Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-05 / 105. szám, szombat

UJSZÖ c^ lónyabángai . /Mag

npslH-H izembe m Beavatkozzanak-e - vagy ne avatkozzanak be a „mérnök úr" dolgába? 1951 május 5 U J SZÖ Ahogy a lónyabányai üzemhez közeledünk, már messziről zúgásra leszünk figyelmesek. És minél közelebb jutunk, annál jobban fokozódik ez a zúgás addig, míg a nehéz kövekkel megrakott csille, ami a drótkötélen fut, be nem ér az üzem égetőjébe, ahol a követ égetik. Itt azán nagy zörgéssel kiöntik és már megy is vissza az üres csille, hogy újból megtelve futhasson be az égetőbe, hogy minél több kész tégla kerülhessen ki az üzemből, amire az acélüzemeknek nagy szükségük van. Ahogy belépünk az üzem udvarába, szemünkbe tűnik, hogy az ott kirakott szén gondatlanul széjjelszórva hever, eső veri, a járó-kelő munkások tiporják és ígv a sárba belenyomorodik, ott megy tönkre. Nagyobb gondot kell fordítani az üzemben a széntakarékosságra, mert míg a szén az üzembe kerül, nagy útat tesz meg. A nehéz verejtékkel kibányászott szénnel nem lehet ilyen gondatlanul bánni. Gondoskodni keli tehát megfelelő raktárhelyről, ahova a szenet leszórják. A műhelyekben megállunk és beszélgetünk a munkásokkal. De a beszélgetést pár perc múlva abba kell hagynunk, mert a munkások sietnek munkahelyükre. öten közelednek felénk. Beszélgetnek és vizsgálódnak. Megtudjuk, hogy a mérnökök és a technikusok az igazgatóval együtt reggeli kőrútjukat tartják. Mikor elhaladnak mellettünk, megkérdezzük a munkásoktól, hogy miért van ez. Többen is mondják, hogy ez náluk mindennap így van, de nem öten, hanem tízen is szoktak jönni, mint valami bizottság. A munkások nem tudnak felelni és nem tudják megmondani nékünk, hogv mire jó ez. A lónyabánvai üzemben így megy ez minden nap. Végigmennek a technikusok és a mérnökök a műhelyeken,- de nem könnyítenek semmit a munkás munkáján, csak azt nézik, mit csináltak a munkások előző nap. Az újítójavaslatokat nagyon lassan valósítják meg. Van egy újító javaslat, amely már másfél hónapja készül és még most sem kész, pedig azzal sokat könnyíthetnének a munkásokon. A munkások a lakatosműhelyre panaszkodnak, hogy azok nem készítik el a munkához való anyagot. Kevés a munkaerő — mondják — de a meglévőket se használják ki. A panasz meghallgatása után meglátogatjuk a lakatosműhelyt. Amint széjjelnézünk a lakatosműhelyben, látjuk, hogy ott több esztergagép áll. Az egyik elvtárs felhívta figyelmemet arra, hogy ezeken az esztergagépeken, amelyeket itt láthatunk, csak a fele munkaidőt használják ki. Már egy fél órája vagyunk a lakatosműhelyben, de két-három esztergagéphez . még nem is nyúlt senki, ami a munkaterv teljesítésében nagv hátrányt jelent. A lakatosműhely mesterét megkérdezzük, hogy miért nem dolgoznak ezen a két-három esztergagépen, ami már több. mint egy fél órája áll. A lakatosműhely mestere azl válaszolja, hogy kevés a munkaerő. Ez a felelet meglep bennünket, mert látjuk, hogy e«iy segéd mellett két lakatos-szakmát tanuló nő már félórája áll munka nélkül. S mikor megkérdezzük őket, hogy m'ért állnak, azt felelik, hogv nincs munkájuk. Ez a mester hibája, aki sem a gépeket, sem a munkaerőket nem tudja kihasználni. Ezt a munkaellenőrző már jelentette az üzem igazgatójának. A lakatosmühelvt az igazgató mindjárt meg is látogatta és az ott folyó dolgokról meg is győződhetett. Ezért a mestert felelősségre is vonta. De a lakatosműhely mestere nem hogv kiküszöbölte vona a hibákat, hanem jelentette a mérnöknek, amit az igazgató mondott. A mérnök úr pedig erélyesen fellépett a munkaeílenőrzővel szemben, hogy miért avatkozik az ő dolgába. Az üzemben tehát így nem lehet semmi hibát kiküszöbölni, mert az üzem mérnökei, technkusai nem irányítják a lakatosműhelyt és nem adják ki a pontos munkatervet. Még az sem menti a lakatosműhely mesterét, hegy a mérnök uraknak az üzem anyagából és a munkások munkaideje alatt készítik a porszívókat, amit az üzem fizet anyagban és pénzben. A lakatosműhelyben csak úgy lehet valamit elérni, ha új munkamódszerrel kihasználjuk a gépeket és a munkaidőt. Igy érhetjük el azt, hogy az újító javaslatok nemcsak papíron lesznek, hanem valóban érvényesülnek. Csak úgy tudjuk a munkaidőt kihasználni, ha ésszel is segítünk magunkon. A lónyabányai üzem raktárában nincsen vasfűrész, amellyel a vasat és a vascsöveket elfűrészelik. S így a raktártól vagv 100 méterre lévő lakatosműhelybe kell minden anyagot elhurcolni, ha egy-két centimétert le akarnak belőle fűrészelni. Ha volna a raktárban vasfűrész, ezt a hiábavaló munkát, a nehéz vasdarabok cipelését száz méter távolságra, el lehetne kerüln. Ha ezt a tíz vagy húsz percet összeszámolA május elsejét megelőző napokban Szencen nagy készülődés folyt Mindenütt díszítettek, diadalkapukat állítottak fel abban a tudatban, hogy az egész járás dolgozói városunkban fogják megünnepelni Május elsejét. Az ünnepnapon reggel fél 6 órakor Szene lakossága zeneszóra ébredt. Ezután megkezdődtek a közvetlen előkészületek a felvonuláshoz. A felvonuláson résztvett minden öntudatos, hazáját szerető ember, nemcsak Szencről, ha.

;em nagy tömegekben egész környékéről. A Vásártéren gyülekeztünk és csak itt láttuk meg, milyen n-»gy számban jelent meg az egész járás lakossága. A városon keresztül vonult juk, egy héten is sok munkaidőt takaríthatunk meg, amit más munkáknál fel tudunk használni. A sín az udvaron végighúzódik a kemencékhez és a többi műhelyekhez. A kemencéknél dolgozó munkásokat megkérdezzük, hogy hánv ember van beosztva ehhez a munkához. Lőrincsik Márton ezt mondja* — Már csak Misik Józseffel ketten vagyunk beosztva, mert mi kötelezettséget vállaltunk, hogy amit ezelőtt hatan végeztek, . azt ma ketten elvégezzük. Nem könnyű munka, amit csinálunk — mondja Lőrincsik, — mert mindennap sok a javítani való. És emellett még újító javaslatot is kell készítenünk. Az újítójavaslat elkészítése egy hónapi munkát vett igénybe. Ez az újítójavaslat abban áll, hogy a kemence szájához, ahol a vaskövek kijönnek a kemencéből, sínt vezettünk, amivel két munkarönek a munkáját kiküszöböltük. Ezelőtt az égetett követ, amely a kemencéből kijött, egv embernek talicskával hat méterre kellett eltolnia. Ott kiöntötte és onnan egy másik embernek a csillébe kellett azt raknia. Az újítójavaslat megvalósítása után ezt a két embe-t más munkahelyre lehetett áthelyezni. A kemence .szájához vezetett sínen csillét tolhatunk a kemencéhez és az égetett kő egyenesen a csillébe hull, úgy, hogy ezt a munkát már egy ember könnyen elvégezheti. Mi ketten a kemencékhez a sine- y ket egy hónap alatt készítettük el, s megmutattuk, hogy ezt a nehéz munkát ketten is tudjuk végezni. A lónvabányai CsISz üzemi szervezet szép munkát végez a üzemben — mondia ifj. Szekeres János. — De mi még szebb eredményeket tudnánk felmutatni, ha az igazgatóság támogatna és irányítana minket. De semmi segítséget nem kapunk az igazgatóságtól, sőt sokszor megakadályozza a vezetőség a CsISz munkáját az üzemben. A igazgatóság egyes tagjai benne vannak a CsISz vezetőségében, de még | részt a terv teljesítésében és túlteljesí ők'sem segítik elő az ifjúság munkáját. | tésében — Az is nagy hiba — mondja Hegedűs [I A bratislavai manifesztáció egyik Mária, — hogy az üzem mun- legmegragadóbb jelenete az volt, amikásifjai közül sokan nem lépnek be a kor kis- és középparasztjaink vonultak CsISz szervezetbe. A CsISz tagjainak el előttünk. Egy sorban haladtak az legtöbbje hivatalnok. A munkásifjú- • üzemek dolgozóival és ez is bizonyítságnak meg kell értenie, hogy az ô ' j

a, hogy ők is szilárdan ott állnak a Május elseje Szencen a körülbelül 5 km. hosszú menet Sztálin, Gottwald, Široký elvtársak és a többi népi demokrci.'kus államok vezetőinek arcképeivel, transzparensekkel és zászlókkal, lelkes hangulatban. A résztvevők száma a tavalyihoz képest jelentős mértékben megnövekedett, ez évben kb. 15 ezer ember vett részt a felvonuláson. Ebből látszik, hogy a dolgozó nép megértette május elsejé nek jelentőségét a békeharc szempontjából. A felvonulás a Piac-téren ért véget, ahol megtartották az ünnepi beszédet. Ezzel befejeződött a május elsejei ünnepély. Fehér Ferenc levelező, Szene. Igy ünnepelt Rimaszombat Soha nem látott díszbe öltözött Rimaszombat május elsejének megülineplésére és már rég nem tapasztaltunk olyan lelkesedést, olyan örömet a többezres tömeg között, mint ezen a napon. A járás minden falujából öszszegyűltek a dolgozók, megmutatni a nyugati imperialistáknak, hogy a béke szilárd harcosai ötéves tervünket teljesíteni akarják és tiltakoznak a háborús uszítók tervei ellen. Arcuk örömöt sugárzott, mert tudták, hogy országunkban hatalmas léptekkel haladunk előre nemcsak az ipar felé, hanem a mezőgazdaságban is, az EFSz-ekben. És ott voltak a május elsejei felvonulásban legifjabb békeharcosaink, a pionírok is, mint pl. a sirkovcei úttörők, akik egy nappal május elseje előtt esküdtek fel. öröm volt hallani őket, ahogy éltették Sztálin, Gottvatd, Sirokj elvtársakat, a nagy Szovjetuniót. A május elsejei menetben mindenki tudatosította, hogy a világ két táborra oszlik, a béke táborára éi a nyugai háborús uszítók táborára. A mi dolgozó népünk azonban tudja, hogy hol a helye, és ezért vesz részt lankadatlan munkával a szocializmus építésében. Nálunk még jól emlékeznek a hitleri hordák pusztításaira, a második világháborúra és ezért minden becsületes dolgozó harcosa a békének. Meg vagyunk győződve mindannyian, hogy a békét ki is harcoljuk, a hatalmas Szovjetunió oldalán, Sztálin, Gottwald és Siroky elvtársak vezetésével. És ezt kifejezte a rimaszombati május elsejei ünnepség is. Szabadi István, Sirkovce. levelező, Ez nem tetszett az imperialistáknak Ezért menetelünk május elsején és ezért meneteltek a dolgozók milliói. Az idei május elseje különb volt minden eddiginél. Ezen a seregszemlén ígéretet tettünk mindannyian, hogy még nagyobb igyekezettel veszünk munkájukra is nagy szükség van ebben a szervezetben és örülnénk, ha minél több ifjú lépne be közénk és aktívan résztvenne a munkában. Csak így tudnánk szilárd léptekkel haladni hazánkban a szocializmus építése leié. Kelemen Béla. Az Uj Szó mozgósította úi munkaformák keresésére Hogyan emelkedett Jakab János vájár keresete hatezer koronáról kilenceserre A rozsnyói bányászok között is felkerekedett az az igyekezet, hogyan is lehetne újabb jobb munkmódszerrel nagyobb teljesítményt elérni. — Nagy figyelmet s_zenteltiink az új munkamódszerek bevezetésének — mondja Jakab János vájár. A régi elavult fejtési módszeren változtattunk, és nem vártunk arra, hogy majd véletlenül merülnek fel újabb és újabb lehetőségek. Érdekünk, hogy kevesebb fáradsággal minél szebb eredményeket érjünk el a termelékenység fokozásában. Az úi munkamódszerek bevezetését pár héttel ezelőtt már meg is kezdtük — mondia Jakab János vájár, — és az eredménv bebizonyította, hogy az új