Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-05 / 105. szám, szombat

1951 május 5 A győzelmes szocializmus országának sajtója Irta: N. SZAMARSZKIJ. U J SZ

Ö Mind°n évben, május 5-én ünnepli a szovjétnep a bolseviki sajtó napiát. Születésétől kezdve a további történelmi korszakok folyamán is a bolsevik sajtó mindig a munkásosztály, az összes dolgozók szerve volt. Az idén a szovjetsajtó ünnepét az összes országok dolgozóinak állandóan növekedő, döntő békeharcának ideiében ünnepli a világháború gyuitogatói — az amerikai, angol imperialisták ellen, amikor a szovjetnép sikeresen harcol a kommunizmus megvalósításáért és a népi demokratikus országok dolgozói a szocialista felépítés megszilárdításáért és további kifejlesztéséért harcolnak. A bolsevik sajtó hagyományos ünnepét azon a napon ünnepli, amikor a Pravda első száma megielent, A bolsevik lap kiadása 1912-ben óriási jelentőséggel bírt az orosz munkásmozgalom számára. A pétervári munkásokhoz szólva a nagy Lenin,* 1912 júliusában azt írta, hogy a munkások napilapjuk megindításával nagy történelmi cselekedetet hajtottak végre. A Pravda megjelenése — mondotta Lenin — az orosz munkások öntudatosságának, energiájának és szoros összefogásának kiváló bizonyítéka. A Pravda a forradalmi felvirágzás korszakában született meg, amely a forradalom 1905. évi veresége után következett be, A Pravda kiadása a munkásosztály széles tömegeinek megnyerését jelentette a bolsevik párt számára. A Pravda 1912-ben — mondja J. V. Sztálin, — a bolsevizmus 1917-iki győzelmének alapjainak megvetése. A forradalomelőtti korszakban a Pravda összetömörítette a bolsevikok sorait, zászlóik alatt egyesitette'a városok és falvak proletariátusát és dolgozó tömegeit és eszmeileg és szervezetileg előkészítette a népet a nagybirtokos-kapitalistarendszer megdöntéséte. A munkásmozgalmat egy határozott cél, a forradalom előkészítése felé irányította. A Pravda kérlelhetetlenül harcolt a bolsevizmus minden ellensége ellen, a munkáosztálv érdekelnek minden árulója ellen. Következetesen védelmezte a marxista-leninista tutiománv tisztaságát, az újtípusú forradalmi párt, a lenini-sztálini párt eszmei kincstárát. ,,A Pravda — írta J. V. Sztálin — a pártért folytatott harc központjában állott a munkások tömegei forradalmi pártjának kiépítéséért folytatott harcban." A nagybirtokosok és kapitalisták kormánya -lurván lépett fel a munkássajtó ellen. Igv a forradalom előtt a Pravdának 635 száma jelent meg és 190 szí m ellen megtorlásokat alkalmaztak: a lap elkobzását, büntetéseket, a szerkesztők letartóztatását és végül a lap eltiltását. Az üldözések ellenére a Pravda széles körökben elterjedt Oroszország munkásai és földművesei között és nagy tekintélynek örvendett. Valóban a munkások müve volt, akik nemcsak anyagilag járultak hozzá kiadásához, hanem a lap állandó munkatársai is voltak. Csupán egy év alatt a Pravda több mint 11.000 munkás cikkét közölte, amelyek a kapitalista rendszert leleplezték s a munkásosztály és dolgozó tömegek politikai harcáról szólottak,.A munkásoknak ez a közreműködése saját lapjukban, a bolsevik párt szoros elválaszthatatlan kapcsolatának bizonyítéka a munkásosztállyal. „A sajtó — írta J. V Sztálin — a legerősebb fegyver, amelynek segítségével a Párt minden nap és minden órában beszél a munkásosztállyal saját nyelvén." A Nagy Októberi Szocialista Forradalom megvalósításának előkészítő időszakában, a polgárháború éveiben és az idegen intervenció éveiben éppúgy, mint a szovjet népnek a német fasiszta betörők ellen folytatott harcának éveiben a ,,Pravda" lelkesítette éá szervezte a dolgozókat az elleség megsemmisítésére, a szovjet embereket hősiességre, becsületességre és áldozatkészségre nevelte. A bolsevik sajtó, élén a „Pravdával", a szocialista építés minden időszaka alatt mindig hü segítőtársa volt • és segítőtársa maradt a Kommunista Pártnak, a szovjetnép legnagyobb szervezőjének. Következetesen és kitartóali harcolt az ország iparosításáért, a mezőgazdaság kollektivizálásáért, a sztálini nagyszerű ötéves tervek teljesítéséért A sajtó ma a szovjefembereket a kommunizmus nagy építkezéseinek megvalósítására mozgósítja, a Volgán és a Dnyeperen épülő óriás vízierőművek megvalósítására, a Turkmén főcsatorna, a Dél-Ukrán, Észak-Krim-i és Volga-Don-i csatornák kiépítésére. A szovjetsajtó egész nrgvságában tükrözi a szovjet dolgozók ama törekvését, amely a békés alkotó munkára irányul a haza további felvirágoztatásának legyében, az egész lakosság életszínvonala további emelésének legyében. A bolsevik sajtó teljesíti nemes feladatát — a haza iránti határtalan sze_ retet szellemében és a szovjetnép mini den győzelmének inspirátora és szervezője iránti szeretetben — a Lenin és Sztálin pártja iránti szeretetben, a nemzetközi együttműködés és barátság szellemében, a kommunizmus ellenségei iránti gyűlöletben és meg nem alkuvásban. Népszerűsíti a tudományos kommunizmus nagy eszméit terjeszti a kommunsta társadalom millió és millió építőinek tapasztalatait. „Az újság — írta Lenin — nemcak kollektív propagátor és. kollektív agitátor, hanem kollektív szervező is." A szovjetsa jtó jellemzője, hogy népi és kizárólag a dolgozók érdekeit fejezi ki. A Szovjetunió nemzeteinek nyelvén 7.700 lap és 1.400 folyóirat jelenik meg. Ezeket a szovjetek bocsátják ki: a dolgozó nép képvselői, a Kommunista Párt szervezetei, a nők, az ifjúság szervezetei, a szakszervezetek, szövetkezetek, sportklubok, tudományos servezetek és a dolgozók egyéb szervezetei. A Szovjetunióban megjelenő lapok példányszáma meghaladja a 36.5 milliót. A kapitalista országok sajtójától eltérően a Szovjetunióban igazi sajtószabadság van a dolgozók számára. Ezt azzal biztosítják, hogy az állam politikai hatalma és anvagi gazdagsága a nép kezében van. Éppen ezért a szovjetsajtó, az újtípusú sajtó éppen úgy, mint a népi demokráciák országainak sajtója is, amelynek ugyanolyan szociális a jellege és ugyanúgy tolmácsalja nemzeteinek akaratát, harcolhat a békéért, leleplezheti határozottan az amerikai imperialisták állati arculatát, akik arról álmodnak, hogv tűzzel-vassal megszerzik a világuralmat maguknak és más országok nemzeteit a tőke rab szolgáivá teszik. A Szovjetunióban a sajtó az az eszköz, amely a dolgozók milliós tömegeit bekapcsolja az ország aktív politikai életébe, az állam igazgatásába. A Szovjetunióban ma több mint 3.5 millió levelezője van a lapoknak — munkások, földművesek, az értelmiség képviselői rendszeresen írnak a sajtószervekbe és a dolgozók milliói és tízmilliói a fali újságokba. J. V. Sztálin szavai szerint ezek a »proletár közvélemény parancsnokai, akik igyekeznek irányt adni ama hatalmas tényezőnek, amelynek erői kimeríthetetlenek, hogy segítse a Pártot és a szovjet hatalmat a szocialista építés nehéz munkájában«. A szovjetemberek szeretik sajtójukat, irodalmukat. Már csak az a tény, hogy a Szovjetunióban olv nagymennyiségben jelennek meg az újságok és a könyvek, bizonyságot tesz a szovjetnép magas kultúrájáról. A szovjetrendszer évei alatt 971.000 tudományos és technikai könyvet, tankönyvet adtak ki. A művészi és irodalmi alkotások összpéldányszáma 15.5 milliárdot tesz ki. A marxizmus-leninizmus klasszikusainak művei 836 millió kötetben jelentek meg Egyedül a háború utáni évek alatt a szépirodalom művészi alkotásai 466 millió példányszámban jelentek meg. A könyv a széles néprétegek tulajdonává vált városon és falun egyaránt. Az országban több mint 300.000 könyvtár van és ezek könyveinek példányszáma több mint 600 milliót tesz ki. A könyvtár minden egves üzem és kolhoz szükségletévé vált. így pl. a gorkiji Molotov autóüzemben a könyvtárnak közvetlenül az egves műhelyekben 8 fiókkönyvtára van és 20 mozgókönyvtára A legutolsó 15 év folyamán ez a könyvtár olvasóinak több mint 5 millió könyvet kölcsönzött ki. Hasonló népszerűségnek örvendenek a könvvek vidéken is Igv az omszki kerületben az összes kolhozokban könyvtárakat ren deztek be. Több mint 400000 könyv van ezekben a könyvtárakban az olvadók rendelkezésére Állandó olvasókáderiiket több mint 800 000 ember képezi. Igen =ok kolhoztagnak és munkásnak saját könvvtára van. Mindezek a 'c'nvek jellegzetes jelenségei a gvőze'mes szocializmus országának, annak az országnak ahol a virágzás alapiát a szovjet hazafiak millióinak alkotó, békés munkája képezi. A szovjet napilapok, folyóiratok és könvvek nemcsak a Szovjetunióban örvendenek nagv népszerűségnek, hanem külföldön is. A népi demokráciák országaiban a szovjetszerzők ezer és ezer művét adják ki Főként igen nagv érdeklődést tanúsítanak a haladó emberiség nagv vezérei, Lenin és Sztálin művei iránt Bulgáriában neldául a háború utáni időszakban 1836 könvv jelent meg szovjetszerzöktől, összesen 15 millió példányszámban. A nép közt Tifliszben J V Sztálin vezetésével ötven évvel ezelőtt folyt le a májusi munkástünletés. A XIX. század vége és a XX. század eleje a Kaukázusontúlon éppen úgy, mint egesz Oroszországban, a forradalmi mozgalom növekedése jegyében folyt ie. Az ipari válság, amely Európában kitört, Oroszországra is k'.terjedt. Üzemeket és gyárakat zártak be, ezer és ezer munkás lett munkanélkülivé és azoknak a munkásoknak bérét, akik az üzemekben maradtak, jelentésen csökkentették. Az ipari válság, a munkanélküliség nem vetettek gátat és nem gyengítették a munkásmozgalmat. 1901 május 5-én Tifliszben (Tbilisziben), a város közepén, a Katonai piactéren folyt le az a tüntetés, amelyben kb. 2000 munkás vett részt az üzemekből és gyárakból. Ezt a tüntetést gondosan előkészítetie a tifliszi központi szociáldemokrata csoport J. V. Sztálin közvetlen vezetése alatt. Az ő kezdeményezése alapján adta ki a felhívásokat, amelyek szolidaritásra hívták fel a tifliszi munkásokat az orosz proletáriá'tussal és harcra a cári önkényuralom eľ.en J. V. Sztálin kidolgozta a tüntetés részletes tervét. A cári ügynökök tudomást szereitek a/, előkészített tüntetésről és a rendőrség szorgalmasan kereste a harc főszervezőjét, — Sztálint. 1901 április 4-én razziát tartottak a fizikális megfigyelőintézetben, ahol J. V. Sztálin dolgozott A razzia és a rendőrség elfogató parancsa arrra • kényszerítették Sztálint, hogy illegalitásba vonuljon. A rendőrség néhány nappal a tüntetés előtt tömeges razziákat tartott és letartóztatásokat eszközölt. A központi szociáldemokrata csoport számos aktív tagját bebörtönözték és a börtönök megteltek letartóztatott munkásokkal. A tifliszi hivatalok egy héttel a tüntetés előtt katonai egységeket helyeztek el az üzemek és a vasúti műhelyek mellett. A tifliszi munkásosztály azonban J. V. Sztálin vezetésével nem hátrált meg egy lépést sem. Csak a tüntetés napját május elsejéről áttették május 5-re. Május 5-én annakellenére, hogy ki volt hirdetve a statárium és az utcákon fegyveres kozákok őrködtek, a munkások összejöttek a kijelölt helyen. A tüntetők első sorában J. V. Sztálin haladt A tüntetők politikai követelményeket tűztek ki, követelték a demokratikus szabadságjogokat, a nyolcórás munkanapot. Vörös zászlót vittek és egyik jelszavuk volt: „Le a cári önkényuralommal!" A rendőrség, a csendőrség és a kozák katona; egységek támadást intéztek a fegyvertelen munkások ellen. Kiütött a harc, amelynek folyamán 14 munkás megsebesült és 50-et letartóztattak. A tifliszi munkások első utcai politikai tüntetését az' önkényuralom fegyveres ereje nyomta el, azonban ennek a tüntetésnek óriási forradalmi hatása volt az egész Kaukázusban. A lenini Iszkra magŕsra értékelte a tifliszi tüntetést. „Az az esemény, amely április 22-én (a régi naptár szerint), vasárnap játszódott le Tifliszben, — írta az Iszkra —, történelmi jelentőségű az egész Kaukázusra. Attól a naptól kezdve indul meg a nyílt ( forradalmi mozgalom a Kaukázusban." A tömeges munkástüntetések 1901es évi eredményeiről J. V. Sztálin eze. ket mondotta. Habár az utcai tüntetések nem hoznak közvetlen eredményeket, habár a tüntetők ereje ma még igen gyenge ahhoz, hogy ezzel az erővel arra kényszerítsék a hatalmat, hogy azonnal VSfíi Jjjgjjj-országi forradalmi munkásmozgalom hajnalán szervezett meg. Ež alatt íz ötven év alatt ai emberiség történelmében ór ási események játszódtak le A forradalom nagy géniuszai — Lenin és Sztálin újtípusú pártot teremtettek meg, a bolsevikek legforradalmibb és legbölcsebb pártját, amely az egész világ kommunista pártjainak példaképévé vált Lenin és Sztálin eszméi a szocializmusnak a munkásmozgalommal való egyesítéséről, a munkásmozgalom számara megalkotott forradaimi elmélet nagy feladatáról, teljes mértékben megnyilvánultak a Bolsevik Párt tevékenységében, amely a marxizmus és leninizmus nagy eszméivel van felmm i Májusi munkástüntetés a tifliszi Katona-téren. Ezt a tüntetést Sztálin szervezte és vezette. A lenini »Iszkra« ennek az eseménynek történelmi jelentőséget tulajdonított. Hatása valóban k'.terjedt az egész Kaukázusra, az egész későbbi ottani munkásmozgalomra. engedményeket tegyen a nép követelményeinek megfelelően, azokért, akik ma az utcai tüntetés áldozatai lettek, bosszút fognak állni. A küzdelemben elesett minden egyes harcost, vagy pedgi azt, akit kiragadtak a mi táborunkból, 100 új harcos követi meg. ürült helyén. Még nem egyszer szenvedünk el vereséget az utcán, nem egyszer kerül ki az utcai harcokból győztesen a kormány. Ez azonban csak pyrrhusi győzelem Jesz. Még egynéhány helyen győzelem, és a vereség teljesen elkerülhetetlen. A mai győzelmekkel a vereséget készítik elő. A kormány éppen úgy mint mi, meg van győződve arról, hogy az utcai agitáció számára a halálos ítélet, hogy elég. séges még két-három esztendő és felmerül előtte a népi forradalom képe. A tifliszi májusi tüntetés jelentős lépés volt előre, a szocializmusnak a munkásmozgalommal való egyesítésében, a proletariátus foradalmi pártjának megszervezésében. Egy fél évszazad választ el bennünket a tifliszi munkások harci tüntetésétől, amelyet J. V. Sztálin az oroszfegyverezve A Bolsevik Párt, amely e győzelmes eszmék fényével világítja be a győzelemhez vezető útat, az orosz proletár iátust győzelemre vitte az önkényuralom es a kapitalizmus felett és megteremtette a világ első szocialista államát. A marxizmus-leninizmus eszméi, amelyek az egész világ dolgozóinak széles tömegeit hatották át, ma hatalmas erővé változtak. Zászlójuk alatt fejlődik az összes országokban a munkásmozgalom, a gyarmati nemzetek nemzetfelszabadító harca,- a népi demokrácia országaiban a szocializmus építése. V. I. Lenin és J. V. Sztálin áldozatos harcának, amelyet a proletáriátus pártja megteremtéséért, a szocializmusnak a munkásosztállyal való egyesítésért, a munkásosztály győzelméért folytattak, az összes országok kommunistáit arra ösztönzik, hogy harcoljanak kommunista pártjaik megszilárdításáért, a békéért és a demokráciáért, a Leninizmus eszméinek győzelméért. igen elterjedtek a szovjet orosznyelvü újságok, folyóiratok és könyvek. Ez jellegzetes a népi demokráciák más országaira is, ahol a sajtó és a könyvei; éppen úgy, mint a Szovjetunióban a népet szolgálják és kifejezésre juttatják a dolgozó tömegek közvéleményét. A bolsevik sajtó megnyerte a szabadságszerető nemzetek forró szeretetét, mert következetesen és kitartóan harcolt a békéért, igazat ír annak az országnak hatalmas kommunista reformjairól. amely országban a hatalom a munkásság és a parasztság kezében van, mert közli a Szovjetunióban folyó gigantikus békés gazdasági és kulturális építkezés tapasztalatait, leleplezi az amerikai háborús uszítóknak és azok lakájainak cselszövéseit, eszmeileg feifegyverzi a munkásosztályt és az összes országok dolgozó tömegeit a békéért és' szocializmusért folyó harcban. A szovjetsajtó hangja a nép hangja, a.nelv az alkotó, békés munkának szenteli magát, azé a népé, amely következetesen megvalósítja a sztálini békekülpolitikát, az összes neraeietek közti barátság és együttműködés politikáját. A szovjetsajtó cikkeket és beszédeket közöl, amelyek az összes nemzeteket a nemes béketiarcra hívják fel. A szovjetsajtó az összes országok miíTió és millió emberének tulajdonává tette a béke zászlóvivőjének, a nagy Sztálinnak szavait: »A békét megvédjük és megszilárdítjuk, ha a nép saját kezébe veszi a béke megvédésének ügyét és mindvégig védelmezni fogja.« A világ nemzetei hallják Sztálin felhívását és a béke ügyét saját kezükbe vészig!