Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)
1951-06-29 / 151. szám, péntek
A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 június 29, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 151. szám Két hónap alatt megháromszorozták az Új Szó vételét A kitűnő szovjetgépek és munkamódszerek segítségével Handlova túllépi a tervet Világ proletárjai e gye süljetek! A handlovai dolgozók, az üzemvezetőséggel együtt megértettek, hogy az ötéves terv sikeres megvalósítása mily feladatok elé állítja őket. Ezért napirendre tűzték azoknak a beteges tüneteknek a kiküszöbölését, amelyek a munka során mindezideig még előadódtak. Az üzem szervezetei magukévá tették ezt a feladatot és napról napra fokozottabb mértékben fejlesztik a szocialista munkaversenyt és támogatják a sztahanovista tapasztalatokat és a munka új módszereit a munkások között. Handlova dolgozói tudatában vannak annak, hogy a szocializmus mielőbbi megvalósítása csak a termelékenység fokozásával érhető el, s ezért minden lépésük arra irányul, hogy a hibák éa hiányosságok minél rövidebb időn belül kiküszöbölődjenek. Érdeklődtem, milyen a helyzet és hogyan teljesítették a tervet. Több jó elvtárssal beszélgettem és megálapítottam, hogy alig telt el egy hónap és nagyot változott a helyzet Handlován 6 több olyan dolgot keltettek életre, ami azelőtt egy hónappal még szunnyadt. Jurásek András előmunkás, aki tizennégy éves szaktudással és tapasztalatokkal rendelkezik, ezeket mondta: Még csak egý pá' hete, hogy az új munkamódszereket bevezettük és azóta napról napra szebb eredményeket érünk el a termelésben. AZ OJ NY UGATI BANYABAN VAN OLY_AN NAP, A MIKOR ELERJUK A 180—200%-ÖT IS. — Es az átlagteljesítmény mennyi egy hónap alatt? — Az átlagteljesítmény egy hónap alatt 135%. Azelőtt míg az új munkamódszer nem volt bevezetve, csak 110%-ot értünk el, azt is nagyon nehezen, — feleli Jurásek elvtárs. — És hogyan született meg ez az új munkamódszer? — Hogyan? A Szovjetunió segitté tt bennünket, új modern gépekkel és így természetes, hogy az új gépek mellé a munka jobb megszervezését is bevezettük. Az új gépekkel sokkai könnyebb a munkánk, — folytatja beszédét Jurásek elvtárs. Az új réselőgéppel kiréseljíik az egésa falat és a résgép után mindjárt fúrnak és lőnek. Azt a készletet, amit kirobbantunk, a réselőgép maga rakja a páncélra. A páncél viszi a szalagra és a szalag viszi a csillékbe. Azelőtt ezt nem a résgép dobálta, — mondja Jurásek elvtárs, — hanem emberi erő lapátokkal. Azelőtt míg a gépesítés nem volt, tizenhat ember, egy műszak alatt nehéz, fáradságos munkával 135 csillét termelt ki. — És most az új gépekkel? — Az új gépekkel egy műszak alatt már nem tizenhatan, hanem tizenketten kitermelünk 180 csillét is. Azelőtt, míg ne mvolt gépünk, és nem volt bevezetve az új munkamódszer, 280 korona volt a napi keresetünk, az új gépek s az új munkamódszerek bevezetése óta lényegesen emelkedett a fizetésünk is. MOST MAR 350 KORONA NAPI KERESETI ÁTLAGOT IS ELÉRÜNK Ha nem kaptuk volna ezeket a gépeket, a terv teljesítésével nagyon le volnánk maradva, mert a nyugati bányában nagyon kemény a szén. Ami. óta az új gépeket használjuk, biztosítani tudjuk az előírt terv teljesíttését. — Vannake gátló körülmények? — kérdezem Jurásek elvtársat. — Igen, vannak, — feleli Jurásek elvtárs. — Azon a falon, amelyen dolgozunk, hetven embernek kellene dolgozni és csak negyven ember dol. gozik a munkaerőhiány miatt. Olvasom gyakran az újságokból, hogy a kulákokat, •pekulánsokat. enyhén büntetik. Ide kellene a bányába küldeni a szabotálókat, legalább a feketézéstől el volnának tórva — mondja Jurásek elvtárs. Ahogy kiérek a kapun, szemembe ötlik az újságáruda. Krncsok Jánostól érdeklődtem, hogy a sajtó ter. jesztésében történt-e valami változás. — Igen, történt, — feléli Krncsok János. A SAJTÓ TERJESZTÉSÉBEN^ NAGY~ VÁLTOZÁS ÁLLOTT BE. Az újságok száma rohamosan növekedett, például az Üj Szóból ezelőtt egy hónappal még csak 100 darab járt, most pedig már eléri a 430 példányt, a Pravda fogyasztása is 1850 példányról 2250-re emelkedett. A. Práca szintén 650-re. — Nem csoda hát, ha a bányák öszesített terv teljesítése e hónap kezdetétől 102.7 százalék — mondja Slosziarik elvtárs, a kultprop. osztály vezetője —, mert javul az agitációs munka és reméljük, hogy ezt az eredményt nemcsak tartani fogjuk, de túl is lépjük. Június 17-én a vezetőség és a dolgozók legjobbjai konferenciát tartottak és megnyitották azt a fegyvertárat, amelyben a bírálat és az önbírálat mindezideig el volt zárva. A konferencián hozzányúltak a bírálat és az önbírálat fegyveréhez és bátran alkalmazták, feltárták a hibákat és hiányokat. Mikor a konferencjáról jegyzett adatokat áttekintettem, megállapítottam, hogy bizony nagyon sok hiba volt és még ma is sok van, ami megoldásra, kiküszöbölésre vár. Mindannyian tudják, hogy a terv idejében való teljesítését nem tartották be, az új munkamódszereket nem vezették be annyi munkahelyre, ahányra az időterv előírta. Hol volt a hiba? — tesszük fel a kérdést. A hibát mindenekelőtt a technikusok és a funkcionáriusok okozták, akik nem teljesítették feladataikat ezen a téren. A hiba ott volt, hogy a technikusok és funkcionáriusok nem tudták a dolgozókat elegendő mértékben mozgósítani, nem tudták a vájároknak mindenütt megmagyarázni, hogy az új munkamódszerek milyen előnyöket jelentenek, elsősorban is a saját maguk számára. Meg kell jegyezni még azt is, hogy az új munkamódszereket nem lehet úgy bevezetni, hogy az irodában különböző grafikonokat készítenek, amelyeket aztán kiragasztanak a munkahelyeken. Az új munkamódszer bevezetése a technikusoktól nagyobb felelősségérzetet igényel és elkerülhetetlen az, hogy több időt fordítsanak a munkahelyek és a technikusok, valamint a vájárok tapasztalatainak kicserélésére, illetve összekapcsolására. Hiba az is, hogv a technikusok egyrésze még mindig bizalmatlanul te kint az új munkamódszerek bevezetésére. Ezeket a technikusokat meg kell győzni. Az Ifjúsági duzzasztógáton a magyar fiatalok csoporttá elérte az eddigi legmagasabb teljesítményt, 316 százalékot Az ifjúsági duzzasztógáton dolgozó bľ.gádosok a világit" júsági találkozó előkészületeinek jegyében élnek- Az egyes táborokban elhelyezett jelszavak hirdetik, hogy az ifjúsági építkezésen dolgozó brigádosok a béke elöharcosai s éppen ezért az építkezéseiket elneezték „béke építkezéseknek". Az ifjúsági duzzasztógáton a brigádosok és az egyes munkacsoportok egész június hónapban versenyeztek. Tanoncok az építkezésekről, autószerelő műhelyekből, villanyszerelő műhelyekből, akik Bratislavából és DélSzlovákia járásaiból jöttek az ifjúsági építkezésre, versenyeznek mind munkában, mind sportban és kultúrában. A második verseny folyamán az 5-ik tábor teljesítménye 135.25 százalékra emelkedett, mig az első verseny folyamán az átlagos teljesítmény ebben a táborban csak 113.45 százalék volt. Magyar elvtársak, akik a 139-es brigád negyedik munkacsoportjában dolgoznak, kitűnő munkateljesítményt értek el, éspedig 190.72 százalékotEbben a munkacsoportban kőműves, •utószerelő- és villanyszerelő-tanoncok dolgoznak Bratislava, Szene, Dunaszerdahely, Galánta és Somorja járásból. Büszkék a fiúk arra, hogy az első naptól kezdve nem csökkent munkateljesítményük százszázalék alá és ők érték el a legmagasabb csoport teljesítményt is, 316.25 százalékot. Ennek a munkacsoportnak az elnöke Ásványi Jenő, aki először van brigádon és mégis a munkatársai számára egyenletesen osztja szét a munkát. A második versenyhét alatt ez a csoport nemcsak hogy elnyerte a győzelmi zászlót, de a legjobb volt, a legnagyobb teljesítményt érte el az ifjúsági duzzasztógát építésén. E csoport brigádosai a népszavazás és a világifjúsági találkozó tiszteletére napról napra fokozzák teljesítményüket, hogy közös munkával a többi ifjú építővel egyiitt elkészítsék ifjúságunk hatalmas művét. Nagy János, a bratislavai Priemstav tanonca és Simoncsics Sándor és Laki László kőművestanoncok nagv teljesítménnyel dolgoztak és csoportjuk győzelmében nagy érdemük van- Tetszik nekik az ifjúsági építkezés és nagyon szeretnének még egv hónapra ott maradni. Nevetve mondják: — Ha ez idén már nem is jövünk vissza, de jövőre egész biztosan eljövünk. A második tábor vezetője Ollé József keszegfalusi tanító. Ollé elvtárs azok közé a munkástanítók közé tartozik, akik kötelességüknek tekintik, hogy egyhónapos brigádon, amelyet az ifjúság építkezésein töltenek, új ismereteket szerezzenek maguknak az iskolai munka számára. A második tábor brigádosai nem maradnak le kuliúrtéren sem. Mindannyian olvassák Fucsik elvtársnak magyar fordításban megjelent könyvét: „Üzenet az élőknek". A júniusi brigád végéhez közeledik. A példás ifjúmunkások mind megfogadták, hogy az ifjúsági duzzasztógát építésén szerzett tapasztalatokat érvényesíteni fogják az üzemekben és az iskolákban- Vasárnap az ifjúsági építkezésre új brigádosok jönnek, a középiskolák CsISz-tagjai, akik a nyári hónapokban segíteni fognak az ifjúság nagy művének kiépítésében. Dudás elvtárs, a napszámosból lett darukezelő szakmunkás, mintaképe az öntudatos törekvő munkásnak. Oj munkahelyén pontosan, gyorsan és lelkiismeretesen dolgozik. Mi az a kötelező bérszámla, béralap és miért vezetjük be az üzemekben? Mindenben és állandóan a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból tanulunk. Ez természetes. Hiszen a Szovjetunió, amelyet Lenin és Sztálin dicsőséges pártja vezet, a szocializmus építésének 34 esztendeje alatt éa most, a kommunizmus építésében a gazdag tapasztalatok hatalmas menynyiségét gyűjtötte össze, ami biztos irányt ad az összes népi demokratikus államok szocialista építésében. A Szovjetunió gazdag tapasztalatain okulva most ml is a Csehszlovák Köztársaságban üj gazdasági intézkedéseket léptetünk életbe, amelyek közül a legjelentősebbek a kötelező bérszámlák, amelyeket május 1-től vezettünk be és a béralapok, amelyek január 1-től lépnek majd érvénybe. A bérszámlák és a béralapok nagy lépést jelentenek előre gazdasági életünk további javítása terén. A béralap rendkívül fontos intézkedés, amely B termelés gazdaságosabbá tételéhez vezet. Ezt a Szovjetunióban már az első ötéves terv folyamán bevezették. Mi*ís tulajdonképpen a béralap? Minden üzemnek meg van a termelési terve, amely megállapítja, hogy mit kell termelni minden hónapban, negyedévben 3 az egész év folyamán, mekkora a termékek mennyisége, milyen fajták és milyen minőségűek. Ezt az ötéves gazdasági terv állapítja meg. Azonban az ötéves terv az üzemben nem állapította meg azt, hogy e havi vagy évi termelési feladatok teljesítése mellett mennyi bért és fizetést fizethetünk. És éppen ez tervezésünk hiánya. Az üzemek ugyan teljesítették a termelési terveket, de előre nem tudták, mibe fog az kerülni, pontosan mennyit fizethetnek kí a dolgozóknak bérek és fizetések formájában, így aztán könnyen megtörténhetett az, hogy az üzemekben az igazgatók, a mesterek vagy szakszervezeti funkcionáriusok kellő felelősségtudat hiányában úgynevezett „népszerű" politikát folytattak, ami annyit jelent, hogy nyakra-főre fizették a béreket, tekintet nélkül arra, vájjon alá van-e ez támasztvt teljesítményekkel. Ily módon az ilyen üzemekben megdrágult a termelés. Olyan egészségtelen jelenségekre került sor, hogy a munka termelékenységének emelkedése jóval elmaradt a kereset emelkedése mögött és ez természetesen veszélyezteti a termelést. Mint ahogyan Gottwald elvtárs mondotta, a termelés gazdaságosabbá tétele nélkül, az önköltség állandó csökkentése nélkül az ipar tartósan nem teljesítheti azt a ve^etöszerepet, amelyet számára az új társadalom meghatároz. E feladat teljesítését segitt elő a béralap, amely egész évre előre megállapítja, mennyit fizethet ki az üzem bérekre és fizetésekre abban az esetben, ha százszázalékra teljesíti a tervet. Ebből láthatjuk, hogy a jövő év j január 1-től nemcsak a termelést j fogjuk előre tervezni, vagyis azö, hogy miből mennyit gyártunk, de egyidejű- j leg azt is tervezni fogjuk, hogy el melett mennyit fizethetünk M. De nemcsak ez a jelentősége a béralapnak, hanem az is, hogy ennek segítségével tervezni fogjuk a munka termelékenységét is és egyidejűleg meghatározzuk azt Ss, átlagosan mennyivel emelhetjük a munkabéreket egy esztendő folyamán. Ez annyit jelent, hogy az üzem nem csak azt fogja tudni az egész évben, hogy mit termeljen, milyen mennyiségben, de azt is, mit tegyen, hogy növelje a munka termelékenységét a megállapított százalékkal és így megteremtse a bérek tervezett emelkedésének előfeltételeit. A béralappal, tehát a pénzösszeggel, amit az üzem mondjuk a banktól kap, úgy kell gazdálkodnia, ahogyan az üzem és a termelés szempontjából legmegfelelőbb. A béralap a bérek és fizetések terve, amelyet az üzem a következő feltételek mellett fizethet ki: 1. Teljesítenie kell a termelés előírt tervét 100 százalékra. 2. Olyan százalékkal kell emelni a munka termelékenységét, amilyet megállapít a béralap. 3. Az átlagos keresetet az előre megállapított, tervezett százalékkal emelheti a munka termelékenységének emelkedésével kapcsolatban. A munkás bére attól függ, hogyan teljesíti normáját Ha tehát normáját túllépi, ennek magassága szerint állapítják meg keresetét és ellenkezőleg. a béralap és a bérszámla bevezetésével az eddigi fizetési előírások nem változnak meg. Különben ezekről a kérdésekről a következő hetek folyamán újabb cikkben számolunk be. Mi a H !Snbs ég a bérszátnla és a béralan közölt Miért nem vezettük be rögtön a béralapot és miért vezettük be most csupán a bérszámlát? Van-e a kettő között valami lényeges különbség? Lényegs különbség nincsen. A különbség csak az, hogy a béralap (Folytatás a 2. oldalon.)
