Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-28 / 150. szám, csütörtök

2 U J SZO 1951 Június 27 ket építsen ki reakciós, nacionalista, klerikális és fasiszta elemekből, akik behatoljanak a kommunista pártokba és azok vezetőségébe. Ezeknek az ügynökségeknek segítségével Titoék államfordulatot akartak előidézni a népi demokratikus országokban, el akarták szakítani ezeket a Szovjetuniótól, a béke, a demokrácia és a szocializmus táborától és az imperialisták táborába akarták átvinni. A Tájékoztató Iroda határozata, amely az egész nemzetközi munkásmozgalomnak jelt adott a éberség fokozására, sok kommunista pártnak nemcsak abban segített, hogy az elméleti és gyakorlati helyes irányvonalat betartva elkerüljön több hibát, hanem valamennyi következményével jelentős módon hozzájárult az imperialisták s az imperialistákat kiszolgáló titóista és hazai ügynökségek gaz terveinek leleplezéséhez és szétzúzásához Magyarországon (Rajk és társai), Bulgáriában (Trajcso Kosztov és társai) és végül Csehszlovákiában (Sling, Svermáné, Clementis, Huszák, Novomeszky áruló bandájának leleplezése és szétzúzása, valamint más kémek és ügynökségek leleplezése és szétzúzása). Mindezek a tények még jobban aláhúzzák a Tájékoztató Iroda határozatának óriási, valóban történelmi jelentőségét és bennünket még nagyobb hálára és hűségre köteleznek a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja és Sztálin elvtárs iránt. Mindenekelőtt az ő érdemük az, hogy az imperialisták kísérletei Titóék gaz politikájának más országokba, főleg a népi demokráciák országaiba való becsempészésére, a nemzetközi munkásmozgalom és a Tájékoztató Iroda határozata által felszított éberség sziklaszilárd bástyáján meghiúsult. Igaz, hogy Tito klikkjének leleplezése után sem adta fel a provokátor és a világ forradalmi mozgalma széttöró'jének szerepét. A belgrádi rádió napról napra özönével ontja a Szovjetunió, a népi demokráciák, a Német Demokratikus Köztársaság, a népi Kina, a harcoló demokratikus Korea, a nemzeti fölszabadító mozgalom, a békevéd ők mozgalma, a proletár nemzetköziséghez híí Kommunista Pártok, a nemzetközi munkásmozgalom ellen irányuló aljas és piszkosnál piszkosabb rágalmait és uszításait, dühöng minden ellen, ami a békét, a haladást éa a szocializmust szolgálja és ezt az úgynevezett állítólagos „hamisítatlan marxizmusleninizmus szempontjából teszi. Komboló szándékú tevékenységében egy plattformra jutott az áruló jobboldali szocialistákkal, főleg az angol labourisjákkal, akikkel szoros együttműködést teremtett. Azonban a Tájékoztató Iroda határozatának meghozatala és a Tito— Rankovics-banda további szörnyű gaztetteinek leleplezése által a forradalmi világmozgalom a tióizmus elleni harcban valóban legyőzhetetlen, hatalmas fegyvereket kapott. Ezeket a fegyvereket következetesen és hatékonyan kell felhasználni és könyörtelenül szét kell zúzni a titói aljasság minden megnyilvánulását, jeienjék meg az bárhol és bármilyen formában. Gottwald elvtárs a CsKP Központi bizottságának februári ülésén hangsúlyozta azt, hogy a mi népünknek tisztában kell lennie a Tito-klikk jellegével. Miért? „Nemcsak a végből, hogy Jugoszlávia esetében propagandisztikusan és agitációs módon tudjunk rámutatni arra, hova és milyen mélyre süllyedhet az etfajzott áruló, hanem azért is, hogy hatékonyan védekezhessünk a Köztársaság létére törő összeesküvések ellen. Ugyanis nem véletlen az, hogy mindenütt, ahol megjelenik a nyugati imperialisták kéme vagy diverzánsa, rendszerint annak közelében vagy azzal együtt leleplezzük a titói Jugoszlávia kémét vagy diverzánsát. Nem véletlen, hanem minden kém sorsa ez. Mint Sándor Ocliranájának vagy a Gestaponak kémei kezdték és mint az amerikaiak kémei fejezik be." Ami Szlovákiát illeti, a Tájékoztató Iroda határoznia bennünket mindenekelőtt a burzsoa-nacionalizmus elleni engesztelhetetlen és ernyedetlen harcra kötelez. Siroky elvtárs már 1948-ban, az SzKP Központi Bizottságának őszi ülésén a burzsoanacionalizmus elleni harc kérdését a Tájékoztató Iroda szellemében úgy vetette fel, mint a szocializmus felé való sikeres előrehaladásunk egyik fő feltételét. Az SzKP IX. kongreszszusán, amely nagymértékben a burzsoa-nacionalizmus világnézetével való politikai leszámolás jegyében folyt le, szervezeti következtetéseket is levontunk ezen ellenséges világnézet főhor^o-ói. H szí.k és Novomeszky ellen, r'-"-* ! a CsKP Központi E' *""**- februári ülésemint kártev"":ct él ellenségeket, mint a kém C?"

