Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-27 / 123. szám, vasárnap

405 szeresen megtanítja őket, hogy az ellenőrzést mindenekelőtt segítségnek tekintsék, az oktatást élő, alkotó munkának. A helyzet természetesen sokkal bonyolultabb, de úgy hiszem világos, hogy hiányaink két főufea a nevelő és szervező munkában rejlik. Gottwald elvtárs feladatunkul tűzte ki, hogy száz és százezer ifjú embert neveljünk a szocializmus öntudatos és lelkes építőivé és a komszomoli példát állította elénk. Miért ért el oly nagyszerű sikereket a Komszomol és miért áll mindig és mindenütt az első sorokban? Azért, mert egy pillanatra sem feledkezik meg főfeladatáról, melyet a nagy Lenin tűzött ki az Ifjúsági szervezeteknek: Tanülni! Tanulni kell az osztályellenséggel folytatott harccal kapcsolatban, tanulni kell a szocialista, komunista építéssel kapcsolatban. Mi ma viharos megújhodáson megyünk át. De hogyan értsük meg ezt az újjászületést, ha nem ismerjük azokat az eszméket, amelyek mozgató erői. Hogyan értsük meg azokat az óriási távlatokat, amelyek előttünk vannak, ha nem - ismerjük azokat az utakat, amelyek elérésükhöz vezetnek. Hogyan építhetjük ki az ifjúság szocialista szervezetét a marxizmus-leninizmus rendszeres, mindennapos mély tanulmányozása nélkül, anélkül, hogy rendszeresen, mindennap mély ismereteket ne sajátítsunk el szülőpártunktól, amely ezeket az eszméket valóra váltja, anélkül, hogy rendszeresen mindennap és mélyrehatóan ne tanulmányoznánk a Komszomol életét, amely már a kommunizmus építőinek első soraiban halad. Ez az egyetlen út mozgalmunk általános fellendítésére, munkánk általános javítására, nagy szervezeti hibáink kiküszöbölésére és kisöprésére, amelyek tevékenységünk minden szakaszán hiányokat okoznak. Ezért már ma a CsISz minden funkcionáriusa, aktív tagja és holnap minden CsISz-tag vegye kezébe Marx, Engels, Lenin és Sztálin műveit! Ezért már ma minden CsISz-funkcionárius, aktív tag és holnap minden CsISz-tag vegye kezébe Gottwald elvtárs művét! A marxizmus-leninizmus népszerűsítését a Szövetség tagjainak széles soraiban legfontosabb és legmegtisztelőbb feladatunknak tekintjük. Az ifjúság politikai művelődése — mondja Zsdánov elvtárs, — az a cement, amely a Komszomolt megszilárdítja, az ifjúság politikai nevelésének legjelentősebb eszköze, az ifjak és leányoknak a Párt körüli tömörítése. Csak így válik legelső segítőjévé és tartalékává a Pártnak. Utunk egyedül erre vezet a Pártba. A burzsoa-naclonalisták — a szlovákiai ífiúság ádáz ellenségei A marxizmus-leninizmus tanulmányozásának lebecsülése nemcsak azt eredményezi, hogy lassan és nem kielégítően haladunk előre, hanem közvetlen összefüggésben áll -a burzsoa-ideológia maradványainak megerősödésével az emberek tudatában. Es, hogy az ilyen maradványok mennyi roszszat követnek el, mennyiben teszik lehetővé az ellenség kártevő tevékenységét, azt megmutatta Sling, Svermáné, Clemetis, Huszák és Novomeszky leleplezése. Az árulók e „nagy" ötös csoportja egyikének, Novomeszkynek az volt a feladata, hogy mindenekelőtt az iskolás ifjúságot mérgezze és tévútra vezesse. Hogyan próbálkozott meg ezzel ? A burzsoa-nacionalista és kozmopolita ideológia konzerválásával, és ahol lehetséges volt, megerősítésével, amellett állandóan változtatta az álarcot, hogy szándékát leplezze. Novomeszky feladata volt az iskolát a burzsoázia osztályuralmának eszközéből a társadalom szocialista átépítésének eszközévé tenni. Az ő feladata volt azoknak az ifjú embereknek nevelése, akik szívvel-lélekkel, odaadással viseltettesenek a szocializmus ügye iránt, ö azonban ezt meg sem próbálta. Sőt, nem szégyelte bevallani, hogy semmi különbséget nem lát a burzsoá és a szocialista iskola között. 1947-ben Bratislavában a kommunisták aktíváján mondott beszédében ezt mondta: „Mindenekelőtt senki nem győzhet meg bárkit arról, hogy csak a hivatalnokok, ügyvédek, orvosok stb., gyermekeik tehetségesek, még akkor sem, ha beismerjük, hogy ezekben a családodban az otthoni légkör jobban előkészíti a gyermekeket az iskolára." Miféle hivatalnokokról, ügyvédekről és orvosokról beszélt? Olyanokról, akik a népi demokratikus köztársaság, a Szovjetunió iránt odaadással viseltetnek, vagy pedig, akik szembe fordulnak velük? Milyen iskola számára „készíti elő jobban"? A mi iskolánk számára a gyermekeket a legjobban a munkások, a kis- és középparasztok és a szocializmus ügyéhez hű értelmiség otthoni környezete készíti elő. Es a legrosszabb otthoni környezet ellenségeink otthoni környezete, kezdve a volt, velünk szemben ellenséges álláspontra helyezkedett ügyvédéből a falusi gazdagokig. N>/or~eszky magát a nemzethez leghűbb emberne!: tüntette fel. Beszédeiben folytonosan Sturra hivatkozott. Leninre és Sztálinra egyetlen egyszer sem. Es a szög kibújt a zsákból — az egyik oldalon Mach, a másik oldalon Truman. Ebből számunkra a következő nagy tanulság következik: Bármilyen hivalkodó „hazafiság", amely a. marxizU J SZÖ mus-leninizmustól eltér, végül puszta burzsoa-nacionalizmussá vedlik, mint a kozmopolitizmus legközelebbi rokonává. Novomeszky kerülte az ideológiai kérdéseket, az iskolaügy építését mindig csak felületi szélességi vonalon hangsúlyozta, a tanítás tartalmáról valahogy mindig „megfeledkezett". Emellett nem tett különbséget tanító és tanító között, mindig mindegyiket helybenhagyta. Ez természetesen gyengítette, eltakarta, elfojtotta az új iskolának a régivel folytatott harcát, küzdelmét, erősítette a reakciós elemeket, sőt az élre állította őket. Természetesen az ilyen légkör olyan éltető talajjá vált, amelyen évekkel a felszabadulás után is lehetséges volt, hogy a reakciós tanítók különféle áltudományos kigondolásokat verjenek az ifjúság fejébe, hogy eltérítsék az ifjúságot a politikai élettől, a szocialista építés iránti érdeklődéstől. Ha Novomeszky közvetlenül nem is hirdethette a reakciós ideológiát, már azáltal, hogy megakadályozta az ellene irányuló harcot, már azáltal, hogy raffináltan védelmezte bármilyen támadás ellen, tulajdonképpen lehetővé tette számára, hogy erősödjék, elburjánozzék és növekedjék. A reakciós ideológiát szüntelenül le kell verni. Ha az ember nem így cselekszik, akkor elburjánzik, mint minden gyom. Elvtársak és elvtársnők, ebben kell látnunk az SzKP Központi Bizottsága legutóbbi ülésének és Siroky elvtárs beszámolójának értelmét, aki egész mélységében leleplezte Huszák és Novomeszky árulását. Állandóan azon kell lennünk, hogy elsajátítsuk a marxizmus-leninizmust, mint a szocializmus építésének leghatalmasabb és leghathatósabb fegyverét, és mint leghatalmasabb és verhetetlen fegyvert az osztályellenséggel folytatott harcban. És mi következik a CsISz szlovákiai kongresszusából Novomeszkyre és Huszákra és Novomeszky és Huszák híveire? Ezek meg akarták fosztani a mai szlovák ifjú nemzedéket a dicsőséges Szovjet Hadsereg nagy győzelmének gyümölcseitől, a CsKP 30 éves forradalmi harcának gyümölcseitől. Ezt a büszke öntudatos ifjúságot el akartátok téríteni Sztálintól, Gottwaldtól, Sirokytól, a szocializmus építésétől. Mily nevetségessé váltatok e törekvéstekkel. A szocializmus gigantikus építésével szemben odaállítottátok a kicsiny, mindenképpen korlátolt klerofasiszta középkort. Ezért mélységesen megvetünk benneteket, gyűlölünk titeket és kötelezzük magunkat, hogy a legrövidebb időn belül vasseprűvel söpörjük ki mindazokat a nyomokat, amelyek utánatok maradtak! Legközelebbi feladataink Kongresszusunk a CsKP Központi Bizottságának februári ülésezése utáni történelmi időszakban ült össze, amely ülésezésen kitűzték az ötéves terv fokozottabb feladatait, mint ahogy erre rámutatott Bránik elvtárs az SzKP Központi Bizottságán mondott beszámolójában, amelyek nemcsak meggyorsítják, hanem megváltoztatják Szlovákia iparosításának fő vonalát. A súlypont a lényeges ipari ágazatokra tolódik át, — a szénre, vasércre, színes ércekre stb. Ha teljesítjük ezeket a feladatokat, mondotta Bránik elvtárs, „Szlovákiát már a legközelebbi évek folyamán a vas, a szén, a villamosáram országává változtatjuk, magasan fejlett gépipar és vegyipar országává, olyan országgá, amely haladó szocialista technikával van felszerelve." A terv fokozott feladatai azt jelentik, hogy az ipari termelés 1948-tól 1955-ig nem 83 százalékkal emelkedik, mint azt eredetileg tervezték, hanem 168 százalékkal. A termelés kiterjedése a nehéziparban a négyszeresére növekszik, az iparban az alkalmazottak száma eléri a 340 ezret, Szlovákia 1955-ben annyi villanyáramot állít elő, mint a München-előtti egész Csehszlovák Köztársaság. A Dunán felépítjük a mi óriási Dnyeprosztrojunkat. Kelet-Szlovákiában hatalmas kohászati kombinát üzemet kezdünk építeni, amely az új hatalmas iparvidék alapjává válik. Fővonalaiban ez annak a nagyszerű távlatnak vázlatos képe, amely már ma kezd megnyílni a szlovákiai ifjúság előtt. Ilyen utakon Vezetik Szlovákiát Gottwald elvtárs és hű munkatársa, Siroky elvtárs. Három évvel a dicsőséges február után és 6 évvel azután, hogy a dicsőséges Szovjet Hadsereg felszabadított, megkezdődik Szlovákia történelmének legdicsőségesebb 'korszaka. Igy az ifjúság előtt nem sejtett, beláthatatlan lehetőségek nyílnak meg. Már ma elképzelhetjük, milyen lesz Szlovákia arculata 5—10 év múlva. Fejlett ipari ország leszünk, gazdag és kulturált ország. Es még bátrabban tovább fogunk haladni a kommunizmus felé vezető úton. Büszkeséggel, boldogan és a Szovjetunió, Sztálin és a CsKP iránti mérhetetlen hálával dobban meg a Szövetség minden egyes tagjának szíve, minden egyes pionír szive, minden egyes szlovákiai fiú és leány szíve. Kongresszusunkat nemzetünk e hatalmas korszakának küszöbén tartjuk meg. Szent kötelezettséget vállalunk magunkra, hogy nem lesz egyetlen olyan ifjú ember, sem szlovák, sem ukrán, avagy magyar, akit ne ragadnánk magunkkal szocialista építésünk lelkes ügyéért. Mit kell tennünk ebben a helyzetben? E feladat teljesítésére vüágosan kijelölték útunkat — Gott1951 május 23 wald elvtárs hat feladatával, amelyeket a CsKP Központi Bizottsága februári ülésén tűzött ki és külön irányelvekkel az Ifjúsági Szövetség tagjai számára, amelyeket a -CsISz-kongresszus tűzött ki a legközelebbi időszakra szövetségünk Központi Bizottságának áprilisi ülésezése. Feladatunk most teljes munkaütemben, haladásunk közben kiküszöbölni hiányainkat és azokra a gyenge pontokra összpontosítani figyelmünket, amelyek e feladatok és irányelvek teljes mértékű teljesítésében eddig akadályoztak bennünket. Ezzel kapcsolatban Szlovákiában mindenekelőtt a következő teendők állnak előttünk: 1. Lényegesen emelni kell egész mozgalmunkban a politikai, agitációs, propagációs és kultúrmunkát. A funkcionáriusokat és az aktív tagokat, majd pedig fokozatosan az összes tagokat a marxizmus-leninizmus rendszeres, állandó és céltudatos tanulmányozására kell vezetni és Gottwald elvtárs életének és műveinek tanulmányozására. Clementis, Huszák, Novomeszky áruló-csoportjának leleplezésével kapcsolatban erélyes és ádáz harcot kell folytatni a burzsoa-nacionalizmus és a kozmopolitizmus ellen és a mult összes maradványai ellen, amelyek még az ifjú emberek tudatában gyökereznek. A Nemzeti Arcvonal összes tényezőivel együtt főként szélességben kell kifejleszteni az ifjúság soraiban a békemozgalmat és mindent meg kell tennünk, hogy minden ifjú a béke szent ügyének aktív harcosává váljék. Biztosítani kell azt, hogy a Smena teljes mértékben megkezdje kollektív-szervező és propagációs feladata betöltését és ez óv végéig az előfizetők számát 60 ezerre kell emelni. 2. Az egész mozgalomból ki kell küszöbölni nagy szervezeti gyengeségeinket éspedig azzal, hogy intenzívebben ültetjük át a CsISz cseh vidékeken szerzett tapasztalatait, továbbá tanulmányozzuk a Komszomol politikai és szervezeti munkájának elveit, terjesztjük a Komszomol-sajtót, újjászervezzük politikai iskoláink minden típusát, széleskörű kritikai, felvilágosító kampányt indítunk a CsISz szervezeti rendjének elveiért és megjavítjuk a Szövetség összes szervezeteinek munkáját. 3. Egyidőben azzal, hogy e két szakaszon kiküszöböljük a hiányokat, az egész mozgalmat teljes eréllyel arra irányítjuk, hogy valóban a földművesifjúság felé forduljon, éspedig: A falusi csoportoknak munkájukban általában új tartalmat tűzünk ki az új szocialista falu távlataival összefüggésben, az EFSz kiépítésének hangsúlyozásával és azzaj, hogy ezt mindenütt a Szövetség tagjai figyelmének központjába állítjuk; továbbá az egész földművesifjúságot a falusi gazdagok elleni forradalmi harc első soraiba mozgósítjuk, általában intenzívebbé tesszük falvainkon az agitációs és propagációs tevékenységet, tömegesen oktatjuk a falusi csoportok funkcionáriusait, újjászervezzük a gyenge helyi bizottságokat, kampányt indítunk, hogy megnyerjük az ifjú kis- és középparasztok többségét a CsISz-nek és megjavítjuk az ifjú traktoristák munkáját a gép- és traktorállomásokon. 4. Az üzemekben a szakszervezetekkel legszorosabb együttműködésben tömegesen terjesztjük az ifjúság közt a szocialista versenyt, a munka termelékenységének emelésére további tartalékokat tárunk fel, sajtó útján, előadások, értekezletek és viták útján megismertetjük az összes üzemi csoportokkal a legkiválóbb élmunkások, szovjet sztahanovisták módszereit és formáit és arra indítjuk őket, hogy ezeket a példákat kövessék, az egész munkás ifjúságban vágyat ébresztünk szakképzettségük fokozására és a további művelődésre. Továbbá segítséget nyujtunk a nagy és főleg az új üzemeknek azzal, hogy példás CsISz-csoportokat építünk ki és megjavítjuk a politikai eljárást az új munkaerők toborzásában az ifjúság soraiból és minden gondunkat a munkásosztály ifjú nemzedéke nevelésének szenteljük, amely dolgozó ifjúságunk központjaiban nő fel. 5. A főiskolákon a tanulókat a szovjet tudomány vívmányainak sokkal behatóbb tanulmányozására vezetjük, segítünk az ifjú tudományos dolgozók kikeresésében és minden lehető módon gondoskodunk róluk, tanítjuk őket arra, hogy alkotó munkával kapcsolják össze az elméletet a gakorlati életteL 6. A pionírmozgalomban újjászervezzük és kiszélesítjük az új csoportvezetők és osztályvezetők számára felállított iskolák hálózatát, megjavítjuk a munkát a pionírok közt azzal, hogy szorosabb együttműködést hozunk létre az iskolává^ és az eddigi vezetőket átképezzük, továbbá még ebben az esztendőben megalapítjuk Bratislavában a pionírok központi házát. 7. A testnevelést és a sportot arra a megtisztelő helyre állítjuk, amely az ifjú nemzedék szocialista nevelésében megilleti. Ezzel kapcsolatban szoros együttműködésben a Szokollal, erélyesen harcolunk a testnevelés következetes szocialista jellegéért, tömegalapjának további kiterjesztéséért. E mellett mindenekelőtt a legelhanyagoltabb szakasz felé kell fordulnunk — a falu felé. (Folytatás a 9. oldakm.) *