Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-10 / 109. szám, csütörtök

1951 május 10 A szövetkezetek legyenek elsők és mutassanak példát a növényápolási munkákban is Az utóbbi napok esőzései és az ezt követő napsütéses me.eg idő hatására mind a gabonafélék, mind a kapások és más egyéb növények erőteljes fejlődésnek indultak. Ez a májusi eső, ami most a napokban volt, valóban aranyat ért. Annak dacára, hogy több helyen sem ősszel, sem pedig most tavasszal nem kezdték meg idejében a munkákat, későn fogtak hozzá a vetéshez s így megkésve is végeztek azzal, — mégis a kedvező időjárás, a rendkívül enyhe tél, a gyakori esőzések következtében régen nem voltak olyan szép gabonáink, mint amilyenek most május elején vannak. A rozs már kihányta kalászát, a búzavetések dúsak és jó termést Ígérnek é" az árpa is már elbokrosodott, nagyon szépen fejlődik. Az esők hatására a földekre szórt műtrágyafélék is feloldódtak, ezeknek a hatása különösen a tavaszi veteményeken majd csak ezután mutatkozik meg. Nagyon fontos most már, hogy ezeket a kedvező feltételeket, amelyeket a jó időjárás teremtett, teljes mértékben kihasználjuk és ezzel biztosítsuk a bőséges termést. Fontos az, hogy idejében es jól végezzük el a soromévő növényápolási munkákat. Az esők hatására nemcsak a vetések indultak rohamos fejlődésnek, hanem a gyom is. A földben feloldódott műtrágyák nemcsak a veteményeket táplálják, hanem a gyomot is hizlalják. A gyomok elleni harcnak annál is fokozottabbnak kell lenni, mert az enyhe tél következtében a gyommagvak nem pusztultak el, átteleltek és most a gyom ellepte a földeket. A növényápolási munkában a legsürgősebb feladatunk a gyom irtása legyen. A gabonafélékből gyomlalással, a kapásféléknél pedig az idejében való kapálással írtjuk ki a gyomot. A gabonaféléknél tartsuk szem előtt, hogy a gyomlálást addig végezzük el, míg a gabona szárba nem szökik, mert a szárba indulás után azáltal, hogy a gyomlaláskor a gabona között járunk, a gabonát legyúrjuk és így abban kárt okozunk. A kapásnövényeknél pedig feltétlenül fontos, hogy a kapálást mindenesetben a maga idejében, a legmegfelelcDb időben végezzük el. Ahol idejében elvetették a répát, ott az már ki elt és annyira fejlődött, hogy kapálni lehet, sőt éppen az esőzések, a megtömődött föld, a sok gyom, egyenesen megköveteli, hogy a répa kapálást sürgősen megkezdjék. Legtöbb helyen már kapálják a mákot, — sőt már ritkítják is. A kö.teli napokban sok helyen meg lehet kezdeni a kukorica kapálást is. Szóval kezdetét vette a tavaszi munkák második időszaka a növényápolási és az ezzel járó munkák. A jó és idejében való nővényápolási munka éppen olyan fontos feladat és éppen úgy kihat a termésre, mint az idejében való vetés. Ha a növényápolási munkákkal megkésünk, ha hagyjuk, hogy a gabonában elburjánozzon a gyom, ha a kapásnövények földjét ellepi a gyom, a répa, a mák és a kukorica földje megtömődik, megcserepesedik, — akkor hiába volt az idejében való vetés, a jó munka, a nemesitett vetőmag és a sok műtrágya, mert akkor nemcsak nem lesz jó termésünk, hanem ellenkezőleg a jónak ígérkező termés is teljesen tönkre mehet. A növényápolási munkákban is jelentős feladat hárul mezőgazdaságunk szocialista szektorára, az állami birtokokra és a földműves szövetkezetekre. Nagymértékben ezek munkájától, főleg a szövetkezetek munkájától függ, hogy az egyénileg gazdálkodók hogyan kapcsolódnak bele ebbe a munkába. Bebizonyult már, hogy abban a községben, ahol a szövetkezet, a munkákat példásan végzi, munkalendületével magával ragadja az egyénileg gazdálkodókat is, még akkor is ha nincs többségben a faluban. Ezenfelül a szövetkezetek, de különösen a falusi pártszervezetek feladata, hogy állandóan vigyázzanak arra, hogy a földművesek, az egyénileg gazdálkodók is minden munkát, — így a növényápolási munkákat is — idejében elvégezzenek. Az EFSz-ek az idei tavaszi munkákban valóban példamutató