Uj Szó, 1951. június (4. évfolyam, 127-152.szám)

1951-06-16 / 140. szám, szombat

2 Ili SZ O Munkában a bő termés betakarításáért Az EFSz-ek, az állami birtokok és traktorállomások dolgozóinak értekezlete 1951 június 537 A csallóközaranyosi szövetkezet répaföldjem nincs már egy szál gyom sem Már csak rövid néhány hét választ el bennünket az aratástól. Hosszú évek óta nem volt olyan jó gabonatermé­sünk, mint amnyennek az idén nézünk elibe. Éppen ezért már most minden előkészületet meg kell tenni az aratás sikeres megkezdésére és a bő termés veszteségnélküli betakarí­tására. A kormány aratási és cséplési munkák­ról szóló nemrégiben megjelent határo­zata nyomán minden faluban, az EFSz­ekben, az egyénileg gazdálkodóknál, az állami birtokokon és az állami traktorál­lomásokon meggyorsultak az előkészületek az idei békearatás sikeres végrehajtásá­ra. Az aratási munkák előkészületei ellen­őrzésének, a hibák és akadályok fel­fedésének és azok eltávolításának ér­dekében az elmúlt napokban a földmű­velésügyi megbízotti hivatal értekezle­tet hívott össze, amelyen Szlovákia minden részéből résztvettek az EFSz-ek és az állami birtokok dolgozói és az állami traktorállomások vezetői. Az értekezletet Falt'an földművelés­ügyi megbízott vezette, aki megnyitó beszédében kiemelte az idei békearatás je''ntőségét. Az Egységes Földműves Szövetkezetek azzal, hogy sikeresen megvalósítják az aratást, meggyőzik a még egyé­nileg gazdálkodó kis- és középföld­műveseket arról, hogy igenis a szövetkezeti gaz­dálkodás magasabb termést és ezáltal magasabb jövedelmet biztosít a földmű­vesek számára, mint az egyéni gazdál­kodás. Nem beszélve arról, hogy a kö­zös munka megszabadítja az embereket a múltban annyira ismert, kora reggel­től késő estig tartó robotolástól. Min­dez bizonyára hozzá fog járulni a már meglevő szövetkezetek megszilárdítá­sához és taglétszámának emeléséhez és új EFSz-ek megalakításához. Faltfan megbízott bevezető beszéde után az egyes EFSz-ek, állami birto­kok és traktorállomások kiküldöttei be­számoltak arról, hogy mennyire készül­tek fel az aratási és cséplési munkála­tokra. Hanzlik elvtárs, az udvardi EFSz elnöke röviden ismertette szövetkeze­tük problémáit. A pontos aratási tervet még nem tudták kidolgozni, mert még nem kapták meg a járási Nemzeti Bi­zottságtól a nyomtatványokat. Nagy vonalakban azonban már megtervezték a nyári munkák véghezvitelét. Meg­szervezetek 8 munkacsoportot, amelyek 35 tagból állnak. Ez idő szerint 8 csép­lőgéppel és 16 önkötözővel rendelkez­nek. Ez azonban koránt sem elég a ga­bona betakarítására, illetve kicséplésé­re. Ezért Csehországból próbálnak se­gítséget kérni. Az udvardi EFSz másik problémája pedig a munkaerő hiány. A jlenlegi viszonyok szerint egy munka­erőre 10 hektár föld megművelése esik. Ezek a nehézségek annál is inkább gyors orvoslást igényelnek, mert kivá­ló termés mutatkozik. Az udvardi szö­vetkezeti tagok pedig egy szem gabo­nát sem hagynak kárbaveszni. Sőt ml több éppen azzal, hogy a szövetkezet termése jóval magasabb lesz, mint az egyénileg gazdálkodóké, akarják meg­nyerni a még szövetkezeten kívülálló kis- és középföldműveseket a szövetke­zeti gondolatnak. • A bátorkeszj EFSz kiküldöttje szin­tén arról beszélt, hogy náluk is rögtön meg lehet ismerni a határban, hogy