Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-23 / 146. szám, szombat

1951 június 28 Legsürgősebb teendőnk a cukorrépa ápolási munkáinak elvégzése (b. I.) Csütörtökön jelent meg az a kormányhatározat, amely felhívással fordul dolgozó parasztságunkhoz és a mezőgazdasági munkásokhoz, valamint az EFSz-ek felett védnökséget vállalt üzemek dolgozóihoz, hogy hassanak oda, hogy a cukorrépa kapálását és egyelését a lehető legrövidebb időn belül országszej-te elvégezzék. A felhívás hangsúlyozza, hogy az utóbbi hetekben az esős- és meleg időjárás nagy mértékben elősegítette a cukorrépa fejlődését s mivel a kapálás és egyelés a termésre éppolyan hatással van, mint a bő trágyázás, fel kell használni minden lehetőséget és minden alkalmat a cukorrépa növényápolási munkáinak mielőbbi elvégzésére. Az Idei esztendőben, különösen pedig a tavasszal s éppen a növényápolási munkák idején, bőséges volt a csapadék. Az esőzésekkel együttjáró meleg időjárás nemcsak a növényzet dús és rohamos fejlődését segítette elő, hanem veszedelmesen elszaporodott és megnőtt a gyom is. Ez nem lett volna baj és el is bírtunk volna a gyommal, ha ugyanakkor az esős időjárás nem okozott volna kényszerű pihenőket és az úgyszólván hetekig egyfolytában tartó esőzések szinte teljesen meg nem állítják a növényápolási munkákat Ennek következtében aztán, különösen azokon a helyeken, ahol nem ismerték fel idejében az esős Időjárás okozta késés veszedelmét és uem használták ki minden percet, hogy úgyszólván rajtaütésszerűén és rohammunkákkal végezzék el a növényápolási munkákat, hanem ehelyett várták, hogy majd csak megszűnik az esőzés és most, hogy beköszöntött a jó idő, minden munka egyszerre szakadt a nyakukba. Ha azt akarjuk, hogy a cukorrépa, amelynek ápolása különben is sok munkát igényel, jó termést adjon, akkor most a napo.< idő beköszöntésével minden erőnket arra kell fordítani, hogy eleget téve a kormány felhívásának az elmaradt egyelési és kapálási munkákat még most, az aratás megkezdéséig hátralévő néhány nap alatt mindenütt elvégezzük. Nemcsak minden napot, hanem minden percet ki kell használnunk ezekre a munkákra és a falvak dolgozó népét mozgósítani kell és meg kell győzni, hogy a cukorrépa i egyelési és kapálási munkáinak elvégzése most a legsürgősebb feladatunk. A cukorrépa ápolási munkáinak elmaradásában még az esős időjárás okozta kényszerű késések ellenére is mulasztás terheli mind a járási, mind a helyi Nemzeti Bizottságokat s az elmaradt munkák mielőbbi elvégzéséért elsősorban is a Nemzeti Bizottságok és azok elnökei a felelősek. A helyi Nemzeti Bizottságok feladata, hogy azonnal megállapítsák, hogy községük határában melyik cukorrépaföldek nincsenek még megmunkálva és hogy azonnali intézkedéseket léptessenek életbe, hogy a megmunkálatlan cukorrépa földeken az egyelést és a kapálást a legrövidebb időn belül elvégezzék. A helyi Nemzeti Bizottságok feladata az is, hogy gondoskodjanak az ehhez szükséges munkaerőkről, és hogy ezt a munkaerőszükségletet elsősorban is a saját községükből biztosítsák. Nem szabad előfordulni annak, ami eddig elég gyakran megtörtént — és részben ez is volt az okozója a cukorrépa ápolási munkákban való elmaradásnak, — hogy a helyi Nemzeti Bizottságok, ha valamilyen mezei munkákban sürgős segítségre volt szükség, akkor a helyett, hogy először a faluban utána néztek volna, hogy a szükséges munkaerőket előteremtsék, inkább a járáson keresztül az üzemi munkásság brigádsegítségét kérték. Sőt az :s előfordult, szinte bevett szokássá vált. hogy a munkában nem L nagyon