Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)
1951-06-16 / 140. szám, szombat
2 Ili SZ O Munkában a bő termés betakarításáért Az EFSz-ek, az állami birtokok és traktorállomások dolgozóinak értekezlete 1951 június 537 A csallóközaranyosi szövetkezet répaföldjem nincs már egy szál gyom sem Már csak rövid néhány hét választ el bennünket az aratástól. Hosszú évek óta nem volt olyan jó gabonatermésünk, mint amnyennek az idén nézünk elibe. Éppen ezért már most minden előkészületet meg kell tenni az aratás sikeres megkezdésére és a bő termés veszteségnélküli betakarítására. A kormány aratási és cséplési munkákról szóló nemrégiben megjelent határozata nyomán minden faluban, az EFSzekben, az egyénileg gazdálkodóknál, az állami birtokokon és az állami traktorállomásokon meggyorsultak az előkészületek az idei békearatás sikeres végrehajtására. Az aratási munkák előkészületei ellenőrzésének, a hibák és akadályok felfedésének és azok eltávolításának érdekében az elmúlt napokban a földművelésügyi megbízotti hivatal értekezletet hívott össze, amelyen Szlovákia minden részéből résztvettek az EFSz-ek és az állami birtokok dolgozói és az állami traktorállomások vezetői. Az értekezletet Falt'an földművelésügyi megbízott vezette, aki megnyitó beszédében kiemelte az idei békearatás je''ntőségét. Az Egységes Földműves Szövetkezetek azzal, hogy sikeresen megvalósítják az aratást, meggyőzik a még egyénileg gazdálkodó kis- és középföldműveseket arról, hogy igenis a szövetkezeti gazdálkodás magasabb termést és ezáltal magasabb jövedelmet biztosít a földművesek számára, mint az egyéni gazdálkodás. Nem beszélve arról, hogy a közös munka megszabadítja az embereket a múltban annyira ismert, kora reggeltől késő estig tartó robotolástól. Mindez bizonyára hozzá fog járulni a már meglevő szövetkezetek megszilárdításához és taglétszámának emeléséhez és új EFSz-ek megalakításához. Faltfan megbízott bevezető beszéde után az egyes EFSz-ek, állami birtokok és traktorállomások kiküldöttei beszámoltak arról, hogy mennyire készültek fel az aratási és cséplési munkálatokra. Hanzlik elvtárs, az udvardi EFSz elnöke röviden ismertette szövetkezetük problémáit. A pontos aratási tervet még nem tudták kidolgozni, mert még nem kapták meg a járási Nemzeti Bizottságtól a nyomtatványokat. Nagy vonalakban azonban már megtervezték a nyári munkák véghezvitelét. Megszervezetek 8 munkacsoportot, amelyek 35 tagból állnak. Ez idő szerint 8 cséplőgéppel és 16 önkötözővel rendelkeznek. Ez azonban koránt sem elég a gabona betakarítására, illetve kicséplésére. Ezért Csehországból próbálnak segítséget kérni. Az udvardi EFSz másik problémája pedig a munkaerő hiány. A jlenlegi viszonyok szerint egy munkaerőre 10 hektár föld megművelése esik. Ezek a nehézségek annál is inkább gyors orvoslást igényelnek, mert kiváló termés mutatkozik. Az udvardi szövetkezeti tagok pedig egy szem gabonát sem hagynak kárbaveszni. Sőt ml több éppen azzal, hogy a szövetkezet termése jóval magasabb lesz, mint az egyénileg gazdálkodóké, akarják megnyerni a még szövetkezeten kívülálló kis- és középföldműveseket a szövetkezeti gondolatnak. • A bátorkeszj EFSz kiküldöttje szintén arról beszélt, hogy náluk is rögtön meg lehet ismerni a