melyik gabona a szövetkezeté és me­lyik az egyénileg gazdálkodóké. A szö­vetkezeti földeken nagyon szép termés mutatkozik. A tagok annál inkább min­den erejüket latba vetik az aratás sike­res megvalósításáért. Az előkészületek jól folynak. A bátorkeszi szövetkezeti tagoknak dicséretére válik, hogy az el­múlt hónapban 975 munkaegységet si­került megtakarítaniok. A küszöbön ál­ló aratási és cséplési munkálatokban szintén arra törekszenek, hogy a mun­kaegység szükséglet megfeleljen a va­lóságnak és hogy így a szövezetkezet pénzügyi terve, ahogy eddig úgy a jö­vőben is beváljon. Ezután a sztupavai traktorállomás ve­zetője szólalt fel. Sztupaván bizony egyáltalán nem kielégítő a helyzet. Az aratási és cséplési munkátatokhoz szük­séges gépek megjavításának még csak a 'elénél tartanak. Nagy a munkaerő hiány is. Főleg ja jó és emellett öntu­datos szakemberek hiányoznak. Súlyos­bító körülmény még az is, hogy a ja­vítóműhely nagyon rosszul van felsze­relve Ezek a hiányosságok — amint erről a stupavai traktorállomás vezető­je beszámolt — mind régebbi eredetű­ek. A régi vezetőség mivel saját maga sem rendelkezett megfelelő politikai képzettséggel és öntudattal, a trakto­rosokat sem tudta, vagy talán nem is akarta a munkához való új, szocialista viszonyra nevelni. A traktorosok még cigarettáért is traktorral jártak, sőt mi több, ezt az időt a vezetőség túlórának számolta el — az ilyen esetek minden­naposak voltak. Ezekután érthető az is, hogy a traktorállomás ráfizetéssel dol­gozott. Amint látjuk, Stupaván van mit tenni a hibák eltávolítása terén. Az új vezetőségnek bizony minden erejét lat­ba kell vetnie, ha azt akarja, hogy az állomás az aratási és cséplési munkák­ban megállja a helyét. • Ennek éppen az ellenkezőjét mondja Krausz Mátyás elvtárs, aki a komáromi traktorállomást képviselte az értekez­leten. Krausz elvtárs büszkén jelentet­te, hogy a komáromi traktorálíomáson már május 30-án befejezték az összes gépjavítási munkálatokat. E közben új agregátok összeállításáról sem feled­keztek meg. Két agregáttal kísérletez­nek, amelyek a kísérlet eddigi eredmé­nyei szerint bizonyára nagyon jól be fognak válni az aratásban, illetve a tar­lóhántásban. A komáromi járásban 9,242 hektár gabona van. Ebből 8.300 hektárt 139 önkötöző segítségével 10 nap alatt aratnak le. A cséplés időtar­tamát pedig 20 napra tervezik. Jelenleg a gépeknek a brigádközpontokba való elosztásával foglalkoznak. Pár napon belül ez is készen lesz. A megfelelő szakkáderekről a komáromi traktor­állomáson már jóval előbb gondoskod­tak. 134 cséplőgépkezelő és 180 önkö­tözőkezelő kiiskolázottan — készenlét­ben várja az aratás megkezdését. A szocialista munkaverseny is jól fejlődik a komáromi traktorosok között. Eddig 75 szerződést kötöttek szocialista mun­kaversenyre. A fentiekből következtetve — amint azt Falt'an elvtárs is megjegyezte — meg vannak az előfeltételei annak, hogy a komáromi traktorállomás eleget tesz feladatának és rövid időn belül minta­traktorállomássá válik. • Balázs elvtárs a verebélyí állami bir­tok aratási előkészületeiről számolt be. A verebélyi állami birtokon május 31-re elkészítették az aratási tervet. Az ara­táshoz és csépléshez szükséges gépek megjavítva, készenlétben állanak. Az aratást 3 önkötöző segítségével 14 nap