munkamódszer alkalmazásával sokkal kevesebb a fáradság és a termelékenység lényegesen fokozódik. A régi elavult fejtési módszerrel sokat fáradtunk. és mégsem tudtuk elérni a termelésben azt, amit akartunk. Most már nem kosarazunk úgy, mint azelőtt, amikor egv ember 70—80 mázsát is kosarazott. Most csak halomra lőjük a készletet és a feleslegnek egyharmadát kiengedjük a gurítóból, a többit pedig otthagyjuk a láb alatt. Igy fokozatosan emelkedünk felfelí tömedékelés nélkül, vagyis a tömedékelés helyett a készérc marad a mun kahelven. Minden munkahelynek megvan a megszabott hossza, és amikoelérik a határt és a készlet elfogy, a kitermelt ércet kihúz-zuk a gurítóból. Jakab János elmondja, hogy azelőtt, amíg az elavult móriszerrel dolgozott, megfeszített munkával sem tudott többet elérni, 135—110 százaléknál,' most pedig az új munkamódszer alkalmazásával már elérte a 190—200 százalékot is. Azelőtt, míg a régi módszer szerint dolgozott, legfeljebb havi 6000 koronát keresett, most pedig az új munkamódszer alkalmazásával kevesebb fáradságai a havi 9000-ret. És felszabadult egy munkaerő, aki azelőtt csilléket rakott. Az új munkamódszerrel lehetővé vált, hogy a készletet egyszerre kihúzzuk a munkahelyről. Jakab János elmondja még azt is. hogy eddig elért •eredményeiben nagy segítségére voltak a munkavezető elvtársak, akik a fúrót, csillét és a faanyagot a legrövidebb időn belül a munkahelvére szállították. Ezt a munkamódszert már több szakaszon bevezették, és jól bevált, és azon igyekeznek valamennyien, hogy ezt az új munkamódszert átadják v?l (mennyi munkásuknak. — Mert nem elég az, — mondja Jakab elvtás, — ha csak én fogok az új munkamódszer szerint dolgozni, sze-;tn

4m. ha munkatársaimban is • ;

)z érdeklődés és példámat követnék. Jakab Jánost megkérdezem, hogy tanulmányozza-e a szakkönyveket Erre így felel: — Tanulmányozom és az újságokból is olvasom az új fejtési módszereket. Érdekel ez bennünket bányászokat és ha egyes szakaszokon nem tudjuk is alkalmazni a módszert úgy, ahogy a könyv írja, de mégis nagy segítségünkre van. Őszintén bevallom, az újság hívta fel a figyelmünket, az indított bennünket arra, hogy a szovjet újítók termelékenységet emelő munkaformáit tanulmányozzuk és bevezessük. — Mi még a kezdet kezdetén vagyunk, — mondja Jakab János, — de az a fontos, hogy új munkamódszerünk alkalmazását megkezdtük és most már kezdik átvenni a többi munkaszakaszokon is. A napokban hallottuk. hogy már a szomszédos Bernáll telepen is bevezették az új fejtési módszert. . . A május elsejét, a dolgozók legörömtelibb ünnepét, százszázalékon felüli teljesítéssel köszöntjük, s bányászaink védnökséget vállaltak a rrzsnyói katonaság fölött. A mult év karácsonyára 24.294 korona értékű könyv, cigaretta, töltőtoll, borotvaszappan került kiosztásra és most május elsejére szintén 50 legjobb katonát fogunk megajándékozni, személyenként 100 darab cigarettával, 10 díirab borotvapengével, 1 — 1 darab toaIett?zappannal és, azonkívül még egy-egy darab borotvaszappannal. A dolgozók ezzel is kifejezésre juttatják a néphadsereg iránti szeretetüket, tud! iák, hogv Néphadsereg a szocializ- _ mns építését védi, őrt áll az építő- E j munka fölött! I Kertész Imre. I béke oldalán, hogy a hektárhozamok fokozásával, jobb munkájukkal ők is harcosai a szocializmusnak. Kis- és középparasztjaink közül egyre többen értik meg, hogy helyük ott van a munkásosztály oldalán, hogy közös célért karöltve" harcolnak. A szocializmus előretörését megállítani nem lehet Tito ezt Jugoszláviában megpróbálta. A felelős helyekre a legvérengzőbb gyilkosokat ültette, a falvakon