Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-26 / 122. szám, szombat

2 azért sem, mert a burzsoázia soha ehhez hasonlót nem engedne meg. Ilyen ifjúság csupán a szocialista országépítés feltételei között nőhetett és nőhet fel. Pártunk ezért kongreszusotoktól sokat vár. Elvár­ja tőle, hogy hatalmas további fejlődést indít meg a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövetség szlovákiai szerve­zeteiben, elvárja tőle, hogy képes legyen az ifjúság kimeríthetetlen energiáját, lendületét és lelkesedését az ifjúmunkások és parasztok, tanoncok, diákok, fia­tal műszakiak és mindenfajta szakember tehetségét még hatékonyabban bevetni az összes munkaszaka­szokon, de mindenekelőtt a kulcságazatokban, ame­lyek szocialista országépítésünk döntő szakaszát ké­pezik. Természetesen kongresszustok ezt a várakozást csupán akkor teljesítheti, ha teljes komolysággal és nyíltsággá 1 feltárja a Csehszlovákiai Ifjúsági Szövet­ség munkájának hibáit és hiányait és ha megmutatja minden szövetségi tagnak és funkcionáriusnak azt, hogyan kell eltávolítani ezeket a hiányokat. Ez any­nyit jelent, hogy kongresszusi tárgyalásoknak meg kell találnia a kritikához és önkritikához való őszinte viszonyt, amely a feltartóztathatatlan fejlődés és növe­kedés alapvető módszere. P+ C§ISz szlovákiai kongresz­szusa abban az időpontban folyik le, amikor népünk minden erőfeszítése a CsKP Központi Bizottsága feb­ruári ülésének történelmi határozatainak teljesítésé­re összpontosul. A CsKP Központi Bizottságának ezen ülése felhívta Csehszlovákia egész dolgozó népét min­denekelőtt arra, hogy fokozza harci erőfeszítését a világbéke fenntartására és biztosítására. A CsKP Központi Bizottsága egyidejűleg elhatározta azt is, hogy fokozza az ötéves terv feladatait és meggyorsít­ja Szlovákia iparosítását Ifjúságunk a békeharcosok e'ső soraiban áll. A nemzetközi helyzet fejlődése csak megerősíti azt, hogy a békéért folyó harcban nem szabad elfárad­nunk, hanem egyre fokoznunk kell azt. A nyugati imperialisták támadó tetteiket folytatják, folytatták háborús provokációjukat és meggyorsítják Nyugat­Németország felfegyverzését. A nyugati imperialis­ták elutasítják a nemzetközi politika vitás kérdései­nek békés eszközökkel való megoldását amit a béke­szerető emberiség követel. Azonban látjuk azt, hogy a Béke Védői világmozgalmának nyomása alatt az imperialisták arra kényszerültek, hogy a közvéle­mény becsapását különféle manőverekkel érjék el. Hiábavaló törekvés ez. A Béke Védői százmilliói mozgalmának nyomása alatt egyre nőnek az imperia­lista államok közötti ellentétek. A békeszerető embe­rek százmilliós tömegei nemcsak nálunk, a béke és szocializmus táborában, de a kapitalista országokban is megértik azt, milyen legyőzhetetlen erőt képvisel a békemozgalom, amely megakadályozhatja a hábo­rút. Ezért kongresszusotok a Nemzeti Arcvonal Köz­ponti Akciós Bizottságának hatalmas felhívása szel­lemében tegyen meg mindent, hogy minden fiú és lány a népszavazás napjaiban jelentse ki erős hangon, hogy eltökélte magát arra, harcolni fog Nyugat-Né­metország újrafelfegyverzése ellen, az öthatalmi bé­keegyezményért. Ifjúságunk megvédi a béke ügyét és még kitartóbban fogja védeni, mert egyre inkább megérti annak jelentőségét, amit véd. Megérti, hogy örömteli jelenét és még örömtelibb holnapját védi. Védi gyönyörű hazájának hatalmas fejlődését Meg­valósítva és meggyorsítva Szlovákia iparosítását erősítjük a világ béketáborát, védjük a béke ügyét. Védve a béke ügyét, védjük a szocialista iparosítás nagy művét. Igen, Szlovákia sikeres szocialista iparosítása fé­nyénél minden dolgozó látja a burzsoázia rothadtsá­gát, tehetségtelenségét és gyengeségét, látja,, tanult és tanulatlan kiszolgálóinak szánalmas csődjét. Ezek a csődbejutottak megjósolták iparosítási erőfeszíté­sünk összeomlását és a valóságban hat év, de tulaj­donképpen négy év alatt Szlovákiában többet építet­tünk, mint azelőtt Ötven esztendő alatt. De ez az iram se elegendő és mint tudjátok, a CsKP Központi Bi­zottsága elhatározta, hogy lényegesen meggyorsítja Szlovákia iparosítását és ezzel iparilag fejlett, műsza­kilag haladó, kultúrálisan gazdagon virágzó Szlovákia távlata kézzelfogható közelségbe jutott hozzánk. Szlovákia iparosítása a valamikor gazdaságilag el­maradott népi demokratikus országok iparosításával együtt, az egész imperialista-világ megsemmisítő po­litikai vereségét jelenti. Világos és kétségbevonhatat­lan bizonyítékát szolgáltattuk annak, hogy a nemze­tek számára van kiút a gazdasági elmaradottságból. Csak meg kell szabadulni az imperialista függéstől és azon az úton kell haladni, amelyet a Szovjetunió mutatott, a szocialista iparosítás útján. Míg az impe­rializmus igájában ma az olyan fejlett kapitalista ál­lamok is, mint Franciaország, Olaszország, sőt még Anglia és Belgium is a gazdasági sülyedés állapotába kerülnek, a termelőerők hanyatlásának és az ameri­kai monopóliumoktól való egyre növekvő függés ál­lapotába, addig a népi demokratikus országok a nagy Szovjetunió segítségére és támogatására támaszkod­va, a termelőerők soha nem látott fejlődésének és vi­rágzásának korszakát élik és egyre fokozódó gyorsa­sággal vetnek véget gazdasági elmaradottságuknak, és Kelet- és Délkelet-Európa országait a magas fej­lettségű szocialista ipar országaivá változtatják. Ért­hető. hogv az imperialisták nemcsak arra töreksze­nek, hogy ezeket az országokat újból hatalmuk alá haitsák, hanem arra is, hogy meggátolják azok iparo­sítását, tönkre tegyék annak eredményeit, mert a gazdaságilag elmaradott országok iparosítása semmi­UJSZÖ képpen sem egyeztethető össze az imperializmus érde­keivel. Szlovákia szocialista iparosítását meggyor­sítva, Szlovákia dolgozó népe kifejezésre juttatja szi­lárd meggyőződését, hogy a szocializmus és a béke ügye győzedelmeskedik és szilárd, rendíthetetlen el­határozottságát, hogy soha sem engedi meg, hogy a nyomorúság és elnyomatás, a tömeges munkanél­küliség és gazdasági hanyatíás kapitalista viszonyai visszatérjenek. Ma nemcsak a kommunisták, hanem az egész dolgozó nép tudja, hogy Szlovákia szocialis­ta iparosítása nemcsak új gyárakat, gépeket, munkát jelent; tudja azt, hogy ez sokkal több, hogy ez az élet örömteli világos jövendő, a mi boldogságunk és gyermekeink boldogsága. Ezért van száz és százezer lelkes építőnk, a szocialsita iparosítás megvalósítói, ezért váltotta ki az ötéves terv fokozott feladatairól szólt jelentés a lelkes építőtörekvés új hullámát, ezért lobantja lángra Szlovákia szocialista iparosítá­sa ifjúságunk százezres tömegének szívét és gondola­tát. Ezért jár sikerrel a mi nagy művünk, ezért hala­dunk Kommunista Pártunk vezetésével egyik siker­től a másik felé. Igen, a mi ifjúságunk látja, látja a gyakorlatban, napról napra látja, hogy a béke ügyét védelmezve ifjú életét védelmezi és jogát a békés al­kotómunkára, a jólét és a kultúra fejlődésére, boldog és örömteli életére és ezért kész védelmezni a béke ügyét mindvégig, kész megvédeni nagy építő művét az imperialista rablók és kiszolgálóinak piszkos kar­maitól, ezért viseltetik a mi ifjúságunk oly határta­lan odaadással a mi dicsőséges Csehszlovákiai Kom­munista Pártunk iráht, annak elnöke és bölcs kormá­nyosa, a mi köztársasági elnökünk, Gottwald elvtárs iránt, ezért hű és marad hű örökké a testvéri Szov­jetunióhoz és a nagy Sztálinhoz. Szocialista építésünk kérdéseinek sokaságából csak két kérdést akarok felvetni, amelyek nézetem szerint megérdemlik kongresszustok különös figyelmét Ez a munka magasabb formáinak, a munkaverseny be­vezetésének és terjesztésének kérdése az üzemekben, az építkezéseken, a közlekedésben, továbbá a szövet­kezeti mezőgazdasági termelés kérdése az Egységes Földműves Szövetkezetekben. Ami az első kérdést illeti, változatlanul érvényben vannak erre vonatkozóan Gottwald elvtárs irány­elvei, amelyeket beszédében a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség I. kongresszusán tűzött ki ifjúságunk elé, amikor a következőket mondotta: „Az ifjúságot a szocializmus építésében való tevékeny részvételre ve­zetni, mindenekelőtt azt jelenti, hogy az ifjú emberek újabb ezreit, tízezreit és százezreit kell megnyerni az élmunkának, a szocialista versenynek az ötéves terv teljesítésében. Az élmunkás, az újító, a sztahanovista legyenek új hősé, ifjúságunk új eszményeképévé." Mindannyiunk számára világos, hogy az iparban, épí­tészetben, közlekedésben a magasabb munkaformák és a munkaverseny széleskörű érvényre juttatása el­kerülhetetlen előfeltétel Szlovákia gyorsütemű iparo­sítása összes feladatainak teljesítésére és megvalósí­tására. A magasabb munkaformák érvényesítésében elért sikerek megadják nekünk az összes lehetősége­ket arra, hogy ezeket a magasabb munkaformákat bevezessük és terjesszük, hogy Szvoboda és Szlabej, Tenczer jés Novotny elvtársak módszerei a szocialista munka altalános formáivá váljanak. A magasabb munkaformák érvényesítése terén elért jelentős sike­rekben nem kis érdemük van éppen a mi Ifjúsági Szö­vetségünk tagjainak. Ezekben a napokban olvastunk arról, hogy a kubrai Omnia üzemben az Ifjúsági Szö­vetség tagjai hogyan indítottak széles alapokon ak­ciót a Szvoboda és Szlabej elvtársak módszere szerin­ti fémgyorsvágásnak bevezetésére és mily szép ered­ményeket értek el az átlagos vágási sebesség emelé­sében igen rövid idő alatt. Az ifjúság közt nagy elter­jedést ért el Lidia Korabelnyikova módszere is. Ez a mozgalom ma már milliós megtakarításokat jelent gumiban, bőrben, de színesfémek terén is. Tehát már gazdag tapasztalatokkal rendelkezünk a magasabb munkaformák és a munkaverseny bevezetése és ter­jesztése terén. Egyfelől azt látjuk, hogy minden elő­feltételünk megvan tömeges érvényesítésükre, másfe­lől pedig, hogy érvényrejuttatásuknál még mindig elég nagy akadályokat kell leküzdenünk. Az akadá­lyok egy része a munka nem kielégítő megszervezé­sében rejlik, szóval fent, az üzemek vezetésében, az akadályok másik része pedig abban rejlik, hogy a mun kások ezekre az újításokra bizalmatlanul tekintenek. Az első és második esetben a régi bevett munkafor­mákhoz való bizonyos ragaszkodásról van szó és ar­ról, hogy nem szívesen sajátítják el a magasabb, tö­kéletesebb munkaformákét, vagy pedig nem értik meg elsajátításuk szükséges voltát. Egyszerűen arról van itt szó és ez a tapasztalatok lényege, hogy az új szocialista munkaformákat min­den egyes munkahelyen szívós eréllyel érvényre kell juttatni, éspedig az új szocialista munkaformák helyes voltáról és előnyéről való meggyőzéssel, to­vábbá érvényre kell juttatni a munka helyes meg­szervezésével és azzal, hogy az új szocialista munka­formáknak, amelyek a munkához való új szocialista viszonynak kifejezői, lelkes propagátorokkal és szer­vezőkkel kell rendelkezniük, amelyekből már van néhány tucat, de amelyekből száz és százra, ezerre és ezerre van szükségünk. E tekintetben igen tanul­ságos volt a szovjet sztahanovisták látogatása, amely e tapasztalatokat megerősítette. Habár az ifjúság részvétele a szocialista munkaverseny magasabb formáiban az ifjúság részvétele már jelentős és ész­1951 május 26 re lehet venni e szakaszon a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség munkáját is, a CsISz segítsége a maga­sabb munkaformák és a munkaverseny bevezetésé­ben és terjesztésében, az újítómozgalomban, a mun­ka termelékenységének emelésében sokkalta nagyobb és hathatósabb lehet. Eddig még nem lehetünk megelégedve az ifjúság­nak az Egységes Földműves Szövetkezetek építésé­ben és a szövetkezeti mezőgazdasági termelés fej­lesztésében való részvételével — aktív, kezdeménye­ző részvételre gondolok itt, — sem pedig a CsISz ezirányú tevékenységével. Ugy gondolom, hogy az Ifjúsági Szövetség tagjai még mindig n£m tartják eléggé szem előtt az ifjúság feladatait faivainkon, amelyeket oly találóan és gyönyörűen fejezett ki Gottwald elvtárs a CsISz kongresszuson mondott beszédében, amikor a következőket mondotta: „A földművesifjúság a legkevésbbé terhelt a vidéki kon­zervatívizmussal. Éppen ezért vidéken az Ifjúsági Szövetség tagjainak kellene közvetlenül az új szö­vetkezeti mezőgazdasági munkaformák és gazdál­kodás harcos gondolatait terjesztő fáklyavivőivé válni." Ha a CsISz szlovákiai Központi Bizottsága jelentős javulást lát is a CsISz falusi szervezeteinek munkájában, mégis — gondolom — meg kell mon­danom, hogy e fontos szakaszon még nem nyilvá­nul meg kellően az ifjúság aktivitása, kezdeménye­zése és lelkesedése. A CsISz kevéssé segíti falusi szervezeteit és nem szentel elegendő gondoskodást azoknak a szövetkezeti tagoknak a nevelésére, akik az Ifjúsági Szövetség tagjai. Nem szentel elég fi­gyelmet az állami gépállomások traktorosainak sem. Szocialista építésünk mindkét kérdésének, az ipar­ban, az építészetben, a kereskedelemben és az EFSz­ekben a magasabb szocialista munkaformáknak kö­zös jellemvonása az, hogy magasabb szocialista munkaformák érvényrejuttatásáról van itt szó az elavult, régi munkaformákkal szemben. E mellett természetesen a falun végzett munka lényegesen nehezebb és összetettebb. A szocialista építés gya­korlatában, a terv magas feladatainak teljesítesé­ért folytatott harcban, a virágzó EFSz-ekért folyta^ tott harcban nőnek az emberek és új emberek nőnek fel: a termelés újítói, olyan emberek, akiknek viszo­nya a munkához új, szocialista viszony, akik a szo­cialista munkaformák, a technikai haladás és a munka termelékenysége folytonos emelésének hor­dozóivá és szervezőivé válnak. De egyszersmind óriási szerepet játszik itt a nevelőmunka, tehát a CsISz nevelőmunkája is. Világos, hogy az új, szocia­lista ember nevelésében szinte úttörő feladat hárul az ifjúságra. Az ifjú emberek nincsenek annyira előítéletekkel és a kapitalista társadalom szokásai­val terhelve, mint a régebbi nemzedék. Míg a ka­pitalista társadalom számos ifjú emberben megöli az ifjúságot és forradalmi tüzet, a szocialista építés korlátlan lehetőséget nyújt az ifjúságnak forradal­mi lelkesedése, harci készsége és energiája érvényre juttatására. De az ifjúság szocialista nevelése nem automatikus folyamat és nem is lehet az, hanem csakis szívós és céltudatos munka eredménye. És nem kételkedem abban, hogy ez a munka a CsISz kongresszusa után még kitartóbb, még mélyebb lesz, mint, eddig. Szövetségi tagjaink előtt ott áll a szov­jetifjúság ragyogó példája, a dicső lenini Komszo­mol ragyogó példája. A nevelőmunka alapja a marxi-lenini elméletnek terjesztése és tanulása, hogy így ifjúságunk a leg­teljesebben és legtökéletesebben elsajátítsa a tudo­mányos világnézetet és ezen a gránitalapon az el­mélet ' és a gyakorlat szilárd egységében fejlessze képességeit, alkotó erejét A marxi-lenini elmélet elsajátításával ifjúságunk hathatós fegyvert kap kezébe a szocializmusért fo­lyó harcban. Konkréten hathatós fegyvert kap a burzsoa-ideológia maradványai, különösen a bur­zsoa-nacionalizmus elleni harcban. A marxi-lenini elmélet lényeges alkotóeleme harciassága, elvhűsé­ge és meg nem alkuvása az idegen ellenséges ideo­lógiával. A munkásosztály dicső élcsapata, % Kom­munista Párt ideológiailag a burzsoá-nacionalizmus elleni harcban nőtt fel, amelyet nemcsak a burzsoá­zia képviselői ellen folytatott, hanem ennek az el­lenséges ideológiának Pártunk soraiban lévő hordo­zói, a leplezett kártevők, az imperialista reakció ki­szolgálói, Clementis, Huszák és Novomeszky ellen is. Ok igyekeztek ezt a burzsoa-nacionalista ideo­lógiát a CsISz soraiba is bevinni. Ifjúságunk egy­része még a burzsoa-ideológia hatása alatt áll, mert amint Lenin és Sztálin tanítják, a burzsoa-ideológia nem tűnik el mindjárt a burzsoa-rend eltávolításá­val, hanem csak a burzsoa-ideológia maradványai­nak minden formája és megnyilatkozása elleni meg­nemalkuvó harccal. Az elvhűség, a burzsoa-nacionalizmus és a bur­zsoa-ideológia más megnyilatkozása elleni megnem­alkuvás szellemében kell irányítani a CsISz nevelő­munkáját. Ezt a harcot emellett úgy kell vezetni, hogy^ ifjúságunknak segítségére legyen a burzsoa­ideológia maradványainak kiirtásában, a marxi-le­nini elmélet alapos elsajátításában. Természetes, hogy a burzsoa-nacionalisták, hogy a szocialista fel­építést gátolják és a viszonyok alakulását a kapi­talizmus felé visszafordítsák, a szlovák ifjúságra hatást igyekeztek gyakorolni. De szülő Kommunista Pártunk vezetésével, Gottwald elvtárs vezetésével ifjúságunk is, beleértve a tanulóifjúságot, leszá-

Next

/
Thumbnails
Contents