alatt elvégzik. Nehézségek csupán a munkaerők biztosításában mutatkoznak. Az aratómunkások természetben sze­retnék az aratórészt kivenni.' Még sok meggyőző tevékenységre lesz szükség, hogy ezek a munkások megértsék, hogy a teljesített normák szerinti ju­talmazás, mint más munkáknál, éppúgy az aratásnál is sokkal előnyösebb a dolgozó számára, mint holmi aratórész, vagy más jutalmazási rendszer. HIDEGHÉTY JOLÁN Miért használják a kultúrházat raktárhelyiségnek Csornán ? A füleki járásban lévő Csorna köz­ségből Holló Gyula elvtárs földműves­levelezőnk azt írja. hogy hiába minden akarat és kezdeményezés, a faluban a kulturális összejövetelekre alkalmas helyiség hiányában egészséges kultúr­életet teremteni nem lehet. A legérde­kesebb, hogy Csornán van ugyan kul­túrház, de azt rendeltetési céljának használni nem lehet, mert meg nem állapítható okokból raktárnak használ­ják, üres üvegekkel, üres ládákkal és egyéb lim-lomn al van tele. Azt írja Holló Gyula, hogy a fülelii Kovosmalt kultúrcsöportja is már több ízben akart fHmélőadást tartani Csornán, azonban helyiség hiányában az előadást még egyszer sem tudták megtartani. Csornán sok minden nincs rend­ben. Az Uj Szó is már több bíráló cikket közölt Csornáról abban a re­ményben, hogy ezek nyomán az ille­tékes szervek a hibákat eltávolítják. Ez azonban mindeddig még nem történt meg. Éppen ezért a füleld járási pártbizottság és a járási Nemzeti Bizottság is tartsák egyik legsürgősebb feladatuknak, hogy Csornán a legrövidebb időn befül rendet teremtsenek és a falu fejlő­dését akadályozó reakciós elemeket pedig erélyes kézzel távolítsák el az útból. Mint a CSEMADOK járási instruk­tora, nemrégiben Csallóközaranyoson jártam, hogy megnézzem, hogyan mű­ködik a helyi CSEMADOK-csoport. Beszéltem a CSEMADOK elnökével, Koczkás Mihállyal, aki régi jó elvtárs és többek között tőle érdeklődtem ar­ról is, hogyan dolgozik az aranyosi EFSz? Kérdésemre azt mondta, hogy erről nem beszélni kell, hanem gye­rünk ki a határba és nézzük meg a szövetkezet földjeit Ki is mentünk és Koczkás Mihály büszkén mutatta meg a szövetkezet vetéseit és örömmel beszélt a mi ve­téseinkről. Hát elvtársak ott volt is mire büszkének lenni Először is megnéztük a 13 hektár répaföldet, ami olyan tiszta volt, hogy abban egy szál nem sok, de annyi gyo­mot nem lehetett találni -O>j sa SJJJA 'djzs ' JJJOÄUOÄ S Bdaj B sa vér. Éppen akkor satabolták a do­hányt, az is nagyon szép és annak a földje is gondozott és tiszta. Van 2 hektár gyümölcsösük, 3 hektár major­anna vetésük, 5 hektát kertészetük, 5 hektáron fűszerpaprika és 40 hektár •kukorica, no, és olyan gabonájuk, ami az utóbbi évek egyik legjobb termését ígéri. A szövetkezet földjein mindenütt leg­nagyobb a rend. Látszik a veteménye­ken, hogy a föld jó munkát és jó trá­gyázást kapott és hogy minden mun­kát, a növényápolási munkát is idejé­ben és jól elvégezték. összejöttünk néhányan és beszé!" gettünk. Beszélték a tagok, hogy mi­kor megalakult az EFSz, a szövetke­zet vezetőségének milyen nagy mun­kájába került, míg meggyőzte őket arról, hogy lépjenek be a szövetke­zetbe, de most már nagyon örülnek és megelégedettek, mert ,a szövetke­zet sokkal jobb és könnyebb életet biztosít számukra, mint amilyen az­előtt volt, míg egyénileg gazdálkod­tak. MOLNÁR