Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-26 / 122. szám, szombat

kádermunkánkra. Ne keressünk a fontos helyekre „kész" embereket,

s hanem jó CsISz-tagokat, akik teljesen odaadok a Párt és a munkásosztály iránt. A Smena szerkesztőségének feladata, hogy megszabaduljon a rossz burzsoá tradicló utolsó maradványaitól is, főleg az individualizmustól és a kispolgári anarchizmustól. Hogy miként kell tovább haladnunk, arra vonatkozóan Široký elvtársnak a Szlovákiai Kommunista Párt Központi Bizottságának májusi ülésén elmondott referátuma egész sor irányelvet adott. A mi központi lapunkra is vonatkoznak túlnyomó többségben a megadott irányelvek. Annyit kell ezekhez pusztán hozzátenni: többet kell írni a marx-leninizmusról, a Komszomolról, a csehországi CsISz-tagokról, Szlovákia iparosításáról és többet kell írni a tudományról és technikáról! Gyorsított ütemben ki kell építeni a szerkesztőségben az olvasók leveleinek rovatát és minden egyes hangra, amely a dolgozók köréből jön — a Komszomol Pravda példája szerint — a legnagyobb gondot kell fordítani. Mivel a Smena mostani példányszáma igen alacsony, ezért a kongresszus után fokozni kell az előfizetőszerzési kampányt. Nagy példányszámot ért el Pionír-újságunk. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a pionírok, akiknek sajtójukhoz való viszonyuk sokkal jobb, mint a CsISz-tagoké, újságukkal meg lennének elégedve. Az ő követelményük szerkesztőségüktől: többet kell tanulni a szovjet „Pionír Pravdá"tól és többet foglalkozni velük, a pionírokkal. Viszonylag jelentősen emelkedett a funkcionáriusok számára megjelenő szervezeti hetilapunknak, a „Pracovný program"-nak példányszáma (12.061). A lap vonalát és elnevezését azonban már meg kell változtatni. Gondoskodni kell trról, hogy ez a lap nem pusztán a szervezési osztály hetilapja legyen, gondoskodni kell arról, hogy valamennyi funkcionáriuskádereink, aktivistáink politikai és nevelő lapja legyen. A CsISz szlovákiai Központi Bizottságának kell átvennie e lap kiadását és a lap szerkesztésével a szövetség politikailag legfejlettebb és legtapasztaltabb funkcionáriusait kell megbízni. Többi lapjaink közül meg kell említeni a Mladá Tvorbát, mégpedig azzal, hogy ez nem pusztán a gimnazisták lapja, hanem a harmadfokú iskolások havi lapja is. Ezenkívül a Mladá Tvorbá na k a leggyorsabb ütemben fel kell hagynia azzal, hogy elszigetelje magát a munkás- és földművesifjúságtól. Gyorsan nő a Smena könyvkiadója is. Nem egész két év alatt 82 könyvet adott ki 562.000 példányban. Közülük 44-et gyermekek számára és 38-at ifjúság számára. 1949-ben 10 könyv jelent meg, 1950ben 40, ebben az esztendőben pedig 4 hónap leforgása alatt 32 könyv jelent meg 254.500 példányszámban, tehát nagyobb példányszámbán, mint tavaly az egész év folyamán. Most az a fontos, hogy a Smena a könyv minőségére helyezze a fősúlyt. A választékosságra, a nyelvi kifejezés tökéletességére és főleg az illusztrációra. Ezekben a napokban Gajdar Iskola című könyvének illusztrációjáért Ilecsko akadémiai festő az államdíjat kapta meg. Pionírjaink és tanulóifjúságunk ezt a jutalmazást bizonyára helyeselni fogják. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy pionírjaink és iskolásaink a festőművészetben a szocialista realizmus pártján állnak. Határozottan ellene vannak, hogy a művészek őket gyengeelméjű arcokkal, görbe lábakkal és olyképpen ábrázolják, mint az gyakorta megtörténik az állami nyomda kiadásában megjelenő Ohnyikban. Ha szükségesnek mutatkozik e tekintetben gyermekszavazást rendezni, megszervezhetjük. De előre tudjuk az eredményt, a szocialista realizmus fog győzedelmeskedni. Ha a könyvekről beszélünk, meg kell említenünk, hogy Milán Lajcsiák, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottságának tagja mellett új, fiatal íróink jelentkeznek. írók, CsISz-tagok, akik őszintén szeretik a Pártot és hazájukat, akik művészi módon mutatják be a büszke és harcos gottwalia szlovákiai fiatal nemzedéket. A Csehszlovákiai írók Szövetségének szlovákiai tagozata ebben a hónapban 16 új fiatal szerzőt vett fel a Szövetség tagjelöltjei sorába. A legközelebbi időben a könyvpiacon megjelennek első könyveik. Az írók Szövetségének a Szlovákiai Központi Bizotsággal közösen megrendezett nagy irodalmi pályázatára már eddig több, mint 100 mű érkezett be. Főleg olyan új szerzőktől valók ezek, akik egyes CSM-csoportjaink köréből nőnek ki. (Svit, Zólyom, Nyitra, stb.) Egy bástyát még nem vettünk be. És ez a művészeti kritika, amely világosan megmutatná, mit kell a múltból átvennünk és amely kisöpörne minden rosszat, korhadtat és művészetünk számára biztosítaná világosan a szocialista utat. Kultúréletiinknek nagy szüksége van arra, hogy akadjanak bátor fiatalok, akik ezt a bástyát bevennék. A testnevelést és a sportűzést minden CsISz-csoportban lényegesen javítani kell. A fiatal nemzedék szocialista nevelésének egyik legkomolyabb eszköze a testnevelés. A testnevelés feladata megszilárdítani az ifjúság egészségét, előkészitenf azt a munkára és a népi demokratikus haza védelmére. A CsISz Szlovákiában mindig szívósa nharcolt az egységes testnevelésért, tömegszerűségéért, szocialista jellegéért, harcolt azok ellen a burzsoá elemek ellen, amelyek minden eszközzel arra törekedtek, hogy a testnevelési szervezeteket elszigeteljék % dolgozó tömegektől, * haladó ifjúságtól. E küzdelemnek eredménye az lett, hogy a CsISznek a Szokolban való' jelentősége ma állandóas nő, a két szövetség közötti kapcsolat mind szorosabb és mind gyakoribb akció-egységük. A Szokolnak az utóbbi időben felmutatott sikereit elsősorban ez az együttmunkálkodás" hozta meg. A Szokolnak a legutóbbi év során felmutatott legnagyobb sikere kétségkívül az a tömegsport-akció, amelynek tradícióját Szlovákiában az a hatalmas staféta alkotta meg, amelyet a Szlovákiai Kommunista Párt történelmi IX. kongresszusának tiszteletére rendeztek, amely stafétában 90.000 sportoló vett részt. Ezeknek kétharmada CsISz-tag volt. Az ifjú emberek tízezrei aktivizálták és aktivizálják a sportjátékokat. Nagy jelentőséggel bírt a Békemenet. Csak természetes, hogy az ilyen akciók befolyása alatt a Szokol állandóan növekedőben van. Tagjainak száma Szlovákiában 1951 április elsejével 260.875, ezek közül kb. 160.000 CsISz-tag. A TOZ-nak (Tyrs jelvényszerző verseny) Szlovákiában 13.509 résztvevője van, a becslések szerint ezek közül 7000 CsISz-tag, 3200 pionír. Mennyiben részesedik a CsISz Szlovákiában a Szokolnak ezen sikereiből? Az elmúlt félév során a CsISz keretén belül ezer új Szokol-csoportot létesítettünk, amelyeknek feladata, hogy testnevelést folytassanak ott, ahol még nincsen meg annak élőfeltétele, hogy Szokol alakuljon, további célja pedig, hogy előkészítse erre a talajt. ČSM Szokol-kör. Szlovákiában mai napig 2055 működik. Van már olyan járás (Komárom), ahol a mi érdemünkből minden faluban van Szokol vagy legalábbis CsISz Szokolcsoport. A CsISz-tagoknak nem kis érdeme az, hogy a legutóbbi öt. hónap során 588 új Szokol egyesületi csoport alakult. Ugyanezen idő alatt a Szokolba 164.097 új tagot vettek fel, akiknek több mint 50 százaléka CsISz-tag. A vágújhelyi járási CsISz-bizottság toborzó hetet szervezett és ez alatt az idő alatt több mint ezer CsISz-tag lépett be a Szokolba. Sok helyen a CsISz Szokol-körök a testnevelés további fejlődésének, valamint a sportnak élcsapata lettek. Önkéntes munkabrigádot a CsISz első kongresszusának tiszteletére több mint 500 sport-objektumot építettek ki és a Szokol harmadik országos konferenciájára további 341-et. A CsISz szlovákiai kongresszusának tiszteletére szervezett kötelezettségi kampányban további sportjátékterek építését végezték el. Nagyon aktív ténykedést fejtettek ki egyes iskolai Szokol-csoportok. A bratislavai elektrotechnikai iskola Szokol-csoportja a tornaterem teljes átalakítását kezdeményezte és az iskola udvarában valóságos stadiont épített. Számtalan olyan Szokol egyesületi csoport van, amelynek gerincét éppen a CsISz-tagok alkotják. Ilyen például a radványi, ahol az összes CsISz-tagok egyúttal a Szokol tagjai is. Szokol-csoport működik a losonci Timrava gimnáziumban is, ahol 361 CsISz-tag közül 163 nyerte el a Tyrs-jelvényt. A Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség első kongresszusának tiszteletére rendezett Smena-stafétában 40.000 CsISz kerékpáros tag vett. részt és a csoportok 3945 üdvözlőszalagot küldtek. A Békemenetben magában Bratislavában 30 ezer CsISz-tag és pionír vett részt. Klobusice község kis falu, összesen e00 lakosa van. A CSM Szokolcsoportjától szervezett Békemenetben résztvett mind a 405 lakosával. A Békemenetben résztvett a 77 esztendős Kuna Márton is és a békemenet további 7 résztvevőjének életkora meghaladta a 60 esztendőt. A Gyömbér tövében fekvő Myto község CsISz—Szokol-csoportja ugyancsak Békemenetet szervezett és az 1060 lakosú községből 826-an vettek részt a Békemenetben. Nagy sikereket értünk el a testnevelés és a sport terén az Ifjúsági Építkezéseken. Ezeken minden hónapban tömegsport rendezések vannak. Nem volna helyes azonban ezeket a sikereket túlbecsülni. A testnevelés terén működésünk igen komoly hiányokkal küzdött. Mindenekelőtt fel kell tenni a kérdést, hogy a CsISz-tagok fele miért nem foglalkozott testneveléssel. Fel kell tenni a kérdést, mi van az ifjúság többi részével. Figyelembe kell venni azt is, hogy sok Szokol-csoportunk teljesen passzív magatartást tanúsít. Igy a zsolnai kerületben 115 csoport teljesen passzív. Csak nagyon kisszámú iskola mellett működik Szokol-csoport. Az iskolákban, a pionírmozgalomban a legutóbbi időkig a testnevelés (és sokhelyütt még ma is) alacsony színvonalon van, sőt mondhatni visszaesőben. A felelősség ezért az iskolák igazgatóit, a. tanítótestületet és a CsISz iskolai csoportját terheli, — sőt ami talán paradoxonként fog hangzani, — a tornatanárokat. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyozni kell, hogy komoly pedagógiai hibára vall, ha az igazgató, a tanító nem tartja a testnevelést az ifjúság szocialista nevelése oszthatatlan részének. Azzal a kívánsággal fordulunk a bratislavai állami testnevelő intézethez, hogy a kádernevelésre sokkal nagyobb súlyt fektessen. Azt kívánjuk ennek az intézetnek végzett növendékeitől, hogy tanulmányaik befejezte után ne hivatalba lépjenek, hanem az iskolákba. Ezen intézet növendékeinek hivatásuk iránt tanúsított közömbössége, mely hivatásra a dolgozó nép pénzén keresztül négy éven keresztül készültek, azt bizonyítja, hogy a káderbizottságra ezen a főiskolán sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Egyszersmind kötelességünk, hogy az egyéves főiskolai tanfolyamokra, amelyek a jövő iskolaévben megnyílnak, a legjobb CsISz-tagokat küldjük, akik a munkás- és földművesifjúság soraiból a sportjátékokban kitűntek. Ezek a tanfolyam elvégzése után testnevelést fognak tanítani a másod- és harmadfokú iskolákon. A progagációs és szervezési munka nagy hiányáról tesz tanúságot mind szövetségünkben, mind a Szokolban az Ifjúsági Sportjátékok eddigi lefolyása. Vonatkozik ez főleg a falusi ifjúság sportjátékainak szektorára. A falusi ifjúság gyakorta tanácstalan és nagyon sok esetben sem felvilágosítást, sem segítséget nem kap. Ez aztán azt eredményezi, hogy az egyes járási CsISz-szervezetek vagy járási Szokol-szervezetek az ifjúság sportjátékairól nem gondoskodnak és az ezzel kapcsolatos kérdéseket nem vitatják meg. Igy például a füleki kerületi falusi ifjúság számára megrendezett sportjátékokra összesen 5

1 versenyző jelentkezett. A CsISa kezdeményezésével meg kell javítani a mai helyzetet és a skalicai gimnazisták példája nyomán sokkal fokozottabb mértékben kell a falusi ifjúságot támogatni. Az itt említettekből, úgy vélem, világosan megmutatkozik, hogy testnevelésünkben hol vannak a gyenge oldalak, amelyeken segítenie kell Szövetségünknek. Az első gyenge oldal az, hogy a CsISztagok és az ifjúság a Szokolban nem vesz részt tömegesen. A CsISz-tagok fele nem vesz részt a tömegtornában, nem sportol, a szlovákiai ifjúság kétharmada nem tanúsít érdeklődést a testnevelés iránt. Elsősorban a leányok. A Szokol-tagság soraiban nagyon kicsi a lányok és asszonyok száma. A második gyenge oldal a falu. A sport a falusi ifjúság életét sokkal örömtelibbé tesjji. Azon kell lennünk, hogy mihamarább megadjuk a falu ifjúsáságának azt, amitől a kapitalista rendszer megfosztotta. A Szokolnak nyújtót segítségünk, a gyenge oldalak megszüntetése csak abban az esetben lesz hathatós, ha mindannyian megtanuljuk a testnevelés fontosságát a fiatal nemzedék nevelésének szocialista szempontjából értékelni. Ezt így kell értékelni az elvtársaknak, kezdve a központtól, le az alapcsoportokig. Sőt, gondoskodni kell arról, hogy a legalacsonyabb szervezési csoportban is, minden munkacsoportban egyes CsISz-tagok megbízást kapjanak arra, hogy gondoskodjanak a testnevelésről éa a sportról. Segítségünk csak akkor lesz hathatós, ha a Szokolba legjobb testnevelési munkatársainkat küldjük, hogy ott következetesen harcoljanak a burzsoá szokások ellen, harcoljanak a testnevelés szocialista jellegéért. Testnevelésünknek a legszorosabb egységben kell fejlődnie szocialista építésünkkel és ezért nincs helye semmiféle formában mutatkozó politikátlanságnak. A politikátlanság jellemzi még mindig a Szokol egyes vidéki funkcionáriusait, ez azonban olyan köpönyeg, amely mögött a régi burzsoa-ideológia, a régi burzsoá szokások bújnak meg. Ez ellen az ideológiai, ez ellen az elavult forma ellen állandóan és szívósan kell harcolni. Éspedig azért, mert a testnevelésben ezek teremtik meg a bürokráciát, az adminisztrálást, ami meggátolja a sikeres fejlődést, mert ezek lehetővé teszik, hogy tovább fenntartsák, sőt, — ha új név alatt is, — de propagálják a régit, a testnevelésnek öncélú értelmezését, ahogy ez az NV Bratislava esetében áll. A Csehszlovákiai Szokol Szövetség IX. kongreszszusa tiszteletére vállalandó kötelezettségünknek így kellene hangzania: Fiatalos lendülettel fogunk mind a Szövetségünkben, mind a Szokolban a szocialista termelésért harcolni annak tudatában, hogy az a fiatalság szocialista nevelésének fontos kelléke. (Sykora elvtárs beszámolójának további részét lapunk holnapi, vasárnapi számában közöljük.)