Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-23 / 119. szám, szerda

1951 május 23 u j szö 3 A koreai háború igazi bűnöseit már régen leleplezték és a bűnösök nem bújhatnak ki a felelősség alól" Pak Hen En nyilatkozata az amerikai intervenciósok okmányhamisitásáröl A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Pak Hen En elvtárs, az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez az alábbi nyilatkozatot juttatta el, amelyben leleplezi az amerikai háborús provokátorok újabb gyalázatos mesterkedését és bebizonyítja, hogy az amerikai intervenciósok okmányhamisításokkal és piszkos csalásokkal akarták a világ előtt a koreai háborúért való felelősséget a koreai népre hárítani. Pak Hen En elvtárs külügyminiszter nyilatkozatának szövege a következő' Pak Hen En, a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság külügyminisz­tere a következő nyilatkozatot juttat­ta el az Egyesült Nemzetek Szerve­zetéhez: A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kormányának tudomása van arról, hogy az amerikaiak koreai pa­rancsnoksága május elején két ok­mányt terjesztett az ENSz elé »az északkoreai hadsereg vezérkara 2. osztályának parancsa«, valamint »az északkoreai hadsereg 4. gyaloghad­osztálya parancsnokának parancsa* gyanánt. Felhatalmazásom van arra, hogy kijelentsem: a két említett ok­mány durva hamisítvány, amelyet az amerikai parancsnokság azért gyár­tott, hogy megtévessze a világ közvé­leményét, amelyet az amerikaiak ko­reai rablótámadása felháborít és amely az USA fegyveres intervenciójának megszüntetését követeli. A Koreai Néni Demokratikus Köztársaság erre illetékes katonai szervének e nyilat­kozathoz csatolt közleménye teljesen felfedi az amerikaiak által »az észak­koreai hadsereg parancsai* gyanánt beterjesztett okmányok hamis voltát. Még a katonai kérdésekben nem járatos elfogulatlan ember is köny­nyen felismeri, milyen ügyetlenül tá­kolták össze az amerikaiak ezt a legújabb hamisítványt. Az említett •parancsokban* hadseregünket a ko­reai néphadsereg helyett »északko­reai hadseregének nevezik, bár köz­ismert, hogy ez az elnevezés csak azokban az országokban használa­tos, amelvneknek kormánya ellenséges magatartást tanúsít a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szem­ben. Az említett »parancsokban« több koreai földrajzi helyet japán néven neveznek, annak ellenére, hogy az északkoreai igazságügyminisztérium már 1945 november 16-án betiltotta a japán terminológia és a koreai tu­lajdonnevek japán elnevezéseinek használatát és az északkoreai Népi Bizottság 1947 március 24-i határo­zata szigorú ellenőrzést létesített a japán elnevezések és a japán termi­nológia használatának megakadályo­zására. Ennek következtében sem a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ságban kiadott térképeken, sem a ka­tonai parancsokban és egyéb okmá­nyokban nem használhatják azokat a japán elnevezéseket, amelyeket régeb­ben a gyűlölt japán rablóhódítók ve­zettek be annak érdekében, hogy el­fojtsák a koreai nép nemzeti öntuda­tát. A hamisítványok szerzői elárulták, hogy nem ismerik a koreai néphadse­reg szervezeti felépítését. A valóság­ban nem létezik sem »az északkoreai hadsereg vezérkarának 2. osztálya«, sem a gyalogos hadosztály nem áll négy ezredből, nem létezik »hadtest­tüzérség*, amelyekről az amerikaiak által gyártott »parancsok« említést tesznek. Ezenkívül az említett »pa­A békemozgalom terjedése Indonéziában Indonéziában a békemozgalom ál­landóan nö. A „De Waarheid" hol­land lap szerint több városban tün­tető gyűléseket tartottak, amelyeken a szónokok követelték a nagyhatalmak közti békeegyezmény megkötését, a koreai és indonéziai háború beszün­tetését és a demokratikus szabadság biztosítását. Indonézia népének harcával kap­csolatban az ország Kommunista Pártja felhívást intézett a néphez, hogy megyédje szabadságát és har­coljon az amerikai befolyás ellen, valamint határozottan követelje az öt nagyhatalom közti békeegyez­mény megkötését. A Kommunista Párt felhívásában továbbá az áll, "hogy Indonézia kor­mánya a béke és a függetlenség biztosítására mondja fel a Hollan­diával kötött egyezményt, amely a valóságban az Egyesült Államok há­borús politikáján alapul és teremt­sen baráti kapcsolatokat minden ál­lammal, mindenekelőtt a Szovjet­unióval és Kínával. Indonézia Kommunista Pártjának felhívása elítéli Japán felfegyverzé­sét és követeli, hogy a Japánnal kö­tendő békeszerződést azokkal a nagyhatalmakkal együtt dolgozzák ki amelyek az ázsiai országok aka­ratát respektálják. rancsok* még sok olvan kitételt tar­talmaznak, amelyek nyilvánvalóan el­lentétben állnak a koreai néphadse­reg szolgáiati szabályzatával és tel­jesen leleplezik a »parancsok« valódi szerzőit. Figyelemreméltó az a tény is, hogy a hamisítványok csak a koreai hábo­rú tizenegyedik hónapjában láttak napvilágot. Mac-Arthur mindeddig egyetlen ilyen hamisítványt sem mert kiadni, annak ellenére, hogv sikerült ideiglenesen megszállnia Észak-Korea területének jelentékeny részét. Rid­gway szemmeiláthatóan leleménye­sebben szolgálja gazdáit és Washing­tonban az utóbbi időben egyre na­gyobb szükség van koreaellenes ha­misítványokra. Az USA kormánva ab­ban a törekvésében, hogv igazolja a a koreai nép elleni támadását, nem elsőízben kísérli meg, hogy a koreai háború kitöréséért a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kormányát tegye felelőssé A Koreai Nép! Demokratikus Köz­társaság kormánvs azonban megcá­folhatatlan tények skmánvok alap­ián megdötötte azt az amerikai ver­ziót, melv szerint az északiak támad­ták meg Dél-Koreát és bebizonyítot­ta, hogy valójában a koreai háború­ért az amerikai imperialistákat és dí5­koreai, liszinmanista ügynökeiket terheli a felelősség. A Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság krománya 1950 szeptember 28-án az ENSz-hez intézett nyilatko­zatában a liszinmanista kormánv tit­kos archívumának anvagai alapján, amelvek a néphadsereg kezébe kerül- j tek, feltárta, hogvan készítették elő az amerikaiak és a liszinmanisták az 1950 június 25-én Pszak-Korea ellen végrehajtott támadást A liszinmanista titkos archívum említett anvagait a Koreai Népi Demokratikus Köztársa­ság kormánya a »Koreai polgárháború bűnöseit leleplező okmányok és anya­gok* című gyűjteményében hozta nyil­vánosságra. Sem az USA kormánya, sem Li Szin Man bábkormánya nem merészelte megcáfolni azokat a hiteles okmányokat, amelyeket mi terjesztet­tünk az ENSZ elé és amelyek leleple­zik, hogy az amerikaiak és a liszin­manisták megtámadták a Koreai Né­pi Demokratikus Köztársaságot. Azért nem merészelték ezt, mert az okmányokat nem lehetett megcá­folni és így a bűnösöket tetten érték. A koreai háború igazi bűnöseit te­hát már régen leleplezték az egész világ előtt és a bűnösök nem mene­külnek el a felelősség alól azokért a bűnökért, amelyeket a koreai nép és az egész békeszerető emberiség ellen elkövettek. Az a felháborodás, ame­lyet az amerikai intervenciósok ko­reai rémtettei keltenek a népekben, azok az egyre növekvő nehézségek, amelyekbe az amerikaiak a koreai nép elleni háborúhoz szükséges ágyútöl­telék mozgósításánál beleütköznek, az angol-amerikai tömb ellentétei a koreai kérdéssel kapcsolatban, az amerikai intervenciósok katonai ku­darcai, mindez arra készteti az USA kr>rm4nyát, hogy olyan aljas mester ­kedésekhez folyamodjék, mint a ha­mis okmányok gyártása. Az USA kor­mánya ezek segítségével meg akarja téveszteni a világ közvéleményét és meg akarja könnyíteni saját távolkeleti katonai kalandjainak megvalósítását. Az amerikai imperialisták azonban semilven hamisítványok segítségével j»em igazolhatják koreai rablótámadá­sukat, a szabadságszerető koreai nép ellen ^követett kegyetlen pusztításo­kat, nemzeti javainak megsemmisíté­sét. Nincsenek olyan hamisítványok, amelyekkel el lehetne leplezni ezeket a bűntetteket. A bűnösöket felelős­ségre kell vonni. Pak Hen ER a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere. Korea népe elítéli az amerikai hazugságokat Korea lakosságának minden réte­ge egyöntetűen támogatja Nám ír­nek, a koreai néphadsereg vezérkari főnökének kijelentését. Nám írnek megcáfolta az amerikai imperialisták hazugságait, amelyekkel igazolni akarták koreai intervenciójukat, hogy tévedésbe ejtsék a világ közvéle­ményét és lemossák magukról a Ko­rea lakosságán — a gyermekeken, asszonyokon és öregeken — elköve­tett büntettek gyalázatát. A munkások, parasztok, szellem! munkások és a Koreai Népi Demo­kratikus Köztársaság közhivatalainak vezetői mind felháborodásukat feje­zik ki, hogy az amerikaiak interven­cióját a koreai nép agressziójának akarják minősíteni . Kim Dar-hen, Csenudan központi pártbizottságának elnöke kijelentette: ,,Általánosan ismert, hogy egyet­len koreai katona sem tört be ame­rikai területre és ilyesmire soha nem is gondolt. Az amerikai táma­dók törtek rá Koreára. Ezt tudja az egész világ, amelv forró rokon­szenvvel viseltetik a hazáját és függetlenségét védő koreai nép iránt. Az egész világ támogatja Korea népét és élesen elítéli az amerikai-angol támadókat. Minden durva hazugság ellenére is hasonló vereség fogja érni a Truman-klik­ket, mint amilyen érte a hitlerista háborús uszító bandát. A koreai nép győzelme biztos." A ,,Mincsiu Csoson", „Nodon Sin­mun" és más lapok közlik azokat a békekijelentéseket és kommentárokat, amelyek kipellengérezik az amerikai hazugságokat. Ten Hin, a koreai szakszervezeti szövetség vezetőségé­nek elnöke, Hen-Csez-ten, a koreai gazdaszövetség központi bizottságának alelnöke és Han Ser-ja, a koreai Békevédők Tanácsának elnöke, az egész koreai nép nevében tiltakoznak az amerikai vállalkozók akciói ellen, akiknek minden h?-ugsága hiábavaló, mert nem moshatják le magukról bű.­nük gyalázatát. A „Nodon Sinmun" Pak Den-ajnak, a koreai demokratikus nők szövetsége elnöknőjének cikkét közli a .Csalók nem kerülik el a népek ítéletét" cím­mel. — Az amerikai támadók, — ír ja Pak Den-aj, — dühös kísérleteket tesznek, hogy a felelősséget saját gaztetteikért, amit Koreán elkövettek, a koreaiakra hárítsák. Ezt a nevetséges játékot a világon egy ember sem hisz] el. A szörnyű gaztettek után, amelyeket az , amerikaiak koreai földön elkövettek, nehéz lenne megtéveszteni a világ köz­véleményét utólagosan készített dur­ván hazug hamisításokkal. A népek is­merik az igazi gazembereket, — az amerikai támadókat. Bolíviában hatalmas tüntetést rendeztek az amerikai imperialisták által támogatott fasiszta klikk ellen La Paz-ban, Bolivia fővárosában a lakosság hatalmas tüntetést ren­dezett a fasiszta tisztek terrorcso­portja ellen, amely az amerikai ka­tonai misszió segítségével a nemrég lefolyt elnökválasztás után az or­szágban magához ragadta a hatal­mat. A tüntetők ellen rendőrséget vonultattak fel, amely fegyvereit használta és több személyt megse­besítettek. A tüntetők tiltakoznak az ellen, hogy a fasiszta klikk a nép akara­tát eltapossa. Mint ismeretes, az el­nökválasztások alkalmából a leg­több szavazatot a demokratikus és imperialistaellenes pártok jelöltje, Paz Estensoro kapta. A tüntetés résztvevői követelték, hogy léptessék életbe azokat az In­tézkedéseket, melyeket a választási programm tartalma® és amelyek mellett a nép többsége szavazott, úgy mint: az ónbányék államosítá­sát, amelyeket mindeddig az ame­rikaiak bitorolnak, a földreform megvalósítását és végül az amerikai katonai misszió kitiltását az ország­ból. Olaszországnak le kell térnie arról az útról, mely egy új háborúba taszítaná a népet Palmiro Togliatti beszéde Bolognában Palmiro Togliatti, az olasz Kommu­nista Párt főtitkára, Bolognában vá­lasztási gyűlésen vett részt, ahol az egybegyűlt 200.000 főnyi közönséghez nagyjelentőségű beszédet intézett. Palmiro Togliatti beszédében ezeket mondotta: — A keresztény demokrata párt ve­zető körei a kiváltságos osztály esz­közévé'váltak, és ugyanazt a funkciót végzik, amelyet a fasizmus annak ide­jén. Az amerikai imperialisták eszkö­zévé váltak, akik tudják, hogy Olasz­országban előbb-utóbb a* nép fog ural­kodni, a béke politikáját fogja meg­valósítani, s nem hagyja_ magát egy új háború örvényébe berántani. Togliatti ezután visszautasította az egyház magasrangú papjainak a keresz­tény demokrata párt érdekében történő beavatkozását, a választási kampány­ba, majd feltette a kérdést, hogyha majd az olaszországi városokban és falvakban a népi erő fog győzedelmes­kedni, vájjon ezzel a győzelemmel ve­szélyeztetve_lesz-e a vallás. — Nem. Komoly veszély kizárólag csak a nagyiparosok és nagybirtokosok kiváltságos rétegeit éri majd, — mon­dotta Togliatti. A katolikus hierarchia attól fél, hogy minden felekezet dol­gozió velünk együtt indulnak harcra a szociális igazságért. Nincsen szó a vallás veszélyeztetéséről. hanem az uralmon lévő kiváltságos körök, a gaz­dag nagyparosok, tőkések, nagybirto­kosok veszélyeztetéséről, akik a kö­zösség rovására harácsolták össze va­gyonukat. Ez a veszélyeztetés szociá­lis jellegű és a magas klérus, amely velünk szemben foglal állást, nem az egyház védemére kel, hanem azon szo­ciális rendet akarja megőrizni, amely iránt lekötelezettnek érzi magát. Palmiro Togliatti négy pontban szö­gezte le a választási kampány célját: 1. A községi képviselőtestületekbe becsületes és rátermett embereket kell beválasztani. 2. Ugy kell kormányozni, hogy az megfeleljen a dolgozó nép érdekeinek. Ezzel kapcsolatosan le kell szögezni, hogy a keresztény demokrata párt ez­zel homlokegyenest ellenkező politikát föl-tat. 3. Véget kell vetni az olyan rendszer­nek, amely •» polgári jogokat, a polgá­rok egyenjogúságát állandóan sérti, sérti az alkotmányt é» fasizálja az or­szágot. 4. Legfontosabb c*l a béke politiká­jának megvalósítása, Olaszországnak le kell térnie arról az útról, ameijr az országot egy új háborúba vezeti. — Jogosan elvárhatnók — folytatta Togliatti —, hogy a keresztény demo­krata párt vezérei megmagyarázzák az olaszoknak, miért kapcsolták be az országot olyan katonai koalícióba, amely a Szovjetunió ellen irányul. Jo­gosan elvárhatjuk, hogy magyarázattal szolgáljanak arról, hogy mivel veszé­lyeztetik Olaszországot azok az orszá­gok, ahol a dolgozó nép kezében van a hatalom. Adjon választ a keresztény demokrata párt vezetősége, miért kell hadseregünket annak a nemzetközi hadseregnek részévé tenni, amelyet az amerikai imperialisták abból a célból létesítettek, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok ellen há­borút indítsanak. Ezekre a jogos kér­désekre ; ionban a keresztény demo­krata fün. vezérei nem válaszoltak, s ha válaszoltak, csak sértésekkel. A Szovjetunió keletkezése óta — hangsúlyozta beszédében Palmiro Tog­liatti, —- mindig következetesen béke­politikát folytatott, ami a szocialista állam struktúrájából egyenesen követ­kezik. Mert ott a dolgozó nép közös gazdaságot teremt, maga uralkodik és ott nincs egyetlen egy ember sem, aki háború kirobbantását kívánná, hogy azzal a maga jövedelmét növelje, hogy háború útján meggazdagodjék. A Szovjetunió utat mutat, például szolgál egész népünknek a béke szempontjá­ból. Az olasz népnek a szocialista át­alakulás útján kell átmennie, azon az úton, amelyen a szovjetnép átment. Minden igyekezetünket latba vetettük, hogy a dolgozók rétegének minden összetevőjével vaió megegyezés alap­ján ' erre az útra léphessünk, és hogy kikerüljük az összetűzéseket és a pusz­tító bomlást. Ezt a tevékenységünket folytatni fogjuk. Hogy azonban ez le­hető legyen, mindenekelőtt a békét kell megvédeni. Ha az önkormányzat demokratikus szerveire szavazunk, ez a béke megvédésének támogatását je­jenti. Egész Európa ma Olaszország városaira és falvaira tekint, figyelemmel kíséri, hogyan fognak szavazni. Sokan akarják tudni, milyen a lakosság állás­foglalása, mert jól ismert dolog, hogy a háborúhoz nemcsak milliárdok kelle­nek, hanem a háborúhoz a népre is szükség van. Ha azonban a riép nem akar háborút, akkor nem is lehet há­borút kezdeni. KeU, hogy a néptöme­gek kifejezésre juttassák békeakara­tukat. A balodali jelölő listára leadott minden szavazat a békére való sza­vazás lesz, a háború elleni politikára le­adott szavazat. Ezért felhívjuk azokat is, akik tőlünk a legtávolabb állanak, hogy szavazzanak a mi jelölő listánk­ra, mert szavazatuk békeakaratuk meg­nyilvánulása lesz, annak a békeakarat­nak megnyilvánulása. amely mélyen gyökerezik minden olasz ember szívé­ben. A Nyugat-Németország űirafelfegyverzése elleni mozgalom további sikerei Adenauer bábkormányának ter­rorista tilalmai ellenére is, amelyet az amerikaiak irányítanak Nyugat­tiltása ellen. A „Badische Maschi­nenfabrik" gépüzem munkásai éa üzemi tanácsa nem engedte meg, Németországban, az újrafelfegyver- hogy az üzemben kiragasszák a bon­zés elleni népszavazás folytatódik. Vasárnap a kővetkező további ered­ményeket jelentették: arra a kér­désre „Ellene vagytok-e az újrafel­fegyverzésnek és akarjátok-e a bé­keszerződés megkötését egész Né­metországgal még az 1951-es év­ben?" Stut!J.artban 74 résztvevő mind „igen"-nel felelt, Kasselban a Loukardt cég alkalmazottjainak 39 megkérdezettje közül 34 „igen"-nel és Kassel város egyik negyedében 65 megkérdezett közül mind a 65 „igen"-nel felelt. Több város kultúrgyülésein. a meg­kérdezett résztvevők százszázalék­ban vagy kilencvenszázalékban ,„igen"-nel feleltek. Május 16-án, szerdán a Schwen­ningen délwürttenbergi ipari város 14 üzemének képviselői újrafelfegy­verkezés elleni bizottságot alakítot­tak. A konferencia résztvevői közül két munkásküldöttet bíztak meg az­zal, hogy Dél-Württenberg kerületi gyűlése elnökének adják át azt az iratot, melyben tiltakoznak az újra­felfegyverzés elleni népszavazás be­Amerikai katonai attasé ellenőrzi Izrael tisztjeit Tel Avivből étkező jelentések szerint dr. Sneh képviselő Izrael parlamentjé­ben Saret biztonsági miniszterhez kér­dést intézett az Izrael belügyeibe és hadügyeibe való beavatkozásról. Dr. Sneh ezen interpellációja al­kalmából egy levelet olvasott fel, melyet a katonai információs szolgá­lat az izraeli hadsereg valamennyi tisztjének megküldött. A levélben a következő áll: „Az amerikai katonai attasé azzal a kéréssel fordult hoz­zánk, hogy küldjük el neki az ön életrajzát. Hálás leszek önnek, ha a legrövidebb időn belül elküldi élet­rajzát héber vagy angol nyelven." Dr. Sneh képviselő az amerikai ka­tonai attasénak eljárását az izraeli had­sereg belső kérdéseibe való beavatko­zásnak bélyegezte. A „Kol Ham" iz­raeli lap május 17-én erről a beavatko­zásról vezércikket írt. A lap felháboro­dásának adott kifejezést, hogy az ame­rikaiak ily szemérmetlenül akarják el­lenőrizni az izraeli hadsereg tisztjeit. ni kormány népszavazás-ellenes pla­kátjait és a már kiragasztott plaká­tokat eltávolították. Münchenben egy 20 tagból álló if­júsági aktívát alakítottak, melynek feladata a müncheni üzemekben és szakszervezetekben megvalósítani az újrafelfegyverzés elleni népszava­zást. A müncheni „Agt'a"-fényképe­zögépgyár munkásai is üzemi bizott­ságot alakítottak az újrafelfegyver­zés elleni népszavazás megvalósítá­sára. Schlesvvig-Holsteinfc«en az újra­felfegyverzés elleni népszavazás ter­rorisztikus betiltása óta Hamburgtól egész Dánia határáig az újrafelfegy­verzés elleni népszavazás 55 új he­lyi bizottsága alakult meg. Nürnbergben a háziasszonyok má­jus 19-én, szombaton délelőtt a pia­con tüntettek Nyugat-Németország újrafelfegyverzése és Adenauer kor­mányának háborús kurzusa ellen. A háziasszonyok megszavazták azt a határozatot, amely megállapítja, hogy az újrafelfegyverzés minden árunak az árát emeli és ezzel ve­szélyezteti a dolgozók életszínvona­lát. A határozat követeli, hogy Nürnberg városi tanácsa lépjen fel a haditermelés ellen és így fejezi be: „Gyermekeinket békében akarjuk felnevelni. Ezért követeljük az újra­felfegyverzés elleni szavazást!" A Rajna-menti Pfalz újrafelfegy­verzés elleni népszavazási országos bizottsága második ülésén élesen el. ítélte a kormány népszavazás elleni intézkedéseit. Ennek az országos bi­zottságnak jelentése felhívja az egész ország lakosságát, hogy csat­lakozzék e tiltakozáshoz. A követ­kező szavakkal teszi ezt: „A polgá­rok nem engedik megvonni maguk­tól a szót, nem fognak hallgatni, tovább folytatják az újrafelfegyver­zés ellen és a békeegyezményért harcukat!"

Next

/
Thumbnails
Contents