Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-24 / 147. szám, vasárnap

Meghúzták a lélekharangot a kalondai kulákok felett Tóth Erzsébet gazdálkodó kulákasszonyt félesztendei szabadságvesztéssel, 20,000 Kčs pénbírsággal és 60 hektárnyi ingatlanának elkobzásával sújtotta a népbírák büntető bizottsága sorozatos szanálásáért (nj) Losonctői délre, Tcöevetleniil a magyar határ mellett fekszik Kalonda község. Közel 700 lélekre tehető a falu lakosságának száma s határa 857 hektárnyi földterületet ölel fel. Ezt a viszonylag nagy kiterjedésű gazdag, jó termő vidéket túlnyomó többségében kulákok bitorolták és tartják még ma is tíz körmükkel markukban. Mert Kalondán, bármily furcsán is hangzik, 1951-ben még a kulákság dominál, ök fiarancsolgatnak, irányítanak, övék a döntő szó, az ő szájuk ize szerint viselkedik a falu kis és középparasztságának javarésze. Csak egy napot kell tölteni Kalondán s az ember a legszemléltetőbb \képet kapja arról, mily sötétségben, elmaradottságban éltünk még pár évvel ezelőtt, mielőtt a dicső szovjet hadsereg hazánk dolgozóit felsza. badította. Ebben a kis faliúbwn ugyanis az óra mutatója mintha megállt volna, mintha a haladásra fittyet hányt volna. Mintfia titokzatos erők a szocializmus építését a falun erőszakosan visszatartották volna. Nem kell több időt a faluban tölteni, csak röpke pár órát s az ember tiszta képet nyer, hogy a dolgozó parasztság, és a munkásosztály dühödt ellensége, a falusi reakció, a zsíros parasztság miként gátolja a dolgozó nép legtermészetesebb követelményének, a kizsákmányolástól mentes életnek megvalósítását. Kulákeldorádó volt eddig Kalonda Nem nyílt lazítással igyekeznek a kalondai kulákok ujjat húzni népi közigazgatásunkkal. Ehhez csak a végső esetben folyamodriak. Sokkal rafináltabba® vetnek akadályokat a fjlődése útjába. Simon János, Tóth Bence Lajos, Tóth Ján

0sné, Tóth Erzsébet, Tóth Géci József, Csikány Imre, Megyeri György, Tóth Miklós, ha nem is rokonok, ha nincsenek is komaságban, egyben rokonlelkek és az édestestvérséget túlszárnyaló összhangban vannak: a kizsákmányolásban. De mint említettem, sokkal raffináltabbak ma már, amióta maguk is rájöttek, hogy »úri« szövetségeseik már nem székelnek sem a községházán, sem bent Losoncon, a járási székhelyen. Egyszerűen túllicitálnak mindenben. Amikor munkaerőre van szükséglik, mondjuk a körmükre égett a rét kaszálása, nosza szalad egyik is, meg másik is Jánoshoz, Pistához, Jóskához: Édes lelkem, jő fiam, nincs szükséged egy kis szénára, herére. Ott a rétem, csak le kelt kaszálni! Betakaríthatod a magad portájárat. Napszámba, ha ember kell, megfizetik a 200-at is, közben ugyan szivják a fogukat, fájlalják a pénzt, de nagyon jól tudják, kitanították őket, hogy így harcoljanak, ilyen aljas eszközökkel a faluban müködö állami birtok ellen, így harcoljanak a szövetkezeti mozgalom ellen, mert úgy aztán a vasárnapi templombajárásnál mise előtt, meg mise végén foghegyről könnyen vethetik a szót: a konkolyt. Talajba talál az. A fe! nem világosított, a politikailag még nem érett kis- és középparasztság, bedől a hazugságnak: »Látjátok, ez a szocializmus, ök bezzeg nem fizetnek annyit, amenymyit én adok néktek. A szövetkezetben nem tudnátok ennyi keresetre találnia. Tudatosam mérgezik az állami birtokon dolgozó munkásság munkaerkölcsét. Tudatosan arra törekszenek, hogy ezzel a magatartásukkal fertőzzemek, romboljanak, mert