Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)
1951-04-10 / 85. szám, kedd
T4WW áprí£L» t© UJSZO A ittmiellcözi Sztálin-dijak adományozása „a nemietek közötti béke megerősítéséért" Mosehva (TASS). — Április 2-án, 5-én és 6-án ülésezett Moszkvában D. V. Skobelcyn akadémikus elnökségi alatt „A nemzetek közötti béke megerősítéséért'' adományozandó nemzetközi Sztálin-díjak bizottsága. A nemzetközi Sztálin-díjakat „A nemzetek közötti békemegszilárdításéi't", melyet a Szovjetunió Legíelsi Tanácsának elnöksége létesített 1919 december 20-i határozatában J. V Sztálin születésének 70-ik évfordulója ilkalmából, egy külön bizottság osztja ki. A bizottság minden évben 5—10 díjat, adományoz bármely állam polgárának, tekintet riéikül politikai, vallási, vagy faji hovátartozására a béke megvédésére és megszilárdítására folyó harcban szerzett kiemelkedő érdemeiért. Azon személyek, akiket a nemzetközi Sztálin-díjjal kitüntetnek a nemzetközi Sztálin-díj laureatusai lesznek. J. V. Sztálin portrés aranyérmet és 100.000 rubel jutalmat kapnak. A Nemzetközi Sztálin-díj bizottságának ülésén résztvettek D. V. Skobelcyn akadémikus a bizottság elnöke, Kuo Mo-zso, a kínai tudományos akadémia elnöke, mint alelnök és Lous Aragon író (Franciaország). A bizottság tagjai — John Bernal, a londoni egyetem tanára (Nagy-Britannia), Pablo Neruda költő (Chile), Jan Dembowski egyetemi tanár (Lengyelország), Bemard Kellermann író (Németország), Mihail Sadoveanu akadémikus (Románia) és Alexander Fagyejev és Ilja Erenburg szovjet írók. A bizottság az ülésein megtárgyalta a nemzetközi Sztálin-díjak adományozását az 1950-es évre és így határozott: Kiváló érdemeikért a béke megvédésére és megszilárdításáért folyó harcban kitüntettetnek a nemzetközi Sztálin-díjjal „a nemzetek közötti beke megszilárdításáért a világ országainak demokratikus erőinek következő képviselői: 1. Frederic Joliot Curie, a Collége de Francé tanára, a francia Tudományos Akadémia tagja; 2. Sun Csin-Lin, a kínai népsegélyezési szövetség elnöknője; 3. Hewlett Johnson, cantenbury dekán (Nagy-Britannia); 4. Eugénia Cottonová az Ecole normále Sévres (Franciaország) tiszteletbeli igazgatónője; 5. Arthur Mouiton volt protestáns püspök (USA); 6. Pak Den-Aj, a koreai nők Demokratikus Szövetségének elnöknője; 7. Heribert Jara, volt minisztei (Mexiko); Aláírások: a bizottság elnöke D. V. Skobelcyn, alelnökük Kuo Mo-zso (Kína), Lous Aragon (Franciaország) és a bizottság tagjai: John Bernal, Pablo Neruda, Ján Dembowski, Bernaíd Kellermann, Michail Sadoveanu, Alexander Fagyejev és Hja Erenburg. Moszkva, 1951 április 6. V. H. Zonov szovjeiiielegátus a dolgozók jogainak biztosítósáért szállt síkra az EKSs-bsn 'Genuában az ENSz szociális kérdéseket tárgyaló . bizottságának VII. ülése folyik. Az ülésen azt a javaslatot tárgyalják, melyet az ENSz titkársága az 1952—1953. évre mint munkaprogrammot előterjesztett. A javaslatba való betekintésnél azonnal megállapítható, hogy szerzői nem gondoltak a dolgozók szociális jogainak a megvédésére. A programmban egyáltalán nincs szó a legfontosabb kérdésekről, mint amilyenek a munkanélküliek segélyezése, betegse gélyző, rokkantsági és aggkórr biztosítás, valamint anyasági és szoptatási segélyek. A javaslatban egyáltalán nincs szó az orvosi kérdésekről és is meretekről. Ellenben a javaslat tele van másodrendű kérdésekkel. V. M. Zonov, a Szovjetunió képviselője a bizottságban kijelentette, hogy „A munkaprogramm javaslatának összeállítása nem kielégítő, hogy a bizottság igyekszik elkerülni a szociális biztosítás időszerű problémáinak kivizsgálását." „Általánosan ismert, — mondta Zonov, — hogy a kapitalista államok fegyverkezési lázát mindenütt a lakosság adójának emelése, a tömegszükségleti cikkek árának emelése, infláció és a békés szükségletek kiadásának csökkentése követi." Példának Zonov az Egyesült Államokat említette, ahol a fegyverkezési tervbe az állami költségvetés 70%-» számítódik be. Hasonló a helyzet a többi kapitalista államban is. Nagy-Britannában a háborús kiadások az elkövetkező 3 évre 4 mi liárd 700 millió fontot tesznek ki, vagy's az előzővel szemben kétszeresükre emelkedtek Franciaországban a katonai kiadások a költségvetés 30 százalékát teszik ki. A szovjet delegátus továbbá még megjegyezte, hogy a fegyverkezési lázat követi a dolgozók szociális és más békés szükségleteinek csökkentése a kapitalista országokban. Az Egyesült Államokban például a szociális szükségletekre a költségvetésnek kevesebb, mint 59£-a esik, Törökországban kb. 5%, stb. A szociális Két hír Spanyolországból Barcelona 300 ezer munkásának nagy sztrájkja után Spanyolországból áliandóan új hírek érkeznek sztrájkokról és tüntetésekről. A napokban nagy tüntetés volt Madridban a villamosjegyek árának emelése miatt. Az egész városban bojkottálták a villamosforgalmat. Egyidejűleg a madridi egyetemen néhány ezer diák sztrájkolt és hatalmas tüntetéseket rendeztek Franco fasiszta, nyomor- és éliségpolitikája ellen. A fasiszta fegyveres alakulatok nyers brutalitással avatkoztak a tüntetésbe. . A spanyol nép hősi harcával megmutatja, hogy szilárdan a béketábor oldalán áll és fáradhatatlanul harcol a fasizmus és tengerentúli védnökei Plen. . A napokban ünnepelték Franco spanyol nép feletti győzelmének az évfordulóját. Franco ezt a győzelmet csupán úgy érte el hogy nyiltan segítette őt Hitler és Mussolini. Akkor a nácizmus győzelméről és a fasizmus ideiglenes sikereiről volt szó. Jeilemző. hogy ezen az ünnepélyen resztvettek USÄ és Nagy-Britannia nagykövetei is. Az emelvényen ültek, ahol még pár évvel ezelőtt hasonló alkalommal Franco mellett Adolf Hitler és Benito Mussolini nagykövetei és miniszterei ültek. A spanyol fasisztákkal karöltve ünnepelték akkor a náci győzeimet a spanyol nép fölött. így segítik az amerikai milliomosok és az angol „szocialisták" ma már teljesen nyíltan, sőt ünnepélyesen a snanyel és saját népük legnagyobb f fenségét, Francot, a fasiszta gyilkost. szükségletekre való kiadások csökkentése legjobban megmutatkozik a munkanélküliek biztosításánál, balesetbiz' osí t ásnál, aggkori és betegsegélyzö biztosításnál A kapitalista országokban a munkaképtelenek milliói a legnagyobb nyomorra, végül pe'dig éhhalálra vannak ítélve. A legtöbb kapitalista államban szociális biztosítás egyáltalán nincsen. A szociális kérdések bizottsága ignorálja ezt a tényt. A Szovjetunió delegációja előterjesztett egy határozati javaslatot, és javasolta a szociális kérdések bizottságának, hogy iktassa be az 1952— 1953. évre szóló munkaprograrnmba ezeket a kérdéseket, melyeket ő ajánl: a) munkanélküliség esetére való biztosítást és a munkanélküliek családjának megsegítését; b) anyaság és szoptatás esetén nyújtott segélynek a kibővítését; c) a művelődésre való lehetőségnek a megadását; valamint a kötelező alapműveltség díjtalan elsajátításának a bevezetését mindenki részére tekintett nélkül faji, nemi, nyelvi, anyagi helyzetbeli és szociális eredetbeii megkülönböztetésre; d) orvosi segély lehetőségét mindenki részére, faji, nemi, nyelvi, anyagi helyzetbeli és szociális eredetbeli megkülönböztetés nélkül; e) szociális biztosítást betegség, aggkor és baleset esetére. Az SSSR delegátusának javaslatát Fehér-Oroszországnak képviselője támogatta. A nyugateurópai államok delegátusai megkísérelték a szovjet de. legáció javaslatáról folyó vitát megakadályozni, a szovjet delegátus azonban kitartott a vita mellett. A kétnapos vita megmutatta, hogy a szociális kérdéseket tárgyaló bizottság az ENSz-nek egy része, mely az USA kezében minden igyekezetével azon van, hogy megakadályozza az ENSzben a v'tát az aktuális szociális problémákiól és a konkrét ajánlatok elfogadását az ENSz szerveiben. Az Amerikára hallgató többség azorban elutasította a szovjet javaslatot. Az ENSz főtitkára fogadja a világbékefanács delegációját Párizsba érkezett az ENSz főtitkára, Trygve Lie, s kijelentette, hogy fogadni fogja a világbéketanács delegációját, élén a világbéketanács elnökével Joliot Curie professzorral. A delegáció fel fogja szólítani az ENSz-t, hogy foglaljon állást a második világbékekonkongresszus határozataihoz és az Egyesüt Nemzetek Szervezete alapokmányának rendelkezése értelmében eszméljen rá arra a föladatára, hogy a népek közötti kölcsönös megértés előmozdítójának kell lennie, s nem alázhatja magát egy imperialista hatalmi csoport engedelmes eszközévé. A titoistók nyitó színvallása: felszámolják az államosítást Miközben a Titó-banda Amerikával szemben vállait kötelezettségeit teljesíti, további lépést tett azon az úton, amely az államosítás likvidálásához vezet és a döntő fontosságú gazdasági ágazatokat visszajuttatja a kapitalisták tulajdonába. A kormány átalakításának köpönyege alatt az elmúlt pénteken elrendelték a tervgazdaság formális maradványainak megszüntetését is. A kormányból kilenc miniszter kivált. Egyidejűleg föloszlattak tizenhat központi kormányszervet. melyek gazdasági föladatokkal voltak megbízvai Több mint száz államosított ipari üzemet, közöttük olyan fontos ágazatokat, mint a gépgyártás-, olajtermelés és olajfinomítás, a helyi hatóságok rendelkezésére adtak át. Ezzel az intézkedéssel tág kaput nyitottak a kapitalizmus számára, hogy újra hatalmába kerítse ezeket az üzemeket. Az államosításnak ez a megszüntetése Ellentétek a washingtoni konferencián Az USA delegációjának javaslatai a latin-amerikai államok és az USA külügyminisztereinek konferenciáján, alatin-amerikai országok politikai és gazdasági befolyásolására törekszenek, ezért számos delegáció ellenállását váltják ki. A sajtó jelentése szerint Quatemala, Mexiko és Argentína delegációi állán-dóan fellépnek az USA javaslatai ellen, melyekben az áll, hogy a latin-amerikai országok kötelezzék magukat arra. hogy fegyveres erejük egy részét az USA rendelkezésére bocsássák. Az USA ezt az ENSz zászlaja alatt saját háborús vállalkozásainak céljára használná fel. Tomlinson, a Star című lap washingtoni levelezője csalódottan beismeri, hogy Washingtonnak nem lesz könynvű meggyőznie szomszédjait afelől, hogv biztonságuk a tengerentúlról veszélyeztetve van. Még nagyobb ellenállást vált ki az USA-nak az a kísérlete, hogy elfogadtassa azt a határozatot, amely szerint a latin-amerikai országok köteleznék magukat a sztratégiailag fontos nyersanyagok termelésének emelésére és ezeket az USA hadigazdálkodása részére megszabott áron szállítanának az USA-ba. Ugyanakkor csökkenteni ezen nyersanyagok szállítását a latin-amerikai országok békegazdasága részére. Az USA-nak ez az állásfoglalása a latin-amerikai országok delegációja között elégedetlenséget váltott ki, melyek között vannak Brazília, Uruguay, Kuba és Quatemala államok delegációi. Ezen vita miatt a konferenciának nem sikerült befejeznie munkáját április 3-ig, ahogy azt előre megállapították. abban az időpontban történik, amikof az USA külügyminisztérium BaJkánügyosz-tályának vezetője, Campbell, megbeszéléseket kezd az angol kormánnyal a Jugoszláviának adandó gazdasági" támogatásról. A Titó-banda néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra hozta azt a kívánságát, hogy sürgősen jutassanak nekik 20 millió dollár támogatást, „hogy katonai helyzetét fenn tudja tartani". Ellenszolgáltatásúi már előzetesen beígérte a tervgazdaság utolsó töredékeinek teljes kiküszöbölését, hogy ezáltal megkönnyítse a nyugati tőkének a jugoszláv gazdasági életbe való benyomulását s Jugoszlávia nyersanyagkincseinek és gazdasági segéd forrásainak kiaknázását A Nčirce t Kommunista Párt elnökségének' nľl'aiRozata A Német Kommunista Párt elnöksége nyilatkozatot bocsátott ki a Schuman-tervvel kapcsolatban. „A német és francia nagyiparosok e paktuma a gazdasági alapot teremti meg a háborús agresszió végrehajtására Nyugat-Németországban — hangoztatja a nyilatkozat. — Adenauerék a Schuman-terv aláírásával jelentős lépést tettek háborús terveik megvalósítása és a bűnös német imperializmus újrafejlesztése felé. A Schuman-terv Nyugat-Németország lakossága minden rétegének közvetlen létérdekei ellen irányul Magában fogalja az újabb nyomort, további megadóztatást, súlyosabb kizsákmányolást." A nyilatkozat a továbbiakban leleplezi Schumacher látszatellenkezését a Schuman-terv „jelenlegi formájával" szemben és megállapítja, hogy a Schuman-terv aláírásáért Schumachérnek is viselnie kell a felelősséget. A nyilatkozat ezután így folytatja: A francia munkások kiváló példát nyújtanak Nyugat-Németország munkásainak, egységesen akadályozzák meg a Schuman-terv végrehajtását, magasabb béreket és jobb munkafeltételeket harcolnak ki maguknak. Nyugat-német munkások, kövessük a francia munkások példáját! Minden erőnkkel az európai munkásértekezlet határozatainak megvalósítására!" Az áruló emigránsok a kitelepített nácistákkal összefognak Csehszlovákia ellen Az áruló cseh emigránsok képviselői a kitelepített németekkel karöltve Londonban a/ angol-amerikai imperiaI sták védelme alatt tanácskozást tartottak, melynek célja Csehszlovákia, valamint a cseh és szlovák nép szabadságának megsemmisítése. Ez az úgynevezett „federatív bizottság" három napon át ülésezett a hazaáruló Prchala volt tábornok és dr. Rudolf Lodgman von Auen volt szudétanémet képviselő egyesült elnöksége I Reitzner kijelentette, hogy az Impealatt. Mint a bonni szeparatikus „parlament" szudétanémet képviselői jelen voltak Richárd Reitzner (nyugatnémetországi szociáldemokrata) és Hans Schütz volt henleinista képviselő (jelenleg Adenauer keresztény-unió pártjában). Az áruló emigránsok a szudétanémet revizionistákkal arról tárgyaltak, hogyan fogják folytatni kampányukat Csehszlovákia ellen. Richárd A szentesi ügy templomban kezdődött és templomban végződött (Folytatás a 2. oldalról.) sen. Nagy kiterjedésű szövetkezet ez. 1065 hektár föld felett rendelkezik, ebből 861 szántó, a többi legelő és rét Az őszi vetés a következő: 150 hektár búza, 92 rozs, 5 árpa és 2 hektár bükköny. A tavaszi munkálatok a következő terv szerint íolynak teljes irammal. Árpa 60 hektár, vegyes takarmány 189 hektár, cukorborsó 21 hektár, cukorrépa 15.hektár, lucerna l£ hektár, lóhere 33 hektár, burgonya 43 hektár, kukorica 69 hektár, takarmányrépa 20 hektár, dinnye 10 hektár, zöldség 10 hektár, dohány 5 hektár, cirok 5 hektár, szőliő 10 hektár. Ezenkívül 5 drb. kijavított istállójuk van, 100 drb. marha számára. Eddig csal; 50 állatjuk áll a közös istállóban éspedig takarmányhiány miatt. Megnézzük a szövetkezet melegágyait, ahol ápolják a dohány- és a zöldségpalántákat. Egy 'öregasszony dolgozik itt, akit megszólítunk. De nem is kellett őt megszólítani, beszél ő kérdezés nélkül is. — Mit néz, csak nem a munkámat? — mondja harciasan — Péter Julcsa a munkájával meg sosem vallott szégyent. Igen, én ezt nyugodt lelkiismerettel modhatom, tanúsíthatják ezt mindazok, akiknél szolgáltam, mindazok, akiknek harmadba holgoztam. Osz óta dolgozom a szövetkezetben a trágyahordásnál, a melegágyaknál, a Ic-.pálásnál és mindenütt megállom a helyemet. Nem akarok én szégyent vallani éppen most, amikor szövetkezetünk van. Csak azt sajnálom én, hogy ma mái 59 esztendős vagyok. Bizony keserves élet van mögöttem és jó ez így, hogy jött a szövetkezet. Tudom, hogy én nem hagyom el a szövetkezetet többé és bízom benne, hogy a szövetkezet sem hagy el engem. Arra a kérdésre, mi a véleménye a kulákokról, Péter Julcsa habozás nélkül a következőket válaszolja röviden és tömören: — Én 27 éve özvegy vagyok, jó vastag könyvre valót beszélhetnék el keserves életemről. De mert most fáradt vagyok egyelőre csak annyit. Jobb lenne, ha már nem látnám őket akár a grófokat, bárókat és földbirtokosokat. Feke Bertalan, a szentesi szövetkezet elnöke, ezeket mondja a likvidált aknamunkával kapcsoiatosan. — Még tavaly ősz óta, amikor öszszeszántották a barázdákat, észlelhető volt a községben, hogy valami készül. Olyan vihar előtti csönd volt ez. Mindannyian, akik szívünkön viseljük a szőr vetkezet ügyét, éreztük, hogy a bújtogatás, az aknamunka állandóan fo» lyik. De nem vettük komolyan és be kell vallanom, ez volt a mi hibánk. A mostani események azonban megtanította^ bennünket 'arra, hogy éberek legyünk. Most, e válságos napokban derült ki, mit jelent számunkra a Párt. A járási pártkonferencián megjelent elvtársak, akik eljöttek hozzánk és haziagitációt végeztek dolgozóink körében, nagyban előrelendítették községünkben a szövetkezeti életet. A leivilágosító munkának döntő szerepe volt abban, hogy szétzúztuk a reakció aknamunkáját. Feltétlenül bízom abban, hogy előbb-utóbb kiaerül, kik álltak ennék az ügynek a hátterében, összefoglalva a történteket, annyit mondhatok, hogy az osztályharc kiéleződése megerősíti a szövetkezetet, mert építésre és összefogásra serkenti az elvtársakat. Mielőtt beszámolónkat befejezzük, még fontosnak tartjuk közölni, hogy Szentesen bevezetik a villanyvilágítást. A munkálatok a szövetkezeti munkával párhuzamosan haladnak előre. Reméljük, hogy az a fény, amelyet Szentes népi demokráciánk jóvoltából kap, eltünteti a homályt, a sötétséget a községből és a zempléni Kiszti Endrének, a kulákfiókának nem lesz többé alkalma arra, hogy rémhíreket terjesszen a szentesi szövetkezetről. rialista ügynökök, valamint az emigránsok és a kitelepített németek közös célja a németek visszatérése Csehszlovákiába és valamilyen „federatív állam" alapítása, tehát Csehszlovákiának, mint államnak a megsemmisítése és égy új német ,,protaktorátus" létesítése. Dr. Lodgman a prchalaistákkal együtt felhívta a Nyugat-Németországban élő kitelepített németeket, hogy további revizionista szervezeteket alakítsanak. Az úgynevezett .federatív bizottság", melyet a volt henleinisták és az áruló emigránsok alakítottak, már tavaly Frankfurtban, Nyugat-Németországban az amerikai imperialisták védnöksége alatt ülésezett. Az áruló emigránsok újból nyíltan bizonyítják, hogy készek dollárért a cseh és a szlivák népet egy új „protektorátusba" dönteni és segíteni a nyugati imperialisták és a kitelepített németek közöt szítani a revizlonizmust és a megtorló vágyat egy új támadó háború keretében és velük együtt előkészíteni a németek visszatérését Csehszlovákiaija. Ä francia kikötömunkások megtagadják az amerikai fegyverek kirakását La Pallice francia kikötő munkásai megtagadják az amerikai hajók által szállított hadianyag kirakását." Az amerikai megszállók és francia kiszolgálóik durva eszközökhöz folyamodtak a kjkötőmunkások ellen és kijelentették az úgynevezett „munkakötelezettséget". A munkások erre a provokációra sztrájkkal válaszoltak, melyhez csatlakoztak a vasútasok és a hajógyári munkások is.