Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-28 / 150. szám, csütörtök

A termelőszövetkezetek szervezeti es gazdasági megerősítésének reiiadaiai Magyarországon UJ SZO 1951 június 28 Irta; HEGEDŰS ANDRÄS a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja. Az alábbi cikket kivonatosan a „Tartós békéért, népi demokráciáért" cimü lupból vettük át és azzal közöljük, hogy a cikkben foglaltak a mi EFríz-einknek is segítségere lehetnek és útmutatásként szolgálhatnak. Ugyanazt a feladatot, amit az MDP II. kongresszusán Rákosi Mátyás elvtárs tűzött ld, hogy a termelő' szövetkezeteket politikailag és gazdaságilag meg kell szilár. ditani, — ugyanazokat tűzte elénk — Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén elfogadott hat pontjában, melynek 4. pontja így szól: „Meg kell szilárdítani a meglévő EFSz-eket és ezeket magasabb típusba kell átvezetni. A magasabb típusú EFSzekben meg kell teremteni a közös szövetkezeti állattenyész. tést és megnövelni a meglévő EFSz.ek tagságát. Fokozatosan új szövetkezeteket kell alapítani azokban a községekben, ahol még nincs, emellett szigorúan az önkéntesség és a szemléltető meggyőzés elvének szemmel tartásával". Magyarországon a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyobb számban, nem egészen három esztendővel ezelőtt, 1948 őszén kezdtek megalakulni; azóta e mozgalom alap. jában véve egészségesen fejlődik és a termelőszövetkezeteinkben a teljes önkéntesség alapján több és több dolgozó paraszt lép be. A tavaszi munkák megkezdéséig termelőszövetkezeteink száma meghaladta a 4200-at, szántóterületük pedig elérte az 1,270.000 kat. holdat, ami az ország szántóterületének több mint 13 százaléka; ezideig termelöszövetkezteinkhez már közel 200 ezer dolgozó paraszti család tartozik. Az elmúlt évek gyakorlati tapasztala országunkban is kétségbevon, hatatlanul bebizonyította a jól működő társas gazdaságok jelentőségét a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésében. Termelőszövetkezeti mozgalmunk ott fejlődött a legnagyobb mértékben, ahol már 1948-ban nagy számban alakultak termelőszövetkezeti csoportok, amelyek időközben megerősödtek és már a mult évben jó terméseredményeket értek el. Ilyen területeken — főként gabonatermelő vidékeinken — a nagy mezőgazda sági városokban is, mint amilyen a 27.000 lakosú Mezőtúr, a 26.000 lakosú Karcag, a 13.000 lakosú Türkévé, a dolgozó parasztok túlnyomó többsége, kevés kivétellel még a tavaszi munkák előtt belépett a termelőszövetkezetekbe. Országunkban a termelőszövetkezetek megszilárdítása jelenleg külö nősen azért nagyfontosságú feladat, mert meglévő termelőszövetkezeteink több mint felének, 4200_ból 2500-nak az idei év az első gazdasági éve, most aratnak először közösen. Az összes termelőszövetkezeti családoknak pedig mintegy a fele, több mint 100.000 család még négy-öt hónappal ezelőtt is egyénileg gazdálkodó dolgo zó paraszt volt. Szívós és széleskörű politikai és gazdasági munkára van szükség ahhoz, hogy gyorsan megnőtt termelőszövetkezeteink már ebben az évben jé eredményeket érjenek el, az alapszabályt*; szerint dolgozzanak és így minden tekintetben nagy vonzóerőt tudjanak gyakorolni az egyé. nileg gaadálkodó dolgozó parasztokra. A termelőszövetkezetek megszilárdulása hazánkban nagy jelentőséggel bír mind a