,r— "" segítőtársait lepleit I" "'"' 'V ' -y elvtárs az " ' • >—>«dotta, Szlovákiában ar 'párosítás éa az általános fejlődés terén elért átütő sikerek egyik oka többek között az volt, liogy a Párt a burzsoa-nacionalizmus ellen éles harcot vívott. Természetesen a burzsoa-nacionalizmus elleni harenaJi karöltve kell haladnia a marxi-lenini propaganda hatalmas fejlesztésével, Pártunk tagsági tömegei, valamint a dolgozó nép legszélesebb rétegei világnézeti színvonalának állandó emelésével. A burzsoa-nacionalizmus elleni harc a mi viszonyaink között elsősorban azt jelenti, hogy szüntelenül mélyítsük el a Szovjetunió iránti szeretetünket, erősítsük meg a csehszlovák munkásosztály egységét, a cseh és szlovák nemzet testvériségét, mélyítsük el a szocializmus építésében a szlovák dolgozó nép testvéri együttműködését a magyar és ukrán dolgozó néppel. Nagy és állandó feladatunk az, hogy újra meg újra megmagyarázzuk dolgozó tömegeinknek ama tény jelentőségét, hogy hazánkat a dicsó'séges Szovjet Hadsereg szabadította fel és hogy a szocializmusnak; új, szabad és boldog életünknek építését kizárólag a Szovjetunió nagy és hathatós testvéri segítségének köszönhetjük. Ugyanúgy, mint a burzsoa-nacionalizmus ellen, engesztelhetetlen harcot kell folytatnunk a burzsoá világnézet többi megnyilvánulásai ellen is, főleg a nemzetellenes kozmopolitizmus ellen, amely nagy károkat okozott főleg a tudományban, az irodalmi, művészeti és kulturális életben általában. A Tájékoztató Iroda 1949 novemberi határozata, amely a Jugoszlávia Kommunista Pártjában uralkodó helyzetről szóló határozathoz kapcsolódott, azt a feladatot is rótta a Kommunista Pártokra, hogy legyenek bolsevik módon következetesek a proletár nemzetköziségtől való minden' elhajlással szemben. Erősítsék meg a világnézeti- és nevelőmunkát a proletár nemzetköziséghez való hűség és a marxizmus-leninizmus alapelveitől való minden elhajlés iránti engesztelhetetlenség szellemében. Neveljék a dolgozókat a népi demokráciához és a szocializmushoz, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs vezette szocialista világtáborhoz való hűség szellemében. Pártunk számára ezért bírnak olyan óriási jelentó'séggel a CsKP Központi Bizottságának és az SzKP Központi Bizottságának határozatai a világnézeti színvonal emeléséről és a marxi-lenini nevelőmunka megjavításáról, amit a leleplezett árulók és kártevők a mi Pártunkban is céltudatosan lebecsültek és háttérbe szorítottak. A Tájékoztató Iroda 1948 júniusi, valamint 1949 novemberi határozatai a Kommunista Pártok, tehát a mi Pártunk elé ls az éberség fokozásával kapcsolatban súlyos és komoly feladatokat állítottak, és pedig nemcsak magának a Pártnak tagjaira, hanem a dolgozók széles tömegeire vonatkozóan is. Éppen az a tény. hogy a Tájékoztató Iroda határozatai ezekre a feladatokra irányították a nemzetközi munkásmozgalmat, segített a mi Pártunknak is abban, hogy hála a Központi Bizottságnak és Gottwald elvtársnak^ nemcsak Huszák és Novomeszky burzsoa-nacionalista klikkjét lepleztük le, hanem az imperialisták csehszlovákiai főiigynökségét is, Slinget, Svermánét és Clementist, akik a Tito-kalandorok példája nyomán készítették elő veszedelmes összeesküvésüket Pártunk és államunk ellen. Ezzel kapcsolatban hasznunkra lesz, ha idézzük Gottwald elvtárs szavait, amelyeket a CsKP Központi Bizottságának februári történelmi ülésén mondott: „A kémek és árulók fái nálunk még sohasem nőttek és nem ls nőnek az égig. Végül is minden egyes csirkefogóra rákerül a sor. Mindegyikre sor kerül és mindegyiket eiéri a megérdemelt büntetés. Csehszlovákia nem lesz második Jugoszlávia." Igen. Csehszlovákia népe sohasem téved az árulás útjára, sohasem jár a titóizmus