hisz ahogy az Amerika hangja ígérgeti nekik, nincs messze a nagy nap, amikor újból megkezdhetik a munkásember könyörtelen kizsákmányolását.. A bíróságok eddigi ítéletei is nekik kedveztek. A kalondai kulákoknak. Mert akármi aljasságot követtek el, csak nem jött olyan ítélet, amely elvette volna a gusztusukat szemérmetlen szabotázsakciók folytatásától. A régi demokrata pártiak, akik a kalondai kulákság fötámogatói voltak, a dicsőséges február után még itt is, 0tt is, meghúzódva bár, ott állottak a hivatalokban s vagy elsülyesztették, vagy kedvező vágányra terelgették a kulákság radikális megbüntetését követelő panaszokat. Ilyen volt a helyzet 1951 június 20-ig. Nem félt bíz a kalondai zsírosparaszt sem a helyi pártszervezettől, sem a helyi Nemzeti Bizottságtól, de még az őrsparancsnoktól sem, aki ugyan rendet akart teremteni a faluban, de ott, ahol le kellett volna sújtania a bíróságnak, hogy belenyekken jen a kulák, 5000 koronás pénzbírsággal elrendezték az ügyet. A 60 hektár

0s Tóthné vagy a kulák Rubinték a ládafiából, d

e akár a lajbi zsebéből könnyen kivágták a büntetés összegét, s aztán jót röhögtek a markukba. Megtanítják a dölyfös kulákasszonyt kesztyűbe dudálni Igen, ilyen volt a helyzet 1951 június 20-ig. Erre a napra tűzte kí a járási büntető bizottság 6 kulák közellátási szabotálása ügyében a tárgyalást. A Párt és a munkásosztály pedig a büntetőbizottságba három dolgozóját küldte ki, hogy nyilvános tárgyaláson gátat vessen a kalondai kulákok helykeségének. Feig elvtársat, Badacz Barbarát, az apátfalvi textilmunkásnöt és Kovács János kisparasztot. Ezért kerültem én is Kalondára, hogy szemtanuja lehessek ennek a tárgyalásnak. Reggel kilenc órakor kezdődött a nyilvános tárgyalás a kalondai szövetkezeti bolt udvarán. Elsőnek a 63 hektáros özv. Tóth Erzsébet ügyére került a sor. Mint maga a megtestesült ártatlanság ül a vádlottak padján ez az 50 év körüli kulákasszony. Sötét szemeit lesüti s csak amikor azt hiszi, hogy senki sem figyel rá, akkor meresztgeti ravaszan jobbra is, balra is, méregeti a szembenülő büntetőbizottság tagjait, Ahogy magával szemben hár

0m munkást lát, egy percre megszeppen. Érzi. hogy most az egyszer nem fog olyan könnyen kimászni a csávából. 63 hektáros Tóthné 5788 liter tej helyett 723 litert adott be A bizottság elnöke ismerteti a vádat. Januárban 1389 liter tejet kellett volna beszolgáltatnia, beszolgáltatott 69 litert, mondd és írd hatvankilenc litert. De a következő hónapokban sem erőltette meg magát. Sőt azon volt, hogy mentől több tejet elvonjon a városi munkások gyermekei elöl. Februárban 1099 liter helyett 2^5 litert, áprilisban 1500 liter helyett 137 litert, májusban 1000 liter helyett 132 litert. 5788 liter tej helyet mindössze 723 litert szolgáltatott be. Egykedvűen hallgatja, ahogy a büntetöbizottság elnöke sorolja a beszolgáltatási hiányokat. Aztán pergő nyelvvel darálni kezd. A régi mesét, amellyel mindezidáig sikerrel járt. Még csak bűnösnek sem érzi magát. — Nincsen munkaerőm, aki megdolgozza a földet, — vágja oda hetykén Badacz Barbara népbírónak. — Nem volt munkaerője? — csattan máris rendreutasitóan az elnök, kérdése, — mert hisz az iratok azt bizonyítják, hogy igenis volt. Ezt is, amazt is el-elcsábítgatta magához. Sőt, két állandó munkaerője van Oravec József és az öreg 70 éves Murár bácsi. Amikor a népbíró fölteszi a kérdést, hogy mennyit fizetett Oravecnek, — ö biz