1 mezőgazdaság továb. bi átalakítása, mind a mezőgazda ság terméshozadékának gyors emelése szempontjából. ötéves tervünk nemcsak azt a célt tűzi Pártunk és dolgozó népünk elé, hogy az ötéves terv végéig jelenté, kanyen előbbre vigyük a mezőgazdaságban a szocializmus ügyét, hanem azt is, hogy 1954-re mezőgazdaságunk termelését 1949-hez viszonyít va mintegy 50 százalékkal emeljük. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének ideje alatt csak úgy lehet ilyen gyors ütembein növelni a mező. gazdasági termelés színvonalát, ha áUami és pártszerveink egy pillanatra sem feledkeznek meg a termelőszövetkezetek megszilárdításáról, mert csak így biztosítható, hogy az újonnan alakult termelőszövetkezetek máir első gazdasági évykkgjj jg jsjgjktősen növeljék növénytermelésük színvonalát és hogy gyors ütemben fejlesszék mind közös, mind háztáji állatállományukat. A termelőszövetkezetek megerősí tése a mezőgazdasági termelés fejlesztése szempontjából azért is nagy fontossággal bír, mert a termeiő.zöveike '.eíek jó munká a az egyénileg gazdálkodó dolgozó pa. rasztok termelésére is serkentően hat. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok többsége igyekszik megtanulni a termelőszövetkezetektől az ott alkalmazott jó eredményeket — és közben rájön arra is, hogy a fejlett módszereket, a modem nagy gépeket csak a nagyüzemi gazdaságokban lehet megfelelően alkalmazni. Termelőszövetkezeteink megszilárdítása és továbbfejlesztése egyre élesedő osztályharc közepette megy végbe. A kulákság mindent elkövet, hogy akadályozza a termelőszövetkezetek megerősítését és fejlesztését. Amig a termelőszövetkezetek gyöngék, a kulákság főként kívülről igyekszik kompromittálni a termelő, szövetkezeti mozgalmat, arra törekszik, hogy szembeállítsa az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztokat a termelőszövetkezetek tagságával, amellett gyakori eset az is, hogy kulákok megtámadják a termelőszövetkezetek vezetőit, falusi pártfunkció náriusaínkat, vagy, hogy a termelőszövetkezetek gazdaságában kísérlik meg a kártevést. Ott ahol az egyé nileg gazdálkodó parasztok nagy több sége már belépett a termelőszövetkezetekbe, ott a kulákság egy része köpenyeget változtat, ügy igyekszik magát feltüntetni, mintha a termelőszövetkezeti mozgalom híve lenne. A kulákoknak az elmúlt télen is sok községben sikerült megtéveszteniük a termelőszövetkezetek tagságát és befurakodniuk közéjük. Az ilyen szövetkezetekben nem következett be megszi. lárdulás; lemaradtak a munkában, lábrakapott az egyenlősdi, stb. és csak akkor indult meg az egészséges fejlődés, amikor / pártszervezeteink leieplezték a termelőszövetkezeti tagság előtt a kulákok aknamunkáját, kizárták őket a termelőszövetkezetekből és így megakadályozták, hogy a kulákok belülről tovább folytathassák bomlasztó munkájukat a termelőszövetkezetek ellen. Pártunk a népi demkoratikus ál lam politikájának — beleértve a gazdasági politikát is — megdönthetetlen alapja a munkásosztálynak és a dolgozó parasztságnak munkásosztály.vezette szövetsége. Ezért Pártunkat a szövetkezeti mozgalom megerősítésére és fejlesztésére irányuló politikájában a dolgozók e két osztálya közötti szövetség további megerősítésének nagy elve vezérli. Ezzel magyarázható az a széleskörű gon. doskodás, amely Pártunk és a munkásosztály részéről megnyilvánul abban, hogy megkönnyíti a szegény, és középparasztok százezreinek az ő saját érdekükben álló átmenetet az elmaradt kis egyéni gazdálkodásról az élenjáró szövetkezeti nagygazdaság útjára. Egyre fokozódik az ipari munkásság közvetlen segítsége is a terme, lőszövetkezetek felé. Kifejlődőben van az ipari munkások pakonths-mozgataM Közei négyszáz patronázs-csoport működik már azzal a feladattal, hogy segítsék megszilárdítani a meg. alakult termelőszövetkezeteket. Emellett Pártunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének elősegítésére már eddig is sokszáz ipari munkást küldött falusi munkára; járási pártbizottságokba, járási és falusi tanácsokba, gépállomásokra állami gazdaságokba. Termelőszövetkezeteink megszilárdításához, amezögazdaság szocialista átszervezésének minden kérdé. sében, föltoecsülhetetlen értékű, önzetlen segítséget nyújt a Szovjetúnió. A termelőszövetkezeteket irányító pártés állami szerveink funkcionáriusai és termelőszövetkezeteink vezetői a Szovjetúnió szocialista mezőgazdaságának tanulmányozása segítségével sokkal könnyebben tudják legyőzni a kezdeti nehézségeket. Tudó. saink és szákembereink is egyre fokozódó lelkesedéssel ismerkednek meg .-» ^ígŠIÄ

