Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-22 / 118. szám, kedd

1951 május 23 u j szö 3 A falvak népe a népszavazásra készülődik Az öt nagyhatalom közötti békeszer­ződés megkötéséről szóló népszavazás, amely országunkban a Béke Világta­nács felhívására május 26-tól június 16-ig fog lefolyni, oagy visszhangra talált Szlovákia falvaiban is. Mindenütt lázasan készülődnek erre a jelentős eseményre. A Nemzeti Arcvonal Akció Bizottsá­gai és a Béke Híveinek bizottságai szo­ros érintkezésbe léptek a Földműves Szövetség kerületi és járási szerveivel, hogy széleskörű politikai előkészítést végezzenek a földművesek között. Pa­rasztságunk békét akar és ezt már be­bizonyította több esetben is, mint pél­dául a Békemenetek, a Május elsejei felvonulás stb., alkalmával. A földmű­vesek békevágyáról az is tanúskodik, hogy egyre szaporodik azoknak a föld­műveseknek a száma, akik hívei a szö­vetkezeti gondolatnak és akik a szo­cializmus lelkes úttörőivé válnak fal­vainkban. A népszavazás politikai előkészítését és a meggyőző tevékenységet két irányban fogjuk megvalósítani: egy­részt a Nemzeti Arcvonal Akció Bi­zottságainak és a Béke Hívei bizottsá­gainak gyűlésein, másrészt a Födmű­ves Szövetség helyi csoportjainak má­jusi és júniusi értekezletein a munka­csoportok heti megbeszélésein és a ha­vi szövetkezeti taggyűléseken. A po­litikai kampányban a főszerepet azon­ban a Nemzeti Arcvonal agitációs ket­tesei viszik, akiket a legöntudatosabb szövetkezeti tagokból, CsISz-tagokból és a béke élharcosaiból kell összeállí­tani. Ennek a kampánynak a keretében minden szövetkezeti tagnak, kis- és középfödművesnek, parasztasszonynak és az egész ifjúságnak meg kell'érte­nie azt, hogy Nyugat-Németország felfegyverzése az angol-amerikai imperialisták által egyenesen az ő szabad és örömtel­jes eletüket veszélyezteti. A nagy­hatalmak közötti békeszerződésre vo­natkozó népszavazással falvainkban megszilárdítjuk a béke bástyájával, a Szovjetunióval való barátságunkat és megerősítjük a földműves tömege­ket abban a meggyőződésben, hogy a világbéke mozgalomba beszervezett tömegek igenis meg tudják akadá­lyozni a háborút és meg tudják vé­deni a békét. A fentemlített fontos akció sikeres megvalósítására fel kell használni a járási íödműves újságokat, a helyi rá­diót, röpiratokat stb. Nagyon nagy sze­repet tölthet te a népszavazás előké­szítésében „a falusi film-nyár" is, ame­lyet a nyitrai, besztercebányai, eperje­si, és a kassai kerületekben május 18­tól 31-ig fogunk megvalósítani. A bra­tislavai és zsolnai kerületben pedig „az erdők és fák hetét" lehet összekap­csolni a népszavazás előkészítésének kampányával, amely május 20-tól 26­ig fog lefolyni. Szövetkezeti tagjaink, valamint kis­és középtöldműveseink tudják, hogy a népszavazásnak és a szavazó ívek alá­írásának a falvakban nem szabad csupán gépies munkának lennie, hanem a világ dolgozói építő törekvésének támogatására tömeg­akcióvá kell tenni, mert így lehet a legjobban hozzájárulni a világbéke megszilárdításához. Ezzel kapcsolatban nagy békefelaján­lási akciót készítenek elő. A falvakban főleg a beszolgáltatások szétírásában és az örömteljes békearatásra való elő­keszü'etekben juttathatják kifejezésre földműveseink békefelajánlásokkal bé­ke utáni vágyukat. Itt példát mutatnak a vágsellyei járás szövetkezeti tagjai, akik elvállalták, hogy a terven felül 3.5 vagon búzát, 3 vagón árpát és 51 mázsa dohányt szolgáltatnak be. A népszavazást a falvakban zeneszó, dalszó és népi táncok közepette fogják lefolytatni. Dolgozó népünk a szavazó íveket békekötelezettségvállalásokkal és munkájával támasztja alá. Hogyan vélekednek a nagymegyeri szövetkezeti tagok a békéről és a népszavazásról A nagymegyeri harmadik típusú EFSz azok közé a szövetkezetek közé tartozik, amelyek a bratislavai kerület­ben elsőnek teljesítették a tavaszi ve­tés tervét. A tavaszi munkákkal járó összes feladatokat, vagyis a gabonafé­lék, a takarmányok elvetését és a ka­pások ültetését a nagymegyeri szövet­kezeti tagok május 7-ig elvégezték. Ezeket a munkákat munkacsoportok­ban szervezve és normák szerint vé­gezték. Most minden erejüket a cu­korrépa és a többi kapások megműve­lésére fordítják. Ezen a téren nagyon szép eredményeket ér el Novák András növénytermelési munkacsoportja, amelynek tagjai minden alkalmas percet és minden eszközt kihasználnak, hogy munká­juknak mennél előbb és mennél job­ban eleget tegyenek. A Párt harmincéves évfordulója tisz­teletére a nagymegyeri szövetkezeti tagok munkalendületüket még jobban fokozták, hogy mennél nagyobb termé­seket érjenek el és így derekasan kive­ttessék részüket dolgozó népünk élelmi­szer ellátásának biztosításából. Hogy kitartó munkával milyen eredményeket tudnak elérni, arról az is tanúskodik, hogy 240 hektár takarmányt és 140 hek­tár kukoricát, melynek elvetését eredetileg május 15-ig tervezték, május 7-ig elvetettek. Most a nagyhatalmak megegyezésé­ről szóló népszavazás előtt a nagyme­gyeri szövetkezeti tagok különféle gyű­léseken megbeszélik a legfontosabb nemzetközi kérdéseket. A szövetkezet tagjai békét akarnak s ezért elhatároz­ták, hogy szövetkezetüket még to­vább fejlesztik. Jól tudják, hogy amel­lett, hogy saját maguknak dolgoznak, A savanyú földek meszezése fontos feladata mezőgazdaságunknak Az EFSz-ek már most rendeljék meg és vegyék át a meszes anyagoka A savanyú földek sohasem adnak jó termést. Még réteknek sem nagyon alkalmasak. A veteményeknek meg vannak a saját követelményeik mind a talajjal, mind az időjárással szem­ben. A savanyú földekben nincsenek baktériumok, mert ezek sem iudnak élni kedvezőtlen feltételek mellett. Ha fokozni akarjuk az eddigi termé­seket a savanyú földeken, elkerülhetet­lenül fontos, hogy meszesítést végez­zünk. A földművesek eddig a mesze­sítést nem tartották fontosnak, féltek tőle. Az ilyen idegenkedésnek semilyen alapjuk nincs. A hidrogénes mész, vagy pedig az őrölt mész (égetett mész) csökkenti a talaj savanyú' tartalmát, lehetővé teszi a talajbaktériumok fejlődését, amelyek aztán jelentős mértékben felszabadítják a növények számára a talajban lévő tápanyagokat. Maga a mész tehát nem játssza a trá­gya szerepét a talajban, hanem képes­sé teszi a tápanyagok felszabadítására és elősegíti a talaj összetételének meg­javítását. A meszesítéssel egyidejűleg műtrágyázást és istállótrágyázást is kell végezni. így jelentős mértékben fokozhatjuk a termést a savanyú földe­ken. Tekintettel kell lenni arra, hogy ősz­szel, amikor a meszesítést el keU vé­gezni, a vasutak a répa- és gabonaszál­lítással lesznek elfoglalva és így akkor nehézségekbe ütközne a meszes anya­gak szállítása az egyes EFSz-ekbe. Ezért szükséges, hogy a szövetkezetek már most azonnal rendeljék meg a földműves Raktár­szövetkezetekben a terv szerint szükséges meszes anyagot és a nyár folyamán vegyék is át a megrendelt mennyiséget. Csakis így biztosíthatják EFSz-eink azt, hogy a meszesités idején már meg lesz a mészanyagkészletük. A meszes anyag elraktározásából nem kell nagy gondot csinálni. A va­gonokból egyenesen a földre lehet vin­ni és ott az út mellett egy rakásba le akni. Az eső nem tesz a meszes anyagokban kárt, mert nagyon lassan oldódik fel. És éppen most, amikor a földmunkákban nincs olyan nagy szük­ség a fogatokra, a meszes anyagok helyreszállitása nem okoz a szövetke­zeteknek olyan nehézséget mint esetleg ősszel. A földművelésügyi megbízotti hiva­tal ezért felhívja az összes EFSz-ek figyelmét, amelyek tervbe vették a savanyú földek meszesítését, hogy a meszes anyagok megrendelését és át­vételét saját érdekükben haladéktalanul valósítsák meg. Emellett felhívja a népi közigazgatás szerveit, valamint a föld­művei raktárszövetkezet dolgozóit is, hogy nyújtsanak segítséget az EFSz-eknek a meszesités terén. lelkiismeretes munkájukkal hozzájárul­nak a világbéke megszilárdításához is. — Azért dolgozom, — mondja az 54 éves Vicskó András —, mert tudom, hogy így segítem felépíteni hazánkban a szocializmust és hogy hozzájárulok szerény munkámmal a világbéke meg­őrzéséhez. A munkásosztállyal való szövetségünkkel bebizonyítjuk ellen­ségeinknek, hogy hazánkban kiépítjük a szebb életet mindannyiunk számára. Elítélünk mindenkit, aki zavart akar­na előidézni szabad életünkben. A legnagyobb gyűlölettel elítéljük Nyu­gat-Németország újrafelfegyverzé­sét és a nyugati imperialisták többi háborús tervét. Hasonlóan beszél Sucha János szö­vetkezeti tag is, aki mint katona élte át az első világháborút a fronton. A második világháborúban a magyar fa­siszták bebörtönözték. Harmadik világ­háborúból nem kér. — A háborútól nem félek — mondja Sucha János, — mert hiszem, hogy háború nem lesz. Sztálin generalisszimusz világosan megmondotta, hogy meg lehet aka­dályozni a háborút, ha mindannyian kezünkbe vesszük a béke ügyét. Biz­tosan tudom, hogy mint ahogy én nem akarok háborút, más becsületes ember sem akar. Mi, a népi demokratikus országunkban boldog, örömteljes, szocialista hazát építünk. Én is bekapcsolódom ebbe az építésbe, úgyhogy feladataimnak példá­san eleget teszek. Ezzel járulok hozzá a békéért folytatott harchoz. * A többi szövetkezeti tagok is jól tud­ják, milyen jelentőséggel bír a nagy­hatalmak megegyezéséről szóló nép­szavazás. Készülődnek mindannyian erre a szavazásra. A szövetkezeti ta­gok agitációs csoportokat szerveznek, mégpedig önállóan és közösen a Nem­zeti Arcvonal szerveivel is. Ezzel egy­idejűleg békefelajánlásokat tesznek arra, hogy az aratási és a cséplésl munkálatokat még nagyobb lendülettel fogják végezni, mint a tavaszi mun­kákat. A beszolgáltatási feladatok szétírása az 1951-es évre A munkapad mellett Is a békéért harcolunk A köbölkúti állami traktorállomás javítóműhelyeinek dolgozói még már­cius 15-én versenyt indítottak a legjobb műhely címéért. Kötelezettséget vállaltak, hogy az ösz­sze® javításokra váró gépeket idő előtt megjavítják. A műhelyek dolgozói páros versenyre hívták ki egymást a gépek megjavításában a selejt ki­küszöbölésében és az anyag minél takarékosabb felhasználásában. Iván János elvtárs, a kovácsműhely veze­tője, elvállalta, hogy a műhely körül használatlanul heverő ócskavasat összeszedi és abból, ami csak valamire is használ­ható, megjavítja és felhasználja. Traktorállomásunk dolgozói tudják, hogy ezzel is ötéves tervünk mielőbbi teljesítését segítik elő. Az említett versenyünket május l-nek tiszteletére ajánlottuk fel és ezt a vállalásunkat jóval túlte jesítve, igen szép eredményeket értünk el. Tudjuk, hogy a munkapad mellett is a békéért harcolunk és hogy munkánk eredményeivel a világbéke megerősí­tését segítjük elő. VALASEK LASZLO üzemi kovács, Köbölkút. A nyitrai kerület állami birtokainak legjobb dolgozóit megjutalmazzák Az ógyallai járásban lévő bajcsi ál­lami birtok gazdaságán a mult napok­ban a nyitrai kerületben lévő állami birtokok 150 legjobb dolgozója munka­értekezletre jött össze, melynek kereté­'ben a J. Duríš földművelésügyi mi­niszter által adományozott díszokleve­leket és betétkönyvecskéket Juraj Čer­tík, a nyitrai kerületi Nemzeti Bizott­ság mezőgazdasági előadója átadta a bajcsi állami birtok etető-élmunkásai­nak. Jutalmazásban részesültek Toman László, Sulc József, Ferenics István és Lelkes Lajos élmunkások. A bajcsi állami birtokon tartott mun­kaértekezlet résztvevői elvállalták, hogy a nyitrai kerületi pártkonferencia tiszteletére megjavítják az etetési módszert és hogy a terv teljesítésébe bekapcsolják az állami birtokok összes alkalmazot­tait és új élmunkáskádereket ne­velnek az etetők között. A jutalma­zásban részesült élmunkások pedig arra kötelezték magukat, hogy még jobban megszilárdítják a munkaerköl­csöt és hogy új munkamódszereiket átadják többi társuknak is és végül a munka jobb megszervezési­vei egyre jobb eredményeket fognak el­érfii. A korai burgonya és a kukorica be­szolgáltatásra kerülő mennyiségének szétírása és a kerületi instruktázsok megtörténte után Szlovákiának csak­nem minden járása május 10-ig befe­jezte a növényi termények beszolgálta­tásának szétírását. Ezekben a napok­ban kerül sor az egyes községekben a beszolgáltatások szétírására és a teljes községi terv megállapítására. A járási Nemzeti Bizottságok kiértesítik a községeket beszolgáltatási kötelezettsé­gükről, valamint a szétírás időpont­járól és a helyi tényezőket oktatásban részesítik. Fontos, hogy a földművesek tisztában legyenek azzal, hogy a be­szolgáltatások szétírásának rendkívül nagy és fontos politikai és gazdasági jelentősége van. Itt a legnagyobb mér­tékben a Nemzeti Arvonalnak a fal­vakban működő szervezeteire támasz­kodunk. A beszolgáltatások szétírásá­nak a célja az, hogy dolgozóink szá­mára mennél több mezőgazdasági ter­ményt biztosítsunk, mert az egyre emelkedő életszínvonal ezt megköveteli. A szétírás eredményei tehát a békéért és a szocializmuért har­coló szövetkezeti tagok és a többi föld­művesek egyik legértékesebb hazafias tette lesz. A növényi termények beszolgáltatá­sának szétírását idén azért végezzük el egységesen, hogy a beszolgáltatási kötelezettségeket igazságosabban le­hessen megállapítani. A földeken már most meg lehet állapítani, milyen ter­més várható. A főirányvonal, amelyet az idei növénytermelési beszolgáltatá­sok szétírása követ, az, hogy minden földművesnek hozzá kell járulnia a megfelelő beszolgáltatással a dolgozók élelmiszerellátásának biztosításához, tehát a két hektáron aluli földműve­seknek is. Be kell tartani továbbá a szétírásnál az osztályszempont elveit is, vagyis úgy kell elvégezni a beszol­gáltatási kötelezettségek szétírását, hogy általa a kulákok még jobban háttérbe legyenek szorítva, az EFSz-ek esetében pedig még nagvobb belső meg­szilárdulást lehessen elérni. A két hektáron aluli földművesek számára a járási Nemzeti Bizottság az egyes községekre közösen veti ki a be­szolgáltatási feladatokat. Általában a két hektáron aluliak számára hektáron­ként 1.50 mázsa kenyérgabona beszol­gáltatását írják elő. Ezt azonban až előre megállapított kulcs szerint át le­het számítani más terményekre is. A kenyérgabonát például fel lehet cserél­ni takarmány- vagy sőrárpával, kuko­ricával, hüvelyesekkel, mákkal, burgo­nyával, tojással, tejjel vagy sertéshús­sal. A két hektáron aluli földműveseknek, valamint az I. típusú EFSz-eknek az egyes községekben csak minimális be­szolgáltatási feladatokat vetnek ki. A beszolgáltatási feladatok szétírását minden községben meg kell tárgyalni a kis- és középföldművesekkel, mielőtt a járási Nemzeti Bizottságra elküldik jóváhagyás végett. A tárgvalások fo­lyamán a kis- éš középföldműveseket meg kell győzni a termelési terv és a beszolgáltatási feladatok biztosításának fontosságáról. Ha valamelyik földműves minden to­vábbi ok, vagy bejelentés nélkül meg­változtatja vetési tervét, akkor ezt a szétírásnál nem kell figyelembe venni és ugyanolyan beszolgáltatást kell rá kiróni, mintha a tervezett terményt el­vetette volna. Ha azonban a változta­tásnak komoly oka van, pl. ha víz áll hosszú ideig földjén, stb., akkor ezt figyelmbe kell venni. A kulákok eseté­ben a terv szétírásánál arra is kell ügyelni, hogyha az illető kulák állat­tenyésztési feladatait nem teljesíti, ak­kor takarmányt is kevesebbet szabao meghagyni neki. Azok a földművesek, de főleg kulá­kok, akik a szétíró bizottsággal való tárgyalás után sem hajlandók elfogadni a reájuk kivetett beszolgáltatási köte­zettséget, a járási Nemzeti Bizottság­tól kötelező értesítést kapnak a beszol­gáltatásról. Amikor a járási Nemzeti Bizottság jóváhagyta a községi beszolgáltatási tervet, az egyes községekben a fel­vásárlásról és a beszolgáltatásról szó­ló szerződéseket az EFSz-nélküli fal­vakban a helyi Nemzeti Bizottság, az alacsonyabb típusú EFSz-ekkel rendel­kező falvakban szintén a helyi Nemzeti Bizottság de karöltve az EFSz vezető­ségével, a magasabb típusú EFSz-ekkel rendelkező falvakban pedig az EFSz karöltve a helyi Nemzeti Bizottsággal írják alá. Szlovákia egyes kerületei gondosan felkészültek a beszolgáltatások szétírá­sára. A kerületi Nemzeti Bizottságok a szétírási akció számára pontos időter­vet készítettek, melyeket idejében át­adtak a járási Nemzeti Bizottságoknak. Haonlóképpen jártak el a járási Nem­zeti Bizottságok is, amelyek szintén kidolgozták az időterveket az egyes községekre, figyelembevéve a termé­nyek fejlődését és a község nagyságát. A községek időtervében pontosan fel vannak tüntetve az időpontok, amelyek