Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-11 / 110. szám, péntek

SZEMLE 1951 május II. * III. évfolyam, 20. szám. A Csehszlovákiai Kommunista Párt megalakulása Harminc évvel ezelőtt, 1921 május 14-én megtarott kon­gresszusán a szociáldemokra­ta párt balszárnya elhatároz­ta, hogy szakít az áruló, op­portunista .jobbszárnnyal és megalakítja a Csehszlovákiai Kommunista Pártot. A Kom­munista Párt a forradalmi munkásság szine-javát tömö­ritette soraiba. Ezért válha­tott a csehszlovákiai proleta­riátus élcsapatává. A Párt a proletár internacionalizmus alapján szervezte a munkáso­kat. A Csehszlovákiai Kom­munista Párt soraiban neve­lődtek és harcoltak a cseh. szlovák, német, magyar és uk­rán nemzetiségű dolgozók leg­jobbjai. A csehszlovákiai munkás­mozgalom kezdete az Osztrák­Magyar Monarchia idejére nyúlik vissza. A XIX. század végén nálunk is kifejlődik a szociáldemokrata mozgalom, amelyben megtalálhatók a munkásmozgalom kezdeti hi­bái. A szociáldemokrata párt akkori vezetői egy húron pen­dültek a II. Internacionálé más országbeli pártjainak op­portunista vezetőivel. Ez a szociáldemokrata párt nem értette meg, hogy a burzsoázia elleni osztályharcot szükséges egybekapcsolni a nemzeti fel­szabadító harccal a Habsburg­uralom megdöntésére. A nemzeti felszabadító moz­galomnak az oroszországi győztes Nagy Októberi Forra­dalom adott új lendületet és irányt az állami önállóság ki­harcolására. Ismeretes, hogy a csehszlovákiai munkások már az első világháború kez­detén is szembefordultak az imperialista háborúval és nem voltak hajlandók harcolni orosz munkástestvéreik ellen. A duklai szorosnál a 28. gya­logezred katonái átmentek az oroszok oldalára. Az Októberi Forradalom mint fénylő fáklya mutatott utat munkásainknak. Ennek a dicsőséges forradalomnak köz­vetlen hatására 1918-ban ha­talmas tömegsztrájkok rendí­tették meg alapjaiban a mon­archia korhadt rendszerét. 1918 október 28-án kikiál­tották nálunk a köztársasá­got, amelynek kormányában résztvettek az opportunista szociáldemokrata vezetők is, akik a munkásosztály képvi­selőinek mondták magukat, de éppen az ö áruló politiká­juknak volt a következménye, hogy a vezető szerepet a bur­zsoázia ragadta magához. A munkásság egyre több szocia­lista követeléssel lépett fel és egyre fokozottabb ellenszenv­vel fordult el az opportunista szociáldemokrata vezetőktől. Tuszár szociáldemokrata mi­niszterelnök és a többi szociáldemokrata miniszterek reakciós politikájának követ­keztében a szociáldemokrata párton belül rövidesen hatal­mas többségre tett szert a baloldal, amelyet, Bohumil Smeral, Antonin Zápotocky, J. Hybes, Jozef Haken elvtár­sak vezettek. Rendkívül fon­tos szerepet játszott akkor Szlovákia szocialista ifjúsága. 1920 szeptember 5-én Po­zsonyban megtartott kongresz­szusán, amelyen Široký elv­társ is résztvett, felvette a Kommunista Ifjúság elneve­zést és felhívta a forradalmi proletariátust, hogy alapítsa meg a Csehszlovákiai Kommu­nista Pártot. A szociáldemokrata párt XIII. kongresszusára, 1920 szeptemberében fényes győzel­met aratott a baloldal. A kon­gresszus teljes egészében ma­gáévá tette a baloldal pro­grammját. A baloldal meg­kezdte a Rudé Právo és a Pravda Chudoby lapok kiadá­sát, amely lapok a kommunis­ta baloldali vezetők irányítá­sával éles támadást indítot­tak az opportunista jobboldal ellen. A Tusár-kormány le­mondott. Az új hivatalno+ckormány Masaryk által kidolgozott terv alapján 1920 decemberében ál­talános támadást kezdett a pro­letariátus ellen. A baloldal székhelyét, a