urak lettek a kulákok és földesurak, és Tito azt hitte, hogy így Jugoszláviát örökre kiránt ja a béke táborából. De dolgozó népünk tudatában van annak, hogy Tito mesterkedése nem fog sikerülni, megtörik a jugoszláv nép akaratán. Hazánkban és a többi népi demokratikus országban lefolyt május elsejei manifesztációk világosan tanúskodnak arról, hogy 3 dolgozó emberiség a béke mellett szavaz. Soha nem volt olyan lelkes a dolgozók tömege, mint ezen a hetedik 6zabad május elsején. Az urak uralma idején nem egyszer gumibotos rendőrök rohanták meg a munkát ás kenyeret követelő május elsejei felvonulókat. Azok a felvonulások az éhezők, nyomorgók felvonulásai voltak. Az idei május elsejei felvonulások hazánkban és a többi népi demokráciában a boldogság és az örömtelj élet felvonulásai voltak. Bs mindez azért, mert hazánk dolgozói kezükbe vették sorsuk irányítását. A munkások megmutatták, hogy lehet kapitalisták nélkül élni és csak azok nélkül lehet igazán boldog és örömteli életet biztosítani a dolgozó emberiség számára. A munkásosztály és a dolgozó parasztság szoros szövetsége hazánkban biztosítéka annak, hogy az ötéves tervet határidő előtt teljesítjük. Fejlődésünket ma már nem akadályozhatják a fasiszták, az imperialista urak. Országunknak gazdái vagyunk. Ariiikor Koreában, Vietnamban' és a többi gyarmati országokban a dolgozók fegyverrel a kezükben .védik szabadságukat a betolakodó gyarmatosítók ellen, ugyanakkor mi is harcolunk a békéért a bányák mélyén, az esztergapadoknál, a földműves szövetkezetekben, hivatalainkban és iskoláinkban. Tudjuk hogy nem hiába harcolunk. Leghatásosabb fegyverünk a becsületes munka, amely biztosítja nekünk a jólétet, az emberhez méltó életet. Ez persze kellemetlen az imperialista uraknak. Kellemetlen nekik az, hogy mi tanulunk és fejlődünk. Kellemetlen nekik az, hogy a munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben erősödik és sorra leleplez' az osztályidegen áruló elemeket, az imperialisták ügynökségeit és a hazai reakciót. M' mindannyian tudatában vagvunl? annak, hogy az osztályharc még jobban fokozódik •és ezért még szilárdabbá, még éberebbé kell válnunk, hogy így megvédjük a dolgozók ügyét, a békét, nyugodtan építhessük jövőnket, a szociaľzmust. Hoksza István Bratislava. 'evelezô, Szabadon és boldogan, lelkesedéssel ünnepeltük a május elsejét Ezen a napon mindannyian visszaemlékezünk azokra az időkre, amikor a kapitalisták uralma idején lehetetlen volt szabadon ünnepelni. Ugy akarták ezt akkor a kizsákmányoló rendszer emberei. A dolgozóknak nem voltak jogaik, csak kötelességeik. Mit törődött akkor a gyáros, a munkaadó azzal, hogy van-e mit enned, van-e ruhád, tüzelőd. Neki csak a haszon volt fontos. A dolgozó csak eszköz volt számára. Ez volt a mult, amely hála a felszabadító Szovjet Hadseregnek, ma már csak kellemetlen emlék. És most éberen őrködünk, hogy mindez ne jöjjön vissza Hiába fegyverkeznek az Imperialisták, a mi munk?sökliink ketmnvebb irmlen " "Iná' Egvséfünkben rejlik erőnk. Békés munkával akarjuk széppé és gazdaggá tenni szocialista hazánkat. Népi demokráciánk lehetővé tette nekünk a nyugodt munkáséletet. Mi nem fegyverkezünk, mi építünk. Gvárakft és munkáslakásokát. Többterrr-léssel biztosítjuk a szebb és jobb h 1 lapot, családunk és gyermekeink b' l logságát. Május elsejét ünnepelve hálával gondoltunk a nagy Szovjetunióra és hadseregére, amely annyi áldozatot hozott, hogy felszabadítson m'nket, hogy meghozza nekünk a szabad május elsejéket. Ennek tudatában kell nekünk még jobban dolgoznunk, még jobban kivenni részünket a békeharcbŕl. Novosad J. levelező, Bratislava.