Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-19 / 142. szám, kedd

A CSEHSZLOVÁKIAI MAGYAR DOLGOZÓK LAPJA Bratislava, 1951 június 19, kedd 2 Kčs IV. évfolyam, 142. szám Nejedlý elvtárs iskolaügyi miniszter a középfokú Iskola évzáró vizsgáján elbeszélget a diákokkal tanulmányi kérdéseikről. Világ proletárjai egyesüljetek! A CSEMADOK kulturális feladatairól Alig egy hét választ el bennünket a CSEMADOK országos közgyűlésétől, amelynek egyik feladata, hogy tisztáz­zuk dolgozó népünk kultúrmiinkájának Kérdéseit és rámutassunk arra, hogy a kultúrforradalom ma valóban népünk nagyfontosságú ügye lett. Mint minden tömegszervezetnek, a CSEMADOKNAK is az a rendelteté­se, hogy segítse a Pártot nagy célki­tűzéseinek, országépítő feladatainak, a szocializmus gazdasági és társadalmi felépítésének teljesítésében. Teszi ezt tagjainak mindennapi építőmunkájá­val, teszi ezt azzal, hogy törhetetlen hittel beáll a béketábor sorába, hogy munkára és harcra készen a Szovjet­unió vezette béketábort erősíti és te­szi ezt azzal, hogy a szocialista kultúra olvasója, terjesztője és művelője. A szocialista tervgazdálkodás célja: iparunk kiépítésével, ötéves tervünk sikeres teljesítésével emelni orszá­gunk gazdasági erejét, növelni hazánk védelmi képességét és évről-évre fo­kozni dolgozó népünk életszínvonalát. Ez a fokozódó jólét megteremti annak lehetőségét, hogy népünk tehetségeit minden irányban kifejthesse. Tervsze­rű gazdálkodásunk végső fokon arra is való, hogy új ember, ,,a szocialista ember" megszülessen. olyan embertípus alakuljon ki, aki­nek a számára a közérdek és saját érdeke a legteljesebb mértékben egybeesik. Nyilvánvaló dolog — idézzük Révai Józsefet, — hogy ezt a célt csak puszta gazdasági építéssel éppolv ke­véssé lehet elérni, mint csak nevelő munkával, csak kultúrális munkával." Ma az a helyzet, hogv a gazdasági rend, a társadalmi rend forradalmi át­alakulása közben hatalmas feszítő, át­alakító erővé válik mindaz, ami a ne­veléshez, az emberek öntudatának át­alakításához tartozik. A gazdasági rend átalakítása és az emberek öntuda­tának átalakítása együtt az az erő, amivel megváltoztatjuk a világot. * „Mi minden munkást és minden pa­rasztot művelt és képzett emberré aka­runk tenni," — mondotta Sztálin elv­társ. Nem tűzhetünk ki magunk elé méltóbb és szebb feladatot, mint ennek a sztálini tanításnak következetes meg­valósítását. Oly feladat ez, amely nagy programmot, nagy kötelezettségeket jelent és megoldásához elengedhetet­lenül szükséges, hogy tisztán álljanak előttünk legfőbb feladataink. A CSEMADOK, mint dolgozóink tö­megszervezete, kulturális feladatának tartja tagjainak mindennapi építő mun­kája, az ötéves terv példás teljesítése és túlteljesítése mellett, a Szovjetunió fránti szeretet élmélyítését, a Szovjet­unió megismertetését és pedig nem csupán a szovjet tudomány és kultúra ujlonságainak és vívmányainak ter­jesztésével, hanem az élenjáró szocia­lista ipar és mezőgazdálkodás nagy ta­pa ztalatainak ismertetésével. Ezzel a munkájával szolgálja leghathatósabban egyúttal a béke ügyét is. A Szovjet­unió iránti szeretet elmélyítése tudato­sítja bennünk, hogy milyen hatalmas és hősi áldozatokat hozott eddig értünk és az emberiségért a szovjetnép és bé­kés építő életünknek milyen hatalmas támasza a jövőben is a Szovjetunió. Kultúrális munkánk tengelye keB, hogy a szovjetnéphez fűzött barátság és tisztelet legyen, amit elmélyíteni a szovjet kultúra népszerűsítésével, a szovjet/könyvek olvasásával, szovjet filmek látogatásával tudunk. Azzal, hogy megismerjük a szovjetnép kima­gasló munkahőseit, az ipar, bányászat, az építés, a mezőgazdaság élenjáró úttörőit, a tudomány és a művészet hőseit, a nagy békealkotásokat, a szov­jetemberek szocialista hazaszeretetét és áldozatkészségét, fényes példákat és útmutatást kapunk ahhoz, hogy a gottwaldi tanításhoz híven, bátrabban, merészebben