Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-31 / 126. szám, csütörtök

\ msm 1951 május 31 UJSZÖ Az idejében való növényápolás! munkákkal, a takarmány gondos begyűjtésével és az aratás tervszerű előkészítésével az idei bő termésért Az olesnaí iraktorosok új kaszálógépet állítottak össze (b. 1.) A falusi ember, a dolgozó pa- bizonyítja, hogy olyan jó szénatermés, raszt ilyenkor május végén, június ele- mint amilyent idén már az első kaszáren a munkák legforróján van. Az a lás is ad, már nagyon régen nem volt. paraszt, aki arra törekszik, hogy min- Éppen ezért ezt a gazdag szénatermést denfele terményből a legjobb termése úgy kell betakarítani, hogy azt a Ieglegyen, az a dolgozó paraszt, aki a , kisebb veszteség se érje. most egymásra torlódott munkákat mind a maga idejében és úgy akarja elvégezni, hogy ezzel is bitosltsa a küszöbön álló jó termést. — hát az ilyen parasztember bizony a legszívesebben az éjszakával is megtoldaná a napot és kevesli a két kezét, mert türelmetlen és A módosított ötéves terv felemelt feladatai, mint ahogy népgazdaságunk minden ágára, úgv a mezőgazdaságra is, de ezen belül meg különösen az állattenyésztésre nagy feladatokat rónak. Az állati termékekben való szükségleteink az egyre emelkedő életszínvonal esetleg helyrehozhatatlan károk keletkeznek. A mezőgazdasági munkáknak most van a legnagyobb dandárja. Égetően sürgősek a növényápolási munkák, a gyomlálás, a kapálás és ritkítás. Emellett azonban le kell kaszálni és be kell gyűjteni rendkívül bő korai takarmánytermésünket is: a herét és lucernát és a rétek szénatermését. Ezeket a munkákat pedig úgy kell elvégezni, hogy a növényápolást vagy. a takarmánybegySftési munkák se késsenek, de előkészüljünk az aratásra is. aggódik, hogyha bármelyik munkával következtében olyan rohamosan nőnek, CJ"Lí

8"u ,,

PO

tL

l

S. f, ' hogyha ki akarjuk őket elégíteni „ pedig feltétlenül ki kell elégíteni — akkor az állattenyésztés fokozására a legnagyobb figyelmet kell fordítani A fokozottabb állattenyésztést pedig csak úgv tudjuk elérni, ha ennek megfelelően megteremtjük és biztosítjuk a szükséges takarmánymennyiséget is. Az állattenyésztés fokozásában s így a takarmányszükséglet fokozásában és biztosításában különösen nagy feladat hárul a szövetkezetekre. A mult év novemberében kiadott kormányhatározat, amely a szövetkezeti állattenyésztés fellendítését segíti elő hathatós mértékben. lerakta az alapjait a követelményeknek megfelelő szövetkezeti állattenyésztésnek. A kormányhatározat megjelenése óta sok szövetkezet szövetkezeti istállót létesített, azonban ehhez most még az is szükséges, hogy a szövetkezeti állatállomány részére elegendő, sőt bőmennyiségű takarmányt is biztosítsunk. »Természetesen — mondotta Gottwald elvtárs a CsKP Központi Bizottságának februári ülésén — a közös istállóban lévő jószág nem él a levegőből, hanem etetni kell. Ezért szükséges, hogy az EFSz-eknek, ha a közös istállók megalakításához látnak, egyik legfőbb gondjuk az elegendő mennyiségű takarmány biztosítása legyen.« A here és a lucernafélék kaszálása általában már mindenütt befejeződött, vagy legalább is folyamatban van, a rétek kaszálását pedig ezen a héten már mindenütt megkezdik. A gyakori esőzések gazdag szénatermést biztosítanak, most már viszont arra kell törekedni, hogy éppen a gyakori esőzések ne tegyék tönkre szénatermésünket. Igen nagy gondot kell fordítani a széna kiszárítására. Ha nem ügyelünk a széna és a lucernafélék szakszerű és gyors kiszárítására, akkor bizony éppen a gvakoW esőzések igen nagy kárt tehetnek takarmánvtermésünkben. A gyakori esőtől a renden lévő lucerna vagy széna, ha ugyan el nem is pusztul, de tápértékéből igen sokat veszít. A réteket csak akkor kaszáljuk, amikor a fűfélék elvirágzottak — tekintve, hogy akkor adják a legnagyobb tömeget — s ez az idő most már itt van. Késlekedni a rétek kaszálásával most már egy napig sem szabad. A falusi pártszervezetek és a népi közigazgatás szem előtt tartva és végrehajtva a kormány március 15-én kiadott, a takarmánybegyűjtésről szóló határozatát, úgy szervezzék meg a takarmánybegyűjtési munkákat, hogy minden szál takarmány idejében és a legkisebb veszteség nélkül legyen a mezőről betakarítva. A bőséges tavaszi esőzések ugyancsak sürgőssé tették, sőt meg is szaporították a növényápolási munkákat. Az eső hizlalta és nevelte nemcsak a vetemenyeket, hanem a gyomokat is. Az esők hatására a sok téli csapadéktól amúgy is megtömődött föld még jobban megtömődött, az esők után beköszöntött napsütéses, szeles időktől a föld felszíne megkeményedett és cserepes lett, — ha pedig az ilyen föld nem kap sürgősen kapálást, akkor abban bizony megsárgul és elsatnyul a kukorica vagv a répa vagy bármiféle más kapásnövény. Hiába kapott az a föld a mult évi tarlószántástól kezdve egészen a vetésig legjobb munkát, mert mit sem ér az idejében végzett jó mély őszi szántás, a trágya és a műtrágya, a nemesített vetőmag és a gondos tavaszi talajelőkészítés, ha a kikelt fiatal. zsenge veteményt most nem karoljuk fel és a gondos, idejében való növényápolási munkával meg nem adjuk a lehetőséget továbbfejlődéséhez. Kövéren keltek ki a kapásnövények, a répa, a kukorica, a mák és a burgonya és a többi kapások. Ezeknek a veteményeknek az ápolása, a ritkítása és a kapálása azért is nagyon fontos feladat, hogy kihasználjuk a kedvező időjárás adta lehetőségeket és mindenáron biztosítsuk, még gazdagabbá tegvük az ígérkező bő termést. Mezőgazdasági termelésünk egyik leggyengébb pontja éppen az ipari növények és a kapásnövények voltak. Ezekből, a cukorrépából, kukoricából, lenből és a többi más ipari növényekből és takarmányfélékből még csak megközelítőleg sem termeltünk annyit, hogy egyre növekvő szükségleteinket kielégíthessük. Ennek kiküszöbölésére pedig nem elég csak az, hogy ezeknek a veteményeknek a vetési területeit kibővítettük, nem elég az, hogy több cukorrépát vetettünk, mint a mult években, mert ez még nem jelent majd több termést is, ha most a növényápolási munkákat nem végezzük el idejében. A. mezőgazdaság mind nagyobb mértékben való gépesítése a növényápolási munkákat is nagy mértékben megkönnyítette. Nemcsak a szövetkezetek és az állami birtokok, hanem az egyénileg gazdálkodók is sarabolóval végzik a kapásnövények sorok közötti kapálását. Sok helyen már az egyesített nagy tábla földeken traktorral vontatott kapálógépekkel végzik a kapálást; ezekkel pedig csak egv nap alatt is olyan hatalmas teljesítményt lehet elérni. hogv valóban csak ott késnek meg a kapálással, ahol vagv elhanyagolják ezt a nagvon fontos munkát, vagv pedig olvan rosszul szervezték meg a munkákat, hogy tehetetlenül csak egvhelvben topognak és igyekezetüknek semmi eredménye, semmi látszatja nincs. A most folyó mezőgazdasági munkáknál minden erre a célra felhasználható erőt a növénvápolási munkák, a gyomirtás, kapálás á* a ritkítás munkáinak a ^lehető le^fxw-Mbb elvégzésére kel! fordítani Ki kell használni a kedvező időjárás adta lehetőségeket és minden igyekezetünkkel azon kel! lenni, hoo-v az ígérkező bő termést necsak biztosítsuk. hanem énnen a növénvánnlási munkák ideiében való és jó elvégzésével még johbá tegyük. II. A tavaszi esőzések nemcsak a gabonafélék és a kapásnövénvek rohamos fejlődését segítették elő. hanem rendkívül kedveztek a takarmánytermésnek is. A korai takarmánvfélék. a here. lucerna és a rétek az utóbbi évek egvik legiobb termékét adják. Idős parasztemberek mondják és a valóság is ezt UL Az ősz óta állandóan tartó kedvező időjárás nagyon jó hatással volt a gabonavetésekre is. Jól átteleltek az őszi vetések és a koratavaszi vetések is rendkívül jól fejlődnek. Két méter magas rozsokat látni, a búza is már hányja kalászát és nem egy helyen látni olyan tavaszi árpát, amely már szintén kalászba megy. A gabonaféléknek ez a rendkívüli gyors fejlődése arra figyelmeztet, hogv az idén a megszokott időnél hamarabb lesz az aratás. Az ígérkező bő termés és a szokottnál korábbi aratás pedig megköveteli, hogy már most minden előkészületet megtegyünk az aratásra. Az aratási munkákra való előkészületeknél különösen nagy feladat hárul az állami traktorállomásokra. Már a mult évben is eddig soha sem használt mennyiségű önkötözőgépet állítottunk be az aratásba, az idén azonban még több önkötöző, főleg még töhb knmháin végzi maid az aratást. Az állami traktorállomások az elkövetkezendő napokban és hetekben legsürgősebb feladattiknak tartsák, 'iogv az aratáshoz szüksége^ képeket megjavítsák és előkészítsék Kössenek szerződéseket az EFSz-ekkel, az állami birtokokkal és az e^vénileg gazdálkodókkal, hogv ÍPV a gépek arányához mérten biztosítsák a megfelelő aratási terjiletet. Az eddigi munkák tapasztalatai alapján az összes hibákat és nehézségeket ki kell küszöbölni, hogv aztán, ha az aratás idpje elérkezik, akkor minHen téren kellően felkészülve indulhassunk meg az idei bő termés betakarítására. Népi demokráciánk az idén még inkább, mint eddig, segítőkezet nyújt a dolgozó parasztságnak, hogy az feladatainak eleget tudjon tenni. A Párt és a kormány a mult évi aratás után meginduló tarlószántástól kezdve a lehető legnagyobb segítséget nyújtotta a mezőgazdaságnak, hogy az idei jó termés előfeltételeit biztosítsa. A termés mind a gabonaféléktől, mind az ipari és kapásnövényekből, mind pedig a takarmányfélékből valóban bőnek ígérkezik. Nemcsak a mezőgazdaságban dolgozóknak, nemcsak a dolgozó parasztságnak érdeke, hanem egész dolgozó népünké, hogy parasztságunk még fokozottabb mértékben mint eddig, minden erejét latba vesse, hogy ezt a jó termést meg is őrizze és sikeresen be is takarítsa. Traktorállomásaink teljes ütemben készülődnek az aratási és a cséplési munkákra. Megjavítják a gépeket és új agregátokat állítanak össze, hogy az aratási munkákat egyszerűsítsék és meggyorsítsák. A traktor földjeinken már győzött. Fennállt azonbap még az a körülmény, hogy a traktorral nem lehet minden munkát elvégezni. A kaszálásnál például a földműveseknek először körül kellett kaszálni a földet és így helyet készíteni a traktor számára. Az első pillmatra úgy tűnik, hogy a körülkaszálás csupán kis területen szükséges. A valóságban azonban a körülkaszálandó terület az egész vetési terület 8 százalékát teszi ki. Krňák Zdenek kovács és Pásztor Frigyes javító az olesnai traktorállomáson összeültek és tervet készítettek egy agregátra, amellyel az önkötöző előtt körülkaszálják a földe- I zanak. ket. Ezt az agregátot a Skoda 30-as traktor fogja vontatni. A kasza után pléhet erősítenek, amely felett egy övet helyeznek el a lekaszált gabona félrerakására. Mindez emelőkészülékre van szerelve, amely a traktor első tengelyén keresztül *";zet. A szükséges alkatrészeket a fentemlített újítók egy régi rossz kötözőgépből és autóból vették. Ezzel az agregáttal nemcsak kaszálni lehet, hanem egy kis átalakítással takarmány-kaszálásra is használható lesz. Az agregát nagyon könnyen szétszedhető, úgyhogy a traktort más munkákra is lehet használni. Az olesnai traktorállomás alkalmazottai 14 nap alatt állították össze ezt a gépet. Ajánlatos, hogy ilyen agregát összeállításával többi traktoráHomásaink is foglaikozMinden nap késedelem a termés rovására megy Harc a gyom ellen — harcban a jó termésért Ünnep van. Vásárút utcája csendes, rsak néhány kisgyermeket, vagy öregasszonyt látni, amint a templomba n ennek. Gondoltam, bemegyek a helyi Nemzeti Bizottság irodájába és ott várom meg míg kijönnek a templomból az emberek. A Nemzeti Bizottság irodájában csak a kisbírót találtam, aki az EFSz-nek is tagja. Tőle tudtam meg, hogy a szövetkezeti tagok kint vannak a földeken. Ott van a szövetkezet elnöke is és a helyi pártszervezet elnökét is csak ott találhatom meg. Nem volt nagy keresésre szükség, hogy megtaláljam őket. mert a nagytábla vetések és ültetések elárulták, hogy merre vannak a szövetkezet földjei. A szövetkezeti tagok éppen kukoricát kapáltak vagy negyvenen. A vásárúti szövetkezetnek 30 hektár kukoricája van, amely gyönyörűen ki van kelve. A répaegyelést is a legrövidebb időn belül el kell végezni, mert a répa mir elérte azt a magasságot, hogy sürgősen egyelnt kell. A dohánypalánták kiültetését is elvégezték és megkezdték a korább-n kiültetett dohány kapálását. Tóth István, a vásárúti pártszervezet elnöke, szintén ott dolgozik az első sorokban. — Minden termésünk nagyon szép mondotta —, de ha nem gondozzuk továbbra is a legszorgalmasabban, akkor esetleg tönkre is mehet. Ezért sfukséges, hogy ünnepen is dolgozzunk, mert minden egyes napi késedelem a termés rovására mehet Ss- a munkát nehezíti meg, ha a gyom elhatalmasodik a földeken. A közelben dolgozó szövetkezeti tagok közül többen odakiáltják: Majd ünnepelhetünk karácsonykor, akkor lesz rá időnk bőven. A szövekezet elnöke is azt mondja, hogyha azt " akarják, hogy eddigi munkájuk eredménye kárba ne veszszen, akkor bizony minden percet ki kell használni, hogy a kapálással idejében elkészüljenek. — Ha mi az őszi és tavaszi vetéseknél is azt tartottuk volna, hogy ünnep van — mondja az elnök — és nem dolgozunk, akkor ma nem dicsekedhetnénk azzal, hogy az egész vásárúti határban a szövetkezetnek vannak a legszebb vetései Valóban, a szövetkezet vetései nagyon szépek. Az ember örül és boldognak érzi magát, mikor ránéz az 5p hektár hullámzó, sötétzöld búzatengerre. A tavaszi vetések szintén elérik már az 50—ü0 centiméteres magasságot is. A szövetkezet földiéin tú! az egyénileg gazdálkodók földjei vannak. Ezek között bizony nagyon silány vetéseket is látni. Megkérdezem a szövetkezet elnökét, miért vannak ezek a vetések így tönkremenve? — Azt hiszed elvtárs, — válaszolja az elnök —, ha mi nem szórtunk volna el hektáronként 3.5 mázsa műtrágyát, akkor a mi vetéseink ilyen szépek lennének? Ha a tavaszi vetés idején, mikor egy kis jó idő voltj ki nem használunk minden alkalmat, hogy a mag minél hamarább a földba jusson, akkor a mi vetéseink sem lennének különbek azokénál, akik így csinálták. A dohánypalánták kiültetését a szövetkezet fiatalsága végezte, Oravec Rozália vezetésével. Oravec Rozália azelőtt is gazdasági munkát végzett a a falu zsírosparasztjainál. Napszámba járt kapálni, vagy pedig harmadában kellett túrnia a kulák földjét, hogy valahogyan el tudja tai tani gyermekeit és sajátmagát. Azt mondja most Oravec Rozália: — Boldog vagyok, amióta a szövetkezet megalakult, mert érzem, hogy most már a magam gazdája vagyok. Itt a munkám eredményének nemcsak egynegyed részét kapom meg, mint a zsirosparasztoknál, hanem annyi a jövedelmem amennyit dolgozok és ahogyan gazdálkodunk. Elmondja még azt is, hogy mikor a zsírosparasztoknál napszámba dolgozott, a kulákok kora reggeltől késő estig ott állottak felettük, nehogy lopják a napot. — Ma nincs szükség rá, hogy valaki felettünk álljon — mondja Oravec Rozália — és mégis megy a munka, mert látjuk, hogy érdemes dolgozni. Az nálunk nem fordulhat elő, hogy a répa kapálása közben a sort a felénél abbahagyjuk, mert este van. Bizony nem is nagyon tetszik ez a haladás a falu kulákjainak, Mandrász Endrenek és a többi hasonlószőrű társainak. Nem kap már a faluban munkaerőt, esetleg csak olyanokat, akik még nincsenek tisztában a szövetkezeti gazdálkodás előnyeivel, de az ilyenek is napról napra mindinkább elpártolnak tőlük és a "kulák társaságnak is meg kell fogni a kapanyelet, ha nem akar éhen halni. A szövetkezet tagjai készülődnek az aratási munkákra. Ugyanúgy, mint eddig minden munkát tervszerűen végeztek, az aratást még gondcsabban és tervszerűbben akarják végrehajtani. Felvetődött az a kérdés is, hogy az aratógépekhez a traktorállomástól kérjenek-e embereket, vagy pedig a saját soraikból tanítsanak-e ki, aratógépkezelőket. Az utóbbi javaslatot láttákjobbnak, mert ha a traktorállomásról hoznak embereket, ezek, ha a gép nem kötöz is rendesen, nem fordítanak rá nagy gondot, mert a kévéket nem nekik kell összeszedni és azzal sem sokat törődnek, hogy mennyi, gabona megy így tönkre. De, ha a szövetkezeti tagjainkat ültetjük az aratógépekre, akkor azok nem fogják a munkát felületesen venni, azok minden szem gabonára vigyázni fognak, mert egész évi munkájuknak gyümölcsét látják benne. A szövetkezet a legelőbérek kiszabásában is megtette a kellő intézkedéseket. A legelők a szövetkezet tulajdonát képezik és ezért a szövetkezeti tagok szabták meg, hogy ki, mennyi legelőbért fizessen. A legelőbérek 1<iszabása a következőképpen történik. Az EFSz tagjai egy marha után 200 Kčs-t, azok az egyénileg gazdálkodók, akiknek egyáltalán nincs földjük, 400 Kčs-t fizetnek. Az öt hektáron aluliak 600 koronát, 5—10 hektárig 800 koronát, 10—15 hektáiig 1000 koronát, 15 hektártól felfelé pedig 1200 koronát. Szarka István. Botkó Mária a cukorrépa egyelésben négy és léi munkaegységet végez naponta A csicsói harmadik típusú és a tanyi I A tanyi EFSz-ben különösen az harmadik típusú EFSz tagjai a szovjet J egyének közötti versenyt szervezték l kollioztágok mintájára a tavaszi munkák második időszakában megindították a szocialista munkaversenyt a csoportok és az egyének között. A csicsói EFSz-ben minden növénytermelési munkacsoport bekapcsolódott a versenybe. Két munkacsoport a dohányültetésben, a többi pedig a cukorrépa egyelésben és a kukoricakapálásban versenye/. Eddig Jezsó Ferenc csoportja jár az élen, amely a dohányültetést végzi. A csoport tagjai minden nap túlhaladják a normát és naponként két munkaegységet is elvégeznek. ' Jezsó Ferenc munkacsoportja Nagy Dániel csoportjával versenyez a dohánvülietésben. A verseny politikai és gazdasági kiértékelése iránt a szövetkezeti tagok igen nagy érdeklődést mutatnak. A szövetkezet vezetősége és a munkacsoportok vézetői közös gyűléseket tartanak, ameiyekeu kiemelik a legjobban dolgozó csoportokat és egyéneket. A legjobb dolgozók közül meg kell említeni Német Ilonát, Kolocsics Ilonát és Kolocsics Károlyt, akik most a cukorrépa egyelést végzik. A szövetkezet vezetősége utolsó gyűlésén elhatározta, hogy a legjobb dolgozókat a végelszámoláskor emléktárgyakkal is megjutalmazzák. 1 meg kiválóan. A cukorrépa egyelésnél az egész vetési területet 20 árra, a kukorica kapálásnál pedig íél hektárokra osztották. Ha valamelyik szövetkezeti tag egy darabon elvégzi a munkát, rögtön hozzákezdhet a másik darabon. Ez a módszet lehetővé teszi a munka minőségének és mennyiségének ellenőrzését és a legjobb dolgozók megállapítását. A cukorrépa egyelésben Bolkó Mária szövetkezeti asszony különösen szép eredményeket ért el. Normáját állandóan magasan túlhaladja és naponta négy és fél munkaegységet is elvégez. Ezért a teljesítményéért csak előlegként azonnal felvehet 360 koronát. Meg kell említeni még Skorcó Annát, aki két, két és fél munkaegységet vé^ez el a cukorrépa egyelésben, sőt mi tobb emeltet! a háztáji gazdálkodásra meghagyott földjén is mindent rendben tart. A tanyi EFSz vezetősége is elhatározta, hogy a legjobban dolgozó szövetkezeti asszonyokat külön megjutalmazza, ami bizonyára hozzájárul a többi szövetkezeti tag munkára való buzdításához is. A csoportok és az egyének közötti szocialista munka verseny a csicsói és a tanyi EFSz-ekben jelentősen hozzájárult a munka megszilárdításához. Ezért mindkét szövetkezetben még jobban kiszélesítik a szocialista munka, versenyt.