Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)

1951-04-10 / 85. szám, kedd

T4WW áprí£L» t© UJSZO A ittmiellcözi Sztálin-dijak adományozása „a nemietek közötti béke megerősítéséért" Mosehva (TASS). — Április 2-án, 5-én és 6-án ülésezett Moszkvában D. V. Skobelcyn akadémikus elnökségi alatt „A nemzetek közötti béke megerősítéséért'' adományozandó nem­zetközi Sztálin-díjak bizottsága. A nemzetközi Sztálin-díjakat „A nemzetek közötti békemegszilárdítá­séi't", melyet a Szovjetunió Legíelsi Tanácsának elnöksége létesített 1919 december 20-i határozatában J. V Sztálin születésének 70-ik évfordulója ilkalmából, egy külön bizottság oszt­ja ki. A bizottság minden évben 5—10 díjat, adományoz bármely állam pol­gárának, tekintet riéikül politikai, vallá­si, vagy faji hovátartozására a béke megvédésére és megszilárdítására fo­lyó harcban szerzett kiemelkedő érde­meiért. Azon személyek, akiket a nemzet­közi Sztálin-díjjal kitüntetnek a nem­zetközi Sztálin-díj laureatusai lesznek. J. V. Sztálin portrés aranyérmet és 100.000 rubel jutalmat kapnak. A Nemzetközi Sztálin-díj bizottságá­nak ülésén résztvettek D. V. Skobelcyn akadémikus a bizottság elnöke, Kuo Mo-zso, a kínai tudományos akadémia elnöke, mint alelnök és Lous Aragon író (Franciaország). A bizottság tagjai — John Bernal, a londoni egyetem ta­nára (Nagy-Britannia), Pablo Neruda költő (Chile), Jan Dembowski egyete­mi tanár (Lengyelország), Bemard Kellermann író (Németország), Mihail Sadoveanu akadémikus (Románia) és Alexander Fagyejev és Ilja Eren­burg szovjet írók. A bizottság az ülésein megtárgyal­ta a nemzetközi Sztálin-díjak adomá­nyozását az 1950-es évre és így hatá­rozott: Kiváló érdemeikért a béke meg­védésére és megszilárdításáért folyó harcban kitüntettetnek a nemzetközi Sztálin-díjjal „a nemzetek közötti beke megszilárdításáért a világ országainak demokratikus erőinek következő kép­viselői: 1. Frederic Joliot Curie, a Collége de Francé tanára, a francia Tudomá­nyos Akadémia tagja; 2. Sun Csin-Lin, a kínai népsegélye­zési szövetség elnöknője; 3. Hewlett Johnson, cantenbury de­kán (Nagy-Britannia); 4. Eugénia Cottonová az Ecole nor­mále Sévres (Franciaország) tisztelet­beli igazgatónője; 5. Arthur Mouiton volt protestáns püspök (USA); 6. Pak Den-Aj, a koreai nők Demo­kratikus Szövetségének elnöknője; 7. Heribert Jara, volt minisztei (Mexiko); Aláírások: a bizottság elnöke D. V. Skobelcyn, alelnökük Kuo Mo-zso (Kí­na), Lous Aragon (Franciaország) és a bizottság tagjai: John Bernal, Pablo Neruda, Ján Dembowski, Bernaíd Kel­lermann, Michail Sadoveanu, Alexander Fagyejev és Hja Erenburg. Moszkva, 1951 április 6. V. H. Zonov szovjeiiielegátus a dolgozók jogainak biztosítósáért szállt síkra az EKSs-bsn 'Genuában az ENSz szociális kérdéseket tárgyaló . bizottságának VII. ülése folyik. Az ülésen azt a javaslatot tárgyalják, melyet az ENSz titkár­sága az 1952—1953. évre mint munkaprogrammot előterjesztett. A javaslatba való betekintésnél azonnal megállapítható, hogy szerzői nem gondoltak a dolgozók szociális jogainak a megvédésére. A pro­grammban egyáltalán nincs szó a legfontosabb kérdésekről, mint amilyenek a munkanélküliek segélyezése, betegse gélyző, rokkantsági és aggkórr bizto­sítás, valamint anyasági és szoptatási segélyek. A javaslatban egyáltalán nincs szó az orvosi kérdésekről és is meretekről. Ellenben a javaslat tele van másodrendű kérdésekkel. V. M. Zonov, a Szovjetunió képvi­selője a bizottságban kijelentette, hogy „A munkaprogramm javaslatá­nak összeállítása nem kielégítő, hogy a bizottság igyekszik elkerülni a szo­ciális biztosítás időszerű problémáinak kivizsgálását." „Általánosan ismert, — mondta Zo­nov, — hogy a kapitalista államok fegyverkezési lázát mindenütt a lakos­ság adójának