Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-28 / 150. szám, csütörtök

1951 június 28 OJ sin Csütörtökön lesz ítélet Gröszés banditáinak bűnügyében A Magyar Népköztársaság fővárosában, Budapesten péntek óta folyik a per Grösz József és bandája ellen. A szomszédos népi demokratikus országok népei nagy figyelemmel kísérik a gyalázatos árulók és gyilkosok perének lefolyását. E per során világosan bontakozik ki, hogy a nép ellenségei mily gálád és alávaló módon törtek arra, hogy megfoszszák a magyar dolgozó népet mindazoktól a vívmányoktól, amelyeket 1945-től fogva, arhlkor a dicsőséges Szovjetunió hadserege széttörte a fasiszta igát és meghozta a felszabadulást, a magyar dolgozó tömegek elértek. A magyar dolgozó nép azonban, mint e per is bizonyítja, éberen őrt áll, védi országa szabadságát, függetlenségét és megakadályoz minden olyan tettet, amely az országi érdekeivel ellenkezik, minden olyan gálád bűncselekményt csírájában eltipor, amely a dolgozó nép szabadságát és vívmányait akarná megdönteni. A Szabad Nép június 26-i számában az összeesküvők tárgyalásával foglalkozva, ezeket írja: Mint egy kísértetjárás színhelye, olyan a tárgyalóterem. A tanúk vonulnak fel: egyetlen kivételtől eltekintve a mult kísértetei. Horthysta képviselő, volt gyártulajdonos, akit még Bethlen István juttatott a parlamentbe, ostenburgista tiszt, aki most is úgy beszél, mintha csendőrjelentést tenne, ügyvédjelölt, aki „a spájzban 27 puskát és 24 revolvert tartott lebetonozva", uradalmi intéző, aki cselédgyerekeket nyársaltatott fel, bérgyilkos, aki 50 pengőért és egy kancsó borért szovjetkatonakat ölt le. És papok,.papok hosszú Josephus, a „homo regius", a kulákgyerekből lett 50.000 holdas egyháztő, aki a magyar dolgozó nép nyakára az átkos emlékű Habsburg-fattyat akarta rászabadítani* Grösz József arra spekulált, hogv Koreát csináljon Magyarországból, ahol amerikai gengszterek és Titó-banditák az általa létesített belső terrorcsapatokkal karöltve gyilkolhatják majd a dolgozó magyar nép lejobbjainak ezreit és tízezreit. sorban. Gyilkos papok, akik a „krisztusi szeretet nevében" azt prédikálták, hogy gyűlölni kell a kommunistákat. Farizeus papok, akiknél egy mise egy dollár volt, akik a breviáriumukba, mindennapos imakönyvükbe, a szentkép mögé két 50 dollárost ragasztottak be, akik most cinikus mosollyal ismerik el, hogy egy egyszerű napfogyatkozást •— csodának hitettek el és ezen a „csodán" 30.000 forintot kerestek. Kisértetek. de veszedelmes kísértetek. A kezükben bicska volt, a suhogó reverendák revolvereket, a simára borotvált arcok, a jólfésült koponyák gyilkse gondolatokat rejtegettek. Annyira bíztak abban, hogy — Payr Hugó szavaival — „a harmadik világháború kitörése napok, vagy hetek kérdése", hogy amerikai és jugoszláv csapatok tiporják le a haza földjét, hogy jóelöre fel is osztották maguk között a zsíros állásokat. Ugy osztozkodtak Magyarországon, mint egy nagy hitbizományon. Még válogattak is. Halács Ágoston minden további nélkül elfogadta a földmüvelésügyi miniszter bársony. székét, de már Takács fogorvos úrnak „nem feküdt" a főpolgármesteri állás, megegyezett hát társaival, hogy inkább polgármester lesz. Szabó Gyula sem vállalta azt, hogy polgármester legyen, megmaradt Heves megye alispáni székénél, abban már volt gyakorlata: a német megszállás alatt is ezt a tisztet töltötte be. Az persze eszükbe se jutott — annál „okosabbak" voltak —, hogy a régi állásokba, a busásan jövedelmező hivatalokba hazaárulás nélkül