járhassunk a szocializmus felé vezető útunkon. Kultúránknak elsősorban a legmé­lyebben össze kell forrnia a szovjet­kultúrával. Csehszlovákia magyar dol­gozó népe is felismerte, mit jelent számunkra a Szovjetunió baráti segít­sége. Az a segítség, amelyet nemcsak fejlődő szocialista iparunk és mező­gazdaságunk, kulturális életünk kap, hanem amelyet Lenin és Sztálin fel­emelő és kimeríthetetlen, életünk min­den szakaszára kiterjedő tanitásai je­lentenek és amelyek felbecsülhetetlen segítséget nyujtanau nekünk építő tö­rekvéseinkben és hathatósan előmoz. dítják, hogy a szovjet tapasztalatokkal gazdagodva könnyebben, kevesebb erőfeszítéssel és gyorsabban járhas­sunk a szocializmus felé vezető útun­kon. A szovjetkultúra iránytű számunkra. Iránytű ahhoz, hogy Pártunk nagy feladataiból és célkitűzéseiből a szo­cializmus gazdasági és. társadalmi fel­építésében biztosabban és könnyebben vehessük ki részünket a munka ránk eső szakaszán. A mi kultúránk, a szo­cialista kultúra nincsen elvonatkoztat­va az élettől, ellenkezőleg, szorosan összeforrt napjainkkal, munkánkkal, szoros kapcsolatban áll országunk ak­tuális politikai és gazdasági feladatai­val és ezért nem válik öncélúvá. Munkánknak csak kezdetén va­gyunk, de már most, ebben az ígére­tes kezdetben álljanak előttünk tisztán feladataink és kötelességeink. Minden CSEMADOK-csoport ve­zetőjének, minden népnevelőnek tisz­tában kell lennie azzal, hogy irányító' munkája nem korlátozódhat színját­szógárdák, énekkarok és tánccsopor­tok szervezésere, darabok betanításá­ra, tehát művészeti tevékenységre, ha­nem munkájának ki kell terjednie a termelési propagandára és természet­tudományi ismertetésekre is. A jó kultúrmunkásnak éreznie kell az ele­ven összefüggést a dolgozó nép anya­gi és szellemi felemelkedése között. Egy műkedvelői gárda vezetője pél­dául értékes munkát csak akkor fejt­het ki, ha nemcsak a színjátszáshoz, az énekhez és tánchoz ért, hanem látja a kultúra szoros kapcsolatát a nagy gazdasági és politikai feladatokkal és felvilágosító, ismeretterjesztő munkás­ságával csoportja tagjait ezekre a feladatokra mozgósítja. Színjátszóink tevékenységéhez már több ízben szóltunk hozzá, — eddig még nem kimerítően, — énekkaraink munkáját méltattuk, ezúttal a ki ' alakuló vagy már működő táncegyűt­' teseink munkájához kívánunk né­hány megjegyzést fűzni. Ismét a Szovjetunióra kell utalnunk, — ahol a népi alkotások családjában a tánc­művészet nem éli a mostohagyermek sorsát. A szocialista humanizmus eszméje az egész szovjet művésze­tet, így a táncművészetet is áthatja. Tanulnunk kell a szovjet táncok de­rűlátó val óságérzetéből, vidámságá­ból, egészséges népi humorából, fiatal hevéből és roppant bájából, utol­érhetetlen szépségéből. Meg kell lát­nunk a rugóit, közös témáit, ame­lyek a népek barátságát hirdetik, a munka és a hazafiasság hősiessé­gét dicsérik. Nekünk is meg kell tanulnunk a szovjetnépek táncmű­vészetétől, hogy a „népi táno * nép szellemi és anyagi kultúrájának, éle­tének, nyelvének, költészetének, ze­néjének és viseletének egyik legra­gyogóbb és legélőbb kifejező eszkö­ze", ahogy Igor Mojszejev, Sztálin­díjas népművész írja. A népi tánc tehát a nép életét, ze­néjét, történelmét viszi színpadra és természetesen viseletét is. A vise­let kérdésének helytelen értelmezése nálunk sajnálatosan sok káros félre­siklásra ad alkalmat. Lapunk hasáb­jain Lörincz Gyula elvtárs már nyo­matékkal mutatott rá, hogy tánco­saink öltözékeikben hamis nemze­tieskedéssel (nemzetiszínű pántlikák­kal, gyöngyös pártákkal, pruszlikok­kal, áibajuszokkal) akarják kifejezni a népi jelleget, a helyett, hogy olyan öltözékben táncolnának, amely a nép jellemével, természetével és érzés­világával teljesen összhangban áll, tehát valóban népi. „A kapitalizmusban még a haladó kultúra sem válhatott a dolgozó nép közkincsévé és a nemzti kultúrák egymáshoz közeledését