Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-05 / 105. szám, szombat

1951 május 5 A győzelmes szocializmus országának sajtója Irta: N. SZAMARSZKIJ. U J SZ Ö Mind°n évben, május 5-én ünnepli a szovjétnep a bolseviki sajtó napiát. Születésétől kezdve a további törté­nelmi korszakok folyamán is a bolse­vik sajtó mindig a munkásosztály, az összes dolgozók szerve volt. Az idén a szovjetsajtó ünnepét az összes or­szágok dolgozóinak állandóan növeke­dő, döntő békeharcának ideiében ün­nepli a világháború gyuitogatói — az amerikai, angol imperialisták ellen, amikor a szovjetnép sikeresen harcol a kommunizmus megvalósításáért és a népi demokratikus országok dolgo­zói a szocialista felépítés megszilárdí­tásáért és további kifejlesztéséért harcolnak. A bolsevik sajtó hagyományos ün­nepét azon a napon ünnepli, amikor a Pravda első száma megielent, A bol­sevik lap kiadása 1912-ben óriási je­lentőséggel bírt az orosz munkásmoz­galom számára. A pétervári munkásokhoz szólva a nagy Lenin,* 1912 júliusában azt írta, hogy a munkások napilapjuk megin­dításával nagy történelmi cselekede­tet hajtottak végre. A Pravda megje­lenése — mondotta Lenin — az orosz munkások öntudatosságának, energiá­jának és szoros összefogásának kiváló bizonyítéka. A Pravda a forradalmi felvirágzás korszakában született meg, amely a forradalom 1905. évi veresége után következett be, A Pravda kiadása a munkásosztály széles tömegeinek megnyerését jelentette a bolsevik párt számára. A Pravda 1912-ben — mond­ja J. V. Sztálin, — a bolsevizmus 1917-iki győzelmének alapjainak meg­vetése. A forradalomelőtti korszakban a Pravda összetömörítette a bolsevikok sorait, zászlóik alatt egyesitette'a vá­rosok és falvak proletariátusát és dol­gozó tömegeit és eszmeileg és szer­vezetileg előkészítette a népet a nagy­birtokos-kapitalistarendszer megdön­téséte. A munkásmozgalmat egy hatá­rozott cél, a forradalom előkészítése felé irányította. A Pravda kérlelhetet­lenül harcolt a bolsevizmus minden el­lensége ellen, a munkáosztálv érdekel­nek minden árulója ellen. Következe­tesen védelmezte a marxista-leninista tutiománv tisztaságát, az újtípusú for­radalmi párt, a lenini-sztálini párt esz­mei kincstárát. ,,A Pravda — írta J. V. Sztálin — a pártért folytatott harc központjában állott a munkások tömegei forradalmi pártjának kiépíté­séért folytatott harcban." A nagybirtokosok és kapitalisták kormánya -lurván lépett fel a munkás­sajtó ellen. Igv a forradalom előtt a Pravdának 635 száma jelent meg és 190 szí m ellen megtorlásokat alkal­maztak: a lap elkobzását, büntetéseket, a szerkesztők letartóztatását és végül a lap eltiltását. Az üldözések ellenére a Pravda szé­les körökben elterjedt Oroszország munkásai és földművesei között és nagy tekintélynek örvendett. Valóban a munkások müve volt, akik nemcsak anyagilag járultak hozzá kiadásához, hanem a lap állandó munkatársai is voltak. Csupán egy év alatt a Pravda több mint 11.000 munkás cikkét közöl­te, amelyek a kapitalista rendszert le­leplezték s a munkásosztály és dolgozó tömegek politikai harcáról szólottak,.A munkásoknak ez a közreműködése sa­ját lapjukban, a bolsevik párt szoros elválaszthatatlan kapcsolatának bizonyí­téka a munkásosztállyal. „A sajtó — írta J. V Sztálin — a legerősebb fegy­ver, amelynek segítségével a Párt minden nap és minden órában beszél a munkásosztállyal saját nyelvén." A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom megvalósításának előkészítő időszakában, a polgárháború éveiben és az idegen intervenció éveiben épp­úgy, mint a szovjet népnek a német fasiszta betörők ellen folytatott harcá­nak éveiben a ,,Pravda" lelkesítette éá szervezte a dolgozókat az elleség meg­semmisítésére, a szovjet embereket hősiességre, becsületességre és áldo­zatkészségre nevelte. A bolsevik sajtó, élén a „Pravdával", a szocialista építés minden időszaka alatt mindig hü segítőtársa volt • és segítőtársa maradt a Kommunista Pártnak, a szovjetnép legnagyobb szervezőjének. Következetesen és ki­tartóali harcolt az ország iparosításá­ért, a mezőgazdaság kollektivizálá­sáért, a sztálini nagyszerű ötéves ter­vek teljesítéséért A sajtó ma a szov­jefembereket a kommunizmus nagy építkezéseinek megvalósítására moz­gósítja, a Volgán és a Dnyeperen épü­lő óriás vízierőművek megvalósítására, a Turkmén főcsatorna, a Dél-Ukrán, Észak-Krim-i és Volga-Don-i csator­nák kiépítésére. A szovjetsajtó egész nrgvságában tükrözi a szovjet dolgo­zók ama törekvését, amely a békés al­kotó munkára irányul a haza további felvirágoztatásának legyében, az egész lakosság életszínvonala további emelé­sének legyében. A bolsevik sajtó teljesíti nemes fel­adatát — a haza iránti határtalan sze­_ retet szellemében és a szovjetnép min­i den győzelmének inspirátora és szer­vezője iránti szeretetben — a Lenin és Sztálin pártja iránti szeretetben, a nemzetközi együttműködés és barát­ság szellemében, a kommunizmus el­lenségei iránti gyűlöletben és meg nem alkuvásban. Népszerűsíti a tudo­mányos kommunizmus nagy eszméit terjeszti a kommunsta társadalom mil­lió és millió építőinek tapasztalatait. „Az újság — írta Lenin — nemcak kollektív propagátor és. kollektív agi­tátor, hanem kollektív szervező is." A szovjetsa jtó jellemzője, hogy népi és kizárólag a dolgozók érdekeit fejezi ki. A Szovjetunió nemzeteinek nyelvén 7.700 lap és 1.400 folyóirat je­lenik meg. Ezeket a szovjetek bocsát­ják ki: a dolgozó nép képvselői, a Kommunista Párt szervezetei, a nők, az ifjúság szervezetei, a szakszerve­zetek, szövetkezetek, sportklubok, tu­dományos servezetek és a dolgozók egyéb szervezetei. A Szovjetunióban megjelenő lapok példányszáma meg­haladja a 36.5 milliót. A kapitalista or­szágok sajtójától eltérően a Szovjet­unióban igazi sajtószabadság van a dolgozók számára. Ezt azzal biztosít­ják, hogy az állam politikai hatalma és anvagi gazdagsága a nép kezében van. Éppen ezért a szovjetsajtó, az újtí­pusú sajtó éppen úgy, mint a népi de­mokráciák országainak sajtója is, amelynek ugyanolyan szociális a jelle­ge és ugyanúgy tolmácsalja nemze­teinek akaratát, harcolhat a békéért, le­leplezheti határozottan az amerikai imperialisták állati arculatát, akik ar­ról álmodnak, hogv tűzzel-vassal meg­szerzik a világuralmat maguknak és más országok nemzeteit a tőke rab szolgáivá teszik. A Szovjetunióban a sajtó az az esz­köz, amely a dolgozók milliós töme­geit bekapcsolja az ország aktív politi­kai életébe, az állam igazgatásába. A Szovjetunióban ma több mint 3.5 mil­lió levelezője van a lapoknak — mun­kások, földművesek, az értelmiség kép­viselői rendszeresen írnak a sajtószer­vekbe és a dolgozók