Uj Szó, 1951. április (4. évfolyam, 77-101.szám)
1951-04-10 / 85. szám, kedd
6 UJSZ O 1951 április 3. Uz sgoroc i A repülőtérről a városig nem hosszú az út. Az út mindkét oldalán kertes házak állnak, szép sorban egymás mellett. A város központjában áll az uzsgorodi egyetem. Bizony egy kicsit még szűk az épület, hiszen annyian jelentkeznek az egyetemre, hogy kétszer ilyen nagy épület is kicsinek bizonyulna. Történelmi, filológiai, biológiai, orvosi és vegyészeti fakultás van az egyetemen. Ezenkívül előkészítő tanfolyamok is működnek. A szovjet állam nemcsak az egyetemről gondoskodott, hanem arról is, hogy az egyetemre járó hallgatók kényelmes körülmények között élhessenek, tanulhassanak. Gyönyörű diákszállásokat építettek, ahol a diákok valóban szép és meleg otthonra találtak. Az egyetemnek tökéletes felszerelése van. Évről évre bővítik a szertárakat, a könyvtárakat és a laboratóriumot. A hallgatók komolyan elmélyedhetnek tudományos kísérletekbe és minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy e kísérletek valóban sikerrel járjanak. Amikor az egyetemet, a szertárakat, könyvtárakat és laboratóriumokat megtekintjük. szinte nehéz elképzelni, milyen elmaradott volt kulturális téren ez az országrész. Nem messze az'egyetem épületétől — közel az Uzs folyóhoz — gyönyörű park terül el. Amint az ember a park felé közeledik, már messziről megütik a fülét vidám, jókedvű hangok. A vörös salakpályán az uzsgorodi egyetem diákjai végzik edzéseiket, jól felkészült edzők irányítása mellett. A röplabda pályán csak úgy döng a labda, de nem maradnak el a labdarúgók sem. Az uzsgorodi egyetem keretében komoly sportélet folyik. Már lassan sötétedik, amikor visszatérünk az egyetem épületéhez. Egyes termek ablakai még mindig világosak. Odabent fehérköpenyes fiatalemberek, lányok hajolnak a mikroszkópok, könyvek fölé. elmélyednek a tudományos kutatómunkába, hogy minél előbb elsajátítsák és a szocialista fejlődés szolgálatába állítsák a tudományt. Kurisko rektor vidám, mosolygó arccal vezet végig bennünket a termeken. Ügy beszél az épület berendezéséről, mint aki valóban a magáét mutatja. Es úgy is van. Az uzsgorodi egyetem Kárpátukrajnában minden ember büszkesége és szívügye, mert ebben az épületben is megmutatkozik ennek az egykor elmaradt népnek felemelkedése, boldog jelene és még boldogabb jövője. A BÉKE UTCAJA. Cseljabinzk kohászati kerülete a város legfiatalabb kerülete. A kerületben a legutóbbi évek alatt igen sok többemeletes ház, középület, kulturális és egészségügyi intézmény épül. Nemrég 8 új lakóház építését kezdték meg. A kerület egyik központi utcája a Békeutca. A Béke-utcában már működik a könyvtár, az új iskola, a bölcsőde, a középiskola. Ebben az utcában a jövő évben 14 új, sokemeletes ház építését kezdik meg és fejezik is be. A közeljövőben ez az utca lesz a város kohászati kerületének legszebb utcája. ELKÉSZÜLT USINSZKIJ EMLÉKMŰVE. V. V. Visev Sztálin-díjas szobrászművész, a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának tagja, a napokban befejezte a nagy orosz pedagógus, Usinszkij emlékművét. Az emlékművet Leningrádban a Herzen nevét viselő Pedagógiai Intézet előtt állítják fel. FILM A NAGY OROSZ ZENESZERZŐRŐL. A Szovjetunió Fémipari Minisztériumában bemutatták a „Musszorgszkij" c. új színes művészfilmet. A film a nagy orosz zeneszerző. Musszorgszkij életéről és alkotásairól szól. A film főszerepét A. Boriszov játsza, aki a filmen Musszorg.