Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-04 / 104. szám, péntek

6 UJSZÖ 1951 május 4 Az 1951. evi „Gyozeimi futás" IVol. inajus 5-e nagy nap lesz: a •Győzelmi íutas« napja. Köztársaságunk nemzeteinek életeűen és törtenelmeDen csak nagyon keves oly kiemelkedően ünnepi es megrázó jelenet van, mint amelyek 194ö május első leleoen lejátszódtak. Megjött a szabadság, a drága, iorrón vart és vegre kiküzdött szauadság. A második világháború örökre veget ért és az új élet sugarai egyre világosabban és színesebben ragyogtak. A szovjetkatona, ez a kemény, elszánt harcos, aki öntudatos elhatározással harcolt, a háború undok testéből mindnagyobb darabokat vágott le és elvette létjogosultságát. Nem lehetett feltartóztatni az ötágú vörös csillaggal díszített tankokat, borzalmasnak látszott az ágyúdörgés, amely egyeseknek végleges pusztulást jelentett, másoknak pedig az öröm és szabadság üzenetét hozta. A fasizmus végsőt vonaglott. A már régóta beteg, rothadt szívnek verése lassúbodott, elveszett a győztes seregek támadásának hevességében, nem egyenletesen, hanem pánikszerű gyorsasággal, a közeli halál elöl akarva futni. Es ki állt ezeknek a hadseregeknek élén, ki diktálta Hitler és enurópai csatlósai leveretésének tempóját? Szovjet szocialista emberek, a világ első szociális hadserege tette ezt, újfajta anyagi és erkölcsi erő, amiket a világ még nem látott és nem ismert; a marx-lenini gyako-iat óriási súlya volt ez, Sztálin a> Ikatonasága. Vájjon támadó és mágií ižékés élüknek lehetett-e egyenlő érk -i ellenfele? Vájjon ellenállhatott-e »Jk szemben a legmegvetendőbb • májú burzsoá állami rend — a fa1 zmus? Vájjon a koncentrációs tábo..ok helyettesíthették-e a népek vágyát az osztálynélküli tárasadalom után, vájjon a rémuralom és a tömegsírok eltaposhatták-e a demokrácia és a szociális igazság gondolatát, vájjon az ember fölötti ember ködös elmélete és a »Lebensraum«-ra törekvő népek legyőzhették-e a nemzetek hősiességét, vájjon az eszmei és erkölcsi sötétség állandóan eltakarhatta-e a haladást, vájjon megállíthatta-e valaki a történet kerekét és vájjon az imperialista Németország és egész támadó szervezete legyőzhették-e a már 24 év óta épülő és folyton erősbödő szocialista Szovjetuniót és széttéphette-e valaki a világ munkásosztályának szolidaritását. Ezekre a kérdésekre két jelképes jelenet megadja a választ: A prágai virágzó parkokban 1945 májusában sétálnak a szovjetkatonák, akiket lelkesen üdvözöl Prága forradalmi népe. Ugyanakkor Berlin híres útján az »Unter den Lindenen« nem virágoztak a hársfák, mert nem voltak. Csak elszenesedett törzseik álltak a levert és megsemmisített városban. Első pillanatban a reménytelenség képe volt ez De mégsem az volt. Jobb, boldogabb jövőről beszélt a sarlós és kalapácsos vörös zászló, mely a birodalmi gyűlés ormán lengett, a proletár nemzetköziség zászlója, mely egészséges, életet adó vérkeringést jelent minden nemzetben. 1951 május 5-e nagy nap lesz. mert e napon Csehszlovákia népe és ifjúsaga megünnepli ezen igazság győzelmét és ennek a győzelemnek kivívóját, a Szovjetuniót, megünnepli a második világháború győzelmes befejezését, a prágai forradalmat, megünnepli felszabadulását, azzal, hogy a »Győzelmi futást« tartja meg. Sportolóink és testnevelési dolgozóinkat örömmel tölti el az a tény, hogy a »Békemenet« rendkívüli sikere után ismét egy nagyszabású rendezés főszervezői leszünk, melynek testnevelési értékén kívül hatalmas eszmei célja is lesz. Már az a tény, hogy a sGyőzelmi futás« sikere iránt fel tudtuk kelteni a Nemzeti Front összes alakulatainak érdeklődését, mutatja, hogy a Nemzeti Fronttal való együttműködés a közélet testnevelési szakaszán is egyre reálisabb alap lesz. A »Gyözelmi futás« a csehszlovákiai polgárok tömegeinek ügye leszes eppen ezért a legkiválóbb módon fog megnyilvánulni. Hogyan is lehetne másképpen, hiszen oly gyönyörűen kifejezi a csehek és szlovákok vágyát az után, hogy végleg lezáródjék a világháborúk fejezete, hogy minden ország népe és minden nemzet a békés építés és közös munka útjára lépjen. Mt

MIIII

MHMMMIMMMMMM

WWWWWW L'J SZO. a csehszlovákiai magyar dolgozók napilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8 sz Telefon' szerkesztőség 262-77 és 347-16. kiadóhivatal 262-77 Főés felelősszerkesztő L ő r i n c z Gyula. Feladó és irányító postahivatal: Bratislava II Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava Kéziratokat nem adunk vissza Előfizetés I évre 540.—, '/a évre 270.—, '/< évre 135—, 1 hónapra 45— Kčs. Á hetilap (csütörtöki szám) előfizetése I évre 150—. '/

2 évre 75.—, i/

4 évre 40 - Kčs \ KEPESKÖNYV előfizetése egv évre NT.PNAPTAR-ral együtt 100 Kčs. Érdekes küzdelem után Veselý (ČSR) nyerte a Prága-Varsó Béke-verseny harmadik útszakaszát A csapatversenyben Csehszlovákia vezet — második Magyarország A harmadik, legnehezebb útszakaszra tegnap startoltak a Prága—Varsó közötti nemzetköz, kerékpáros Békeverseny résztvevői. A České Budejovice—

Brno közötti szakasz, hegyes, 222 km hosszú terepen folyt le. A résztvevő versenyzők a nehéz terep ellenére nagy harcot vívtak az első helyért. Jihlava előtt Ružička, csehszlovák versenyző tört az élre. Körülbelül 150 méteres előnyre is tett szert, de azt nem tudta megtartani. Jihlava után Veselý előre tört és Ružičkával egész Brnoig nagy harcot vívtak az elsőségért. A két csehszlovák versenyző a többi kerékpárostól leszakadva egész Brnóig vezetett. A Zbrojovka-stadionban, ahol a kerékpárosversenyre több mint 12.000 néző gyűlt egybe, érdekes, nagy küzdelem után néhány centiméter különbséggel Veselý érkezett be elsőnek a célba. Harmadik a magyar Kls-Dala lett. A magyar kerékpározók ezen a nehéz útszakaszon sikeresen szerepeltek, — noha egy versenyzőjük feladta a versenyt. Sere a nyolcadik helyet érte el. A harmadik útszakaszra 69 verseny, zö indult, mivel a francia Colliet a második útszakaszon feladta a küzdelmet. A harmadik útszakasz folyamán Hansen (dán), Gorri (olasz) és Bartusek (magyar) adták fel a versenyt. A harmadik útszakasz eredményei: 1. Veselý (ČSR) 6:40:30 mp, 2. Ružička (CSR) 6:41:30 mp, 3. Kis Dala (Magyarország) 6:41:35 mp, 4. Olsen (Dánia), 5. Hadasik (Lengyelország), 6. Gordon (Trieszt), 7. Ferri (Olasz, ország), 8. Sere (Magyarország), 9. Meister (Demokratikus Németország), 10. Sandru (Románia). A harmadik útszakasz után a csapatversenyben az első helyen Csehszlovákia áll, 2. Magyarország, 3. Olaszország, 4. Demokratikus Németország, 5. Románia, 6. Lengyelország, 7. Franciaország, 8. Bulgária, 9. Trieszt, 10. Franciaországi lengyelek, 11. Dánia, 12. Finnország. Az összetett egyéni versenyben az első helyen Olsen (Dánia) áll 16:25:06 másodperces idővel. 2. Hadasi (Lengyelország). 3. Kis-Dala (Magyarország), 4. Sere (Magyarország). 5. Meister (Demokratikus Németország). Sporthíradó 0 Ma kezdődik a kosárlabda Európabajnokság. Ma, május 3-án Párizsban k -"dik el az idei kosárlabda Európabajnokságot, melyre 18 nemzet adta be nevezését. A párizsi bajnokságon a Szovjetunió, Csehszlovákia és Bulgária is résztvesznek. Az Európa bajnokságot négy csoportban bonyolítják le. Az első csoport élén Franciaország, a másodikon Szovjetunió, a harmadikon Görögország (Egyiptom lemondása után) és a negyedik csoport élén Csehszlovákia áll. • CDKA—Sparták 0:1 (0:0). Tegnap a moszkvai Dynamo stadionban több mint 80.000 néző előtt játszották a I mérkőzést, amit a Sparták csapata megérdemelten nyert meg a tavalyi bajnok ellen. A győztes- gól az utolsó percben esett. • Chemie Lipcse—OKD Ostrava 2:0 (1:0). Tegnap Lipcsében kb. 60.000 néző előtt játszotta első barátságos mérkőzését az OKD Ostrava a Demokratikus Németországban. A találkozót szép játék után a honi.csapat megérdemelten nyerte meg. • Kovostroj Dečín—VP Drezda 3:E (1:2). A Demokratikus Németország-i labdarúgó _ csapata második csehszloákiai mérkőzését szép játék után megérdemelten nyerte meg. (BiuLapje&lL ipar-tboíL A magyar sport szocialista fejlesztésének terve Nagyjelentőségű felhívással fordult 1 a Budapesti TSB az ország valamennyi ' megyei Testnevelési és Sportbizottsá- j gához, amelyben versenyre hívja őket ! a sportfejlesztési terv minél sikeresebb I végrehajtása érdekében. A sportfej- j lesztési terv a magyar sport alapja, fejlődése egész menetének meghatározója. A terv az, amelynek alapján — politikai, gazdasági és kulturális életünk minden területén — győzelmesen haladunk előre a szocializmus építésének útján. A sportfejlesztési terv: a magyar sport szocialista fejlesztésenek terve. Amikor az Országos Testnevelési és Sportbizottság kidolgozta a magyar sport évi fejlesztési tervét, a magyar sport eddigi nagy eredményei és a fennálló hiányosságok alapján indult el. A magyar sport eredményei kétségtelenül nagyok. A Párt és a kormány támogatása nyomán, felhasználva a szovjet tapasztalatokat, soha nem látott fejlődésnek indult a magyar sport. Megszaporodtak a sportegyesületek, a sportolók száma több mint a kétszeresére emelkedett, s a "minőségi teljesítmények a legtöbb sportágban meszsze maguk mögött hagyták a korábbi eredményeket. Uj sportágak szülét tek, s váltak a tömegek népszerű, kedvelt sportjává, mint például a röplabda, amelyet ma már országszerte több tízezrek űznek. Labdarúgásban, asztaliteniszben, sakkozásban hatalmasan megszaporodott, egy sor sportágbar pedig megkétszereződött az igazolt versenyzők száma. A felszabadult dolgozó nép nagy lelkesedéssel fordult a sportolás felé és élt azzal a lehetőséggel, amely a sport valamennyi ágában megnyílt előtte. Legnagyobb eredményeink egyikét azok a százezrek jelentik, akik az MHK-n keresztül ismerkedtek meg a testneveléssel és sportolással, s fokozták edzettségüket, munkaképességüket. A nagy eredmények mellett azonban feltétlenül számolni kellett a hiányosságokkal is. Ezek elsősorban abban mutatkoztak meg, hogy több sportágban nem vontak még be megfelelő nagyszámú tömegeket, vagy hogy például eg^s sportágakban még nem kielégítőek a minőségi eredmények. Az ország némely területén, számos üzemében még nem vontak be kellőszámú dolgozót a sportolásba. Általában sok hiányosság mutatkozik még az MHKmunka terén is. A magyar sport általános átszervezése megkönnyíti ezeknek a hiányosságoknak a felszámolását és lehető teszi az eddig elért eredmények általánossá tételét. Ehhez azonban szükségessé vált egy, az egész ország sportját egybefogó terv kidolgozasa. A sportfejlesztési terv céljául lüzi ki mindezeknek a feladatoknak a megoldását. A sportfejlesztést terv bevezeti » tervszerűséget a sport valamennyi területén, alapot ad a tervszerű munkához valamennyi sportszervnek, < legfelsőbb sportvezetéstől kezdve a legkisebb sportkörig. A terv biztosítja a dolgozók új. nagy tömegeinek bevonását a testnevelésbe és a sportba és ugyanakkor arányosan fejleszti valamennyi sportágat, nagyobb figyelmet szentelve az eddig elhanyagolt, de nagyfontosságú sportágaknak. mint például a tornának és az atlétikának. A sportfejlesztési terv egyben megkönnyíti a sportszervezetek munkáját azáltal, hogy a kitűzött feladatok határozott céit jelentenek napi és évi munkájában; a terv állandó ellenőrzésére és önzetlenségére ad lehetőséget, pontos feladatokat tűz a sportvezetők, szervezők, oktatók, edzők elé. Az országos méretekben kidolgozott tervet felbontják megyei, városi, járási, egyesületi és sportköri tervre éá így viszik le a kitűzött és megvalósítandó feladatot a legalsó sportszervekig. A terv előírja a megalakítandó sportkörök számát és az azokba bevonandó sportolók számát. Kitűzi, hogy hány MHK-jelvényest kell előkészíteni úgy, hogy azok elérjék az I., vagy a II. fokozatot. Megszabja az egyes sportágak szakosz. tályaiba bevonandó sportolók számát és azt, hogy mennylen és milyen osztályozást érjenek el. A terv gondol a társadalmi káderekre is; előírja, hogy az év folyamán hány sportköri vezetőt, szakosztályvezetőt, játékvezetőt, versenybírót és más társadalmi sportmunkást kell kiképezni. Ezenkívül, mint egyik központi feladatot, a terv előírja, hogy az év folyamán hány sportpályát és más sportlétesítményt kell az állami terv keretébetrés társadalmi munkával azonkívül felépíteni. A terv végrehajtásának munkája nem holnapi, nem holnaputáni, hanem mai feladat Ne legyen egyetlen sportszerv, egyetlen sportkör sem, ahol ne látnának hozzá minél előbb a feladatok megvalósításához. A legközvetlenebb feladatok közé tartozik elsősorban a terv megismertetése a sportkörök vezetőivel, a szakosztályvezetőkkel, oktatókkal, edzőkkel és magukkal a sportolókkal is. Ennek a feladatnak a végrehajtása elsősorban a TSB-kre, a sportegyesületekre és a sportkörök vezetőire hárul. Megbeszéléseken, értekezleteken ismertetniök kell a terv számadatait, a kitűzött feladatokat, a végrehajtás módját, mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy a sportolókat és sportvezetőket megfelelően mozgósítliassák a cél elérésére. Ezt csak úgy tudják sikeresen megoldani, ha a tervet a sportkörökön belül is felbontják a legkisebb részletekig, az egyes szakosztályokra, egyes szakvezetőkre, s minden feladatnak kitűzik a felelőseit. Meg kell kezdeni a nagy tömegeket megmozgató minősítő versenyek és más tömegversenyek szervezését. Ki kell szélesíteni a Népstadion építkezésénél végzett társadalmi munka nyo. mán megindult országos mozgalmat és hozzá kell látni elsősorban az MHKakadáiypályák építéséhez. A sportfejlesztési terv valamennyi magyar sportoló és sportvezető terve, megvalósítása valamennyiüknek alapvető feladata SORSJEGYEK a 64. čs. osztálysorsjátékra « ax OKRESNÁ SPORITEĽŇA POKLADNICA-nál Bratislavában kaphatók Első húzás 1951 május 15-én Az osztálysorsjáték 55.000 sorsjegye közül a fele nyer. Az 1,000.000 Kčs-t kitevő prémián kívül 1 drb 500.000, 2 drb 250.000, 1 drb 200.000, 2 drb 150.000, 1 rdb 120.000, 3 drb 100.000 stb., összesen 58,520.000 Kčs nyereményt sorsolnak ki. A nyereményeket készpénzben, minden levonás nélkül fizetik ki. Az osztálysorsjáték öt osztályra van beosztva. A sorsjegyek ára osztályonként: nyolcad 42.— Kčs, negyed 84.— Kčs, fél 168.— Kčs és egy egész 336.