munkát végeztek. Mint az Állami Tervhivatal első negyedévi jelentéséből is kitűnik, a tavaszi munkákban az EFSz-ek nemcsak, a7 egyénileg gazdálkodókat, hanem az állami birtokokat is megelőzték. Az EFSz-ek megfogadva Pártunk Központi Bizottságának határozatait, a munka jó megszervezésével, a munkáknak munkacsoportokba való felo ztásával, a terveszerű munkával és az állami traktorállomások hathatós segítségével, az esős időjárás okozta késés ellenére is a tavaszi szántási és vetési munkákat a legrövidebb időn belül elvégezték. Most már a szövetkezeteknek arra kell törekedniök, hogy ezt az elsőbbséget továbbra is megtartsák és az eddigi munkák alatt szerzett tapasztalataikat hasznosítsák a tavaszi munkák második időszakában, a növényápolási munkáknál. A szövetkezetekre nemcsak az a feladat hárul, hogy a soron lévő mezei munkáknak Idejében való és jó elvégzésével a jó termést biztosítsák, hanem munkájukkal, gazdálkodásuk eredményeivel, példamutatói legyenek a szövetkezeti gazdálkodásnak. A dolgozó nép állama minden segítséget megadott a földműveseknek, mind az EFSz-ekfiek és az állami birtokoknak, mind pedig az egyénileg gazdálkodóknak ahhoz, hogy a tavaszi vetési munkákat idejében elvégezzék és hogy minden előfeltételét megteremtsék a jó termésnek. Most már csak a falu dolgozó parasztságán áll, hogy a maguk és egész dolgozó népünk érdekében, a növényápolási munkák idejében való elvégzésével az ígérkező jó termést biztosítsa. (b. 1.) Miért van még most is lábon álló kukoricaszár a galántai járásban? Utazásaim alatt több olyan feltűnő, sőt kirívó dolgot tapasztaltam, amelyeket nem szabad elhallgatnom. Sok helyen, mint pl. a somorjai járásban lévő Csöllén is, a galántai és a zselizi járásokban és még sok más helyen a műtrágyás papírzsákokat kint hagyták a földeken, talán abban a hitben, hogy a súlyos zsákokon is keresztül fog nőni a gabona. Pedig egyáltalán nem fgy van, mert ahol a zsákok fekszenek, ott a gabona teljesen eltűnik — ez pedig nagy kár. Sok a hibás vetés. Nagypakán a vasúti állomással szemben van egy árpa tábla, amely úgy néz kl, mintha harmadában volna bevetve. Ügy látszik, a vetőgépek nem voltak kellőképpen ellenőrizve, mert vannak olyan helyek, ahol a föld egész hosszában négy-öt sor vetetlen terület van. Nincsenek bevetve a forgók, vagy azok a helyek, ahol a gépekkel megálltak. Mindezek áltat ped.g tekintélyes mennyiségű gabonát veszítünk. Egyes táblákon a hibák olyan feltűnőek, mintha akarattal okozták volna őket. Egy helyen láttam hármas agregáttal vetni, amelyet csak egy ember ellenőrzött. Az ilyen munka nem takarékosság a munkaerővel, hanem ellenkezőleg, Ilyen munkával csak hibás és rossz vetést lehet végezni. A munkaerővel való takarékosság és a munkaverseny nem azt jelenti, hogy a munkát, különösen pedig az olyan fontos munkát is, mint a veté~, hajrázva végezzük el és aztán azzal ne törődjünk, hogy a munka jó-e, vagy nem. Sokat foglalkozunk a rétek rendbehozásával, mégis nagyon sok rét még ma is tele van zsombékokkal amelyek majd akadályozni fogják a kaszálást. Ezt látni Szentmlhályfán és Csallóközben és még sok más helyen. Intézkedni kell, hogy ezeket a réteket is a legrövidebb időn belül rendbehozzák. A galántai járásban a vasút mentén még most is sok a lábonálló kukoricaszár. Nem tud erről a járási agronómus? Ez nem tervgazdálkozás, hanem a gazdálkodás tervszerű szabotálása. Ezen a téren a galántai járásban sürgősen rendet kell teremteni. Az illetékeseknek fokozottabban, nagyobb figyelemmel kell ellenőrizniök a tavaszi munkákat. Azonfelül, hogy az említett esetekből népgazdaságunkat károsodás éri, a reakció röhög a markába és minden ilyen esetet alaposan kihasznál a maga javára, a népi demokrácia aláásására. Nagyon helyesen jegyezte meg a perbetei EFSz elnöke, hogy az elvtársak, akik a munkákat ellenőrizni járnak és az újságírók is, akik a szövetkezeteket, a falukat látogatják, necsak az irodában