0 ssfi^al^a mesögfj&ir Az Üj Szó cikke nyomán Pódatejed saját munkaerejével fejezi be a cukorrépa utolsó kapálását A pódatejedi III. típusú EFSz 20 hektár cukorrépa földjét teljesen ellepte a gyom. A szövetkezet tagiai vakarják a fejüket, hogy mit is csináljanak ezzel a rengeteg cukorrépával, mikor munkaerő nincs- Már két kapálásért fizették ki a jutalmat, de a répa olyan, mintha nem is lett volna benne rrég kapa. A cukorrépa ápolás' munkáiban való elmaradás okát már a vetésnél kell keresni. Ugyanis a cukorrépa sortávolságát túlságosan sűrűre vették, úgy hogy mikor a cukorrépa kikelt, a sűrű sortávolság miatt nem lehetett géppel megsarabolni. Persze, hogy ez aztán nagy hátramaradást okozott a munkákban. A másik hiba abból eredt, hogy a munkaegységekért járó jutalmat a csoportvezető Kulacs János a lépaegyelésnél és az első kapálásnál nagyon bőkezűen osztoga'ta Nem törődött azzal, hogy ki mit csinál, hogyan végzi el a munkát- Napokig nem is látta senki kint a földeken. Igv aztán mivel fiatal lányok és gyerekek is voltak a dolgozók közt és felügyelet nélkül maradtak, ezek egy kicsit megpiszkálták a földet, nem töiődve azzal, hogy a gyomot elpusztísztották-e vagy sem. A munkaegységeket pedig írták bőkezűen, akár megdolgoztak értük, akár nem. Voltak olyan gyerekek is, akik 10—11 napra 2.300—2.500 koronát is kaptak, tehát jóval több pénzt fizettek ki, mint amennyi tervezve volt, úgy hogy a két első kapálásra már a harmadik kapálásért járó jutalmat is kifizették. A szövetkezet most a legnagyobb bajban van. Hogyan érjék el, hogy rá ne fizessenek? A hibák keletkezéséhez nagyban hozzájárult az is, hogy a szövetkezetnek nincsen rendes könyvelője. Hetenként egyszer vagy kétszer ha kijön Dunaszerdahelyről a VDP-től valaki segíteni a könyvelésben- így aztán egyik is csinálja, a másik is és a végén mégse csinálnak semmit. Ha pedig hiba csúszik be, senki sem vállalja a felelősséget, egyik a másikra tolja. Ennek az állapotnak a szövetkezetben a legrövidebb időn belül meg kell szűnnie. A pódatejedi szövetkezetnek egy jó könyvelőről kell gondoskodni, aki állandóan ugyanazt a munkát végzi. A szövetkezet vezetősége és a helyi Nemzeti Bizottság elnöke az Üj Szónak a cukorrépa ápolási munkáiról szóló cikkéből kiindulva, az összes helyi szervezeteket mozgósította. hogy legyenek segítségükre a szükséges munkaerők megszerzésében. Az Üj Szó nagyon helyesen állapította meg, — mondja Nagy Kálmán a helyi Nemzeti Bizottság elnöke, — hogy 'a cukorrépakapá'.ást a legsürgősebben be kell fejezni. Iparkodnunk kel! a n unkálatokat elvégezni, mert pár nap múlva meg kell kezdeni az aratást. Az Üj Szó-ban megjelent cikk után azt a gondolatot, hogy a VDP-nek, vagyis a fölöttünk védnökséget vállaló üzem munkásait híviuk segítségünkre, elvetettük. Megpróbáltak a faluban előteremteni a szükséges munkaerőt Ez sikerült is,és vasárnap több mint 200 ember dolgozott a cukorrépa földeken. A helyi Nemzeti Bizottság .elnöke azt is mondta, hogy a cikkben az is benne volt, hogy a magyarlakta területeken a CSEMADOK-csoportok jelentős segítséget nyújthatnak, de ne csak 1—2 napos b-igádmunkával, hanem meggyőző munkával is segítsenek a szövetkezeteknek. Hát sajnos, ez náluk nincse meg. Pódate

