Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-14 / 88/2. szám, szombat

1951 április 14 ujsz

o A 9 a. számú gijrítóhan dolgozó munkaerők beosztása Első műszak: Egy vájár, az állami katalógus 8. oszt. szerint. Egy segédvájár az állami katalógus 7. oszt. szerint. Második műszak: Egy vájár, az állami katalógus 8. oszt. szerint. Egy segédvájár az állami katalógus 7. oszt. szerint. Norma az állami katalógus szerint, IC—

F §—II—1, 3—2.42 cm/óránként. Normákban kidolgozott órák száma 700, a nyílás készítése 30, öszszesen 730 óra. A guritó 28 méter hosszban. 2 méter hozzávétel a gurítóhoz. Az elért eredmény fejenként egy órára 4.3 centiméter. A guritó szerszámielszerelése 1 drb Flottmann AT 18 jelzésű fúrókalapács, 1 drb Vítkovice jelzésű fúróoszlop, 1 drb tömlő a fúróoszľopra való kapoccsal, 1 drb fűrész, 1 drb kapa, 2 drb vaskosár, 2 drb csákány. Több darab fúró, 1 métertől egészen 2.20 cm-ig és a robbantáshoz szükséges szerszámok A gurítók szerszámfelszerelése ugyanaz, mint a régi gurítóknál, a különbség csak az, hogy a gurítók fejtése most függőlegesen történik 100 foktól felfelé és nem úgy, mint azelőtt, 75 fokban. Ezzel könnyebb lett nekünk a fúrás, a betörés egész profiljára. A munka beosztása A fúrást azonnal reggel megkezdtük. 10 óráig fúrtunk, 10.10-kor robbantottunk. A robbantott réteg azonnal a számára kijelölt saluzásba ke. rült. A robbantás után hozzáfogtunk a szellőztetéshez, mégpedig úgy, hogy a gurltő bejáratához közel fölszereltük a tömlőket, lent az előtérben kinyitottuk a szelepeket és a levegő az említett tömlőn keresztül a munkahelyre került. Amig a munkahely kiszellözödött, azalatt az idő alatt ebédszünetet tartottunk és a nyílásból húztuk a meddőt vagy az ércet az üres csillékbe. Ez a szellőztetés vagy az ércnek és a meddőnek a húzása 10 óra 45 percig tartott. Ezután a ciklus után újból felmentünk a guritóba és kezdtünk fúrni. A hátramaradt lyukakat lefúrta és lerobbantotta a második műszak. A szellőztetést a fentemlitett módon végezték. A második műszak harmadik ciklusa nem kezdte el a fúrást, hanem fát szállított és a második műszak végéig az első műszak részére saluzott, amelyik reggel kezdte a fúrást. A járóosztályt a gu rí tóban lépcsőzetesen oldottuk meg. A gurítók fejtésének ezen új módjával háromszor akkora teljesítményt értünk el, mint a régi módszerrel és emellett sok anyagot megtakarítottunk, főleg tölgybányafát, amit azelőtt sokat fogyasztottunk. A guritó kihajtása után a saluzást szétszedtük és a guritó teljesen a köbén volt, egyedül a guritó szája, ahol az ércet húzzák, volt fából. Egy folyóméterre 6—8 kg robbanóanyagot használtunk fel, amire a keskeny profil robbantásánál volt szükség. A kirámolt létrákat és deszkákat más gurítóknál használjuk fel, amelyeket most kezdünk hajtani. A robbantási munkálatokat villanygyújtással végeztük úgy, hogy a dolgozók nyugodtan lemehettek a gurí tóból az óvóhelyre. Időzített gyújtókat használtunk, ahogy ezt az egyes fúrt lyukak megkövetelték. A másik gyorshajtású gurítót Junger János III. eivtárs kezdte csapatával, melyhez a következő elvtársak tartoztak: Rencsok Sándor, Moizes László és Lipták Pál. Az élcsapattal való megbeszélés után a guritó első 4 méterét ugyanúgy kezdték hajtani, mint ifj. Petergács András élcsapata. Először elkészítették a guritó száját és 4 méter hosszban a saluzást, hogy a lerobbantott réteg egyenesen a bányacsillékbe kerüljön. A saluzást úgy csinálták meg, hogy a guritó közepéhez erős deszkákat erősítettek, hogy a lerobbantott réteg egyenesen a guritó szájához kerüljön. A guritó másik része járóosztályul és a szükséges anyag szállítására szolgált. A guritó felszerelése - sserszámok 1 drb Flottmann AT 18 jelzésű fúrókalapács, 1 drb Vítkovice jelzésű fúróoszlop, 1 drb tömlő fúróoszlopra való erősítővel, 1 darab fejsze, 1 drb fürész, 2 drb kapa, 2 drb vaskosár, 1 drb csákány, 1 drb kézi kalapács, néhányfajta fúró 1 m-től 2 m-ig és a robbantáshoz szükséges szerszámok. A gurítót az ötödik szintről a negyedik szintre függőlegesen hajtották chlorotikus palában és az utolsó 20 méteren ankeritben. A gyorshajtás másik módja A guritó személyzete 1. műszak: Egy vájár az állami bérkatalógus 8. oszt. szerint. Egy segédvájár az állami bérkatalógus 7. oszt. szerint. 2. műszak: Egy vájár az állami bérkatalógus 8. oszt. szerint. Egy segédvájár az állami bérkatalúgus 7. oszt. szerint. Norma az állami bérkatalógus szerint K—F 3—2—1, 3—2.42 cm/ óránként. Óránként és fejenként elért teljesítmény 4 centiméter. A négyhetes hónap alatt kihajtott guritó hossza 25 méter. Normában kidolgozott órák száma 626 óra, a meddő guritóba való szállítása 26 óra, a guritó szájának készítése 80 óra, üzemzavarok és kevés levegő 16 óra, összesen 746 óra. A bajtás módszere Az első műszak a munkahelyre való erkezés után eltávolította a lerobbantott réteget a salu nyílásától, amely a robbantásnál mindig elzáródott, hogy a lerobbantott kö vagy pala ne kerüljön a járóosztályba. Ennek a bejárainak a kitisztítása után meggyőződött arról, hogy &3 alátámasztók és a létrák rendben vannak-e és előre ment és az alátámasztáshoz ideiglenes alapot készített, hogy fúrhasson. Az egész profilban fúrt és a betörésben is. A fúrt lyukaikat szükség szerint helyezték el, úgy, ahogy azt a gurítók profilja megkívánta. Fúrás után az ideiglenes alátámasztást szétszedték és eltették, hogy a robbanás következtében el ne törjön. Támfákat minden másfél méterre helyeztek, hogy könnyebb legyen a járás. A lerobbantott réteg a támfák között egyenesen a guritó szájába került. Első műszakban szintén kétszer fúrtak, mégpedig 7 órától 10-ig, 10 óra 10 perckor robbantotak és 10 óra 30 percig a guritó szájából kihúzták az odarobbantott réteget. A robbantás után megnyitották a tömlön lévő szelepet és sűrített levegővel kiszellőztettek. A szellőztetés után 10 óra 45 perckor az előírt módszer szerint előre mentek és a műszak végéig újból robbantottak. A második műszak kihúzta a meddőt, előre ment és 18 óráig fúrt. 18 óra 10 perckor robbantottak és a fentebb említett módszerrel szellőztettek. Szellőztetés után az alátámfákra felhúzta a fákat, melyeket a műszak véA készletre való fejlés a dernőí üzemben A készletre való fejtést a termelési költségek csökkenése, a fejenként egy műszakra eső teljesítmény emelkedése, a munkaerők jobb kihasználása és sok eddig szükséges munka alapos megrövidítése követi. Készletre való fejtésnél (úgynevezett raktárra dolgozásnál) teljesen elesik a fárasztó és legtöbb időt igénybevevő csilletöltés és csilléknek a suthoz való szállítása és döntése. Az alapelv ez: alapjában véve folyamatos fejtésről van szó, azzal a különbséggel, hogy a lerobbantott rétegetnem eresztik le a gurítón, hanem bennmarad a munkahelyen és a fúró és robbantó vájároknak talapzatul szolgál, valamint a felső és alsó réteget tartja, tehát mindaddig, amig ki nem eresztik a tömedék szerepét tölti be. A vájárok munkája csak a fúrásra és a robbantásra korlátozódik, a lerobbantott érc i lábuk alá kerül. Hogy a vájároknak elegendő helyük legyen, a robbantások után az ércnek körülbelül egyharmadát le kell engedni (annak megfelelően, hogy a robbantás következtében mennyivel szaporodott a meglévő érckészlet), úgy, hogy az érc két harmada a fejtés helyén marad egészen addig, amíg az fel nem emelkedik az előre megállapított legmagasabb emeletig, azután pedig megkezdődik az ércnek megszakítás nélküli kieresztése a gurítón át, amig csak a munkahelyről mind ki nem kerül. Az érc kiengedése után az üres munkahely alját aránylag átlagos magasságig feltöltik plasztikius réteggel, hogy ennek megiillepedése után lehetséges legyen a pillérnek lefejtése, amelyben a gurítók voltak és a munkahely felső része üresen marad, inig be nem omlik, vagy pedig betöltődik az egész munkahely (ez a viszonyoktól függ). A készletre való fejtés feltétele az, hogy az ércréteg elhelyezése meredek legyen (60 foktól) és nem nagy vastagságú (0.5 métertől 6 méterig). HíiUETm q •) j, "

i "jLOJg > J ? Á. 3 X i--S-E.4-LI.ejL CLlixÔJÚ _g ! A készletre való fejtés kísérletével szedik ki azt a 40 méter hosszú, 60 méter magas és átlag 2—3 méter vastagságú ércblokkot, amelyben körülbelül 23.000 tonna érc van és amely a Felső és Legfelső Antal szintjei között 70 fok alatt fekszik és eddig még fejtésben nem volt. A szintek között szállító folyosó lesz. amelybe hét 40 méteres guritó fog torkolni, tehát az egyes gurítók egymástól cirka 6 méter távolságban lesznek. A gurítók fölfelé töJcsérszerűen szélesednek úgy. hogy felső széleik a munkahely alját érintsék, éles oldalt képezzenek és így megakadályozzák az érc lerakódását és a fejtésben lévő munkahely rendszertelen kiürítését, tehát, hogy az érc a guritó falán csússzon le. A gurítókat lehetőség szerint a szállító folyosó meghagyott pillérében hajtják ki a színtközre. Torkolatukat kiácsolják és kézinyitásra rendezik be az érc kiengedésénél. A lerobbantott ércnek az egész munkahelyről vaJó kiengedése után, betöltik a munkahelyet kb. 7 méter magasságig plasztikus réteggel, hogy ennek megünneplése után kifejthessék a pillért, ahol a guritó között körülbelül 900 tonna érc maradt. A kiürített munkahely felső részét nem tömedéke!ik be, hanem úgy marad, amíg a felső réteg nyomásra meg nem száll és be nem tömedékeli. A kifejtés alatt álló blokk szélein két guritó lesz járóosztály és szellőztetés céljára. Ezek egymástól 40 méter távolságban, 60 méter magasak lesznek. Az egyik gurítót már kihajtottuk, a másikkal ezideig még csak 45 méter magasságban vagyunk. A fejtés emelkedésével emelni fogjuk mindkét guritó ácsolását is, hogy így megakadályozzuk az érc kiszóródását e gurítókon keresztül. A szellőztetést mind a két guritó fogja szolgálni. A friss levegő az egyik gurítón fog behatohü és a munkahelyen a másik gurítón át távozik. Előzetes számítás szerint a teljesít, mény 10 tonnáról 19 tonnára fog emelkedni, tehát 100-ról 190 százalékra, ha csak két műszakban fogunk dolgozni és műszakonként eeyszer robbantani. Ily körülmények közt a nevezett ércblokkot 380 nap helyett, normális munkarendszer mellett cirka 100 nap alatt fejtik ki. De három műszakban fogunk dolgozni és egy műszak alatt kétszer-háromszor robbantani. aminek következtében a fentemíftett számok lényegesen változnak. M

!ve! pontos adatok a kezünkben még nincsenek, pontos számítást nem nyuj'hatunk. Majdnem pontos számítással szolgálhatunk majd akkor, ha már három-négy emeletet haladtunk és pontos adataink lesznek a robbanóanyag, sűrített levegő és egyéb anyagíogyasztásró!. valamint a teljesítmény, ről és az előrehaladásról. Hasonlóképpen utóiag beküldjük a ciklusos rendszer grafikonját, amelyet előzetes időmérés és praktikus tapasztalataink után bevezetünk. A fejtés egyszerre két oldalról fog történni, tehát két munkahely lesz, amelyekben három-három vájár fog dolgozni. Ketten egyszerre két fúrógéppel fognak fúrni és robbantani, a harmadik a lerobbantott érc nagyobb darabjait fogja széttörni, hogy ezek a gurítót el -ne.rekesszék. A lerobban*. tott érc egyharmadának rendszeres elszállítása végett a szállító folyosón külön csapat lesz, amely az ércet kiengedi és az alacsonyabban lévő folyosók gurítóiba szállítja. Ennek a módszernek az előnyei érthetők. Vannak ellenben hátrányai is, mégpedig 1. az érc nagy darabjai el akasztják a gurítóba-n az érc csúszását, aminek a következménye, hogy az érc nem egyenletesen szóródik és kráterok keletkeznek, valamint a fejtésben kiemelkedések. Ennek a következménye — főieg a fejtés idején. — hogy a vájárok nem férnek hozzá azokhoz a helyekhez, ahol fúrniok kell, tehát gátolva vannak a munkában és a rendszeres fúrás és robbantás lehetetlenné válik. Ezen. úgy akarunk segíteni, hogy a lyukakat majd sűrűn fúrjuk, hogy a robbantással ne keletkezzenek nagy ércdarabok. Nagyobb méretű robbantásnál beosztunk a csapathoz még egy munkaerőt, akí a nagyobb darabokat fogja törni. 2. Az Antalbánya ércállományának korai kiaknázása. A nevezett bányában hasonló módszerrel még két további blokkot fejthetünk ki és a felső szintek ezzel alig két év alatt ki vannak aknázva, ami a jelenlegi létszám mellett, tekintettel a kutatásokra, az eiőkészftő csapatokra és nyitásokra, az Antalbánya bezárását jelentené. 3. Még nincs megállapítva, hogy ez a fejtés előtt lévő blokk a Legfelső Antal színtje fölé terjed-e és milyen magasságig. Ha igen, akkor az egész, munkahelyet be ke'lene tömedékelni, hogy a Legfelső Antal fölött is lehessen folytatni a fejtést. 4. Azoknak, akik a gurítók szájánál a kieresztést fogják végezni, kioktatott és tapasztalt egyéneknek kell lenniök, mert egyenetlen eresztéssel vagy a guritó elzáró berendezésének megsértésével javíthatatlan károk keletkezhetnek. 5. Az érc piszkossá és így minőségileg rosszabbá válhat azzal, hogy a fejtésnél a szélekből idegen réteg kerül közé, amit ott kiszedni lehetetlen. Ugor mérnök elvtárs elmondása nyomán. géig odaerősített, szükség szerint 2 vagy néha 4 darabot a gurítóhoz. A támaszok mindig lépcsőzetesen voltak betéve és leerösítve, hogy a lerobbantott réteg a guritó szájába kerülhessen és ne sértse meg a létrákat. A gurítónak a negyedikről az ötödik szintre való kihajtá3a után a támfákat mind kirámolták, úgyhogy a guritó szabad legyen, hogy ércet lehessen bele dönteni. A megtakarított anyagot felhasználjuk, mint ahogy már előbb említettük, más gurítóknál, amelyeket újból hajtunk. A robbantás elektromos gyújtással történik, mint Petergács elvtárs esetében. A gurítók hajtásának új módszerét Petergács és Junger elvtársak Mala mérnök és Slivensky műszaki segítségével vezettAk be. a rozsnyói újitókonierencia jegyzőkönyvéből PETERGÁCS András elvtárs, alsósajói üzem: A guritó gyorshajtásáról szeretnék valamit mondani. 1950 decemberében egy gurítót kellett kihajtanunk. Ez a munka azelőtt két hónapig tartott. Beszéltem róla Szlivenszky elvtárssal. Sokat gondolkoztam azon, nem lehetne-e ezt a munkát megrövidíteni, míg végül köteleztem magam, hogy elvégzem egy hónap alatt, ami sikerült is A gurítót 18 nap alatt kihajtottam és további három nap alatt üzembe helyeztem. Míg a guritó alacsonyabb volt, naponta kétszer robbantottunk, két műszakban dolgoztunk. A normát 176 százalékra teljesítettük. Egy műszakra 530 koronát kerestem. A guritó 28.3 méter magas volt. MATHES elvtárs, a dobsinai üzem tervezője, az ott bevezetett ciklusos rendszerről beszélt Ezt az új módszert három munkahelyen vezették be és pedig a vágathajtásnál. Az elért' eredmények a következők: — vágathajtás ciklusban: Smelka István élcsapata — kihajtás 34 m, ledolgozott óra 696, profil 2x2.4 m

s, normateljesítmény 160.5 százalék. Macko János élcsapata — kihajtás 26.5 m, profil 2x2.9 m

2, normateljesítmény 125 százalék, óránkénti teljesítmény 3 cm. Hornyik Jákó élcsapata alacsonvabb eredményeket ért el, mert az ércet a meddő közül kellett szednie. A teljesítmény emelkedését a fejtés* ben azzal is elérték, hogy Beuer András élmunkás két munkahelyet vett át, aminek következtében a mellékmunkák 16 százalékkal csökkennek és jó megszervezéssel a munka 167 százalékos teljesítését érte el, 0.61 tonna óránkénti alapnorma mellett. (Elért eredmény. 0.96 tona óránként!) A dobsinai üzemben bevezették még a keményfémmel való fúrást (vízfecskendezéssel). Harántfejtés Dobsinán lehetetlen, mivel az érctelepek fekvése rendszertelen. Mathes elvtárs javasolja, hogy a vállalati igazgatóságon nevezzenek ki egy elvtársat, aki a munka új módszereivel és azoknak az egyes üzemekbe való bevezetésével foglalkozna. S/MCSIK elvtárs Alsósajóról azt mondta, hogy a kétéves terv ideje alatt Rozsnyóbányán dolgozott és igyekezett ott minél jobb teljesítményt elérni. Ma Alsósajón dolgozik és itt is igyekszik ezt a legmagasabb teljesítményt kihozni. Február hónapban a duplává* gány hajtásához került, ahol teljesítményét 177 9 százalékra fokozhatta. A jövőben igyekezni fogok még szorgalmasabban dolgozni. iL •>,••?->.• .0 y/

r /*/ •£*• A AVK.v.V. . • > y < ' f L..K-*