«zkijt alakítja. A film központi magvát tulajdonképpen annak a hatalmas alkotómunkának visszatükrőzése adja, amellyel Musszorgszkij megalkotta a „Borisz Godunovot". A filmben szerepelnek \ Balakirev, Rimszki j-Korzakov, Borodin, kiváló orosz zeneszerzők is. A film főszerepeit — Boríszovon kívül — M. Cserkaszov, B. Balason, A Popov, J. Leonidov, F. Nyikityin, L. Orlova és L. Szuharjevszkaja játszák. A filmet már bemutatták a Szovjetunió filmszínházaiban. Új munkamódszerek a szovjet teherpályaudvarokon A kocsiforduló idejének jelentős kirakodási helyeken a szerelvényeket vasutasok nagy figyelmet fordítanak lecsökkentsék.' A rakodási munka a vetkeztében aránylag kevés időt vesz elsősorban arra törekszenek, hogy a A nagy teherpályaudvarokon széles körben alkalmazzák Pável Szemerikov javaslatát. Szemerikov a permi vasút állomásán végzi a szerelvények öszszeállítását. Ez az állomás szolgálja ki a kiverovoá szénmedence bányáinak egy csoportját. A szenet rendszerint 3—4 bányatelepen rakják kocsiba. Szemerikov, hogy a szerelvény összeállítását meggyorsítsa, a rakodás után úgy osztja el a megrakott kocsikat, hogy a tehervonatot gyorsan útnak indíthassák. Munkamódszere az, hogy az üres kocsikat úgy csoportosítja, amilyen sorrendben állniok kell az egész bányáknál a menetirányban. Az együvé tartozó kocsikat egy helyre teszik, hogy a megfelelő állomáson ezeket a legkevesebb tolatással lehessen rákapcsolni a szerelvényre. Azokban az esetekben, amikor a rakományt különböző államásokra szállítják, a- kocsik átadása úgy történik, hogy a tehervonat két vagy három kocsija, amelyek egy irányban mennek a megfelelő állomásra, csoportosan álljon. Az üres kocsik összeválogatásánál számításba veszik a kocsik veszteglésének idejét a különböző rakodóhelyeken és arra is ügyelnek, hogy a kocsik egyetlen csoportja se legyen lekötve túlságosan a többire való várakozásban. Szemerikov módszere a tapasztalat bizonysága szerint a szerelvény öszszállítását a előirányzott időnek egyharmada alatt teszi lehetővé. A tolatások megszervezésében fontos újítást hozott az odesszai Ivan Rojk is. A kocsik rakodásra való átadásának idejét 5 azzal gyorsítja meg, hogy a szerelvényt nem az érkezési részét az foglalja le, hogy a be- és bizonyos ideig visszatartják. A szovjet arra, hogy ezt az időt minél jobban szovjet vasutakon a gépesítések kőigénybe, ezért az állomások dolgozói többi munkát rövidítsék meg. parkban bontja fel, mint ezt általában teszik, hanem közvetlenül azoknak a vágányoknok a végén, amelyek a rakodási helyhez vezetnek. Ilymódon a szénbontás mindig egybeesik a kocsiknak rakodásra való átadásával. Iván Rojk módszere felére csökkenti a kocsik tolatását, jelentékenyen csökkenti a kocsik futását az állomáson s egyben lehetőséget teremt arra is, hogy az állomány vágányait jobban ki lehessen használni. A kocsik elosztása így majdnem kétszeresen meggyorsul. Jelentős mértékben hozzájárul a rakodóállomások munkájának megjavításához Filip Fancsak moszkvai szerelvényösszeállitó is, aki kidolgozta és bevezette a kocsik folyamatos kezelését a teherpályaudvarokon. Lancsak módszere abban áll, hogy a kocsikkal végzendő egész tolatási munkát az érkezés pillanatától, elindításig, előre pontosan megtervezi. Módszere szerint a kocsinak állandóan mozgásban kell lennie előre, mintegy futószalagon. Minden tolatási műveletnek előbbre kell vinnie a kocsit: — a kocsiparktól a csoportosító vágányokig, a raktárak mellett a kirakodási raktártól addig a raktárig, ahol újból megrakják s ettől a raktártól az indítási helyig. Lancsak módszere, amint a tapasztalat mutatta, lehetővé teszi a kocsik kezelési idejének 25—30 százalékos megrövidítését. A szovjet vasutak teherállomásai széles körben alkalmazzák ezeknek a vasúti újítóknak munkamódszereit. A sztahanovi kezdeményezésiek nemcsak a gyakorié ti munkát teszik egyszerűbbé, ha-nem a közlekedés legcélszerűbb felhasználásának elméletét is tovább fejlesztik. 9 IjpRL a aaSíiltW4tal Nemrégiben tehervonat érkezett Kujbisevbe. »Mit hoztak nekünk?« .kérdezték a vonatkísérőtől. »Vasútvonalat« — hangzott a válasz. Az építők igen megörültek, mert Kujbisevtől az új munkahelyig elég hosszú az út, teheráru pedig mind gyakrabban érkezik, saját vasútvonal nélkül tehát már nemigen lehet itt boldogulni a munkával. Hogyan lehet azonban egy tehervonatszerelvényen egész vasútvonalat idehozni? A dolog így történt: a tehervonatról elsőnek hatalmas tömeghatású gé' peket rakodtak ki. Az egyik ilyen gép: a talajegyengető. Lánctalpakon jár, hstalmas acéllapát szerkezet ez, amely lassan továbbhalad az épülő vasútvonal irányában és kivágja a cserjéket, egyidejűleg pedig betömi az árkokat és kisebb gödröket. A gép egy óra alatt hat hektár területet egyenget el. A következő hatalmas gép: a földnyeső, amely a töltést készíti az épülő vasútvonal számára. A harmadik gép a csatornaásó, amely egy óra alatt két kilométer hosszúságban tud csatornát ásni a töltés két oldalán a vizek levezetésére. A három óriási gép lerakása után a mozdony két nyitott kocsit tolatott oda, ahol végétért a tényleges vasútvonal és megkezdődött a gépek által elkészített töltés. Az egyik vagon hátán emelődaru magasodott, a másikon pedig a vasútvonal tálpfáknoz erősített sínéi feküdtek. Ez a gép a vasútvonal fektetési munkáját végzi el. Az erős emelődarú felemel egy hosszú sínrészt és óvatosan a töltésre helyezi. A munkások gyorsan összeerősítik a meglévő vágánnyal, azután a mozdony továbbtolja a vasúti kocsikat a most lefektetett síneken, majd a vasútvonolat fektető gép újabb sínrészt helyez el a töltésen. így haladnak lépésről lépésre ezek a gépek és utánuk ott húzódik a kész vasútvonal. Jugoszlávia munkásosztályának kegyetlen kizsákmányolása Számtalan tény bizonyítja, milyen borzalmas méreteket ölt a jugoszláv munkásosztály kizsákmányolása a gyarmati fasiszta Tito-rendszerben. Jugoszlávia dolgozóinak élet- és. munkafeltételei olyan mélyre süllyedtek, mint még sohasem. Tito klikkje azért, hogy az imperialista országokat kielégíthesse és a fosztogató exportálás bűnös terveit teljesíthesse, a munkásokat arra kényszeríti, hogy naponta 12—15 A fejsze, meg a nyele / Ut a Komszomolba A prekopjevszki „Vorosilov"bánya komszomolistái levelet írtak Szemjon Pavlov édesapjának. Megírták, hogy Szemjon kitűnően dolgozik, mindenki megbecsüli és már díszoklevéllel is kitüntették. Legutóbb pedig a Komszomolba is felvették. Röviddel később megér, kezett a válasz a Kalinin közelében fekvő faluból és idősebb Pavlov azt írta: örül, hogy fia ilyen derék társak körében él. Meghagyta fiának, halgasson barátaira és képezze magát tovább a szakmában. így is történt. A Komszomol szervezetének javaslatára Szemjont felvették a bányamesteri tanfolyamra és a fiúból kiváló mester lett. Ez és még sok más hasonló példa járt Alexander Golovkin ifjú vájár eszében, amikor beadta felvételi kérelmét a Komszomolhoz. Tudta, hogy a Komszomol gondoskodott a sztahanovista Mihail Guszjev továbbtanulásáról is, segítette Pantyelej Mironyenkot, hogy megtarthassa esküvőjét, lakást szereztek Revmir Szaratovszkijnak és így tovább ... Arról meg különösen nem feledkezhetik meg Golovkin, hogy társai milyen megértően viselkedtek iránta, míg beteg volt. A kórházban nagyon egyedül érezte volna magát — anyját és hozzátartozóit' többezer kilométer választotta el tőle — ha a bányából egyenesen a műszakról jövel nem látogatják meg a komszomolis'ták. Minden nap jöt. tek. Ez sokban hozzájárult ahhoz, hogy Alexander magához közelállónak érezze a Komszomol szervezetet. Előfordult egy érdekes eset. Nyikolaj Jenyenko vájárnak sok könyvet ajándékozott a nagyapja. De Nyikoláj figyelmét nem igen kötötte le az olvasás. Vladimír Poppov, a Komszomoi-szervezet titkára ekkor azt ajánlotta neki: cseréljene kkönyveket. S olyan olvasmányokat hozott, amelyek véleménye szerint felkelthették Nyikoláj érdeklődését. így elhozta neki Osztrovszkij „Az acélt megedzik". c. müvét. Azután Fagyejev „Az ifjú gárdá"-ját. S valóban e regények új világot tártak fel a fiatalember előtt. Megtanították élni, felébresztették tettvágyát. Nyikoláj mindig több gyönyörűsget laJáit az olvasásban. így jutott el a Komszomol-tagságig is. Ilyen elevenen, mozgalmasan folyik a Komszomol-szervezet növekedése. Abban a brigádban, ahol Alexander Golovkin dolgozik, egy hónap alatt 7-ről 19-re emelkedett a taglétszám. A komszomolisták jóbarátokké-nt, értékes és tanulságos munkával foglalatoskodva élnek egymás mellett. Az így kialakuló légkör mindennél erősebben vonzza feléjük a fiatalság szívét. Itt van Nyikoláj Svidenko. A fökl alatt dolgozó hatodik csoport szervezője. Egyszer „idegen" váltásba került, ismeretlen munkások körében dolgozott, mégis szaporán haladt előre a munkában. Egyszerre szépen zengő énekhang ütötte meg a fülét. Nyikoláj felfigyelt a hangra és megkérdezte ki énekel. — Bahmutov dalol — mondották. — Ez azt jelenti, hogy a gép pompásan működik. A csoportvezető 'munkavégeztével megismerkedett Bahmutovval, a segé'ágépésszel, aki tartózkodó és bátortalan embernek látszott. Kiderült, annak ellenére, hogy remek hangja van, eddig még arra sem tudta rászánni magát, hogy belépjen az énekkarba. — Majd én elintézem, — mondta meggyőződve Svidenko. Elvitte Behmutovot a Komszomol irodájába, onnan nyomban telefonált a klubba és beszélt az énekkar vezetőjével. Beajánlotta Bahmütovot és a segédgépész már részt is vett a következő próbán. Bahmutov azóta gyakran szerepelt, már a nyilvánosság előtt. Nemcsak a kultúrmunkába kapcsolódott be. hanem a politikai körbe is beiratkozott hallgatónak és nemrég . belépett a Komszomolba. Az eset azért figyelemreméltó, mert előtte abban a váltásban, ahol Bahmutov dolgozik, még egy tagja sem volt a Komszomolnak. Négy hónappal azelőtt pedig a Komszoinol-bizottság valahogyan a több mint félezer ifjúmunkást számláló bányában mindössze két brigád tagjaira) 40—50 bányászra terjesztette ki a munkáját. A pártszervezet mutatott rá a Komszomol é hibájára. A Párt hívta fel a Komszomol-szervezetet, hogy az ifjúmunkásokat bátran vonja be a társadalmi munkába. Az egyes részlegekben dolgozó kommunisták figyelmét pedig ajra irányította, hogy többet foglalkozzanak a fiatalokkal, támogassák kezdeményezéseiket és serkentsék őket nagyobb tevékenységre. Kezdtek többet foglalkozni az ifjúmunkásokkal, megindították és kifejlesztették az olvasómozgalmat, többet érdeklődtek a fiatal munkások életkörülményei és szükségletei iránt. Fokozatosan megszilárdultak a kapcsolatok azokkal a résztegek'kel is, amelyeket a Komszomol azelőtt elhanyagolt. Jelenleg a bánya Komszomol-szervezetének már 480 tagja van. Valamennyi élen jár a termelésben és mind azzal a meggyőződéssel lépett be a Komszomolba, hogy az ifjúsági szövetség tagjaként még több eredményt ér el majd a munkában és a tanulásban. A bánya Komszomol-szervezetének helyisége mindig népes. Jönnek a tagok, hogy megbízatást kapjanak, 6Űrú'n látogatják a könyvtárat, a