jeden a CSEMADOK, vagy CsISz még munkával sem nvúit segítséget, nem hogy meggyőző munkát végezne. Az egész községben jó ha két CsISz-, vagy CSEMADOK-tagot lehet találni. A kulák még mindig szolgát és szolgálót tart Ott dolgozik a répaföldeken Gódány Arpád is szolgájával és szolgálójával együtt- Gódány Tibor is elküldte szolgáját, de ő sajátmaga nem vett részt a munkában. Egy kicsit furcsán hangzik a szolga és szolgáló szó, ez még a letűnt kapitalistaviiágra emlékezteti vissza az embert, de Pódate jeden ez még így van. Sajnos, hogy a község vezetői nem akarnak tudomást venni róla. Gódány Arpád 40 hektáros kulák, a birtokának felét átadta a szövetkezetnek, a másik felét pedig a két cselédjével dolgoztatja meg. Gódány Tibor szintén követte Gódánv Arpád példáját, de ő már szerényebb, ő csak egy szolgát tart- Megkérdezem Gódány Árpádot, hogy nem tudja-e, hogy nem szabad szolgát tartani? Gódány Arpád a következőket mondja: — Tudom b

;z' én, de hát magam nem tudom megdolgozni a földeket, családom meg nincs, aki dolgozhatna. Ez pedig teljes hazugság, mert igenis van Gódány Árpádnak egy lánya, Gódány Blanka, csakhogy ám a kulákcsemete nem mehet a napra, mert félti, hogy a csemete kiszárad az erős napsütésen, gyenge arcocskáját elégeti a nap. A gyenge kulákcsemetét be kellett ültetni a dunaszerdahelyi VDP-be, a jó hűvös irodába, hogy meg ne süsse a nap. Kint a földjükön pedig gürcöljön, dolgozzon a szerencsétlen Harcsai lány, akinek csak annyit fizetnek, amit meg bír enni. Nem tudom, ha a VDP meg a FRSz nem volna, hol tudnának a munkakei ülő kulákcsemeték elhelyezkedni? A szövetkezet gabonavetései szépen kezdenek érni. A szövetkezet tnktoristáí éjjel-nappal dolgoznak két traktor megjavításán, hogy az aratási munkálatokat zavartalanul végezhessék el. A szövekezet dolgozóinak minden reményük a szép táblavetésekben van. Lesik a pillanatot, mikor kezdhetik meg az aratást. Nem szabad az aratá's megkezdésével egy napot sem késni, de nézzük csak minden egyes tag készül-e az aratásra? Sajnos nem- Nézzük meg Simon M

:klós molnárt. SimíSn Miklós szövetkezeti tag, de nem munkaegységre dolgozik, hanem rendes havi fizetést kap, 6000 koronát egv hónapra. Ez pedig helytelen, mert ha szövetkezeti lag, akkor dolgozzon ő is munkaegyegységre és elvégzett munkája után kapjon jutalmazást. Nem lehet az, hogy a szövetkezet többi tagjai a végzett munkájuk arányában, a munkaegységek szerint vannak jutalmazva, Simon pedig kiáll a kapuba és 6090 koronát mégis zsebrevág, ezenkívül az évvégi elszámolásnál még osztalékot is követel. És ha Simon Miklós legalább becsületesen végezné a munkáját, — de hanyag. Itt van az aratás ideje, — mondja Nagy Kálmán, a helyi Nemzeti Bizottság elnöke —i és az aratáshoz szükséges gépek nincsenek rendben, a cséplőgépet is jav'tani kellene, de Simon Miklós inkább kiáll a kapuba és nem törődik semmivel. Simon Miklós nem úgy nézi a szövetkezetet, mint a többi szövetkezeti tagok. Simon Miklós azt gondolja, hogy a szövetkezet fejős tehén és ő csak fejni fogja, do ellenértéket nem ad semmit semSZARKA ISTVÁN. Szépe Erzsébet III. osztályos gimnazista 950 méter hosszú répasort egyelt ki két és félóra alatt A bálványi állami birtokon, különösen az idénymunkák idején, nagyon kevés a -munkaerő. A birtok több mint 250 hektáron termel kapásnövényeket, amelyeknek az ápolási munkáival, különösen, hogy a hosszas esőzés késleltette a munkákat, bizony elmaradtunk. így aztán a gazdaság vezetősége minden rendelkezésre álló erőt a növényápolási munkára állított be. Bekapcsolódtak a mukákba az állattenyésztési csoportok dolgozói, a különféle műhelyek munkásai és az összes irodai alkalmazottak, de ez még mind kevésnek bizonyult, úgyhogy a járástól brigádsegítséget kellett kérnünk, amit meg is kaptunk. Ennek a brígádsegftoégraek ugyan előzményei vannak, änift azért i® írok meg, mert l®Svetésre méltó példa lehet a többi állami birtokok számára is. Ugyaanfts egyik napon az üzemi tanAcs épj»en üiéet tartott a növényápolási munkákkal kapcsolatban, amikor megjelent a komáromi magyar gimnázium vezetője és kérte a birtok vezetőségét, hogy előlegképpen adjon 18.000 koronát, hogy a diákok megtekinthessék a prágai kiállítást és ha visszajönnek, akkor ezt az összeget brigádmunkával ledolgozzák. így is történt. A komáromi magyar gimnazisták meg is kapták a kért összeget és amikor visszajöttek a prágai útról, egy héten keresztül minden nap százan jöttek brigádmunkára dolgozni és hozzáfogtak az elmaradt répa egyeléséhez. Már az elsó' nap végzett munkán láttuk, hogy a diákok nemcsak a 18.000 koronát dolgozzák le, hanem annál még sokkal többet ls, olyan jól dolgoznak. A diákok közül a legjobb teljesítményt Szépe Erzsébet III. osztályos gimnazista lány érte el, aki két és fél óra alatt »50 méter hosszú répasort kiegyelt és kigyomlált és ezt a teljesítményét négy napon keresztül megtartotta. Szépe Erzsébetet a birtok vezetősége ezért a kiváló munkateljesítményéért a »endes jutalmazáson felül még 5 kg cukorral jutalmazta meg. Gál Ferenc, bálványi állami birtok. Az ajnácskői középiskolások a dohánykapálásban segítettek Június közepe után egy napon az ajnácskői középiskola tanulói, brigádmunkával segítségére siettünk az almágypusztai állami birtoknak. A tanulók most lelkesedéssel vitték a könyv helyett a kapát, hogy munkájukkal megszabadítsák a nagy tábla földeken lévő dohányt a gyomtól. Az állami birtokok munkásai megmagyarázták és megmutatták a diákoknak, hogyan kell a dohányt kapálni és aztán nekifogtunk a munkának. A tanulók egész nap jókedvvel és örömmel dolgoztak s amikor estefelé hazamentünk, egész úton csak arról beszélgettek, hogy melyikük dolgozott a legjobban, meg hogy ki ért el leghamarabb a sor végére. A brigádmunkával nemcsak azt értük el, hogy hasznos segítséget nyujtottunk az almágypusztai állami birtoknak, hanem a diákok meg is kedvelték a mezőgazdasági munkát és ígérték, hogy ha legközelebb szükség lesz valahol munkáskézre, akkor újra szívesen elmennek dol-' g-ozni. Lóska Lajos. ságával és érdeklődéssel olvassák a szovjet mezőgazdasági tudomány legújabb eredményeiről szőlő cikkeket és könyveket és egyre merészebben alkalmazták azokat magyar viszonyokra. A Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttség tagjai és a különböző mezőgazdasági delegációk nemcsak a kólhozmozgalom si keréről győződtek meg, hanem sok tapasztalattal tértek haza, amelyeket széleskörűen alkalmaznak a ter melőszövetkezetek megszervezésében és a mezőgazdasági termelés minden ágában. Sok értékes, fontos tapasztalatot adtak át a Szovjetunióból országunkba látogatott delegálj* llf ä lunfc járt kolhozparaeztküldöttség. Országunkban tehát megvan a lehetősége annak, hogy megtevő tormeftsztivetfceaatefakd megerősítsük és csakhamar virágzó szövetkezeti gazdaságokká fejlesszük s ezzel biztos alapját teremtsük meg termelőszövetkezeteink további 3Bámszerü fejlesztésének, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének. Pártunk megkönnyíti termélöszöveetkezeti mozgalmunk fejlődését, az egyénileg gazdálkodó dolgozó paäfijfäeét a ^wet^ezgtŕ dálkodásra akkor, amikor a lenini, sztálini tanítások alapján a szövetkezeti gazdálkodás kifejlesztéséhez felhasználja a szövetkezetek éegyszerübb formáit, a földmüvesszövetke. zeteket és az I. és II. típusú terme, lőszövetkezeteket. Még csak kezdetén vagyunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésé, nek. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy dolgozó népünk a lenini-sztálini úton, a kolhozmozga. lom kibontakozásának útján, Pár tunk és Rákosi elvtárs vezetésével sikerrel fölépíti a mezőgazdaságban is a szocializmust; megteremti a szocialista ipar mellett a szocialista ma-