törték magukat, mert hiszen ha saját maguk nem tud iák elvégezni, akl ^r úgyis kapnak brigádmunkásokat segítségül valamelyik üzemből. Ennek a kényelmes és káros következményekkel járó álláspontnak véget kell vetni. Igénybe lehet venni a védnökséget vállalt üzemek munkásainak és más dolgozóknak brigád segítségét, de csak akkor, ha a munkák elvégzésére a faluban nincs meg a szükséges munkaerő. A cukorrépa egyelési és kapálási munkálnak mielőbbi elvégzése érdekében, — mint a kormány felhívása is hangsúlyozza — a szükséges munkaerő előteremtésébe be kell kapcsolódni a Nemzeti Arcvonal összes szerve'nek. A magyarlakta vidéken ezen a téren komoly segítséget nyújthatnak a faluíi CSEMADOKcsoportok. A CSEM ADOK-csoportok segítsége ne csak abból álljon, hogy esetleg egy-két napi brigádsegítséget nyújtanak valamelyik EFSz-nek, vagy áilami birtoknak, hanem a falu dolgozói között fejtsenek ki meggyőző tevékenységet és hassanak oda, hogy minden cs-iídból a még nem dolgozó családtagok kapcsolódjanak be a munkákba. A cukorrépa ápolási munkája, különösen pedig az egyelése nem kíván különösebb erőt, hanem inkább ügyességet. Éppen ezért ebben a munkában a legnagyobb mértékben foglalkoztatni kell a nőket és az arra alkalmas gyermekeket, a nagyobb Iskolásokat is. Az iskolákban már a tanév befejezéséhez közeledünk s így a gyermekeket a tanulás terén nem rövidítjük meg, ha azokat is bevonjuk a cukorrépa ápolási munkáiba. Gondoskodni kell arról, hogy ha az ifjúságot foglalkoztatjuk, hogy azokat a munkában ne s/ór'uk szét, hanem ellenkezőleg, tartsuk együtt és osszuk őket csoportúkba és különféle jutalmak kitűzésével az egyes csoportok és azok tagjai között teremtsük meg a munkaver«enyt. Mint a gyakorlat bizonyítja, a munkaversennyel meglepően szép eredményeket lehet elérni. Ezen a téren szép és követésreméltó példát mutatott a verebélyi állami birtok, ahol a répa egyelési munkáival ugyancsak el voltak maradva és az ifjúság segítségével az elmaradt munkákat rövid egy-két nap alatt sikeresen elvégezték mégpedig úgy, hogy a rendes jutalmazáson felül versenydíjakat tűztek ki, hogy melyik ifjú ér ki a leghamarabb a répasor végére. A munka, — mint ahogyan a verebélyi állami b'rtok vezetője elbeszélte — eleinte bizony vontatottan Indult, de ahogy kihirdették a versenyt és kitűzték a versenydíjakat, a munka annyira meggyorsult, hogy a répaegyelését meglehetősen rövid idő, alig egy-két nap alatt jóminőségű munkával elvégezték. A mult évi terv teljesítéséről szóló statisztikai jelentés is megállapította, hogy a mult évben a cukorrépa termelési tervét nem teljesítettük. Ennek az oka főleg az volt, hogy éppen a késő tavaszi és nyári hónapokban, amikor a cukorrépa a legtöbb nedvességet kíván ia, kevés volt az eső s ennélfogva cukorrépa termésünk is a tervezettnél gyengébb lett. Ezzel szemben az idén minden előfeltétele megvan annak, hogy a cukorrépa termelési tervét ne csak teljesítsük, hanem túl is teljesíthessük. A cukorrépa termelésére szánt földek már a mult év őszén jó őszi szántást kaptak, bő trágyázást és műtrágyázást, az egész tavaszon át tartó esős időjárás pedig megadta a lehetőségét, hogy a jó talaimunkát és a bő trágyázást cukorrépa termésünkben siker koronázza. A cukor egyik legfontosabb közélelmezési cikkünk. A cukor, amely azelőtt a kapitalista rendszerben a dolgozó embernél ugyancsak a lehető legkisebb mennyiségben fogyasztott élelmiszer volt, ma minden dolgozó és családtagjai számára a szükséges mennyiségben biztosítva van. Cukorfogyasztásunk ma öiszehasonlíthatat. lanul nagyobb, m'nt azelőtt volt s éppen ezért a cukorrépa egyelési és kapálási munkált,

ak a közeli napokban való befejezésevei biztosítanunk kell a mutatkozó bő cukorrépatermést és ezáltal dolgozó népünk zavartalan cukorellátását. Az Uj Szó kritikája nyom

án A somorjai szövetkezetben megjavult a munka és befejezték a cukorrépa ápoiásí munkáit Az Uj Szó június 14-i számában a I somorjai EFSz-röl egy riportot kö- ' zöltünk, amelyben megbíráltuk a szövetkezet Vezetőségét azért, hogy a növényápolási munkákat teljesen elhanyagolják és így a szövetkezet répa és kukoricaföldjeit ellepi a gyom és a repce. Kritikánk nyomán a szövetkezet újonnan választott vezetősége, valamint a szövetkezet tagjai azonnal hozzáláttak a növénvápolási munkákhoz és azokkal olvan jól haladtak, hogy a répaföldeket már teljesen rendbetették, most pedig a kukoricát kapálják és a napokban azzal is végeznek. A szövetkezet tagjai azt mondják, hogy ezentúl a legnagyobb gondot fordítják az éppen soronlévő munkákra és azokat idejében és jól elvégzik, mert szégyenlik és nem akarják, hogy az Uj Szó cikkei által a somorjai szövetkezetről az a hír terjedjen el, hogy ott nem törődnek a munkákkal és rosszul gazdálkodnak. III SZ® 5 Az idei aratási versenyt nemcsak az egyes EFSz-ek, hanem a munkacsoportok között is meg kell szervezni Az aratási munkákra való előkészületek mellett a szövetkezetek tagjai az aratási versenyre is készülődnek. Az a tény, hogy az idei tavaszi munkákban Szlovákiában már 672 EFSz kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe és azok az eredmények, amelyeket az egyes EFSz-ek a tavaszi munkák versenyében elértek, arról tanúskodnak, hogy a falvak dolgozói már felismerték a munkához való szocialista viszonyt és hogy a verseny hajtómotorként szerepel a mezőgazdasági munka szocialista módszereinek megvalósításában. Az idei aratási verseny a következő pontokból áll: I. Az aratási munkák legjobb előkészítése, beleértve a jól kidolgozott aratási tervet, a munkacsoportok legmegfelelőbb összeállítását és a szövetkezeti tagoknak a reájuk váró feladatokkal való megismertetését, valamint a gépek és a mellékfelszerelés példás előkészítését. 2. Az aratásnak és a tarlóhántásnak a legrövidebb idő alatti elvégzése. 3 A beszolgáltatási kötelezettségek leggyorsabb teljesítése és annak tálteljesítése. 4. A taglétszám legnagyobb mértékű kiszélesítése és a lehető legtöbb kis- és középföldműves megnyerése a közös aratási munkákra. Míg a tavaszi munkák versenyének keretében a járási és kerületi győztesek kihirdetésénél az egyes EFSzeket mint egészeket bírálták meg, adaz aratási versenyt mindenekelőtt az egyes munkacsoportok és a szomszédos EFSz-ek között folytatják le. A verseny feltételeit meg kell tárgyalni az egyes munkacsoportok tagjaival, még pedig olyan módon, hogy az egyes dolgozók a verseny összes feltételeivel tisztában legyenek. Ugy kell irányítani a versenyt, hogy az egyes munkacsoportok saját maguk indítsák meg. Az is nagyon előnyös, ha valamelyik EFSz azt a szomszédos szövetkezetet hívja ki versenyre, amely hasonló feltételek mellett gazdálkodik. Az aratási verseny kiértékelését rendszeresen kell végezni. Az egyes kerületekből és járásokból egyre több értesítés érkezik arról, hogv valamelyik EFSz versenyt indított az aratási munkálatokban. A Szlovákiai Földműves Szövetség kaiöltve a népi közigazgatás szerveivel biztosítja a verseny összes feltételeit, úgy hogy várható, hogy az elkövetkezendő napokban a szövetkezetek már olyan értesítéseket küldenek, amelyek a munkacsoportok és a szomstédos EFSz-eknek az aratási vers-nyben való tömeges bekapcsolódásáról fognak beszámolni. Az Úi Szó cikke nyomán A somorjai járásban megtették a szükséges intézkedéseket a sertéshús felvásárlási terv megjavítására A somorjai járási Nemzeti Bizottságtól az alábbi levelet kaptuk: A somorjai járásban a sertéshús felvásárlása tervét eddig csak 62%ra teljesítettük. Hogy a felvásárlási tervet mindezideig még nem tudtuk százszázalékban teljesíteni, annak különféle okai vannak s főleg az, hogy nincs meg a tervezett sertésállomány. A hiány abból ered, hogy a falusi kulákok nem tartják a számukra előírt sertésmennyiséget. Siroky elvtársnak a bratislavai kerületi pártkonferencián elhangzott kritikája és az Ü

j Szónak a sertésfelvásárlás hiányairól -zólo cikke nyomán hozzáláttunk a hibák eltávolításához, úgyhogy azóta a sertéshús felvásárlási tervét állandóan javítjuk. Kimentünk a községekbe ellenőrizni a sertés leadását, és a földműves raktárszövetkezet felvásárlóit is megfelelő oktatásban részesítettük, hogy a felvásárlást hogyan hajtsák végne és milyen szempontokat tartsanak szem előtt. Rámutattunk arra a kirivó hibára, hogy vannak községek, ahol az idén még nem vásároltunk fel olyan sertést, amely 90 kg-nál nehezebb lett volna s igy persze, nem lehet a felvásárlási tervet teljesíteni. Mint már említettem, a sertéshús felvásárlási tervünk nem teljesítésének a legfőbb oka az, hogy nincs meg a tervezett sertésállomány. A járás dolgozó parasztságánál a kisés középföldmüveseknél meg van a szükséges sertésállomány, de nincs meg a kulákoknál. akik a nagy földterület mellett csak egy-két 40—50 kg-os süldőt tartanak. Persze annál többet tartanak feketén és most már minden figyelmünket a feketén tartott sertések felfedésére fordítjuk. Miloslav községben egy Juriga nevű kuláknál találtunk egy 180 kg-os sertést, aki azt nem hogy nem akarta leadni, hanem a felvásárlási ezervekkel még erőszakoskodott is. Csákány községben Mészáros kulák, aki 30 kataszteri hold földön gazdálkodik, mindössze egy kecskét tart és ebben az évben csak egy süldőt és félkiló vajat szolgáltatott be. Vojtechovce községben egy Hódul nevü kulák az előírt 2700 darab tojásból eddig csak 700 darabot adott le. A beszolgáltatást szabotáló kulákok ellen minden esetben megindítjuk az eljárást és a legszigorúbb büntetésekkel sújtjuk őket. Helyesen állapította meg az Uj Szó cikke, hogv a kulákokkal nem lehet kesztyűs kezyel bánni és a szabotálásokért a legszigorúbb büntetéseket kell kiróni. A

z Uj Szó cikkéből megértettük, hogy súlyos mulasztást követtünk el azzal, hogy nem fordítottunk elég gondot arra, hogy az EFSz-ekben bevezessék a közös szövetkezeti sertéstenyésztést. Ennek a hibának a kiküszöbölésére mindent elkövetünk és megtettük már a szükséges lépéseket, hogy az EFSz-eket megfelelő mennyiségű sértéssé! elJásuk. Addig is, mig a szövetkezetekben nem lesz meg a kívánt sertéstenyésztés, azokat a szövetkezeti tagokat, akik elegendő mennyiségű takarmánnyal és sertéssel rendelkeznek, meggyőzzük, hogy a szükségleten felüli sertéseket adják át a közellátásnak. Levél Kutruc László elvtárshoz Kedves Elvtárs! Mi, az ipolyviski EFSz tagjai is olvastuk azt a megrendítő, de egyben felháborító cikket az TJj Szóban, amelyben elmondtad, hogy dolgozó népünk ellenségei gáládmódon, hogyan akartak meggyilkolni. Nagyon sajnálunk a téged ért orvtámadás&rt, de egyben örülünk is, hogy mégis csak megmenekültél. örültünk annak, hogy nem hagytad magad legyőzni, hogy meglőtt és sérült karoddal is megverekedtél támadóddal. Ebből okulhatnak Csicsei Pál