Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-17 / 114. szám, csütörtök

m si 1951 május 17 A farkasdi pártszervezet elfogadta Csécséroatony felhívását A nyárasdi állami birtokon 700 előfizetőt szeresnek az U j Szónak és Pravdának A farkasdi helyi pártszervezet bizottsága a csécsénypatonyi pártszerve­zet kötelezettségvállalásáról szóló újságcikkek elolvasása után rendkívüli ülésre ült össze, hogy megtárgyalja a napisajtó terjesztésére vonatkozó fel­hívást. A pártbizottság rendkívüli ülése után összehívták a taggyűlést is, ame­lyen a farkasdi kommunisták telkesen elfogadták a csécsénypatonyiak felhí­vását és elhatározták, hogy a Párt minden tagja előfizet az Uj Szóra, vagy a Pravdára és kötelezték magukat arra, hogy mindegyik párttag legalább egy pártonkívüli előfizetőt szerez. Elhatározták, hogy felveszik a versenyt két pontban. 1. hogy melyik szervezet éri el előbb a 100 százalékos előfizetést a szervezet tagjai között, 2. melyik pártszervezet szerez jó meggyőző munkával több előfizetőt a lakosság számához viszonyítva a g napi pártsajtó számára. A farkasdi kommunisták egyúttal fel­hívják a sellyei járás többi pártszer­vezeteit is, hogv fogadják el a csé­csénypatonyi felhívást és csatlakozza­nak a versenvhez. Ugvanígv a nyárasdi állami birtok (dunaszerdahelyi járás) üzemi párt­szervezete is megtárgyalta Pártunk Központi Bizottságának határozatát a pártsajtó terjesztéséről. Amikor az elv­társak megvizsgálták a pártsajtó véte­lének jelenlegi helyzetét és a terjesztés lehetőségeit, elhatározták, hogy kon­krét kötelezettséget fogadnak el. Ez év végéig 700 új előfizetőt szereznek az Uj Szónak és a Pravdának. Az üzemi pártszervezet bizottsága köröket szer­vez, amelvekben meg fogják vitatni a Pravda és Uj Szó fontosabb cikkeit. A körök, amelyeken résztvesznek az álla­mi birtokok összes dolgozói, hetenként egvszer vagy kétszer este ülnek össze. Ezenkívül minden munkacsoportban a Szóból. A Párt üzemi szervezete szé­leskörű meggyőző munkát szervez, amelybe bekapcsolja szervezetének min­den tagját és az egyes gazdaságok va­lamennyi öntudatos élmunkását. Röp. iratokat fognak kiadni? amelyekben a dolgozókkal megismertetik a pártsajtó jelentőségét és egvúttal jelentéseket közölnek arról is, melvik munkacsoport vagy gazdaság érte el a legjobb ered­ménveket a Pravda és az Uj Szó ter­jesztésében. Antal András elvtárs a munkás­sajtóról a következőket mondotta: »A pártsajtó jó segítőtársunk. Nem­csak megerőltető munkánkat könnyíti meg azzal, hogy terieszti a jó munka­tapasztalatokat, hanem kritikai hozzá­szólásokat is hoz a politikai munkáról, amelyek rámutatnak arra, hol vannak a hibák. Munkásaink minél többet fog­iák olvasni a nártsajtót, annál jobban feilődnr-k politikailag, annál iobb átte­kintésük lesz mindenről és így munká­déli szünet alatt egy elvtárs cikkeket j jukban is egyre jobb eredményeket, na­fog felolvasni a Pravdából és az Uj I gyobb sikereket érnek el.« Jelentés a kormány üléséről A kormány intézkedései a takarmánplip biztosi! és kiterjesztéséra A Köztársaság kormány* DurlS földművelésügyi miniszter előterjesztése és megokolása alapján intézkedéseket fogadott el. a takarmány biztosításá­ról és kiterjesztéséről. Az állattenyésztés sikeres fejlődésének legfontosabb feltétele a takannányalap biztosítása és kiterjesztése. A takarmány hektár­hozama réteinken és legelőinken ma még nagyon alacsony. A kormány február hatodiki határozatában hangsúlyozta azt, hogy az állattenyésztés fejlődésének legfőbb feltétele, amely elősegíti a kis- és középparasztság és szövetkezeteink jövedelmének emelkedését, a takarmányalap biztosítása és kiterjesztése. A közös istállók gyors építése megköveteli azt, hogy a népi igazgatás szervei, az EFSz-ei, az állami birtokok és állami erdők és min­den dolgozó paraszt fokozott figyelmet szenteljen a takarmányalapokra. Tekintettel a szénakaszálás gyors és sima lefolyásának jelentőségére, valamint az elegendő mennyiségű fű­takarmnáy (zöld, szárított és konzer­vált) biztosításának fontosságára a kormány a földművelésügyi miniszté­rium javaslatára a következő intézke­déseket teszi. 1. A földművelésügyi és belügy­minisztérium a kerületi járási és he­lyi Nemzeti Bizottságok, az állami birtokok, állami erdők, állami gép­állomások és EFSz-ek segítségével a határmenti területeken végrehajt­ja az eddig még meg nem munkált szántóföldek azonnali megművelé­sét. Ezérf a kerületi és járási Nemzeti Bizottságok a határmenti területekre teljhatalmú megbízottakat küldenek, akik a földmüvelésügyi minisztérium képviselőivel együtt biztosítják a mun­kák végrehajtását. A földművelésügyi minisztérium és a kerületi Nemzeti Bizottságok a határmenti járásokban kikiildenek megfelelő számú munkatár­sat, akik felelősek a meg nem művelt föld bizonyos területén elvégzendő munkáért. 2. A népi igazgatás, az állami bir­tokok, erdők, EFSz-ek. szervei a kis- és középparasztokkal egvütt, a február 6-1 kormányrendelethez iga­zodva, biztosítják a széna idejében való begyűjtését az összes mezőkön és legelőkőn, főleg a következő in­tézkedésekkel: a) Biztosítják a széna kaszálását és begyűjtését pontosan meghatározott hektárterületen és megszabott ütem­terv szerint, amelyet az állami gép­állomásokkal együtt dolgoznak ki. b) Meghatározzák a helyi viszonyok­nak megfelelően a széna kaszálásának és begyűjtésének határidejét, úgyhogy a kaszálást a takarmányvirágzás ide­jében kezdjék meg és törődjenek az­zal, hogy a terminust pontosan betart­sák. c) ellenőrizzék azt, hogy a zsíros­parasztok a begyűjtést idejében és ren­desen végreha fiák-e és a szénát rende­sen asztagolják-e. Szükség esetén tegye­nek srrgős intézkedéseket a begyűjtés biz'is'*ására az 55/I947-es törvény ér t<V ni 'ben. d) Főleg a határmenti területeken biztosítsák, hogy az állami birtokok, á'lami erdők és EFSz-ek területén, valamint a többi legelőkön és mezőkön a begyűjtés idejében megtörténjen. Gon­doskodjanak arról Is, hogy azokat a területeket, amelyeken az állami bir­tokok és erdők nem képesek saját ei3 :kkel biztosítani a begyűjtést, azon­na kasszák az EFSz-eknek, esetleg a k^rü'eten belül más járásoknak an- •• írnek nincs biztosítva a kellő t?'- -"'-nyalaoía, esetleg más állami b' ' '-nak és üzemeknek. e) Nyújtsanak segítséget az állami gé"á"omásoknak, hogy a határ men­tén külön központokat és mozgó bri­gádokat létesítsenek. f) Főleg helyi és járási forrásokból biztosítsák a kellő számú munkabri­gádot. 3. A járási Nemzeti Bizottságok má­ius 20-tól 31-ig ellenőrizzék azt. hogy az összes szénakaszáló gépek az EFSz­éknél, állami birtokoknál, állami erdők­nél és gépállomásoknál meg vannak-e javítva és üzemképesek-e. 4. Az állami birtokok területükön biz­tosítsák a széna begyűjtését, szükség esetén a határszélről beosztott terüle­tekről saját gazdaságtiknak a belföl­dön, vagy pedig kössenek szerződést az EFSz-ekkel vagy más üzemekkel a széna kaszálásáról. 5. Az állami gépállomások a határ­szélen állítsanak fel különleges közpon­tokat és mozgó brigádokat, illetőleg készültségi brigádokat a kaszáló gé­pek javítására. 6. A kormány meghatalmazottat je­löl ki a szénakaszálás biztosítására, a kerületi és járási Nemzeti Bizott­ságok pedig a határszéleken jelöljék ki az 1. pont értelmében saját képvise­lőiket, akik a földművelésügyi minisz­térium képviselőivel együtt biztosítják a széna kaszálását. 7. \ rfépi igazgatás szervei az álla­mi birtokokkal és erdőkkel, az EFSz­ekkel és az állami gépállomásokkal az egyénileg gazdálkodó földművesekkel együtt biztosítják a fontosabb agrotech­nikai intézkedések végrehajtását, a le­gelők és rétek hozamának emelésére, a többi takarmánykultúrák javítására (trágyázás, hengerezés, stb), főleg aratás után és a rétek elárasztására az első szénakaszálás után. Az állami birtokok, EFSz-ek, az egyé­nileg gazdálkodó földművesek állapít­sák meg a pontos hektárterületet a tar­lótakarmánynövények és őszi keveré­kek vetésterületének kiterjesztésére. A járási Nemzeti Bizottság biztosítsa a terv végrehajtását. 9. A népi igazgatás szervei gondos­kodjanak arról, hogy a műszaki-gazda­sági telekrendezés alkalmával a rendes vetési eljárás mellett valósítsák meg a füves takarmányvetési rendrzert. 10. A népi igazgatás szervei úgy a szocialista, mint a magánszektorban biztosítsák azt, hogy a szárítást szárí­tókon végezzék, hogy az EFSz-ekben az állami birtokokon jobban használ­ják ki a meglévő szilázs berendezése­ket és gyorsabban építsék ki az olcsó szilázsvermeket. 11. A népi igazgatás szervei a gaz­dasági szövetkezetekkel együtt gon­doskodjanak arról, hogy a szerződéses széna és szalma felvásárlását rögtön az aratás után valósítsák meg és kös­senek szerződéseket az EFSz-ekkel és egyénileg gazdálkodókkal, főleg a ha­társzéleken a szénafelesleg előnyös árakon való átvételére. 12. A kerületi Nemzeti Bizottság a kerületi felvásárló szervekkel együtt teremtsen takarmánytartalékot azon EFSz-ek támogatására, melyeknek kö­zös ístállozásuk van és pedig az eddig ki nem használt területekről való be­gyűjtésből az EFSz-ek és az egyénileg gazdálkodók felvásárolt feleslegeiből. 13. A népi igazgatás szervei az EFSz-ek tagjaival együtt az EFSz-ek gazdálkodásának megszilárdítása ér­dekében gondoskodni fognak arról, hogy a közös istállóba vitt minden da­rab jószág után készpénzfizetés elle­nében az új termésig a szövetkezetnek megfelelő mennyiségű takarmányt ad­janak el Törődni fognak ezzel és meg­A perbetea ifjúmunkások is készülnek a kongresszusra Dolgozó ifjúságunk vállalásokkal készülődik a szlo­vákiai kongresszus ra A mi csoportunk tag jai vállalták, hogy négy brigádot alakítanak és a helybeli EFSz-ben 400 brigádórát dolgoznak le. 20 új tagot szerzünk az EFSz­nek, és csoportunk 40 tagja megrendeli szövetségünk lapját, a Smenát. Tíz tag előfizeti az Alkotó Ifjúságot és negyven új tagot szervezünk be csoportunkba. Mi, perbetei ifjúmunkások tudjuk, hogy a kongresszus, mely előtt állunk, és annak határozatai egységbe kovácsolják, megszilárdítják so­rainkat és' új erőt adnak tocáb bi munkánkhoz. Vállalásunk teljesíté­sével bebizonyítjuk, hogy a szer vezet jó tagjai vagyunk és mindenben követjük a dicső lenini Komszomol példáját. Vállalásainkat teljesítjük, mert szeretjük szövetségünket, szeretjük Köztársaságunkat és sze­retjük Gottwald elvtársat. HÉGÉR RUDOLF Perbete. ifjúmunkás, Lvdia Korabelayikova mfedszeréve! emelik a munka termelékenységét a könnyűipar üzemeiben Korabelnyikova elvtársnő takarékossági módszere nagy visszhangra taiált a partizánskej üzemben is. Az 1418-as műhely dolgozói, techniku­sai, mesterei az üzemi bizottsággal együtt kötelezték magukat arra, hogy minden pár cipőnél az előállítási költségeket 1 koronával csök­kentik. E célból bevezették Lidia Korabelnyikova takarékossági módsze­rét. A dolgozók tudatában vannak,hogy minden megtakarított korona egy lépéssel közelebb visz a szocializmushoz, a világbéke megerősítésé­hez. A vegyészeti és az előkészítő mű­helyben jobb előkészítés alapján kezdték meg a takarékoskodást. Nagy takarékoskod ási kampányt kezdtek és az eredmény meg is mu­tatkozott, mert április l-ig megta­karítottak 51 kilogramm előkészítő anyagot, ami pénzösszegben 1260 koronát jelent. Azonkívül megtaka­rítottak 219 kilogramm folyékony szappant, aminek értéke szintén 3714 koronát tesz ki. Továbbá a ve­gyészeti osztály alkalmazottai a viaszkhulladékot összegyűjtötték, árnyalat szerint osztályozták és vegyszerek ^hozzákeverésével újra a gyártásban ' használható, jóminőségü viasszá alakították. Április l-ig tesznek minden sürgős intézkedést, i megtakarítottak 70 kg-ot ebből a hogy a zöldtakarmányt és a többi jó­minőségű takarmányt a közős terüle­tekről a közös állattenyésztésre hasz­nálják fel és raktározzák el. Törődni fognak azzal is, hogy az EFSz-ek üzemrendjének megfelelő intézkedést a takarmányalap emeléséről évi 10—15 százalékos magasságban következete­sen végrehajtsák. 14. A népi igazgatás szervei és az EFSz-ek gondoskodnak arról, hogy minden EFSz-ben, minden járásban és kerületben takarmánymérleget dol­gozzanak ki, amelybe beszámítják az élelmezési iparban megfelelő hulladék anyagának felhasználását, valamint az üzemi konyhák és más takarmányfor­rások anyagát. 15. A kerületi Nemzeti Bizottságok és a járási Nemzeti Bizottságok kerü­leti és járási meghatalmazottaik révén vezessék a takarmány biztosítására irányuló akciót, kísérjék állandóan fi­gyelemmel és értékeljék és tegyenek intézkedéseket sikeres megvalósítása érdekében. A Köztársaság kormánya a Köztár­saság elnökének szavait tartva emlé­kezetében. hogy „takarmányról való gondoskodás az EFSz-ek fő gondja le­gyen", az összes kis- és középoarasz­tokhoz. EFSz-ekhez, állami birtokokhoz és erdőkhöz, állami gépállomásokhoz, a népi igazgatás minden szervéhez for­dul, hogv a kormány e határozatának végrehajtásával biztosítsák a gazdag takarmánvaratást és ezzel tegyék le­hetővé az állattenyésztés további fejlő­dését és így egész dolgozó népünk életszínvonalának javítását. viaszkhulladékból, amelynek értéke 3714 korona. Azonkívül egy újítási módszert ve­zettek be: a varráshoz váló szurkot és gyantát, amelyet eddig külföldről hoztak be, ma már mesterségesen előállított anyaggal helyettesitik, amely pótolja a gyantát és lényege­sen lecsökkentették a méhviasznak a használatát, amely általában igen drága. A mesterségesen előállított anyag sokkal elönyösebb és gazdasá­gosabban tudják felhasználni a bőr­talpaiásnál. Azelőtt egy kilogramm szurok 24 korona 90 fillérbe került, az üj gyártási módszerrel pedig 22 korona 95 fillérbe. Tehát minden kilónál 1 korona 95 fillért takaríta­nak meg. A megtakarítás a méh­viasz használatában évente 10.000 kg-ot, pénzben 19.000 koronát tesz ki. A vegyészeti osztály dolgozói vi­lágosan bizonyítják, hogy teljes tu­datában vannak feladatuk fontossá­gának és úgy tekintik, mint haza­fias kötelességet az ötéves terv si­keres teljesítésében. De nemcsak ta­karékoskodás folyik az üzemben, ha­nem az újítási mozgalom is kezd napról napra kibontakozni a dolgo­zók soraiban. Sztankó János 31 éves munkás, aki azelőtt földmüve­léssel foglalkozott, ma mint élmun­kás, több újftást vezetett be. Megké­rem Sztankó elvtársat, mondjon va­lamit az újításairól, ö igy nyilatko­zik: 1947 óta dolgozom az üzem­ben, igyekeztem, hogy én is felso­rakozzam az élmunkások közé. Gondolkoztam, hogyan tudnám | megkönnyíteni vagy megjavítani a munkámat. Az eredmény meg is lett — mondja Sztankó elvtárs. — Több újítási javaslatot nyújtottam be, amelyekből kettő már meg is valósult. Az első újításom a vá­gógép tökéletesítése. Utánam dolgozó munkatársamnak megkönnyebbül a munkája, mert most az újítás után már sokkal rendesebb munkát adok ki a kezemből Azelőtt a régi módszerekkel a talp és a sarok kö­zötti kimaradóit részeket nehezen le­hetett leköszörülni és gyakrabban kel­lett cserélni rajta a csiszolóvásznat — mondja Sztankó elvtárs. —- A másik újításom egy reszfelőgépen van, ame­lyen a talpat reszelik. A szögezett talpból a köszörülésnél szikrák pattan­tak ki,amelyek a bőrből származó port gvakran meggyújtották s ígv napiren­den volt a tűzveszély a műhelyekben. Ezáltal nagyon sok esetben a gépek is megrongálódtak, a porszívó szerkezet selvemzsákjal elégtek. Hosszabb gon­dolkodás és kísérletezés után rájöttem — mondja Sztankó —, hogy ha mág­nesvasat teszek a szikrák útjába, ezzel megakadályozom a por gyulladását, mert az a szikrákat magához vonja. K. 1. Az Úi Szó kritikája nyomán Lapunk április 6-iki számában „Hol a hiba" című rovatunkban a „Ludas Matyi" film előadásával kapcsolatban bírálólag foglalkoztunk azzal, hogy a filmet a központi cenzúrázó bizottság nem engedélyezte a 16 éven aluli ifjú­ság számára. Kritikánkra a napokban válasz ér­kezett a Tájékoztatási és Népműveiés­ügyi Megbízotti Hivataltól, amelyet az alábbiakban teljes egészében közlünk: „Az Üj Szó" április 6-iki kritikai cik­kére a LUDAS MATYI filmnek a 16 éven aluli if júság számára való enge­délyezésével kapcsolatban értesítjük önöket, hogy ebben a kérdésben a Tá­jékoztatás és Népművelésügyi Minisz­térium mellett működő cenzúrázó bi­zottság határoz. Amint értesültünk, az említett filmet nemrégiben utólag en­gedélyezték a 16 éven aluli ifjúság ré­szére is." A Megbízott nevében: Duračinský s. k. Csak a Konnunista Párt harcolt a dolgozók Jogaiért Amikor 20 évvel ezelőtt, 1931-ben a tervszerűtlen, anarchisztikus ka­pitalista termelés következtében a Szovjetunión kívül az egész világon és így Csehszlovákiában Is dühön­gött a gazdasági válság és munkás­milliók kerültek az utcára, a cseh­szlovák parlamenti mandátumokért versenyző' kb. 38 párt közül csak a munkásosztály igazi pártja, a Kom­munista párt állt a munkásság jo­gos harcának élére. A Kommunista Párton kívül több párt munkáspártnak tüntette fel ma­gát, de ezzel csak leplezni átjárták igazi céljaikat és a tények beigazol­ták, hogy csak a Kommunista Párt karolja fel a munkásságot. A gaz­dasági válság idejében is megmutat­zott ez. Egy párt sem sietett akkor a munkások segítségére, csalt a Kommunista Párt. Amikor a kapi­KORENY ISTVÁN Rozsnyó talisták a munkabéreket már annyi­ra leszorították, hogy a munkásság­nak megélhetésre sem voltak ele­gendők, sok helyen sztrájkba léptek a dolgozók. A galántai járásban Dió­szegen a mezőgazdasági munkásság bérharca a Kommunista Párt veze­tésével győzött. Ezután került sor a véres kosuti eseményekre. Majd utána következett a polomkai sor­tűz és a gömörhorkai csendőrségi beavatkozás során Ruszo elvtárs életét vesztette. A feledi járásban is megmozdultak a Párt vezetésével a dolgozók. Itt Is egy áldozata volt a kizsákmányo­ló kapitalista rendszernek. 1.932 már­cius 25-én gyűlést hívtunk össze a gombaszögi mészkőbányában. A mun­kásság készülődését elárulta Marf­iák András, de ennek dacára a gyű­lést összehívtuk. Tiltakozni akartunk a rimamurányi pénzmágnások tette ellen, akik 30 munkást akartak el­bocsátani munkájukból. Gyűlésünkre eljött Rüchweiss elvtárs Is, az ak­kori rizsnyói párttitkár. Elhatároz­tuk, hogy sztrájkot kezdünk. A sztrájkot azonban a spiclik elárul­ták és az üzemet megszállta a csendőrség. Ez a kis emlék is figyelmeztet minket arra, hogy jól őrködjünk a Szovjet Hadsereg által megszerzett szabadságunk fölött, éberen őrizzük népi demokráciánk minden vívmá­nyát, hogy soha többé ne térhessen vissza a kapitalista rendszer, a mun­kanélküliség, soha ne legyen szük­ség munkásvér-áldozatra. Pártrnk vezetésével harcoljunk a szocializ­musért.

Next

/
Thumbnails
Contents