prágai Lidovy Dumot, ahol a párt nyomdája is volt, a rendőrség erőszakkal megszállta. Válaszul a balol­dal meghirdette az általános politikai sztrájkot, amelyhez forradalmi lelkesedéssel csatla­kozott Köztársaságunk csak­nem egész proletariátusa. Szá­mos vidéken a sztrájk alatt for­radalmi bizottmányok szállták meg 4 nagybirtokokat és népi tanácsok alakultak. A sztrájk leghevesebb volt Prágában, Kladno, Osztrava, Briinn, Ho­donin, Most vidékén, Szlovákiá­ban Ruttkán és a gölnici völgy­ben. A sztrájk leverésére a bur­zsoázia mozgósította a rendőr­séget, csendőrséget és a kato­naságot. A munkásosztály leg­jobbjai közül sokan életüket áldozták ebben a harcban. A döntő mérkőzés pillanatában a jobboldal vezérei elárulták a munkásosztályt. A sztrájkot be­szüntették és ennek a sztrájk­JÁN KOSTRA: j 3i zlo ľisag Kín fakad a népből, béke belőled, én domboldalaktól díszes hazám, Akár hegyek hulláma ég csendjében, mit nem változtat század varázs, úgy uralsz engem biztonság és szépség és düh ostora soha nem sebez, úgy uralsz engem, bár dúl a veszettség, de porba hullnak a gazemberek. Aggódik a nép, te biztonságot adsz, szivérványtól harmatos szépségem, Kenyeret nyújtasz, ha ránk rohan a had, <s bánatomnak azt mondom: türelem, átestünk, viharon, jégesőn, fagyon, erőtlen tűrtük elemek dühét s elérjük egyszer virágzó ágakon a bölcseség gyümölcsét. Fordította: Pócz Olga. nak a veresége egy egész nem­zedékre eldöntötte a Köztársa­saság sorsát. A Csehszlovák Köztársaság nem népi, hanem kapitalista köztársaság lett A munkásosztálynak ebből a vere­ségéből azonban új párt szüle­tik. a CsKP, amely hosszú, el­szánt küzdelmek után végül is győzelemre vitte a munkásosz­tály Ügyét. Szlovákia öntudatos proleta­riátusa már egy hónappal a sztrájk veresége után 1921 ja­nuár 16-án Lubochnán megtar­tott kongresszusán egyhangú határozatot hozott, a kommu­nista internacionáléhoz való csatlakozás mellett. Forradalmi tapasztalatokat szerzett a sztrájkban az egész munkásosz­tály és élcsapata az 1921 május 14-én megtartott kongresszuson felvette a CsKP nevet és felvé­telét kérte a harmadik Interna­cionáléba. Ez a párt óriási áldozatok árán rendkívüli érdemeket szer­zett a csehszlovákiai dolgozók körül. A kapitalista Csehszlová­kiában a munkásosztály öklét és a dolgozók érdekeinek egye­düli harcos védelmezőjét jelen­tette. Különösen nagv fejlődést jelentett Pártunk életében aa 1929-ben megtartott V kon­gresszus, amelv Gottwald elv­társat választotta meg közpon­ti titkárnak Gottwald elvtárs veztésével állandó harcot vívott a Párt a kizsákmányolás ellen, védelmezte a munkások érde­keit a világgazdasági válság idején és megszervezte a Köz­társaság védelmét a fasizmus ellen A Párt vezette a nemzeti felszabadító harcot és a Párt adta oda a munkásoknak a gyá­rakat, a kisparasztoknak a föl­det és hozta meg az ifjúságnak a szabad, reményteljes életet a felszabadulás után A Párt ök­le zúzta szét hazánkban a belsS reakció erőit és a P,-'írtnak kö­szönhetó a nemzetisem kérdés rendezése, a orolptár internacio­nalizmus szellemében Minden magvar fiatalnak tu­datosítania kell magában, hogy mit jelent számára a Párt ha­talmas nevelő és vezető szere­pe. Minden CsISz-tagnak tanul­nia kell a Párttól és Gottwald elvtárstól új munkaerkölcsöt, szocialista hazafiságot, szere­tetet a Szovjetunió Iránt Kö­telességünk tanulmányozni a Párt történetét, történelmi Je­lentősééi! kongresszusainak be­számolóit és mind»nnani Irány­vonalát a napi sajtón keresztül. Cs. S.

Next

/
Thumbnails
Contents