kulturális köröket, de igen sokan eljönnek. jótanácsokért is. A munkábalépés ideje előtt a bányában, a pártiroda helyiségében tartanak rövid politikai megbeszélést a komszomoiisták és a Komszomoion kívül álló ifjúmunkások. Megtárgyalják az í&napi konkrét feladatokat és a napi munkát. Feljegyzik az előterjesztett javaslatokat és megválaszolják a feltett kérdéseket. A műszakok megkezdése előtt ezek a baráti beszélgetések igen fontos részét képezik az ifjúsági nevelőmunkának. De szabálylyá lett a bánya Komszomol-bizottságának munkájában az is, hogy az ifjúságot bolsevik figyelmeséggel vegyék körül, gondoskodjanak szeilemi és jellembeli fejlődéséről, a tanulásról, szabad idejükről. Ezzel építi az útat a Komszomol, a szovjet Ifjúság az egész szovjet nép még nagyobb virágzása felé. í órát dolgozzanak. Az ilyen kimerítő munkáért a titoisták olyan hihetetlenül kevés bért fizetnek, ami még a lé t fenntáráshoz sem elég. A munkások havi jövedelme általában 3 ezer, 3 és félezer dinár. Hogy a jugoszláv munkás életszínvonala mennyire alacsony, az legjobban az élemiszercikkek áraiból látszik, melyeket a munkásnak csekély béréből kell megvennie. Ma Jugoszláviában a hivatalos titoista adatok szerint 1 kiló liszt 180 dinárba, egy kiló burgonya pedig több mint 100 dinárba kerül. De még ilyen árak mellett sem szerezhetik be a munkások az élelmiszereket, mert a piacok teljesen üresek. A legováci elektrokombinát munkásai — itt mitegy ötezer ember dolgozik — nemcsak hónapszámra nem kapták meg az élelmiszereket az úgynevezett biztosított ellátás szerint, hanem még csak élelmiszerjegyet sem kaptak. A kegyetlen kizsákmányolásnak borzalmasak a következményei. A munkások tíz és tízezrei tüdővészben és más súlyos betegségekben szenvednek. A munkások fizikai kimerültsége, a titoisták őrült hajszája, hogy minél több ércet és nyersanyagot szállítsanak ki az imperialista országokba, a gyenge táplálkozás és az állandó túlórázások. — mindennek az a következménye, hogy a bányákban és a gyárakban egyre gyakoribbak a szerencsétlenségek. A tavalyi év folyamán a hivatalos és nem teljes adatok szerint Horvátország üzemeinek egy részében 860:000 munkanap esett ki az üzemi szerencsétlenségek miatt. A megsérült munkások közül sokan örökre nyomorékok maradtak. A munkások egyre szélesebb tömegei látják be, hogy a Tito-klikk véres rendszere alatt teljesen tönkremennek s azt csak úgy tudják megakadályozni, ha ellenségüket minél előbb megsemmisítik. A jugoszláv munkásosztály harca a titoista fasiszta rendszer ellen egyra szélesebb tömegeket ölel fel. Ebben a harcban a jugoszláv munkásosztályé a győzelem. UJ BELGRÁD VÁDOL Attól a naptól kezdve, amikor a TitoRankovics-klikk' megkezdte kalandor »ötéves tervét«, Gyiiasz teljes propaganda-apparátusát a terv reklámozására összpontosította. Különösen nagy figyelmet szenteltek az úgynevezett »új Belgrád* városrész »gigantikus« méretekben való kiépítésére. 1948 végéig — fölöslegese^ — többmillió dinárt költöttek erre a »vállalkozásra« a titoisták. 1948. decemberében az »új Belgrádé: felépült negyede összedőlt. Ezzel kapcsolatban Rankovics UDB banditái a munkások százait tartóztatták le és kínozták meg, de a rombolások szervezőinek nem akadtak nyomára. Azóta a titoista propaganda ezen a téren kissé halkabb lett. Az »új Belgrád« felépítésének munkálatait leállították. Az egész »vállalkozás« semmibe veszett, szétpukkadt, mint valami szap-: panbuborék. nmnuj jm ui ! A CSEMADOK központi titkár, [sága új helyiségekbe költözött és iďme: Brafislav::, ul. Červenej Armády 38. sz. Telefonszám a régi (335—96.)