GÉZA, Gúta. Követésreméltó példát mutatnak a komáromi járási Nemzeti Bizottság alkalmazottai Az aranyosi EFSz felett védnöksé­get vállalt komáromi járási Nemzeti Bizottság dolgozói a tavaszi munkák, különösen pedig a növényápolási mun­kák során hathatós segítséget nyúj­tanak a szövetkezet tagjainak. A já­rási Nemzeti Bizottság alkalmazottai a cukorrépa egyelésénél 60 órát dol­goztak le, úgy, hogy a munkákban egymást vál­tották s ennélfogva a hivatali mun­kákban sem történt semmi fennakadás. BAGOCSY JÁNOS, Komárom. Szelőcének segítséget kell nynjtaai, hogy az öntözéshez szükséges csöveket beszerezhessék A szelőcei EFSz-ben, amely 56 hek­táron létesített kertészetet, a palánták kiültetése befejezés előtt áll. Eddig már több mint 400 ezer palántát ül­tettek ki, mégpedig káposzta, kelká­poszta-, karfiol- és kalarábépalántát, valamint 600 ezer zeller-, paradicsom­áé paprikapalántát. Hat hektáron el­vetették már az uborkát is. Most van folyamatban 5 hektár őszi káposzta, 2 hektár piros káposzta 1 hektár késői kalarábé kiültetése. A szövetkezet kertészete már eddig is jelentős mennyiségű árut szállí­tott a piacra, amiből a szövetkezetnek igen komoly bevételei voltak. Nagyon hátráltatja a szelőcei EFSz kertészetének ió munkáját az, hogy habár a szövetkezetnek egy 9 lóerős Diesel-motoros pumpája van, az öntözéshez használni nem tudják, mert a szükséges 600 méter cső helyett csak 3 méter cső van. így a pumpa a motorral együtt ki­használatlanul hever és a kertészetben nem tudják a szükséges öntözést el­végezni. A szövetkezet elnöke, Pas­kéta elvtárs már sok ajtón kopogta­tott, hogy a szükséges csöveket meg­szerezze, de igyekezete mindezideig eredménytelen maradt. Jó volna, ha az illetékesek a szövetkezet kérelme Iránt több megértést tanúsítanának és megadnák s> lehetőségét, hogy a szövetkezet kertészete az öntözéshez szükséges csöveket megkapja. IFJ. LAURÔ JÁNOS, Szelőce. A nyárasdi állami birtok minden dolgozójának lakásán vígan szél a rádió A NYARASDI ALLAMI BIRTOK UDVARAN apró kis árkocskákat mo­sott az esővíz a homokba. Az udvaron néha-néha látni egy-eoy embert felbuk­kanni, amint gondterhes arccal kém­leli a sűrű esőfelhőket. A birtok dolgo­zó- rosszalóan csóválják a fejüket. Ha még sokáig tart ez az esős idő, búza-, rozs-, árpavetésünk mind le fog dűlni. A birtok dolgozóinak most na­gyobb része otthon van, mert a földe­ken nem lehet dolgozni a sár miatt. Az állami birtok irodájának a küszö­bén találkozok a birtok igazgatójával, akit rövid beszélgetés után megkér­tem, engedje meg, hogy széjjelnézzek egy kicsit a major udvarán. Az eső egy kicsit megcsendesedett, csak a major udvarán lévő fák leveleiről hul­lott néha nagy cseppekben, mikor a szél felborzalla a fák leveleit Szépen kikövezett és lehomokolt udvaron haladtunk keresztül. Közben hozzánkcsatlakozott a birtok szakszer­vezeti elnöke is. Az udvaron a nagy esőzések ellenére sem volt sár. Az esővíz a szép, rendbentartott kiköve­zett udvarról pillanatok alatt leszaladt az udvar alatt kiépített csatornába. A fák alatt szép virágágyak húzódnak meg, melyekben különféle virágok nyílnak. Közben a szakszervezet elnö­ke megjegyezte: Sok fáradságunkba és sok pénzünkbe került ez nekünk, míg az udvart ilyen szépen rendbe tudtuk hozni. JÓFORMÁN MAR NEM IS FI­GYELTEM a