Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-29 / 151. szám, péntek

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 június 29, péntek 2 Kčs IV. évfolyam, 151. szám Két hónap alatt megháromszorozták az Új Szó vételét A kitűnő szovjetgépek és munkamódszerek segítségével Handlova túllépi a tervet Világ proletárjai e gye süljetek! A handlovai dolgozók, az üzemvezetőséggel együtt megértettek, hogy az ötéves terv sikeres megvalósítása mily feladatok elé állítja őket. Ezért napirendre tűzték azoknak a beteges tüneteknek a kiküszöbölését, ame­lyek a munka során mindezideig még előadódtak. Az üzem szervezetei ma­gukévá tették ezt a feladatot és napról napra fokozottabb mértékben fej­lesztik a szocialista munkaversenyt és támogatják a sztahanovista ta­pasztalatokat és a munka új módszereit a munkások között. Handlova dolgozói tudatában vannak annak, hogy a szocializmus mielőbbi megvalósítása csak a termelékenység fokozásával érhető el, s ezért minden lépésük arra irányul, hogy a hibák éa hiányosságok minél rövidebb időn be­lül kiküszöbölődjenek. Érdeklődtem, milyen a helyzet és hogyan teljesítet­ték a tervet. Több jó elvtárssal beszél­gettem és megálapítottam, hogy alig telt el egy hónap és nagyot változott a helyzet Handlován 6 több olyan dolgot keltettek életre, ami azelőtt egy hónappal még szunnyadt. Jurásek András előmunkás, aki ti­zennégy éves szaktudással és tapasz­talatokkal rendelkezik, ezeket mondta: Még csak egý pá' hete, hogy az új munkamódszereket bevezettük és azó­ta napról napra szebb eredményeket érünk el a termelésben. AZ OJ NY UGATI BANYABAN VAN OLY_AN NAP, A MIKOR ELERJUK A 180—200%-ÖT IS. — Es az átlagteljesítmény mennyi egy hónap alatt? — Az átlagteljesítmény egy hónap alatt 135%. Azelőtt míg az új munka­módszer nem volt bevezetve, csak 110%-ot értünk el, azt is nagyon ne­hezen, — feleli Jurásek elvtárs. — És hogyan született meg ez az új munkamódszer? — Hogyan? A Szovjetunió segit­té tt bennünket, új modern gépekkel és így természetes, hogy az új gépek mellé a munka jobb megszervezését is bevezettük. Az új gépekkel sokkai könnyebb a munkánk, — folytatja beszédét Jurásek elvtárs. Az új ré­selőgéppel kiréseljíik az egésa falat és a résgép után mindjárt fúrnak és lőnek. Azt a készletet, amit kirob­bantunk, a réselőgép maga rakja a páncélra. A páncél viszi a szalagra és a szalag viszi a csillékbe. Azelőtt ezt nem a résgép dobálta, — mondja Jurásek elvtárs, — hanem emberi erő lapátokkal. Azelőtt míg a gépesítés nem volt, tizenhat ember, egy mű­szak alatt nehéz, fáradságos mun­kával 135 csillét termelt ki. — És most az új gépekkel? — Az új gépekkel egy műszak alatt már nem tizenhatan, hanem tizen­ketten kitermelünk 180 csillét is. Az­előtt, míg ne mvolt gépünk, és nem volt bevezetve az új munkamódszer, 280 korona volt a napi keresetünk, az új gépek s az új munkamódszerek bevezetése óta lényegesen emelkedett a fizetésünk is. MOST MAR 350 KORONA NAPI KERESETI ÁTLAGOT IS ELÉRÜNK Ha nem kaptuk volna ezeket a gé­peket, a terv teljesítésével nagyon le volnánk maradva, mert a nyugati bá­nyában nagyon kemény a szén. Ami. óta az új gépeket használjuk, bizto­sítani tudjuk az előírt terv teljesít­tését. — Vannak­e gátló körülmények? — kérdezem Jurásek elvtársat. — Igen, vannak, — feleli Jurásek elvtárs. — Azon a falon, amelyen dol­gozunk, hetven embernek kellene dolgozni és csak negyven ember dol. gozik a munkaerőhiány miatt. Olva­som gyakran