visszajuthatnak. Payr, ez a ravasz, mindenre elszánt gyáros-politikus világosan megfogalmazta: „A népi demokráciát csak külső erőhatalmi tényező beavatkozásával lehet megdönteni". A magyar nép igenli, helyesli azt, ami ma Magyarországon történik. A magyar nép ellenségei csak a világ népeinek legdühödtebb ellenségeire, a trumanokra, a titokra támaszkodva ülhetnének ismét a nép nyakára. Megindult hát a talpnyaló versengés az amerikaiak kegyeiért. Friedrich István, a miniszterelnökjelölt, 1919. böllérbicskása jóelőre megfogalmazta a Grösz kezébe teendő eskü szövegét. Ezzel akarta magának biztosítani az „anyaszentegyház" bizalmát. De ezt nem érezte elégnék. Payrnak egyre arról beszélt: reméli, hogy az amerikaiak bizalmát is megnyerheti, hogy a megszálló hatalmak katonai parancsnoka öt bízza meg újra — akárcsak 19 után — a kormányalakítással. Grösz bizalma és az amerikaiakj|bizalma: ennyi kellett FriedrichneE az üdvösséghez, vagy egyszerűbben: a miniszterelnökséghez. A magyar nép bizalma? Ilyen aprósággal igazán nem törődhetett. Amíg a nép jj életet épített magának, ez a vakondhad a föld alatt rombolt, pusztított. Amíg a pálcsszentkuti parasztok — Tóth Illés, a kulák-korcsmáros is beismeri — „örömmel fogadták a szovjet kato. nákat", addig Vezér-Vizer azzal kér. kedett ebéd közben pálos-rendtár.sainak, hogy „sok szovjet katonát elnyelt a pálosszentkuti homok". 19t0. augusztus 20-án az egész ország az alkotmányt ünnepelte — ezen a na. pon Grösz József „ténylegesen átvette" az összeesküvés vezetését. A dolgozó nép hidakat épített — Balázsi Sándor terroristái hídalkatré,ízeket szállító vonatot siklattak ki. Május elsején milliók és milliók tüntettek a béke mellett — Papp Ervin gárdistái háborúra uszító röpcédulákat osztogattak. Egy verseskötetet terjesztettek, az volt a címe: ,,Szemben az árral". És az volt az értelme: szemben a néppel. A tanácselnöki asztallal szemköztálló mikrofon előtt a hosszú három nap alatt egyetlen becsületes hang halatszot mindössze. Szabó Mihályé lyé, annak a szerencsétlen paraszt, gyereknek az apjáé, akit a ciszterci, ta papok vasvillája felnyársalt a Retyege-tóban. Mint az élő vád, úgy állott szemben Szabó Mihály gyereke gyilkosaival. Egy évben született Endrédy-Hadarics Vendellel, majd egy évtizeddel fiatalabb Grősz érseknél — de a félévszázados szolgaságban úgy elnyűtt, úgy tönkrement, hogy a vele egykorú apátúr apjának is beille. ne. Döbbent csendben sorolia el: ho_ gyan „bökte meg a vella a kisfiát'

1, hogyan „dobott ki gúnyosan HagyóKovács 30 pengőt az asztalra, hogy takarítsa el a gyereket", hogyan utasították a csendőröket, hogy csak úgy „öregibül-nagyjából vegyék fel az ügyet". Megölték a fiát s egy szót sem szólhatott az igazáért, hiszen „üres volt a zsebe". Hagyó-Kovác$, a ciszterci pap pedig azt mond. ta: „Ezen a földön én vagyok az is ten Mert ha én nem adok kenyeret, az isten sem ád". Ma Szabó Mihály egykori aratóembernek 11 hold földje van. Mióta felszabadult az ország, szabadon, megelégedetten, ember módjára él. „Ezért akarták maguk vissza a régi világot" — fordult a tanácselnök Grösz felé. És az érseki gonosztevő félig felemelkedve, hidegen bólintott rá: „Igen, ezért". Ezért söpri el őket útjából a mi új, szabad világunk. Fratierk Jetiit Curie levele a Béke Bizottság fogadását elutasító Warren Austinhoz Frederic Jolliot Curie. a Béke Hívei világtanácsának elnöke. Warren Austinnak, az Egyesült Nemzetek Szervezete biztonsági tanácsának amerikai tagjához levelet intézett, amelyben válaszol