— Kčs Itt tessék levágni és borítékbm elküldeni! — — A 64. čs. osztálysorsjáték I. osztályú húzására megrendelek; drb nyolcad, drb negyed, drb fél, drb egész sorsjegyet. Olvasható név: ..... „ Pontos cím: Engedélyezve PIO 6876/51 1803/v cfl szaa jet spevt Irta: F. /. Szamonkov IX. A TESTNEVELÉS PSZIHOLOGIAI ALAPELVEI P. F. Leszhaft szerint A. C. Punyi. V. I. Lenin ,.A harcos materializmus jelentőségéről" című cikkében ezt írja: „Oroszország élenjáró társadalmi gondolkozása fő irányának, szerencsére, van komoly materialista alapjuk." (V. I. Lenin összes Művei, XXVII. k„ 180. old.) Az élenjáró társadalmi gondolkodásnak ez a hagyománya felismerhető a XIX. századbeli orosz filozófiában, természettudományban, pszihológiában és pedagógiában. Visszatükröződik Pjotr Francevics Leszhaft munkáiban is. ö teremtette meg a testnevelés tudományos rendszerét, amely a vele egykorú anatómia, fiziológia és pedagógia eredményein alapszik. Ezekben a tudományokban ő is teremtő munkát végzett. Leszhaft testképzési rendszere abban az időben élenjáró volt nemcsak Oroszországban, hanem a testnevelésre vonatkozó egész világirodalomban. Azok a tételek és gondolatok, amelyeket Leszhaft „Vezérkönyv az iskoláskorú gyermekek testi képzéséhez" című munkájában, a „Vezérkönyv" kiadását megelőző és az azt követő egész sor cikkében, valamint „Az elméleti anatómia alapjai"-ban és a gyermek családi neveléséről szóló kapitális munkájában kifejtett, haladók, újak és eredetiek voltak. Számos gondolata felismerhető a tesnevelés legújabb külföldi rendszereiben (pl. Deménynél, Dalcrosénál, Gaulhoffernél és Streichernél, Ebeméi, stb.). A Marx előtti materializmusnak, melyet Herzen, Bjehnszkij, Dobroljubov és Csernisevszkij fejtettek ki filozófiai és pedagógiai munkáikban, többek között az emberi természet pszichofizikai egységéről, a sokoldalú testnevelésről szóló tannak is hatással kellett lennie és kétségtelenül hatással is volt Leszhaftra. Éppen így hatottak rá az orosz fiziológiai és tudományos pszichológia megteremtőjének, I. M. Szecsenovnak a munkái is. Végül lehetetlen észre nem venni rajta az orosz pedagógia megteremtőjének, K. D. Usinszkijnek a hatását. Mindezek ellenére azonban Leszhaft, mint tudós, eredeti és önnálló maradt mind az anatómia terén, — melynek fiziológiai és pszichológiai alapot adott, — mind a pedagógia területén, amelybe anatótómiai-fiziológiai gondolkodást vitt. Ezért nem véletlen, hogy Medinszkij úgy jellemzi Leszhaftot, mint a XIX. század hatvanas éveiben élt orosz pedagógusok vizsgálatainak folytatóját, társukat és elvtársukat a közös ügyben, mint olyat, aki az orosz pedagógiát a testi képzés és a családi nevelés elméletével gazdagította. Usinszkij „Az ember, mint a nevelés tárgya" című főmunkája előszavában ezt írta: „Mi nem rendelkezvén az orvostudományban különleges ismeretekkel, teljesen tartózkodtunk könyvünkben attól, hogy a testnevelésben tanácsokat adjunk, kivéve azokat az általános tanácsokat, amelyekre megfelelő alapunk van ..„A testnevelés szabályait az anatómia, a fiziológia, a patológia mély és széleskörű ismeretéből kell levonni, másképpen színtelenek, haszonnélküliek lesznek ..." „Mi még messze vagyunk a helyes tudományos gimnasztikától." Igaz, Usinszkijnek az a véleménye, hogy z anatómia, a fiziológia, a patológia széleskörű ismeretei szükségesek a „testnevelés szabályainak" létrehozásában, de ö természetesen nem tudta előre látni, hogy a „tudományos" gimnasztikát hamarosan megteremtik és hogy a megteremtője magának Usiszkijnek a kortársa lesz. Korai halála következtében nem sikerült neki ezt a gimnasztikát megismernie. (Folyt, köv.) I STISK! 19. HETE Sparta Dynamo Košice Dukla Praha Slovena Žilina Dukla Prešov NV Bratislava Gottwaldov Dynamo Slavia Skoda Plzeň Žel. Praha Zbroj. Prno I. UNV Brno III. Smetin ČSSZ Pardubice Zora Olomouc OP Prostejov Lančhot Král. Pole Transp. Chrúdim Choteborŕ Podebrady Tesla IX. Meopta Košire Radotín