milliói és tízmil­liói a fali újságokba. J. V. Sztálin sza­vai szerint ezek a »proletár közvéle­mény parancsnokai, akik igyekeznek irányt adni ama hatalmas tényezőnek, amelynek erői kimeríthetetlenek, hogy segítse a Pártot és a szovjet hatalmat a szocialista építés nehéz munkájában«. A szovjetemberek szeretik sajtójukat, irodalmukat. Már csak az a tény, hogy a Szovjetunióban olv nagymennyiség­ben jelennek meg az újságok és a köny­vek, bizonyságot tesz a szovjetnép ma­gas kultúrájáról. A szovjetrendszer évei alatt 971.000 tudományos és tech­nikai könyvet, tankönyvet adtak ki. A művészi és irodalmi alkotások össz­példányszáma 15.5 milliárdot tesz ki. A marxizmus-leninizmus klasszikusai­nak művei 836 millió kötetben jelentek meg Egyedül a háború utáni évek alatt a szépirodalom művészi alkotásai 466 millió példányszámban jelentek meg. A könyv a széles néprétegek tulaj­donává vált városon és falun egyaránt. Az országban több mint 300.000 könyv­tár van és ezek könyveinek példány­száma több mint 600 milliót tesz ki. A könyvtár minden egves üzem és kol­hoz szükségletévé vált. így pl. a gorkiji Molotov autóüzemben a könyvtárnak közvetlenül az egves műhelyekben 8 fiókkönyvtára van és 20 mozgókönyv­tára A legutolsó 15 év folyamán ez a könyvtár olvasóinak több mint 5 millió könyvet kölcsönzött ki. Hasonló nép­szerűségnek örvendenek a könvvek vi­déken is Igv az omszki kerületben az összes kolhozokban könyvtárakat ren deztek be. Több mint 400000 könyv van ezekben a könyvtárakban az olva­dók rendelkezésére Állandó olvasóká­deriiket több mint 800 000 ember képe­zi. Igen =ok kolhoztagnak és munkás­nak saját könvvtára van. Mindezek a 'c'nvek jellegzetes jelenségei a gvő­ze'mes szocializmus országának, an­nak az országnak ahol a virágzás alapiát a szovjet hazafiak millióinak alkotó, békés munkája képezi. A szovjet napilapok, folyóiratok és könvvek nemcsak a Szovjetunióban ör­vendenek nagv népszerűségnek, hanem külföldön is. A népi demokráciák orszá­gaiban a szovjetszerzők ezer és ezer művét adják ki Főként igen nagv ér­deklődést tanúsítanak a haladó embe­riség nagv vezérei, Lenin és Sztálin művei iránt Bulgáriában neldául a há­ború utáni időszakban 1836 könvv je­lent meg szovjetszerzöktől, összesen 15 millió példányszámban. A nép közt Tifliszben J V Sztálin vezeté­sével ötven évvel ezelőtt folyt le a májusi munkástünletés. A XIX. század vége és a XX. század eleje a Kaukázusontúlon éppen úgy, mint egesz Oroszországban, a forradalmi mozgalom növekedése je­gyében folyt ie. Az ipari válság, amely Európában kitört, Oroszországra is k'.terjedt. Üzemeket és gyárakat zártak be, ezer és ezer munkás lett mun­kanélkülivé és azoknak a munkásoknak bérét, akik az üzemekben maradtak, jelentésen csökkentették. Az ipari válság, a munkanélküliség nem vetettek gátat és nem gyengítet­ték a munkásmozgalmat. 1901 május 5-én Tifliszben (Tbiliszi­ben), a város közepén, a Katonai piac­téren folyt le az a tüntetés, amelyben kb. 2000 munkás vett részt az üze­mekből és gyárakból. Ezt a tüntetést gondosan előkészítetie a tifliszi köz­ponti szociáldemokrata csoport J. V. Sztálin közvetlen vezetése alatt. Az ő kezdeményezése alapján adta ki a felhí­vásokat, amelyek szolidaritásra hívták fel a tifliszi munkásokat az orosz pro­letáriá'tussal és harcra a cári önkény­uralom eľ.en J. V. Sztálin kidolgozta a tüntetés részletes tervét. A cári ügynökök tudomást szereitek a/, előkészített tüntetésről és a rendőrség szorgalmasan kereste a harc főszervezőjét, — Sztálint. 1901 április 4-én razziát tartottak a fizikális megfigyelőintézetben, ahol J. V. Sztá­lin dolgozott A razzia és a rendőrség elfogató parancsa arrra • kényszerítet­ték Sztálint, hogy illegalitásba vonul­jon. A rendőrség néhány nappal a tünte­tés előtt tömeges razziákat tartott és letartóztatásokat eszközölt. A központi szociáldemokrata csoport számos aktív tagját bebörtönözték és a börtönök megteltek letartóztatott munkásokkal. A tifliszi hivatalok egy héttel a tün­tetés előtt katonai egységeket helyez­tek el az üzemek és a vasúti műhe­lyek mellett. A tifliszi munkásosztály azonban J. V. Sztálin vezetésével nem hátrált meg egy lépést sem. Csak a tüntetés napját május elsejéről áttet­ték május 5-re. Május 5-én annakellenére, hogy ki volt hirdetve a statárium és az utcá­kon fegyveres kozákok őrködtek, a munkások összejöttek a kijelölt helyen. A tüntetők első sorában J. V. Sztálin haladt A tüntetők politikai követelményeket tűztek ki, követelték a demokratikus szabadságjogokat, a nyolcórás munka­napot. Vörös zászlót vittek és egyik jelszavuk volt: „Le a cári önkény­uralommal!" A rendőrség, a csendőrség és a ko­zák katona; egységek támadást intéz­tek a fegyvertelen munkások ellen. Kiütött a harc, amelynek folyamán 14 munkás megsebesült és 50-et letartóz­tattak. A tifliszi munkások első utcai poli­tikai tüntetését az' önkényuralom fegy­veres ereje nyomta el, azonban ennek a tüntetésnek óriási forradalmi hatása volt az egész Kaukázusban. A lenini Iszkra magŕsra értékelte a tifliszi tün­tetést. „Az az esemény, amely április 22-én (a régi naptár szerint), vasárnap játszódott le Tifliszben, — írta az Iszkra —, történelmi jelentőségű az egész Kaukázusra. Attól a naptól kezdve indul meg a nyílt ( forradalmi mozgalom a Kaukázusban." A tömeges munkástüntetések 1901­es évi eredményeiről J. V. Sztálin eze. ket mondotta. Habár az utcai tüntetések nem hoz­nak közvetlen eredményeket, habár a tüntetők ereje ma még igen gyenge ahhoz, hogy ezzel az erővel arra kény­szerítsék a hatalmat, hogy azonnal VSfíi Jjjgjjj-­országi forradalmi munkásmozgalom hajnalán szervezett meg. Ež alatt íz ötven év alatt ai emberiség történelmében ór ási események játszódtak le A forradalom nagy géniuszai — Lenin és Sztálin újtípusú pártot teremtet­tek meg, a bolsevikek legforradalmibb és legbölcsebb pártját, amely az egész világ kommunista pártjainak példa­képévé vált Lenin és Sztálin eszméi a szocializmusnak a munkásmozgalom­mal való egyesítéséről, a munkásmoz­galom számara megalkotott forradaimi elmélet nagy feladatáról, teljes mérték­ben megnyilvánultak a Bolsevik Párt tevékenységében, amely a marxizmus és leninizmus nagy eszméivel van fel­mm i Májusi munkástüntetés a tifliszi Katona-téren. Ezt a tüntetést Sztálin szer­vezte és vezette. A lenini »Iszkra« ennek az eseménynek történelmi jelentő­séget tulajdonított. Hatása valóban k'.terjedt az egész Kaukázusra, az egész későbbi ottani munkásmozgalomra. engedményeket tegyen a nép követel­ményeinek megfelelően, azokért, akik ma az utcai tüntetés áldozatai lettek, bosszút fognak állni. A küzdelemben elesett minden egyes harcost, vagy pedgi azt, akit kiragadtak a mi tábo­runkból, 100 új harcos követi meg. ürült helyén. Még nem egyszer szen­vedünk el vereséget az utcán, nem egyszer kerül ki az utcai harcokból győztesen a kormány. Ez azonban csak pyrrhusi győzelem Jesz. Még egy­néhány helyen győzelem, és a vereség teljesen elkerülhetetlen. A mai győ­zelmekkel a vereséget készítik elő. A kormány éppen úgy mint mi, meg van győződve arról, hogy az utcai agitá­ció számára a halálos ítélet, hogy elég. séges még két-három esztendő és fel­merül előtte a népi forradalom képe. A tifliszi májusi tüntetés jelentős lépés volt előre, a szocializmusnak a munkásmozgalommal való egyesítésé­ben, a proletariátus foradalmi pártjá­nak megszervezésében. Egy fél évszazad választ el bennün­ket a tifliszi munkások harci tünteté­sétől, amelyet J. V. Sztálin az orosz­fegyverezve A Bolsevik Párt, amely e győzelmes eszmék fényével világítja be a győzelemhez vezető útat, az orosz proletár iátust győzelemre vitte az ön­kényuralom es a kapitalizmus felett és megteremtette a világ első szocia­lista államát. A marxizmus-leninizmus eszméi, amelyek az egész világ dolgozóinak széles tömegeit hatották át, ma ha­talmas erővé változtak. Zászlójuk alatt fejlődik az összes országokban a mun­kásmozgalom, a gyarmati nemzetek nemzetfelszabadító harca,- a népi demo­krácia országaiban a szocializmus építése. V. I. Lenin és J. V. Sztálin áldoza­tos harcának, amelyet a proletáriátus pártja megteremtéséért, a szocializ­musnak a munkásosztállyal való egye­sítésért, a munkásosztály győzelméért folytattak, az összes országok kom­munistáit arra ösztönzik, hogy harcol­janak kommunista pártjaik megszilár­dításáért, a békéért és a demokráciá­ért, a Leninizmus eszméinek győzel­méért. igen elterjedtek a szovjet orosznyelvü újságok, folyóiratok és könyvek. Ez jel­legzetes a népi demokráciák más or­szágaira is, ahol a sajtó és a könyvei; éppen úgy, mint a Szovjetunióban a népet szolgálják és kifejezésre juttat­ják a dolgozó tömegek közvéleményét. A bolsevik sajtó megnyerte a sza­badságszerető nemzetek forró szerete­tét, mert következetesen és kitartóan harcolt a békéért, igazat ír annak az országnak hatalmas kommunista re­formjairól. amely országban a hatalom a munkásság és a parasztság kezében van, mert közli a Szovjetunióban folyó gigantikus békés gazdasági és kul­turális építkezés tapasztalatait, lelep­lezi az amerikai háborús uszítóknak és azok lakájainak cselszövéseit, esz­meileg feifegyverzi a munkásosztályt és az összes országok dolgozó tömegeit a békéért és' szocializmusért folyó harcban. A szovjetsajtó hangja a nép hangja, a.nelv az alkotó, békés munkának szen­teli magát, azé a népé, amely követke­zetesen megvalósítja a sztálini béke­külpolitikát, az összes neraeietek közti barátság és együttműködés politikáját. A szovjetsajtó cikkeket és beszédeket közöl, amelyek az összes nemzeteket a nemes béketiarcra hívják fel. A szov­jetsajtó az összes országok miíTió és millió emberének tulajdonává tette a béke zászlóvivőjének, a nagy Sztálin­nak szavait: »A békét megvédjük és megszilárdítjuk, ha a nép saját kezébe veszi a béke megvédésének ügyét és mindvégig védelmezni fogja.« A világ nemzetei hallják Sztálin felhívását és a béke ügyét saját ke­zükbe vészig!

Next

/
Thumbnails
Contents