emelése, a tömegszük­ségleti cikkek árának emelése, infláció és a békés szükségletek kiadásának csökkentése követi." Példának Zonov az Egyesült Államokat említette, ahol a fegyverkezési tervbe az állami költ­ségvetés 70%-» számítódik be. Ha­sonló a helyzet a többi kapitalista ál­lamban is. Nagy-Britannában a hábo­rús kiadások az elkövetkező 3 évre 4 mi liárd 700 millió fontot tesznek ki, vagy's az előzővel szemben kétszere­sükre emelkedtek Franciaországban a katonai kiadások a költségvetés 30 százalékát teszik ki. A szovjet delegátus továbbá még megjegyezte, hogy a fegyverkezési lázat követi a dolgozók szociális és más békés szükségleteinek csökken­tése a kapitalista országokban. Az Egyesült Államokban például a szo­ciális szükségletekre a költségvetés­nek kevesebb, mint 59£-a esik, Török­országban kb. 5%, stb. A szociális Két hír Spanyolországból Barcelona 300 ezer munkásának nagy sztrájkja után Spanyolország­ból áliandóan új hírek érkeznek sztráj­kokról és tüntetésekről. A napokban nagy tüntetés volt Madridban a vil­lamosjegyek árának emelése miatt. Az egész városban bojkottálták a vil­lamosforgalmat. Egyidejűleg a madridi egyetemen néhány ezer diák sztráj­kolt és hatalmas tüntetéseket ren­deztek Franco fasiszta, nyomor- és éliségpolitikája ellen. A fasiszta fegy­veres alakulatok nyers brutalitással avatkoztak a tüntetésbe. . A spanyol nép hősi harcával meg­mutatja, hogy szilárdan a béketábor oldalán áll és fáradhatatlanul harcol a fasizmus és tengerentúli védnökei Plen. . A napokban ünnepelték Franco spa­nyol nép feletti győzelmének az év­fordulóját. Franco ezt a győzelmet csupán úgy érte el hogy nyiltan segí­tette őt Hitler és Mussolini. Akkor a nácizmus győzelméről és a fasizmus ideiglenes sikereiről volt szó. Jeilemző. hogy ezen az ünnepélyen resztvettek USÄ és Nagy-Britannia nagykövetei is. Az emelvényen ül­tek, ahol még pár évvel ezelőtt ha­sonló alkalommal Franco mellett Adolf Hitler és Benito Mussolini nagyköve­tei és miniszterei ültek. A spanyol fa­sisztákkal karöltve ünnepelték akkor a náci győzeimet a spanyol nép fölött. így segítik az amerikai milliomosok és az angol „szocialisták" ma már teljesen nyíltan, sőt ünnepélyesen a snanyel és saját népük legnagyobb f fenségét, Francot, a fasiszta gyil­kost. szükségletekre való kiadások csökken­tése legjobban megmutatkozik a munkanélküliek biztosításánál, baleset­biz' osí t ásnál, aggkori és betegsegély­zö biztosításnál A kapitalista orszá­gokban a munkaképtelenek milliói a legnagyobb nyomorra, végül pe'dig éhhalálra vannak ítélve. A legtöbb ka­pitalista államban szociális biztosítás egyáltalán nincsen. A szociális kérdé­sek bizottsága ignorálja ezt a tényt. A Szovjetunió delegációja előter­jesztett egy határozati javaslatot, és javasolta a szociális kérdések bizott­ságának, hogy iktassa be az 1952— 1953. évre szóló munkaprograrnmba ezeket a kérdéseket, melyeket ő ajánl: a) munkanélküliség esetére való biz­tosítást és a munkanélküliek családjá­nak megsegítését; b) anyaság és szop­tatás esetén nyújtott segélynek a ki­bővítését; c) a művelődésre való lehe­tőségnek a megadását; valamint a kö­telező alapműveltség díjtalan elsajátí­tásának a bevezetését mindenki részé­re tekintett nélkül faji, nemi, nyelvi, anyagi helyzetbeli és szociális eredet­beii megkülönböztetésre; d) orvosi segély lehetőségét mindenki részére, faji, nemi, nyelvi, anyagi helyzetbeli és szociális eredetbeli megkülönbözte­tés nélkül; e) szociális biztosítást be­tegség, aggkor és baleset esetére. Az SSSR delegátusának javaslatát Fehér-Oroszországnak képviselője tá­mogatta. A nyugateurópai államok de­legátusai megkísérelték a szovjet de. legáció javaslatáról folyó vitát meg­akadályozni, a szovjet delegátus azon­ban kitartott a vita mellett. A kétna­pos vita megmutatta, hogy a szociális kérdéseket tárgyaló bizottság az ENSz-nek egy része, mely az USA kezében minden igyekezetével azon van, hogy megakadályozza az ENSz­ben a v'tát az aktuális szociális prob­lémákiól és a konkrét ajánlatok elfo­gadását az ENSz szerveiben. Az Amerikára hallgató többség azorban elutasította a szovjet javas­latot. Az ENSz főtitkára fogadja a világbékefanács delegációját Párizsba érkezett az ENSz főtitkára, Trygve Lie, s kijelentette, hogy fo­gadni fogja a világbéketanács dele­gációját, élén a világbéketanács elnö­kével Joliot Curie professzorral. A de­legáció fel fogja szólítani az ENSz-t, hogy foglaljon állást a második világ­békekonkongresszus határozataihoz és az Egyesüt Nemzetek Szervezete alap­okmányának rendelkezése értelmében eszméljen rá arra a föladatára, hogy a népek közötti kölcsönös megértés előmozdítójának kell lennie, s nem alázhatja magát egy imperialista ha­talmi csoport engedelmes eszközévé. A titoistók nyitó színvallása: felszámolják az államosítást Miközben a Titó-banda Amerikával szemben vállait kötelezettségeit telje­síti, további lépést tett azon az úton, amely az államosítás likvidálásához vezet és a döntő fontosságú gazdasá­gi ágazatokat visszajuttatja a kapi­talisták tulajdonába. A kormány át­alakításának köpönyege alatt az el­múlt pénteken elrendelték a terv­gazdaság formális maradványainak megszüntetését is. A kormányból ki­lenc miniszter kivált. Egyidejűleg föl­oszlattak tizenhat központi kormány­szervet. melyek gazdasági föladatokkal voltak megbízvai Több mint száz államosított ipari üzemet, közöttük olyan fontos ága­zatokat, mint a gépgyártás-, olajter­melés és olajfinomítás, a helyi ható­ságok rendelkezésére adtak át. Ez­zel az intézkedéssel tág kaput nyi­tottak a kapitalizmus számára, hogy újra hatalmába kerítse ezeket az üzemeket. Az államosításnak ez a megszüntetése Ellentétek a washingtoni konferencián Az USA delegációjának javaslatai a latin-amerikai államok és az USA külügyminisztereinek konferenciáján, alatin-amerikai országok politikai és gazdasági befolyásolására törekszenek, ezért számos delegáció ellenállását váltják ki. A sajtó jelentése szerint Quatemala, Mexiko és Argentína delegációi állán-­dóan fellépnek az USA javaslatai ellen, melyekben az áll, hogy a latin-ameri­kai országok kötelezzék magukat ar­ra. hogy fegyveres erejük egy részét az USA rendelkezésére bocsássák. Az USA ezt az ENSz zászlaja alatt saját háborús vállalkozásainak céljára hasz­nálná fel. Tomlinson, a Star című lap washing­toni levelezője csalódottan beismeri, hogy Washingtonnak nem lesz köny­nvű meggyőznie szomszédjait afelől, hogv biztonságuk a tengerentúlról ve­szélyeztetve van. Még nagyobb ellenállást vált ki az USA-nak az a kísérlete, hogy elfogad­tassa azt a határozatot, amely szerint a latin-amerikai országok köteleznék magukat a sztratégiailag fontos nyers­anyagok termelésének emelésére és eze­ket az USA hadigazdálkodása részére megszabott áron szállítanának az USA-ba. Ugyanakkor csökkenteni ezen nyersanyagok szállítását a latin-ameri­kai országok békegazdasága részére. Az USA-nak ez az állásfoglalása a la­tin-amerikai országok delegációja kö­zött elégedetlenséget váltott ki, melyek között vannak Brazília, Uruguay, Kuba és Quatemala államok delegációi. Ezen vita miatt a konferenciának nem sikerült befejeznie munkáját áp­rilis 3-ig, ahogy azt előre megállapí­tották. abban az időpontban történik, amikof az USA külügyminisztérium BaJkán­ügyosz-tályának vezetője, Campbell, megbeszéléseket kezd az angol kor­mánnyal a Jugoszláviának adandó gazdasági" támogatásról. A Titó-banda néhány héttel ezelőtt nyilvánosságra hozta azt a kívánságát, hogy sürgő­sen jutassanak nekik 20 millió dollár támogatást, „hogy katonai helyzetét fenn tudja tartani". Ellenszolgáltatá­súi már előzetesen beígérte a tervgaz­daság utolsó töredékeinek teljes kikü­szöbölését, hogy ezáltal megkönnyítse a nyugati tőkének a jugoszláv gazda­sági életbe való benyomulását s Jugo­szlávia nyersanyagkincseinek és gaz­dasági segéd forrásainak kiaknázását A Nčirce t Kommunista Párt elnökségének' nľl'aiRozata A Német Kommunista Párt elnök­sége nyilatkozatot bocsátott ki a Schuman-tervvel kapcsolatban. „A német és francia nagyiparosok e paktuma a gazdasági alapot teremti meg a háborús agresszió végrehajtá­sára Nyugat-Németországban — han­goztatja a nyilatkozat. — Adenauerék a Schuman-terv aláírásával jelentős lépést tettek háborús terveik megvaló­sítása és a bűnös német imperializmus újrafejlesztése felé. A Schuman-terv Nyugat-Németország lakossága min­den rétegének közvetlen létérdekei el­len irányul Magában fogalja az újabb nyomort, további megadózta­tást, súlyosabb kizsákmányolást." A nyilatkozat a továbbiakban lelep­lezi Schumacher látszatellenkezését a Schuman-terv „jelenlegi formájával" szemben és megállapítja, hogy a Schuman-terv aláírásáért Schuma­chérnek is viselnie kell a felelősséget. A nyilatkozat ezután így folytatja: A francia munkások kiváló példát nyújtanak Nyugat-Németország mun­kásainak, egységesen akadályozzák meg a Schuman-terv végrehajtását, magasabb béreket és jobb munkafelté­teleket harcolnak ki maguknak. Nyu­gat-német munkások, kövessük a fran­cia munkások példáját! Minden erőnkkel az európai munkásértekezlet határozatainak megvalósítására!" Az áruló emigránsok a kitelepített nácistákkal összefognak Csehszlovákia ellen Az áruló cseh emigránsok képvise­lői a kitelepített németekkel karöltve Londonban a/ angol-amerikai imperia­I sták védelme alatt tanácskozást tar­tottak, melynek célja Csehszlovákia, valamint a cseh és szlovák nép sza­badságának megsemmisítése. Ez az úgynevezett „federatív bizottság" há­rom napon át ülésezett a hazaáruló Prchala volt tábornok és dr. Rudolf Lodgman von Auen volt szudétané­met képviselő egyesült elnöksége I Reitzner kijelentette, hogy az Impe­alatt. Mint a bonni szeparatikus „par­lament" szudétanémet képviselői jelen voltak Richárd Reitzner (nyugatné­metországi szociáldemokrata) és Hans Schütz volt henleinista képviselő (jelen­leg Adenauer keresztény-unió párt­jában). Az áruló emigránsok a szudé­tanémet revizionistákkal arról tárgyal­tak, hogyan fogják folytatni kampá­nyukat Csehszlovákia ellen. Richárd A szentesi ügy templomban kezdődött és templomban végződött (Folytatás a 2. oldalról.) sen. Nagy kiterjedésű szövetkezet ez. 1065 hektár föld felett rendelkezik, ebből 861 szántó, a többi legelő és rét Az őszi vetés a következő: 150 hektár búza, 92 rozs, 5 árpa és 2 hektár bük­köny. A tavaszi munkálatok a követ­kező terv szerint íolynak teljes iram­mal. Árpa 60 hektár, vegyes takar­mány 189 hektár, cukorborsó 21 hek­tár, cukorrépa 15.hektár, lucerna l£ hektár, lóhere 33 hektár, burgonya 43 hektár, kukorica 69 hektár, takarmány­répa 20 hektár, dinnye 10 hektár, zöldség 10 hektár, dohány 5 hektár, cirok 5 hektár, szőliő 10 hektár. Ezen­kívül 5 drb. kijavított istállójuk van, 100 drb. marha számára. Eddig csal; 50 állatjuk áll a közös istállóban és­pedig takarmányhiány miatt. Megnézzük a szövetkezet meleg­ágyait, ahol ápolják a dohány- és a zöldségpalántákat. Egy 'öregasszony dolgozik itt, akit megszólítunk. De nem is kellett őt megszólítani, beszél ő kér­dezés nélkül is. — Mit néz, csak nem a munkámat? — mondja harciasan — Péter Julcsa a munkájával meg sosem vallott szégyent. Igen, én ezt nyugodt lelkiismerettel modhatom, tanúsíthatják ezt mindazok, akiknél szolgáltam, mind­azok, akiknek harmadba holgoztam. Osz óta dolgozom a szövetkezetben a trágyahordásnál, a melegágyaknál, a Ic-.pálásnál és mindenütt megállom a helyemet. Nem akarok én szégyent val­lani éppen most, amikor szövetkezetünk van. Csak azt sajnálom én, hogy ma mái 59 esztendős vagyok. Bizony keserves élet van mögöttem és jó ez így, hogy jött a szövetkezet. Tudom, hogy én nem hagyom el a szövetkezetet töb­bé és bízom benne, hogy a szövetkezet sem hagy el engem. Arra a kérdésre, mi a véleménye a kulákokról, Péter Julcsa habozás nélkül a következőket válaszolja röviden és tömören: — Én 27 éve özvegy vagyok, jó vastag könyvre valót beszélhetnék el keserves életemről. De mert most fá­radt vagyok egyelőre csak annyit. Jobb lenne, ha már nem látnám őket akár a grófokat, bárókat és földbirtokoso­kat. Feke Bertalan, a szentesi szövet­kezet elnöke, ezeket mondja a likvidált aknamunkával kapcsoiatosan. — Még tavaly ősz óta, amikor ösz­szeszántották a barázdákat, észlelhető volt a községben, hogy valami készül. Olyan vihar előtti csönd volt ez. Mind­annyian, akik szívünkön viseljük a szőr vetkezet ügyét, éreztük, hogy a búj­togatás, az aknamunka állandóan fo» lyik. De nem vettük komolyan és be kell vallanom, ez volt a mi hibánk. A mostani események azonban megtaní­totta^ bennünket 'arra, hogy éberek le­gyünk. Most, e válságos napokban de­rült ki, mit jelent számunkra a Párt. A járási pártkonferencián megjelent elvtársak, akik eljöttek hozzánk és haziagitációt végeztek dolgozóink kö­rében, nagyban előrelendítették közsé­günkben a szövetkezeti életet. A lei­világosító munkának döntő szerepe volt abban, hogy szétzúztuk a reakció aknamunkáját. Feltétlenül bízom abban, hogy előbb-utóbb kiaerül, kik álltak en­nék az ügynek a hátterében, összefog­lalva a történteket, annyit mondhatok, hogy az osztályharc kiéleződése meg­erősíti a szövetkezetet, mert építésre és összefogásra serkenti az elvtársakat. Mielőtt beszámolónkat befejezzük, még fontosnak tartjuk közölni, hogy Szentesen bevezetik a villanyvilágítást. A munkálatok a szövetkezeti munkával párhuzamosan haladnak előre. Reméljük, hogy az a fény, amelyet Szentes népi demokráciánk jóvoltából kap, eltünte­ti a homályt, a sötétséget a községből és a zempléni Kiszti Endrének, a kulák­fiókának nem lesz többé alkalma arra, hogy rémhíreket terjesszen a szentesi szövetkezetről. rialista ügynökök, valamint az emig­ránsok és a kitelepített németek közös célja a németek visszatérése Cseh­szlovákiába és valamilyen „federatív állam" alapítása, tehát Csehszlovákiá­nak, mint államnak a megsemmisítése és égy új német ,,protaktorátus" léte­sítése. Dr. Lodgman a prchalaistákkal együtt felhívta a Nyugat-Németor­szágban élő kitelepített németeket, hogy további revizionista szervezete­ket alakítsanak. Az úgynevezett .federatív bizott­ság", melyet a volt henleinisták és az áruló emigránsok alakítottak, már ta­valy Frankfurtban, Nyugat-Németor­szágban az amerikai imperialisták véd­nöksége alatt ülésezett. Az áruló emigránsok újból nyíltan bizonyítják, hogy készek dollárért a cseh és a szlivák népet egy új „pro­tektorátusba" dönteni és segíteni a nyugati imperialisták és a kitelepí­tett németek közöt szítani a revizlo­nizmust és a megtorló vágyat egy új támadó háború keretében és velük együtt előkészíteni a németek vissza­térését Csehszlovákiaija. Ä francia kikötömunkások megtagadják az amerikai fegyverek kirakását La Pallice francia kikötő munkásai megtagadják az amerikai hajók által szállított hadianyag kirakását." Az amerikai megszállók és francia kiszolgálóik durva eszközökhöz folya­modtak a kjkötőmunkások ellen és ki­jelentették az úgynevezett „munkakö­telezettséget". A munkások erre a provokációra sztrájkkal válaszoltak, melyhez csatlakoztak a vasútasok és a hajógyári munkások is.

Next

/
Thumbnails
Contents