0ny nem tudja. S nagy dölyfösen hozzáteszi: — Annyit bizonnyal, mint az állami birtok. — Majd kibök egy összeget. Napszámért nyolcvanat. Amikor pedig látja, hogy a népbirák furcsa tekintettel fogadják ezt az összeget, gyorsan licitálni kezd. — Meg természetbenit is kao .. . lakást is kap. — Es biztosítva is volt az Oravec? Ez kellemetlen kérdés volt! Látszik rajta rögtön. Egyhelyben kezd topogni. Már nem olyan hetykén, mint az előbb, de szemét meregetve ártatlanul kérdez vissza. — Biztosítva? Hát ki tudja azt, hogy .biztosítani is köll? „Hát ki dolgozzon, ha nem a cseléd!" A továbbiak során kisül, hogy mivel Tóthnének a terv szerint cukorrépát is kellett termelnie és ez a cukorrépája rettenetesen elhanyagolt állapotban volt s félő, hogy a termés teljesen tönkre megy, a helyi Nemzeti Bizottság úgy döntött. 30 brigádost ad a cukorrépa tábla egyelésére, megkapálására Persze a cukorrépa megművelésén kívül Tóth Erzsébet másra is felhasználta a brigádot. A zöldségesbe is elküldte őket dolgozni mindaddig, amíg ez az államvédelmi őrsparancsnoknak tudomásáia nem jutott, s megakadályozta ezt a visszaélést. — Mondja, Tóthné, — hangzik az elnök kérdése, — h )gy képzelte maga ennek a 60 hektár földnek a megművelését, hisz magái ak nem igen ízlett a munka és a gyerekeit sem gen erőltette meg Hugy gondolta, ki dolgozzon ezen a földön, hogy biztosítani tudja a beszolgáltatási kötelezettségeit? — Ki dolgozzon? — kérdezi csodálkozva a kulákasszony. — Hát ki dolgozzon. ha nem a cseléd! — Miért nem ddgoztatta a 17 éves f át is a földeken? Azt persze gimnáziumba küldte. A fiát gimnáziumba kiildi, idehaza meg a fcHet másokkal akarja megműveltetni, ugye? , — Igen, rneit nem akarom, hogy a fiam olvan buta paraszt legyen, mint itt a fal iban a több; nép. Igen, özvegy Tóth Erzsébet s vele együtt a többi itteni kulák, buta parasztnak tartja Kalonda drl^os népét. De Badacz Barbara népbírónő szaval éles ostorcsapásként ütnek le az ágaskodó és a bíróság előtt is gyalázkodó kulákasszonyra. — Buta parasztnak csak a nép ellensége nevezte a dolgozó falusi népet, maguk, falusi kulákok és a városi k'zsákmányclók. Mi. a munkásnép bebizonyítottuk, hogy magasabb élet és kultúrszínvonalat akarunk biztosítani a dolgozó parasztságnak. Murár bácsinak a hasa sosem dagadt meg a kulákasszony kosztjától A tárgyalás színhelyére közben megérkezett kapávaj a vállán Murár bácsi, a 70 éves süketnéma „cseléd", ahogy róla Tóthné beszélt. Rongyosa, toprongyosan Kézmozdulatokkal igyekszik magát megértetni. Tóthné az előbb még hencegve beszélt arról, hogy annyit mindig ,ad a cselédjeinek, mint amennyit az állami birtok fizet. Hát most kisül, hogy fizeti ő a ,.cselédjeit", Murár bácsit, aki sohase gondolta volna, hogy panaszával ő, a kizsákmányolt süketnéma falusi koldus magasabb fórumhoz is eljuthat majd egy szép napon A kérdésre, hogy milyen ruhát kapott, amire olyan büszkén hivatkozott Tóthné, rámutatott rongyos vackaira, ócska gumitalpas papucsára. íme a felelet. A koszt is ilyen lehetett, mert hasát ütögetve mutogatta, hogy az sohasem dagadt meg az ételtől. De kisült Tóthné további hazugsága is, azt mondta vasárnaponként 200 koronát is szokott adni Murár bácsinak. Egy vasat sem kapott Murár András. Hasonlóan bánt 5 Oravec Józseffel is. Ugyan ővele már írásban kötött alkut. Gépírásos megállapodást még hozzá, hogy Oravec komolyabbnak