tájékozódjanak a munkákról, hanem menjenek ki a földekre, járják végig a határt, kint a földön, a munka közben beszéljenek az emberekkel és akkor mindjárt ott a helyszínen megláthatják a hibákat, közölhetik észrevételeiket és akkor a hibákon nyomban segíteni lehet. (st.) -UJSZÖ A tavaszí munkákban mutatkozó javulás mellett még mindig sok a hiány és hátramaradás az eperjesi kerületben Az eperjesi kerületben a tavaszi munkák befejezés előtt állanak. Az árpa- és a zabvetést az EFSz-ek 99 százalékra, az egyénileg gazdálkodók pedig 97 százalékra végezték el. A legnagyobb nehézség az eperjesi kerületben abban áll, hogy nem volt elég vetőmag. A cukorrépavetést a szövetkezetek 110 százalékra, az egyénileg gazdálkodók pedig 97 százalékra végezték el, A járások intézkedéseket tesznek, hogy a cukorrépavetést is mielőbb befelezzék. A len- és a kender vetése, valamint a burgonya ültetése teljes iramban folyik. A burgonyaültetésnél megint fordultak elő nehézségek, meit a szövetkezeti tagok néhány esetben nem akartak nemesített burgonyát ültetni, merthogy az drága és hogy nekik a saját burgonyakészletüket' hivatalos áron kell eladniok. Ilyen esetek a mezőlaborci járásban fordultak elö. A szövetkezeti tagok között azonban meggyőző tevékenységet folytattak, úgyhogy mégis csak nemesített burgonya került a földbe. A kender és a len körül szintén vetőmaghiány van, mert egy hektárra eredetileg csak 60 kilogramm vetőmagot terveztek. A továbbiakban azonban kitűnt, hogy hektáronként legkevesebb 80—90 kilogramm vetőmag szükséges. Ilyen okokból kifolyólag például a nagykaposi járásban nem tudják betartani a len és a kender vetési területét. A népi közigazgatás szervei a vetési területek ellenőrzésekor az egyes járásokban sok félig megművelt földet találtak, mint például a sztiopkői járásban 250 hektárt, a mezőlaborclban 150 hektárt, a stará lubovnyai járásban pedig 110 hektárt. A svidnyiki járásban 1948 óta 100 hektár föld volt parlagon. Az állami birtokok ezt a területet most átvették és a tralrtorállomásak már meg is kezdték rajta a munkákat. Ma már a vetés folyik. Erre a területre a kerületi Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztálya utalt ki vetőmagot és műtrágyát. A takarmányféléknél azonban az a baj van, hogy nincs lednekmag. A tavaszi munkák elvégzését az eperjesi kerületben az is hátráltatta, hogy a traktorállomások nem voltak eléggé felkészülve. Nem volt pontos áttekintésük arról, hogy melyik járásban hány hektár földet kell géppel megmüvelniök. Ezenkívül az agregátok használatára sem volt elég kezdeményező erejük. Itt főleg a kerület déli járásaira gondolunk, ahol pedig megvoltak az agregátok használatához szükséges előfeltételek. A munka megszervezése és a szövetkezeti tagok jutalmazása Az eperjesi kerület EFSz-eiben seholsem szervezték meg a tavaszi munkákat állandó munkacsoportokban. Csupán ideiglenes munkacsoportok működtek. Itt abban van a hiba, hogy a tavaszi munkák megkezdése előtt nem magyarázták meg kellő mértékben az állandó munkacsoportok jelentőségét. Mégis a megyovói, a dubovai, mestínskoszabinovi EFSz-ekben aránylag elég jól megoldották a munka megszervezésének kérdését, azonban itt is állandó munkacsoportok nélkül. Az elvégzett munkáról való kimutatások dolgában a helyzet megjavult. Több EFSzben azonban még a mai napig sincsenek nyomtatványok az elvégzett munka kimutatására. A hibát itt azonban másutt kell keresni, mert az Orácsnál már a legtöbb EFSz régen megrendelte ezeket a nyomtatványokat. Az eperjesi kerületnek már több EFSz-ében megkezdték a ledolgozott munkaegységek után járó előlegek kifizetését. Ez jelentős mértékben hozzájárul a szövetkezeti tagok munkaerkölcsének megjavításához. Érdekes eset történt a šarišské Bohdanovce-i III. típusú EFSz-ben az eperjesi járásban: Ez egy kicsi szövetkezet, csupán 56 hektár földön gazdálkodik. Az egész évi termelési terv kidolgozásánál a tagok attól