Warren Austin 1951 május 25-1 megnyilatkozására. Warren Austin elutosította a Béke Hívei Világtanácsa által kijelölt küldöttség- fogadását. Erre az elutasító levélre válaszolt most Fredeiic Jolliot Curie, a Béke Hívei^Világtanácsának elnöke. Frederic Jolliot Curie levelében többek között ezeket írja: A Béke Hívei Világbizottságának fogadtatását azért kértük, hogy legalább a re menyét megtarthassuk annak, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete visszatér alapelveinek útiára. Mély meggyőződésem, hogy nagyon hasznos dolog, ha valamennyi nemzet békeakíwatának kifejezése, még azoké is, akik nem tagiai az Egyesült Nemzetek Szervezetének tolmácsolást nyer a Biztonsági Tanácsban, ha argumentumaikat meghallgatják, ja. vaslatalkat áttanulmányozzák. Azt hiszem, mennél inkább fog fo. kozódni a fegyverkezés, annál nehezebbé válik a vélemények kicserélése, és pedig annál is inkább, mert a gyűlölködés és a hisztéria kampánya még csak fokozódna azokban az orszá' gokban. amelyek elutasító magatar tást tanúsítottak azzal a kívánság, gal szemben, hogy hozzanak törvényt, amely .megtiltja minden háborús propagandát. A fejlődésnek ez a folyamata elkerülhetetlenül háborúhoz vezet. Hogy etttől a borzalmas kata sztrófától megmentsük a világot, azért kívánjuk a békepaktuin megkötését. Azért, hogy az öt nagyhatalom. amelynek egyhansúsági elvére alapították az Egyesült Nem. Chartáját, ma már nem tárgyalhat többé az ENSz-ben éspedig annál az indok nál fogva, mert az ENSz alapokmányát megsértették, a Kínai Népköztársaságot nem engedték bejutni. Éppen ezért felszólítjuk a nemzeteket, hogy kormányaiktól követeljék a tár gyalások megindítására vonatkozó lépések megtételét, amelvnek célja pedig a békepaktum megkötése volna. Ön, Warren Austin űr. diplomata, még hozzá egy nagy országot képvi. sel, nagy nemzetet, amely, mint a többi népek is. a békét kívánják. Az Ön hivatása nagy felelősséggel jár tehát. Mi ugyancsak tudatában vagyunk a ránkháruló felelősségnek és minden egyes ember az egész földkerekségen, aki a stockholmi felhívás ütián meggyőződött arról, hogy saját maga is felemelheti hangját, saját maga is hathatósan felszólalhat e nemzetközi drámai vitában, tudja azt, hogy ebben a kérdésben felelősség terheli őt is. Éppen ezért lehetőleg a legszélesebb nyilvánosság előtt akarjuk tolmácsolni ezen embereknek gondolatait, az egészséges ész nyelvén kívánunk beszélni, amelyen azok az emberek beszélnek, akiknek alkalmuk nyilt arra. hogy kifejezésre juttassák véleményüket, bármilyen is a meggyőződésük, bármelv felekezet, hez vagy fajhoz is tartozzanak. A Béke Hívei Világbizottsáffának kapui a világ minden jóakaratú embere előtt nyitva állnak és nyitva állnak minden becsületes gondolat számára. Azt hiszem, az itt közölt indokok alapján elismeri, hogy súlyos lépés Ilyen komoly okok fennforgása mellett elutasítani fogadtatásunkat. Is. mételten arra kérjük tehát Ön, és valamennyi külföldi kollégáját, fogadják a Béke Hívei ViláJtt anácsának küldöttségét, amit a jelenlegi súlyos nemzetközi helyzet teljes mértékben igazol, — fejeződik' be Frederic Jol liot Curie, a Béke Hívei Világtanácsa elnökének levele Warran Austinhoz. Gromiko elvtárs elhagyta Párizst Hétfőn A. Gromiko, a Szovjetunió kiilügymlniszterhelyettese, aki Párizsban a külügyminiszterhelyettesek tanácskozásán a Szovjetunió delegációját képviselte, elhagyta a francia fővárost. Uruguayban sikeresen folyik a békealáúási akció A Béke Hívei Világtanácsának felhívására Uruguayban is folyik a békealáírási akció és amint Montevldeoból érkező jelentések igazolják, a lakosság országszerte nagyszámban csatlakozik a Békepaktumot követelő felhíváshoz. Az utolsó két nap során az uruguayi hékebizottság több mint ötezer új aláírást szerzett. Búcsúztatására a párizsi repülőtéren me elent a Szovjetunió franciaországi nagykövete, valamint a párizsi szovjet nagykövetség tagjai. A szovjet delegációtól a repülőtéren a francia kormány nevében Seydoux, a francia külügyminisztérium európai osztályának főnöke vett búcsút. A szovjetdelegáció június 25-én Berlinbe érkezett, ahol a Szovjetunió külügyminiszterhelyettesét Georg Dertinger, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, valamint A. Ackermann, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériumának államtitkára fogadtaA szovjet vendégek üdvözlésére a repülőtéren megjelent I. F. Semiscsanov, a szovjet ellenőrző bizottság elnökhelyettese, valamint G. M. Puskin nagykövet, a Szovjetunió németországi missziójának vezetőjeA Japán ipar az amerikai agresszió szolgálatában A japán külügyminisztérium gazda sígi osztályának egyik jelentéséből kitűnik, hogy Josida kormánya teljes en az amerikai imperialisták koreai agressziójába való bekapcsolódás mell ett foglalt állást. A Josida-kormány határozata értelmében az amerikai ká tonai inváziót stratégiai és emberanyaggal fogják támogatni. A japán ipar további katonai természetű megrendeléseket fogadott el, a japán gyá rak az amerikaiak tankjait, repülőgépeit és egyéb megrongált hadieszközeit fogják megjavítani. Japán már a támadás megindulása óta hathatósan támogatta az amerikaiak agres6zióját_Koreában. A japán tőkések üzemei mindent elkövettek, hogy az amerikai megrendeléseknek, amelyek kizárólag háborús természetűek, minden tekintetben eleget tegyenek. A Kijodo ügynökség jelentés© szerint az amerikai katonai megbízottak 400 millió dollár erejéig kötöttek szerződéseket hadianyag leszállítására. Ez az összeg Japán 1950-es kivitelének 49.3%-át teszi ki. Áprilisban az amerikai hadsereg a japán tengeri hajók 36.3%-át foglalta le és a vasúti parknak 40%-át, hogy azokat katonai célokra felhasználja. A jelentések szerint eddig- közel 200.000 japán áll az amerikai agresszorok katonai szolgálatában. Egyre erőteljesebben hangzik Amerika népének békét követelő és a háborús uszítókat elítélő szava A délcsikágói U. S. Steel Co és a Republic Steel-üzemek dolgozói a legutóbbi napokban békeszavazáson vettek részt, amelyet az amerikai békemozgalom valósított meg. A dolgozók százainak kérdőívei adtak át, amelyeken kérdések szerepeltek és amelyekre az alábbiak szerint válaszoltak: Amellett van-e, hogy Koreában a háborút azonnal beszüntessék és hogy csapategységeinket visszavonják az USA területére? E kérdésre a megkérdezettek 92%-a igennel, 3.9%-a nemmel és 2.9%-a nem tudom-ma! felelt. Amellett van-e, hogy az öt nagyhatalom képviselői összeüljenek, hogy Az olasz kormínif újabb fasiszta intézkedésekkel akar támadást indítani a dolgozók legelemibb jogai ellen Az olasz minisztertanács legutolsó ülésén elhatározta, hogy a legdurvább eszközökkel megakadályozza az állami alkalmazottaknak azt az elhatározását, hogy béreik emelését sztrájk útján fogják kiharcolni. A minisztertanács úgy döntött, hogy megsz'ak

1* minden tárgyalást az állami alkalmazottak bizalmijaival és ugyancsak elhatározta, hogy szankciókat fog azok ellen alkalmazni, akik resztvettek a legutolsó sztrájkban. Az olasz minisztertanács legutolsó ülésén a fasiszta reakciós olasz kormány tagjai határozatot hoztak, hogy pár napon belül a parlamenthez előterjesztik annak a demokráciaellenes törvénynek végleges szövegét, amely megtiltja az állami alkalmazottaknak, hogy sztrájkban résztvegyenek. E törvény egyik szakasza leszögezi, hogy a jövőben az állami alkalmazottak mindennemű bérkövetelését, különleges parlamenti bizottságra bízza. Ugyanakkor az állami alkalmazottaknak megtiltja, hogy szakszervezeti akciókban résztvegyenek. Az olasz minisztertanács felháborító határozatával foglalkozik az Unita egyik legutolsó száma, cikke során megszólaltatta di Vittorio elvtársat, az olasz szakszervezeti szövetség főtitkárát is. Di Vittorio elvtárs hangsúlyozta, hogy a kormány döntése, amellyel meg akarja tiltani az állami alkalmazottak sztrájkjogát, csak fokozza a dolgozók és minden demokratikus érzelmű polgár felháborodását az olasz kormány ellen. Meggyőződésem, — folytatta az Unitának adott nyilatkozatában di Vittorio. hogy Olaszország minden becsületes demokratája szorosan felzárkózik a munkásosztály mellé, hogy a legenergikusabh harcot indítsa sztrájkjogának védelméért. Di Vittorio egyebek között kijelentette, hogy június 25-én a szakszervezeti k^ajyselők ülést tartottak, amelyen foglalkoztak a jelenlegi helyzettel és a közös nyilatkozatukban a legélesebben tiltakoznak az olasz kormány népellenes újabb ténykedései ellen- A szakszervezeti szervezetek közös kiáltványukban hangsúlyozzák, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek e munkásellenes törvény meghozatalának megakadályozására, amely sérti az alkotmányt. i elhárítsák azt a veszedelmet, amely a világbékét fenyegeti? E kérdésre a válasz 84.4%-ban igen volt, 3.3%-ban nemleges volt a válasz és a megkérdezettek 10.1 %-a nem adott határozott választ. Amellett száll-e síkra, hogy a bérek befagyasztását megszüntessék és hogy az árak csökkentését elrendeljék? Erre a kérdésre a megkérdezettek 84%-a adott igenlő, 5%-a nemleges választ és 10.6%-a a megkérdezetteknek „nem tudom"-mal felelt. Detroitban a város különböző politikai, vallási és társadalmi beállítottságú lakosainak kiküldöttei tartottak békegyűlést és ezen ismét kifejezésre juttatták megbízottaiknak azt az elhatározását, hogy továbbra is a Béke Hívei világmozgalmának célkitűzéseiért akarnak harcolni. A delegátusok között voltak munkások, földművesek, kereskedők, négerek és fehérek, amerikai bennszülöttek és bevándoroltak éspedig nemcsak detroiti lakosok, hanem elküldték delegátusaikat Flint, Ann Arbor, Gren Rapic, St. Joseph, Port Hutton, Ypsilanti. Almonac, Plymouth, Aplegat kiküldöttei is. A konferencia a békeharc további megerősítése érdekében tervet dolgozott ki, amely a következőket tartalmazza: 1. Fokozni kívánjuk kampányunkat Moody és Fergusson szenátoroknál petíciók, levelek és látogatások formájában, hogy támogassák Edwin Johnson szenátor szenátusi határozati javaslatát, amelyben a koreai háború beszüntetését követeli. 2. Fokozni kívánjuk békegyűléseink számát és azon leszünk, hogy a csikágói békekongresszusra a legnagyobb számú kiküldöttet küldjük el. 3. Június 23. ,és 24-én az egyházak templomokban '•a békéért fognak imádkozni. 4. Június 25-én a koreai harcokban mindkét oldalon elesettek emlékére beszüntetjük a munkát, 5. Kapcsolatot fogunk keresni az ENSz és az amerikai kormány vezető tagjaival, felszólítjuk őket, hogy írják alá az öt nagyhatalom k"zötti békeegyezmény megkötését követelő felhívást és foglal ianak állást NyugatNémetország felfegyverzése ellen. \ \