vegye az írást. A fizetést azonban nem igen állta, mert Oravec József most panaszt emelt, hogy január 1-től még nem kapta meg a havi járandóságát. Januártól! Hat hónapon át nem kapott Oravec fizetést. S nem mert szólni, nem mert senkinél sem panaszt emelni, mert attól tartott, hogy a dolgot a kulákasszony büntetlenül megússza, őt pedig kikergeti a lakásból. Gyerekei vannak, családja, mondja mentegetőzve, mert most már maga is szégyelli," hogy ilyen bátortalan, meghunyászkodó ember volt, aki nem csapott az asztalra. A bíróság felfüggeszti a tárgyalást. Tanácskozásra vonul vissza, majd visszatérve ítéletet hirdet. Tóth Erzsébet 50 éves kalondai kulákasszonyt a terhére rótt vádakban bűnösnek mondotta kl, ezért félesztendei szabadságvesztéssel sújtja, 20 ezer korona pénzbírsággal és 60 hektár ingatlanának elkobzásával. Bíróság előtt az egész díszes társaság özvegy Tóth Erzsébet, most már nem olyan büszke, dacos, vagyonának tudatában álló kulákasszony. A dolgozó nép bírósága a szabotáló kulákasszonyra súlyos csapást mért. Kivette kezéből a földet, amellyel a kalondai kis- és középparasztokat még ma is sarokba tudta szorítani. Gonosz, dühödt pillantásokkal méri végig a bíróság tagjait. Ameiika Hangjára gondolt, amely azzal áltatta napról napra, hogy rövidesen megjelenik a messiás a „jó" Eisenhower, valami tüzes ostorrai a kezében, hogy közös erővel kiverjék ebből a világból a kittnmunistákat, akik nem engedik, hogy úgy basáskodjanak a kisemberek fölött, amint azt eddig tették. Tóth Erzsébet a hírhedt kalondai kulákaszszony rádöbbent arra. hogy az ígérgetés csak ígérgetés maradt, a terminusok csak jöttek, de velük az ígérgetés nem teljesült be. Most itt áll társaival a nép bírósága előtt, amely keményen sújtott le rá, s utána további 5 kulák vádlott társára is. Mert a büntetöbizottság most az egyszer nem hallgatott már a különféle kifogásokra. A közel harm nc hektáros, Tóth Géczi Józsefnek, Csikányi Imre 23 hektáros kuláknak, Bojos Kis Lajosnak, mindnek egytől egyig felelnie kell a szabotázsért. Nem számítottak ma a körmönfont kifogások, nem számítottak a régi mesék és a sógorságkomaság sem. „Bizony, a vádnak igaza van" — ismeri el Tóth Béla A büntetöbizottság utóisónak szólította maga elé Tóth Bélát. Nála is a tejbeszolgáltatás nem teljesítése a vád Tóth Bela az 'ngadozó, kétkedő középparaszt típusa, akit a falu kulákságának befolyása ro-,sz útra csábított. Négy hektár szántóföldje és ingatlanja az erdővel és legelővel 12 hektárt tesz ki. Feig elvtárs neki is elmagyarázza, mivel van vádolva. Régi bűnök ezek, még a mult év bűnei. Tóth Béla csöndben, alig hallható hangon kezdi ei mondókáját. Elismeri „Bizony a vádnak igaza van", a helyi Nemzeti Bizottság az 1950-es évre 400 liter tejbeszolgáltatásra kötött megállapodást vele és év végéig bár ilyen alacsony volt a kontingense, mégis csak kb. 250 litert szolgáltatott be. — Nagyon nagy hibát követtem el, hogy elmulasztottam vállalt kötelezettségeimnek teljesítését. De nemcsak én magam voltam a hibás, hanem a körülmények is úgy hozták, mert az egyik tehenem előhasi volt. Még 1950 december utolsó napján megfogadtan. a közellátási előadónak, hogy a mulasztottakat behozom. — Majd védelmére felhozza, hogy ezen ígéretnek eleget is tett. Idén a tejbeszolgáltatást, bár az elmúlt évhez viszonyítva felemelték, nemcsak, hogy teljesíti, hanem eddig túl is lépte. Behozta a