határban, hogy melyik gabona a szövetkezeté és melyik az egyénileg gazdálkodóké. A szövetkezeti földeken nagyon szép termés mutatkozik. A tagok annál inkább minden erejüket latba vetik az aratás sikeres megvalósításáért. Az előkészületek jól folynak. A bátorkeszi szövetkezeti tagoknak dicséretére válik, hogy az elmúlt hónapban 975 munkaegységet sikerült megtakarítaniok. A küszöbön álló aratási és cséplési munkálatokban szintén arra törekszenek, hogy a munkaegység szükséglet megfeleljen a valóságnak és hogy így a szövezetkezet pénzügyi terve, ahogy eddig úgy a jövőben is beváljon. Ezután a sztupavai traktorállomás vezetője szólalt fel. Sztupaván bizony egyáltalán nem kielégítő a helyzet. Az aratási és cséplési munkátatokhoz szükséges gépek megjavításának még csak a 'elénél tartanak. Nagy a munkaerő hiány is. Főleg ja jó és emellett öntudatos szakemberek hiányoznak. Súlyosbító körülmény még az is, hogy a javítóműhely nagyon rosszul van felszerelve Ezek a hiányosságok — amint erről a stupavai traktorállomás vezetője beszámolt — mind régebbi eredetűek. A régi vezetőség mivel saját maga sem rendelkezett megfelelő politikai képzettséggel és öntudattal, a traktorosokat sem tudta, vagy talán nem is akarta a munkához való új, szocialista viszonyra nevelni. A traktorosok még cigarettáért is traktorral jártak, sőt mi több, ezt az időt a vezetőség túlórának számolta el — az ilyen esetek mindennaposak voltak. Ezekután érthető az is, hogy a traktorállomás ráfizetéssel dolgozott. Amint látjuk, Stupaván van mit tenni a hibák eltávolítása terén. Az új vezetőségnek bizony minden erejét latba kell vetnie, ha azt akarja, hogy az állomás az aratási és cséplési munkákban megállja a helyét. • Ennek éppen az ellenkezőjét mondja Krausz Mátyás elvtárs, aki a komáromi traktorállomást képviselte az értekezleten. Krausz elvtárs büszkén jelentette, hogy a komáromi traktorálíomáson már május 30-án befejezték az összes gépjavítási munkálatokat. E közben új agregátok összeállításáról sem feledkeztek meg. Két agregáttal kísérleteznek, amelyek a kísérlet eddigi eredményei szerint bizonyára nagyon jól be fognak válni az aratásban, illetve a tarlóhántásban. A komáromi járásban 9,242 hektár gabona van. Ebből 8.300 hektárt 139 önkötöző segítségével 10 nap alatt aratnak le. A cséplés időtartamát pedig 20 napra tervezik. Jelenleg a gépeknek a brigádközpontokba való elosztásával foglalkoznak. Pár napon belül ez is készen lesz. A megfelelő szakkáderekről a komáromi traktorállomáson már jóval előbb gondoskodtak. 134 cséplőgépkezelő és 180 önkötözőkezelő kiiskolázottan — készenlétben várja az aratás megkezdését. A szocialista munkaverseny is jól fejlődik a komáromi traktorosok között. Eddig 75 szerződést kötöttek szocialista munkaversenyre. A fentiekből következtetve — amint azt Falt'an elvtárs is megjegyezte — meg vannak az előfeltételei annak, hogy a komáromi traktorállomás eleget tesz feladatának és rövid időn belül mintatraktorállomássá válik. • Balázs elvtárs a verebélyí állami birtok aratási előkészületeiről számolt be. A verebélyi állami birtokon május 31-re elkészítették az aratási tervet. Az aratáshoz és csépléshez szükséges gépek megjavítva, készenlétben állanak. Az aratást 3 önkötöző segítségével 14 nap alatt elvégzik. Nehézségek csupán a munkaerők biztosításában mutatkoznak. Az aratómunkások természetben szeretnék az aratórészt kivenni.' Még sok meggyőző tevékenységre lesz szükség, hogy ezek a munkások megértsék, hogy a teljesített normák szerinti jutalmazás, mint más munkáknál, éppúgy az aratásnál is sokkal előnyösebb a dolgozó számára, mint holmi aratórész, vagy más jutalmazási rendszer. HIDEGHÉTY JOLÁN Miért használják a kultúrházat raktárhelyiségnek Csornán ? A füleki járásban lévő Csorna községből Holló Gyula elvtárs földműveslevelezőnk azt írja. hogy hiába minden akarat és kezdeményezés, a faluban a kulturális összejövetelekre alkalmas helyiség hiányában egészséges kultúréletet teremteni nem lehet. A legérdekesebb, hogy Csornán van ugyan kultúrház, de azt rendeltetési céljának használni nem lehet, mert meg nem állapítható okokból raktárnak használják, üres üvegekkel, üres ládákkal és egyéb lim-lomn al van tele. Azt írja Holló Gyula, hogy a fülelii Kovosmalt kultúrcsöportja is már több ízben akart fHmélőadást tartani Csornán, azonban helyiség hiányában az előadást még egyszer sem tudták megtartani. Csornán sok minden nincs rendben. Az Uj Szó is már több bíráló cikket közölt Csornáról abban a reményben, hogy ezek nyomán az illetékes szervek a hibákat eltávolítják. Ez azonban mindeddig még nem történt meg. Éppen ezért a füleld járási pártbizottság és a járási Nemzeti Bizottság is tartsák egyik legsürgősebb feladatuknak, hogy Csornán a legrövidebb időn befül rendet teremtsenek és a falu fejlődését akadályozó reakciós elemeket pedig erélyes kézzel távolítsák el az útból. Mint a CSEMADOK járási instruktora, nemrégiben Csallóközaranyoson jártam, hogy megnézzem, hogyan működik a helyi CSEMADOK-csoport. Beszéltem a CSEMADOK elnökével, Koczkás Mihállyal, aki régi jó elvtárs és többek között tőle érdeklődtem arról is, hogyan dolgozik az aranyosi EFSz? Kérdésemre azt mondta, hogy erről nem beszélni kell, hanem gyerünk ki a határba és nézzük meg a szövetkezet földjeit Ki is mentünk és Koczkás Mihály büszkén mutatta meg a szövetkezet vetéseit és örömmel beszélt a mi vetéseinkről. Hát elvtársak ott volt is mire büszkének lenni Először is megnéztük a 13 hektár répaföldet, ami olyan tiszta volt, hogy abban egy szál nem sok, de annyi gyomot nem lehetett találni -O>j sa SJJJA 'djzs ' JJJOÄUOÄ S Bdaj B sa vér. Éppen akkor satabolták a dohányt, az is nagyon szép és annak a földje is gondozott és tiszta. Van 2 hektár gyümölcsösük, 3 hektár majoranna vetésük, 5 hektát kertészetük, 5 hektáron fűszerpaprika és 40 hektár •kukorica, no, és olyan gabonájuk, ami az utóbbi évek egyik legjobb termését ígéri. A szövetkezet földjein mindenütt legnagyobb a rend. Látszik a veteményeken, hogy a föld jó munkát és jó trágyázást kapott és hogy minden munkát, a növényápolási munkát is idejében és jól elvégezték. összejöttünk néhányan és beszé!" gettünk. Beszélték a tagok, hogy mikor megalakult az EFSz, a szövetkezet vezetőségének milyen nagy munkájába került, míg meggyőzte őket arról, hogy lépjenek be a szövetkezetbe, de most már nagyon örülnek és megelégedettek, mert ,a szövetkezet sokkal jobb és könnyebb életet biztosít számukra, mint amilyen azelőtt volt, míg egyénileg gazdálkodtak. MOLNÁR GÉZA, Gúta. Követésreméltó példát mutatnak a komáromi járási Nemzeti Bizottság alkalmazottai Az aranyosi EFSz felett védnökséget vállalt komáromi járási Nemzeti Bizottság dolgozói a tavaszi munkák, különösen pedig a növényápolási munkák során hathatós segítséget nyújtanak a szövetkezet tagjainak. A járási Nemzeti Bizottság alkalmazottai a cukorrépa egyelésénél 60 órát dolgoztak le, úgy, hogy a munkákban egymást váltották s ennélfogva a hivatali munkákban sem történt semmi fennakadás. BAGOCSY JÁNOS, Komárom. Szelőcének segítséget kell nynjtaai, hogy az öntözéshez szükséges csöveket beszerezhessék A szelőcei EFSz-ben, amely 56 hektáron létesített kertészetet, a palánták kiültetése befejezés előtt áll. Eddig már több mint 400 ezer palántát ültettek ki, mégpedig káposzta, kelkáposzta-, karfiol- és kalarábépalántát, valamint 600 ezer zeller-, paradicsomáé paprikapalántát. Hat hektáron elvetették már az uborkát is. Most van folyamatban 5 hektár őszi káposzta, 2 hektár piros káposzta 1 hektár késői kalarábé kiültetése. A szövetkezet kertészete már eddig is jelentős mennyiségű árut szállított a piacra, amiből a szövetkezetnek igen komoly bevételei voltak. Nagyon hátráltatja a szelőcei EFSz kertészetének ió munkáját az, hogy habár a szövetkezetnek egy 9 lóerős Diesel-motoros pumpája van, az öntözéshez használni nem tudják, mert a szükséges 600 méter cső helyett csak 3 méter cső van. így a pumpa a motorral együtt kihasználatlanul hever és a kertészetben nem tudják a szükséges öntözést elvégezni. A szövetkezet elnöke, Paskéta elvtárs már sok ajtón kopogtatott, hogy a szükséges csöveket megszerezze, de igyekezete mindezideig eredménytelen maradt. Jó volna, ha az illetékesek a szövetkezet kérelme Iránt több megértést tanúsítanának és megadnák s> lehetőségét, hogy a szövetkezet kertészete az öntözéshez szükséges csöveket megkapja. IFJ. LAURÔ JÁNOS, Szelőce. A nyárasdi állami birtok minden dolgozójának lakásán vígan szél a rádió A NYARASDI ALLAMI BIRTOK UDVARAN apró kis árkocskákat mosott az esővíz a homokba. Az udvaron néha-néha látni egy-eoy embert felbukkanni, amint gondterhes arccal kémleli a sűrű esőfelhőket. A birtok dolgozó- rosszalóan csóválják a fejüket. Ha még sokáig tart ez az esős idő, búza-, rozs-, árpavetésünk mind le fog dűlni. A birtok dolgozóinak most nagyobb része otthon van, mert a földeken nem lehet dolgozni a sár miatt. Az állami birtok irodájának a küszöbén találkozok a birtok igazgatójával, akit rövid beszélgetés után megkértem, engedje meg, hogy széjjelnézzek egy kicsit a major udvarán. Az eső egy kicsit megcsendesedett, csak a major udvarán lévő fák leveleiről hullott néha nagy cseppekben, mikor a szél felborzalla a fák leveleit Szépen kikövezett és lehomokolt udvaron haladtunk keresztül. Közben hozzánkcsatlakozott a birtok szakszervezeti elnöke is. Az udvaron a nagy esőzések ellenére sem volt sár. Az esővíz a szép, rendbentartott kikövezett udvarról pillanatok alatt leszaladt az udvar alatt kiépített csatornába. A fák alatt szép virágágyak húzódnak meg, melyekben különféle virágok nyílnak. Közben a szakszervezet elnöke megjegyezte: Sok fáradságunkba és sok pénzünkbe került ez nekünk, míg az udvart ilyen szépen rendbe tudtuk hozni. JÓFORMÁN