beszélő elvtársra, mert zeneszó csapódott a fülembe. Ahogyan haladtunk előre, a zene mindig erősö­dött. Megkérdezem az igazgató elv­társat, hogy honnan jön ez a hang. Talán valamilyen mulatság van itten, vagy esküvőre készülnek? Dehogy is van mulatság, se esküvőre nem ké­szülünk, hanem a birtok dolgozóinak a rádiói szólnak. A fák közül lassan kibontakozik egy kétemeletes üpület­tömb. A kísérőimtől megtudtam, hogy ez az épület a birtok dolgozóinak a la­kása. Közvetlen a ház mellé érve már tisztán hallottam, hogy rádiók szónak. Fölnézek«pz épületre, hát látom, hogy a drótok úgy körülfogják a házat, mintha vakmilyen gyár volna. Kérdem is kísérőimet, hogy mire szolgál ez a rergeteg drót a falakon? Megmagya­rázták, hogy Itt minden munkásnak van rádiója, de sok van olyan, akinek kettő is van és ezeknek a drótjait lá­tom. I Az épület háta mögött liba, kacsa és tyúkólak sorakoznak tele barom­fiakkal. Egy asszony éppen mérgelő­dik a libákkal, szidja őket, hogy dö­göljenek meg, mindig éhesek, ezek az ilyen — meg olyan állatok. Egy férfi ódaszól az asszonynak: Majd siratná maga a libáit, ha megdöglenének. Majd csorogna a nyála ősszel, mikor látná, hogy a szomszédok eszik a jó libamá­jat. maga meg nem ehet, mert meg­döglött a libája. Ezen aztán mindany­nyian jót nevettünk. AZ OLAK MELLETT szépen berak­va van a munkások tűzifája. Nem va­lami gallyfa, vagy valamilyen hulladék, hanem jó, száraz hasábfa. Akik egv ki­csit spóroltak a fával, azoknak olyan kazal fájuk van, hogy olyan talán még a kolozsvári bíró udvarában sem volt. A farakásokon túl vannak a birtok dolgozóinak a zöldségeskertjei. Nem kell messzire menni a dogozók felesé­gének, hogy a húslevesbe való sárga­répát, hagymát, vagy pett ezselymet vegyenek. A kertben minden egyes dolgozónak 4 darab gyümölcsfája is van. Vasárnap délutánonként, mikor a nap úgy tüzel, mintha fel akarná gyújtani a világot, a birtok dolgozói családjukkal együtt behúzódnak a gyümölcsfák hűs árnyékába. A csa­ládfő a kezébe veszi az újságot, mert a birtokon majdnem minden családnak jár újság. A gyerekek pedig a fák alatt lévő gyepen hancúroznak és vi­songva rohannak, ha meglátják, hogy egy-egy érett alma, vagy körte lehull a fáról. KIVANCS1SAGOMNAK NEM TUD­TAM ELLENTALLNI, hogy legalább egy családnak a lakását meg ne néz­zem belülről. Az épület bal sarkán be­mentünk és a legközelebbi ajtón benyi­tottunk és egy konyhába léptünk be. A konyhában egy asszony mosott, a tádió szólt és lassan énekelgette az 's­merős dalokat, amit ő is tudott. A konyha sarkában egy nagyszombati gyártmányú tűzhely ékeskedett gyö­nyörűen kitisztítva. A konyhakredenc­ben legnagyobb rendben szép füleki Luxor-edények csillogtak. Az asszony kicsit kinyitotta a szobaajtót, de rög­tön be is csukta, nehogy a konyhából a gőz behatolhasson a drága kemény­fabútorokra. Megtudtam, hogy min­den egyes munkáscsaládnak egy konyhája, egy szobája és egy élés­kamrája van. Az asszonyt megkértem, engedje meg, hogy egy pillanatra az éléskamrába is betekinthessek. Az asz­szony kinyitotta az éléskamra ajtaját és az orromat azonnal megcsapta a füstölt disznóhús étvágygerjesztő il­lata. Ügv látom, füstölt hús is van az élélkamrában, fordulok az osszonyhoz. Az asszony rámnéz és azt mondja: „Nálunk minden dolgozónál meg lehet találni a füstölt disznóhúst a kamrájá­ban." Felmentünk az emeletre, ott is be­nyitottunk a legközelebbi ajtón. Amit a földszinten láttunk, azt itt mind megtaláljuk, csak az a különbség, hogy itten a néprádió helyett nagy, hat­lárrpásos rádiót látunk. A házigazda is előkerült és csakhamar beszélgetés­be elegyedtünk. A házigazda, Hamran Ferenc, arról beszél, hogy ők négyen vannak, most hárman dolgoznak, mert a fiúk katona. Havonta a házhoz bejön 12.000—13.000 korona. Ezt a nagy rá­diót is azért vette most, mert náluk minden munkáscsalád azt akarja, hogy neki legyen a legszebb és legnagyobb rádiója. Hát ő nem akart lemaradni a rádiója. Hát ő sem akart lemaradni a helyett ezt a nagyot. ELBÜCSÜZTUNK HAMRAN FE­RENCTŐL és indultunk visszafelé a 1 folyosón. Az egyik ajtó, amelyik előtt elhaladtunk, kissé nyitva volt, úgyhogy jól beláthattam a szobába. Egy fiatal asszony volt bent, valamit tett-vett. Beszóltam a fiatalasszonynak, hogy nagyon csendben van. Miéťt nem kap­csolja be a rádiójukat, vagy talán még nekik nincsen? Dehogy is nincsen, mondja az asszony mosolyogva. Nem is egy, hanem kettő. Kicsit jobban benéztem a szobába és észre is vettem az egyik rádiót azonnal. Kíváncsian tekintettem jobban körül, hogyhát a másik hol lehet. Az asszony észrevet­te, hogy a másik rádiót keresem. El­nevette magát és a sarokban lévő sport babakocsira mutatott. A másik rádió ott van a kocsiban. Odament és gyöngéden megsimogatta a párnák között alvó, kis embercsemetét. Csak­hogy ám ez olyan rádió, mondja az asszony, hogyha ez hozzáfog zenélni, nem lehet egy gombnyomásra vagy egy csavarásra elhallgattatni. Keresztülhaladunk az udvaron az istálló felé. Útközben az igazgató meg­jegyezte: ,,Nagyon jók a lakások, egészségesek és szárazak, de mégis van egy hiba, hogy nincs hozzájuk fürdőszoba. Ezért elhatároztuk, hogy ha mást nem, de egy közös fürdőt lé­tesítünk. Beszélgetés közben odaér­tünk az istállókhoz. Az egyik istálló­ban 70 hollandi tehén ropogtatja a ta­karmányt. A szakszervezeti elnök be­szédéből megtudom, hogy még egy évvel ezelőtt ebben az istállóban a 70 tehenet 9 kilenc ember gondozta. A norma bevezetése után pedig a kilenc ápoló ötre csökkent. A TEHENEK FÖLÖTT TABLAK VANNAK. Ezeken a táblákon feltün­tetve a tehenek napi tejhozama. A táblákat sorba kezdtem nézegetni. Egy szélescsontú holland tehén felett látom, napi 28 liter tej van kiírva. Elő­ször nem akartam elhinni, de aztán el­hittem, mert erősen bizonyítgatták. Nézegettem tovább a táblákat, 14 liter, 18 liter, 12 liter, vagyis átlagos napi tejhozam 15.5 liter tej. Az öt munkás is előkerült valahonnét, kék munkásnadrágban és vakítóan hófehér ingekben. A fehér ingeket azért vet­ték fel, mert fejéshez készülnek. Ezek az emberek naponta fejenként több mint 200 liter tejet fejnek ki. Mind az öten élmunkások és a fizetésük 8.000— 9.000 koronáig terjed havonta. Ezek az emberek, mikor a békeívet aláírták, kötelezettséget vállaltak, hogy átlag­ban a napi tejhozamot minden tehén­nél fél literrel felemelik, vagyis a napi tejhozamot a 70 tehénnél 33 literrel emelik. Igv harcolnak a nyárasdi álla­mi birtok dolgozói a béke megvédésé­I ért és többtermeléssel válaszolnak a nyugati imperialisták háborús uszítá­saira. SZARKA ISTVÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents