Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-10 / 109. szám, csütörtök

1951 május 10 fanemesités gyors módszerének ag­rotechnikai kidolgozásáért. m. Az irodalom, képzőművészet, szín­ház, zene, művészi és dokumentáris kinematografia és ipari grafika te­rén végzett munkákért. AZ IRODALOM TERÉN: Művészi próza: 1. Első díj 100.000 korona: Václav Rezáčnak „Nástup" (Sora­kozó) című regényéért. 2. Második dij 50.000 korona: Jarmila Glazarovának „Leningrád" cimü könyvéért. 3. Második díj 50.000 korona: JIH Mareknek „Nad nami svitá" (Hajnalodik) című mondagyüjtemé­nyéért. 4. Második díj 50.000 korona: Alena BamáSkova „Otvorená ces­ta" (Nyitott út) cimü regényéért. Költészet: 5. Első dij 100.000 korona: Vitezslav Nezvalnak „Sztálin" és „Hazámból" cimü költeményeiért. 6. Első díj 100.000 korona: Mária Pujmanovának „Millió ga­lamb" és „Szerelmi vallomás" című versgyűjteményeiért. 7. Második díj 50.000 korona: Ján Kostrának „Sztálinhoz" cimü ódájáért. 8. Második díj 50.000 korona: Stanislav Neumannak „Ének Sztá­linról" cimü költeményéért. Fordításokért; 9. Második díj 50.000 korona: Jifí Taufernek Majakovszkij mü­veinek fordításáért. Drámaírás í 10. Első díj 100.000 korona: Vojtech Cachnak a „Duxi viadukt" c. színműért. 11. Második díj 50.000 korona: Ilja Pracháŕnák „Hádajú sa o ro­zumnom" című színmüvéért. 12. Máaodik dij 50.000 korona: Václav Káiiának „Karhan köszö­rűs csoportja" c. színmüvéért. Irodalmi kritika és művészi esztétika terén: 13. Első díj 100.000 korona: Ladislav Štollnak „A oseh szocia­lista költészet harmincéves harca" c. könyvéért. MŰVÉSZI FILM TERÉN: 14. Első díj 100.000 korona: JiH Fried és dr. František A. Dvo­rák filmszöveg könyvíróknak, JiH Wetes rendezőnek, Jaroslav Tuzár f ilmf elvé telezőnek, František Smolik, Antónia Hegerliková és Ottomár Kre j či színészeknek. 15. Első díj 100.000 korona: Martin Frlč rendezőnek, Jason Urbannak, továbbá Oldrich Lukeš, Jana Dltétova és Jaroslav Mareš színészeknek a „Zocelený" című fű­mért. 16. Második díj 50.000 korona: Martin Frié rendezőnek, Jozef Neuberger és František VIrek film­szövegkönyv íróknak és Jaroslav Marvan színésznek a „Májusban tör­tént" című filmért 17. Második díj 50.000 korona: Miroslav Ctkán rendezőnek,' Mi­kulás Huba színésznek és művészi munkatársnak, Karel Kršek filmfel­vétel ezönek, Eugen Suchon zeneszer­zőnek, EIo Romantik és Vladimír Petrušek színészeknek „A harc hol­nap véget ér" cimü filmért. AZ AKTUÁLIS ÉS DOKUMENTÁ­RIS FILMJATSZAS TERÉN: 18. Második díj 50.000 korona: Karel Kuchyňa és Vojtech Jasny filmrendezőknek „Az örömteli élet" című filmjükért. A ZENE TERÉN: 19. Első díj 100.000 korona: Eusren Suchonnak „örvény" című operájáért. 20. Második díj 50.000 korona: Jozef Stanlslavnak „Gottwald el­nökkel" és „Dallal és mosollyal" c. dalaiért. 21. Második díj 50.000 korona: Ján Seidlnak „Egy lépést sem vissza" és a „Szabadság dala" című da'aiért. 22. Második díj 50.000 korona: A „LuCnlea" szlovák együttesnek. 23. Második díj 50.000 korona: A főiskolások műkedvelő együttesének. 24. Második díj: 50.000 korona: A CsKD Sztálingrád if júsági együttesének. A KÉPZŐMŰVÉSZET TERÉN: Festészet és grafika terén. 25. Második díj: 50.000 korona: Antonín Pelcnek a „Béke megvédé­se" című rajzsorozatáért. 26. Második díj: 50.000 korona: Ján Cumpelíknak a „Szovjetunióval örök időre" és „Forradalmi harcok ki­állítása" című plakátokért. 27. Második díj: 50.000 korona: Karel Holannak a prágai képsoro­zatért. 28. Második díj: 50.000 korona: Ľudovít llečkonak Tolsztoj „Göl­gotha" és Gajdár „Iskola" című regé­nyének illusztrálásáért. A szobrászat terén: 29. Első díj 100.000 korona: Ján Laudának Lenin mellszobráért. 30. Első díj 100.000 korona: Otokár ' Španiel tanárnak, Sztálin ge­neralisszimusz és Gottwald elnök érem­képéért. 31. Második díj 50.000 korona: Václav Zaludnak a „Békéért, a ha­záért, a szocializmusért" c. szobor­csoportjáért. Az építészet terén: 32. Első díj 100.000 korona: Ján Zazvorek építésznek, a Vitkov­hegyen épített nemzeti emlék tervéért. A SZÍNHÁZ ÉS A DRAMAI MŰVÉSZET TERÉN: 33. Első díj 100.000 korona: „A duxi viadukt" című színdarab előadásáért a Realista színházban Karol Palouš rendezőnek, Karol Maj színésznek, és Ján Sládkov képzőmű­vésznek. 34. Első dí j 100.000 korona. „A család" c. színdarab előadásáért a bratislavai Nemzeti Színházban Jo­zef Budský rendezőnek, Hana Melič­ková, Július Pántik, Andrej Bagar és Karol Zachár színészeknek és Ladislav Vvchodil képzőművésznek. 35. Első díj: 100.00 korona: A „Jövedelmező állás" című színjáték előadásáért a prágai Nemzeti Színház­ban Ján Škoda rendezőnek, Sasa Rasi­lov, Zdenek Stépánek és Zdena Baldova színészeknek. 36. Első díj: 100.000 korona: Jaroslav Pruchának kimagasló színé­szi teljesítményéért Jirásek „Ján Zsizs­ka" című darabjában és Visnovszky „A felejthetetlen 1919-es év* és Stein „Becsületbíróság" cimű darabjaiban. 37. Második díj: 50.000 korona: A „Makar Dúbrava" (Csillagtárna) című darab előadásáért a zólyomi Kö­zépszlovákiai Színházban Ladislav Hritz, Rudolf Bednarlk, Gejza Slamen Angela Jakubiiová és Zora Pavlendova színészeknek. 38. Második dij: 50.000 korona: „Hádajú sa o rozumnom" című darab előadásáért a Dolgozók gottwaldovoi színházban JiH Dalik rendezőnek és Jiŕi Holý színésznek. Gottwald s. k. Antonín Zápotocký s. k. UJSZO Üdvözlő táviratok a felszabadítás évfordulója alkalmából Klement Gottwald köztársasági elnö­künk a Szovjetuniónak a hitleri fasiz­mus fölött aratott győzelme és Köz­társaságunknak a szovjethadsereg ál­tal történt felszabadítása hatodik év­fordulója alkamából a következő táv­iratot küldte N. M. Sverniknek, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa elnöksége el­nökének: * Nikolaf Michajlovics Svernik, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnöksége elnökének, Moszkva. Tisztelt Nikolaj Michajlovics! Ké­rem, fogadja a csehszlovák nép őszinte Ha eljönnétek a komáromi Skoda­üzembe és a CslSz üzemi szerveze­tének valamelyik funkcionáriusát keresnétek, senki sem tudna tájé­koztatást nyújtani. Sőt, az Ifjúsági Szövetség tagjai sem tudják tulaj­donképpen, mit csinál a CslSz üze­mi szervezetének vezetősége. A CslSz utolsó ténykedése az volt, hogy a gyár előtt egy vasúti megálló­helyt építettek. Ebben a fiatalok nagy lelkesedéssel vettek részt. Tudatosították, hogy az üzemben csökkenteni kell az elmaradásokat és meg kell könnyíteni a munká­soknan a munkahelyre jutást. Az­előtt a munkásoknak 2 km-t kellett gyalogolniok az állomástól a gyárig, mig ma a vonat egészen a gyár ka­pujáig szállítja őket. Azonkívül az­előtt a CsISz-tagok munkaidejük letelte után brigádmunkát is végez­tek. Szeptemberben változás állt be a CsISz-bizottságában. A csoport fi­zetett titkárt kapott és az üzem egy helyiséget bocsátott a fiatalok rendelkezésére, ahol az Ifjúsági Szövetség tagjai berendezhették tikárságukat. Tehát a munka most még jobb feltételek mellett folyha­tott volna. Mindenki meg volt győ­ződve arról, hogy még többet lóg­nak nyújtani a CsISz-tagok. De mindannyian csalódtunk. Es ez meg­lepő dolog. Hisz, mi magunk kér­tük a CslSz Központi Bizottságát, hogy fizetett CsISz-titkár legyen az üzemünkben, hogy még jobban mozgósítha suk az üzem ifjúságát A fizetett titkárt a CslSz Központi Bizottsága kijelölte, de javulás nem mutatkozott a szervezet további munkájában. Pedig a titkár azelőtt üzemünk dolgozója volt és így is­merte az embereket, a körülménye­kvt. Nem tudjuk tehát, mi az oka ennek a tétlenségnek. Es nem tud­juk, hogy mi az oka anank, hogy a CslSz üzemi szervezetének egé­szen elenyésző mértékben kapcsol­ja be a munkába a magyar nemzeti­ségű tagokat. Szeretnénk, ha a Skoda-üzem CslSz bizottsága ezzel kapcsolatban következetes önkriti­kái gyakorolna és igyekezne a hi­bákat eltávolítani. Navrátil Dominik, Skoda-művek, Komárom. szerencsekivánatait és forró üdvözle­teit, amelyeket önnek és Ön által a baráti szovjet nemzeteknek küldünk a Szovjetuniónak a fasizmus fölött ara­tott győzelme és Köztársaságunknak a hős szovjethadsereg által történt fel­szabadítása hatodik évfordulója alkal­mából. 1945 májusában a szovjethadsereg meghozta a csehszlovák nép szabad­ságát és függetlenségét és megnyitotta a gazdasági és kulturális fejlődés so­ha nem látott felvirágzásának útját. Ezen az örömteli úton, melyen ma ha­ladunk, a Szovjetunió nekünk nemcsak világító példa, biztonságunk és békés építésünk biztositéka, hanem az ő gaz­dasági segítsége teszi nekünk lehetővé az ötéves terv feladatainak emelé­sét. Mindezek következtében haladhat Csehszlovákia népe az imperialista ügynökök és kémek leleplezése után még gyorsabb ütemben a boldogabb jövője, a szocializmus felé. Felszabadításunk hatodik évfordulója napján Csehszlovákia nemzetei kinyil­vánítják örökké tartó hálájukat és sze­retetüket a szovjetnép és nagy vezére, Sztálin generalisszimusz iránt. Népünk erősen elhatározta, hogy ébe­ren fogja őrizni és továbbfejleszteni a megtörhetetlen szövetséget a Szov­jetunióval és hogy az ő oldalán tánto­ríthatatlanul fog harcolni a világbé­kéért és a haladásért. Klement Gottwald J. V. Sztálin generalisszimusz üdvözlő távirata. J. V. Sztálin generalisszimusz, a Szovjetunió minisztertanácsának elnö­ke Csehszlovákia felszabadításának ha­todik évfordulója alkalmából a követke­ző táviratot küldte Antonín Zápotocký­nak, a Csehszlovák Köztársaság mi­niszterelnökének: Antonín Zápotocký elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság miniszterel­nökének, Prága. »Fogadja kérem, miniszterelnök elvtárs, szerencsekívánataimat, ame­lyeket a csehszlovák kormánynak és önnek, Csehszlovákiának a német fasiszta megszállóktól való felszaba­dítása hatodik évfordulója alkalmá­ból küldök és kívánok további sikere­ket a Csehszlovák Köztársaság po­litikai, gazdasági és kulturális ki­építésében. 7. F. Sztálin.« N. M. Svernik üdvözlő távirata Klement Gottwald köztársasági elnöknek. N. M. Svernik, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa elnökségének elnöke, Kle­ment Gottwaldnak, a Csehszlovák Köz­társaság elnökének Csehszlovákia fel­szabadításának hatodik évfordulója al­kalmából a következő táviratot küldte: »Klement Gottwald elvtársnak, a Csehszlovák Köztársaság elnökének, Prága. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa, valamint a saját nevemben kérem Ön, elnök elvtárs, fogadja jókíván­ságainkat, melyeket a csehszlovák népnek és önnek Csehszlovákiának a fasiszta megszállóktól való felszaba­Büszkék vagyunk rátok, muzslaí asszonyok! (Folytatás az 1. oldalról.) Szombaton este a muzslai házakban sürgés forgás, élénk készülődés volt a másnapi indulásra. A legnagyobb falusi munka idején indulnak el az asz­szonyok és másra kell hagyniok oda­haza a gyerekek és a jószág gondozá­sát. Vasalják a Csehszlovákiai Nőszö­vetség egységes fejkendőjét, a brigá­dos zöld blúzokat, lázas munka folyik. Matuszné elvtársnő portáján hasonló kép fogad, ő készíti és díszíti a táblát, amelyet magukkal visznek: „Munkára fel, éljenek a handlovai brigádosok" felirattal. Másnap vasárnap reggel fél öt óra­kor a falu közepén gyülekeznek a bri­gádosok kísérőikkel. Mozgalmas a kép, izgalom az arcokon, mindenkinek van még valami utasítása az otthonmara­dottak részére, a férj, a gyerekek, de legfőképpen a kis csirkék gondozását kötik a lelkükre az otthonmaradottak­nak. Fatóné, a falu lelke, mintha pa­rancsnoki hídon állna, adja az utasí­tásokat az otthonmaradottaknak. „Vi­gyázzatok a falura, kapcsolódjatok be minden munkába. Ha a távollétünkben megkezdődnek a békealáírások, nehogy hátramaradjunk!" De azért ő sem feled­kezik meg a kiscsirkéiről. Az indulás előtt az aggódó hozzá­tartozók ostromolják Pató Rózsi nénit. Különösen a férjek és anyák, mire ő határozottan válaszol: „Az asszonyokért felelősséget vál­lalok. A leányoknak pedig anyjuk le­szek, ne féljetekj a nehezebb munkát mi válfajuk, a tapasztaltabbak és a szabad időnkben mindnyájan együtt leszünk." Traktor által vezetett két teherautó­ra pakol fel a brigád kísérőikkel. Érde­kes megfigyelni azokat, akik otthon maradnak. Bizonyos írígykedéssel nézik KZ indulókat, meg is szólal az öreg M#ri néni: ,,De szerettem volna jönni veletek, n#gy helyett dolgoznék, ha egészsé­gem volna. Nagyon fájnak a lábaim, nem tudok veletek tartani." így mentegeti magát. Az induló cso­port összeállítása nagyon érdekes. Aránylag az idősebb muzslai asszonyok, a vállalkozóbb szellemek, ők ragadják magukkal a fiatalokat, akik között szép számmal vannak fiatal lányok. Elindul a kocsi, ismét Patóné adja az utasítást. „Énekeljünk asszonytár­sak, hadd lássa a falu, hogy jó kedv­v 1 megyünk munkástestvéreink segít­ségére!" Száll az ének és szebbnél szebb mozgalmi dalokat énekelve halad az autó egészen Párkányig. A negy­ven asszony, a Csehszlovákiai Nőszö­vetség kék kendőjével a fején, rajta fehér galambokkal, egységes akarattal indul Handlovára. A kocsiban még könnyek csillognak a szemekben, so­pánkodva emlegetik, jaj Lacikám, jaj Marikám, mi lesz az álltokkal? Határozott hangon szólal meg Szil­va Károlyné, Muzsla verselője: „Min­den panaszt most elmondani, mert ké­sőbb nem hallgatunk meg semmit.' A lelkes csoport megérkezik a párkányi állomásra. Párkány utcái hangosak: „Elvtárs, a csákányt jó mélyre ásd", hangjaitól. A párkányi állomáson zene fogadja a Handlovára induló brigádo­sokat. A brigád a vonat előtt felsora­kozik és a Munka dalának elhangzása után a Járási Nemzeti Bizottság nevé­ben Szimacsek alelnök meleg és ben­sőséges szavakkal búcsúztatja a nőket, rámutatva arra, hogy a felszabadulás napján indítják ezt a brigádot Handlo­vára. Ugy érzik, hogy ezzel a legmél­tóbban ünneplik meg ezt a szép napot. Pató Károlyné, a tőle megszokott egy­szerű és őszinte szavakkal válaszol és ígéretet tesz a becsületes munkára és arra, hogy mindenkor helyt fognak állni, amikor a munkások és a parasz­tok összefogását és kölcsönös megse­gítését kell kimélyíteni. A járási Párt­szervezet nevében Nagy Ferenc elv­társ mond búcsúztatót, hangsúlyozva azt, hogy a Párt büszkén tekint erre asszonycsoportra. A Csehszlovák Vö­röskereszt megbízottja gyógyszer tás­kát nyújt át az asszonyoknak. Ez­után a pionírok és a CslSz küldöttei pompás virágcsokrot nyújtanak át az asszonyoknak, majd Vajdáné, a Cseh­szlovákiai Nőszövetség párkányi elnök­nője buzditó és lelkesítő szavakkal in­dítja útnak öntudatos asszonytársait. Beszállnak a vonatba és kendőlobogta­tás mellett, a zenekar hangjaira elindul a vonat Handlova felé, hogy egy cso­port öntudatos asszony eleget tegyen a munka hívó szavának. Tuxi Mária dúlása hatodik évfordulója alkalmá­ból küldünk. N. M. Svernik.a A. I. Visinszkij üdvözlő távirata V. Široký miniszterelnökhelyettesnek és külügyminiszternek. A. J. Visinszkij, a Szovjetunió külügyminisztere Csehszlovákia fel­szabadításának hatodik évfordulója alkalmából a következő üdvözlő táv­iratot küldte Viliam Širokynak, a Csehszlovák Köztársaság miniszter­elnökhelyettes-külügyminiszterének : „Viliam Široký elvtárs, külügyminiszter, Prága Csehszlovákiának a fasiszta meg­szállóktól való felszabadítása ha. todik évfordulója alkalmából ké­rem Önt, miniszter elvtárs, fo­gadja üdvözletemet és kívánom, hogy tovább erősödjék a barátság és az együttműködés országaink kö­zött. A. J. Visinszkij.'' A kassai marxi-lenini tanácsadó ellenőrzi a pártoktatás évét A pártszervezetek oktatóira nagy felada­tok várnak és fontos, hogy képzettségük megfeleljen a reájuk rótt feladatoknak. Az oktató tudása és fel­készültsége igen nagy szerepet játszik a pártoktatás évének sikerében és ebben nagy segítseget' nyújthatnak a marxi-lenini tanácsadók. Kassán olyan tanácsadó működik, amely tényleg segíti az oktatók mun­káját. Itt jelentik az oktatók, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a párt­okt tás évében, jelentik észrevételeiket, ide fut be a kimutatás, amelyben pon­tosan feltüntetik, hogy az egyes párt­oktatási napokon hányan jelentek meg az összejövetelen. Pártunk határozata kimondja a párt­oktatás évének, illetőleg lefolyásának biztosítását és sikerének megszer­vezését. Itt a kassai tanácsadóban, ha jelentés fut be arról pl., hogy az első héten tizenöten, a második héten hatan, a harmadik héten esetleg csak négyen jelentek meg valamely marxista kőiben vagy alapfokú tanfolyamon, akkor itt azonnali intézkedéseket tesz­nek, hogy megállapítsák a tanulmányi kör hibájának okát. A tanító gyenge, vagy szervezési hiba csúszott be? Behivatják a tanítót is. Megkérdezik öt, megtárgyalják, hogyan lehetne biztosítani a körben a jó munka sikerét. Ez a tanácsadó ellenőrzi a pártoktatás évének lefolyását a kassai kerület üzemeiben is. Innét indulnak ki a kér­dőívek, amelyekre az oktatók felelnek és közlik, hány előadás hangzott el, milyen volt a vita, kik és hogyan szó­laltak fel. Ellenőrzik a körök munká­ját, meglátogatják az egyes össze­jöveteleket, hogy megállapíthassák, megfelel-e az oktatás színvonala a Párt határozatának. Ellenőrzik a taní­tók naplóját is. Ebből megállapítható az, hogy például a magyar tanulmányi körökben a távolmaradás aránylag kis­mértékű. Stein elvtárs a tanácsadóban elmon­dotta, hogy hiányt éreznek magyar politikai anyag terén. Azonban eddig hiábavalónak bizonyult minden sürge­té S" V. L A Megbízottak Testületének üléséről A Megbízottak Testületének má­i jus 8-án, kedden tartott ülését Ka­I rol Baollek, a testület elnöke vezette le. A Megbízottak Testülete az ipari, építkezési, élelmezési és mezőgazda­sági megbízott beszámolója alapján foglalkozott az ipari szektorok ter­melési berendezése és a mezőgazda­sági gépezet kihasználásának kér­désével. A részletes megbeszélés so­rán feltárták a jelenlegi állapot hiá­nyait. A vita alapján a Megbízottak Testülete több intézkedést fogadott el, amelyek biztosítják az üzem ka­pacitásának, a gépi berendezésnek kihasználását és további műszakok bevezetését és mindezek ellenőrzé­sét. A Megbízottak Testülete továbbá megtárgalta a közlekedési megbí­zott jelentését, amely arról szól, hogy miként lehetne a vasút- és az autóközlekedésiben üj szocialista munkamódszerek bevezetésével job­ban kihasználni a közelekedési esz­közöket*

Next

/
Thumbnails
Contents