útján. Ezekből a tapasztalatokból az is következik, mint ahogyan ezt a CsKP Központi Bizottságának ülésén Gotwald elvtárs hangsúlyozta. — hogy mind a Pártot, mind az állami és gazdasági gépezetet következetesen meg kell tisztítanunk az idegen és megbízhatatlan elemektől, a nacionalistáktól és a kozmopolitáktól. Emeljük ki bátran a munkás- és kisparaszti kádereket! Általában következetesebben kell levonnunk a tanulságot abból a lenini-sztálini tanításból, hogy a szocializmus építésének korszakában az osztályharc nem szűnik meg, hanem ellenkezőleg, hatalmasan kiéleződik. Erőink növekedése és hatalmas sikereinknek láttán az wsztályellensflf nem szelídül meg és nem lesz Líké.cbb, ellenkezőleg, könyörteleörülök, hogy 66 éves létemre újítással járulhatok a szocializmus építéséhez Hogy ötéves tervünk felemelt feladatait sikeresen teljesíteni és túlteljesíteni tudjuk, a szocialista munkaverseny és az élmunkásmozgalom szeles méretekben való kiterjesztése és elmélyítése mellett szükséges, hogy a munka minden frontján új munkamódszereket vezessünk be. Dolgozóink mindjobban megértik és tudatosítják magukban, hogy ma népi demokráciánkban a munkatermelékenység emelésével és a munkahelyeken bevezetett újításokkal nem a kapitalisták érdektit szolgálják, nem az ő zsebüket tömik, — hanem ezzel saját népgazdaságunk alapjait erősítik. Az a tudat, hogy a munkatermeié- 2 hétre volt tervezve, két nao alatt kenység következtében előállt ériék- végeztük ei. Ebből természetesen netöbblet ma már nem a kapitalistáknak, künk is meg voit a hasznunk, mert a az egyéni, hanem a dolgozó millióknak anyagi, szellemi és kulturális érdekeit szolgálja, minden dolgozónak megváltoztatja a munkával szemben tanúsított magatartását. Hála akaraterős, elszánt, tettrekész és kezdemé-' nyező dolgozóinknak, mind többen kapcsolódnak be a szocialista munkaversenybe, egyie inkább emelkedik a munkahősök száma, egyre több újító lép fel, akik a munka különféle ágaiban bevezetett észszerű úiításokkal fokozott lendülettel kaDcsolódnak be a szocialista építőmunkába és új munkamódszerük alkalmazásával. — melylyel növelik a munkatermelékenységet, kimélik a munkaerőt, csökkentik az önköltséget és a testi fáradalmat. — elősegítik a boldogabb életnek, a szocializmusnak gyorsabb ütemben vaió felépítését. A napokban Rozsnyón jártunk és a Bak-pusztán lévő Állami Birtok műhelyében felkerestük Kardos István géplakatost, aki szintén mint többszörös újító dolgozik a hazáért, a békéért és a szocializmusért. Kardos István 66 éves. A lakatos mesterséget 45 éve folytatja. A bakpusztai műheiyben 30 éve dolgozik. Ahogy megtudtuk, hogy ilyen idős. az igazat megvallva csodálkoztunk, mert mozdulatai után csak félolyan idősnek gondoltuk. Mielőtt csodálkozásunk kifejezéseként megkérdeztük volna. — no és miért dolgozik még most is? — Kardos István megelőzött és ezeket mondta: „Már öt éve nyugdíjban vagyok, de annyira összenőttem a munkávall, hogy jobban érzem magam, ha dolgozhatok." Kardos Istvánnak tehát már lenne muszáj dolgozn'a, mert népi demokráciánk gondoskodása folytán nyugdíjából nyugodtan megélhetne. Ö azonban, aki élete legnagyobb részét a kapitalista kizsákmányolás alatt élte le, annyira összenőtt a munkával, hogy ma nem tud nélküle élni és 66 éves kora ellenére örömmel dolgozik. De hisz érthető is. Tudja azt Kardos István is, hogy míjr a múltban a munkáért az érte kijáró megbecsülést sem kapta, addig ma munkája után megbecsülik és amit épít, az az övé: —• miénk! — a dolgozóké. Különös érdeklődés ébred fel bennem, hogy minél többet megtudjak Kardos István életéből. Nem is kellett sokat kérdezni Kardos István be-szélt. Beszélt magáról és beszélt a munkáról. Elmondta, hogy