Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-27 / 123. szám, vasárnap

1951 május 27 •i . i'i U J SI© 9 c BÜSZKESÉGÜNK A NÉPHADSEREG A CsISz szlovákiai kongresszusa fokozza erőkifejtésünkéi a békefrarciian Bratislava forró szeretettel üdvözölte egész Szlovákia ifjúságának legjobb küldötteit, akik a műhelyekből, az iskolákból. a traktoroktól jöttek el, hogy értékeljék eddigi munkájukat és további bátor feladatokat tűzzenek ki. Köztük ott voltak hadseregünk tagjai is, mellükön a példás katonák jelvényével, A kék és zöld szín ezen a kongreszazuson egybeolvadva kifejezte ifjúságunk hatalmas lelkesedését és szeretetét szövetségük iránt. Az elmúlt vasárnap és hétfő során a szövetségi tagok tízezrei hozták el a Smena váltófutásában legszebb üdvözleteiket a CsISz szlovákiai kongresszusára, jelentést tettek kötelezettségvállalásaik teljesítéséről. , Miért készült ifjúságunk olyan lelkesedéssel erre a kongresszusra? Azért, mert jól tudta, hogy a kongresszus a békéért harcoló ifjúság erejét mutatja be. Még sohasem volt olyan közel ifjúságunk legmerészebb terveinek megvalósításához. Nem üldözi sem nyomor, sem munkanélküliség. A népi demokratikus haza az ifúság számára biztosítja a munkára, a megérdemelt jutalomra való jogát és a többi jogokat, széles kaput tár a boldog jövő felé. Ezért fejezték ki köszönetüket a szlovák ifjúság küldöttei a dicső szovjethadseregnek és a Szovjetunió népének, amely hazánk felszabadításával megalkotta örömteljes életünk feltételeit. A küldöttek hálájukat fejezték ki az egész világ ifjúsága legjobb barátjának, a béketábor vezetőiének, Sztálin generalisszimusznak. Kifejezték hálájukat a munkásosztály és élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja iránt, amely Klement Gottwald elvtárssal az élen népünket győzelemre vezette. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség, bár fiatal, mégis minden fiatalember megbízható támaszát képezi. Soraiban rövid időn belül az élmunkások és újítók ezrei nőttek fel, a Köztársaságnak a bátor emberek százait adta, akik résztvesznek a falu szocializálásában. Hány fiú és leány tekint fel csodálattal és büszkeséggel olyan emberekre, mint pl. Szvoboda elvtársra, Miszka elvtársra. Lokša elvtársra és a többiekre, akik a legszebb példát szolgáltatják számukra. Hadseregünkben is az Ifjúsági Szövetség nagyszerű sikerek előkészítője, ami különösen a legutóbbi időben mutatkozott meg. így pl. Szvoboda élmunkás mellett ott áll Holly elvtárs, példás tüzér, aki kongresszuselötti kötelezettségvállalásának teljesítésén kívül, hogy példás katonává válik, még két további felajánlást tett. Három példás tüzért nevel ki és a katonai alapszolgálat befejezése után megmarad a hadseregben. A parancsnokoknak új, nagyszerű tíousai nőttek fel, mint pl. Krivcsik tiszt, az Ifjúsági Szövetség tagja, aki fccrfőbb kötelességének tartja, hogy pondoskodjék a példás katona mozgalmának fejlődéséről. Már három elvtársai készített fel a példás katona jelvényének elnyerésére. És felsorolhatnánk továDoí «s további ilyen újarcú tiszteket. Az ifjúság szlovákiai kongresszusa rámutatott eddigi munkájuk hibáira és hiányaira is. Nem mindig sikerül mozgósítanunk az ifjúságot az előttük álló feladatok teljesítésére. A kongresszus tárgyalt azokról a feladatokról is, amelyek ránk várnak. Kitűzte az utat, hogy még bátrabban és jobban folvtassuk a béke megszilárdításáért folvó harcot. A CsISz előtt, amely az egész csehszlovák ifjúságot képviseli, nagv feladat áll. Az ifjúságban, a fiatal emberekben állandóan fejlesztenie kell a forró hazafiúi érzelmet. Még szorosabban fel kell sorakoznia Csehszlovákia Kommunista Pártja mellé. Az ifjúságot a szovjetifjúság gyönyörű tapasztalatai szerint kell tanítania, hogy különösen a hadseregben levő szövetségi tagjaink ragyogó példát lássanak Matrozovban, Zoja Koszmogyemjanszkájában, az Ifjú Gárdában, Gastello elvtársban, ragyogó példáját lássák a haza iránti hűségnek, odaadásnak és szeretetnek, amely gondolkodás nélkül a legnagyobb áldozatot is meg tudja hozni a nép érdekeiért. A Csehszlovák If júsági Szövetség tagjait a proletár nemzetköziség szellemében, más nemzetek haladó ifjúságra iránti szeretetre neveli. Sohasem szabad elfelednünk, milyen nehéz körülmények között él az ifjúság a tőkés államokban. Éppen egy évvel ezelőtt tartották meg Berlinben a szabad német ifjúság kongresszusát. Milyen nehezen jöttek össze a német ifjúsági szövetség tagjai. Ahhoz, hogy valaki Nyugat-Németországból Berliniin demokratikus részébe kerüljön, nagy bátorságra és gyakran élete kockáztatására is szükség volt. Hfsz a nyugatnémetországi rendőrségnek az volt az érdeke, hogy a fiatal németeket ne engedje oda, ahol a nyugatnémetországi urak piszkos ténykedését lepleznék le, akik eladják az országot az amerikai imperialistáknak. Ezért a rendőrség felhasznált minden eszközt a gummibottól kezdve a puskagolyóig. Sok fiatal német, akiket a határ átlépésénél elfogtak, sokat beszélhetne a bebörtönzés alatti kínzásról. Ennek ellenére ezen a kongresszu- [ son Nyugat-Németországnak több mint 35.000 fiatalja vett részt és tüntetett a világbékéért. Ez minket is kötelez arra, hogy fokozzuk építő törekvéseinket és ténykedésünket, hogy más országok ifjúsága is örömteljesen és szabadon élhessen. A CsISz szlovákiai kongresszusa ifjúságunknak újabb nekilendülését (elenti az új, bátor feladatok teljesítésére, hoerv ísrv még közelebb kerüljünk a szocializmushoz. A kongresszus megalkotta annak feltételeit, hogy még hatalmasabban acélozzuk meg a béketábor bástyáit, békearcvonalunkat és valamennyi fiatal hazafíainkat még jobban fellelkesítette a világbéke megtartásáért és megszilárdításáért folyó harcban. K. J. A perbefei dolgozók üzenik katonáinknak Először tartottatok a felszabadítás évfordulójának napján olyan nagyméretű hatalmas díszszemlét, mint az ez év május 6-i volt. Egész országunk területén minden dolgozónk büszke fátok, katonák. Ezen a szemlén is megmutattátok, hogy a Szovjetunió oldalán a népi demokráciák erői olyan nagyok, hogy ezektől megrettennek az imperialisták. Megmutattátok azt Is, hogy hadseregünk a béke hadserege, mert a dolgozó nép vívmányait, szabadságát és függetlenségét védi. Itt nálunk is, Prágától néhányszáz kilométerre mintha hallottuk volna feszes kemény lépteiteket épúgy, mint Köztársaságunk más részében is. De meghallották ezt a nyugati imperialisták, a háborús uszítók, Trumanék, Titóék, Churchillék é© a többiek, akik fegyvercsörtetésükkel akarnak minket megijeszteni. De mi nem félünk. Kitartóan és lelkes munkával haladunk célunk felé, a boldog jövő, a szocializmus felé. És haladásunkat ezen az úton nem eátolhatia meg senki sem, mi éberen őrködünk és tudunk a békéért harcolni. Bajtársaim! A nagy májusi békeszemlét komolyan vegyétek. Tudatosítsátok azt, hogy a tőkések uralma idejében is voltak nagy díszszemlék, de ezek csak azt akarták bemutatni, hogy az imperialista hadseregek készek támadó, harácsoló jellegű háborút indítani, készek az imperialisták érdekeiért vérüket ontani. Akkoriban én is résztvettem ilyen díszszemlén, mint katona. Jól emlékszem, hogv bántak velünk a tisztek. Jól emlékszem, hogy milyen volt az ellátásunk, milyen keevetlen volt a kiképzés és hogy nem vettek minket emberszámba. Tinektek mint a néphadsereg tagjainak egészen más a sorotok. Egészen más körülmények között tartottátok meg nagy díszszemléteket is. És ml büszkék vagyunk rátok. Üzenjük nektek, hogy mi dolgozók munkahelyünkön, akár a gyárakban, üzemekben, földeken, akár másutt abban a biztos tudatban dolgozunk, tel fesít jök terveinket, nyugodtan végezhetjük munkánkat, mert ti ott álltok a béke őrhelyén, Őrködjetek, hogy az imperialisták szét ne rombolhassák azt, amit mi építünk. Szorgalmasan tanuljátok és sajátítsátok el a katonai Ismereteket, legyetek fegyelmezettek, kövessétek parancsnokaitok szavát, mert ezt követeli tőletek a béke védelme. Fegyelmetek ma már nenj jelent bedreszszirozást, mint a kapitalisták ideje alatt, hanem annyit hogy feladatotokat mindannyian öntudatosan, tudatosítva fontossságát, teljesítitek. Még egyszer üdvözlünk benneteket, mi perbetei dolgozók, üdvözöljük békél védő néphadseregünk minden egyes taeját. SÜTTl JÓZSEF munkáslevelező, Perbete. čJól készüljetek (el elvtársak! Ezt ismételte beszédében a századparancsnok. Először vesznek részi huszonnégy kilométeres menet gyakorlaton — mondotta, majd így folytatta: — Tartsák emlékezetükbe mindazt, amit említettem és gondoljanak a most olvasott »Volokolamszki országúU című könyv parancsnokának tanítására. Kocsis László izgatottan várta a hajnali indulást. Mint üzemi dolgozó bevonulása előtt bizony nem sokat gyalogolt és attól tartott, hogy másnap nehéz napja lesz. A háztetők és a gyárak kéményei még fekete körvonalakkal rajzolódtak a sötétkék égre, amikor útnak indultak. De mire hátuk mögött maradt a város, egészen kivilágosodott. Bárcsak megállnánk már — gondolta Kovács elvtárs — sietve vettem fel a kapcát és alaposan bántja a lábamat. — Mit csinálsz elvtárs? — kérdezte tőle Kocsis Ferenc, amikor az első négy kilométer után leültek a sarjadó fűre — csak nem húzod le a csizmádat? — Dehogy is nem, — felelte — a te lábadat biem nyomja a kapca? — Nyímja egy kicsit, de annyit csak kibírok. Félóra pihenő után újra elindultak. Most már nem ment olyan könnyen a menetelés, mint a városban. Kocsis elvtárs el is maradt a sortól. Időnként nekiiramodott, hogy beérje a többieket. Ilyenkor ugyancsak érezte a nehéz felszerelés súlyát. Hirtelen eszébejutottak a századparancsnok szavai: Az együtemű szabályos lépés megkönnyíti a menetelést. Ne rázódjunk ide-oda, mint pattogatott kukurica a rostán, hanem haladjunk egyvonalban a sorral. Megnyújtotta kissé a lépést, hogy ne maradjon le és egyszerre elmúlt a fáradtsága. Most már ő is csatlakozott az éneklőkhöz s a dal ritmusára még könnyebben haladt előre. Mintha a sor egyetlen testté forrt volna össze. Csak Kovács elvtárs húzta nehezen a lábát. Most már kegyetlenül fájt a sarka. Megbánta, hogy nem tartotta be a századparancsnok intelmeit. Visszaemlékezett a »Volokolamszki országút« Beurdzsánjának szavaira is, hogy milyen kínt tud okozni egy rosszul felvett kenyérzsák vagy egy szabálytalanul hajtogatott kapca. Tizenegy óra körül, 10 kilométeres gyaloglás után, kis erdő mellett állapodtak meg. Kit a tavaszi nap melege, kit a helytelenül felcsatolt felszerelés izzasztóit meg. Ezek kimerülten ültek le a fák tövébe. Kovács Ferenc lehúzta a csizmáját s most már nagy gonddal csavarta lábára a kapcát. Mások takarójukat hajtogatták, vagy a kenyérzsák szíját szabályozták. — Adj egy kis vizet — szólította meg Kovács Ferenc Kocsis Lászlót — én már megittam a magamét. Kocsis elvtárs restelkedve csapott a homlokára. — Hű, a kutyafáját, elfelejtettem megtölteni a kulacsomat. — Gondosabban kell felkészülni, — szálúit meg mögöttük a rajtbizalmi. A bajtársak feléje fordultak és egyre nagyobb érdeklődéssel hallgatták. A rajibizalmi elvtárs megmagyarázta a menetgyakorlat politikai jelentőségét. Most már valamennyien megértették, hogy a hazának képzett, fáradtságot nem ismerő, edzett harcosokra van szüksége. A kiadós ebéd és pihenő után frissen indultak útnak. Többé senki sem »rázódott<r a sorban, egyformára nyúltak a lépések, egyszerre zengett a dal. Kovács elvtárs sem emlegette már, hogy *ha civil lennék, most már leülnék az árokpartra pihenni«, hanem frissen, ruganyosan lépdelt. Pedig most következett a neheze. Sziklás, meredek hegygerincre kapaszkodtak fel. Az első szakaszban Kocsis haladt elől. Kinyuitotta puskáját és egymásután húzta fel a nehezebb részeknél maga mellé az elvtársakat. Másképpen nem boldogultak volna. Az a tudat, hogy szükségük van egymásra, hogy segíteniök kell egymást, megtízszerezte erejüket. Most már nem érezték a fölszerelés súlyát, a nap melegét. Túl a hegyen már sík volt a talaj, bevetett búzatáblák következtek. A bajtársak visszagondoltak parancsnokuk szavaira, gondosan megkeresték a keskeny ösvényeket, nehogy kárt tegyenek a termésben. így érkeztek ki az országútra és elindultak hazafelé. Este elérték a várost. Itt rövid megbeszélés következett. Kiértékelték az elvtársak magatartásának jó és rossz oldalait. Azután a sziporkázó csillagok fényénél átvonultak a városon. Mintha nem is hagytak volna maguk mögött huszonnégy kilométert. Feszesen, keményen léptek és harsogva szólt énekük. — A béketábor legyőzhetetlen, a béke útja biztos út. Es Kocsis elvtárs ls tudta már, hogy ha pontosan betartja parancsnoka utasításait, a menetelés szabályait, ha igaz bajtársiasággal segítik a többieket, akkor könnyűszerrel győzi le ezután is a nehézségeket és erős, fáradhatatlan védelmezője lesz népének, hazájának. STA UDINGER JOISEF őrnagy Néhány szóban... Mint katona küldöm az Uj Szó olvasóinak soraimat és mindazoknak, akik néphadseregünkben szolgálatot teljesítenek, vagy ez évben bevonulnak. Csak néhány szóban szeretném felhozni azt, hogy milyen óriási a különbség B ml népi demokratikus hadseregünk és a kapitalisták hadseregei között. Nálunk minden katonának meg vannak a jogai, minden különbség nélkül. Az elméleü oktatás is úgy folyik, hogy mindAki megértse, tehát a katonák anyanyelvén. Nem beszélve nagyszerű ellátásunkról, a rólunk való anyagi gondoskodásról. De a legfontosabb ax, hogy néphadseregünk katonáinak egészen más a hivatása, mint a kapitalista hadseregek katonáinak. Minden katonánkat új szellem hatja át, bevonulása után új légkörbe kerül, amelyben állandóan fejlődik. Fejlődik mind politikai, mind kultúrtéren. Tisztjeink elvtársi módon bánnak velünk éi bajtársias viszony fejlődik ki köztük és a legénység között. Laktanyáinkat második otthonunknak tekintjük, melyben az ebédlőn és a legénységi szobákon kívül rendelkezésünkre állnak a kultúr- és olvasótermek, ahol szabad időnkben tanulhatunk, szórakozhatunk, sőt filmelőadásokat is látunk. Mi mindannyian átérezzűk feladatunkat ebben az új rendszerben, ebben az új világban, mindannyian a győztes szovjethadseregtől, felszabadítónktól tanulunk. Tudatában vagyunk azoknak a nagy áldozatoknak, melyeket hazánk felszabadításáért a Szovjetunió hozott és ennek tudatában öntudatosan állunk a béke őrségén. Erősnek kell lennünk, hogy megvédjük vívmányainkat, hogy őlent tudjunk állni az imperialisták támadásainak. Nem bízzuk el magunkat, éberek vagyunk. A mi hadseregünk a béke hadserege és nekünk legnagyobb feladatunk, hogy a nagy Szovjetunió oldalán békénket megvédjük. Pásztó István katona. MMMM>tMMMWHMH»Wt

Ht

Mt

MHW

>t

WM ÜJ SZO, a csehszlovákiai magvar dolgozók napilapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bratislava, Jesenského 8-10. sz. Telefon: szerkesztőség 352-10 és 347-16, kiadóhivatal 262-77 Főés felelősszerkes7tö Lőrlncz Gvula. Feladó és Irányító postahivatal: Bratislava II Nyomja és kiadja a Pravda Nemzeti Vállalat Bratislava Kéziratokat nem adunk vissza Előfizetés 1 évre 540.—, l7, évre 270.—, '/

4 évre 135.—, I hónapra 45.— Kčs. A hetilap (csütörtöki szám) előfizetése 1 évre 150—, '/, évre 75.—, i/

4 évre 40.- Kčs. A KÉPESKÖNYV előfizetése egv évre NEPNAPTAR-ral egvütt 100 Kčs. SZEPLŐK Teljesen ártalmatlan szer a gon* dosan összeállított, a szeplőket a legrövidebb időn b^lül elszintelenftő és eltüntető JAVANA-krém. Ez a szer az arcbőrt gyönyörűen megfehéríti és minden sötét foltot, szeplőt, májfoltot tökéletesen eltüntet. A legjobb kozmetikai gyártmány. A krém ára 35.— korona, postán küldve 43.— korona. Használati utasítás mellékelve van. A szállítást utánvét mellett a J. Kukla cég intézi, Praha I. Perlová-u. 39. A Javana-krémet csak átvétel után fizeti. Legyen ön is szép. 1824/v. (Folytatás a 8. oldalról.) Köztársaságunk egész ifjúsága szilárd egységben, a Komszomol példája nyomán és a Párt vezetésével úi munkába indul Elvtársnők és Elvtársak! Engedjétek meg, hogy beszédemet befejezzem. Hejzlár elvtárs, a CsISz Központi Bizottságának elnöke a CsISz Központi Bizottsága legutóbbi ülésén, ez év áprilisában a CsISz szlovákiai kongresszusáról a következőket mondotta: „A szlovákiai ifjúság előtt rendkívüli távlatok nyilnak meg azáltal, hogy hazánk gyorsabban halad a szocializmus felé. A szlovák nemzet történetében olyan időszakot él át, amelyről a mult nemzedékek nem is álmodtak. Ifjúsági Szövetségünkön múlik, hogy a kongresszussal összefüggésben megmagyarázza a szolvákiai ifjúságnak történelmi hivatását és fellelkesítse és felbuzdítsa a szocializmus építésének merész munkájára, még szilárdabban egybekapcsolja a cseh vidékek dolgozóival a szocializmus építőinek és a béke harcosainak egységes frontjában. Ez az összefonódás Szlovákia boldog jövőjének biztosítéka". Hejzlár elvtárs e szavaira mi így válaszolunk: Szlovákia ifjúsága jól tudja, hogy Csehszlovákia dolgozó népe nem haladhatna oly bátran előre a szocializmus felé és elképzelhetetlen lenne Szlovákia oly nagyvonalú iparosítása, ha nem létezne a cseh és a szlovák munkásosztály szilárd és összefonódó egysége, ha nem lenne a cseh és a szlovák ifjúság egységes. Szlovákia ifjúsága jól tudja, hogy Szlovákiában és az egész Köztársaságban a szocializmus felé való merészebb és gyorsabb haladás megkövetelik a cseh és a szlovák nép, a cseh és a szlovák ifjúság még szilárdabb összefogását. E kongresszus egyik legfőbb hivatása, hogy hozzájáruljon e még szilárdabb és felbonthatatlanabb egység kialakításához. Mi ma kimondhatatlanul boldogak vagyunk és kimondhatatlanul le vagyunk kötelezve a CsKPnek és Gottwald elvtársnak azért, hogy erős kézzel földre tiporta a kártékony, mérgező ellenséget, amely a cseh és szlovák ifjúság rabszolgasorba való döntésére szőtt terveket. Mi ma kimondhatatlanul hálásak vagyunk &z SzKP-nek és Siroky elvtársnak, az SzKP elnökének azért, hogy bennünket mindig a proletár-internacionalizmus és a szocialista hazafiasság gottwaldi útján vezettek és elvezettek ahhoz a naphoz, amikor egységesen, erősen és a mi gyönyörű csehszlovák hazánkra büszkén, a cseh és a szlovák ifjúsággal együtt, a sztálini korszak gigászi szovjetépítkezései felé tekintve, még nagyobb eltökéltséggel elindul azon a bátc: ás nagyszerű úton, amely a szocializmus felé, a- 1 imunizmus felé, az örök béke felé és a világ összes embereinek testvérisége felé vezet! »