Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-18 / 115. szám, péntek

1951 május 20 u j s z Ö A CSEMADOK HÍREI »» THjavag" S áros fán • Redves készülődésnek, lázas sietség­nek volt tanúja a pünkösdi ünnepekben a sárosfai iskola épülete. Már fél 8 órakor gyülekeztek az emberek az épü­let előtt. Egy idegen biztosan megkér­dezte volna, hogy mi történik itt, vagy mi lesz itt. Nyomban el is áruljuk. Ezt az izgalmat a helyi CSEMADOK szer­vezet kultúrműsora váltotta ki. Bemu­tatták a „Harag" című színdarabot. El kell ismernünk, hogy a szereplők komolyan készültek és szerepüket ki­válóan tudták. Nagyon jól alakította szerepét, az egyke kulák csemetét Csölle' Sanyi. Mindenki érezte, hogy az ezüstgombos mellény még kevés ah­hoz, hogy megbecsüljék és szívesen lássák a lányos házaknál. Ki is nevet­ték a csak ezüst gombos mellényével meg ökreivel dicsekvő hetyke legény­két, aki ezenkívül még csak „jó állású" sem volt. Fejes Ilona, a pletykás öreg­asszony szerepében talán egy kissé fiatalos volt. Nem tudta egészen azt az út latos vénasszonyt megjátszani, akinek akkor van jó napja, ha pletyká­jával másnak ártani tud. Férje Végh Kálmán, az állandóan „szomjas" és éhes kéregető ember szerepét jól ala­kította. Nem tudta azonban magát be­leélni szerepébe hibátlanul Albert Já­DOS. Nem tudta hangjával, sem arcjá­tékával azt a drámai feszültséget ki­hozni, amire pedig bőven lett volna al­kalma. Talán legjobban állta meg he­lyit Szalay Vilma. Énekeiben is sike­rült megtalálnia az őszinte, egyszerű lány hangját. A többiek is általában jók voltak. Ha most az egész előadásról általá-^ ban szólunk, akkor fel kell hívnunk a színpad jobb kihasználására a figyel­met. A szereplők nei.i mozogtak jól. Feltűnő volt az is, hogy sokat néznek a közön égre és olykor-olykor még le­is mosolyognak az ismerősökre. Egy kicsit rosszul hatott a zenekar gyakori késése is. Aiig volt eset rá, hogy kellő időpontban kezdték volna a játékot. Ezektől á kisebb hibáktól eltekintve az együttes jó volt. Meglátszott, hogy Fejes József, — aki mint szereplő is kitűnően játszott — komolyan vette a c''t, a szocialista kultúra terjesztésé­nek ügyét. De itt egy kissé meg kell állnunk. Választhattak volna a sáros­faiak más színdarabot is, amely való­b- a nevelő hatású, amelyben a bünte­tést cZ szenvedi el, aki azt meg is ér­demli. Olyan darabot, amelyben nem a véletlen az úr, hanem az élet. Olyan színművet, amely elgondolkoztatja és tanítja az embereket, amelyben a ma, a reális élet elevenedik meg fejlődésé­nek, dinamikájának teljes gazdagságá­gában. Csak ilyen müvekkel tudjuk iga­zán előre vinni a szocialista kultúrát, csak ilyen művekkel tudjuk teljesíteni a színjátszás hivatását: nevelni, taní­ta i, szórakoztatni. Reméljük, hogy a következő alka ^BaLzaa a iiaqij i fealista Lenin tanította, hogy a proletariá­tus értelmi képességei nemcsak nö­vekedhetnek, hanem kell is növelted­lommal kritikusabb és igényesebb iesz I niök o !y módon, hogy „gazdagítják a kultúrcsoport és nem lesz ilyen nagy ismereteik körét az emberiség által hiba a színdarab megválasztásában Cs. L. A CSEMADOK kovácsfalvai helyi­csoportja az SzKP helyi pártszerveze­tének vezetésével békehadjáratot ren­dezett. Az ünnepélyen Jancsó Béla elvtárs, a CSEMADOK helybeli elnöke beszé­dében rámutatott az amerikai fene­vadak féktelen garázdálkodására Ko­reában és hangsúlyozta, hogy eljön az idő, amikor e gaztettekért lakolni fog­nak. Jancsó Béla, Kovácsfalu. Diószegen ís megalakulta CSEMADOK helyi csoportja Mialatt résztvettem a CSEMADOK hathetes politikai iskoláján, Diószegen is megalakult a CSEMADOK helyi cso­portja, melynek előkészítési munkájá­ban Ürge Pál igazgatótanítóval részt­vettem. Amikor a szakiskola végeztével kora reggel elhagytam a budmerici kastélyt, azzal az elhatározással indultam útnak, hogy eddigi szervező munkámat erő­sen megfogom javítani és szorgalma­san tovább tanulok, hogy az iskolában szerzett tudásomat bővítsem és ezzel szervezőképességemet is emeljem. At­éreztem, hogy minél több szocialista kultúrát viszünk falvainkba, annál ha­marább éi jük el falvainkban is a városi kultúra színvonalát. Hogy a kultúra falvainkon milyen rohamosan fejlődik, az kitűnik a CSEMADOK Diószegen nemrég megalakult helyi csoportjának A CSEMADOK előiízetőtoborzó akciója a „Tartós békéért, népi demokráciáért" c. hetilapra Akciónk üteme az elmúlt hét fo­lyamán kissé fellendült s e mostani kimutatásig több mint kétezer az előfizetők száma A mult napokban az ógyallai és a losonci járásból küldtek be legtöbb megrendelést. A járási versenyben továbbra is a ko­máromi, párkányi, zselizi, kassai és a losonci járás halad az élen. Az akció XVI. kimutatása? Az előző kutatás eredménye • 1930 Perbe te , . • a • • • 27 12 Imely • • • • • • a « • ÍZ Jelsőc • • • • • a • • • 8 8 6 5 Csorna . ., t • • • • • i 5 Kistárkány . * • • • a • 5 Nová Osada • 1 • • • • 5 Tallós . . . e • • • • • 4 Törincs . . • • • • • • 4 Derecske . . 4 Dunaszerdahely • • • * • 3 Bolyk . . , • « • • • • 3 Rapp . . , i • i • • i 3 Helemba . , • * > • • • 3 Nagytárkány • 1 • • • • 2 2 Nagylég . , • • • • * • 2 2 május 16-ig összesen: • • • 2055 XV. járási versenytáblázat: Komárom Párkány Zselíz . 379 358 207 Losonc 153 Kassa . . , Feled . , , Őgyalla . , Érsekújvár . Tornaija . . Galánta . . Vágsellye Dunaszerdahely Bratislava . . Királyhelmec Eperjes . . Somorja , . Léva ... Nyitra . . . Rimaszombat Ipolyság . . Nagymegyer Nagykapos . Rozsnyó . . Fülek .... Surány . , Homonna . . Verebély . , Szepsi . . . Szene . . . Aranyosmarót Kékkő . . . összesen: . 148 86 78 77 67 59 50 48 43 34 26 26 25 25 22 21 21 20 16 13 12 10 7 5 5 4 3 hogy legyenek türelmesek, mert a z első megrendelt szám megküldését a JOURNAL újságterjesztő vállalat munkájából. Csak pár hete alakultak meg 25 taggal, s ma már ez a szám megkettőződött és megállás nélkül szaporodik a csoport létszáma. A dió­szegi CSEMADOK-tagok 5 megértet­ték, hogy ők vannak hivatva falujuk­ban kiépíteni a szocializmust és elter­jeszteni a dolgozók közt a szocialista kultúrát, többek között olyan színda^ rabok előadásával, melyek tanítva és nevelve szó akoztatnak és a nép igazi arcát tárják a dolgozók elé. Nemrég a „Mélyszántás" című víg­játékot játszották és nagy sikert arat­tak vele. Ez a sikeres előadás arra készteti műkedvelőinket, hogy mindig ilyen színvonalas szórakozást nyújtsa­nak dolgozó társaiknak. A legjobb propaganda ez, mert a íaly népe, amely kitermelt minden kultúrkincs meg­ismerésével. Tanuljatok — mondja Lenin —, olvassátok a mult nagy íróinak müveit". A kommunistáknak ismerniök kell a 19. század legizmo­sabb tehetségű írójának, Honore de Balzacnak müveit. Balzac 1799 május 16-án Toursban született. Életét szakadatlan szívós munka tölti ki. Irodalmi munkássá­gával párhuzamosan a meggazdago­dás vágyától hajtva, mindenféle vál­lalkozásba bocsátkozott. Mind ka­landos próbálkozás volt: bele ls bu­kott. Volt nyomdász, könyvkiadó és betűöntő ls. Súlyos adósságokba ke­veredett és végül is az uzsorások karmai közé került. így vált a pénz élete zsarnokává Ahogy ő szokta mondani: „A tudomány és a sze­génység jegyében élem rab élete met Már korán kezdett ínü, de leg­termékenyebb évei az 1830-tól 1848­ig terjedő időszakra esnek. Alkotó szeUeme teljes gazdagságában Lajos Fülöp uralkodása alatt bontakozott hogy híreket koholjon és hamisítson az úgynevezett közvélemény irányí­tására. így mutatta be Balzac Lajos Fü­löp palgárságának újságíróit. Balzao nagy érdeme, hogy előre látta a saj­tónak ezt a szerepét. Soha még nem volt a sajtó annyira a pénz hatal­mában, mint éppen napjainkban. Balzac a polgárság meggazdago­dásának egy másik forrására is rá­mutatott. Rámutat azokra a csel­szövésekre, amelyek egy házasság körül lejátszódnak. A házasság ezek­ben a körökben nem egyéb, mint két pénzes-zsák szövetkezése. A be­szélgetés legkörültekintőbb aprólé­kossággal megvitatott tárgyát, ezek­ben a körökben az képezi a jó anyó3jelöltek között, hogyan lehet gazdag, finom, előkelő, „jó család­bői való" vőt felcsípni. Nem képez azonban kisebb gondot az örökség útján való meggazdagodás sem. Erre Balzac a „Pons bácsi" című regé­nyében mutat rá. Ez a könyve Bal­zacnak egy régiségkereskedő hagya­téka körül lejátszódó drámai har. colrról szól. Pons gyűjteményét egy hő barátjára hagyja. Ekkor lépnek fel a gazdag rokonok, akik Pons bá­csit egész életében szegényként ke­ki. Elete tehát a 19. század elsO 50 • .... , . , ^ A , évét öleli fel. Ez annyit jelent, hogy és 18 bántak vel e" A z szemtanúja volt a polgárság meg- örökségért vívott ádáz harcba még gazdagodási útjának és egyszersmind m a£ a s bírósági személyek is bele­annak is, hogy a régi feudális ura- keverednek. És Balzac minden ha­lom, amelyet az 1789—93-as fórra- bozás nélkül rámutat arra is, hogy dialom lényegében már eltörölt, veg- mivé lett Lajos Fülöp alatt a leg­kép letűnt a történelem színpada- felsőbb bíróságok méltóságai: „...nem más, mint minden erkölcsi szenny Balzac a romanticizmus korszaká- gyűjtőcsatornája", ban mesteri realizmussal elemezte Ugyanekkor Balzac a polgárság a feudális társadalom bomlásánál! uralomrajutásának elején erőteljes megszereti a CSEMADOK-csoport I jelenségeit és a kapitalista polgár- vonásokkal mutatja be az osztály­munkáját, nem mulasztja el, hogy fia- ®ág uralomrajutását, minden rom- harcot „A parasztok" című regényé­talja, nagyja mielőbb tagja legyen az lottságával és erkölcstelenségével ben. Ebben a müvében a 19. század új szocialista kultúrát terjesztő szer- ^^emben. Ez munkáinak legna- parasztjának nyomorúságot életét vezetnek. Hiszen minden öntudatos értéke és mint írónak, elévül- rajzolja meg A paraszt a szee-énv munkás, minden kis- és középparaszt hetetlen érdeme. E mellett .azt ls vidékeken durva fekete keTvfmn tudja azt, hogy egy családba tartó- ™g kell állapitanunk, hogy Balzac L^^L, burgonyát £ SS zunk, abba a szocialista családba, amely az ember csodálatos megfigyelője és fevesen él amit fpt^Jf rľif-ľ^M közös erővel dolgozik szebb és boldo- ^merője is. Ez zsenijének kettős ar- wf^L n ť f gabb életünkért, a szociahsta Cseh- ™lata. Lelkiismeretes, mélyreható ff**" tl. ľl ľr Szlovákiáért és a világbéke megvédé- történetírója volt kora erkölcseinek szalmafodelü fakunyhó, ahol kezelési nehézségek miatt csak há-1 séért és enne k kapcsán halhatatlan embert p akra n barmaival él együtt. Az éj­rom-négy héttel a megrendelöív be- DÓRA ISTVÁN járási népnevelő, típusoknak adott életet. A legélesebb J el t szalmán fekve tölti, nappatt ru­érkezése után tudja eszközölni! | Galánta. | megfigyelöképességgel rendelkezett h áJ á t le sem vetve. Épített út még és reális életábrázolásaiban nem is- a kerületi székhelyekre sem vezet, mert irgalmat. Mesteri módon írta | Egy megelégedett parasztra szOz <'Dalolna széft az élet 2055 » Kérjük azokat az előfizetőket, akik a lapot még nem kapták meg, Komárom lakosságának nagy él­ményben volt része a „Dalolva szép az élet" című magyar film bemutatásával. Ezen a filmen láttuk a magyar dolgo­zók életét. Nem kitalált mesét, hanem tiszta valóságot tárt elénk a film. Egy gyár életét, amelyben még ott látjuk a reakciós mult képviselőjét, de láttuk az igazi munkásokat is, akik a ma szellemében dolgoznak. Réz karnagy személvében a magyar nép ellenségeit ismertük fel, azokat, akik nem riadnak vissza a dolgozók uszításától sem. De nem lenne számunkra tanulságos ez a film, ha csak a bujtogatókat lát­nánk meg benne. Meg kell látni Laka­tos elvtársnak, az üzem titkárának személyében a dolgozók jobb jövőjé­ért küzdő harcost, aki híven követi a Párt útmutatását, ki liarcra buzdítja a fiatal munkásokat és nem hagyja el őket rossz óráikban sem. Tanácsai mind szívből jönnek és munkájának célja a termelés fokozása, ami a jobb jövő kialakításához vezet. Azt olvassuk az újságokban, s a könyvekben, hogy a film tanít és ne­vel. Igen, ez a film is tanít bennünket az ellenségeink elleni harcra. Éberség­re int bennünket, hogy a közöttünk megbújó reakciót leleplezzük és meg­mutatja a helyes utat a boldog élet fe­lé. Helyesen ábrázolja a Nyugat egész­ségtelen hatása alatt álló életet Swing Toni szerepében. Mi nem akarunk töb­bé ilyen alakokat látni! Nem akarunk látni szambát és ehhez hasonló ízlés­telen táncokat. Az akarjuk, hogy éle­tünk boldog és szép legyen. Arra tanít bennünket ez a film, hogy tanuljunk példaképünktől, a szovjetmunkásoktól. De itt meg kell jegyeznem, hogy bármilyen jó és szép filmeket is fognak nálunk Komáromban játszani, a hatásuk nem lesz teljes, mert a nézők az előadás vége felé a terem fullasztó melegében elveszítik fogékonyságukat. Jó volna, ha az ille­tékesek gondoskodnának az Oj Szóban egyszer már követelt szellőztetőről. A film előadása bizonyítéka volt an­nak, hogy a magyar és szlovák dolgo­zók között nincs és nem lehet semmi­féle ellentét. Május elsejei ünnepünk ls hatásosan kimutatta ezt a barátságun­kat. A munka nagy ünnepe a dolgo­zóknak manifesztációja volt a proletár nemzetköziség és á világbéke mellett. Szlovák és magyar mozgalmi dalokat énekelve vonultak fel városunk utcáin a dolgzók a volt Kossuth-térre, ahol Major elvtárs mondotta el ünnepi be­le a pénz mindenhatóságát korában, nyomorgó és számos koldus jut A A polgárság új uralma alatt — nyomorgó parasztot a lázadás szel­szédét. Major elvtárs szaval mély ha- mondja — „minden lelkiismeret mé- leme fűti át, és polgári kizsákmá. tást gyakoroltak a dolgozókra é® be.- lyén egy ötfrankos húzódik meg", nyolói ellen támad. Egy lázadó pa. széde elhangzása után hatalmasan fel- j A ..Betti néni" egyik alakjával ezt raszt szájába adja 1836-ban a kö­mondatja: „„Azt hiszitek, hogy La- vetkező vádbeszédet. „Mi tinektek, jos Fülöp, a király az, aki uralko- gazdagoknak dolgozunk... A sze. dik! De a király felett, az alkot- gények átka egyre nő és maga­mány felett ott trónol a szent, az sabbra fog nőni, mint erdeitek leg­imádott, a megingathatatlan, aked- magasabb tölgyfája — már pedig "a ves, a bájos, a szép, a nemes, a fia­tal, a mindenható — ötfrankos!" Vagy egy bankárra nyíltan kimondja: [ „Egy tucatnyian vagyunk Párizs is­meretlen és hallgatni tudó királyai I és mi vagyunk a sorsotok igazi urai | és irányítói". hangzott a „békét akarunk" követelés. Szórakozásban is bőven volt részünk ezen az ünnepnapon. Mindenütt vidám élet folyt, az utcákon népi táncokat járt a fiatalság és jókedvük mosolyt csalt az idősebbek arcára is. Ez a nap a mi ünnepünk, a dolgozók ünnepe, mondotta egy idős elvtárs. Szabad ha­zában szabadon dolgozó és építő mun­kások ünnepnapja. Eljön az az idő, amikor az egész viláor dolgozói velünk együtt szabadon fogják ünnepekii má­jus elsejét. Mi ezért dolgozunk, s ez­ért teljesítjük túl vállalásainkat. Ezért fejezzük be hamarább terveinket, mert ezzel is csapást mérünk a háborús uszítókra. S így válik a mi jövőnkben is valósággá: „Dalolva szép az élet". KACZ JÁNOS munkáslevelező, Komárom. tölgyfából készül az akasztófa." És Balzacnak ebbe n is igaza volt. Igaza volt, hogy a parasztság egy­szer megelégeli a robotot, a dézs­mát, a tizedet, de megelégli a ban­kot, meg a hitbizományi földbirtokot is. Megelégli az örökös megalázta­Balzac egyik vezérlő gondolata tást éa ny o, mort és mint egy nagy tehát, hogy a 19 század elején a tölgyfa összel a i ombjá t, úgy hul­polgári társadalomban a pénz jatssza latja l e kizsákmányolók, a legfontosabb szerepet. Ebben a . ' «.„,,„„ ľ„, . , ' társadalomban ravasz csalók vannak j J* • j* ľ - ^ faszán a túlsúlyban. Balzac azt kutatta, me- f? ad ó Nemzethez hasonlóan sza lyefc azok a többé vagy kevésbbé bado n- kizsákmányolástól és meg. tiszta eszközök, amelyek felhaszná-1 aláztatástol mentesen, a saját föld­A CSEMADOK központi titkár­sága új helyiségekbe költözött és címe: Bratislavu, ul. Červenej Ar­mády 38. sz. Telefonszám a régi (335-96.) lásával a feltörekvő polgárság em- j berei vagyont szereztek, vagy sze­reznek. Ismer minden társadalmi hajtóerőt és bemutatja a pénz em­bereinek minden vétkét és erkölcsi romlottságát. Balzac hevesen támad­jén, a dolgozók földjén kezdjen új, szebb, erőteljesebb életet. De abban a mély elemzésben sem tévedett Balzac, hogy a polgár­vallási és politikai illúziókba burkolt kizsákmányolás helyébe a Li Mihaiovics Jenő Ismét temetünk. Id. Mihaiovics Jenő uyomdász, a kassai helyi csoport nesz­tora, életének 72. évében elhúnyt. Ne­velt és tanított. Tanított és bízott a munkásság szebb és boldogabb jövő­jében, amelynek el kell jönnie. S ami­kor életének célját elérte, elszólította a kérlelhetetlen halál. Most, amikor örökre búcsút veszünk tőle, ígérjük, hogy az a nemzedék, amelyet nevelt és tanított, nem felejti el. Emléke élni fog a nyomdászszívekben. A zászlót, ame­lyet kie jtett a kezéből, tovább visszük a még elnyomásban élő munkásmilliók felé. Most, amikor a szabad ország szabad földjében megpihen a megfe­szített munka után, búcsúzóul köszön­jük neki a tanítást, a szakmai nevelést, a munka megbecsülését. Fáradt teste megpihen az anyaföld mélyén, de út­mutató és irányító szelleme örökre élni fog. Szabó J. ta ezért a sajtót is, mely akkor még nyílt, szemérmetlen kizsákmányolást csak szárnyait bontogatta ugyan, teszi. Mert ma ls minden „emberi meg sem közelítve mai jelentősé- jog" és lelkiismeret mélyén egy dol­gát, de már akkor is szolgai módon lár húzódik meg. követte a hatalom és a pénz embe- Balzac szemtanúja volt a munkás­reinek utasításait és érdekükben be- ság első forrongásainak, amelyek folyásolta a közvéleményt. A „Vesz- egyben az utópisztikus szocializmus tett illúziók" című regényében lep- első megnyilvánulásai is. És ő, a ki­lezetlen megvetéssel és kérlelhetetlen rálypárti, a katolikus, a burzsoázia szigorral ítélkezik az újságírók fe- elleni gyűlöletében rokonszenvvel lett. A nagy újságok kiadó tulajdo- fordul a munkásság felé. Vafameny­nosai eladják magukat a miniszte- nyi filozófiai és történelmi müvében reknek és a pénzmágnásoknak. A csakis a polgárkirály uralma ellen sajtó szolgálata nem szent liivajbäs. j küzdött köztársasági lio.rcosoíkró'l és „Üzlet!—nem ismer sem hitet, sem munkásokról beszél a bámulat hang­törvényt: közönséges sarki bolt. A ján. Ezt csak azért tudta megcsi­gondolat csapszéke, a romlattság tit- nálni, mert mélyreható realizmusa kos melegágya." A töke kezében nem ismert kíméletet, tartja a kiadócégeket, a nyomdákat, | itt sem csalódott Balzac. A bur­a papirost és ilymódon az írók óriá­si többségét ls. Megveszi a sajtót, | I WII MI HII IM HI tm il MI MMtHtWH MWWW Igyunk Szántói, Scalv&tor, Tátra­és Lenka természetes asztali ásvány­vizet. Gyomor, és bélmegbetegedése­ket gyógyít a Cígelka és BaJdovszká ásványvíz. A gyomor-, bél-, vese- és epebajokra kitűnő orvosság a Fátra gyógy ásványvíz. Bélmegbetegedése. ket és a hólyagvezetékek megbete­gedését a brusznól és baldovi Ásvány­víz gyógyítja. zsoázia nemcsak a fegyvereket ko­vácsolta ki, melyek halálát okozzák, hanem megedzette azokat a férfia­kat is, akik a fegyvereket forgatták és forgatni fogják, a modern mun­kásokat, a proletariátust. Balzac tehát kora erkölcseinek éles megfigyelője és lelkiismeretes krónikása volt. Olvassuk Balzacot. Tanuljuk meg reálisan nézni az éle­tet. Alakjaiba életet lehel s száz év multán éppoly életteljesek, mint létrejöttük első napján. Olvassuk Balzacot, mert ő a forradalmi írók életerős fajtájához tartozik. ' . Cs. L,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents