedett a színes fé­mekkel és az arannyaL Szabitova nemcsak a gyakorlati munkában tűnt ki, mint jelentős mérnök, szer. vező, de mint tehetséges tudós is. Aktiven résztvett a színes fémek metallurgiai szakmájában a legfon­tosabb problémák megoldásában. Szabitova érdemeit szintén nagyra­becsüli Kazahsztán népe, mert egy­hangúlag megválasztotta a Szovjet­ünió Legfelső Tanácsa követének. Február 18-án Kazahsztán főváro­sának dolgozói egyhangúlag képvi­selévö választották a Kazahsztán Köztársaság Legfelső Tanácsába Dzsemhar Kulenovát az alma-atai női pedagógiai intézet tanulóját. Kuleno. va a történelmi fakultást kitűnő ered. ménnye] végezte, és most mint a tör­ténelmi és gyorsírás! intézet jelöltje tanul. A köztársaság tudományos akadé­miájának nyelvi és irodalom törté­neti Intézetében egy nagy munka van folyamatban, a nagy és kis orosz­kazahsztán szótár megszerkesztése. A kazahsztáni tudós asszonyok ma több mint 300.an vannak. 25 ezer kazahsztáni lány tanul a köztársaság közép- és főiskoláin és így előkészül­nek a tudományos és gyakorlati munkára, amivel hozzájárulnak né­pük és az egész szocialista haza ezebb jövöjéhez.

Next

/
Thumbnails
Contents