keresztezte és meghiúsította a nacionalista elzárkó­A CSEMADOK országos közgyűlése elé Szlovákia legjobb magyar kultúrmunkásainak közgyűlése a szocialista építőmunka jegyében í Szombaton, június \ Ül I ja meg a Csehszlová \ Híŕ j, ^^ f lete második rendes \ W jM Í ŕ doute nagytermében. \ l'J^I f ségű, mert feladata a yJg^^gM építőmunka terén elé lefektesse egy új ma pon mozgó kultúrális tevékenységnek közgyűlés által kitűzött irányvonalon hatalmas tömegszervezetté kell válnia, a termelőerők fejlődését Szlovákia dé Az évi közgyűlésen elhangzanak majd a központi elnökség és • kerü­leti elnökségek beszámolói, amelyek alapján a helyi csoportok küldöttei a bírálat és önbírálat szellemében hoz­zájárulnak a szervezeti munka jobb és tökéletesebb kifejlesztéséhez. A CSEMADOK 1949 óta, megalakulása évétől, jelentős utat tett meg. Ma már háromszáz helyi csoportja van csak­nem 20.000 taggal. A csoportok tag­23-án, és vasárnap, június 24-én tart­kiai Magvar Dolgozók Kultúregyesii­évi közgyűlését Bratislavában a Re­Ez a közgyűlés rendkívül nagvjelentö­z, hogy Csehszlovákia dolgozóinak az rt nagy munkasikereinek megfelelően, gasabb színvonalú és még szélesebb ala­alapjait a magyar dolgozók kőzött. A haladva, a CSEMADOKNAK erös és amelv népművelési munkájával segíti li járásaiban. létszámának jelentős kiszélesítése, # magyar dolgozóknak a szocialista kul­túrmunkába való minél szélesebb és tevékenyebb bevonása a CSEMADOK útjának további jelentős szakasza. En­nek az útnak a meghatározását várják a szlovákiai magyar dolgozó tömegek a CSEMADOK második évi rendes közgyűlésétől, amelyre minden helyi­csoport elküldi küldötteit. Ha vis'zatekintünk • CSEMADOK ló munkával, újítással harcolnak a békéért a handloyai bányászok A handlovai bányászok nemcsak alá­írásaikkal szavaztak az ötha'almi béke­egyezményért, hanem értékes kötele­zettségeikkel is, amelyek nagyban hoz­zájárultak ahhoz, hogy a handlovai bá­nyák hosszú elmaradás után ismét teljesítették a tervet. A pártsajtó terjesztése a dunaszerdahelyi járás üzemeiben A dunaszerdahelyi Dunostrov kon­zervgyár üzemi pártszervezetének tagjai részletesen megtárgyalták a pártsajtó terjesztésével kapcsolatos határozatot, amelyet az SzKP Központi Bizottságának történelmi ülésén hoz­tak. Ennek alapján a Dunostrov üzemi pártszervezete versenyre hívta fel a járás összes üzemeit a pártsajtó ter­jesztésében. Ez ideig három üzem csatlakozott a versenyhez. A duna­szerdahelyi Dunostrov-üzemben a mai napig 46 előfizetőt szereztek. így tel­jesítik az üzem kommunistái Pártunk Központi Bizottságának határozatát. A handlovai Déli-bánya legjobb vá­jára május hónapban Darázs József, aki békehozzájárulásárai ezeket mon­dotta: — Boldog vagyok, hogy munkámban ilyen szép eredményeket érhettem el, mert így én is a békéért küzdő aktív harcosok soraiba álltam. Arra törek­szem, hogy elsőségemet továbbra is megtartsam. De tanácsokkal fogom se­gíteni munkatársaimat is, hogy ők is magasabb teljesítményeket érhessenek el. Remélem, hogy a handlovai bánya rövidesen elmondhatja, hogy túllépi a harmadik tervév feladatait Rapcsányi elvtárs, az egyik újító él­munkás három újítójavaslattal járult hozzá a békeharchoz. A legjobb ezek közül egy kaparó-szállító berendezés terve, amely erősen hozzájárul a szén gyjrsabb fejtéséhez. A békeszavazás alá* ásakor azt mondotta, arra törek­szik, hogy még ebben az esztendőben újabb három újítójavaslatot nyújtson be, amelyekkel biztosítja a termelés magasabb termelékenységét és ezzel erősíti • maga munkaszakaszán a békét. eddigi tevékenységére, találkozunk benne néhány olyan jelenséggel, aMtly a legnagyobb reményekre jogosít Ilyen például a műkedvelő színjáé­szóköröknek működése, amelyek szocia­lista tárgyú játékokat hoztak a falusi csoportok színpadaira és ezek utján megismertették a magyar lakossággal a Szovjetúnió és a népidemokráciák országainak életét. A Csemadok né­hány helyi szervezete szorosan együtt dolgozott az EFSz-ekkel, előadásokat rendezett számukra, és ezek a szovjet kolhozparasztok életét hozták köze­lebb a magyar falvak szövetkezel dolgozóihoz. Ňyolcvanhét előadást ren­deztek, amelyen résztvettek a Szov­jetúnióban járt parasztküldöttség tag­jai, akiknek tapasztalatai jelentős mó­don hozzájárultak a szövetkezeti moz­galom kifejlesztéséhez. A Csemadok néhány népszerű tudományos munkát adott ki a mezőgazdasági munka új formáinak terjesztéséről. A Csemadok néhány csoportja kultúrbrigádjafval meglátogatta azokat a falvakat, Chol még nem volt EFSz megalakulva. A szövetkezeti mozgalomban jelentős sikereket értek el a párkányi, losonci és lévai helyi csoportok. Az elmúlt évben a Csemadok okta­tói bekapcsolódtak a közös aratá.-í munkák szervezésébe is, hozzájárultak annak sikeréhez. A koreai gyűjtés alkalmával mäk­nem 300.000 koronát gyűjtöttek Bsz­sze a lelkes kultúrmunkások a falvak­ban és az üzemekben. A Csemadok bekapcsolódott az öthatalmi béke­egyezményért folyó népszavazásba is és agitkettősei útján jelentős munkát végzett ezen a téren. A pártsajtó ter­jesztése terén is jelentős munkát vé­geztek, a mai napig 2600 előfizetőt szereztek a „Tartós békéért, népi demokráciáért" című lapra, valamint a többi magyarnyelvű pártsajtóra. A kezdeti sikerek után* s az évi köz­gyűlés iránymutatásával kell, hogy a Csemadok-csoportok még nagyobb lendülettel induljanak a munkába, még nagyobb lendülettel kell tefciyf­taniok a csehszlovákiai magyif dol­l gozókat, akik az építőmunka minden " szakaszán küzdenek a gottwaldi öt­éves terv felemelt feladatainak sike­res teljesítéséért. Óriási sikerrel lépett fel Prágában a szovjethadsereg Vörös zászló együttese ^ A Szovjet Hadsereg Alekszandro^ Vörös Zászló tánc és énekegyüttese hatalmas sikerei tartotta eiső fellépé­sét Prágában. A hadsereg kiváló együttese, élén a Szovjetunió érdemes művészeivel, a szovjet ének- és táncművészet csúcs­teljesítményét mutatta be Prága lelkes közönségének. Hazánk dolgozói a leg* nagyobb érdeklődései kísérik a Szovjet Hadsereg Alekszandrov együttesének körútját, hogy a szovjet népi művé­szet alkotásain keresztül is megismer­kedjenek a világbéke táborának vezető erejével, a hatalmas szovjetnéppel éa tőlük tanuljanak szocialista hazafias­ságot, % népi kultúra páratlan értéken nek megbecsülését. zás, a nemzeti kultúrák harca. A formájukban nemzeti és tartalmuk­ban szocialista kultúrák közt nincs és nem is lehet harc, hanem csak közeledés, kölcsönhatás és összefor­rás." Ezt a marxista-leninista meg­állapítást alkalmazhatjuk a mi hely­zetünkre is. Megtanít bennünket ar­' ra, hogy a szovjet kultúrától táplált kultúránk síkján '.alálkozzunk a kö­zös cél felé liaiadó szlovák és cseh kultúra virágaival, ez tudatosítja bennünk a Köztársaságunkban élő népek megbonthatatlan, szoros egy­ségét és ez hoz össze bennünket a népi demokráciák népeivel, a nyu­gati országok elnyomatásban sínylő­dő dolgozóinak haladószellemű se­regével és a szabadságukat vívó gyarmati népek millióival. Sztálin elvtársnak a feszült nem­zetközi helyzetben nemrég elhang­zott nyilatkozilta, amely a szovjet­nép hatalmas építő eredményeit, jó­létének emelkedését állította szembe a háborús uszítók gyilkos terveivel és gyújtogató szándékaival, az egész világ előtt bizonyítja a Szovjetumó és a béketábor békés építő célkitű­zéseit. Ez » nyilatkozat a legerősebb fegyvere a békepolltikának é» fegy­vere a CSEMADOK dolgozóinak is, amelyet kulturális munkánk mindea terén használnunk kell. A békeharc az épitő élet, a Szo­cialista munka tengelye, fis ebben a harcban a CSEMADOK minden tagjának mindennapi építő munkával derekasan, szívvel-lélekkel részt keH venni. Amikor így fárad, a maga és országa jólétét emeli, a békét védi és egyben jó munkása a szocia­lista kultúrának is. Egri Vliktoa

Next

/
Thumbnails
Contents