tavalyi elmaradását. A dolgozó nép bírósága figyelem- I mel Is volt az (télét meghozatalnál Tóth Béra középparaszt beismerő vallomására, őszinte megbánására, további enyhítő körülménynek tudta be, hogy az idei időszaki tervet nemcsak, hogy teljesítette, de azt túllépte és így a tavalyi elmaradását behozta. Bár bűnösnek mondotta ki Tóth Béla középparasztot, mégsem sújtotta büntetéssel, mert ahogy az Indoklásban hangsúlyozta, Tóth Béla középparaszt nemcsak, hogy megbánta tettét, de azon volt, hogy azt helyrehozza és nem forogtak fent azok a súlyos körülmények, mint a kulákok esetében, akik tudatosai: és készakarva szabotálták a tejbeszolgáltatást. A népbírókból álló büntetőbizottság bizonyságát adta annak, hogy büntetőrendszeriink és népbíráink ott. ahol kell és szükséges, lesújtanak. A kulákság elleni harcban kíméletlen következetességgel büntetik a nép ellenségeinek szabotálásait. A népbírák ugyanakkor bizonyságát adták annak is, hogy a munkásosztály még a kulákság befolyás; alá került és az attól megszabaduld aka.ó középparasztságnak is módot ad arra, hogy becsületes útra térve szolgálhassa népi demokratikus Köztársaságunkat és élvezhesse a közös munkából fakadó örömteli, szép életet A késő délutáni órákban hagytam el Kalondát. Mielőtt búcsút mond'aim volna ennek a jöbb jövőre érdemes falunak, Guoth Pál a helyi NB elnöke jött felém botjára támaszkodva. Akkor jutott eszembe, milyen jó volna, ha elhajítaná ezt a botot és Rubint Imrével, az SzKP hely

; szervezetének elnökével együtt hatalmas seprűt kapnának kezükbe s kisepernék mindazt a szennyet, ami itt a kulákok mesterkedése folytán összegyűlt Elvtársak nagytakarítást kell csinálni Kalondánl Ki a szeméttel! Beengedni a friss és tiszta levegőt s meglátjátok a szövetkezet is erőre kap, a CslSz is _ jut majd kultúrhelyiséghez. a napközi is megvalósulhat és rájöttök majd arra i6, mennyire fontos, munkát fog végezni a Kalondán ma még nem létező CSEMADOK. A gyümölcs felvásárlási árai n. A földmüvelésügyi miniszter legutóbb kiadott rendeletével megállapította a gyümölcs felvásárlási árait. Az egyes gyümölcsfajták felvásárlási ára métermázsánként a következő: » ALMA: legmagasabb ár Válogatott . , . . b . » . • 1800 Kčs I. osztályú 1400 Kčs II. osztályú 900 Kčs III. osztályú 300 Kčs KÖRTE: Válogatott télikörte I. osztályú . . . II. osztályú . . . III. osztályú . . • I. osztályú II. osztályú III. osztályú I. osztályú II. osztályú III. osztályú .... 1500 Kčs . , , , 900 Kčs . , , , 500 Kčs , , , , 200 Kčs SZILVA: , , . . 800 Kčs . , « , 600 Kčs . , . , 400 Kčs RINGLÔ-SZILVA: „ . „ , 700 Kčs , „ . , 550 Kčs , , , , 300 Kčs legalacsonyabb ár 1400 Kčs 800 Kčs 400 Kčs 150 Kčs 900 Kčs 500 Kčs 350 Kčs 60 Kčs BARACK: I. osztályú 3500 Kčs II. osztályú 1500 Kčs ŐSZIBARACK: I. osztályú II. osztályú Fekete ribizli . . Éretlen, zöld egres . 2500 Kčs 2000 Kčs 2000 Kčs 900 Kčs 550 Kčs 400 Kčs 100 Kčs 500 Kčs 300 Kčs 100 Kčs 1200 Kčs 800 Kčs 2000 Kčs 1200 Kčs ÉRETT EGRES: I. osztályú II. osztályú I. osztályú II. osztályú I. osztályú II. osztályú I. osztályú II. osztályú 600 Kčs 500 Kčs MÄLNA: • • • • 1800 Kčs 1400 Kčs SZÖLÖ: 3000 Kčs 2000 Kčs DIÖ: 7000 Kčs 5000 Kčs 1500 Kčs 1000 Kčs 5000 Kčs 3000 Kčs A földmüvelésügyi miniszter rendelete szerint a legmagasabb és a legalacsonyabb ájrak között a helyi viszonyoknak megfelelő árakat esetenként a helyi Nemzeti Bizottság állapítja meg.