szerint az egyes községekben el kell vé­gezni a beszolgáltatások szétírását, le kell folytatni a földművesekkel való megbeszéléseket és meg kell valósítani az összkttzségi terv átadását a járási Nemzeti Bizott­ságnak. Ezekben a tervekben fel van _ tüntetve továbbá az az időpont is, i ameddig az egyes községeknek meg kell kőtniök a Földműves Raktárszö­vetkezettel a felvásárlásról és a beszol­gáltatásról szóló szerződéseket. A járá­si Nemzeti Bizottság által kidolgozott időtervek szerint a helyi Nemzeti Bi­zottságok szétírják a beszolgáltatási feladatokat az egyes gazdaságokra és megkötik a szerződést 1951 május 31-ig a beszolgáltatásról és a felvásárlásról. A járási Nemzeti Bizottságok, kar­öltve a földműves raktárszövetkezetek­kel, összeírják a szétírásoknak járási viszonylatokban való eredményét és jú­nius 10-ig továbbítják ezt a kerületi Nemzeti Bizottságoknak. A kerületi Nemzeti Bizottságok aztán továbbkül­dik a kereskedelemügyi és földművelés­ügyi megbízotti hivataloknak június I6-ig. Fontos, hogy a helyi Nemzeti Bi­zottságok betartsák a felsőbb hivatalok iránymutatását és hogy feladatuk fele­lősségének tudatában biztosítsák a be­szolgáltatások sikeres szétírását. cfl né fit (Lent okttámákbóL Romániában új búzafajtát termelnek A román népi demokrácia miniszter­tanácsa nemrégen államdíjban része­sítette a baragani kísérletező állomás mezőgazdasági kutatóinak kollektívá­ját a „Baragan 77" újfajta búza kiter­meléséért. A fentemlített kutató kol­lektív nagyon sok munkát fordított arra, hagy sikerüljön kitermelnie olyan búzafajtát, amely ellenáll a fagynak, a szárazságnak és külön­féle betegségeknek és r még jó ter­mést is ad. A „Baragan 77" fajtájú búzát 3 évi I kísérletezés után sikerűit kitermelni, természetesen kihasználva a szovjet agrotecnhika vívmányait. A „Baragon 77" búza minden elő­feltételnek megfelel és 15, sőt 20 százalékkal magasabb termést ad, mint a közönséges búzafajta. Ezenkí­vül rendkívül finom kenyér készül ber lőle. A baragani kutatóintézet az ötéves terv végéig ezzel az új búzafajtával ellátja az összes állami birtokokat és földművesszövetkezeteket. Magyarországon a tiszalöki vízierőmű felépítésével 200.000 kataszteri hold földet tesznek öntözhetővé A magyar ötéves terv egyik büsz­kesége Magyarország- leghatalmasabb vízierőműve, a tiszalöki vízlépcső lesz. A vízierőmű és a vízlépcső lehetőve teszi, hogy a Tiszántúl aszályos területein 200 ezer kataszteri hold szikes, kopár földet dús, termékeny talajjá változ­tassanak át. A vízierőmű három óriása turbinája évente átlag 55 millió kilowatt óra energiát termel majd és ez a mennyiség mégegyszer annyi, mint Magyarország jelenlegi vala­mennyi vfzienergiatelepéník terme­lése. A duzzasztómű és a vízierőmö meg 1­építésével a Tisza egészen Dombó­várig hajóhatóvá válik. Ezer tonnás hajók járhatnak majd a tiszántúli fő­csatornán is és a Bodrogon is egészeit Sátoraljaújhelyig. A Hatalmas vízierőmű megépítésében a magyar dolgozó népnek segítsé­gére van a Szovjetunió. Több hónap­ja már Magyarországon tartózkodik L. A. Eliava szovjetmérnök, mint vízépítési szakértő, aki a szovjet vízierőművek tapasztalatait felhasznál­va segíti a tiszalöki duzzasztómű és vízierőmű felépítésének keresztülvitelét

Next

/
Thumbnails
Contents