Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-11 / 110. szám, péntek

r együttesek zöme már túljutott azon az akadályon, melyet tréfásan „színházjátszás"-nak szoktunk nevezni. Ha szerepelt is a műsoron egy-két jelenet, az is új színt, új hangot hozott tartalmánál, előadási módjánál fogva. A legtöbb csoport azonban rrír magasabb fokon mutatta be kultúrális felkészültségét. Ének-, zene-, táncszámok és recitációk, párbeszédek útján szinte művészeket megszégyenítő módon elevenítették meg a nézők előtt hazánk ifjúságának élniakarását, vágyát és jövőjét. De vizsgáljuk meg a hibákat is! Nagyon sok szervezési hiba történt. Hiányzott a propaganda is. Mindössze két kézzel rajzolt plakát hirdette a versenyt. A helyi hangszóró is csak a verseny előtti két órában adott hírt a versenyről. És valamilyen oknál lógva elfelejtették magyarul is bemondani. Pedig magyar együttesek is szerepeltek. A közönséget sem szervezték meg. A nézők zöme gyermekből és néhány szülőből tevődött össze. És nagyon kísértett a mozgalmi munka legnagyobb hiánya: a pontatlanság. Kis'é későn kezdtek. A /legnagyobb hiba azonban az vfrlt, hogy hiányzott a munkásság. Egyetlen munkásfiatalokból összeállított kultúregyüttest sem láttunk. Az üzemek ifjúsága nem volt jelen a versenyen. A pontozó bizottság főleg tanítókból, tanárokból állott. Egyetlen munkásifjú sem volt a pontozó bizottságban — Ez nem szólam! Nein frázis! És éppen ezért véletlenül sem szabad „hiúsági kérdést" csinálni az ilyesmiből. Szövetségünk nemcsak, hogy örömmel fogadja a tanárok és tanítók bekapcsolódását a mozgalmi munkába, hanem számít is rájuk. Viszont jottányit sem engedhetünk abból, hogy akár feledékenység, akár szervezési hiba miatt a munkásosztály rövidséget szenvedjen. Népi demokráciánkba" a munkásosztályé a hatalom. Népi demokráciánkban minden vonalon be kell kapcsolnunk a munkásfiatalokat. Nem maradhat ki a munkásfiatalság az Ifjúsági Alkotó Versenyből sem! Nagy hibát követett J a rimaszombati magyar tannyelvű középiskola ifjúsága is, amikor műsorukra a „díszpalotást" tűzték ki. A Horthy-rendszerből megmaradt „magyar ruhának" nevezett „gyöngyösbokrétás" öltözetekben táncoló lányok látszólag sikert arattak. De ez a siker is olyan szemfényvesztés szerű volt, mint amilyen szemfényvesztés maga a tánc volt. A lovaglónadrágba bujtatott lánykák, csikósnak öltözve, kendővel a derekukon és árvalányhajas kalapban a legjobb igyekezetükkel táncolták el a „díszpalotást", a hatástvadászóan összeeszkábált, . „úri-táncot" — sikerük mégsem volt. Műsorszámuk csekély ponteredményt ért el. Dobránszky tanár elvtársnak, a művészeti vezetőjüknek rendszeresen jár az Alkotó Ifjúság, mely az igazi népitáncok leírását szinte szünet nélkül közli. A szereplő leányok odaadó szorgalma, felkészültsége a hehető legnagyobb volt. A zenészek zenei tudása, felkészültsége gyakorlott játékosok munkájáról tett tanúbizonyságot. Mégis oly nagy hiba történt, hogy a magyar tannyelvű középiskola fiatalsága csak selejtet, „díszpalotást" tudott a közönségnek adni. Nagyon érdekes volt ezzel szembe állítva az, hogy a szeteplő szlovák kultúregyüttesek a műsorukban lévő magyar számokat, táncokat, zenét, éneket sokkal gondosabban megválasztva, teljes sikerrel mutatták be. • A pontozó bizottság Laciák elvtárs vezetésével pontos és jó munkát végzett. Tárgyilagos és körültekintő vizsgálgatás alapján döntött minden esetben. Az eredmény kiértékelése során az első helyet a zeneiskola ifjúsági csoportja érte el. A csoport művészi vezetője, Lakner elvtárs körültekintő, gondos irányításával érte el az első heylet. Legszebb műsorszámuk a négy békedal előadása volt. Orosz, cseh, szlovák és magyar nyelven harsant fel az ének. És jó zenei kíséret mellett lenyűgözően hatott. De szép volt a pionírokkal kombinált zenekar előadásában Haydn „Gyermek szimfóniá"-ja is. A második helyet a rimaszombati áll. középiskola szlovák kultúregyüttese nyerte el. Ez az együttes jó felépítésű műsorral a nemzetköziség, ma szlovák-magyar barátság szellemében, jó technikai előkészítéssel aratott sikert. A harmadik helyet Teriekovce ifjúsági csoportja érte el. Kimagasló teljesítményt mutatott még az I. nemzeti iskola és a gimnázium ifjúsági csoportja. A rimaszombati járási Ifjúsági Alkotóversenyének ez évi fordulója az egész járás ifjúsága számára bíztató kezdet. Az elért eredmények megmutatták, hogy a fiatalok jó úton haladnak. A hibák pedig arra figyelmeztetik a járási vezetőséget, h.'gy az eredmények csak úgy maradnak állandóak és teljes értékűek, ha a hibákat kiküszöbölik. Ha ez így lesz, akkor a rimaszombati járás hamarosan a legjobb járások egyikeként szirepel majd mindenütt. Munkára hát elvtársak! Hrubjik Emil. Öntudatos CsISz-tagok a néphadseregben. Szajkó Ernő katona Olomouqból írja levelében: »... ma már van mit védenünk. Miután leráztuk az urak, a gazdagok igáját, miénk lett, a dolgozó népé a hatalom. A munkás és dolgozó parasztok, valamint az értelmiségi fiatalok együtt dolgoznak, hogy országunkat gazdagabbá és a népet boldogabbá tegyék. Ti, fiatal barátaim, akik kint a gyárakban, földeken vagy az iskolában dolgoztok, tanultok, dolgozzatok még fokozottabban, hogy azokat, akik hazánk békéjére törnek, minden gaztett kísérletétől visszarettentsétek. A CsISz-tag tovább harcol, dolgozik a békéért akkor is, ha katona lesz. Mit itt őrködünk a ti békés munkátok felett. Én mint katona, nagy odaadással teljesítem kötelességeimet. Igyekezem a legújabb harcmódszereket elsajátítani. Én és katonabajtársaim erős karokkal megragadva a fegyvert, sietünk a béke vörös zászlaja alá, melyre ez van írva: mi békét akarunk, megvédjük a békét!* Ifjú traktorosok versenyben. A köbölkuti traktorálloniás üzemi pártcsoportjának és az üzemi bizottságnak javaslatára február végén megalakult az üzemi CsISz-csoport legjobb dolgozóiból a CsISz traktorosbrigád. Ez a csupa fiatalokból álló brigád az egész tavaszi szezonban az első helyen vagy esetleg a második helyen áll a heti munkateljesítmények kiértékelésénél. A versenyben már harmadszor nyerte el a ROH versenyzászlaját mind az egyéni. mind a csoportok közötti versenyben. Öröm nézni a sok fiatal arcot, amint csillogó szemekkel ülnek a kormány mögött. E fiúk láttán valóban érzi az ember, hogv megértik a szocialista verseny jelentőségét. Elvtársi üdvözlettel Bircsák József (A tavaszi munkák jó elvégzésétől függ CsISz-kongresszusunk sikere is. Versenyetekkel fokozottal'!) rfiunkára buzdítjátok a többi traktorbrigádokat is és példát mutattok a többi traktorállomások brigádjainak is. A szerk.) A CsISz muzslai csoportfának kultúr niunkáfa. Szombaton a CsISz muzslai kultúrbrigádja a Ludas Matyi cimű háromfelvonásos népszínművel látogatott él hozzánk. Iiogy a sztrekovi dolgozókat szórakoztatva nevelje. Nagy volt az érdeklődés a faluban. Már a kora délutáni órákban nem lehetett jegyet kapni az előadásra. Én is siettem, hogy mielőbb elfoglaljam helyemet s a látottakból helyes kritikái tudjak majd írni. Téglás Ferenc tanító elvtárs beszédében kiemelte a vendégszerplés jelentőségét. Bevezető szavai után a közönség lelkesülten várta a színielőadás megkezdését. A függöny felgördül és már a következő pillanatban pirospozsgás arcú lányok és fiúk jelentek meg a színpadon népi táncokkal. Kritikámban legelőszőr a »hajdúról* és a »bíró lányáról* kell megemlékeznem. Szereplésükkel egy-két jelenet után már megnyerték a közönség rokonszenvét. Nagyon otthoniasan játszottak, feltalálták magukat a színpadon. A többiek szintén nagyon jól megálltak helyüket, Leginkább ki kell emelni Ludas Matyit, a húgát és Marcit. Mi, a strekoví CsISz tagjai az előadásért köszönetünket küldjük valamennyien. Az öltözék kissé gyenge volt, főleg a Döbrögié és a Kisbíróé. De e kisebb hibától eltekintve, jól játszottak valamennyien és emellett nii szórakoztunk és tanultunk. Az előadás után elhatároztufc, hogy mi is ellátogatunk Muzslára, még pedig a most lejátszott Cigány című háromfelvonásos darabbal. Baráti szeretettel búcsúztunk el a brigád minden tagjától. Megfogadtuk egymásnak, hogv a kultúrmunkát még jobban elősegítjük falvainkban, mert tudjuk, hogv a kultúra terén ez az út a szocializmus felé. Hegedűs István (A szocializmus építéséhez és a béke megvédéséhez is szorosan hozzátartozik a szocialista kultúra feilesztése is. Azonban nem minden előadás járul hozzá ahhoz, hogv a szocialista kultúrforradalom mielőbbi megvaló«

!tását elérjük. Igv pl. a muzslai CsISz nagyon helyesen választotta meg a Ludas Matvi előadását, amivel a dolgozó néo harcát mutathatták be a grófok, a földesurak és a falu gazdagiai ellen. Ellenben a strekoví CcISz-nek a Cigány helyett snk'-al színesebb. a n énhez közelebb álló színdarabot kell maid a iövíVn választania. Például a Mélvsrántást, niflv a doWró narasztok orob|ótn*'ával foglalkozik, vagv ni. a Di'd? Gvirit. m"f nem min»nétľszínmfl« áll a szórta. líztnus szolgálatában. A szerk.) \