MAR NEM IS FIGYELTEM a beszélő elvtársra, mert zeneszó csapódott a fülembe. Ahogyan haladtunk előre, a zene mindig erősödött. Megkérdezem az igazgató elvtársat, hogy honnan jön ez a hang. Talán valamilyen mulatság van itten, vagy esküvőre készülnek? Dehogy is van mulatság, se esküvőre nem készülünk, hanem a birtok dolgozóinak a rádiói szólnak. A fák közül lassan kibontakozik egy kétemeletes üpülettömb. A kísérőimtől megtudtam, hogy ez az épület a birtok dolgozóinak a lakása. Közvetlen a ház mellé érve már tisztán hallottam, hogy rádiók szónak. Fölnézek«pz épületre, hát látom, hogy a drótok úgy körülfogják a házat, mintha vakmilyen gyár volna. Kérdem is kísérőimet, hogy mire szolgál ez a rergeteg drót a falakon? Megmagyarázták, hogy Itt minden munkásnak van rádiója, de sok van olyan, akinek kettő is van és ezeknek a drótjait látom. I Az épület háta mögött liba, kacsa és tyúkólak sorakoznak tele baromfiakkal. Egy asszony éppen mérgelődik a libákkal, szidja őket, hogy dögöljenek meg, mindig éhesek, ezek az ilyen — meg olyan állatok. Egy férfi ódaszól az asszonynak: Majd siratná maga a libáit, ha megdöglenének. Majd csorogna a nyála ősszel, mikor látná, hogy a szomszédok eszik a jó libamájat. maga meg nem ehet, mert megdöglött a libája. Ezen aztán mindanynyian jót nevettünk. AZ OLAK MELLETT szépen berakva van a munkások tűzifája. Nem valami gallyfa, vagy valamilyen hulladék, hanem jó, száraz hasábfa. Akik egv kicsit spóroltak a fával, azoknak olyan kazal fájuk van, hogy olyan talán még a kolozsvári bíró udvarában sem volt. A farakásokon túl vannak a birtok dolgozóinak a zöldségeskertjei. Nem kell messzire menni a dogozók feleségének, hogy a húslevesbe való sárgarépát, hagymát, vagy pett ezselymet vegyenek. A kertben minden egyes dolgozónak 4 darab gyümölcsfája is van. Vasárnap délutánonként, mikor a nap úgy tüzel, mintha fel akarná gyújtani a világot, a birtok dolgozói családjukkal együtt behúzódnak a gyümölcsfák hűs árnyékába. A családfő a kezébe veszi az újságot, mert a birtokon majdnem minden családnak jár újság. A gyerekek pedig a fák alatt lévő gyepen hancúroznak és visongva rohannak, ha meglátják, hogy egy-egy érett alma, vagy körte lehull a fáról. KIVANCS1SAGOMNAK NEM TUDTAM ELLENTALLNI, hogy legalább egy családnak a lakását meg ne nézzem belülről. Az épület bal sarkán bementünk és a legközelebbi ajtón benyitottunk és egy konyhába léptünk be. A konyhában egy asszony mosott, a tádió szólt és lassan énekelgette az 'smerős dalokat, amit ő is tudott. A konyha sarkában egy nagyszombati gyártmányú tűzhely ékeskedett gyönyörűen kitisztítva. A konyhakredencben legnagyobb rendben szép füleki Luxor-edények csillogtak. Az asszony kicsit kinyitotta a szobaajtót, de rögtön be is csukta, nehogy a konyhából a gőz behatolhasson a drága keményfabútorokra. Megtudtam, hogy minden egyes munkáscsaládnak egy konyhája, egy szobája és egy éléskamrája van. Az asszonyt megkértem, engedje meg, hogy egy pillanatra az éléskamrába is betekinthessek. Az aszszony kinyitotta az éléskamra ajtaját és az orromat azonnal megcsapta a füstölt disznóhús étvágygerjesztő illata. Ügv látom, füstölt hús is van az élélkamrában, fordulok az osszonyhoz. Az asszony rámnéz és azt mondja: „Nálunk minden dolgozónál meg lehet találni a füstölt disznóhúst a kamrájában." Felmentünk az emeletre, ott is benyitottunk a legközelebbi ajtón. Amit a földszinten láttunk, azt itt mind megtaláljuk, csak az a különbség, hogy itten a néprádió helyett nagy, hatlárrpásos rádiót látunk. A házigazda is előkerült és csakhamar beszélgetésbe elegyedtünk. A házigazda, Hamran Ferenc, arról beszél, hogy ők négyen vannak, most hárman dolgoznak, mert a fiúk katona. Havonta a házhoz bejön 12.000—13.000 korona. Ezt a nagy rádiót is azért vette most, mert náluk minden munkáscsalád azt akarja, hogy neki legyen a legszebb és legnagyobb rádiója. Hát ő nem akart lemaradni a rádiója. Hát ő sem akart lemaradni a helyett ezt a nagyot. ELBÜCSÜZTUNK HAMRAN FERENCTŐL és indultunk visszafelé a 1 folyosón. Az egyik ajtó, amelyik előtt elhaladtunk, kissé nyitva volt, úgyhogy jól beláthattam a szobába. Egy fiatal asszony volt bent, valamit tett-vett. Beszóltam a fiatalasszonynak, hogy nagyon csendben van. Miéťt nem kapcsolja be a rádiójukat, vagy talán még nekik nincsen? Dehogy is nincsen, mondja az asszony mosolyogva. Nem is egy, hanem kettő. Kicsit jobban benéztem a szobába és észre is vettem az egyik rádiót azonnal. Kíváncsian tekintettem jobban körül, hogyhát a másik hol lehet. Az asszony észrevette, hogy a másik rádiót keresem. Elnevette magát és a sarokban lévő sport babakocsira mutatott. A másik rádió ott van a kocsiban. Odament és gyöngéden megsimogatta a párnák között alvó, kis embercsemetét. Csakhogy ám ez olyan rádió, mondja az asszony, hogyha ez hozzáfog zenélni, nem lehet egy gombnyomásra vagy egy csavarásra elhallgattatni. Keresztülhaladunk az udvaron az istálló felé. Útközben az igazgató megjegyezte: ,,Nagyon jók a lakások, egészségesek és szárazak, de mégis van egy hiba, hogy nincs hozzájuk fürdőszoba. Ezért elhatároztuk, hogy ha mást nem, de egy közös fürdőt létesítünk. Beszélgetés közben odaértünk az istállókhoz. Az egyik istállóban 70 hollandi tehén ropogtatja a takarmányt. A szakszervezeti elnök beszédéből megtudom, hogy még egy évvel ezelőtt ebben az istállóban a 70 tehenet 9 kilenc ember gondozta. A norma bevezetése után pedig a kilenc ápoló ötre csökkent. A TEHENEK FÖLÖTT TABLAK VANNAK. Ezeken a táblákon feltüntetve a tehenek napi tejhozama. A táblákat sorba kezdtem nézegetni. Egy szélescsontú holland tehén felett látom, napi 28 liter tej van kiírva. Először nem akartam elhinni, de aztán elhittem, mert erősen bizonyítgatták. Nézegettem tovább a táblákat, 14 liter, 18 liter, 12 liter, vagyis átlagos napi tejhozam 15.5 liter tej. Az öt munkás is előkerült valahonnét, kék munkásnadrágban és vakítóan hófehér ingekben. A fehér ingeket azért vették fel, mert fejéshez készülnek. Ezek az emberek naponta fejenként több mint 200 liter tejet fejnek ki. Mind az öten élmunkások és a fizetésük 8.000— 9.000 koronáig terjed havonta. Ezek az emberek, mikor a békeívet aláírták, kötelezettséget vállaltak, hogy átlagban a napi tejhozamot minden tehénnél fél literrel felemelik, vagyis a napi tejhozamot a 70 tehénnél 33 literrel emelik. Igv harcolnak a nyárasdi állami birtok dolgozói a béke megvédéséI ért és többtermeléssel válaszolnak a nyugati imperialisták háborús uszításaira. SZARKA ISTVÁN.
