Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-23 / 146. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 június 23, szombat 3 Kčs IV. évfolyam, 148. szám JCLemml ^úttwald, CL 3íúztáí^asá(j, thwkííuk Uaelz a Szjô k&L IX. Szívélyesen köszönöm üdvözlésteket és a levelet, amelyet a Szokol IX. kogresszusának megnyitása al­kalmából küldöttetek. Nagy fontosságot tulajdonítok e kongresszusnak. Ez az a kongresszus, amely kell, hogy összefoglalja Szokol -szervezetünk átépítésének minden eddigi eredményét és tapasztalatát, a szocia­lista testnevelés új alapjait, össze kell foglalnia és meg­világítania ezeket, hogy még határozottabban mehes­sünk előre. A mnlt Időben elért sikerek bizonyítják az újonnan megkezdett út helyességét. A Szokol tagjainak száma ma már jé néhánysw>rta több, mint bármikor azelőtt. Száz meg száz új egy­séget építettek ki az üzemekben és az iskolákban, a Szokol mély gyökerekeit vert Szlovákia dolgozó népé­bein is. Ezeket a sikereket most tovább kell fejleszte­ld, megerősíteni és megsokszorozná, hogy valóban ne legyen egyetlen üzem, fara vagy Iskola sem Szokol­ezervezet nélkül. Ez annyit jelent, hogy mindenekelőtt kapcsoljuk össze a Szokol testnevelést és sportot még jobban a mi életünkkel, békés országépítő erőfeszíté­seinkkel, még jobban szilárdítsuk meg az együttmű­ködést a ROH-hai és a CsISz-szel, még többet merít­sünk a világ leghaladóbb és legérettebb testnevelésé­nek, a szovjet testnevelésnek példájából. Hiszem, hogy a Szokol IX. kongresszusa világosan megmutatja ezt az irányt. Ezért Tyrs haladó eszméi­nek, a forradalmi munkás testnevelési mozgalom ha­gyományainak szellemében és a szovjet testnevelés példája nyomán előre testnevelésünk további még na­gyobb kifejlődése és felvirágzása felé, mert testneve­lésünk a szocializmus felépítésének és a vUágbékének szolgálatában áll. Gottwald. A IX. Szokol-kongresszus levele Klement Gottwald köztársasági elnökhöz Elnök Űri Az első ötéves terv közepén, ame­lyet dolgozó népünknek az a törekvése tölt ki, hogy teljesítse a szocializmus kiépítésének feladatát hazánkban, köz­vetlenül a győzelmes népszavazás után, mellyel népünk egyértelműen és szilárdan felsorakozott a nagy Szovjet­unió által vezetett békeharcosok arcvo­nalába, a világ összes haladó erőinek óriási fellendülése idejében gyülekezik Prágában a Szokol IX. kongresszusa. A másfélezer kiküldött, kiket öt­ven év után először választottak meg demokratikus módon, lelkes üdvözletét küldik önnek, Elnök Űr, hálával és szeretettel eltelve- Mindnyájan tudatá­ban vannak, hogv a IX. Szokol­kongresszus felszabadítónknak és a világbéke nagy védőjének, a Szovjet­uniónak és az egész haladó világ nagy vezetőjének, J. V. Sztálinnak, munkás­osztályunknak, az összes dolgozóknak és győzelmes élcsapatuknak, a dicső Csehszlovákiai Kommunista Pártnak és Ünnek, a munkásosztály hu fiának, nemzeteink szeretett vezetőjének kö­szönhetik, hogy a kongresszus nagv és gyönyörű feladatát teljesítheti. Csak az ezeknek az erőknek jóvoltából újjászü­letett és egységesített Szokol léphetett a testnevelés és sport fejlődésének út jára, hogy napról-napra rátermettebb segítője legyen a szocializmus építésé­nek és népünk harcának, melyet a bé­kéért folytat. A Szokolnak ezen az úton a legnagyobb segítséget Ön nyúj­totta, Elnök Gr, bölcs tanácsaival és gondoskodásával. Ön megmutatta a Szokolnak a helyes utat, amelyen teljes mértékben érvényesülnek Tyrs eszmél, a munkás testnevelési mozgalom ha­gyományai és a szoviet testnevelés tapasztalatai. A Szokol ezen irány­elvek szerint bekapcsolódott a békéért folytatott harcba és kivált ebben az évben az egész Nemzeti Fronttal együtt nagy meggyőző kampányt folytatott, mikor 1951. év áprilisában a Köztársa­ság valamennyi városában 3,386-736 polgárt mozgósított a „Békemenetre'', amely hatásos előkészületet képezett a békeszavazásra. A „Győzelmi Futás", melyen 819.198 sportoló vett részt, a békeharc jegyében folvt le és a „Szo­ko< Nap"-ok, melyeket május 27-én 5.770 egylet tartott meg, eszmeileg közvetlen kapcsolatban álltak a nép­szavazás megkezdésével, melv az öt nagyhatalom közti békeegyezménv érdekében, Nyugat-Németország újra­felfegyverzése ellen folvt és elítéli az imperalista háborús bujtogatok szolgá­latában álló hazaárulókat. ElnSk Dr, iz ön szaval, melyeket ä testnevelésnek a legszélesebb rétegek­re való kiterjesztéséről mondott, a Szokol tagjainak és dolgozóinak száz­ezreit nagy sikerekre vezették. A IX. Szokol-kongresszus előtti nagv kam­pányban a Szokol 7 hónap alatt 373.214 ú| tagot szerzett, 1-750 új egyesületet alapított főképpen az üzemekben. A CsISz-csoportoknak hathatós segítségé­vel B.246 Szokol-kört alapított olyan városokban, ahol eddig egyáltalában nem gyakorolták a testnevelést és spor­tot és 118.071 új Tyrš képességi jel­vénybirtokost készített elő. így a Szo­kol messze túlhaladta a mult év ok­tóber havában tartott XH. Szokol-kon* ferencián vállalt kötelezettségeit. Ma a 6.983 Szokol-egyesület. 5.246 CsISz Szokol-kör és a folyton szaporodó is­kolai Szokol-társulatok széles alapot képeznek, melyen a testnevelés és sport ápolása folyik- » Ez az alap háromszor akkora, mint három évvel ezelőtt volt. A Szokol folyton növekedő, riö és dol­gozó szervezetté válik. Az új Szer­vezeti Szabályzat elvei a Szokolnak a legdemokratikusabb szervezetet biztosították és előmozdították az összes testnevelési és sportalakula­tok egységesítését. Ezek az elvek megszilárdítják mozgalmunk demo­kratizálását és egységét. Népünk ezekből az eredmények­ből meggyőződik arról, hogy egye­dül a népi demokrácia feltetelei közt lehet megvalósítani Tyrš haladó esz­méit, melyek szerint minden cseh­országi dolgozó és ma már minden szlovákiai dolgozó is Szokol-tag lesz. Itt keU megemlíteni a Szokolnak rohamos fejlődését Szlovákiában, ahol az iparosítás és a falvak mind gyorsabb szocializálása felemeli a szlovák nép életét és kultúrszínvona­lát és ezzel a testnevelés és sport fejlődéséhez is hozzájárul. Éppen a testnevelésnek Szlovákiában látható tömeges fejlődése mutatja, hogy a mai sikereknek, Elnök Ür, az Ön munkája volt a legerősebb alapja, melyet az 1921—1923. években.ra­kott le, mikor megteremtette és megszervezte a proletár testnevelési szövetséget, ezt az első tényleg népi testnevelést, amely össze volt kötve a dolgozó nép harcával, a kizsákmá­nyolók és azok támogatói elleni harc­cal, a nagy Szovjetunióval való Szö­vetségért folytatott harccal. Mun­kánkat mind jobban áthatják a pro­letár testnevelés elvei, annak népies­sége, harciassága, áldozatkészsége, szeretete a Szovjetunió iránt és gyű­lölete a dolgozd nép ellenségelve! szemben. Éppen ebben az időben, mikor a Szokol az összes dolgozók és az egész ifjúság közti munka nyílt út­jára tért, látjuk mindjobban annak szükségét, h'ogy a szovjet testneve­léstől tanuljunk. Sportolóink minden útja a Szovjetunióba, a szovjet test­nevelőt és tudományos dolgozók minden nálunk tett látogatása ta­nítás lett munkánk számära. A szov­jet testnevelés valamennyi szakköny­ve arra tanít bennünket, hogyan cse­lekedjünk és dolgozzunk tovább. Azt akarjuk, hogy a IX. Szokol­kongresszus nagy fontosságú határkő legyen a csehszlovákiai testnevelés és sport fejlődésében. Tovább akarunk ha­ladni nagy feladatunkban, hogy a Szo­kol építőmunkánk szilárd támasza le­gyen. Még jobban közeledni akarunk legragyogóbb mintaképünkhöz, a szov­jet testneveléshez. Ezért állandóan terjeszteni fogjuk a testnevelést és sportot az összes dolgozók és a fia­talság között, hogv ne legyen egyet­len üzem, egyetlen falu és egyetlen iskola sem, ahová a Szokol testnevelési és sportszervezet működésével be ne hatolna. Kivált az üzemekben akarunk a dolgozók számára munka utáni örömteli és felüdítő környezetet te­remteni. Fiatalokat és felnőtteket testileg rátermett, erkölcsileg és szel­lemileg érett, politikailag öntudatos szocializmus építőkké fogunk nevelni, akik forrón szeretik hazájukat, hű ba­rátai minden nemzet dolgozó népének, akiket végtelen szeretet tölt el felsza­badítónk és legnagvobb szövetsége­sünk, a nagy Szovjetunió iránt. Éppen a Szokolban kell felnőniök a béke fé­lelem nélküli, harcratermett és felké­szült harcosainak, akik az imperialista háborús bújtogatóknak és minden szövetségesüknek engesztelhetetlen ellenségei. Éljen a Szokol, a népi testnevelés és a sport hatalmas szervezete! Éljen népi demokratikus Köztársa­ságunk és bölcs vezetője, — a Szokol legnagyobb barátja, szeretett elnö­künk, Klement Gottwald! Éljen a béke legerősebb védőpajzsa, a f>zovjetunió és a nagy Sztálin! A IX. Szokol-kongresszus: TRUHLAft JÓZSEF, a Szokol-elnöke. VYHNALEK O. a Szokol-főtitkára. A népszavazás ünnepélyes záróaktusáról, Klement Gottwald elvtárs aláírja az öthatalml békeegyezményt követelő szavazólapot. fi szocialista kultúra segítsége a termelőerők fejlődésében Csehszlovákia Kommunista Párt­ja, amely a szocialista iparosítással megteremti népeink életének erős és biztos gazdasági alapját, ügy irá­nyítja politikáját, hogy az biztosít­sa Szlovákia termelő erőinek roha­mos fejlődését és Szlovákiát a cseh iparvidékek színvonalára emelje. A CsKP és az SzKP Központi Bizott­ságának ülésén bejelentett hatalmas építkezések, amelyeket a termelő erők rohamos fejlődése nyomán a gottwaldi ötéves terv feladatainak sikeres teljesítése tett lehetővé, megadják a gazdasági alapot Cseh, Szlovákia magyar dolgozói nagysze-, rü gazdasági, politikai és kulturális fejlődéséhez is. A keletszlovákiai ko­hászati kombinát, a dunai erőmű, valamint a déli járások több más nagyszabású ipari építkezése, átala­kítja falvaink arculatát és új, haladó szocialista munkásosztályt teremt, amely élen jár a termelésben, a szo­cialista iparosítás körülményei kö­zött nő fel és amelyből kivirágzik az új műszaki értelmiség ős mellette felnő egy ifjúság. A termelő erők tervszerűen roha­mos fejlődése különlegesen nagy és felelősségteljes feladatokat ró a Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kultúregyesületére ia amelynek egyik fő hivatása a formájában nemzeti és tartalmában szocialista magyar kultúra megteremtése, ille­tőleg terjesztése. E kultúra hatha­tós segítséget nyújt a magyar mun­kásság és dolgozó parasztság- fel­emelkedésének, amelynek erre a kul­turális segítségre óriási szüksége van. , Hogy a szocialista kultúra se­gítsége mit jelent az ipari mun­kásság életében és a termelésben, arra nagyszerű példát mutat a ko­máromi Skodar-művek dolgozóinak tevékenysége és kulturális élete. A komáromi CSEMADOK együtt­működve a Skoda-művek üzemi klubjával, a szocialista kultúra jó­egynéhány kiváló megnyilvánulá­sát hozta létre. A Mélyszántás előadásán láttuk azt, hogy a sze­replők egyrésze kiváló élmunkás, aki nemcsak érzi, de érti is a szer­ző által szájába adott szavakat, amelyeket, ha a szerző nem írt vol­na le, ugyanígy diktálna az üzem, a gyár, a munkásosztály érdeke. Vájjon véletlen-e, hogy ahol a szo­cialista kultúra terjesztése ilyen magas fokon van, ott a gyárban egymásután születnek éppen a szocialista munkásra jellemző kiváló teljesítmények? Nem lehet véletlen! Nem véletlen az, hogy ebben a gyárban született meg Pálfi István hegesztő komplexbrigádja, amely Kovaljev mérnök módszere alapján teremti meg a hegesztés kü­lönféle fajtáinak legjobb módszerét és azt rendelkezésére bocsátja a Köz­saság minden üzemének. Pálfi István hegesztő-brigádján kívül más, soro­zatos sikerek is születtek itt, mint pl. Wieder Antal műszaki eredményei, aki ismeretséget kötött a leningrádi ha­'jógyár egyik kiváló tervezőjével és annak módszereit honosítja meg az üzemben. A szocialista kultúra segítségének, rendkívül fontos szerepének más ha­sonló példáit is ismertethetnénk, pl. a füleki zománcgyárban és másutt. Csehszlovákia magyar dolgozóinak szocialista kultúraját a gyárak és a szövetkezetek alakítják ki. Itt terme­lődik és formálódik az anyagi javak­kal együtt az az embertípus, amely életének, fejlődésének és a szocialista építésnek harci tapasztalatait a ma­gyar dolgozók közkincsévé teszi. Amikor erről beszélünk, szemünk előtt lebeg a Szovjetunió példája. Magnitogorszk, a Donyec-medence, a Dnyeprosztroj vagy a Távolkelet épít­kezései olyan művészet és kultúra ihletői lettek, a szovjetirodalom és művészet olyan aranykorát teremtet­ték meg, amely méltó a nagy sztálini korszak gigantikus természet- és em­berformáló építéséhez. Nagy feladatainkhoz nagy segítsé­get is kapunk. Itt van mindenekelőtt — és erre bátran támaszkodhatunk — a középiskolák kapuin e napokban ki* lépő munkás- és parasztszármazásii értelmiség. A magyar pedagógiai gim­náziumok és más középiskolák gyűjtő­helyei a gyárak és szövetkezetek által küldött, újonnan formálódó értelmisé­gek. akikre bátran alapozhatjuk építö­és Kultúrmunkánk irányítását a déli járások falvaiban és várocaiban. A már meglévő iskolákhoz csatlakoznak ősz­szél a kassai és bratislavai felső ipari iskolák, a losonci építőipari iskola és sok más egyéb intézmény, ahol mun­kás- és parasztgyerekek kezdenek ta­nulni, akikből szocialista iparosításunk dicsőséges korszakának kiváló szak­emberei lesznek. Itt a legfontosabb feladat az, hogy a CSEMADOK-cso­portok a falvakon világítsák fel és irányítsák a szülőket, akik ma még idegenül néznek a tárt kapukkal váró iskolákra. Az apácaszakállasi közép­iskola évzáró vizsgája után az egyik szülő, földnélküli munkás, azt mon­dotta, hogy szeretné, ha a gyermeke most mindjárt munkába menne és nem úgy, mint ahogyan az iskola ve­zetősége ajánlotta a szülőnek, a kassal felső ipari iskolába. Hosszas meggyő­zés után sikerült más véleményre bír^ ni a különben nagyon öntudatos és tiszta fejjel gondolkodó munkásszü-" lőt. Végül azt mondta boldog és büsz­ke vagyok, hogy a fiam a felső ipar­iskolában tanulhatja meg azt, amit apjának nem volt módjában megta­nulni. A felvilágosító munka i dolgozó parasztság és a gyárakban vagy az építkezéseken fejlődő munkásság; kö­zött igen hálás és gazdag gyümöl­csöket hozó feladat. Egyúttal azonban nagy felelősség is, amely a CSEMA­DOK minden tagjára és funkcionál riusára hárul. Szeretnénk megemlíteni ezzel kap­csolatban a CSEMADOK-hoz fűződő fontos intézmények, így pl. a Magyar Könyvtár működését is, amelynek fel­adata az, hogy a fejlődést elősegítse^ A magyar ipari munkásság kezébe eddig még nem adtunk egyetlen egy könyvet 6em, amely hathatósan előse>­gítené a termelőerők fejlődését, a szovjet tapasztalatok átvételét, a munka termelékenységének emelkedé­sét, az élmunkás- és újítómozgalom kifejlesztését. Ha végignézzük a Pravda és a Práca könyvkiadók kira­katait, látjuk azt, hogy teli vannak apró, népszerű nyelven megírt kis könyvecskékkel, amelyek sikerrel ter­jesztik Lidia Korabelnyikova anyag­takarékossági módszerét, Katájev öt­százas mozgalmát, Kovaljev mérnök komplex-brigádjának tapasztalatait, a téli munka 'megszervezését az építke­zéseken, a bányák gépesítését, stb^ stb. Természetesen ezek a kiadványok szoros kapcsolatban vannak hazánk szocalista iparosításának kérdéseivel és feleletet adnak azokia a kérdésekre, amelyeket dolgozóink szájából minden­nap hallunk. Azonban nemcsak a leg­fontosabb munkamódszerek átvételéről van szó. Nálunk még nem jelentek meg magyar nyelven a szövetkezeti gazdálkodás rövid szakkönyvei, a gyá­rak szocialista birtokgazdálkodásának ismertetése, pénzügyi politikánk és más fontos kérdések elemzése. Ez a segítség nagyon fontos és lé­nyeges és üzemi munkásságunk várja a munkáját megkönnyítő és elősegítő kiadványokat. Amikor a CSEMADOK második évi országos közgyűlése összeül, hogy megítélje az eddig végzett munkát és a jövőben a szervezetre váró felada­tokat, lebegjen szeme előtt Pártunk Központi Bizottságának történelmi ha­tározata az ötéves terv feladatainak fel­emeléséről, amely a Csehszlovák Köz­társaság békeharcának legnagyszerűbb kifejezése. És ebben a harcban a ma­gvar dolgozók mozgósításában vállal­jon oroszlánszerepet a CSEMADOK, nevelje és irányítsa dolfjozó népünket, hogv bátran haladjon előre Gottwald elvtárs és a Csehszlovákiai Kommunis­ta Párt útján, amely a Sztálin-vezette béketábor oldalán a béke, a haladás és a szocializmus világraszóló győzelme felé vezet. m

Next

/
Thumbnails
Contents