az újságokból, hogy a kulákokat, •pekulánsokat. enyhén büntetik. Ide kellene a bányába kül­deni a szabotálókat, legalább a fe­ketézéstől el volnának tórva — mondja Jurásek elvtárs. Ahogy kiérek a kapun, szemembe ötlik az újságáruda. Krncsok János­tól érdeklődtem, hogy a sajtó ter. jesztésében történt-e valami változás. — Igen, történt, — feléli Krncsok János. A SAJTÓ TERJESZTÉSÉBEN^ NAGY~ VÁLTOZÁS ÁLLOTT BE. Az újságok száma rohamosan nö­vekedett, például az Üj Szóból ez­előtt egy hónappal még csak 100 da­rab járt, most pedig már eléri a 430 példányt, a Pravda fogyasztása is 1850 példányról 2250-re emelkedett. A. Práca szintén 650-re. — Nem csoda hát, ha a bányák öszesített terv teljesítése e hónap kezdetétől 102.7 százalék — mondja Slosziarik elvtárs, a kultprop. osz­tály vezetője —, mert javul az agi­tációs munka és reméljük, hogy ezt az eredményt nemcsak tartani fog­juk, de túl is lépjük. Június 17-én a vezetőség és a dolgozók legjobbjai konferenciát tartottak és megnyitot­ták azt a fegyvertárat, amelyben a bírálat és az önbírálat mindezideig el volt zárva. A konferencián hozzá­nyúltak a bírálat és az önbírálat fegyveréhez és bátran alkalmazták, feltárták a hibákat és hiányokat. Mi­kor a konferencjáról jegyzett adato­kat áttekintettem, megállapítottam, hogy bizony nagyon sok hiba volt és még ma is sok van, ami megol­dásra, kiküszöbölésre vár. Mindannyian tudják, hogy a terv idejében való teljesítését nem tartot­ták be, az új munkamódszereket nem vezették be annyi munkahelyre, ahányra az időterv előírta. Hol volt a hiba? — tesszük fel a kérdést. A hibát mindenekelőtt a technikusok és a funkcionáriusok okozták, akik nem teljesítették feladataikat ezen a téren. A hiba ott volt, hogy a technikusok és funkcionáriusok nem tudták a dolgozókat elegendő mér­tékben mozgósítani, nem tudták a vájároknak mindenütt megmagya­rázni, hogy az új munkamódszerek milyen előnyöket jelentenek, első­sorban is a saját maguk számára. Meg kell jegyezni még azt is, hogy az új munkamódszereket nem lehet úgy bevezetni, hogy az irodában kü­lönböző grafikonokat készítenek, amelyeket aztán kiragasztanak a munkahelyeken. Az új munkamódszer bevezetése a technikusoktól nagyobb felelősség­érzetet igényel és elkerülhetetlen az, hogy több időt fordítsanak a munkahelyek és a technikusok, valamint a vájárok ta­pasztalatainak kicserélésére, illetve összekapcsolására. Hiba az is, hogv a technikusok egy­része még mindig bizalmatlanul te kint az új munkamódszerek beveze­tésére. Ezeket a technikusokat meg kell győzni. Az Ifjúsági duzzasztógáton a magyar fiatalok csoporttá elérte az eddigi legmagasabb teljesítményt, 316 százalékot Az ifjúsági duzzasztógáton dolgozó bľ.gádosok a világit" júsági találkozó előkészületeinek jegyében élnek- Az egyes táborokban elhelyezett jelsza­vak hirdetik, hogy az ifjúsági építke­zésen dolgozó brigádosok a béke elö­harcosai s éppen ezért az építkezései­ket elneezték „béke építkezéseknek". Az ifjúsági duzzasztógáton a bri­gádosok és az egyes munkacsoportok egész június hónapban versenyeztek. Tanoncok az építkezésekről, autósze­relő műhelyekből, villanyszerelő mű­helyekből, akik Bratislavából és Dél­Szlovákia járásaiból jöttek az ifjúsági építkezésre, versenyeznek mind mun­kában, mind sportban és kultúrában. A második verseny folyamán az 5-ik tábor teljesítménye 135.25 százalékra emelkedett, mig az első verseny fo­lyamán az átlagos teljesítmény ebben a táborban csak 113.45 százalék volt. Magyar elvtársak, akik a 139-es brigád negyedik munkacsoportjában dolgoznak, kitűnő munkateljesítményt értek el, éspedig 190.72 százalékot­Ebben a munkacsoportban kőműves, •utószerelő- és villanyszerelő-tanon­cok dolgoznak Bratislava, Szene, Du­naszerdahely, Galánta és Somorja já­rásból. Büszkék a fiúk arra, hogy az első naptól kezdve nem csökkent munkateljesítményük százszázalék alá és ők érték el a legmagasabb csoport teljesítményt is, 316.25 százalékot. Ennek a munkacsoportnak az elnöke Ásványi Jenő, aki először van brigá­don és mégis a munkatársai számára egyenletesen osztja szét a munkát. A második versenyhét alatt ez a cso­port nemcsak hogy elnyerte a győzel­mi zászlót, de a legjobb volt, a leg­nagyobb teljesítményt érte el az ifjú­sági duzzasztógát építésén. E csoport brigádosai a népszavazás és a világ­ifjúsági találkozó tiszteletére napról napra fokozzák teljesítményüket, hogy közös munkával a többi ifjú épí­tővel egyiitt elkészítsék ifjúságunk hatalmas művét. Nagy János, a bra­tislavai Priemstav tanonca és Simon­csics Sándor és Laki László kőmű­vestanoncok nagv teljesítménnyel dol­goztak és csoportjuk győzelmében nagy érdemük van- Tetszik nekik az ifjúsági építkezés és nagyon szeret­nének még egv hónapra ott maradni. Nevetve mondják: — Ha ez idén már nem is jövünk vissza, de jövőre egész biztosan eljö­vünk. A második tábor vezetője Ollé József keszegfalusi tanító. Ollé elv­társ azok közé a munkástanítók közé tartozik, akik kötelességüknek tekin­tik, hogy egyhónapos brigádon, ame­lyet az ifjúság építkezésein töltenek, új ismereteket szerezzenek maguknak az iskolai munka számára. A második tábor brigádosai nem maradnak le kuliúrtéren sem. Mindannyian olvassák Fucsik elvtársnak magyar fordításban megjelent könyvét: „Üzenet az élők­nek". A júniusi brigád végéhez közele­dik. A példás ifjúmunkások mind meg­fogadták, hogy az ifjúsági duzzasztó­gát építésén szerzett tapasztalatokat érvényesíteni fogják az üzemekben és az iskolákban- Vasárnap az ifjúsági építkezésre új brigádosok jönnek, a középiskolák CsISz-tagjai, akik a nyá­ri hónapokban segíteni fognak az if­júság nagy művének kiépítésében. Dudás elvtárs, a napszámosból lett darukezelő szakmunkás, mintaképe az öntudatos törekvő munkásnak. Oj munkahelyén pontosan, gyorsan és lelkiismeretesen dolgozik. Mi az a kötelező bérszámla, béralap és miért vezetjük be az üzemekben? Mindenben és állandóan a Szovjetunió gazdag tapasztalataiból tanu­lunk. Ez természetes. Hiszen a Szovjetunió, amelyet Lenin és Sztálin di­csőséges pártja vezet, a szocializmus építésének 34 esztendeje alatt éa most, a kommunizmus építésében a gazdag tapasztalatok hatalmas meny­nyiségét gyűjtötte össze, ami biztos irányt ad az összes népi demokra­tikus államok szocialista építésében. A Szovjetunió gazdag tapasztala­tain okulva most ml is a Csehszlovák Köztársaságban üj gazdasági in­tézkedéseket léptetünk életbe, amelyek közül a legjelentősebbek a kötele­ző bérszámlák, amelyeket május 1-től vezettünk be és a béralapok, ame­lyek január 1-től lépnek majd érvénybe. A bérszámlák és a béralapok nagy lépést jelentenek előre gazdasági életünk további javítása terén. A béralap rendkívül fontos intézkedés, amely B termelés gazdaságosabbá tételéhez vezet. Ezt a Szovjetunióban már az első ötéves terv folyamán bevezették. Mi*ís tulajdonképpen a béralap? Minden üzemnek meg van a ter­melési terve, amely megállapítja, hogy mit kell termelni minden hó­napban, negyedévben 3 az egész év folyamán, mekkora a termékek mennyisége, milyen fajták és milyen minőségűek. Ezt az ötéves gazdasá­gi terv állapítja meg. Azonban az ötéves terv az üzemben nem álla­pította meg azt, hogy e havi vagy évi termelési feladatok teljesítése mellett mennyi bért és fizetést fi­zethetünk. És éppen ez tervezésünk hiánya. Az üzemek ugyan teljesítették a ter­melési terveket, de előre nem tud­ták, mibe fog az kerülni, pontosan mennyit fizethetnek kí a dolgozók­nak bérek és fizetések formájában, így aztán könnyen megtörténhetett az, hogy az üzemekben az igazgatók, a mesterek vagy szakszervezeti funk­cionáriusok kellő felelősségtudat hiá­nyában úgynevezett „népszerű" poli­tikát folytattak, ami annyit jelent, hogy nyakra-főre fizették a béreket, tekintet nélkül arra, vájjon alá van-e ez támasztvt teljesítményekkel. Ily módon az ilyen üzemekben megdrá­gult a termelés. Olyan egészségte­len jelenségekre került sor, hogy a munka termelékenységének emelke­dése jóval elmaradt a kereset emel­kedése mögött és ez természetesen veszélyezteti a termelést. Mint aho­gyan Gottwald elvtárs mondotta, a termelés gazdaságosabbá tétele nél­kül, az önköltség állandó csökken­tése nélkül az ipar tartósan nem teljesítheti azt a ve^etöszerepet, ame­lyet számára az új társadalom meg­határoz. E feladat teljesítését segitt elő a béralap, amely egész évre előre megállapítja, mennyit fizethet ki az üzem bérekre és fizetésekre abban az esetben, ha százszázalék­ra teljesíti a tervet. Ebből láthatjuk, hogy a jövő év j január 1-től nemcsak a termelést j fogjuk előre tervezni, vagyis azö, hogy miből mennyit gyártunk, de egyidejű- j leg azt is tervezni fogjuk, hogy el melett mennyit fizethetünk M. De nemcsak ez a jelentősége a béralap­nak, hanem az is, hogy ennek segít­ségével tervezni fogjuk a munka termelékenységét is és egyidejűleg meghatározzuk azt Ss, átlagosan mennyivel emelhetjük a munkabé­reket egy esztendő folyamán. Ez annyit jelent, hogy az üzem nem csak azt fogja tudni az egész év­ben, hogy mit termeljen, milyen mennyiségben, de azt is, mit tegyen, hogy növelje a munka termelékeny­ségét a megállapított százalékkal és így megteremtse a bérek tervezett emelkedésének előfeltételeit. A béralappal, tehát a pénzösszeg­gel, amit az üzem mondjuk a bank­tól kap, úgy kell gazdálkodnia, aho­gyan az üzem és a termelés szem­pontjából legmegfelelőbb. A béralap a bérek és fizetések terve, amelyet az üzem a következő feltételek mel­lett fizethet ki: 1. Teljesítenie kell a termelés előírt tervét 100 százalékra. 2. Olyan százalékkal kell emelni a munka termelékenységét, ami­lyet megállapít a béralap. 3. Az átlagos keresetet az előre megállapított, tervezett százalék­kal emelheti a munka termelé­kenységének emelkedésével kap­csolatban. A munkás bére attól függ, hogyan teljesíti normáját Ha tehát normá­ját túllépi, ennek magassága szerint állapítják meg keresetét és ellenke­zőleg. a béralap és a bérszámla be­vezetésével az eddigi fizetési előírá­sok nem változnak meg. Különben ezekről a kérdésekről a következő hetek folyamán újabb cikkben számolunk be. Mi a H !Snbs ég a bérszátnla és a béralan közölt Miért nem vezettük be rögtön a béralapot és miért vezettük be most csupán a bérszámlát? Van-e a ket­tő között valami lényeges különb­ség? Lényegs különbség nincsen. A különbség csak az, hogy a béralap (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents