Uj Szó, 1951. május (4. évfolyam, 102-126.szám)

1951-05-17 / 114. szám, csütörtök

int szemünk fényét, úgy kell védeni szövetségünket és barátságunkat a nagy Szovjetunióval és hűségesnek kell maradnunk örökké a nagy Sztálinhoz Q&tíuyaLd. A Szovjetunió és a világproletariátus egységes lest, szétválaszthatatlan egész! A CsKP Közpoti Bizottságának 9. plénumán 1934 június havában hozott határozat — a politikai helyzetről és a kommunisták feladatairól is azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió," a dicsőséges SzK(b)P mindig példaként állt Pártunk előtt. A határozat a nemzetközi politikai helyzetet jellemezve mutat rá arra, hogy „A Szovjetunió és a világproletáriátus egységes test, szétválaszthatatlan egész. A Szovjetunió érdekei sohasem lehetnek, sohasem voltak, s nem is lesznek ellentétben a világproletariátus érdekeivel, mert a Szovjetunió a proletár világforadalom védőbástyája. Sőt, több ennél. Még sohasem volt olyan világos a Szovjetunió szerepe az elnyomott nemzetek alátámasztásában, s az állami létükben fenyegetett kisállamok védelmében, mint éppen most, amikor közvetlenül háborúk új sorozata előtt állunk." A határozat felsorolja és kitűzi a kommunisták legközelebbi feladatait és itt is elsősorban a szovjet peldara támaszkodik: „A kommunisták azáltal, hogy rámutatnak a Szovjetunió ragyogó példájára, hogy összehasonlítják a Szovjetunió dolgozó tömegeinek helyzetét Csehszlovákia dolgozó tömegeinek helyzetével, továbbá azáltal, hogy népszerűvé teszik a Csehszlovákiai tanácshatalom programmját, hogy ezt a programmot az egyes helyek viszonyaira konkretizálják, mindezekaltal be kel bizonyítaniok a tömegek előtt, hogy csak a szovjethatalom képes arra, hogy kenyeret és munkát adjon nekik, csak a szovjethatalom tudja nemzeti és szociális szabadságukat biztosítani, csak ez fogja számukra az örömteljes és megelégedett életet biztosítani, mert egyedül a szovjethatalom képes arra, hogy egy csapásra teljesítse a dolgozó tömegek ezernyi követelését és begyógyítsa ezernyi sebeit. Igy a tömegek adott osztálytudatához és forradalmi öntudatához kapcsolódva, elérhetjük azt, hogy a tömegek forradalmi öntudata az egész tőkés rendszer ellen folytatott tudatos forradalmi harc egyre magasabb fokára emelkedjék." Amikor a határozat a legdöntőbb jelentőségű momentumra mutat rá a CsKP életében, Sztálin elvtársnak a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának 17. kongresszusán elmondott szavaira támaszkodik: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának 17. kongresszusán Sztálin elvtárs azt a kjielentést tette, hogy a siker soha sem jön magától, hanem a sikert ide kell hozni, és egy megadott helyes politikai vonal esetében minden a végrehajtás megszervezésén múlik. A CsKP számára jelenleg a legszélesebb értelemben vett szervezés kérdése, vagyis a politikai vonai végrehajtása a döntő jelentőségű." A határozat végén teljes egészében megismétli Sztálin elvtársnak idevonatkozó szavait: „Akadnak emberek, akik azt hiszik, hogy untig elég a helyes pártvonal kidolgozása, nyilvánosságra hozatala, formájában való leszögezése, és egyhangú elfogadása, hogy a győzelem aztán úgyszólván magától jöjjön. Ez természetesen helytelen. Ez goromba tévedés. Igy csak javíthatatlan bürokraták és firkászok gondolkozhatnak. A valóságban sohasem jön magától siker és győzelem, mindig elkeseredett h rcból termett, a Párt helyes vonaláért folyó küzdelemben. A győzelem nem jön magától, a győzelmet ki kell vívni. Jő határozatok és nyilatkozatok a Párt generális vonaláról mégcsak kezdetét jelentik .« dolognak, mert csak a győzelem vágyát fejezik ki, nem pedig magát a győzelmet. Ha a helves vonal, bizonyos kérdések helyes megoldása adva van, akkor a <Ho£ sikere a szervezési munkákról. Párt vonala keresztülvitelénél folyó harc szervezésétől, a személyek helyes megválogatásától, a vezető szervekben hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzésétől függ. Ezek nélkül a veszély, hogy a Párt helyes vonala és legfontosabb határozatai súlyos károkat szenvednek. Sőt. Ha adva van a helyes politikai vonal, akkor a szervezési munkától függ a politikai vonal sorsa is, keresztülvitele vagy bukása." A BolsevÉ Pírt mSisluas politikája vezetett a taenimists Párták megalakulásához A Nagy Októberi Szocialista Forradalom áttörte a világimperializmus frontját és a világ egy hatod részén megvetette az első szocialista államnak, a Szovjetuniónak alapjait. Az Októberi Forradalom az egész világon lendületet adott a forradalmi mozgalomnak és meggyorsította az igazságtalan bnperialista háború befejeztél Főként Közép-Európában talált nagy visszhangra, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia elnyomott nemzeteinek dolgozó népe megdöntötte az évszázados elnyomást és igy egy egész sor önálló állam keletkezett, köztük Csehszlovákia is. Az Októberi Forradalom alapjaiban megrázta az imperialistáknak a gyarmatokon és félgyarmatokon fenntartott uralmát, ahol megkezdődtek a leigázott nemzetek forradalmi, nemzetfelszabadító harcai. A Bolsevik Párt győzedelmes politikájának példája és a n. Internacionálé szociáldemokrata pártjai opportunista vezérel politikájának csődje a Kommunista Pártok keletk^éséhez és a III. Kommunista Internacionálé megalapításához vezetett. A munkásmozgalomban új korszak keletkezik, amelyet a marxizmusleninizmus győzedelmes tanításának .megvalósítása jellemez. Az Októberi Forradalom fordulatot jelentett a világtörténelemben, fordulatot a régi kapitalista világtól az új, szocialista világ felé. Uj fejezetet kezdett az emberiség történelmében, a szocialista forradalmak fejezetéti amelyeknek célja teljesen kiküszöbölni az embernek ember általi bármily kizsákmányolását. A „Munkás" 1929 február 6-i számában a'Kommunista Internacionálé kongresszusai című cikkben az 1919-es évet jellemezve így ír: „Oroszországon kívül mindenütt hiányzik az Igaii proletárpárt és az opportunisták (megalkuvók) árulása hozzájárul a proletariátus vereségéhez. A kongresszus théziseiben megmutatta a világ proletariátusának a győzelemhez vezető utat. A burzsoá kapitalizmus és a U. Internacionálé árulásait elemezve és leleplezve ezek a thézisek bemutatják, bizonyítják a „társadalmi béke" elméletének csődjét és rámutatnak arra a pillanatra, amikor az imperialista háború néhány országban polgárháborúvá változik. A munkások megfordították fegyvereiket, hogy igazi ellenségeikre, saját országuk kapitalistáira irányítsák." Igy vált a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a Bolsevik Párt gyó'zedelmes politikájának példája a Kommunista Pártok, tehát a Csehszlovákia Kommunista Párt keletkezésének rugójává, támaszává és eszményképévé. Sztálin elvtárs az Októberi Forradalom nemzetköri jellegéről így ír: „Éppen ezért az Októberi Forradalom győzelme gyökeres fordulatot jelent az emberiség történelmében, gyökeres fordulatot a világkapitalizmus történelmi sorsában, gyökeres fordulatot a világproletariátus szabadság mozgalmában, gyökeres fordulatot as egész világ kizsákmányolt tömegeinek harci módszerében, szervezel! formáiban, mindennapi életében és hagyományaiban, kultúrájában és ideológiájában. Ez az alapja annak, hogy az Októberi Forradalom, nemzetközi jellegű, világméretű forradalom.'* Sztálin beszéde utat mutatott Pártunknak .Az SzK(b)P példájával és útmutatásával segítette a fiatal Csehszlovák Kommunista Pártot. A CsKP-ben 1925-ben válság állt be. A jobboldaliak részéről komoly veszély fenyegette. Ezzel az üggyel foglalkozott a III. Internacionálé cseh-bizottságának és albizottságának plénuma. Ekkor Sztálin elvtárs személyesen mutatott rá e válságból kivezető útra és személyesen segített a CsKP-nek. Míg Smeral csoportja a vita egész alapját egészen helytelen síkra akarta terelni a cseh munkásság erkölcsi bomlásáról szóló elméletével, az exekutíva tagjai ezt az elméletet kérlelhetetlenül és élesen kritizálták.. Főként Sztálin elvtárs, aki a fejtegetett kérdésekkel kapcsolatban állást foglalt a cseh-bizottság plénumában és az albizottságban mondott két beszédében is kimerítő elemzését adta a CsKP-ben jelentkező jobboldali veszedelem alapjának és a jelentkező válságnak. A plénumban mondott beszédében legelőször a válság alapvető okait emelte ki: Smeral elvtársnak teljesen Igaza van, amikor hangsúlyozza, hogy a válság oka azokban a nehézségekben rejlik, amelyek egybekapcsolódnak a forradalmi lendület korszakából a nyugalom korszakába való átmenettel. Az átmenet korszaka más tájékozottságot követel meg és rendszerint ilyen vagy amolyan válságot Idéz elő a Pártban. Amikor Sztálin elvtárs rámutatott arra, hogy a CsKP-ben a jobboldali és baloldali veszedelem egyaránt fenyeget, felvetette a kérdést, hogy melyik a nagyobb és arra a következtetésre jutott, hogy a jobboldali veszedelem: „Smeral elvtárs ezt nem értette meg és ez az ő első hibája". Sztálin elvtárs ezután három pontban rámutatott arra, hogy miért a legfenyegetőbb a jobboldali veszedelem és azzal a módszerrel foglalkozott, amellyel a jobboldaliak ellen kell harcolni: — Meg kell mondanom elvtársak, hogy a nyugalom időszaka nem az összes akciók elhalásának időszaka. Sztálin elvtárs a válság és a jobboldali fenyegető veszedelem okainak alapvető elemzéséből és a smerallzmus lényegére rámutatva kitűzte a CsKP legközelebbi feladatát: a megalkuvás nélküli következetes harcot a jobboldaliak ellen. A kérdésnek Ilyen kifejtése, hogyan kell harcolni a jobboldaliakkal, rendkívül jelentős volt a CsKP további fejlődésére. Sztálin beszéde leleplezte a smerali állásfoglalás opportunista lényegét a jobboldali veszedelemmel folytatott harcban » egyszersmind rámutatott a baloldaliak gyenge pontjaira. Rámutatott arra, hogy a baloldal nem tudott ssé les ideológiai harcot folytatni a smeralizmussal. (Reiman: „A Csehszlovák Kommunista Párt története" című könyvének Idevonatkozó fejezete alapján.) A népek barátságának nagy példája Oldner elvtársnak „A népek barátságának nagy példája" ci.nű cikke, amely a „Munkás" 1937. húsvéti jubile m' számában, a lap 30-éves évfordulóián jelent meg, a sztálini alkotmánnyal foglalkozik. A sztálini alkotmány összegezte a szovjetnépnek a szocializ mus építése terén elért eredményeit. A sztálini alkotmány a csehszlovák dolgozók, a Csehszlovákiai Kommunista Párt számára is programmot jelentett. Erre mutat rá az a részlet, amit Oldner elvtárs cikkéből kiemeltünk. „Igy valósult meg a Szovjetunióban a nemezetek tényleges egyenlősége. Ez a Szov (etunióban már nem programm, már nem célkitűzés, hanem elért valóság. De számunkra a kapitalista országokban programm éspedig mindenekelőtt a fasizmus elleni programm. Csehszlovákiában burzsoa-demokrácia van. Tudjuk, hogy semilyen kapitalista demokrácia nem valósíthatja meg a tényleges, teljes politikai és gazdaság-egyenlőséget a nemzetek között. Szlovenszkón, Kárpátalján, a Szudétákban a legjobban érezzük, hogy mit jelent a nemzeti kérdés kezelése a kapitalista demokráciában. A CsKP ezért harcot indított Csehszlovákia összes nemzeteinek egyenjogúsításáért. Ezen harc sikere érdekében egységfrontra, a népfront alapján megteremtett olyan hatalmas népmozgalomra van szükség, amely meg tudja változtatni a mai kormánypolitikát Ez ma nemcsak a cseh népnek Setérdeke, amelynek — 300 éves nemzeti elnyomás után — ma újra szerzett nemzeti önállósága is kockán forog és ezzel a veszéllyel szemben mi egy percre sem lehetünk közömbösek. Ez rr.a Cseszlovákia összes népeinek létérdeke, mert Csehszlovákiát ma kívülről és magában az országban közvetlenül fenyegeti a fasizmus és pedig annak legállatiabb formája, a Hitlerfasizmus, szövetségben a Horthy-fasizmussal. Hitler csak a kedvező pillanatra vár, hogy rávethesse magát Csehszlovákiára. Ez bekövetkezhetik holnapután is, holnap is. Ügynöksége! és segítői Csehszlovákián kívül és Csehszlovákiában teljes gőzzel dolgoznak. Hazudnak azok, akik azt állítják, hogy „hiszen csak csehekről van szó, a németeknek, a magyaroknak roszszabb arrúgysem lehet." A német, a magyar, a szlovák, az ukrán, a lengyel dolgozókat 6gyaránt fenyegeti * fasizmus. Nem a „csehek", hanem a cseh kapitalisták tagadják meg tőlünk az egyenjogúságot. A cseh dolgozók nagy tömege velünk együtt követeli Csehszlovákia összes nemzeteinek az egyenjogúságát. Mindenképpen egyet parancsol a mai helyzet: össze kell fogni és harcba kell vetni minden erőt, amely a demokráciáért és a békéért, a fasizmus és a háború elleni harc szempontjából tekintetbe jön. Olyan hatalmas népfrontot, olyan széles demokratikus frontot kell teremteni, hogy az meg tudja változtatni a jelenlegi kormánypolitikát. Ax ilyen népmozgalom olyan mértékben tolná balra a fejlődést Csehszlovákiában, hogy népfrontkormány, vagy legalább egy baloldali demokratikus kormány megteremtésére kerülne a sor, mely a nemzetiségi kérdésben is olyan mélyreható rendszabályokat léptetne életbe, melyek alapján Csehszlovákia valamennyi népe a fasizmus és a háború elleni harci frontba sorakozna be. A CsKP most is előljár a harcban. Kezdeményezője és szervezője ennek a harcnak. A népek barátságának és harci testvérisé mek az a nagy néldája, amelyet a Szovjetunió szolgáltat nekünk, mérhetetlen segítséget jelent ebben a nagy küzdelemben." A szlovákiai magyar munkások a Saovjetszö vétség ben A Szovjetszövetség szocialista építőmunkájában néhány szlovákiai magyar munkás közvetlenül résztvesz. Nagyon érdekes ezeknek a munkásoknak a leveleit olvasni: szinte el vannak szédülve a nagyszerű viszonyoktól, amelyek ott uralkodnak. Mindjárt az első pillanatban érzik, hogy nemcsak a munkások és kisparasztok munka- és életviszonyai jobbak itt, hanem egy egészen más világba kerültek, amelynek minden részét a szocializmus felépítéséért folyó küzdelem hatja át Néhány, a Szovjetszövetségbe került magyar munkás leveléből hozunk az alábbiakban idézeteket. Mégjegyezzük, hogy ezek a levelek nem a sajtó és a nyilvánosság számára készültek, hanem a levelek szlovákiai rokonainak íródtak. Munkahiány helyett munkáshlány Kedves A. Amit írtál, azt mi itt mind tudjuk, sőt talán még jobban, pontosabban, mint ti ott. Miért? Mert jobban módunkban van tanulni, olvasni, mint nektek. A mi könyveink és újságjaink itt nem fehéren jelennek meg, mint a tiétek. Na, meg időnk is van az olvasásra, tanulásra. Nektek a munkanélküliség ellenére nincs időtök, ha faluzni kell egy kis tapasztás után. Amíg ti faluzni jártok, eddig ideát fáklyával keresik az építőmunkást, azaz nemcsak az építőt, hanem bárminőt. A keresetről nem kell neked írnom, azt hiszem, elég, ha annyit írok meg, hogy én például többet adok ki havonta könyvre, újságra, mozira, színházra, vörös segélyre, stb., mint a te egész kereseted, annak ellenére, hogy itt a tankönyv, ,a mozi, a színház a legtöbbször ingyenes, a rádiót pedig akárhol és akármikor hallgathatod ... „Az ember tudja, hogy miért dolgozik..." Egy másik levél: «... o munka még sohasem volt olyan kedves, olyan szórakoztató, nem fárasztó, mint a szocializmus építésében. Egy munkás négyszer-ötször anynyit képes termelni, mint a kapitalista hajcsár- és spicli-rendszerben. Nemcsak azért, mert tudja, hogy mit dolgozik, miért, kinek épít, hanem azért is, mert minden munkás kedve szerint választja meg a munkáját, szabadon, tervszerűen dolgozik és résztvesz a termelés irányításában. Minden munkás minden időben tuäfa, látja az ellenőrzőszámok alapján, hogy hogyan fokozódik a szocialista építés üteme. Elgondolom, hogy talán sok keserűséget okozok neked, ha munkanélküli, sanyarú helyzetedben ilyen nagyszerű munkáról írok. De azt hiszem, ez a leírás inkább megerősíti benned a hitet, a kitartást a szocializmusért való harcban. „Itt mindenkinek dolgozni kell" Alig érkeztem a Szovjetszövetségbe, már munkában vagyok. Itt mindenkinek dolgoznia kell. Nincs munkanélküli henyélő here és nincs munkanélkül tengődő nyomorgó munkás, földmunkás. Az épület, amelyen dolgozom, tízemeletes s nyolcszáz család számára készül. Délben és este tíz perccel a munkaidő befejezése előtt szól a sziréna, hogy a munkás mosdani és öltözni mehessen és ne kelljen szabadidejét erre felhasználnia. Hajcsárrendszer nincs itt. A munkavezetők törődnek azzal, hogy a munka rendesen el legyen végezve, de nem leselkednek a munkás után és nem fenyegetik kirúgással. A mérnök olyan ember, mint bármelyik más. Egy Töröskatona beszél.., Egy másik levélből: *Furcsa élményben volt részem. Még csak néhány napja vagyok Moszkvában és elvtársaim elvittek egy színházba. Az óriási terem zsúfolva volt munkásokkal és — katonákkal. Az első pillanatban meghökkentem. Katonák a munkások gyűlésén?... Hamar eszembe jutott, hogy proletárhazában vagyok, a Vörös Hadsereg 13. évi fennállásának az ünnepén. Mégis különös volt, amikor egy egyszerű vöröskatona állott fel és beszélni kezdett az új imperialista háború ellen.. .< (A »Munkás« 1931 május H számából.)