Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-26 / 122. szám, szombat

1951 május 26 molt a burzsoa-nacionalizmussal minden formájá­ban. A szlovák ifjúság szilárdan és örökre egy sor­ba állt a cseh ifjúsággal, Lenin, Sztálin győztes, leverhetetlen zászlaja alatt. Ma a szlovák ifjúság tudja, hogy legnagyobb és legjobb barátja a szov­jetnép és a béke, a nemzetek szabadságának nagy élharcosa, a drága, mindnyájunk által szeretett Sztá­lin elvtárs. Ma a szlovák ifjúság büszke arra, hogy ott áll a hősi szovjetifjúság oldalán, amely Lenin és Sztálin által nevelve, a kommunizmus magaslatai felé halad, az egész világ ifjúságának utat mutatva. Pártunk Gottwald elvtárs vezetésével megoldotta a szlovák kérdést és ezt a megoldást a gyakorlat­ban Szlovákia szocialista iparosításának nagyszerű fejlesztésével naponta valósítja meg. Aki a szlo­vákok nemzeti élete soha nem látott fejlődésének további bizonyítékát akarja látni, nézze meg ezt a kongresszust. Itt fiatal munkások, földművesek, ta­noncok, diákok, szakemberek ülnek egymás mellett, hogy felépítésünk alapvető kérdéseiről tárgyaljanak. Szavaik Szlovákia minden része szövetségi tagjai tízezreinek éa százezreinek gondolatait és váevait fejezik ki. Nem bizonyítja a CsISz egész, sokoldalú tevékenysége a nemzeti erők nagy alkotó fejlődé­sét, a nemzeti kultúra magasröptűségét ? És a nem­zeti kultúrának és nemzeti életnek ilyen fejlődését nem utolsó sorban az tette lehetővé, hogy Pártunk megnemalkuvó harcot folytatott és folytat a bur­zsoa-nacionalizmus ellen. A nevelő munkával kapcsolatban engedjétek meg, hogy rámutassak egy körülményre, amelynek jelen­tőségét a szovjet lenini Komszomol példája hang­súlyozza ki: arra a szükségszerűségre, hogy az ideo­lógiai és politikai neveléssel együtt nagy és állandó gondoskodást kell fordítani a szilárdjellemű ifjúság nevelésére, a szilárd kommunista erkölcs szellemé­ben. Miért csodáljuk Zója Koszmogyemszkáját, Cska­lovot, Mereszjevet, Oleg Kosevojt és a szovjethősök —— ü J szo —— más százait és ezreit ? Mert náluk a mély szocialista öntudat elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a gyö­nyörű, nemes jellemmel. Hála az ilyen nevelésnek, a szovjetifjúság megállhatta a vizsgát a Nagy Hon­védő Háborúban és nagyszerűen megállta helyét. Az ifjúságot neveljétek a haza, Pártunk, Gottwald elvtárs iránti határtalan odaadásra és rendíthetet­len hűségre. Neveljétek az ifjúságot a szocializmus és a béke ügye, a Szovjetunió és Sztálin elvtárs iránti határtalan odaadásra és rendíthetetlen hű­ségre. Olyan odaadásra és hűségre, mely nem fél semilyen áldozatoktól és semilyen nehézségektől és ennek nemcsak különleges, nagy tettekben kell meg­nyilvánulnia, hanem a szürke, mindennapi munká­ban is. Neveljétek az ifjúságot szerénységre és önbiza­lomra. Harcoljatok az önhittség, a gőg ellen és vas­seprűvel seperjétek ki a karrierizmust — de ugyan­akkor töltsétek el az ifjúságot büszke öntudattal, hogy mindig és mindenütt merészen és rendületle­nül hirdesse ügyünk igazságát, buzdítsátok minden­képpen a fiúk és leányok vágyát nagy hősi tettek véghezvitelére, új találmányokkal való hoz­zájárulásra, a tudományos és technikai haladáshoz, arra, hogy íróvá, művésszé, tudóssá, sztahanovistá­vá legyenek és minél jobban kitűnjenek a munkában és a hazáért, a szocializmusért folyó harcban. Neveljétek az ifjúságot kitartásra és következe­tességre. Harcoljatok a felületesség és a félmunka ellen. A szövetségi tagokat tanítsátok meg arra, hogy következetesen és becsületesen teljesítsék kö­telezettségvállalásaikat, hogy sohase legyen ellentét a szavak és a tettek között. Vigyázzatok különösen arra, hogy a Szövetség funkcionáriusai úgy visel­kedjenek, ahogy ezt tőlük megkövetelik, hogy min­den szövetségi tagnak szava tettet jelentsen. Neveljétek az ifjúságot kitartásra és fegyelemre. Harcoljatok a nehézségeknél és akadályoknál felme­3 rülő kislelkűség, fegyelmezetlenség és kényelemsze­retet ellen. Tanítsátok meg a szövetségi tagokat úgy dolgozni, hogy kitartóan haladjanak céljuk felé és ne engedjenek addig, amíg azt el nem érik. Neveljétek az ifjúságot tudományszomjra, az is­meretek iránti mély és tartós érdeklődésre. Ismeri­tek Lenin elvtársnak az ifjúsághoz intézett jelsza­vát: „Tanulni, tanulni, tanulni". Nálunk sem lehet ezt a jelszót eléggé hangsúlyozni. A marx-leniniz­mus tanulását kapcsoljátok egybe a szakismeretek elmélyítésével és kiszélesítésével. Jó gépészekre, jó vegyészekre, képzett szakemberekre van szükségünk, akik a lehető legjobban ismerik szakmájukat és eh­hez tanulni kell. Elvtársak, elvtársnők! Pártunk az ifjúság számára megnyitotta az élet felé, a boldogság felé vezető utat és Pártunk számára a legnagyobb elégtétel volt az, hogy az ifjúság döntő többségében olyan óriási lelke­sedéssel lépett erre az útra és építi a szocializmust. Ezekben a napokban ünnepeltük Csehszlovákia dicső Kommunista Pártja alapításának harmincadik évfor­dulóját, Ez a párt a nehéz harcok hosszú útját tette meg és hála a Szovjetuniónak és hadseregének, győ­zött. Azért győzőtt, mert huszonkét éve áll élén és vezeti Klement Gottwald elvtárs, Lenin és Sztálin hű tanítványa. Győzött azért, mert Pártunk mindig Marx, Engels, Lenin és Sztálin nagy és halhatatlan tanítása szerint halad. Sajátítsátok el ezt a tanítást, a tudományok tudományát és mindig szerinte iga­zodjatok. Váljatok a Párt jó, hű és megbízható segí­tőtársaivá. további előrehaladó nevelő útjában. Éljen hazafias ifjúságunk, amely Pártunknak jó segítségére van a szocializmus építésében hazánkban! Lenin és Sztálin zászlaja alatt, Gottwald elvtárs ve­zetésével az ifjúság még bátrabban, még gyorsabban fog haladni előre a szocializmushoz, előre a világbé­kéért, szeretett hazánk boldogságáért és felvirágozta­tásáért! „Soha senkitől se engedjük agyunkból és szívünkből kitépni a testvéri, az egész világ ifjúságának boldogságáért harcoló nagy tanító Szovjetunió és a drága Sztálin elvtárs iránti odaadást, hűséget, hálát és szeretetet" Ernest Sýkora, a CsISz Szlovákiai Központi Bizottsága elnökének kongresszusi beszámolója SlatárSn&k és elotávsak. f A szlovákiai ifjúság szövetségének utolsó kong­resszusa 1946 márciusában Batovanyban (Partizán­skén) folyt le. E kongresszus jelentősége az ifjúság egységéért folytatott harcban nagy volt. Ezen húz­tuk keresztül a reakciós farizeus elemek és a OND megvásárolt tagjainak terveit az SSM széttörésé­re. A történelmi 1948-as esztendő decemberében Bra­tislavában Siroky elvtárs részvételével folyt le az SCM és az SSM Központi Bizottságának ülése, va­lamint az SSMK és SSMP ülése is, amelyen döntés történt az egységes ifjúsági szervezet megteremté­séről Köztársaságunkban. Ezt a határozatot 1949 április 23-án a prágai egyesítő konferencián pecsé­teltük meg. Itt alakult meg a CSM és ä Szlovák If­júság Szervezete, amely a CSM szilárd és el­választhatatalan alkatrészévé vált. Egyszersmind a szlovákiai küldöttek külön konferenciáján megvá­lasztották a CSM új szlovákiai központi bizottságát. Az új CSM további fejlődése szempontjából döntő jelentőségű volt Klement Gottwald elvtársnak, a Köztársaság elnökének levele, amelyet az egyesítő konferenciának küldött. Gottwald elvtárs levele zá­rórészében ezeket írta: az ifjúság egységes szövet­sége csupán akkor teljesítheti nagy küldetését .az ifjúság szocialista nevelésében, az ötéves terv telje­sítésében, nemzeteink egységének megszilárdításá­ban, valamint a békéért és a haladásért folyó világ­küzdelemben, ha erős, milliós szervezet lesz. Ez az irányvonal, — amely a következő jelszóban testesült meg: „A CSM millió tagja — a szocializ­mus millió ifjú építője", az egész szövetség tevé­kenységének alapja lett az elkövetkező időszakban. A CSM dicsőséges első kongresszusa a mult év jú­niusában jelenthette Gottwald elvtársnak, hogy irányvonala teljesült és kitűzhetjük a feladatokat a további időszakra. A CSM szlovákiai kongresszusának feladata az, hogy áttekintse tevékenységünket a legutóbbi idő­szak alatt és mindenekelőtt értékelje azon felada­tok teljesítését, amelyeket a CSM első kongresz­szusa, a CSPK IX. kongresszusa és az SzKP IX. kongresszusa jelölt ki, foglalkozzék azzal a kérdés­sel, hogyan lehet leghatékonyabban segítséget nyúj­tani az ötéves terv feladatainak teljesítésében és a világbékéért folyó küzdelemben. A ÍSM első kongresszusáig terfedő időszak A CSM dicsőséges első kongresszusáig végzett te­vékenységünket mint harcot lehet jellemezni az if­júság egységéért és mint e harc győzelmes befeje­zését az ifjúság nagy többségének megnyerésével a szocialista országépítés számára. Mozgalmunk fejlődésére ebben a korszakban két dolognak volt jelentősége: az egységes országos szervezet megte­remtése a cseh ifjúsággal együtt, valamint az ifjú­sági vasútvonal építése. Hogy a CSM megalakítá­sának gondolata milyen mozgósító erőt jelentett, arról a tagság hatalmas növekedése tanúskodik. A Központi Bizottság 1948-ban tartott együttes ülésé­től az 1950 júniusi kongresszusig, tehát hozzávető­leg másfél esztendő alatt a tagság száma megköze­lítően hatszorosára nőtt. Erre az óriási méretű nö­vekedésre hatalmas befolyást gyakorolt az ifjúság vasútvonala és annak sikeres befejezése. Elmond­hatjuk, hogy itt valóban az új gottwaldi szlovák fiatalság csoportosult, amelynek jellemzője a mim­kához való szocialista viszony, a szocialista haza­fiasság és a proletár-nemzetköziség volt. Az 1945—1950-es évek Csehszlovákiában — mon­dotta Siroky elvtárs az SzKP történelmi IX. kong­resszusán, — történelmi jelentőségű korszakot al­kottak. Ezt a korszakot a munkásosztály és a bur­zsoá kapitalista reakció közötti döntő hatalmi küz­delem jellemzi. Ebben a korszakban a munkásosz­tály dicsőséges februári győzelme döntötte el azt, hogy Csehszlovákia dolgozó népe véglegesen a szo­cializmus útjára lép. Hogy ezalatt az elmúlt öt esz­tendő alatt milyen szerepet játszott az ifjúsági szö­vetség Szlovákiában, arról tanúbizonyságot tett drága tanítómesterünk, Klement Gottwald elvtár­sunk 1949 nyarán az Ifjúság Vasútvonalán. Akkor ezeket mundotta: az Ifjúsági Vasútvonal dolgozói a szlovák felkelés hőseinek méltó követői, mert az építés terén teljesítik ma a felkelés nagy paran­csát. Művük valóban össznemzeti és állami jelentő­séggel bír és úttörő tettet jelent szocializmus felé vezető útunkon. Ugyanígy ítélte meg tevékenységünket az SzKP IX. kongresszusán Siroky elvtárs is: „Főleg ifjúsá­gunk munkalendületét kell kiemelnünk, amely ak­tívan vesz részt a szocialista munkaversenyben, kezdeményezően szervezi meg azt. A CSM helyesen értelmezi nagy küldetését és munkájával ifjúsá­gunk már talpraáll és tovább építi önfeláldozó mun­kájának tartós emlékét a szocializmus építésében való lelkes részvételével hazánkban". Ezek a beszédek, amelyeket mi legnagyobb meg­becsülésnek és elismerésnek tekintünk, azt bizonyít­ják, hogy a szlovákiai ifjúság a felszabadulás óta helyes úton haladt, az új boldog Szlovákia örömteli és ragyogó felépítésének bátor útján a szocializmus felé irányuló Csehszlovákiában. Vele együtt ma már szilárddá kovácsolt egységben halad az ukrán és magyar fiatalság is, amelynek meg van minden le­hetősége arra, hogy sokoldalúan és teljes mértékben fejlődjék. t Szlovákia első boldog nemzedéke Mi, a szövetség tagjai és úttörői is — elvtársnők és elvtársak — ezen ország történelmében az első olyan nemzedék vagyunk, amely számára a boldog­ság közeli, kézzelfogható és ez a nemzedék tudja, hogy holnap és holnapután még többet kap. Közüle­tek mindenki — és a többiek százai, akiket képvi­seltek — beszélhetnétek arról, mennyivel teljesebb, örömteljesebb és boldogabb mai életetek. Szlovákia ma a gazdasági, szociális és kultúrélet terén lefolyó viharos változások színhelye, ami mély átalakulást idéz elő az emberek tudatában is. Azt hiszem, hogy seholsem lehet annyira érezni és látni az új élet fel­tartóztathatatlanul és átütően áramló győzelmes ro­hamát, mint éppen az ifjúságnál. Hol tart ma és kicsoda ma Szlovákia fiatalsága? Szlovákia fiatalsága ma Radványi Anna, Julius Sla­bej, Mária Jusztin, Loksa László, akiket nébány nappal ezelőtt a legnagyobb kitüntetéssel a Köz­társaság-renddel és a Munka-renddel tüntettek ki. Szlovákia ifjúságát az élmunkások, újítók ezrei je­lentik. Szlovákia fiatalsága ma már 911 legjobb munkás, kis- és középparaszt, akik a dolgozók főis­koláján tanulnak vagy főiskolai tanulmányaikra ké­szülnek. Szlovákia ifjúsága ifjú kis- és középpa­rasztjaink, akik bátran formálják a falut, diákjaink százezrei, akik az országépítés nagy feladataira ké­szülnek, az új üzemek, vízierőművek, ifjúsági épít­kezések építői, új ifjú tudósok, írók, művészek, ta­nulók százai és ezrei, a szövetség tagjai és a pioní­rok! Mindenütt, ahol forr és alakul az új, örömteli élet, ott van az ifjúság. Ahol ji munkásosztály a Párt vezetésével uralkodik, ott az ifjúságé az egész ország. Ahol a Kommunista Párt a vezető erő, ott nemcsupán a régi frázis „az ifjúság a mi jövőnk", van érvényben, hanem mindenekelőtt, mint ahogyan Klement Gottwald elvtárs már az 1930-as évben hangsúlyozta, ez a jelszó: „az ifjúság a mi jele­nünk". Gazdag jelenükben látjuk azt, hogy jövőnk egyre nagyszerűbben, egyre reálisabban bontakozik ki. Ennek bizonyítékai ötéves tervünk felemelt fel­aladatai. A boldogságot a dicsőséges Szovjet Hadsereg hozta Amikor ifjúságunk boldog életéről beszélünk, egy pillanatra se felejtsük el, mikor kezdődött ez a sok­oldalúan gazdag, új és teljes élet. Azokban a na­pokban, mikor a dicsőséges Szovjet Hadsereg győ­zelmét ünnepelte a fasiszta támadók felett. Ennek a győzelemnek következménye volt az, hogy köztár­saságunk nemzetei a Szovjetunió segítségével és tá­mogatásával elsöpörték a reakciós fasisztabarát rendszereket, megdöntötték a kapitalisták hata 1-

Next

/
Thumbnails
Contents