féltek, hogy nem lesz elég kenyerük, ezért a természetbenieket olyan magasan állapították meg, hogy egy munkaegységre 10.5 kilogramm búza esik, amt annyit jelent, hogy az a szövetkezeti tag, aki egv év alatt 300 munkaegységet ledolgozik, 31.5 mázsa búzát kap természetben. Természetesen ebből kifolyólag aztán a munkaegység pénzértéke egy munkaegységre csupán 60 korona. Most az előlegek kifizetésénél a szövetkezeti tagok látták, hogy 30 vagy esetleg 40 korona egy kicsit kevés. Munkaerő van elég ebben a szövetkezetben, úgyhogy egy szövetkezeti tagra évente csupán 60—70 munkaegység ledolgozása esik. Ebben az EFSz-ben már régebben biztosítottak közös szövetkezeti istállót, de még máig sincs tele állatokkal. A tagoknak átlag 5 szarvasmarhájuk van és az egész évi termelési terv kidolgozásánál még nem gondoltak a közös állattenyésztés kiszélesítése céljából kölcsön biztosítására. Ezért az eperjesi kerület 20 millió korona helyett még 12 milliót sem kapott az állattenyésztési keret kiszélesítésére. A munka megszervezésében érdekes megemlíteni a jablonkai II. típusú EFSz-t a homonnai járásban. A földek tagosítását ebben a szövetkezetben már megvalósították, a mezsgyéket felszántották. A burgonyaföldnek a trágyázását úgy akarták megvalósítani, hogy minden szövetkezeti tag a maga parcelláját a saját istállójából való trágyával fogja megtrágyázni egyénileg. Az EFSz vezetősége tette ezt a javaslatot és a járás ezt jóvá ls hagyta. A szövetkezeti taggyűlések Az eperjesi kerületben a szövetkezeti taggyűlések színvonala elég alacsony. A taggyűlések megszervezésére nem fordítanak elég nagy gondot. A nagykaposi járásban Sztropkovón például igen gyenge a taggyűlések színvonala. Ennek az oka, hogy a kerületi Nemzeti Bizottság nem fordított elegendő figyelmet erre az akcióra. A szabini járásban a giiáltovcei EFSzben azért elég jól lefolyt a taggyűlés. A mezőlaborci járásban csak az elmúlt szombaton kezdték meg a taggyűléseket. A szabinovi járásban úgy szervezték meg a taggyűléseket, hogy a szövetA perbenyiki EFSz jelenti: készen vagyunk Perbenyik községben a szocialista gazdálkodást ez év tavaszán széles alapokra fektették. A királyhelmeci traktorállomás gépei és az ország legjobb traktorosa, Loksa László dolgoznak itt. A kiváló traktorosok segítségével a perbenyiki szövetkezeti tagok négy nappal a tervezett időpont előtt befejezték a tavaszi munkákat 421 hektár föld megművelését és bevetését csakis célszerűen tervezett, jól megszervezett és öntudatos munkával lehetett elvégezni. A perbenyeki szövetkezeti tagok tudatában vannak annak, hogy az 6 vállaikra nagy feladatok nehezülnek és ha teljesítik őket, akkor magas fokra tudják lendíteni mezőgazdaságukat. A szövetkezet tagjai e feladatok teljesítésére és az örömteljes jövő megvalósítására elég erősnek érzik magukat. A tagok munkaerkölcse nagyon jó. Ehhez jelentős mértékben hozzájárul még az is, hogy egy munkaegységre a természetbelieken kívül 116 korona esik, amiből 80 koronát mint előleget évközben kifizetnek. Subái elvtárs azt mondja, hogy 1 még egy húszholdas földművesnek sincs olyan jövedelme, mint amenynyit a szövetkezet tagjai játszva megkeresnek. Sőt a különbség annál szembetűnőbb, ha figyelembe vesszük azt, hogy amíg az egyénileg gazdálkodó 20 holdas parasztnak egészen őszig kell várnia, míg leszedheti munkája gyümölcsét, addig az illető szövetkezeti tag jövedelmének kétharmadát azonnal a munka elvégzése után megkapja. A perbenyiki szövetkezeti tagok minden héten munkaértekezletet tartanak, amelyen megbeszélik az eddigi tapasztalatokat és örülnek a sikeresen elvégzett munkának. Már az eddigi eredmények szerint is meg lehet állapítani, hogy a perbenyiki harmadik típusú szövetkezetben a szocialista munka kitűnően folyik. Ez annak köszönhető, hogy a kis- és középföldművesek egyszersmindenkorra megszabadulva a kapitalista élősködők igájától, örömmel és lelkesedéssel dolgoznak községünkben a szocializmus kiépítéséért és a világbékéért. Kollár Mihály, Perbenyik kezeti tagok minden este összejönnek és megtárgyalják a napi problémákat. Ez nem egészen helyes eljárás. Sokkal értékesebbek a heti taggyűlések, amelyeken a szövetkezeti tagok összegezhetik a hét folyamán elért eredményeiket. A szövetkezeti tagok létszámának emelése Az eperjesi kerületben a szövetke* zeti tagok létszámának emelésével komolyan kezdenek foglalkozni, mert látják, hogy eddig csupán egyházi és konfiskált földeken működnek az EFSz-ek. A Párt karöltve a népi közigazgatással, most széleskörű kampányt kezdett új szövetkezeti tagok toborzására. A CsISz és a kerületi Szakszervezeti Tanács is nagyon aktívan bekapcsolódik ebbe a mozgalomba. A szövetkezeti állattenyésztés Ezzel a kérdéssel nagyon aktívan kezdenek az eperjesi kerületben foglalkozni. A szövetkezeti tagok sajnálják, hogy még az elmúlt év decemberében vagy ez év januárjában n m kezdték meg az állatok összpontosítását. Most be akarják hozni azt, amit elmulasztottak, úgyhogy néhány napon belül az egész szövetkezeti állatállományt közös fedél alá akarják elhelyezni. A szövetkezeti tagok azonban itt nagy nehézségbe ütköznek, mert nem biztosítottak elég takarmányt. Az állatok egészségi viszonyairól sem gondoskodnak elegendő mértékben. A dubovai EFSz tagjai például már két héttel ezelőtt kértek állatorvost, mert 70 sertést akarnak közösen elhelyezni. de az állatorvos még a mai napig sem érkezett meg. A iajüszők Csehországból való áthozatala is nagyon gyengén folyik, mert maga a kerület sem támogatja elegendő mértékben ezt az akciót. Állítólag ezek a fajüszők az eperjesi kerületben nem fognak beválni. Pedig a kerület déli részeiben a földművesek' nagyon nagy érdeklődést mutatnak a csehországi fajüszők iránt. Eddig 178 üszőt rendeltek meg. Az anyadisznók megrendelésének akciója az állami birtokokról elég jól folyik. Eddig 242 disznót rendeltek meg. A megrendelések száma napról napra emelkedik. Az eperjesi kerületben 1000 szarvasmarha számára biztosítottak közös istállót, azonban az állatokat még nem helyezték el mindenütt ebben az épületben. A szövetkezeti tagok sok esetben állataikat eladogatják és nincs nekik mit elhelyezni a közös istállóba. Ez különösen a mezőlaborci, az eperjesi és a homonnai járásokra vonatkozik. Az osztályharc kérdése Sok esetben a kerületi és járási vezetők egész diktátori módszerrel valósítják meg az osztályharcot és nem ügyelnek arra, hogy következetesen leleplezzék a kulákok igazi arcát a szövetkezeti tagok előtt. így pl. a chmelovoi II. típusú EFSz-ben Šučko kulák, aki 43 hektáron gazdálkodik, sokáig tagja volt a szövetkezetnek. A szövetkezetben oylan ügyesen működött, hogy meg tudta akadályozni a III. típusra való áttérést. A kerületi Nemzeti Bizottság és a Párt kerületi i .kársága látta ezt világosan és azonnal intézkedett, hogy Šučkot zárják ki az EFSz-ből, — ahelyett, hogy megmutatta volna a szövetkezeti tagoknak az illető igazi arcát, hogy megmutatta volna a szövetkezeti tagoknak azt az embert, akinek minden más célja van, csak az nem, hogy a közösség érdekeit, a szövetkezet tovább fejlődését elősegítse. Ez okból kifolyólag a politikai helyzet ebben az EFSz-ben nem a legjobb. A szocialista munkaverseny Ezen á téren az utóbbi időben sem állt be javulás. A szövetkezeti tagok nincsenek tisztában a verseny főcéljával és feltételeivel, úgyhogy szocialista munkaveraenyről aligha lehet beszélni, csupán papiros háborúról. A legroszszabb helyzet azonban a kerületi Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályán van, ahol maga a referens Babej elvtárs gyógykezelésen van, elnök nincs, úgyhogy Lichvár elvtársnak az elnököt és a referenst is helyettesíteni k U. Természetesen ezenkívül saját beosztásának, a szövetkezeti osztály vezetésének is eleget kell tennie. Ezért elkerülhetetlenül fontos, hogy a mezőgazdasági osztályt új káderekkel kiegészítsék.