Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-18 / 115. szám, péntek

Ui SZÖ 1951 május 18 A Kábel-gyárban az üzemi taggyűlés az egész üzem életét visszatükrözi Ha résztveszek egy-egy üzemi taggyűlésen, az az érzésem, mintha az üzem fő ütőerére tapintanék. Benne lüktet az egész üzem termelésének üteme, az egész pártszervezet munkájának üteme. Egy helyesen vezetett, helyesen Irányított üzemi taggyűlésen, amelyen a diktátori szellemnek nyoma sincs, ahol a kritika és önkritika jegyében folyik Irányítása és a felszólalások is a kritika és önkritika elvéhez igazódnak, tiszta képet nyerünk az üzemi szervezet pártbizottságának és az üzem párttagság ának tevékenységéről. A Kabló-gyárban a má jus 16-án m egtartott taggyűlés az egészséges építő kritika szellemébén folyt le. Progra mm ja Wőlelte az üzemi pártélet és az egész üzem legégetőbb problémáit, úg yszlntén feltárta a termelés leglényegesebb kérdéseit is. NEM AKARUNK SELEJTTEL DOLGOZNI. A taggyűlést Adamovics elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke nyitotta meg. Adamovics elvtárs azok közé a bolsevik típusú régi elvtársak közé tartozik, akik bátran és határozottan irányítják a vezetésük alatt álló pártszervezetet és a Párt vonalán haladva, nyúlnak a problémák megoldásához. A jegyzőkönyv felolvasása után » legutolsó taggyűlésen hozott határozatok ellenőrzése volt. A határozatokat teljesítették. Ezután, az újító javaslatok körül indult meg a tárgyilagos vita. Cibulka elvtárs, a Kábel-gyár egyik újítója magyarázatot adott arról, hogy az észszerűsítő bizottság miért utasította el Trinda, Meliska és Valachovics ^elvtársak újító javaslatát. Ez az újítójaaslat azt célozta, hogy a Kábel-gyárban mutatkozó igen magas százalékú selejt ne vesszen kárba. Az említett három elvtárs újítási tervet dolgozott kí a selejt feldolgozására. Cibulka elvtárs az észszerűsítő bizottság visszautasító álláspontját azzal indokolta, hogy a Kábel-gyárban a se>lejt százaléka egyre csökken, úgyhogy egyáltalán nincs értelme a selejt feldolgozására irányuló javaslat megvalósításának. A selejt /feldolgozásával kapcsolatos berendezés ugyanis rengeteg pénzbe kerülne. Cibulka elvtárs felszólalását Szlabe] eivtárs egészítette kl. ö is rámutatott atra, hogy a selejt százalékszáma a mult évvel szemben felére csökkent. Míg a mult esztendőben 14 százalékot tett ki, idén már csak 7 százalék. Es ebből a 7 százalékból a számítások alapján legfeljebb 2 százalék kerülhetne további feldolgozásra. — Nekünk minden törekvésünk az, hogy a selejtet csökkentsük. Vannak egyes osztályaink, ahol ezen a téren már olyan eredményeket értek el, hogy csak „természetesen következő selejt" keletkezik, de még ezt az úgynevezett természetesen bekövetkező selejtett is csönkenteni akarják. Szlabej elvtárs megállapította, hogy .az észszerűsítő bizottság állásfoglalása ezzel az újító javaslattal kapcsolatban helyes volt. Ezután Stancer elvtárs beszámolt arról, hogy az újítómozgalom a Kábel-gyárban komoly eredményeket hozott és hoz. — A negatív szög alkalmazása az esztergáknál nálunk átvett módszer. De most Szloboda elvtárs kidolgozza és már a marásnál is alkalmazza az új módszerét. A taggyűlés további folyamán az elnök felolvasta a három elvtárs nevét, akiknek felülvizsgálását a kerület nem fogadta el. A taggyűlés ebben a három esetben épúgy, mint Vrablec elvtárs esetében, a Párt szabályzati rendje szerint járt el. Pilát elvtárs a felülvizsgálással kapcsolatban idézte a Párt Központi Bizottságának határozatát. Sámutatotf arra, hog; az első esetben egy bizottság veszi kezébe az í^gy kivizsgálását, a második esetben, ahol arról van szó, hogy Vrablec elvtárs az EFSz-ből, ahol eddig dolgozott, jó kádervéleményt kapott, de nem volt az ottani pártszervezetben felülvizsgálva, — Pilát elvtárs azt javasolja, hogy Vrablec elvtársat először is a felülvízsgálási rend alapján a tízescsoportban kell átigazolni. PARTUNK ÜJ KÁDEREKKEL ERŐSÖDIK. Adamovics elvtárs felolvasta azoknak az üzemi élmunkásoknak nevét. akiket a Pártba való felvételre javasoltak. Első Bartek Ilona élmunkásnő valt, aki 140 százalékra teljesíti normáját és akiről az elvtársak a legjobbakat mondották. Utána a Kábel-gyár további élenjáró legjobb ifjúmunkásai sorakoztak fel, akik felszólalásaikkal és életrajzuk elmondásával igazolták, hogy Pártunknak méltó és hűséges tagjai lesznek és a pártszervezet általuk felfrissül. Holý Etelka élmunkásnő, aki szintén új pártjelölt, 160 százalékra teljesíti normáját, öntudatos, fejlett elvtársnő. Résztvett a szakszervezet központi iskoláján, amelyet a legjobb eredménnyel végzett' el és a tanulásban is példát mutatott az iskola többi résztvevőinek. Felszólalásában bátran szállt síkra a béke védelme mellett: — Munkával védem a békét — mondotta — és ha összefogunk mindannyian a munkában, meg is védelmezzük. Rovenszký Alfréd és Slezák József !s boldog büszkeséggel léptek a párttagok sorába. A pártszervezet tagjai egyhangúlag megszavazták a jelentkező élmunkások fölvételét. ÉBEREKNEK KELL LENNÜNK!... Adamovics- elvtárs Gottwald elvtárs Szavait idézve rámutatott arra, hogy az éberség minden kommunistának elsőrendű kötelessége és minden kommunistának elsőrendű feladata vigyázni a Párt sorainak tisztaságára is. «— Nálunk élőfordult az az eset, hogy Miakts és Rakicky elvtársak segítségével, — akiknek kizárásáról már a mult taggyűlésen döntöttünk, — befurakodott pártszervezetünkbe egy Mlkvi nevü ember, akiről megállapítottuk, hogy nálunk nem is dolgozik és aki az említett két elvtárs segítségével szerzett magának igazolványt és a tagdíj fizetését bizonyító bélyegeket. A taggyűlés egyhangúlag kizárta Mlkvy elvtársat is a Kablo-gyár üzemi pártszervezetének sorából és az egyik felszólaló a következő helyes megjegyzést tette: — Mlkvy esetéből kitűnik, hogy kerülő utakat keresett, hogy befurakodjon a Pártba. Ezért helyénvaló lesz, elvtársak, ha felhívjuk annak az üzemi pártszervezetnek figyelmét Mlkvyra, amely jelenlegi munkahelyén működik. Az ilyen elem nem tartozhat sorainkba. NEM TELJESÍTETTÜK KÖTELESSÉGÜNKET A PARTOKTATAS ÉVE LEFOLYTATÁSÁBAN Hevier elvtárs számolt be arról, hogyan folyik a Kábelgyárban a pártoktatás éve. Rámutatott arra, hogy a pártoktatás terén hiányok mutatkoznak. Nem vették át az egyes témákat és a résztvevők száma körülbelül 60 százalékot tesz ki, tehát 40 százalékos az abszencia. — Ezen a téren azonnali javulást akarunk elérni. Fejlett elvtársakra van szükségünk és amint azt a Központi Bizottság határozata elénk tűzi, a pártoktatás éve a legfőbb eszköz a tagság ideológiai és politikai színvonalának emelésére, öntudatosítására. Mi minden nappal, minden héttel előbbre akarunk haladni. A kommunistának példát kell adnia és hogyan adjon példát a termelés terén Is, ha például nem érti meg, mit jelent a mi gazdasági tervünk ós mily óriási különbség van az Imperialisták úgynevezett „tervei" között és a mi terveink között, ök terveikkel egy új háborút akarnak lángralobbantani, mi pedig terveink megvalósításával a békét szilárdítjuk. — Elvtársak, ez csak egy példa. Tartsa mindenki kötelességének, hogy a pártoktatás terén résztvesz a látogatás százalékos megjavításában és az oktatás és főleg a vita színvonalának emelésében. Véget ért a csehszlovák filmfesztivál a Szovjetunióban Moszkvában és a Szovjetunió további 11 városában kedden, május 15én ért véget a kilencnapos csehszlovák, filmfesztivál. A szovjetnézők a filmfesztivál alkalmával megismerték az „Uj harcosok születnek", a „Néma barikád", „1848. forradalmi év", „A kelepce" című csehszlovák filmeket. A fesztivál folyamán számos moziban kisebb kiállításokat rendeztek, amelyeken bemutatták a csehszlovák Köztársaság gazdasági és kultúrális fejlődését. A szovjet nézők vitaüléseken ös-zejöttek a csehszlovák filmművészet munkatársaival és filmszínészeivel. A csehszlovák fümkü'.döttség egyik tagja, dr. František Dvorák a következőképpen nyilatkozott a TASzSz levelezőjének: — A csehszlovák filmfesztivál újabb világos bizonyítékát adja a Csehsz^O' vákia és a Szovjetunió nemzetei közti felbonthatatlan szövetségnek, örömünket növeli az a" körülmény, hogy a fesztivál azokban a napokban folyt le, amikor népünk felszabadulásának és szabadságának, amelyet a dicsőséges szovjethadseregnek köszönhet, hatodik évfordulóját ünnepelte. Hat év telt el a felszabadulás óta és ez a hat év nagy sikereket hozott Csehszlovákia népének gazdasági és kulturális fejlődésében. A csehszlovák íróknak, művészeknek és a filmművészet munkatársainak munkássága egybeforr a nép életével és problémáival. — Büszkék vagyunk arra, — mondotta Dvorák, — hogy filmművészetünk a szovjet filmművészet példájából tanul, amelyet magas színvonalú eszmeiség és hatalmas művészi szakszerűség jellemez. Nyilatkozata befejezésében Dvorák örömmel mutatott rá arra a nagy figyelemre, amellyel a szovjetkőzvé'.emény a csehszlovák filmfesztivált kísérte. Adamovics elvtárs ehhez még hozzátette: — Siroky elvtárs a mostani városi konferenciánkon azt mondta, hogy nem tudja elképzelni, hogy egy párttagnak, egy kommunistának ne legyen ideje átvenni a pártoktatás anyagát és elmenni a tanórákra. A vita során felszólaló Barlok kultúrpropagációs előadó elvtárs rámutatott arra, hogy valóban javulást kell elérni a pártoktatás terén és a nem megfelelő színvonal, a 40 százalékos abszencia okait a következő négy pontban foglalta össze: 1. Nem osztották be az egyes csoportokba az elvtársakat a műszakoknak megfelelően. 2. Vannak olyan oktatók, akik kötelességeik teljesítésében közömbösek, névszerint Hrabal elvtárs. 3. A tanórákra idejében kell öszazehívni az egyes körök résztvevőit, nem pedig déli 11 órakor bejelenteni, hogy félkettökor tanulunk. 4. Előre biztosítani kell a "megfelelő helyiséget. A taggyűlés határozatot fogadott el, hogy a még hátralevő időszakban ezen a téren jő munkát fognak végezni és a pártoktatás évének ellenőrzésével, a hozott határozat megvalósításának ellenőrzésével Hevier elvtársat bízta meg. PARTUNK KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSÉRŐL és Gottwald elvtárs hat pontjáról számolt be a járásról kiküldött titkár. Az elvtársak nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták meg e beszámolót, mert az előadó elvtárs konkréten a Kábelgyár viszonyaival hozta kapcsolatba. OLVASSUK ÉS TERJESSZÜK A PARTSAJTÓT Rövid beszámoló után, amely a sajtó feladatára, a pártsajtó hivatására mutatott rá és arra, hogy Siroky elvtárs beszámolójában menynyire kiemeli a pártsajtó olvasásának és terjesztésének fontosságát, a taggyűlésen határozatot hoztak a pártsajtó terjesztéséről. Kötelezettséget vállaltak, hogy azon kívül, hogy mindenegyes párttag megrendeli a pársajtót, szerez még egy •előfizetőt. Pilát elvtárs ezzel a határozattal kapcsolatban javasolta, hogy a tlzescsoportok Indítsanak versenyt a sajtó terjesztésében. A tízescsoportoknak minden egyes tagja tartsa kötelességének, hogy a pártonkívülieket is meggyőzze a sajtó olvasásának és terjesztésének nagy jelentőségéről és minél több előfizetőt szerezzen. Pilát elvtárs javaslatát elfogadták. A Kábelgyár üzemi taggyűlése ezzel végetért. határozatai éa egész lefolyása kiinduló pontot jelentenek a tízescsoportok és a párttagok további munkájához. És mi sok sikert kívánunk ehhez a munkához. (—cs—) AZ „ARANYFÖLD" KINCSEI A Szovjetunió keleti részeinek hatalmas fejlődése a sztálini ötéves tervek időszakában »A z ország iparosítása a jövőben nem támaszkodhatik csupán az egyetlen déli szén- és fémbázisra. A gyors iparosítás életbevágóan szükséges feltétele, hogy a Keleten megteremstük a Szovjetunió második alapvető szénás fémközpontját, az Ural és Szibéria gazdag szén- és érclelőhelyeinek kihasználása révén.* 1930-ban a Bolsevik Párt Központi Bizottságának határozata így fogalmazta meg a keleti területek fejlesztésének hatalmas feladatát. A Párt XVI. kongresszusa, ugyancsak 1930-ban, Sztálin elvtárs javaslatára elfogadta a nagy jelentőségű kezdeményezést és ezzel megkezdődött a Szovjetunió második szén- és fémbázisának kiépítése. Azóta huszonegy esztendő telt el. A negyedik sztálini ötéves terv sikeres teljesítéséről kiadott jelentés most pompásan bizonyítja, hogv a Bolsevik Párt bölcs vezetése, Sztálin elvtárs zseniális elgondolása a fejlődésnek milyen hatalmas lehetőségeit nyitotta meg a kétszázmilliós szovjetnép — s így a keleti területek népe — előtt is. Az ötéves tervek idejében felépült a hatalmas ural-kuznyecki fémbázis, feltárták a kuznyecki és karagandai szénmedencét és a »második Bakut*, a Szovjetunió hatalmas új, keleti kőolajmedencéjét. A hagyomány szerint az »ur* szó földet, az »al* pedig aranyat jelent. Az Ural tehát annyit jelent: Aranyföld. Ezen az Aranyföidön elindult a kutatás a föld méhében rejlő kincsek után, azért, hogy ezeket a kincseket a szocializmus országa, a boldog jövőt építő szovjetnép szolgálatába állítsák. A szovjetemberek akarata, a szovjetmunkások önfeláldozó szorgalma, a tudósok és szakemberek találékonysága, de mindenekelőtt a Párt és Sztálin elvtárs irányítása nagyszerű eredményekhez vezetett. Az Aranyföld és a mögötte fekvő területek a kincsek hatalmas tárházát nyújtották a szovjetdolgozóknak. A kuznyecki szénmedencében olyan óriási szénleletekre bukkantak, amelyek minden várakozást felülmultak. A kuznyecki medence méhében lévő szén — a mai szénfogyasztást alapulvéve — 300 esztendőre elegendő lenne az egész világ számára. És hasonlóan gazdag az Urálon innen fekvő smásodik Baku«, a keleti rész hatalmas olajtárháza, amelynek feltárását 1932-ben kezdték meg, A »második Baku* olaja nemcsak mennyiségileg jelentős, hanem minőségileg is rendkívül értékes. Baskiria olajvidékein ugyanis sokkal »öregebb« olajat találtak, mint a Szovjetunió első olajközpontjában, Baku környékén. A »második Baku* olaja több mint 350 millió éves. Huszonegy évvel ezelőtt, 1930-ban, indult meg a Szovjetunió második nagy ipari központjának kiépítése. Felépült a sztálini ötéves tervek egyik büszkesége: Magnyitogorszk, a hatalmas iparváros. A szovjetdolgozók lelkesedése, akarata és tudása olyan eredményeket szült, amelyeket Nyugaton csak a >csoda« jelzővel tudnak kifejezni. Pedig nem csoda történt, csak az emberi akarat diadalmaskodott. A szocializmust felépítő és a kommunizmus felé haladó szovjetdolgozók megmutatták, mire képes a szocialista gazdasági rend. Felépült Magnyitogorszk és már a máso- ' dik világháború elején több vasat és acélt gvártott, mint az Ural valamenynyi többi gyára együttvéve. Magnyitogorszkban öntötték az acélt azokhoz az ágyúkhoz, amelyekkel a dicsőséges Szovjet Hadsereg diadalmaskodott a fasizmus felett. Es alig tizenöt esztendős volt a nagy iparváros, amikor már kiderült, hogy »szűkre szabták* Az egyre jobban fejlődő ipari központot ki kellett szélesíteni és — a háború utáni első ötéves terv idején — megkezdték az új város, Nagy-Magnyitogorszk építését. Magnyitogorszk hatalmas fejlődéséhez jelentékeny mértékben hozzájárult a karagandai szénmedence bekapcsolása. Kezdetben a kuznyecki medencéből kapta Magnyitogorszk a nyersanyagot. A szovjet tudósok azonban megállapították, hogy a karagandai medencében, amelynek a kuznyeckihez viszonyítva addig csak jelentéktelen volt a termelése, hatalmas kincs rejlik. S amellett csak fele olyan távolságra van, mint a kuznvecki-medence. Ma már karagandai nyersanyaggal dolgozik a magnyitogorszki Sztálin-kombinát. A sztálini ötéves tervek Időszakában épült a keleti vidék sok hatalmas nagy iparüzeme. A kuznyecki területen például felépült Sztálínszk, a kohászat városa, Kemerovo, amelynek hatalmas vegyészeti üzemei és erőművei vannak. A Nígv Honvédő Háború éveiben e;ek az iparvidékek a gvözelmes harc szilárd gazdasági bázisai voltak s hatalmas mértékben tovább növekedtek. A háború utáni sztálini ötéves tervben az uráli Cseljabinszkbna és Nyizsnyij-Tagilhan páldául új gigászi vas- és acélgyárak épültek. Az Aranyföld, az Ural és a keleti részek többi hatalmas nyersanvágkincsének nagvszerű kihasználásáról tanúskodik a háborúutáni ötéves terv teljesítéséről szóló jelentés. Az Ural nversvastermelése 1950-ben 1940-hez viszonyítva 2.6-szeresére, acéltermelése 2.7szeresére és a hengerelt ár termelése 2.8-szeresére növekedett. Szibériá* ban a nyersvastermelés növekedése 1.2-szeres, az acéltermelésé pedig 1.7szeres. A széntermelés az ország keleti részein megkétszereződött. A »második Baku« és a többi keleti olajforrások termelésének növekedése pedig jellemző a tervjelentésnek az a része, amely szerint a keleti részek 1940-ben a Szovjetunió olajtermelésének 12 százalékát szolgáltatták, a negyedik sztálini ötéves terv végére pedig ez az arány 44 százalékra emelkedett. A szovjet dolgozók csak egv pillanatra álltak meg a nagy sikernél, hogy számot vessenek a végzett munkáról. Es nyomban elhatározták, hogy még tovább fejlesztik a nagy sikereket. A kuznyecki medence szénbányászai Sztálin elvtárshoz intézett levelükben bejejelentették, hogy tovább folytatják a már hagyományossá vált KuznyeckDonyec medence versenyt. A kuznyecki bánvászok vállalták, hogy ebben az esztendőben 250 ezer tonna szenet bányásznak a terven felül, a Kemerovugol-kombinát bányászai 150 ezer tonna terven felüli szén bányászására tette ígéretét. A magnyitogorázki Sztálinkombinát kohászai és olvasztárai szocialista munkaversenyre hívták ki a Szovjetunió valamennyi kohászát és olvasztárát. A magnyitogorszki dolgozók kötelezettséget vállaltak, hogy 1951-ben a terven felül 60 ezer tonna öntöttvasat, 50 ezer tonna acélt, 35 ezer tonna hengerelt vasat termelnek. Igy szolgálják a szovjetdolgozók azt a nagv célt, amelyet a bölcs Sztálin állított az egész szovjetnép elé: a kommunizmus építését, a tartós béke' biztosítását. »Boldogok vagyunk, hogy a nagy sztálini korszakban élünk és az Ön vezetése alatt dolgozunk!« — írták a kuznyecki szénmedence bánvászai Sztálin elvtárshoz intézett levelükben. Boldogok, szerencsések ők, a kommunizmus építői, akiknek példája mutat iránvt nekünk, magyar dolgozóknak ötéves tervünk teljesítésében, szocialista hazánk építésében.