és társai s a többi ellenségeink, hogy a dolgozó népet legyőzni nem lehet. Ők azt gondolták, hogyha téged eltesznek a láb alól, akkor megbukik a szövetkezet. Hogy mennyire ostobák! Azt gondolták a Szovjetunióba>n is a burzsujok 192!,-ben, amikor Lenin elvtárs meghált, hogy most már megbukik a szovjetrendszer. De hát csalódtak, — mert ha Lenin elvtárs halála igen nagy veszteséget is jelentett, nemcsak a szovjet, hanem az egész világ dolgozói nak, élve maradtak Lenin elvtárs tanítványai, megmaradtak a kommunisták és megmaradt a dolgozó nép, amelyet soha semmiféle reakció ne

m tud legyőzni. A reakció most nálunk úgy van mint a vízbefuló ember, akinek már a szájáig ér a víz és ijedtében még a szalmaszálhoz kapkod. Kedves elvtárs! Gyógyulj meg minél hamarabb, hogy tovább küzdhess a dolgozó nép boldog jövőjéért és hogy tovább küzdhess népünk ellenségei ellen. Harcodban nem vagy egyedül, mi is veled vagyunk ét veled küzd egész dolgozó népünk, sőt a világ összes dolgozói. Az ipolyviski EFSz tagjai. A felsőszeli szövetkezetben példásan elvégezték a cukorrépa egyelését és kapálását A cukorrépa munkákban példaként szolgál a felsőszeli IV. típusú EFSz Ez a szövetkezet 178 hektáron termel cukorrépát. Annak ellenére, hogy más ipari növényeket is termelnek, amelyek szintén sok kézimunkát igényelnek, mégis a cukorrépa kapálását és egyelését idejében és jól elvégezték.. Ez mindenekelőtt annak köszönhető, hogy a szövetkezeti tagok, a kis- és középföldművesek közötti meggyőző tevékenységre igen nagy gondot fordítottak. A földművesek megértették az idejében való kapálás és répaegyelés elvégzésének, valamint az állandó munkacsoportok, a normák és a munkaegységek utáni jutalmazás jelentőségét. A felsőszeli szövetkezeti tagok elfogadták a proszenicei cukorgyár versenykihívását, hogy hektáronként 100 mázsa cukrot, vagyis 500 mázsa 20 százalékos cukortartalmú cukorrépatermést érnek el. Ezt pedig úgy akarják elérni, hogy egy hektáron 100.000 darab cukorrépát hagynak meg, ami annyit jelent, hogy az egyelést 22 centiméteres közökben végzik. Emellett a sarabolásra ,a fejtrágyázásra és a cukorrépa kártevő bogarainak irtására is igen nagy gondot fordítanak. A szovjet tapasztalatok szerint a cukorrépa cukortartalmát lényegesen lehet emelni, ha 3—4 százalékos szuperfoszfát oldattal permetezzük meg a növényeket 14 nappal a betakarítás előtt. Ezt a szovjet tapasztalatot felhasználják a felsőszeli szövetkezeti tagok is. Harcolni fognak továbbá a répalevél tördelése ellen is, mert tudják, hogy ez is csökkenti a termést és a répa cukortartalmát. A répa begyűjtését arra az időre halasztják, amikor már a répa teljesen megért. Ezzel a felsöszeli szövetkezeti tagok azt akarják bebizonyítani, hogy a tudomány és a technika vívmányainak segítségével a cukorrépatermelésben is lehet magas terméseredményeket elérni. A gyümölcs felvásárlási árai A földművelésügyi miniszter leg-1 Az egyes gyümölcsfajták felvásárláutóbb kiadott rendeletével megálla- si ára métermázsánként a követkepította a gyümölcs felvásárlási árait. | ző: CSERESZNYE: legmagasabb ár , 2000 Kčs I. osztályú . II. osztályú 1000 Kčs Hl. osztályú 400 Kis MEGGY: I. osztályú II. osztályú Hl. osztályú 2000 Kčs 1000 Kčs 450 Kčs RIBIZLI: I. osztályú .».,.,„., II. osztályú A földmüvelésügyi miniszter rendelete szerint a legmagasabb és a legalacsonyabb árak között a helyi 1500 Kčs 1000 Kčs legalacsonyabb ár 800 Kčs 600 Kčs 200 Kčs 1000 Kčs 600 Kčs 250 Kčs 1200 Kčs 800 Kčs viszonyoknak megfelelő árakat esetenként a helyi Nemzeti Bizottság állapítja meg.