milyen volt a helyzete a múltban és milyen most. — A múltban — mondotta többek között, — ha valamit újított az ember, legtöbbször még köszönetet se kapott érte. Meg nem is volt kedve senkinek azon törni a fejét, hogy hol lehet valamit javítani. Azt se tudtuk, hogy miért dolgozunk Nem úgy volt az akkor, mint ma. Ma megkapjuk az újításért a jutalmat és tudjuk azt is, hogy miért dolgozunk. — Most, — folytatja beszédét, — szintén csináltunk egy szép munkát. Igaz az nem újítás, csak munkaátszervezés volt. A napokban egy szeszgyárat voltunk leszerelni. Azzal, hogy a munkát jól beosztottuk és a szerelésnél nem vártunk egymásra és nem sze'dtük egymás kezéből ki a szerszamokat, 6 emberrel azt a munkát, ami teljesítmény után kaptuk a fizetést is. Kardos István ezután újításáról beszél Elmondotta, hogy egy „Toron" szénarakodón csekély átalakítással olyan újítást létesített, aminek következtében a szénarakodót terményszállításra is fel lehet használni. — Sokat gondolkodtam, — mondotta, — mert kezdetben nem akart beválni. Jónak jó volt már rögtön az elején, az első átalakításnál, csak akkor még lassan ment a szállítás. Most azonban a ventillátor-burkolat átszerelésével már tökéletessé vált. A terményszállítás könnyű és gyors. — Mi ösztönzött arra — kérdeztük Kardos Istvántól — hogy átszereld va szénarakodót és újítást hajts rajta végre? — Az újítás — felelte, — elsősorban is munkaerő megtakarítását jelenti. Nálunk meg éppen a munkaerőben van a legnagyobb hiány. Ezért igyekeztem olyasmit csinálni, amivel segíthetek ezen a nehézségen. — A szénarakodón végzett újítással egyperc alatt egy mázsa termést 15 méter magasra lehet emelni. Az átalakított szénarakodót mi próbáltuk ki. — szólt közbe Gebe András — és egy fiatal kislánnyal égy óra alatt 60 q árpát szállítottunk az udvarról a raktárhelyiségbe. En is csak azt mondom, — hogy nagyon megkönnyíti ez az átalakított gép a termésszállító munkát. — Az újítás előnye abban van. — folytatja beszédét ismét Kardos István, — hogy a termény szállításához, illetve elraktározásához nincs szükség annyi emberre, mivel nem kell zsákolni. A gépet nők is kezelhetik és a munka mindössze annyi, hogy a szállításra váró termést vagy lapátolják, vagy egyenesen a zsákokból öntik a szénarakodóra szerelt tölcsérbe, ami aztán légnyomással viszi az irányított helyre, (15 méter magasságig) a termést. Igy tehát a mellett, hogy újítással munkaerőt lehet megtakarítani, még a munkát is könnyebbé és gyorsabbá tesszÜK. Kardos Istvánnak ezenkívül már több újítása van és elmondotta, hogy most is különféle egyéb újításokon dolgozik. Közben elvezetett a műhely mellett lévő lakására, ahol megmutatta „házi" műhelyét. Itt vasak és szerszámok különféle fajtáival találkoztunk. — Munka után, — mondotta, — itt szoktam még dolgozgatni. Most egy villamosfíírésiz átalakításán dolgozom, melyet úgy akarok megszerkeszteni, hogy a fát rögtön szet is hasogassa. Ebből meg, — mutat a fal mellett fekvő motor felé, — egy kapálógép lesz! És birod a munkát? — kérdeztük Kardos Istvánt. — Nem dicsekszem, — felelte mosolyogva, — de még most is felveszem a versenyt akár egy fiatallal is. örülök, hogy dofgozhatok s boldog vagyok fejezte be szavait, — hogv 66 éves létemre újítással járulhatok a szocializmus építéséhez. , Balázs A. Bela. A canterbury-i érsek beszélgetése a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársával Dr- Johnson canterburyi érsek útban van a Szovjetunióba, hogy átvegye békeharcos érdemeiért, a nemzetek közötti béke szilárdításáért a nemzetközi Sztálin-dijat. A Csehszlovák Sajtóiroda munkatársával folytatott beszélgetésében dr. Johnson canterburyi érsek kijelentette, hogy az a di„ amellyel jutalmazzák, Nagy-Britannia valamennyi békeharcosának szól. Dr. Johnson azután megemlítette, milyen hatalmas fejlődésen ment keresztül a béketŕbor hazájában. Számtalan példát idézett, hogv a dolgozók annak ellenére, hogy hazugságokkal vannak elárasztva, amelyek rágalmazzák a béketábort, napról napra tapasztalják az árak emelkedését és az életszínvonal csökkenését, látják, kik a háború kezdeményezői, kik akarnak üzleti érdekből háborút. A vezető köröknek és sajtójuknak egyre nehezebb elleplezni a nép előtt a valóságot, hogy a Szovjetunió az a hatalom, mely a béke javaslatokat terjeszti elö. Ami Csehszlovákiát és a népi demokratikus országokat illeti, — jelentette ki dr. Johnson, — ezek napról napra fejlődnek és erősödnek, mert az erkölcsi erő az ő oldalukon van. •— Semmit sem érnek el Anglia mai vezetői — mondotta a cant.erburyi esperes —, ha megtagadják áruk kivitelét és szállítását. Nélkülözni tudjátok ezt éppen úgv, mint ahogy el volt és el van néküle a Szovjetunió. Remélem, építésekben hasonló sikereket fogtok elérni, mint amilyeneket a Szovjetunió elért. Befejezésül dr. Hewlett Johnson kijelentette, hogy mint angol hazafi látja Nagy-Britannia vezető köreinek osztálygyűlölködését, mely a szocialista országok sikerei ellen irányul, látja az Egyesült Államok uralmát, amely diktálja Nagy-Britannia kül- és gazdasági politikáját, elrendeli Angliának, kivel szabad és kivel nem szabad kereskedelmi kapcsolatokat létesítenie. Látja azt, hogv az USA miként veszi kezébe a hadsereg és a hajózás irányítását és miként vonja be Angliát háborús kalandokba, amelyek ellen az angol nép határozottan tiltakozik. nebbé és dühödtebbé válik. Abban az időben, amikor úgy tűnik, hogy a burzsoázia erői kimerülteik, a külföldi reakció az imperializmus erőinek segítségével új tartalékokat dob be, hogy elkerülje végleges bukását. Ezért Pártunknak és dolgozó népünknek jól kell felkészülni az osztályharcra, az életre-halálra menő küzdelemre. A Tájékoztató Iroda határozata arra figyelmeztette a népi demokratikus országok Kommunista Pártjait, hogy a szocializmust falun is csupán a kiéleződő osztályharc feltételei között, az osztályellenség elleni kemény és engesztelhetetlen küzdelemben lehet építeni. Érdekes, hogy ebben a kérdésben is megegyeztek az összes árulók: Sling, Svermáné, Clementis, Huszák és Novomeszky egyaránt. Megegyeztek titói tanítómestereikhez, hasonlóan abban, hogy az EFSz-eket a kulákokkal, az úgynevezett „jó gazdákkal" együtt kell és lehet építeni. Egyetértésben ráálltak tehát az osztályellenség plattformjára. Igy van ez ezeknél a nacionalizmus kérdésében is. Szlánszky elvtárs az SzKP Központi Bizottságának ülésén rámutatott arra, hogy Sling és Svermáné cseh nacionalisták voltak, míg Clementis, Huszák és Novomeszky szlovák nacionalisták. Mindannyian megkárosították a cseh és szlovák nemzetet, mindanynyian elenségei voltak: a szocializmus építésének és saját népüknek, azonban a népi demokratikus rendszer és pártelleni közös gyűlöletükben találkoztak. És találkoztak a Szovjetunió elleni gyűlölet közös plattlormján is. Azonban mi Pártunl.ban és népünkben — éppen ezekből a tapasztalatokból kiindulva — még erősebben fellángoltatjuk a proletár nemzetköziség szent érzéseit, még lelkesebben növeljük a Szovjetunió, a béke, a szocializmus és a nemzetek szabadsága legfőbb védelmezője, nagy és tündöklő példánk, a dicsőséges Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártja és Sztálin elvtárs, a béke legnagyobb harcosa, a forradalmi világmozgalom és az egész békeszerető emberiség zseniális vezére és tanítómest-ere iránti szeretetet. Ezt ígérjük a Kommunista Pártok Tájékoztató Irodája történelmi jelentőségű határozatainak harmadik évfordulóján.